Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

Bemutnttf Január 16-fin, Egerhrn: 33 Mérteién levél X Elvtárs — Csiszár András, és leánya — Péva Ibolya — a harmadik felvonás próbáján. Pénteken este mutatták b? ielőször Darvas József A tér­képen nem található című ri- portdrámájét a miskolci Nemzeti Színházban. A házi .színpadon ugyanakkor a „színház. egy másik stábia Méhes György 33 névtelen levél című szatirikus víg- játékának első összpróbáját jrtartotta. A romániai magyar : Jró darabjának ősbemutató- ■ Jfjra január 16-án F,gerben, a Gárdonyi Géza Színházban '.kerül sor. A próbán még jelzett dísz­letek között, jelmezek nélkül ' keltették életre az író jól ífmegfogalmazott figuráit. Az ólakon beszűrődött a villa- ‘ ' aosok csengetése, a város M üktető életének zaja, s abban , kis teremben ezek a han- ■3**’ >k nem zavartak: a darab na játszódik, témáját a fő ■ -mberi tulajdonság, a becsü- etesség szolgáltatja. Már az első felvonásban eszültség izzik a „pitszín- padon”. Az író a cselekmény ^Színhelyéül az iskolát vá­lasztja, s nagyon jól ismeri annak belső életit, a pedagó­gusok különböző típusait... A cselekmény magvát egv elégtelen osztályzat képezi. A izikatanárnő akit a hivatás­tudat vezérel amikor meg- é-'uktatja egyik tanítványát, ,.X Elvtárs” leányát — szem­be kerül kollégáival, s az is­kolában uralkodó jó és rossz . zellem ádáz harca között írívja meg a maga belső csa­táját. Az intrikák ellenére meg meri-e buktatni a diá­kot, vagy sem? Hiúsági kér­dés ez csupán, vagy több an­nál? Az elhatározás sorsdön­tő a fiatal tanárnő életében. N őszinte véleményalkotásra kényszeríti a kollégákat... A darab szatirikus vígjá­ték. Egerben nagyon sok pe­dagógus él és a darab témája olyan etikai kérdést hordoz magában, amely nyílt, őszin­te kibontása a színpadon kü­P. HOWARD« &EJTŰ UNO 35. . — Ugyanis mind megdőg- lönk, Bradley! Te hoztál ide bennünket! Nincs jogod, hogy most továbbra is az urat játszd és fölényeskedj. Ügy látszik, éppen olyan városi csirkefogé vagy. Bradley ökle áll"SÚcson ta­lálta a köpcöst, aki hanyatt bukott. A bilincstörő meg­mozdult, de szinte azon pil­lanatban már a gyomrának feszült Bradl y revolvere: ' — Takarod!... — sziszegte fenyegetően és az óriás las­san hátrált. Néhányan fel­szedték a köp eilst és maguk­kal vitt He. A sivatagban csat­lakozott katonák ellens'ges csapatot alkottak. Jarosi"s, I NmUsu | JM9. január 12., vasáru»» lönböző érzelmeket és érzé­seket szabadíthat fel a kö­zönségben. Nevetve ismer rá saját életének visszásságaira, de mindent a szatíra csípős hangvételében. A rendező — Jurka László — ugyanis a darab szatirikus hangvételé­re helyez nagyobb súlyt. — A téma nagyon közel áll hozzám, mert az iskola bel­ső életét jól ismerem. Fiata­labb éveimben rajztanárként módomban állt több tantes­tületet is jól megismerni, a darabban ábrázolt életük nem idegen számomra. Éppen ezért számítok arra, hogy a bemutató vitákra készteti a Stuck, Malpaga és Kjörgson, Bradley mögött álltak. A dühös, vörös ég és a tá­volról parázsló halálfolyam méltó kerete volt a szörnyű színjátéknak. A halálra szánt emberben feltámadt az élet­re sóvárgó állat. A levegő­ben lógott egy kiáltás, hang­talan hang: Itt