Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-09 / 6. szám
Felnőttnerelés és népművelés Gondolatok dr. Búr hó Mátyás könyvéről Hazánkban felnőttneveléssel foglalkozó tudományos igényű munka 1964-ben jelent meg Bogdán Suchodolski tollából „A jövőnek nevelünk” címmel. Addig és azóta nem tudunk újabbról és ez öfe'aii paradoxon, melyről sifólni kell! f Egyre többet beszélünk a nevelhetőség kérdéséről, a felnőtt ember fejleszthetőségről, alakíthatóságáról, átívelésének szükségességéről, Sázadunk, a „gyorsuló idő” ráin tégy következményeként fogalmazza meg korra való Í Lintet nélkül az állandó ön- pzést... Az is ismeretes, gy hazánkban 1955-től kezdően előbb kísérleti, majd később állandó jelleggel Debrecenben, majd Budapesten és Szombathelyen is megkezdték a felsőoktatási intézményekben a népművelők szakképzését, ami magával fiozta azt a szükségletet, hogy tudományos forrást kellett biztosítani a tanároknak és a hallgatóknak egyaránt Mégis éveknek kellett eltelnie addig, amig dr. Durkó Mátyás egyetemi docens munkája, az úttörő, az első ilyen jellegű könyv hazai szerzőtől megjelenhetett. S hadd tegyük itt mindjárt hozzá, hogy ez a mű is mondhatni nevetségesen csekély példányszámban láthatott csak nyomdafestéket a Tan- könyvkiadó jóvoltából. Jellemző, hogy a könyvesboltokban , a megjelenés utáni napokban már nem volt kapható. Hiszen miután kielégítették a könyvtárak igényét, egy-egy üzletbe mindössze 3 —4 kötet jutott városainkban. Nehéz lenne magyarázatot keresni minderre. Egy azonban tény: sokkal jobban kellene támogatni azt a csekély számú vállalkozót, aki az áttöréssel járó nehézségektől sem riad vissza, alkotni merészel olyan témából is, melynek Jelentőségét -a könyvkiadás, illetve kereskedelem nem ismeri el, illetve nem ismeri el eléggé. A szerző egyetemi Jegyzeteit, a folyóiratokban megjelent tanulmányait, kandidátusi disszertációjának összefoglalóját,1 végül ezt a munkáját ismerve csak elismeréssel szólhatunk minderről és pillanatban elcsúszik,' minit unogy már annyian elcsúsztam, nagy ambícióval, vágy- gyal és tervemmel, azon a narancshéjon, aminem asszonyt hiúság a neve. Rekedten tort ki a tormából egy kiáltás: —- Azonnal menjenek el innen! Mind! Mind! 4. Ki tudja, hogy végződött volna ez a kaland, ha egy teljesen kívülálló személy, anclmul, hogy valami köze lett volna az ügyhöz, nem avatkozz bele? A vulkánnak, amely eddig türelmesen szemlelte ■ távolról az eseményeket, hirtelen felkavarodott a gyomra és mintha ezer eltemetett párduc támauna fel a szúrlak alatt: nagyot morajiott a föld. Délelőtt Burton és Dalton becsületbe vágó dolgokkal illették egymást egy törött ivópohár miatt, amelyről mmd a kettő azt állította, hogy az övé. Mary elment s-talni. Különvált a társaságtól és valószínűleg véletlenei, a sátorok irányáréul járt, amerre Tamás szomott tartuzmodni. Egyenesen odament hozzá, amikor meglátta. — Mondja,. Mr. Bradley, tulaj dome .ppen miért harag- szim rám? — Semmi okom sincs rá, hogy haragudjam magára, Miss Dalton. — Ha jól emlékszem, amikor az apámnál volt alkalmazásban, egyszer láttam magát a teniszpályán kívül, másfél órán át nézett engem egy fa mögül. Maga tud teniszezni? — Nem. — De maga volt, aki akkor nézett? — Igen, — felelte Bradley, mint egy vallatott rab. — És miért nézett? — Csend volt. — Miért néz valaki egy teniszpartit, aki nem P.HOMD aCJTO HNd — Sajnálom, — felelte Teddy —, hogy nem válthatom be azonnal a szavamat, miután őszinte vágyam, hogy amit megbántam, azt jóvá is