Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-09 / 6. szám
7 r«v hóntmpal etnbb tervesik átadni fi második iépériás Visontán ♦ Egy-egy ltci cndozés „csak" 00-50 ionná ♦ A* 1967*e$nél is nagyobb nyeresígei fizet az tizein Terv szerint halad a második 1200-as „sépóriás” szerelése. (Foto: Kiss Béla) ? SZAMOS RUDOLFS Szín irnáí ól — Skorpióig A Mátrai Szénbányák vi- soniai gépszerelési üzemének szerelőterén kontúrjaiban már ..összeállt" a második 1200-as marótárcsás kotrógép. A gép szerelése a mostoha időjárás ellenére is terv szerint halad. Gerhart András szerelésvezető, a Tyi- íov szocialista brigád vezetője. éppen „eligazítást" tartott. amikor találkoztunk .. = — A terv szerint mikorra kell összeszerelni a gépet? — 1969. május elsejére. — Elkészülnek? — Igaz, hogy még nagyon sok munka van hátra, és május elseje már nincs is olyan messze, de ennek ellenére társaim nevében is kijelenthetem: április 4-re befejezzük a gép sízerelését, és a hónap első felében már a funkciós próbája is megkezdődik. Eddig hat gépet szereltünk össze, valamenv- nyit határidő előtt. Reméljük, most is sikerül. — Min dolgozik most a Tyitov-brigád? — A marótárcsagém vas- szerkezetét, az erő- és a meghajtómű rendszereit, és a kisegítő berendezéseket szereljük. A Tyitov szocialista brigád tagjait nemcsak a barátság. a kollektivitás fűzi ösz- sze a Sailai brigáddal, hanem a szerelésből adódó közös feladatok is. A brigád vezetője Kevés József technikus .., — Évek óta együtt dolgozik a két brigád, a Tyitov az idősebb, a tapasztaltabb, a mi brigádunkban csupa fiatal dolgozik. Eddig már kétszer nyertük el az ifjúsági szocialista brigád címet. — Az elmúlt évben végzett munkájuk alapján min'' den bizonnyal a harmadik is ’ •• meglesi.. "i . — Szerétnénk. Lelkesedésből valóban nincs hiány. * v •.* v ♦> v ♦> «8* %• <* *> <• *8» *1* ❖ *> — Mit szerelnek most a gépen? — A felépítmény felső részét, valamint a szerelődaru berendezéseit. A szerelés rendkívül gondos, precíz munkát igényel, hiszen milliós értékekről van szó, és egy-egy berendezés „csak” 60—50—40 tonna. Szerencsére eddig még egyetlen komolyabb baleset sem történt. .«• Elégedett a szerelés ütemével Izsvák Antal a gépszere- lósi üzem vezetője is... — Jól haladunk, párhuzamosan megy a gép elektromos és mechanizmus szerelése. Április 4-re elkészülünk. — Milyen gazdasági eredményekkel zárták az elmúlt esztendőt? — A vártnál is jobban sikerült Közel nyolcmillió forint nyereségünk van. — Tavaly hány napot fizettek? — Huszonkettőt. De most minden bizonnyal több jut a borítókba. Jackie Athénben 1963. októberében lépett Onassis hajójának fedélzetére, amelyet „Ari” ezer rózsával és gladi- olusszal díszített. Az út során Onassis megmgutatta néki új j szerzeményét, a kicsiny, lakatlan Skorpió szigetet. Kor- | futói délre, s mint mondotta: „itt akarja felépíteni öregsége nyugodt várát, csak még egy úrnő hiányzik néki ebből a várból”. „Ari szomorú volt — emlékezett később Jackie, — mert akkori kedvencével. Maria Callas-szal való házasságát nem vehette komolyan”. Kennedynének megtetszett a „harapós görög”, a „félelmes szemű férfi”, az európai play-boyok doyenje, aki körül Monte Carloban annyi izgató pletyka keringett. Minden kikötőben Onassis társaságában jelent meg, s bár gyermekei vele voltak, nem tudták megakadályozni azt a pletyka-kombinációt, amelyet együttes megjelenésük elindított. Washingtonból