vér fog foly­ni ma! — Haljunk meg becsülete­sen! — mondta Bradley a szembenállóknak. — Mit akartok? — Azt, hogy ne parancsolj nekünk! — mondta, valaki Bili emberei közül. Most ért oda a kispap, Krakauer és Haagen. Morton bírt annyi befolyással tár­saira, hogy néhány percre az ellenfelek eltávolodtak. — Vezesd a foglyokat mind a barlangba. A Visszháhg is veled megy. Senki se moz­duljon ki onnan. Tartsatok rendet közöttük. — Rendet közöttük... ren­det közöttük... Ez hiány­zott. .. Eddig m 5g csak gar- dedame nem voltam... Krakauer és a pap össze­gyűjtötték a foglyokat a bar­langiban. — Mi történt? — kérdezte a Visszhangtól Teddy. — Lá­zadás? — Nem! Futballmérkőzés. Jókat kérdez... Menjenek mind a barlang mélyére... Az események ezután aránylag gyorsán játszódtak le. — Ti is azon a vélemé­nyen vagytok, — fordult Bradley a barátaihoz, — hogy az ember mielőtt meghal, át­alakulhat gyalázatos barom­má? — Valamennyien veled tartunk mindenben, — je­lentette ki Jarosics. — De végtére... ha mar Úgyis befellegzett, — jegyez­pedagógusokat. Felkészül­tünk az ilyen beszélgetések­re... A rendező, aki ebben a színházi szezonban vizsgázott már Egerben A lőcsei fehér asszony és a Fáklyaláng elő­adásaival, ezúttal is nagy iz­galommal készül az ősbemu­tatóra. — Nem hízelgés részemről, de sokat adunk az egri kö­zönség véleményére, amely sajátosan igényes közönsége színházunknak. Korábbi be­mutatóim kedvező fogadtatá­sa után bizakodom... A darab szereplői ma még Miskolcon próbálnak, január 14-től pedig már az egri szín­házban készülnek a 33 névte­len levél magyarországi ős­bemutatójára. A fizikatanárnőt Kopetty Lía alakítja. Iskolaigazgató: Markait Gábor. A tanári kar: Máthé Éva, Koós Olga, Eger­vári Klára, Sallós Gábor, Csávó János, Csiszár Nándor és Kiss Jenő. „X Elvtárs”: Csiszár András, a leánya Pé­va Ibolya. A díszletet Ütő Endre, a jelmezeket Kalmár Katalin tervezte. (pilisy) te meg Stuck, — igazán nem tudom, hogy miért... Elhallgatott. A többiek ar­cáról nem sok biztatást ol­vasott le. Stuck az ez ember volt, aki állandóan hajlott kissé a rosszra, de általában győzött benne a jó. — Az ördögbe is! — dö­rögte Haagen, — mit kell annyit beszélni? Eddig is együtt voltunk, most is együtt maradunk és Bradley a vezérünk. — Helyes, — mondta nyu­godt hangon Bradley. — Re­volver mindegyikünknél van és azt hiszem, elegendő töl­tény is; ha valami csetepaté adódik, ott a barlang feljáró­ja alatt, a hegyoldalban fe­dezéket találunk. A távolból egy légionista közeledett, Bili barátai kö­zül. — Hé, Bradley! — Mit akarsz? Ott maradj állva, ahol vagy! — Azt üzenik a fiúk. hogy ostobaság lenne ebben a helyzetben barátoknak ösz- szeverekedni. Ugvs~m mene­külünk innen élve és ha már... — Ide hallgass! Többen vagytok mint mi, de azt izenem a barátaidnak hogy aki túllép azon a vonalon, ahol te most állsz, az golyót kap a fejébe. Menj vissza és mondd ezt meg nekik. A kiküldött visszament. — Ne várjuk itt be őket, — mondta Bradley, — gyerünk a sziklák mögé. Mikor letérdeltek, fedezé­ket keresve, érezték, hogy a nyugtalanul remegő föld me­leg. A levegőben kénes, rosz- szagú á-amlatok vegyültek olykor. A biztos halál höm­pölyög feléjük és az utolsó óra előtt is