tegyem. Dr. Morton felvette a kopott könyvet az asztaliéi es a középre lépett. — Earl of Cunningham. Én misszionárius pap vagyok és 'bár otthagytam a papi életet, • nem zártak lei a rendemből. így mint hittérítőnek, jo- - {'•ómban áll a ciVilízári '.t >1 távol eső helyen a polgári 'hé s-ágot megelőzően is esőre, ni. Ha tehát ez az óhaja komoly, úgy én összeadható.! ont T-iss ' -adleyveL 4 fc&mtäa Ite. Január ft, csütörtök Egy pillanatra csend lett. Azután Teddy szólalt meg ünnepélyesen. — Tisztelendő úr, ha Miss Bradleynek. nincs kifogása ellene, én boldog lennék ha feleségül jönne hozzám. Bradley, aki közben elment, most a húgával tért vissza. A szeme furcsa fényben csillogott. Ezért volt minden... Igen. A szegény, de tisztességes Bradley-család, London minden hatalmasságával szemben megtalálta elvesztett becsületét. Edna nyugodtan, lassan jött mellette. Az arca nem fejezett ki sem örömet, sem szomorúságot. De nagyon szép volt. Ezt valamennyien megállapították magukban. Még Mary is, aki szeretettel mosolygott a leányra. Teddy mélyen elpirult és a földet nézte... — Mielőtt önöket egyházunk szokása szerint megesketném, — mondta dr. Marton, — tudomásukra hozom, hogy az első civilizált helyen, ahol módjukban áll, házasságot kell kötniük, valamelyik anyakönyvvezető előtt is. — Felemelte a hangját: — Earl of Cunningham! Szereted-e Edna Bradleyt és kívánod-e feleségül venni? — Szeretem Edna Bradleyt és feleségül kívánom venni... — És te, Edna Bradley, szereted-e Earf of Cunning- hamot és kívánod-e őt férjedül? Edna is eg 'sz nyugodtan, határozottan felelt: — Nem szeretem és nem kívánom férjemül! .Mindenki megmozdult. Csak. Tom 3ra:tley állt derer U.n. Annyi szenvedés cifdr. ías gyümölcse az utolsó pillanatban sárba hullott előtte. Nem számított arrra, hogy ennek a gyümölcsnek a héján az utolsó azt kell megállapítanunk, hogy a népművelés gyakorlatának tudományos elméleti megalapozása vonatkozásában elévülhetetlen érdemei vannak dr. Durkó Mátyásnak. A mű címe első olvasásra túlságosan általánosnak tűnik, ezt azonban magyarázza az a tény, hogy bevezető, általános problémákat felvető munka megírására vállalkozott ez alkalommal a szerző. Ez a könyv tisztáz számos olyan kérdést, melyre a későbbiekben az alkotóknak, kutatóknak csak utalniuk kell. Bevezetőben maga a szerző is utal a tényre: egy induló szaktudományi kutatásnak a problematika általánosabb felvázolását is el kell végeznie, illetve a hazai előzmények hiányában a legjelentősebb alapkérdések megoldása is elsődleges feladat”. A könyv négy fejezetre tagozódik, melyek közül az első „A felnőttnevelés és népművelés társadalmi szükségessége és feladatai” címmel történeti fejlődésében vizsgálja a népművelés és felnőttoktatás szerepét, annak szükségességét. A második fejezet „A felnőtt nevelhetőségével” foglalkozik a külföldi szakiroda- lom ismeretében, saját kutatásai kontrolljában, a marxista álláspont tükrében. S mindezt olyan meggyőző erővel teszi, hogy véleményünk szerint ott volna a helye e fejezetnek valamennyi neveléselmélettel foglalkozó egyetemi, főiskolai jegyzetben is. A harmadik fejezet egy rendkívül fontos felnőttpedagógiai alapelv sokoldalú megközelítése és kifejtése: „A felnőtt élettapasztalatára építés mint a nevelési folyamat egyik alapproblémája”. Ezt a fejezetet különös tekintettel a dolgozók iskoláiban tanítóknak, valamint az ismeret- terjesztés népes táborának lehetne javasolni, akár kötelező olvasmányként. „A felnőttnevelés és népművelés tudományelméleti és rendszertani kérdései”-tői ír a szerző könyvének befejező fejezetében. Szerintünk a kérdés jellegéből adódóan sokat fognak még a kutatók vitatkozni a tudományelméleti és rendszertani problémákról. Lehetséges,' hogy egy-egy állítást később újabbak váltanak fel. Egy azonban bizonyos: most már van kiinduló alap, ami a további kutatást, a felvetett kérdések további finomítását, boncolgatását lehetővé teszi. Dr. Durkó Mihály munkáját mind a gyakorlati népművelők. mind a népművelő- gépzés és kutatás szempontjából rendkívül jelentősnek tartjuk. Ajánljuk mindazoknak, akik hivatástól motiválva munkálkodnak a felnőttek oktatásában, nevelésében, a nép művelésében. Dr. Nagy Andor Lenin mii veinek kiadása az Egyesült Államok ban „Ma sürgetőbb szükség, mint valaha, hogy felhívjuk az amerikai nép figyelmét Lenin Műveire” — jelentette ki a TASZSZ" tudósítójának James Allen, az International Publishers kiadó igazga-. tója. Több mint négy évtizeddel ezelőtt ez a kiadó volt az amely Észak-Amerikában megkezdte Lenin Műveinek kiadását 1927-ben „A materializmus és az empiriokriti- cizmus”-t jelentette meg, utána Lenin Válogatott Műveit adta ki, előbb hat, ma'jd 1935—1936-ban 12 kötetben. Jövőre Lenin születésének közelgő évfordulója kapcsán az amerikai kiadó közreadja Lenin Műveinek gyűjteményes kötetét, amelyben a szerző az Egyesült Államok egykori problémáit boncolgatja. Ezt a kötet tartalmazza majd Leninnek a demokrácia különböző formáiról és problémáiról tett nyilatkozatait, valamint Krupszkaja visszaemlékezéseit is. Az év végére a kiadó befejezte Lenin háromkötetes Válogatott Műveinek kiadását. Or. Vajon Imre, faiskolai adjunkfn« A madarak téli Városon és falun ilyenkor télen több helyen megfigyelhetjük az emberek és a gyermekek madarakról való gondoskodását. Gyakran lehetünk szemtanúi az egyszerűbb, vagy szakszerűbb madáretetőknek, ahol a téli hidegtől legyengült madarak részére menedéket és elesé- get biztosítanak. A madarakról való téli gondoskodás nagyon indokolt és rendkívül hasznos tevékenység. A goromba tél nagy pusztítást visz végbe a nálunk telelő madarak között. Ha kóborlásuk során a hófúvás és az ólmos eső idején nem jutnak kellő táplálékhoz és megfelelő éjjeli búvóhelyhez, a kegyetlen hidegben tömegesen pusztulnak el, mert nem bírják a hideggel társult éhezést. Elsősorban kis testű madaraink például a cinegék érzékenyek a táplálék- hiánnyal szemben. A madáretetésnek elsődleges célja tehát, hogy a különben is megfogyott létszámú madarainkat a téli éhezéstől, kóborlástól megóvjuk s a jövő költési idényre minél nagyobb számban átmentsük. Lényeges, hogy olyan etetővel rendelkezzünk, amely a madarak számára könnyen hozzáférhető, s amellett esőtől, hótól védi az élelmet még a legnagyobb hófúvás idején is. Az olyan etető, mely a legnagyobb szükség idején hagyja cserben a madarakat, többet árt mint használ, mert az odaszokott madarak másutt nem találván élelmet, elpusztulnak. Sokszor megvan a jóakarat, készítünk madáretetőt és mégis azt tapasztaljuk, hogy nem keresik fel a madarak etetőnket. Az ilyen esetekben legtöbbször a madáretető úgy készült, hogy a madarak nem férnek jól hozzá, vagy olyan helyre tesz- szük, ahol valamilyen oknál fogva nehezen megközelíthető, vagy valami zavaró, riasztó körülmény áll fenn, minek következtében a madarak nem merik az etetőt megközelíteni. (Láttunk pL olyan próbálkozást is, hogy mesterséges fészekodúban kívánják a kis énekes madarakat az erkélyen megtelepíteni, de a fészkelőhely melért a játékhoz? És miért csókol valaki elégtételből, ahelyett, hogy pofozna? — Ne haragudjon, Miss Dalton, de önt nem pofozhatom meg. — Ezért nem haragszom. De ha ön elégtétel céljából, tehát jelképesen megcsókol egy hölgyet, miért kell az illetőt úgy magához szorítani, hogy napokig fájjon a dereka? — Mit akar tőlem, — kérdezte elkeseredetten Tamá3. — Megpróbálok kételkedni abban, hogy akkor is ilyen módon vett volna elégtételt, ha Earl of Cunningham menyasszonya 200 fontot nyom és 60 éves. — Miss Dalton! Lehet, hogy eléggé el nem ítélhető módon, gondolataimban foglalkozni merészeltem önnel. De hogy botrányt okozzak, erre csak a Bradley-család szegény, de tisztességes neve kényszerített — Hiszek önnek... Elhiszem, hogy csak dühében szorított magához és alapjában véve utált — Nem igaz! De akkor is jól tudtam, hogy maga épp oly kevéssé vehet észre engem, mint a hold. — Kátságöevonom, hogy az én helyemben, egy teniszparti közben, a hold fényes nappal tudomást vett volna magáról. Ezért ne hasonlítson a holdhoz. Maga inkább hasonlít a holdra. Hol elsápad, hol nagyképű. Megmondom akkor is, ha vasraveret — Megárdemlem, hogy ki- csufoljon, — mondta Tamás, egy rablóhoz nem méltó siránkozó dühhel és odavágta a cigarettáját. — Ostoba -ember vagyok, kínai falakat döngetek a fejemmel. — Maga csak hiú és nagyravágyó, — mondta Mary és Bradley karjára tette a kezét. — A iéríi legyeit üyea. lé nagy kitömött baglyot is elhelyeznek. Nem valószínű, hogy ilyen helyre oda merészkednek a kis madarak.) A madáretető elhelyezésénél ilyen dolgokra feltételc- nül föl kell figyelnünk. Ismerkedjünk meg ezután néhány bevált madáretető típussal. A ház környéki apró madarak etetésére szolgál az alul nyíló ablaketető. (Képünkön) Városi és falusi viszonylatban egyaránt ajál- ható, a verebek távoltartására is alkalmas. A madarak közvetlen megfigyelésére is bevált. Az etető teteje és két oldala deszka, az eleje üveg. A hátsó nyitott oldala az ablak üvegéhez simul. Az aljának egyik fele nyitott, másik feje a madáreleség elhelyezésére van kiképezve. Az etetőt az ablakfára szegezett vízszintes lécre függesztjük. Csalogattad 10—20 cm-es vékony spárgadarabokon szalonnabőrt, vagy fél diót lógatunk ki rajta, hogy a madarak figyelmét a bejárónyílásra felhívjuk. A süvegetetö készítéséhez egy vastagabb üvegpohár, bádoglemez és a pohár tartására a lemez merevitésére alkalmas vasszerkezet szükséges. A bádoglemez helyett kátránypapír,—a vas helyett pedig léc alkalmazható. Nálunk erdők, parkok nagyobb kertek madarainak téli etetésére a ducetető terjedt el. Teteje horganybádog. Oldala, léc közé erősitett üveg, tálaló asztala deszka, tartója rúd, vagy gerenda. Ez utóbbinak kb. 70 cm-es Kevésbbé imponálnak hasonlatai a holdról és a kínai falról. Aki rabló, az ne legyen költő. És ha már valaki költő, az ne ilyen módon tegye rabjává a nőket. Otthagyta a férfit és továbbment. De néhány lépés után hátrafordult egy pillanatra. .. 5. Este úgy morajiott alattuk a föld, hogy a foglyok megfeledkezve minden klikkrendszerről, rémülten bújtak öss«e. A tűzhányó kráteré- ? bői rózsaszínű fények vil- lództak az ég felé. Azután két-három kisebb rengés történt. Szerencsére valamennyien a szabadban tartózkodtak, amikor az egyik barlang beomlott. Több napi járöföldre voltak a vulkántól, de most már, állandó pa- rázsfényú megvilágításban, közelinek látszott a hatalmas kráter. A hegedűművész percek óta ájultan feküdt. Pontban éjfélkor megrázkódott a sziget. Azután történt a katasztrófa. .. Iszonyú dörgés töltötte be hirtelen az éjszakát, majd a vulkán nyílásából, mint valami roppant, lassú madár, gigászi lángoszlop szállt fel és ereszkedett újra alá a kráter lejtőjére. Ez még négy- ötször megismétlődött, azután egy szélesen hömpölygő, lángoló, égő folyó gördült le a hegy oldalán. A foglyok kórusa, mintegy vezényszóra jaj dúlt fel. A íé- gionisták döbbenten álltai. Bradley maga sem tudta, hogy történt, két nőt szorított magához dermedtem Maryt és Ednát. Azután csend lett. megszűnt a rengés, és a lángoló lávafolyam szélesedő, izzó áradata sebesen hömpölygőit le a tűzhányó lejtőjén.. (folytatjuk) etetése darabját, egy méter fölött körben borítsuk be fényes fémlemezzel. (Ragadozó kis emlősöktől való védekezés.) A tartórúd legalább 2,5—3 m hosszú legyen. A horgany- bádoggal fedett tető széle alól függőlegesen lenyúló üvegszegély az etetőben levő tálaló asztalka számára még vízszintes irányú hófúvás ellen is védi a madarakat. Ilyen etetőt minden iskolaudvaron lehetne létesíteni s a tanulók között a rendszeres madáretetést is meg lehetne szervezni. Városaink parkjaiban, kertjeiben is lehetne egyet-kettőt felállítani, amelyeket azután iskolák biológiai szakkörei kezelhetnének és egyúttal ornitológiái megfigyeléseket is végezhetnének. Ez az etető főleg a cinegék, csuszka és a harkályok etetésére szolgál. A pinty, sármány, bubospacsirta, rigó nem szívesen száll rá, de nem is igen tud. Az ő részükre etetőkunyhót létesíthetünk. Az etetőkunyhót a földre helyezzük el. Vázát hajlított, husángokból készítsük és azt zsupszalmával, gyékénnyel, kátránypapírral, vagy egyéb alkalmas anyaggal borítsuk be.' Ä gömbeikkszerű kunyhó nyitott részének legnagyobb magassága 75 cm, legnagyobb mélysége pedig 1,5 m legyen. Szilárd építés esetén évekig használható. Az etetőkunyhót napsütötte, bokroktól védett, szélmentes helyeken állítsuk fel, ahol az etetőre járó madarak a sűrű bokrokban a ragadozóktól mindig védelmet találnak. Ha már van madáretetőnk, fontos, hogy megfelelő elé- ségről is gondoskodjunk. A cinegék, csúszkák és harká lyok bár elsősorban* rovarfogyasztó madarak, télen hőfejlesztő olajos-magvakkal is szívesen táplálkoznak. (Tehát napraforgó- tök- és diny- nyemaggal etessük őket.) ■Azokon a helyeken, ahol sok a veréb, a napraforgót mellőzzük és csak tökmaggal etessünk, amit a cinegék és a csúszkák fel tudnak törni, a veréb azonban nem. A verebek részére gabonahulladékot, ocsút szórhatunk a földre, ezzel távol tartjuk őket a madáretetőktől. A cinkéknek nagy kalóriatartalmú szalön- nabőrt és faggyúdarabokat is adhatunk. A magevő pintyeknek az etetőkunyhőban kendermagot, kölest, kukori-' cadarát, madáreléséget, ocsút szórhatunk. A lágy eleséget kedvelő, rigónak, vörösbegynek főtt krumplit, répát, tésztaféléket, húshulladékot, gyümölcsöket tehetünk ka. Kenyérdarabokkal ne etessünk, mert az nedves időben hamar megsafanyodik, bélhurutot okoz és ez gyakran a madarak elpusztulásával jár. Nem igaz az a nézet, hogy a madarak teli etetésével elvonjuk őket a fák téli tisztogatásától. Az áttelelő hernyókat és a különböző káros rovarokat petéit ilyenkor is összeszedik. A madáretetők gondozása kevés munkát igényel. A vele kapcsolatos munka lényegében a táplálék szükség szerinti pótlásából és a tisztogatásból áll. Túlságosan sok táplálékot egyszerre ne helyezzünk ki, inkább gyakrabban pótoljuk az elfogyot! táplálékot A visszamaradó - szemetet, hulladékot, űrül«'- két időnként, de rendszer? sea távolítsuk el. I