az elnök kissé fanyar hangú táviratot küldött feleségének : „Szívesebben látnám, ha a fedélzeten többet foglalkozna a gyermekeivel és kevesebbet Onassissal”. Kennedy nem elsősorban férji féltékenységből távira- tozta ezt, inkább tartott attól, hogy az amerikai közvélemény előtt kompromittálódik. A távirat után Jackie otthagyta a Christina Ithaka nevű lakosztályát, amelyet Onassis kizárólag nagyon híres hölgyvendégei számára rendezett be, — csak a lakosztály berendezése negyed- millió dollárt ér — és Jackie előtt Churchill felesége. Lady Sarah, Greta Garbo, Maria Callas és pincsikutyája, valamint Lee Radziwill volt a lakója. Az ötödik lakó, Jacqueline Kennedy lett. Ekkor azonban még senki sem sejtette, hogy a néhány héttel később Dallasban meggyilkolt amerikai elnök felesége öt év múlva az 1600 tonnás luxusyacht és az Onassis- birodalom úrnője lesz. 3. Kaland o Christ inán A gyászoló vendégek között feltűnt Onassis is, bár az arlingtoni temető gyászmenetének állam- és kormányfői közül hiányzott, mégis az elsők között volt, aki az özvegynek személyes részvétét fejezte ki. Ezután sokáig nem találkoztak. Jackie a világ leghíresebb özvegyének piedesz- táljára lépett. Ám nem akart örökké „felmagasztosultnak” maradni. A gyászév letelte után újra visszatért a világba, oldalán új férfiak tűntek fék mint Mike Nichols rendező, John Werneecke építész, aki férje síremlékét is készítette, George Plimpton író, a vatikáni spanyol nagykövet és mindenekelőtt Lord Harlach, angol arisztokrata és konzervatív politikus, volt washingtoni angol nagykövet, J. F. Kennedy barátja. Jackie vele ment világkörüli útra is. Ennek kapcsán a jólértesültek már, házassági kombinációkba is kezdtek. Jackie azonban kijelentette: „Lord Harlach olyannyira nélkülözhetetlen csupán, mint egy lexikon”. Onassis azonban nem volt lexikon. Ha „Ari” üzleti ügyben New Yorkba érkezett, minden esetben felhívta Jackiet, aki a Fifth Avenue 1040 felső emeletén lévő 15 szobás lakásában fogadta. Onassis ilyenkor a gyermekekkel játszott. S később, amikor nem tartózkodott New Yorkban, akkor is szinte naponta felhívta Kettnedy- nét. Naponta egyszer, de gyakran kétszer friss virágokat küldött. 1967-től számos hétvégén felkereste Hyannis Portban is, a Kennedy család birtokán. 1968. tavaszán azután Onassis a házassági előkészületeket olyan kitünően kitervelte, mint ahogy a görög katonai puccsot előkészítették. Október 17-én Jackie mamája, Mrs. Auchincloss egy mondattal közölte Amerikával : „Lányom elhatározta, hogy Onassis úr felesége lesz”. Az amerikai sajtó nyilvános reakciójára jellemző ez a kommentálás: „Pearl Harbour óta ez volt a legnagyobb ' csalódás, ami az'amerikaiakat érte”. Mi indokolta Jackie választását? Az o esetében feltehetően kevésbé játszott e választás során szerepet bármiféle politikai meggondolás. A négy okot a következőkben foglalhatjuk össze: 1. A pénz. 'Hihetetlenül hangzik talán, de teljesen elfogadható. Ugyanis Kennedy elnök családjára körülbelül 18 millió dollárnyi vagyont hagyott. Ennek fele a gyermekeké. A másik felének járadékából Jackie körülbelül évi 400 000 dollárt húz. Korlátlan lehetőség ez az átlagember számára, ellenben egy olyan nőnek, mint Jackie, csak erősen korlátozott élet- lehetőséget ad. Egyedül New York-i lakásának fenntartása évi 30 000 dollárrá rúgj mig ruhatárát 100 ezer dollárra becsülik (Valentinonál csupán egyetlen estélyi ruhája 8 ezer dollárba került.) 2. A gyermekek. „Erős apára van szükségük, aki képes megvédeni őket” — mondotta Jackie a Kennedy-klánnak. Onassis ilyen apa lesz. 3. Azóta, hogy Jackie először látogatott az óvilágba, imádja Európát, öreg városainak, palotáinak eleganciáját és szabad szellemű társaságát. A De Gaulle-nál tett hivatalos látogatáskor Kennedy mondotta kissé fanyarul: „Én vagyok az . az ember, »akit Jacqueline Kennedy hozott el Párizsba”. 4. És végül Onassis. a férfi. Jackie mindig vonzódott az idősebb férfiakhoz. Kennedy például tizenkét évvel, Lord Harlach tizeneggyel volt nála idősebb, s bár Onassis a, papája lehetne, erre azonban álljon itt húgának nyilatkozata: „Jackie mindig egy apa eszményképp .keresett magának, amióta gyermekkorunkban anyánk elvált”, (Folytatjuki 'ben a tsz tagjainak földiéi ír, (.»maradnak saját tulajdonukban. míg a kívülállók tulajdonában. de tsz-ek használatában lévő földek tszr- tulajdonba kerülnek. Ugyanakkor lehetőséget ad a törvény arra is. hogy az állam a közős használatban lévő állami tulajdonban álló földek tulajdonjogát a tsz-ek- nek átengedje. Másrészt elismeri a termelőszövetkezeteknek azt a jogát, hogy élhessenek a földtulajdon megszerzésének általános jogcímeivel. (Vétel, felajánlás, ajándékozás, stb.) A földtörvény alapvető célja, hogy a közösségi és egyéni érdekekkel összhangban a nagyüzemi földeken biztosítsa a tartós és eredményes nagyüzemi gazdálkodás fontos feltételét: a tulajdon és használat egységét. A földtörvény a tsz-i föld- tulajdon, mint új szocialista tulajdonforma létrehozásával megszűnteti a földtulajdon és földhasználat közötti ellentmondásokat. A törvény végrehajtása — azáltal, hogy a kívülállók nagyüzemi használatában levő földjét megváltás ellenében a tsz-ek tulajdonába adja — a társadalom széles rétegeit érinti, ezért rendkívül nagy jelentőségű politikai feladat. Éppen politikai jelentőségénél fogva rendkívül nagy fontosságú, hogy a törvényt helyesen értelmezzük. Minden bizonytalanságot eloszlassunk, kétségbevonhatatlan választ adjunk az ezzel kapcsolatban felvetett kérdésekre, figyelemmel a törvényesség maradéktalan betartására. A földtörvény végrehajtása egyrészt egységesebbé, teljesebbé teszi a szövetkezeti tulajdont, a tsz biztonságos gazdálkodását szolgálja, a korszerű mezőgazdaság továbbfejlesztését segíti elő, másrészt méltányosságból mindazok számára biztosít földhasználatot, akik szociális helyzetüknél fogva arra rászorultak, mindennapi megélhetésük alapját képezi. Az eddigi tapasztalatok alapján a törvény végrehajtásával kapcsolatban megyénk lakói az alábbi kér» déseket teszik fel és ezekre várnak megnyugtató választ: MIT JELENT A MENTESÍTÉS? A mentesítés azt jelenti, hogy a kívülálló földtulajdonosoknak a személyi földtulajdon mértékéig . terjedő földterületük nem kerül tsz-i tulajdonba. A tsz-i tulajdonba kerülő földekből mentesítésre tehát csak kívülálló jogosult. A jogosultak köre két csoportba sorolható: — azok a kívülállók, akiknek belterületi vagy zártkerti földje van termelőszövetkezeti használatban és mentesítésre használható terület rendelkezésre áll, — azok a helyben lakó kívülállók, akiknek belterületi vagy zártkerti földjük nem volt, de a tsz-vezetőségével való megegyezés alapján külterületi földjét a tsz tulajdonában levő belterületi vagy zártkerti földdel elcseréli. Mentesítésre tehát csak belterületi vagy zártkerti földet lehet felhasználni. A mentesítési kérelmet 1969. január 1-ig kellett az illetékes járási földhivatalnál előterjeszteni. Helybenlakónak azt a személyt kell tekinteni, aki a termelőszövetkezet gazdálkodási területe szerinti vagy azzal szomszédos községben lakik. Téves tehát az a nézet, hogy a személyi földtulajdon mértékéig mindenki kaphai területet, ha a földjét tsz használja. MIT JELENT A SZEMÉLYI FÖLDHASZNALAT? A személyi földhasználat a mentesítéssel szoros összefüggésben áll. Személyi föld- használatra azok a helyben- lakők jogosultak, akiknek indokolt igényét mentesítés útján nem lehetett kielégíteni, mert a községben új zártkert ■vagy annak területe a benyújtott jogos kérelmek kielégítésére nem elegendő. Társadalmi és politikai jelentősége van annak, hogy az ilyen személyek részére a személyes szükségletüket szolgáló kisebb földhasználatot biztosítsanak. Személyi földhasználatot az a kívülálló kérhetett, akinek valamennyi földje tsz-i tulajdonba kerül és 1967. évben a termelőszövetkezet által adott föld volt a használatában, állandó jelleggel helyben lakik és szociális körülményei ezt indokolttá teszik. HOGYAN KERÜLHET Állami föld tsz-i tulajdonba? A földtörvény biztosítja a termelőszövetkezetek számá- , ra, hogy a használatukban levő állami tulajdonú földnek tulajdonjogát megszerezzék. A törvény ezen rendelkezésének is az volt a célja, hogy e tekintetben is biztosítsa a szövetkezeti föld- tulajdon és földhasználat egységének megteremtését. Az állami földek tsz-i tulajdonba kerülése tovább szilárdítja a termelőszövetkezetek gazdálkodását, mert megszűnteti azt a gyakorlatot, hogy a tsz-ek használatában levő állami földeket beruházások céljára térítés nélkül vegyék igénybe. Ezáltal következetesebben valósulhat meg a' földdel való takarékos gazdálkodás. Ezzel kapcsolatban azonban a törvény megjelenését követően több vita merült fel, amely sokszor akadályozta a földtörvény délkitűzéseinek hatékony érvényesülését. A kialakult egységes álláspont az, hogyha az állami tartalék területet személyi földhasználat céljára nem jelölték ki, vagy amelyekre már kisajátítási eljárás van folyamatban, vagy amelyeknek 1970. december 31-ig történő kisajátítására a végrehajtó bizottság határozatot hozott — e területek kivételével — az állami földet tsz-i tulajdonba át kell engedni. KIKET TEKINT A TÖRVÉNY KÍVÜLÁLLÓKNAK? Kívülálló személyeknek azokat kell tekinteni, akik tsz-szel nem állnak tagsági viszonyban, de földjüket bármilyen címen a termelőszövetkezet használja. A kívülállók tulajdonában levő és a tsz-ek által használt földek a törvény erejénél fogva kerülnek megváltás ellenében 1969. január 1. után tsz-i tulajdonba. Lényeges tisztázni, hogy a kívülállók esetében nem az ő elhatározásuktól függő földeladásról vagy földfelajánlásról van szó, hanem korábbi tulajdonuk a földtörvény rendelkezése alapján kerül tsz-i tulajdonba. A törvény értelmében nem lehet kívülállónak tekinteni azt a termelőszövetkezeti tagot, házastársát, (élettársát) és özvegyét, valamint a haszonélvezőt és az olyan idős személyt, akinek a fölŰjét családtagja vitte be a tsz-be. HOGYAN TÖRTÉNIK A FÖLD MEGVÁLTÁSI ARÁNAK KISZÁMÍTÁSA? A kívülállók földjéért járó megváltási árat a tsz-i használatbavétel időpontjában érvényes aranykorona alapján kell megállapítani. Ennek módját és érvényét a földtörvény és végrehajtási rendeletéi részletesen szabályozzák. Számos esetbeh előfordul azonban, hogy a tulajdonosnak az eredeti földjét egy korábbi földrendezés alkalmával már elcserélték. Ha ez a csereföld későbbi időpontban került a szövetkezeti használatba, akkor ez a cserébe kapott föld az, amelynek aranykoronája alapján kell a megváltási árat kiszámítani. A földtörvény általában megszűnteti a földtulajdon és földhasználat elkülönültségét és ezáltal a tsz-ek biztonságos gazdálkodását szolgálja, a korszerű mezőgazdaság továbbfejlesztését teszi lehetővé. Emellett azonban nem szabad megfeledkezni a törvény emberségességéről, méltányosságáról sem. Ezzel lehetővé teszi, az arra jogosultak részére a személyi földhasználatot személyes szükségleteik megteremtéséhez. A földtörvény végrehajtásának előkészítő szakaszát (a földtulajdoni és földhasználati viszonyok községenkénti felülvizsgálatát) Heves megyében is befejezték. A számszerű eredményeket elemezve megállapítható, hogy a megye termelőszövetkezeteinek használatában levő földek 28 • százaléka (112 000 kh) kerül tsz-i tulajdonba. Ezért megyénk ter- melőszövetkezteinek közel 85 millió Ft földmegváltási árat kell fizetniük öt év alatt. A kívülállók tulajdonában levő egy kh tsz-i tulajdonba kerülő földért a megyében átlagosan 970,— Ft térítést kell fizetni. A földtulajdon és 3 földhasználat ellentmondását bizonyítja az a tény, hogy a tsz-ek használatában levő földeknek átlagosan 34 százaléka olyan tulajdonos, akik nem tagjai termelőszövetkezetnek. Ezek a megyei számszerű eredmények is igazolják, hogy mennyire időszerű feladat a földtulajdoni és földhasználati viszonyok továbbfejlesztése, egységének megteremtése, a termelőszövetkezeti földtulajdon fokozatos megvalósítása. A feladat előkészítése és végrehajtása során azonban már eddig is sok lrtrdés és probléma adódott A földtörvén” I ugyanis társadalmunk széles rétegét érinti. Ezért végrehajtása nemcsak egyszerű adminisztratív feladat, hanem elsősorban politikai munkát kivan. Az eddig tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a törvény a tsz-tagság körében általános helyeslésre talált. A kívülállók is mindinkább megértik a törvény lényegét, de aggályaikra, kérdéseikre az elkövetkezendő időszakban kell egyértelmű, világos választ adni. Erre jó alkal- mul szolgálnak a téli tanfolyamok is. Arra kell törekedni, hogy az állampolgárok minél szélesebb rétegei megértsék a törvény politikai és gazdasági lényegét, azt, hogy a földtulajdon és földhasználat egységének megteremtésével a föld azok tulajdonába kerül, akik megművelik. Minél több ember ismeri meg a tsz-i földtulajdon megteremtésének szükségességét, annál eredményesebb lesz a törvény végrehajtása. Végeredményben tehát — miután végigkísértük a föld- tulajdoni és földhasználati viszonyok változásait, a földreformtól az új töldtörvénv életbe lépéséig — megállapíthatjuk, hogy a földtulajdoni és földhasználati viszonyok fejlesztése a tsz-i földtulajdon létrehozása szükségessé vált, és ennek napjainkban értek meg a politikai és társadalmi, gazdasági feltételei. A mezőgazdasági temelésre, annak növekedésére, fejlesztésére vonatkozó közvetett hatása felmérhetetlen. Továbbfej leszthetók a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek a mezőgazda- sági termelés egyre fokozódó növelésének biztos bázisává válnak. Arra kell törekednünk, hogy a törvényt annak szellemében hajtsuk végre. Dr. Biró Lajos a megyei föl JV ’atal vezetőt