revolverrel áll­nak egymással szemben cs A SZOVJET űrkutatás szé­les fronton indított támadást közeli bolygószomszédaink megismerésére. A figyelem most a Venus felé irányul. A bolygók közül ez kerül, hoz­zánk időnkint legközelebb, mégis kevesebbet tudunk fe­lőle, mint a távolabbiakról. Ag élénk képzeletű csilla­gászok a Föld „ikerbolygó- lyának” nevezték. Talán azért, mert — átmérője 12.6 ezer km. (míg a Földé 12 8 ezer km.), sűrűségük is kö­zeli értéket ad: 4.9—5.5 g'cm3 Felszínük 500, illetve 510 millió km2 — fizikai adott- sáeaik tehát na svon hason­lóak. Néoiesen Esthajnalcsil­lag, a szerelem „csillaga”. Ha a lenyugvó Nap nyomá­ban jár, akkor ..Alkonycsil­lag”, s a Naptól bal kéz felé es'k. ha pedig hajnal felé látható, akkor „Hajnalcsil­lag” elnevezés illeti, amikor a Naptól jobb kéz felé halad. „Kettős élete” miatt az ókor­ban két külön égitestnek hit­ték. Napjainkban a párás lég­kört eevedül a Venus ragyo­gása törj át esténkint, még a naev városok fényözönös utcáiról is észrevehető a nyugati égbolton. Mi az oka nagv fényességének? Először is az, hogv mind a Naphoz, mind a Földhöz aránylag kö­zel van. Nagyobb. mint a Mars, még inkább, mint a Mercur. Fokozza a fényessé­gét, hogy a sűrű felhőtakaró­ja a ráeső fény közel 60 Százalékát visszaveri. Gondol­nak arra is, hogv az össze­függő, úszó felhőréteg fényes­ségét apró kristályok halma­za ' okozza. GALILEI nevezetes felfe­dezést tett vele kapcsolatban, mert megfigyelte a Holdéhoz hasonló fényváltozását. Ami azt jelenti, hogy keringése közben ugyanazon fázisokat mutatja, mint a Hold, de az- zal a különbséggel, hogy amikor keskeny sarló alakot Legutóbbi látogatásunk óta, .Rózsaszentmarton mo­dern „boszorkánykonyhájá­ban” — a Fővárosi Műanyag- ipari Vállalat 1. számú tele­odafent a barlangban Relling épp most veti a szemére Dal- tonnak, hogy amíg nem volt nagyiparos, addig a konzer­vatívokra szavazott. Haha.. Tisztában van az ilyennel. Dalton kikérte magának ezt a gyanúsítást olyan tőzsdás részéről, akivel előfordulha­tott, hogy a különbözetit egyeztetés napján nem tud­ta befizetni a zsíróba... Lent eldördült az első lö­vés. 3. A részeg társaság először könnyelműen elszántan ha­ladt a sziklák felé. Nem hit­ték, hogy Bradley beváltja a fenyegetését. A köpcös szit­kozódva és az öklét rázva ment a szikla mögül és Mos­ley elvágódott. Most már a támadók is óvatosabbak let­tek és elszórt rajvonalban, sziklától sziklához csúszva, közeledtek. Néhányan nagy kerülővel félkörben megkí­sérelték hátba támadni a vé­dőket, de ezek vigyáztak. Lö­vés lövés után dörrent. Haagen hirtelen ledobta a revolverét és két kezét a mellére szorítva köhögni kezdett. Vér ömlött ki a szá­jából, azután oldalt dőlt. Bradley odakúszott hozzá Vége volt. Bili csoportjából is négyen hullottak el közbén. ök még­is rosszabb terepen mozog­tak. mint a támadásra felké­szült kisebb csapat. Alig lehetett célozni, pedig nem volt sötét, de az élénk- vörös szokatlan megvilágítás kápráztatta őket. Szabad szemmel is jól látható óriási szikladarabok röppentek fel a tűzhányó minden újabb erupcióiával. Ilyenkor meg­remegett a föld és félelmetes zengéssel gurulni kezdtek a hegyoldal kövei. (Folytatjuk) mutat, akkor legnagyobb az átmérője, hiszen jkkor van Föld-közelben. Nagy érdemet szerzett a Yenus-kutatásban Lomonoszov, a nagy orosz tudós is (1711—1765), aki fel­fedezte a Venys légkörét. Eb­ben az évben lesz 200 éve annak, hogy az egri Csilagda tervezője, Hell Miksa a Ve- nusnak a Nap előtti elvonu­lását tanulmányozta északon, a norvég Vardő szigetén. Felszíne, légkörének össze­tétele. tengelvforgása ma is ismenotlen Ki tudja, hány millió éve hullámzik a felhő­fátyol a bolygó körül, és megakadályozza a pontosabb megismerést? Galilei 1610 után tanulmányozta távcsö­vén át a titokzatos bolvaót, azóta közel 360 év telt el és nem keletkezett rés a köd­függönyön. Továbbra is őrzi titkait, talán addig, míg az ember személyesen közelébe nem férkőzik. Csak annyit tudunk róla, kogv sűrű légkörében megta­lálták a széndioxidot, kevés oxigént s a vízgőz nyomait. Ahányan tanulmányozták és faggatták az onnan érkező fénysugarakat, mást és mást olvastak ki belőle; hogy az ismeretlen felhő­réteg formaldehyd nevű ve- gyületből áll, mert az erős ibolyántúli sugarak hatásá­ra az oxigénből és a vízből formaldehyd keletkezik; hogy a felhőréteg konyha­sót és magnéziumsót tartal­maz, hQgy az óceánjai kiszárad­tak. a víz elpárolgott, a só a légkörbe került, hogy a Venus-beli tenge­rek mégis lecsapódtak, csak a széndioxid és a nitrogén maradt a légkörben, hogy a Venus felszínén olajóceán hullámzik, hogy nincs is szilárd kérge, nem is nevezhető Föld-típusú égitestnek, stb-stb. De a Venus makacsul el­lenáll. A napsugarak nagy pén — már megint kisütöttek valamit. Természetesen nem holmi mindennapos sütőben vagy kemencében, hanem stílszerűen egy jókora présgé­pen s a szokásostól ugyan­csak eltérő recept szerint. A berendezés előtt közép­korúnak tűnő férfi mulatja különös „szakácsművészete” legújabb remekét, egy han­gulatos kerti asztalka tarka lap iát Aztán készséggel a „titkát” is elmagyarázza tré- 'fás komolysággal: — Végy egy jól szabott textíliát, adj hozzá megfele­lő bélést s erősítsd össze kel­lő mennyiségű poliészterrel a nagy erejű gépen ... A „bélés” — magyarázza — gyantával átitatott üvegszá­las anyag. A poliésztert már nem mutatja be. Ez ugyanis már olyan közismert „segéd­eszköz” itt Rózsában, szinte az egész üzemben dolgoznak vele. Ha pedig ők ismerik, ennyire természetesnek ve­szik — véli — illik róla tud­ni másutt is, másoknak is. Később, ahogy széttekin­tünk a hajdani lignitbánya itt hagvott épületeiben, vé­gignézzük a prak.ikus diak- tcllak különféle alkatrészeit formáló emberek munkáját, a ke: ékpárok kormányaira való fogantyúk készítését s arrébb a csőgyártást figyel­jük — Horváth Zoltán, a fiatal telepvezető az imént emlegetett műanyag mind rohamosabb térhódításáról, egyre nagyobb méretű fel- használásáró’ beszél: — Üvegszállal erősített Doliészterből gyártottunk már mezőgazdasági építkezések­hez szükséges idomdarabokat, a gvógvszerkészítésnél fa helyett alkalmazóit szűrőke­reteket s a műanyag kitűnően bevált a visontai szállítószalagok meghajtó dobjainak bevoná­része már a íelhőréteg külső határáról visszaverődik, nem tud a felhőóceán belsejébe hatolni, hogy onnan hozna hírt annak kémiai öszetételé- ről. HASONLÓAN eltérőek az ott uralkodó hőmérsékleti viszonyokról is a találgat á- sok. Újabban elég megbízha­tó adatot az érkező rádióhul­lámok hozták, jelezvén, hogy a felszínen 200 fokos hőmér­sékletre lehet következtetni a Nap felé néző oldalán. Teljes a bizonytalanság a tengely körüli forgását ille­tően is. Ezen bizonytalansá­gok felderítésére vállalkoz­tak az űrkutatók. Egymás után küldi a Föld rajtuk ke­resztül a „kérdőíveket”, me­lyekre feleletet vár a szcp ismeretlentől. 