Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-09 / 6. szám

Felnőttnerelés és népművelés Gondolatok dr. Búr hó Mátyás könyvéről Hazánkban felnőttnevelés­sel foglalkozó tudományos igényű munka 1964-ben je­lent meg Bogdán Suchodolski tollából „A jövőnek neve­lünk” címmel. Addig és azóta nem tudunk újabbról és ez öfe'aii paradoxon, melyről sifólni kell! f Egyre többet beszélünk a nevelhetőség kérdéséről, a felnőtt ember fejleszthetősé­gről, alakíthatóságáról, át­ívelésének szükségességéről, Sázadunk, a „gyorsuló idő” ráin tégy következményeként fogalmazza meg korra való Í Lintet nélkül az állandó ön- pzést... Az is ismeretes, gy hazánkban 1955-től kez­dően előbb kísérleti, majd később állandó jelleggel Debrecenben, majd Budapes­ten és Szombathelyen is meg­kezdték a felsőoktatási intéz­ményekben a népművelők szakképzését, ami magával fiozta azt a szükségletet, hogy tudományos forrást kellett biztosítani a tanároknak és a hallgatóknak egyaránt Mégis éveknek kellett eltelnie ad­dig, amig dr. Durkó Mátyás egyetemi docens munkája, az úttörő, az első ilyen jellegű könyv hazai szerzőtől megje­lenhetett. S hadd tegyük itt mindjárt hozzá, hogy ez a mű is mond­hatni nevetségesen csekély példányszámban láthatott csak nyomdafestéket a Tan- könyvkiadó jóvoltából. Jel­lemző, hogy a könyvesboltok­ban , a megjelenés utáni na­pokban már nem volt kapha­tó. Hiszen miután kielégítet­ték a könyvtárak igényét, egy-egy üzletbe mindössze 3 —4 kötet jutott városainkban. Nehéz lenne magyarázatot keresni minderre. Egy azon­ban tény: sokkal jobban kel­lene támogatni azt a csekély számú vállalkozót, aki az át­töréssel járó nehézségektől sem riad vissza, alkotni me­részel olyan témából is, mely­nek Jelentőségét -a könyvki­adás, illetve kereskedelem nem ismeri el, illetve nem is­meri el eléggé. A szerző egyetemi Jegyze­teit, a folyóiratokban megje­lent tanulmányait, kandidá­tusi disszertációjának össze­foglalóját,1 végül ezt a mun­káját ismerve csak elismerés­sel szólhatunk minderről és pillanatban elcsúszik,' minit unogy már annyian elcsúsz­tam, nagy ambícióval, vágy- gyal és tervemmel, azon a na­rancshéjon, aminem asszonyt hiúság a neve. Rekedten tort ki a tormából egy kiáltás: —- Azonnal menjenek el innen! Mind! Mind! 4. Ki tudja, hogy végződött volna ez a kaland, ha egy teljesen kívülálló személy, anclmul, hogy valami köze lett volna az ügyhöz, nem avatkozz bele? A vulkán­nak, amely eddig türelmesen szemlelte ■ távolról az esemé­nyeket, hirtelen felkavaro­dott a gyomra és mintha ezer eltemetett párduc támauna fel a szúrlak alatt: nagyot morajiott a föld. Délelőtt Burton és Dalton becsületbe vágó dolgokkal illették egymást egy törött ivópohár miatt, amelyről mmd a kettő azt állította, hogy az övé. Mary elment s-talni. Különvált a társa­ságtól és valószínűleg vélet­lenei, a sátorok irányáréul járt, amerre Tamás szomott tartuzmodni. Egyenesen oda­ment hozzá, amikor meglát­ta. — Mondja,. Mr. Bradley, tulaj dome .ppen miért harag- szim rám? — Semmi okom sincs rá, hogy haragudjam magára, Miss Dalton. — Ha jól emlékszem, ami­kor az apámnál volt alkal­mazásban, egyszer láttam magát a teniszpályán kívül, másfél órán át nézett engem egy fa mögül. Maga tud te­niszezni? — Nem. — De maga volt, aki ak­kor nézett? — Igen, — felelte Bradley, mint egy vallatott rab. — És miért nézett? — Csend volt. — Miért néz va­laki egy teniszpartit, aki nem P.HOMD aCJTO HNd — Sajnálom, — felelte Teddy —, hogy nem váltha­tom be azonnal a szavamat, miután őszinte vágyam, hogy amit megbántam, azt jóvá is tegyem. Dr. Morton felvette a ko­pott könyvet az asztaliéi es a középre lépett. — Earl of Cunningham. Én misszionárius pap vagyok és 'bár otthagytam a papi életet, • nem zártak lei a rendemből. így mint hittérítőnek, jo- - {'•ómban áll a ciVilízári '.t >1 távol eső helyen a polgári 'hé s-ágot megelőzően is es­őre, ni. Ha tehát ez az óhaja komoly, úgy én összeadha­tó.! ont T-iss ' -adleyveL 4 fc&mtäa Ite. Január ft, csütörtök Egy pillanatra csend lett. Azután Teddy szólalt meg ünnepélyesen. — Tisztelendő úr, ha Miss Bradleynek. nincs kifogása ellene, én boldog lennék ha feleségül jönne hozzám. Bradley, aki közben el­ment, most a húgával tért vissza. A szeme furcsa fény­ben csillogott. Ezért volt minden... Igen. A szegény, de tisztességes Bradley-csa­lád, London minden hatal­masságával szemben megta­lálta elvesztett becsületét. Edna nyugodtan, lassan jött mellette. Az arca nem feje­zett ki sem örömet, sem szo­morúságot. De nagyon szép volt. Ezt valamennyien meg­állapították magukban. Még Mary is, aki szeretettel mo­solygott a leányra. Teddy mélyen elpirult és a földet nézte... — Mielőtt önöket egyhá­zunk szokása szerint meges­ketném, — mondta dr. Mar­ton, — tudomásukra hozom, hogy az első civilizált helyen, ahol módjukban áll, házas­ságot kell kötniük, valame­lyik anyakönyvvezető előtt is. — Felemelte a hangját: — Earl of Cunningham! Szereted-e Edna Bradleyt és kívánod-e feleségül venni? — Szeretem Edna Brad­leyt és feleségül kívánom venni... — És te, Edna Bradley, szereted-e Earf of Cunning- hamot és kívánod-e őt férje­dül? Edna is eg 'sz nyugodtan, határozottan felelt: — Nem szeretem és nem kívánom férjemül! .Mindenki megmozdult. Csak. Tom 3ra:tley állt der­er U.n. Annyi szenvedés cifdr. ías gyümölcse az utolsó pillanatban sárba hul­lott előtte. Nem számított arrra, hogy ennek a gyü­mölcsnek a héján az utolsó azt kell megállapítanunk, hogy a népművelés gyakor­latának tudományos elméleti megalapozása vonatkozásá­ban elévülhetetlen érdemei vannak dr. Durkó Mátyás­nak. A mű címe első olvasásra túlságosan általánosnak tű­nik, ezt azonban magyarázza az a tény, hogy bevezető, ál­talános problémákat felvető munka megírására vállalko­zott ez alkalommal a szer­ző. Ez a könyv tisztáz szá­mos olyan kérdést, melyre a későbbiekben az alkotóknak, kutatóknak csak utalniuk kell. Bevezetőben maga a szerző is utal a tényre: egy induló szaktudományi kutatásnak a problematika általánosabb felvázolását is el kell végeznie, illetve a ha­zai előzmények hiányában a legjelentősebb alapkérdések megoldása is elsődleges fel­adat”. A könyv négy fejezetre ta­gozódik, melyek közül az el­ső „A felnőttnevelés és nép­művelés társadalmi szüksé­gessége és feladatai” címmel történeti fejlődésében vizs­gálja a népművelés és fel­nőttoktatás szerepét, annak szükségességét. A második fejezet „A fel­nőtt nevelhetőségével” foglal­kozik a külföldi szakiroda- lom ismeretében, saját kuta­tásai kontrolljában, a mar­xista álláspont tükrében. S mindezt olyan meggyőző erő­vel teszi, hogy véleményünk szerint ott volna a helye e fejezetnek valamennyi neve­léselmélettel foglalkozó egye­temi, főiskolai jegyzetben is. A harmadik fejezet egy rendkívül fontos felnőttpeda­gógiai alapelv sokoldalú megközelítése és kifejtése: „A felnőtt élettapasztalatára épí­tés mint a nevelési folyamat egyik alapproblémája”. Ezt a fejezetet különös tekintettel a dolgozók iskoláiban taní­tóknak, valamint az ismeret- terjesztés népes táborának lehetne javasolni, akár köte­lező olvasmányként. „A felnőttnevelés és nép­művelés tudományelméleti és rendszertani kérdései”-tői ír a szerző könyvének befejező fejezetében. Szerintünk a kérdés jellegéből adódóan so­kat fognak még a kutatók vi­tatkozni a tudományelméleti és rendszertani problémák­ról. Lehetséges,' hogy egy-egy állítást később újabbak vál­tanak fel. Egy azonban bizo­nyos: most már van kiindu­ló alap, ami a további kuta­tást, a felvetett kérdések to­vábbi finomítását, boncolga­tását lehetővé teszi. Dr. Durkó Mihály munká­ját mind a gyakorlati nép­művelők. mind a népművelő- gépzés és kutatás szempont­jából rendkívül jelentősnek tartjuk. Ajánljuk mindazok­nak, akik hivatástól motivál­va munkálkodnak a felnőttek oktatásában, nevelésében, a nép művelésében. Dr. Nagy Andor Lenin mii veinek kiadása az Egyesült Államok ban „Ma sürgetőbb szükség, mint valaha, hogy felhívjuk az amerikai nép figyelmét Lenin Műveire” — jelentette ki a TASZSZ" tudósítójának James Allen, az Internatio­nal Publishers kiadó igazga-. tója. Több mint négy évtizeddel ezelőtt ez a kiadó volt az amely Észak-Amerikában megkezdte Lenin Műveinek kiadását 1927-ben „A mate­rializmus és az empiriokriti- cizmus”-t jelentette meg, utána Lenin Válogatott Mű­veit adta ki, előbb hat, ma'jd 1935—1936-ban 12 kötetben. Jövőre Lenin születésének közelgő évfordulója kapcsán az amerikai kiadó közreadja Lenin Műveinek gyűjtemé­nyes kötetét, amelyben a szerző az Egyesült Államok egykori problémáit boncol­gatja. Ezt a kötet tartalmaz­za majd Leninnek a demok­rácia különböző formáiról és problémáiról tett nyilatkoza­tait, valamint Krupszkaja visszaemlékezéseit is. Az év végére a kiadó be­fejezte Lenin háromkötetes Válogatott Műveinek kiadá­sát. Or. Vajon Imre, faiskolai adjunkfn« A madarak téli Városon és falun ilyenkor télen több helyen megfigyel­hetjük az emberek és a gyer­mekek madarakról való gon­doskodását. Gyakran lehe­tünk szemtanúi az egysze­rűbb, vagy szakszerűbb ma­dáretetőknek, ahol a téli hi­degtől legyengült madarak részére menedéket és elesé- get biztosítanak. A mada­rakról való téli gondoskodás nagyon indokolt és rendkí­vül hasznos tevékenység. A goromba tél nagy pusztítást visz végbe a nálunk telelő madarak között. Ha kóborlá­suk során a hófúvás és az ólmos eső idején nem jut­nak kellő táplálékhoz és megfelelő éjjeli búvóhelyhez, a kegyetlen hidegben tömege­sen pusztulnak el, mert nem bírják a hideggel társult éhe­zést. Elsősorban kis testű madaraink például a cine­gék érzékenyek a táplálék- hiánnyal szemben. A madáretetésnek elsődle­ges célja tehát, hogy a kü­lönben is megfogyott létszá­mú madarainkat a téli éhe­zéstől, kóborlástól megóvjuk s a jövő költési idényre mi­nél nagyobb számban át­mentsük. Lényeges, hogy olyan ete­tővel rendelkezzünk, amely a madarak számára könnyen hozzáférhető, s amellett eső­től, hótól védi az élelmet még a legnagyobb hófúvás idején is. Az olyan etető, mely a legnagyobb szükség idején hagyja cserben a ma­darakat, többet árt mint használ, mert az odaszokott madarak másutt nem talál­ván élelmet, elpusztulnak. Sokszor megvan a jóaka­rat, készítünk madáretetőt és mégis azt tapasztaljuk, hogy nem keresik fel a ma­darak etetőnket. Az ilyen esetekben legtöbbször a ma­dáretető úgy készült, hogy a madarak nem férnek jól hoz­zá, vagy olyan helyre tesz- szük, ahol valamilyen oknál fogva nehezen megközelíthe­tő, vagy valami zavaró, riasz­tó körülmény áll fenn, mi­nek következtében a mada­rak nem merik az etetőt megközelíteni. (Láttunk pL olyan próbálkozást is, hogy mesterséges fészekodúban kí­vánják a kis énekes madara­kat az erkélyen megtelepí­teni, de a fészkelőhely mel­ért a játékhoz? És miért csó­kol valaki elégtételből, ahe­lyett, hogy pofozna? — Ne haragudjon, Miss Dalton, de önt nem pofozha­tom meg. — Ezért nem haragszom. De ha ön elégtétel céljából, tehát jelképesen megcsókol egy hölgyet, miért kell az il­letőt úgy magához szorítani, hogy napokig fájjon a dere­ka? — Mit akar tőlem, — kér­dezte elkeseredetten Tamá3. — Megpróbálok kételked­ni abban, hogy akkor is ilyen módon vett volna elégtételt, ha Earl of Cunningham menyasszonya 200 fontot nyom és 60 éves. — Miss Dalton! Lehet, hogy eléggé el nem ítélhető módon, gondolataimban fog­lalkozni merészeltem önnel. De hogy botrányt okozzak, erre csak a Bradley-család szegény, de tisztességes neve kényszerített — Hiszek önnek... Elhi­szem, hogy csak dühében szorított magához és alapjá­ban véve utált — Nem igaz! De akkor is jól tudtam, hogy maga épp oly kevéssé vehet észre en­gem, mint a hold. — Kátságöevonom, hogy az én helyemben, egy tenisz­parti közben, a hold fényes nappal tudomást vett volna magáról. Ezért ne hasonlít­son a holdhoz. Maga inkább hasonlít a holdra. Hol elsá­pad, hol nagyképű. Megmon­dom akkor is, ha vasraveret — Megárdemlem, hogy ki- csufoljon, — mondta Tamás, egy rablóhoz nem méltó si­ránkozó dühhel és odavágta a cigarettáját. — Ostoba -em­ber vagyok, kínai falakat döngetek a fejemmel. — Maga csak hiú és nagy­ravágyó, — mondta Mary és Bradley karjára tette a ke­zét. — A iéríi legyeit üyea. lé nagy kitömött baglyot is elhelyeznek. Nem valószínű, hogy ilyen helyre oda me­részkednek a kis madarak.) A madáretető elhelyezésé­nél ilyen dolgokra feltételc- nül föl kell figyelnünk. Ismerkedjünk meg ezután néhány bevált madáretető tí­pussal. A ház környéki apró madarak etetésére szolgál az alul nyíló ablaketető. (Ké­pünkön) Városi és falusi vi­szonylatban egyaránt ajál- ható, a verebek távoltartásá­ra is alkalmas. A madarak közvetlen megfigyelésére is bevált. Az etető teteje és két oldala deszka, az eleje üveg. A hátsó nyitott oldala az ab­lak üvegéhez simul. Az aljá­nak egyik fele nyitott, má­sik feje a madáreleség elhe­lyezésére van kiképezve. Az etetőt az ablakfára szegezett vízszintes lécre függesztjük. Csalogattad 10—20 cm-es vé­kony spárgadarabokon sza­lonnabőrt, vagy fél diót ló­gatunk ki rajta, hogy a ma­darak figyelmét a bejárónyí­lásra felhívjuk. A süvegetetö készítéséhez egy vastagabb üvegpohár, bádoglemez és a pohár tartá­sára a lemez merevitésére al­kalmas vasszerkezet szüksé­ges. A bádoglemez helyett kátránypapír,—a vas helyett pedig léc alkalmazható. Nálunk erdők, parkok na­gyobb kertek madarainak té­li etetésére a ducetető ter­jedt el. Teteje horganybádog. Oldala, léc közé erősitett üveg, tálaló asztala deszka, tartója rúd, vagy gerenda. Ez utóbbinak kb. 70 cm-es Kevésbbé imponálnak hason­latai a holdról és a kínai fal­ról. Aki rabló, az ne legyen költő. És ha már valaki köl­tő, az ne ilyen módon tegye rabjává a nőket. Otthagyta a férfit és to­vábbment. De néhány lépés után hátrafordult egy pilla­natra. .. 5. Este úgy morajiott alattuk a föld, hogy a foglyok meg­feledkezve minden klikk­rendszerről, rémülten bújtak öss«e. A tűzhányó kráteré- ? bői rózsaszínű fények vil- lództak az ég felé. Azután két-három kisebb rengés történt. Szerencsére vala­mennyien a szabadban tar­tózkodtak, amikor az egyik barlang beomlott. Több napi járöföldre voltak a vulkán­tól, de most már, állandó pa- rázsfényú megvilágításban, közelinek látszott a hatal­mas kráter. A hegedűmű­vész percek óta ájultan fe­küdt. Pontban éjfélkor megráz­kódott a sziget. Azután történt a kataszt­rófa. .. Iszonyú dörgés töltötte be hirtelen az éjszakát, majd a vulkán nyílásából, mint va­lami roppant, lassú madár, gigászi lángoszlop szállt fel és ereszkedett újra alá a krá­ter lejtőjére. Ez még négy- ötször megismétlődött, azu­tán egy szélesen hömpölygő, lángoló, égő folyó gördült le a hegy oldalán. A foglyok kórusa, mintegy vezényszóra jaj dúlt fel. A íé- gionisták döbbenten álltai. Bradley maga sem tudta, hogy történt, két nőt szorított magához dermedtem Maryt és Ednát. Azután csend lett. megszűnt a rengés, és a lán­goló lávafolyam szélesedő, izzó áradata sebesen höm­pölygőit le a tűzhányó lejtő­jén.. (folytatjuk) etetése darabját, egy méter fölött körben borítsuk be fényes fémlemezzel. (Ragadozó kis emlősöktől való védekezés.) A tartórúd legalább 2,5—3 m hosszú legyen. A horgany- bádoggal fedett tető széle alól függőlegesen lenyúló üvegszegély az etetőben levő tálaló asztalka számára még vízszintes irányú hófúvás el­len is védi a madarakat. Ilyen etetőt minden iskola­udvaron lehetne létesíteni s a tanulók között a rendsze­res madáretetést is meg le­hetne szervezni. Városaink parkjaiban, kertjeiben is le­hetne egyet-kettőt felállítani, amelyeket azután iskolák bi­ológiai szakkörei kezelhetné­nek és egyúttal ornitológiái megfigyeléseket is végezhet­nének. Ez az etető főleg a cinegék, csuszka és a harkályok ete­tésére szolgál. A pinty, sár­mány, bubospacsirta, rigó nem szívesen száll rá, de nem is igen tud. Az ő részük­re etetőkunyhót létesíthe­tünk. Az etetőkunyhót a földre helyezzük el. Vázát hajlított, husángokból készítsük és azt zsupszalmával, gyékénnyel, kátránypapírral, vagy egyéb alkalmas anyaggal borítsuk be.' Ä gömbeikkszerű kunyhó nyitott részének legnagyobb magassága 75 cm, legnagyobb mélysége pedig 1,5 m legyen. Szilárd építés esetén évekig használható. Az etetőkuny­hót napsütötte, bokroktól vé­dett, szélmentes helyeken ál­lítsuk fel, ahol az etetőre já­ró madarak a sűrű bokrok­ban a ragadozóktól mindig védelmet találnak. Ha már van madáretetőnk, fontos, hogy megfelelő elé- ségről is gondoskodjunk. A cinegék, csúszkák és harká lyok bár elsősorban* rovar­fogyasztó madarak, télen hő­fejlesztő olajos-magvakkal is szívesen táplálkoznak. (Te­hát napraforgó- tök- és diny- nyemaggal etessük őket.) ■Azokon a helyeken, ahol sok a veréb, a napraforgót mel­lőzzük és csak tökmaggal etessünk, amit a cinegék és a csúszkák fel tudnak törni, a veréb azonban nem. A ve­rebek részére gabonahulladé­kot, ocsút szórhatunk a föld­re, ezzel távol tartjuk őket a madáretetőktől. A cinkéknek nagy kalóriatartalmú szalön- nabőrt és faggyúdarabokat is adhatunk. A magevő pin­tyeknek az etetőkunyhőban kendermagot, kölest, kukori-' cadarát, madáreléséget, ocsút szórhatunk. A lágy eleséget kedvelő, rigónak, vörösbegy­nek főtt krumplit, répát, tésztaféléket, húshulladékot, gyümölcsöket tehetünk ka. Kenyérdarabokkal ne etes­sünk, mert az nedves időben hamar megsafanyodik, bél­hurutot okoz és ez gyakran a madarak elpusztulásával jár. Nem igaz az a nézet, hogy a madarak teli etetésével el­vonjuk őket a fák téli tisz­togatásától. Az áttelelő her­nyókat és a különböző káros rovarokat petéit ilyenkor is összeszedik. A madáretetők gondozása kevés munkát igényel. A ve­le kapcsolatos munka lénye­gében a táplálék szükség sze­rinti pótlásából és a tisztoga­tásból áll. Túlságosan sok táplálékot egyszerre ne he­lyezzünk ki, inkább gyak­rabban pótoljuk az elfogyot! táplálékot A visszamaradó - szemetet, hulladékot, űrül«'- két időnként, de rendszer? sea távolítsuk el. I

Next

/
Thumbnails
Contents