Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-11 / 8. szám

Kö'rfftfBvS'épen értékelték a Dél-Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének egyéves munkáját Átlagosan a tavalyinál öt-hat nappal nagyobb les» a* év végi részesedés« Március eleién kendik a kifizetett (Folytatás az l. oldalról.) tálatok voltak a tej átvétel­nél, a búzánál, zöldségnél is. A szövetkezeti érdekek védelmében emelte fel sza­vát a területi szövetség, ami­kor az áraknál, az értékesí­tésnél rendellenességeket ta­pasztalt, s most is sok ötlet­tel szeretné zökkenőmentes­sé tenni a kö­zös , gazdasa­gok áruinak átvételét A hozzájuk tar­tozó közös ' gazdaságok­ban ugyanis többezer szarvasmar­hát nem tud­nak átadni és a zöldségter­melésnél is olyan gondok mutatkoznak, hogy több kö­zös gazdaság le akar mon­dani annak termesztésé­ről. Sokat je­lent a Dél- Heves megyei szövetkeze­teknek az is, hogy a terü­leti szövetség jó üzletkötő­nek bizonyult, hiszen csak zöldségfélék­ből mintegy hatmillió fo­rint ér­tékű áru eladásában segéd­kezett, s a szabadpiaci érté­kesítésnél gépek, anyagok beszérzésénél mintegy 40 millió forintos üzletet bonyo­lított le az elmúlt évben. Akadtak persze kudarcaik is, hiszen egyik üzlettársuk 500 vagon szalma megvételétől az utolsó pillanatban állt el, s emiatt éppen a zárszáma­dások előtt több milliós vesz­teség érte a környékbeli ter­melőszövetkezeteket r- A töbo mint fél száz közös gazdaság elnökei, vezetői a megmondhatói mennyi segít­séget kaptak a szövetség jogászaitól, közgazdasági, s más szakembereitől érdek- védelmi, jogi panaszaik meg­oldásához, amelyből több száz érkezett a területi szö­vetség hevesi központjához, őszintéi feltárta viszont a beszámolóiban Urbán Imre, hogy az a néhány jogász, akire ez a rengeteg feladat vár, nemigen bírja már el­látni az összetorlódott pana­szok intézését, a szövetkeze­tek, tsz-tagok megfelelő jog­védelmét. Az új év — mint mondot­ta — a szövetség valamennyi dolgozója elé fokozott fel­adatokat állít Szeretnénk a tapasztalat- cserék számát, hatékonysá­gát növelni, a gépesítéshez még több segítséget adni, fel­tárni a termelési szerkezet­ben rejlő hibákat, közös vál­lalkozásokat szervezni, javí­tani a kapcsolatot az üzemek­kel, kutatóintézetekkel. , Mivel a távprognózis aszá­Földgáz a Sarkkörön át A „Fehér csend” országá­nak kegyetlen időjárási vi­szonyai között folyik a világ legészakibb földgázvezetéké­nek épitése. A „kék fűtő­anyagnak” a sakk őrt átszel­ve kell eljutnia a Tajmir- félsziget legfontosabb váro­sába, Norilszkba, ahol a hő- i mérő gyakrabban mutat mí­nusz 30 fokot, mint mínusz 20-at. Az építés legbonyolul­tabb szakasza az idén ja­nuárban kezdődött. A veze­téknek ugyanis át kell halad­nia a Jenyiszej medre alatt, 50 méter mélységben. Ez fel­tételezi a Jenyiszej rendkívül vastag jégpáncéljának fel- robbantását. Mint a legfris­sebb jelentések beszámolnak róla: a nagyszabású „békés robbantásra” minden előké­szület megtörtént. Egy másik hír szerint a Komi Autonom Szovjet Szo­cialista Köztársaság terüle­tén lévő földgáz még az idén feljut a szovjet fővárosba» lyos éveket Ígér, ezért külö­nös gondot fordítanak az ön­tözéses gazdálkodás fejlesz­tésére, segítenek a távlati fej­lesztési tervek megvalósítá­sánál, (különösen a Tisza- menti szövetkezeteknél) és természetesen továbbra is el­látják érdekvédelmi felada­túikat, s eleget tesznek a tag­szövetkezetek egyéb . megbí­zásainak is. A beszámolót követő vitá­ban Barta András, ország- gyűlési képviselő, a füzesabo­nyi Petőfi Tsz elnöke arra hívta fel a közös gazdaságok figyelmét, hogy nagyon ala­posan mérlegeljék, milyen társulásba lépnek be és ne sürgessék addig a szövetke­zeteket egy-egy szarvasmar­ha telep, vagy gépjavító mű­hely közös felépítésére, amíg annak előnyéről nem_sjlcerült_ meggyőzni a társuló gazda­ságok vezetőit, tagjait. Kiss Ádám, a zagyvaszántóiak gondját tolmácsolva arra kért segítséget a szövetségtől, hogy a jövőben ne forduljon elő olyan helyzet, hogy a gyárak tőlük sokkal olcsób­ban veszik meg a zöldséget, mint például más közös gaz­daságoktól. Sürgette, hogy ér­dekszövetségbe lépjenek a hasonló árút termelő szövet­kezetek, nehogy a későbbi­ekben is így kijátszhassák őket. Dr. Monori Miklós, a Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Minisztérium osztály- vezetője azt mondotta a vi­ta során, hogy meglepte őt, milyen sok panasz van He­ves megyében a mezőgazda- sági árúk, a termények és a hús átvételénél. ígéretet tett e hibák kijavítására, s mint Nagy kedvteléssel és őszin­te egyetértéssel olvasom a legkülönbözőbb vállalatok legkülönbözőbb felhívásait arra nézve, hogy egy okos reklámszöveg kiagyalójának jelentős pénzjutalmat tűznek és fizetnek ki e szöveg elfo­gadása után. Felforrósodott szívvel gondolok arra is, hogy milyen nagyszerű, hogy a propagandaszövegek végre elfoglalják helyüket a ma­gyar literatúrában, sőt anya­giakat tekintve e hely ko­rántsem mondható még a li- teratúrán belül se középsze­rűnek. Sőt. Mert lássuk be, mechaniz­musban élő gazdasági társa­im, tíz darab ezrest egyetlen mondatocskáért, vagy kettő­ért nem nagyon volt szokás­ban nálunk nemcsak felaján­lani, de ki is fizetni, — még ezer mondatocskáért sem. Most azonban merőben más a helyzet: az irodalom eme ugyan nem új, de, megújult hajtásának mecénási szerepét elvállalta a Baromfiipari Vállalat, a MÉH, a Gombke- rekítő és Spitzbubi Vállalat, — egyszóval akiben van kedv a literatúra és az ezresek iránt, az fel a reklám- és a propagandaszövegek ihlésére. Néhány ötletem, azért ne­kem is van, közlöm^ inkább mondotta: igyekeznek gon­doskodni arról, hogy a szö­vetkezeti árúk minőségének elbírálását jól felkészült szakemberek végezzék el, ne­hogy továbbra is károsodja­nak a közös gazdaságok. A fiatalok .körében végzen­dő propagandamunka javí­tását sürgette Fülöp István, a kápolnai közös gazdaság elnöke, hogy megfelelő után­pótlást kaphassanak a szö­vetkezetek, s a gépek vezeté­sét a fiatalokra bízhassák. Kéri István, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese a területi szövetség munkájá­nak értékelésekor külön ki­emelte azt a lehetőséget, hogy továbbra is adjanak tanácso­kat, ötleteket a szövetkezeti vezetőknek az új gazdasági mechanizmus lehetőségeinek jobb kihasználására. A tapasztalat szerint több- százezres bevételtől esnek el mert nem ismerik eléggé az új rendelkezésekből fakadó lehetőségeket, mivel napi munkájuk mellett kevés idő jut a valóságos őzönként rá­juk zúduló rendeletek meg­ismerésére, tanulmányozásá­ra. A vita során igen sok olyan panasz hangzott el, amely a szövetség idei munkáját sza­porítja, Rebecs Lajos, a hat­vani Lenin Tsz elnöke is jó- néhányat sorolt fel, kezdve az árrendszer hibáitól a mel­léküzemág fejlesztésének gondjáig. Hangsúlyozta, hogy a zöldségtermelésnél a koc­kázatot legtöbbször a terme­lőszövetkezeteknek kell vi­selni, miközben az élelmiszer- ipar „fölözi le a hasznot”. Tóth Péter, az ecsédi kö­zös gazdaság elnöke a szö­vetkezeti belső jogvédelem­ről . szólt többek között, hogy nem elegendő, ha arra ké­szülnek fel a szövetkezet ve­zetői, hogy a külső partne­rekkel helytálljanak a „jog asztalánál”. Ismerni kell azo­kat a jogokat, kötelességeket is, amelyeket a szövetkezeti tagsággal szemben kell érvé­nyesíteni ... nem utolsó sor­ban az ő érdekükben. A vitában még sok szó esett a termelőszövetkezeti vezetők bérezéséről, az anyagárakról és többen hely­telenítették, hogy a szövetke­zeti tagság jövedelmét „ró­zsás színben” tüntetik fel egyes statisztikai adatok. Ez ellentéteket szül a munká­soknál, alkalmazottaknál, holott a szövetséghez tartozó közös gazdaságok eleve 4—5 százalékos jövedelemcsökke­néssel számoltak már az év elején. A többórás vita a koradé­lutáni órákban ért véget Tóth Mihálynak, a Dél-Heves me­gyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége elnöké­nek zárszavával. K. E. csak ösztönző példaként, mert irigy és önző ember sohasem voltam, szívesen segítek az arra rászorult embertársai­mon, ha a reklámszárnyú pegazuson óhajtanak belova­golni a Parnasszus Vállalat propagandaosztályának hal­hatatlanságába. íme: „A magyar lift nem zuhan, a magyar lift nem suhan. A magyar lift meg se moz­dul. „Bélelt csizma, bélelt kincs, ez az ami éppen nincs” Vagy: „Pucolt csibe, pucolt liba, nincsen otthon sok galiba’. „Kétszáz már csak a cipő párja, ha megveszi, majd megjárja..." Avagy: „Mondja uram, miért pirul ■a leány, amikor kapható már a ■ ■ „Ez a bútor olcsó, jó, OTP- re kapható, ha ráfekszik, ha ráül, lám azonnal összedül...” Még vagyabb: „Minden ami hiányzik, ná­lunk is éppen hiánycikk. Az eladó üt mosolyog, A vevő — ......... Ők »<*£ A vállalatoknál^ megkezdő­dött az év végi mérlegbeszá­molók készítése, amelyek végső képet adnak majd a múlt évi gazdálkodásról, s ezúttal első ízben arról is, hogy a vállalatnak mekkora fejlesztési és részfesedési alapjai keletkeztek, mennyi év végi részesedést oszthat dolgozóinak. A kifizetéshez a felsőbb szervek hozzájáru­lása nem szükséges, magát a mérleget sem a miniszté­rium, hanem a vállalat igaz­gatója hagyja jóvá. A része­sedés szétosztásakor termé­szetesen figyelembe kell ven­ni a részesedési alap terhére korábban kifizetett, továbbá a kulturális és jóléti célok­ra szánt összegeket. Mivel a mérlegek készíté­se általában február végén fejeződik be, március elején országszerte megkezdődik az év végi részesedések kifize­tése. Az előzetes adatok sze­rint a vállalatok múlt évi összjövedelme 11, ezen belül nyereségük több mint 20 szá­Lassan két éve lesz, hbgy az egri Finomszerelvény- gyár több mint 200 lakásra váró fiatal dolgozójának ké­résére a gyár KlSZ-bizottsá- ga hozzálátott az első gyári KISZ-lakásépítő akció meg­szervezéséhez. A fiatalok nagy örömmel fogadták a lehetőséget, a gyár is felaján­lotta segítségét, az akció szervezői pedig lelkesen munkához láttak. Nem raj­tuk múlott, hogy mindezek ellenére is két esztendő ment rá az előkészítésre, amely hosszú-hosszú huzavonák, ígérgetések, tárgyalások után végül is elérkezett a szerve­zés befejezéséhez. Gyakorla­tilag már minden megvan, engedély, pénz, telek, s kez­dődhet az építkezés. Hogy Egerben mivel jár egy ilyen akció megszervezése, azt Ré- pánszki Róbertnál, a gyár KISZ-bizottságának titkárá­nál aligha tudja bárki is job­ban. .. — Nehéz szülés volt, de most már egyenesbe kerül­tünk, és ez a lényeg. A la­kások a Lajosvárosban, az Aradi út mellett épülnek. Nem éppen a legszerencsé­sebb hely, hiszen gyárunk a város északi részén van, de „Hidat akar, vagy reaktort? Szép menyasszonyt, vagy egy aktot? Házat, parkot, diafilmet. zatékkal magasabb volt az előirányzottnál. így átlago­san legalább öt-hat nappal nagyobb lesz az év végi ré­szesedés, mint a régi mecha­nizmus utolsó esztendejében. Ez azonban csak átlag, mért a nyereségek közötti különbségeknek megfelelően jelentős eltérések várhatók. A kohó- és gépipar egésze — ha az előző évről áthozott tartalékát Is felhasználja — körülbelül a tavalyival azo­nos részesedést tud fizetni, ezen belül a kohászatban na­gyobb összegekre van kilá­tás, mint a gépiparban. A könnyűiparban az elő­zetes számítások szerint egyetlen vállalat sem dolgo­zott veszteségesen, s így a múlt évi munka alapján va­lamennyi munkahelyen fi­zethetnek részesedést. A ré­szesedési alap a tervezettnél nagyobb. A minisztérium át­lagában a tavalyival azonos összegű részesedéssel gazdál­kodhat a könnyűipar, ami át­lagban meghaladja a 20 napi nem volt különösebb válasz­tási lehetőségünk. — Mennyibe kerül egy la­kás? — 148 ezer forintba. Ebből 135 ezer a lakás, és 13 ezer forint a telek. — Mennyit kell készpénz­ben befizetni? — 48 ezer forintot, a töb­bit az OTP hitelezi. — A KISZ-lakásépítő ak­ció egyik céljá, hogy a fiata­lok olcsóbban jussanak la­káshoz. Nem túl drága ez az építkezés? — Sajnos drága, de ol­csóbbra nincs lehetőség. Szá­mát sem tudjuk hány variá­cióval próbálkoztunk, de csak ez az egy út járható. — Mikor kezdődik el az építkezés? — Ez év március 31-én. — Melyik vállalat lesz a kivitelező? — A Heves megyei Taná­csi Építőipari és Épületsze­relő Vállalat. — Ez évben hány lakás ké­szül el? — December végéig 18, és a jövő év júniusáig a máso­dik 18. kagylós zugot, ami illem. Ruha kell, vagy csak szövet Mindent megkap a mi szövet — kezetünk melléküzemágaiban Mindent Bele Tsz, Kecse- gepuszta”. Hát valahogy így gondo­lom én. Volt egy tervem, hogy megírom a Háború és béke című regényemet, arra is gondoltam, hogy helyes lenne már megírnom az Ili­ászt, vagy az Elveszett para­dicsomot, sőt olyan botor el­képzelésem is akadt, misze­rint Józan eső címmel nagy lélegzetű regénytrilógiába kezdek, de nem ... Jobbak ezek a reklámizék. Ügy fizet­nek, mint egy nabob, vagy mint egy magyar vállalat a gazdaság új mechanizmusá- * ban. Félre, Iliász, állj elő vén baromfi, hadd rójak rólad sorokat az ércnél és a húsod­nál is maradandóbbat! I. i.: A pénzemet postafor­dultával kérem, a kezelési költséget ne vonja le a Posta, majd egy reklámszöveggel fizetek. Teljes tisztelettel (egri) reklám- is propagandaköltő bérnek megfelelő összeget, Az átlagon belüli szóródás azon­ban nagyobb, mint az előző években. Az átlagosnál keve­sebb részesedés várható a pamut-, a len-kender- és a rostiparban, ennél valamivel jobb kilátásai vannak a gyapjú, és rövidáruiparnak, átlagon felüli részesedéssel számolhat a ruha-, a cipő-, a bőr-, a papír- és a nyomda­ipar. Az építőipari vállalatok a számítottnál nagyobb nyere­séget értek el. amihez hoz­zájárult, hogy a tervezettnél lényegesen kevesebb álló és forgóeszközt kötöttek le. Valamennyi építőipari vál­lalat oszt év végi részesedést. Az előzetes számítások Sze­rint az idén 150—200 millió forint részesedést fizethetnek, 16—20 napi keresetnek meg­felelő összeget, a tavalyi 13 nappal szemben. Az építő­anyag-ipar részesedése nem magasabb a tervezettnél, s átlagban az előző évi szinten mozog. (MTI) összkomfortos. A konyha, a fürdőszoba, az előszoba be­épített bútorokkal kerül át­adásra. — Mind a 36 fiatalnak megvan a kezdő 48 ezer fo­rintja? — Meg, de ebben gyárunk jelentős anyagi segítsége is benne van. Az 1968. éves nyereségből kilenc fiatal ka­pott 17—17 ezer forintos tá­mogatást' gyárunktól,' e2ek az első 18 lakás építtetői közé tartoznak. A második cso­portból is körülbelül ennyied kapnak majd anyagi segítsé­get. — A fiatalok milyen felté­tellel kapták a 17 ezer forin­tos támogatást a gyártól? — A pénzt nem kell visz- szafizetni, de 10 évig kötele­sek a gyárban dolgozni. — Több mint 200 fiatal kérte az akció megszervezé­sét, és csak 36 lakás épül. Hogyan válogattak, mit vet­tek figyelembe? — Gyakorlatilag mindent: a szociális helyzetet, az ifjú­sági mozgalomban, a min­dennapos munkában való helytállást, tevékenységet. — Bizonyára 36-nál töb­ben is megérdemelték volna, hogy bekerüljenek az akció­ba? — Igen, és mindenképpen újabb akciót kell szervezni. Folytatni is kívánjuk és sze­retnénk, hogy újabb íiataloir jussanak majd lakáshoz. Egy biztos: gyárunk segítsé­gére a jövőben is számítha­tunk. .. Sok támogatója van az ak­ciónak, de a legnagyobb elis­merés mégis a gyár vezetőit illeti, akik anyagilag is se­gítik a fiatalokat az akci í megvalósításában. Bizonyá­ra sokan emlékszenek még kormányunk elnökének újévi rádió- és televíziónyilatke- zatára, amelyben serkentet­te, bátorította az üzemek, vállalatok vezetőit az ilyen fajta segítségnyújtásra. A Finomszerei vénj'gyár példát mutatott. Jó lenne, há me­gyénk többi üzemei, vállala fai is ezt tennék, s akkor na­gyon sok olyan fiatal jut majd lakáshoz, aki rászorul. és meg is érdemli. Mozga­lommá kellene fejleszteni a: üzemi KISZ-lakásépítési ak­ciót. Lehetőség van. csak ke­resni és akarni kell.., K. J. Mrnm> IMS, jMntfcr IU maibal Kiss Ádám, a zagyvaszántói .közös gazdaság gondjairól beszél. (Foto: Kiss Béla) — Milyenek lesznek a la­kások —- Valamennyi két-szoba­A reklámszöveg Segíti a gyár is 36 KISZ-lakás épül Egerben □ Az építtetők: az ég«i Finomszerelvénygyár fiataljai □ 1$ lakást még az idén átadnak □ Üjabb akcióra van szükség

Next

/
Thumbnails
Contents