1961. február 12-én indult el az első Ve- nus-rakéta, melvet a többiek követtek. 1962. augusztus 27-én az USA indította el a Mariner 2-t. A Szovjetunió­ból a Venus—-4 1967-ben kör­nyékezte meg a bolygót. Nap­jainkban január 5-én indítot­ták onnan a rejtélyes bolygó felé a Venus—5 automatikus űrállomást. Az aktualitást azzal indokolják: kinyíltak az ablakok a Venus felé. A szá­mítások szerint május köze­pén éri el a kitűzött célt, amikor simán leereszkedik a Venuson. Addig kereken 13Q nap telik el. s az űrállo­más 250 millió kilomé­ter utat tesz mea NAGY FELADAT ez, egy mozgó égitestről egy másik mozgó égitestet pontosan el­találni. A Naphoz közelebbi pályán keringő Venus ma még 130 millió kilométerre van tőlünk, de nagvobb ke­ringő sebességével lekörözi a Földet, májusra utoléri, a Venus közel kerül a Földhöz, mindössze 43,5 millió kilo­méterre. Ez a közelség jelenti a „nyitott ablakot’.’. (Zétényi) Sára is. korrózió ellen. Hete­ken belül egy nagy teljesít­ményű import gépet várunk s fölé új csarnokot emelünk maid a hasonló technológiá­val történő csőgyártáshas. Bizonyos fokig ez utóbbi vál­lalkozásban látjuk a jövőn­ket ... Egyelőre azonban még ma­radnak a kisebb témáknál, a kesztvűformáknál, játékper- selveknél. aUimíniumpom- bnknál s hasonlóknál — jól­lehet. csuDán a csőből 28 tonnára, a legutóbbi negyed­évben készített mennyisig dunlá’áya növekedett az idei első három hónap feladata. — Külön öröm számunkra, hogv nemcsak belföldön, ha­nem távolabb is felkeltet­tük már a megrendelők ér­deklődésit — folvtatia a te­lepvezető — ebben az évben is növekedett az exportunk, óiabb cikkeket kémek tőlünk külföldi partnereink. A régi ..bányaudvarra” te­lepedett kis mftanvaeüzem ey—re inkább p—ök'—e! ver a valamikori lignitmezők fe­lett. Szinte állandóan fejlő­dik. újra meg újra meglepe­tésekkel szolgál. Amikor a vájárok mögött annak idején becsapódott a telepi vasaitó aligha gondol­tak arra. hogv községük a „térkénen” marad, megszo­kott nevét emlegetik még az iparban. Most derűs arcok bizony­gatják a műhelyekben min­denütt. hogv Rózsaszentmár- ton hfrét ők őrzik tovább, ők, a műanvagosak öregbítik or­szág-világ előtt.,. (—ni) A levegő szennyezettségéi- kimutató készü'ék Egy kanadai cég speciális készüléket állított elő a városi levegő szennyezettségének kémiai vizsgálatára. Az ötletes berendezéssel el lehet készíteni a levegő szennye­zettségét kimutató háromdimenziós térképeket. Ezek a képek ugyanúgy készülnek, mint a tájak légi fénykénfel­vételei. A készülék működési elve azon alapszik, hogy az atmoszféra különböző összetételű rétegei különböző­képpen nyelik el és verik vissza a fényfo ionokat. megint „kisütöttek" valamit Venus — a szíp ismeretlen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents