Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

A tsz demokrácia próbaköve egy raktárban tíz vagon bú­za hiányát el lehet könyvelni úgy.hoev a képzett revizor sem találja meg a nyomát. De a raktárból egy vagon búzát hazavinni úsv. hogy a falu észre ne veeve. egysze­rűen lehetetlen. Arra is volt példa, hosv esv termelőszö­vetkezetet kairierváffVó ve­zetők esztelen beruházások­ba hajszoltak A papír ezeket az irreális terveket elbírta. A parasztok, az egyszerű em­berek azonban kivétel nélkül mindenütt el "re szóltak: eb­ből baj lesz. Lett is. és ha a józan észre hallgatnak, a bajt elkerülhették volna. RfcÁMOS KÖZÖS GAZ­DASÁG ve-mtőie azt álh'tia: ha a termelőszövetkezeti tag bármily apró közreműködés­sel. bármily kicsi részletkér­désekre irányuló tanácsokkal részt vesz egy mérleg elké­szítésében, egy terv kidolgo­zásában. akkor azt lobban magáénak is érzi. És a saját gyerekét másként, naovobb szeretettel és türelemmel bí­rálja az ember. Akkor, ha nem is lesz olyan csodálatos a végeredmény, azt mondja: mi terveztük, mi hajtottuk végre, hát ennyi az ered­mény. De ha ugyanazt a ter­vet kívülről akasztották a nyakába, akkor idegenként néz rá és idegenként követe­lődzők. Munkaegységenként 30 forintnak is örül. ha azt sajátjának tekinti! 32-ért is morog, ha nem érez belső kapcsolatot annak megterve­zésével. meg+ermelésévcl és elszámolásával. Ha pedig idegenné tesszük a tagot, ak­kor az a vezetőn, a szakem­beren követeiődzik és ami­kor hibáztat, őt fogja hibáz­tatni. SOK SZAKMUNKA vár tehát elvégzésre a követke­ző hetekben, de az egész, fo­lyamat nem szakkérdés. A közösségi élet egyik legfon­tosabb kérdése és ezzel pár­huzamosan a tsz-demokrácia egyik legfontosabb próbakö­ve. Ennek megfelelően kell kezelni. Földeák! Béla Bölcs emberek mondásai Köszönj az embereknek, amikor felfelé mész, mert ta­lálkozni fogsz velük akkor is, amikor lefelé haladsz. (Descartes) A dicsőség olyan méreg, amelyet — kis adagokban kell bevenni. (Balsac) Ha nincs barátod, keress, ha megtalálod, — óvakodj tő­le. (Schiller) A boldogság addig tart, amíg értékelni tudod. (Majakovszkij) Nem meghalni szörnyű, ha­nem élni. (Henry Barbusse) ★ Két életforma van — a tes­Barátságos arcot kérek! A közelmúltban adták át Hevesen a megye egyik legrepre­zentatívabb szulgáltatóházát. A különböző részlegek mellett helyet kaptak a fényképészek is, ahol a szép műteremben készülnek különböző portré-, igazolvány- és esküvői képek. fiaikor a mészárosok vitték a postát pedés és a lángolás. (Maxim Gorkij) Képünkön Bessenyei Illésné munka közben. (Foto: Kiss Béla) A tárgyalói eremhűl A. verpeléti park rondáiéi 99Ifia nem lesz tégla9 megborotválom” Lopiuik* ha a gépkocsi megáll FŐKÖNYVELŐT IDEGE­SÍTŐ, főagronómust foglal­koztató hetek következnek most a termelőszövetkezetek belső életében. Az úi eszten­dővel meginduló leltározást követi a zárszámadás elké­szítése hogy ez a folyamat végül a következő év tervé­nek megalkotásában csúcso­sodjék ki. Sok JeS2 a szakmunka eb­ben a tevékenységben. Az egyes műveleteket rendeletek szabályozzák, nemegyszer túlságosan bonyolult, keve­sek számára érthető jogászi nyelven megfogalmazott sza­bályok. A lebonyolítás során pedig akár a zárszámadást készítő főkönyvelő, akár a terveket szövögető főagronó- raus bizony alaposan elősze­di. amit az egyetemen tanult. Nemritkán még a hajdani tankönyvet is átbogarássza, vagy szakmunkákat szed elő. hogy a módszert, az irányt el ne vétse. A szakmunka idegfeszült­séggel terhes napjaiban, he­teiben túlságosan kézzelfog­hatóan kísért a veszély, hogy a szakemberek ezt az egész folyamatot szakkérdésnek te­kintsék. Szakmai leckének és semmi többnek. Olyan fel­adatnak. amihez az egyszerű ember úgysem ért. tehát jobb. ha távol marad az egész folyamattól. Szépen elkár­tyáz gat odahaza, nem zavar­ja laikus nvügösködésével a szakembereket, hanem meg­várja. amíg egy szépen elő­készített. kimunkált anyagot a közgyűlésen maid eléje terjesztenek. Akkor aztán vé­leményt mondhat, sőt az se fontos, legjobb, ha szépen szavazásra nyúitia kp^ét és elfogadja az előterjesztést. MONDOM. KÉZENFEK­VŐ, sőt csábító ez a logika. Látszólag még az is alátá­masztja. hogy egész sor új intézkedés minél szabadabb keM*ii’Bkar-adnt7t-veyrtbT<rfrTr a szakmai vezetéshez. A lo­gikának azonban van leg­alább két bökkenőié. Tény. hogy az egyszeiű' ember, a szövetkezeti tag sokszor nem képes megfej­teni a jogászi nyelvezetet, és azzal sincs tisztában, hogy milyen technikával kell le­zárni. összesíteni a számlá­kat. A tsz-tagnak viszont van józan esze. ami minden szakmunkában nélkülözhetet­len. Elnézést ha durva példá­kat mondok. Számos bíró­sági tárgyalás tapasztalata alapján állítom ugyanis, hogy Hideg, metsző szél hasogat­ta a tájat, amikor Szólát szél­ső házait magunk mögött hagyva, felsorakoztunk a Tamaszentmária felé kanya­rodó országúton. Ólomszüike felhők borították az eget. s hiába erőlködött a nap, csak délidőn sikerült áttörnie raj­ta, fénysugaraival. A szél ar­cunkat beretválta, könnyeket préselt a szemekből, mintha kaján-gonoszkodóan vadász­szerencsénket akarná siral­tatni velünk. Jókedvű kiáltá­sok köszöntöttek a — teríté­ket szállítandó — vadas- szánkó érkeztél, s a jobbra- óalra menő hajtők és puská­sok kijelölése után, kezdetét vette a csendes vonulás. Né- hányan, a nagy „V” hátsó alakzataként, még az ország­úton időztünk egy ideig, vár­ta, hadd jussanak jó .előre a szárnyak. Csúszkálva, bukdácsolva haladtunk előre a havas, fa­gyott talajon. Mélyedésekbe ereszkedtünk, zizegő akácfák között kapaszkodtunk fel a u m$9. Január fc, vasén»* Nem véletlenül nevezte 6- magyar nyelvünk marhának a gazdaságot, vagyont. A ré­gi országnak szarvasmarha­állománya, nemesfém- és só­bányáival felérő nemzeti kin­cse volt. Érthető, hogy nagy mennyiségű hússal élő közép­kori városaink egyik leggaz­dagabb véges ipara a mészá­rosság volt. ök vágták a mar­hát, kimérték húsát, értékesí­tették bőrét, ám a marha­faggyú előállításával a szap­pan és á faggyúgyertya nyersanyagát is ők szolgál­tatták. A budai mászárosok­nak, megmaradt sáfárköny­vük tanúsága szerint, a Vízi­városban nemcsak vágóhíd- jaik, hanem faggyúolvasztó házaik is voltak. A böllérlegények kardos, lóháton járó fenegyerekek voltak, 1519-ben ők szolgál­tatták II. Lajos nevelőjének, Brandenburgi Györgynek lo­vas kíséretét; állandó tisztjük volt páncélban őrséget állni a budai vásárok idején. De ők voltak — ezt így kará­csony táján külön is érdemes dombnak; füves legelőn vág­tunk át, szántások fagyott- síkos rögein billegtünk — s vártuk az első nyúlfiak fel­bukkanását. Sokáig nem buk­kant fel előttünk semmi. Csak a varjak károgtak va­lahol az ólomszínű magas­ban, s néhány megriadt szarka cserregett dühösköd- ve, távolról káromolva pus­kásainkat. Az első puskaszót a jobb oldali szárnyról hozta hoz­zánk a megcsendesülő széL a levegőjárás halk dúdolása. Aztán egyszerre a bal oldali vadászvonal hallatott magá­ról — éktelen pufogtatással, heves duplázásokkal. Innen is,, onnan is egymásnak fele- selgettek a fegyverek, mély hangú bombardók kevered­tek a hajtők kiáltásaival, — csak a mi puskáink hallgat­tak egyelőre némán. Nyulat nem láttunk sehoL Egy horhost átfésülve, szó­vá is tettem az 50—60 lépésbe vonuló társaknak kedvetle- nítő állapotunkat. Vesztemre, mert abban a pillanatban, kétmétemyire a hátam mö­gött, kiszökött vackáról egy szürke nadrágos. Zegzugos cselugrásokat tett, s felcsa­pott bokrétájával búcsút Int* megemlíteni — Magyarország első postásai is! Az emberek a városi küldöncöknél szíve­sebben bízták leveleiket a mészárosokra, akik marha­vétel végett állandóan úton voltak az országban. A deb­receni mészárosok 1473-ban, 1512-ben, 1533-ban külön ki­váltságot is kaptak azért, mert ők bonyolították le Debrecen, s az ország posta­forgalmát. Híres volt a szege­di mészárosok postája is. Ha szekérrel mentek, málhát; poggyászt, sőt, utast is vittek. Maga a marhakereskede­lem, régi szóval: a tőzsérség, a török korig mind a főneme­seknek, mind a városoknak legnagyobb jövedelemforrása volt. A régi magyar marhát lábon hajtották (a hajtők: hajdúk) Bécsbe, Augsburgba, Ulmba, Strasbourg-ba, Mün­chenbe, sőt, Velencébe is, mégpedig esztendőnként száz­ezres tömegekben. Magyaror­szág volt Európa éléskamrá­ja. 1526-ig csupán egymagá­ba Augsburgba 70 000 ma­gyar marhát hajtottak fel. ve valamennyiünknek, eltűnt szemünk elől a takarásban. Rendezett szőlősorok közé értünk, s láthattuk, hol ke­letkezett kapu, vagy zsák a vonuló félkörben. Egymáshoz' igazodva kijavítottuk a haj­tás hiányait, idejében, mert iátnivalóan vaddúsabb vidék következett. A mozgékony nyulak messze előttünk, lőtá- volon kívül keltek fel, nagy ugrásokban menekültek — egyenes irányban és a szár­nyak felé. A szőlősorok kö­zött hol itt, hol ott megvil­lantak, széles utcákat vágva a fehér hótakaróban. Hirtelen az egyik tőke alól kipattant egy vén nyúl, s az­tán uzsgyi, füleit hátracsap­va, csaknem hason csúszva iramodott tova. Balról oda- durrantottak neki, de nem sikerült megfékezni a futá­sát. Oldalt szökött, megállt, aztán mit sem törődve a vár­ható veszedelemmel, a pus­kás vonallal szembefordulva, visszafelé nyargalt. Egy dur­ranás, kecses bukfenc a leve­gőben, s aztán nem mozdult többé. A nyílegyenes szőlő­sorok között hol itt, hol ott pattant fel fekhelyéről a nyúl, s ide-oda rohanva, eszeveszetten keresték a me­nekülés útját. Szólt a puska sűrűén. De nem tartott so­káig, s újra csak a szemün­ket meresztettük jó darabon át. Az elöl haladók lassan ki­értek a szőlőtáblából, s a számyhajtók megkezdték a „behorgolást”, a kör megala­kítását. A dombtetőn azon­ban — nem tudni miért — egyszerre nagy kapu támadt. Négy fiatalember, tizen­éves, de már nagykorú, ita­lozott Verpeléten. a fegyve­res ... erők, klubjában“- augusz­tus 3-án éjjel. Záróra után bevonultak a Szabadság téri parkba, a dísznövények ka­róit kitördelték, két betonlá­bat és négy padtartó műkő­lábat összetörtek. A parkBan összesen 1420 forint kárt okoztak. Az Egri Járásbíróság ár. Nyíry László büntetőtanácsa ügyészi indítványra tárgyalás megtartása nélkül Rigó Pé­ter, Krajecz György, Kere- csendi Nándor és Marján Já­nos társadalmi tulajdont ká­rosító rongálását fejenként 2000 forint pénzbüntetéssel s a nyulak a résen át ép bun­dával menekültek, át a szom­szédos völgybe. Sokfelől epés megjegyzé­sek hallatszottak a vadász- vonal ügyetlenkedése miatt, de hamar megnyugodtak a kedélyek, mikor kiderült, hogy a kaput szándékosan csinálták — a szomszédos völgy volt jelölve ugyanis a második hajtás színhelyéül. Az elmenekült nyulak tehát csak ideiglenesen kaptak időt, míg puskavégre kerül­nek. összeszámlálták a zsák­mányt, s ez még inkább meg­nyugvással töltött^ el a tár­saság puskásait, a lőjegyzék- re több mint ötven nyúl ke­rült. A vadasszánkó aljából szalmacsomót téptek, s ha­marosan sercegve pirultak a nyársra tűzött tenyérnyi sza­lonnák a friss faparázson. Jóval elmúlt már dél, ami­kor a nap fátyolozott fényé­ben a második körhöz sora­koztak a puskások. Ki-ki megkapta elébb a nyálanként, járó töltényadagot, s a ki­egészített muníció el is1 Jő- ! gyott rendre, amikor a kört, újra zártuk. Senki nem pa- j naszkodhatott, minden va- ; dásznak módja volt, hogy! meebukfenceztesse a kisze- | melt j ét. Sötét este volt már. ami- j kor kettesével-hármasával hazafelé indult a vadásznép. 1 Élénken, jókedvű tréfákkal! tűzdelve tárgyalták a szil­veszteri vadászat dús esemé- i nyeit. Pataky Dezső • sújtotta. A vádlottak bűnös­ségüket beismerték, a kárt az eljárás , során-már megtér rí tettéter * -volt «se Sjtaeóg­a tárgyalás megtartására. Érdekesebb azonban ennél a ténynél az a társadalmi háttér, amelyből ez az eset keletkezett. Rigó Péternek érettségije van, jelenleg nem dolgozik, Krajecz György be­tanított szakmunkás, • havi 1360 forint keresettel, Kere- csendi Nándor esztergályos, havi 1250 forinttal, Marján Sándor szakács, havi jöve­delme 1200 forint. Családi körülményeik rendezettek, senki nem ingerelte őket semmire. Csak kitört belőlük az ital hatása. Nem bűnöző típusok, a bírósági eljáráson tanúsított magatartásuk is arra utal, hogy különösebb baj nem lehet velük, csak idejében meg kell torolni azt, ami megtorlásra való. A bíróság erélyes intézke­dése példamutató lehet az utcai rongálok megfékezésé­re. Mert ez az eset nem egye­dülálló sem falvainkban, sem váltósainkban. ★ „Ha nem lesz meg a tég­la, megborotválom” — mon­dotta a fiatalkorú P. Miklós a nála jóval idősebb vályog­velőnek. A vádlott szerint „viccesen odavetett mondat­nak” az lett a folytatása, hogy P. Miklós a már nem táma­dó sértettnek a bal bordaíve alá szúrt hegyes késével. A bírósági tárgyalóterem­ben sokfajta magatartást bí­rálnak el, amely a törvény­nyel ellentétes. Sokszor ér­dekesebb a tettnél a tettes. Itt is egy alig tizenhat eszten­dős „fiatalember” rántott kést gz idősebbre, akit nem is alaposan gyanúsított a vá­lyogtéglák el tulajdoni tásával. Feltűnővé az teszi az esetet, hogy a vádlottat ez évben mái' hivatalos személy elle­ni erőszak miatt, éppen fia­tal koránál fogva, az Egri Járásbíróság próbára bocsá­totta és az egyéves próbaidő alatt követte el a súlyos testi sértést. A vádlott környezettanul mánya utal a családi körül­ményekre és arra, hogy az apa tartós távolléte a csa­ládtól az egyébként is alig nevelhető vádlottat még za- bahíUawabbá teszi. Az Egri Járásbíróság őr Kovács Lászlóné büntetőta­nácsa az előzményeket is fi­gyelembe véve négyhónapi szabadságvesztésre ítélte a késelő tizenhat éves fiút. Az ítélet jogerős. ★ Társadalmi tulajdont káro­sító kisebb súlyú lopásban és társtettesi minőségben elkö­vetett társadalmi tulajdont károsító lopásban mondotta ki bűnösnek Fazekas Árpá­dot az Egri Járásbíróság, míg Tóth Józsefet társtette­si minőségben elkövetett tár­sadalmi tulajdont károsító lopásban. Az első tíz hóna­pot, a második 8 hónapot ka­pott. A két vádlott jó barát, 1968. júliusában Feldebrőről Fazekas gépkocsiján Egerszó- látra mentek. Útközben a verpeléti Dózsa Tsz földje mellett hajtottak el és ész­revették, hogy a két arató­cséplőgépet senki sem őrzi és azokat „megdczsmáltak”. Csaknem négyezer forint kárt okoztak. Védekezésül azt ad­ták elő, hogy útközben el­romlott az akkumulátoruk és ki kellett cserélni. De ho­gyan kellett két akkumulá­tor az egy helyett és hogyan lehet egy cséplőgép akkumu­látorát betenni a jó helyébe — már nem tudtak választ adni a műszaki magyaráza­tokra jól felkészült vádlot­tak. A szerszámokra már meg sem kísérelték az elfo­gadható magyarázat előte­remtését. A fentieken kívül még Fazekasnak volt egv külön kirándulása Tiszaörs felé, ahol ugyancsak az egyik termelőszövetkezetet „köny- nyítette” meg 19 darab zsák­kal. Akkor is meghibásodott a kocsija, ezért kellett leáll- nia és ha már látta a zsáko­kat. hát nem tudta otthagy­ni. A bíróság a kiszabott sza­badságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüg­gesztette. Ü.WWWYANV.WWWWWV.Wv^WO.V.W.WWWWWWWWvWWWWW, Vadásznaplómban piros betűs bejegyzés december 31-re. Szilveszter napján, az Eger- szóláti Vadásztársaság „birtokán’’, körvadá­szaton, puskaszóval búcsúztattuk az óeszten­dőt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents