Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-05 / 3. szám
Számadás és tervkészítés A vállalatoknál, a termelő- szövetkezeteknél és minden gazdálkodó szervnél most készek az elmúlt év mérlegét, de elérkezett az 1969-es tervezés ideje is. Egyrészt számot adnak arról, hogy milyen eredménnyel gazdálkodtak tavaly, másrészt kijelölik ' a továbbvezető utat, elkészítik az 1969-es terveket. Külön-külön is nagy feladat ez, mégis jó, hogy nagyjából azonos időpontra esik, mert figyelmünket a mérleg és a terv adatainak összefüggéseire irányítja. Különösen fontos és alapvető követelmény ez most. mert az 1969- es terv csak az 1968. évi tapasztalatok kritikai elemzése után készíthető el. A reform első éve sikeres volt, az 1968-as év a főbb gazdaságpolitikai célkitűzések szerint alakult. A gyakorlat bizonyította az elméleti tételt, hogy tervlebontás ps a tervfeladatok kötelező központi előírása nélkül is lehetséges a népgazdaság tervszerű irányítása. Ez azt jelenti, hogy ami tavaly jó volt, az megfelel 1969-ben is? Nem! Az országgyűlés legutóbbi ülésszaka, valamint a Minisztertanács elnökének a televízió nyilvánossága előtt tett nyilatkozata bizonyítja, hogy a reform teljes kibontakozását határozták el. A mi reformunk jó, az alapelvek változatlanok maradnak, de 1969-től fokozatosan sor kerül a szabályozós egyes elemeinek' módosítására. Az új mechanizmus első évét, az átmenet időszakát központi intézkedésekkel könnyítették. Sok vállalat kapott dotációt, exporttámogatást és az általános szabályok alól ideiglenes felmentést. A tanulóév lejárt. 1969-től szigorítják a gazdálkodás feltételeit, mert csak így lehet elérni, hogy a vállalatok a termelés szerkezetét,. .Sk a műszaki színvonalat javítsák, a gazdaságosságot fokozzák. I A termelés feltételeinek szigorítását már a tervezésnél figyelembe kell venni, mert az új mechanizmusban KiMlemény-kÉtás -a A közvélemény-kutatás, még olyan speciális területeken is divatos, mint például a gyümölcstermesztés. Legutóbb 60 termesztésben levő gyümölcsfajta gyakorlati értékéről kérték ki a szakemberek véleményét a felméréssel megbízott mezőgazdászok. A beérkezett „szavazólapokat” a Központi Statisztikai Hivatal elektronikus számítógépe értékelte. A vizsgálat során 210 véle- ményközlő lap adatait dolgozták fel. 161 hivatalos feljegyzés közvetlenül a termelőktől érkezett. Fajtánként 80 —150-en adtak véleményt, az adatszolgáltatók száma egy- egy fajtakörzeten belül is elérte a húszat. A véleményezők fajtánként nyilatkoztak, hogy „ismerik” vagy „igen jól ismerik”-e a kijelölt gyümölcsfélét. Ezután kiszámították, hogy hány százalék ismeri igen jól a fajtát, az így nyert adatok ugyanis jellemzik a gyümölcsfajták elterjé- dését. Az „igen jól ismerők” százalékaránya egyes esetekben elérte a 90 százalékot, máskor, kevésbé népszerű fajták esetében, csak 30—40 százalék volt. Véleményt kértek arról is. hogy a „szavazók” az új árutermelő*gyü- mölcsösökben telepítenék-e a fajtát, igennel, vagy nemmel lehetett válaszolni, a harma- j dik feljegyzés pedig a ..körülményektől függő” értékelés | volt. Az „igen” szavazatokat j egy, a körülményektől függő [ szavazatokat fél értéknek I számítolták, majd összesítet- 1 lék a számszerű eredményeket. Az eredmény jól jellemezte egyes fajták értékét. I nem lehet többé az alacsonyabb tervszámokat kisírni, haném a népgazdasági tervhez és a piac törvényeihez kell alkalmazkodni. Éppen ezért szükséges, hogy az idei tervezés közben az 1968-as mérleg adatait alaposan felülvizsgáljuk. A nyereségből vonjuk le a kedvező ármegállapítást, a dotáció összegét és a különböző kedvezményeket. Az 1969-es tervek készítésénél tegyük magasabbra a mércét, Az lesz a jó terv, amely jobban figyelembe veszi a kereslet és a kínálat kölcsönhatását, amely előre számol azzal, hogy tjlbb termék hatósági ára megszűnik, több termék árát minősége és korszerűsége szerint a piac szabályai határozzák meg. Kormányhatározattal új-a szabályozták a tanácsi tervezés és fejlesztés rendszerét. Ez az jelenti, hogy a tanácsi .saját források és az ezeket kiegészítő állami hozzájárulás együttes összegéből, másrészt a vállalatok saját forrásaiból kell megvalósítani a harmadik ötéves tervben előirányzott feladatokat. A gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelnek, ezárt helyes, hogy Heves megye tanácsainak fejlesztési tervében legfontosabb célkitűzésként szerepel a lakásépítési terv túlteljesítése, a közművesítés jelentős növelése, a középiskolai program terven felüli mértékű megvalósítása és az egészségügy tervezett fejlesztése. A megyei tanács elsősorban biztosítani akarja a folyamatban levő beruházásokhoz szükséges előirányzatokat, ezután sorrendben a legsürgősebb iskolai, egészségügyi fejlesztést, és a közlekedés javítását. Helyes célkitűzés, hogy az új igények és az anyagi lehetőségek alapos mérlegelése után a megyei tanács felülvizsgálja a termelő vállalatok fejlesztését. Ez 1969-től elsősorban vállalati feladat, ennek anyagi feltételeit a vállalatoknak kell megteremteniük. Azonban továbbra is fokozott gondot kell fordítani az iparilag fejletlen járásokra, a lakosság jobb ellátására és a szolgáltatások javítására. A Mátravidéki Fémművekben. az Egyesült Izzóban, a Hatvani Konzervgyárban és más vállalatnál 1969-re aligha lehet reális, jó tervet készíteni, ha az üzem adott helyzetét, a szakma nemzetközi műszaki fejlettségi szintjét össze nem hasonlítják. Erre az önvizsgálatra mindenütt és minél hamarább szükség van, hogy a megfelelő intézkedéseket megtehessék, mert az új mechanizmus szelektáló .hatása egyre jobban érvényesülni fog. Ahol a piaci igényekhez jól alkalmazkodnak, ahol az j élő és a holt munkával taka- i rékoskodnak, ahol jól szer- | vezik a termelést és az értékesítést. ott a szigorúbb fettételek sem okoznak zavart, ezek a vállalatok 1969-ben is nyereségesek lesznek. Ebből következik, hogy a helyes tervelv nyomán a jó vállalatok nagyobb mértékben növelhetik a dolgozók bérét, prémiumát és részesedési alapját. Jogos a kérdés, hogy mi történik azokkal a vállalatokká1, amelyek hiányos számadás alapján rossz tervet készítenek és nem elég rugalmasak, hogy menet közben alkalmazkodjanak a követelményekhez. A rosszul irányított, a nem megfelelő hatásfokkal dolgozó vállalatok nem fogják bírni az élesedő versenyt, ezek az üzemek — és dolgozói is — anyagi nehézségek közé kerülnek. Csak szigorításra és fokozott követelményekre számítsanak a terv készítői ? Nem. nem erről van szó. Óvakodjunk a nagy számok bűvöletétől, nincs szükség arra. hogy az előző év tény- számait 1969-ben mindenáron túlszárnyaljuk. A nép- gazdasági terv a termelés, a fogyasztás és az áruforgalom viszonylag lassúbb növekedését irányozza elő. A terv szerint a nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal, az ország ipari termelése hat százalékkal, a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékkal haladja n.eg az 1968. évit. A termelőerők lehetővé tennék az ország ipari termelésének gyorsabb ütemű fejlesztését. Heves megye vállalatainak jelentős része többet is tér- j vez, de erre csak ott és olyan i termékből van szükség, amit j a hazai piac «szükségessé, vagy az export gazdaságossá j tesz. Mindenekelőtt gazdasági egyensúlyra, a termelés biztonságára és a fizetési mérleg javítására van szükség. Az országgyűlés költségvetési vitája, a Minisztertanács elnöke, és a gazdaságirányítási reform választ adott arra is. hogy az 1969-es terv készítői mire számíthatnak a lakosság jövedelme és fogyasztása tekintetében. Pártunk, kormányunk és az 1969-es terv alapvető gazdaságpolitikai célkitűzésnek tekinti, hogy az életszínvonal j folyamatosan és egyenletesen emelkedjék. Ennek megfelelően az 1969-es terv a lakosság fogyasztásának 5—6 százalékos, a bérből élők és a parasztság jövedelmének 4 —5 százalékos emelkedését irányozza elő. A tervkészítés során kiegyensúlyozott, biztonságos év képe rajzolódik elénk. Ezért érdemes többet, és érdemes jobban dolgozni. Dr. Fazekas László Dr. Nagy Károlyi Mihály a „vörös gróf * m 4 fc sztálvos társai nevez- ték így. a magyar nagy- birtokosok, akikkel minden közösséget megszakított, akiket megtagadott. A környezet. ahonnan Károlvi Mihálv elindult, rendkívül messze esett a forradalmi munkás- mozgalomtól. A nagybirtokosok. pompakedve] ők. vadász - gató. kártyázó világa volt ez. a léha élet világa, amelyből csupán néhány személv vált ki. hogy úri kedvtelésből, politikával foglalkozzék. Károlvi Mihálvra is ez az élet várt. amikor 1875. márciusában beleszületett egy 45 ezer holdas hitbizománvi birtokba, hogy annak egykor teljhatalmú ura legven. Kétségtelen tény. hogy fiatal éveiben Károlvi Mihály élete nem sokkal különbözött a többi aranvifjú életétől. Talán csak abban, hoav mélyebb gondolkodású volt. és már kora ifjúságában nagybátyja. gróf Károlyi Sándor hatására érdeklődni kezdett a közgazdaság.! kérdések iránt. 1909-ben kapcsolódik be tulajdonképpen a politikai életbe, amikor 24 éves korában az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke lesz. F.z. az egyesület volt a magyar nagybirtokosok érdekképviseleti szerve. Károlyi azon ten csakhamar felismerte az egyesületnek mélységesen reakciós voltát. 1910-ben országgyűlési • képviselővé, is^ megválaszt.iák a Függetlenségi Párt jelöltjeként. 1913-ban pedig fiatalon 38 éves korában ő lasz az Egyesült Függetlenségi Párt elnöke, lényegében a parlamenti ellenzék vezére. A fiatal ellenzéki politikus azonban ekkor már sokban különbözött saját párthiveitől is. Addig míg pártja többségének csak jelszó volt a függetlenség kérdése, addig Károlyi valóban őszintén szemben állt a Habsburgokkal, valóban függetlenséget akart, de szemben állt a német szövetség gondolatával is. és harcolt a háború ellen. Különbözött a magyar politikusoktól abban is. hogv demokráciát akart Magyarországon. és bár a Függetlenségi Part elnöke volt. egyre inkább közeledett a radikálisokhoz. sőt később a szociáldemokratákhoz is. A háború kitörését nem tudta megakadályozni. 1914-ben nem volt olyan erő Magyarországon, amely felsorakozott volna Károlyi mögé, de a háború éveiben egvre inkább a kibontakozó háborúellenes mozgalom vezetőjévé és anvaai támogatójává válik. 1916-tól parlamentben és tömeggyűléseken egvre erőteljesebben emeli fel szavát a béke mellett, és hangoztatja antant-barátságát. 1918. október 16-án. amikor már mindenki előtt világossá vált. ho°v a központi hatalmak a háborút elvesztették, az országgyűlés ülésén vonja felelősségre Tiszát és a Munkapártot a 4 éves háború borzalmaiért, és először jó- lené be: ..a háborút elvesztettük”. ■X árolyit háborúellenessóoo ps köve’kezetes demokratikus magatartása eleve predesztinálta arra hogy a forradalmi tömegek vezetője legven. Károlyi azonban 1918 őszén més nem forradalmár, mint ahoív nem forradalmi szervezet a Nemzeti Tanács sem. Károlyi és a Nemzeti Tanács tagjai tulajdonképpen azért akarják a hTtr’om átvételét. h<v»v . ezáltal a forradalmat elkerül if’c. Mikor p.zonte« a nép- tömegek lendülete győzelemre iuttatia a polgári demokratikus forradalmat, vállalja a forradalom további irányítását és ezt nem számító önös érdekből teszi, hanem azért, mert radikális reformokat akar a magvar társadalomban. Saját pártia már nem bírja követni ezen az úton. Lovászv. Batthányi. Bartha és a Függetlenségi Párt jobb- szárnya túlságosan radikálisnak tartják Károlyi programját. Károlyi Jászi nemzetiségi politikája alapján egyenjogúságot ajánl fel a magyarországi nemzetiségeknek. komolyan veszi a radikális polgári demokrácia megvalósítását és széles körű földreformot akar. Társai lemaradnak tőle. ő pedig tudatosan gátolja saját pártjának szervezését, mert attól tart. hogv az a reakciós erők tömörülését eredményezné. 1919. januárjában, amikor köztársasági elnök lesz. Károlyi lemond a pértelnöksog- , rői. és kilép egvkori partjából. Mindinkább közeledik a munkásmozgalomhoz, és a magyar társadalom nagy problémáit csak a proletariátussal való teljes együttműködésben látja megoldhatónak. Ekkor még a szociáldemokráciában latja azt az erőt, amely a forradalom továbbvitelét megvalósíthatja. Csakhamar be kell látnia azonban, hogy a szociáldemokrata vezetők nem képesek irányítani a munkásság A produkción legalább százan röhögtek. Vaki úr fel sem nézett. Tenyerébe fogta a műanyag tányért, aztán egy hörpintéssel kiitta belőle a forró, zöldséges bablevest. Bal kezével felpöccintette a rántott húst, sárgás fogaival úgy kapta el, mint a szecskavágó kaszája csípi be a gyenge kukoricaszárat. Rágás nélkül nyelte le a húst, a tányérokat visszatette a mosogatóba, a kést, villát, kanalat a rafiakosárba. Zsebre vágta a kezét, és méltóságteljesen kisétált az ebédlőből. A hátsó asztalnál többen még a tenyerüket is összeverték örömükben ... — Miért hívják magát Vakinak? — Most röhögjek? Hát miért hívják Jézust Jézusnak. Mert az a neve. Én meg Vaki vagyok, kedves uram. Tetőtől talpig. Óhajt még valamit? — És az úr, meg a császár? — Ez a sok hülye nép ragasztotta rám. Ügy röhögnek, mint a disznók. Dögöljék meg, eszembe sem jutott a levesivás. De ezek már el is várják. Addig csinálom, míp meg nem üt a guta néhányat közülük. — Haragszik rájuk? — Ezeket a röhögőket utálom. A többieket csípem. Faki úr, a ért valamihez az ember. De majd a katonaságnál. — Mire gyűjti a pénzt? — Házra. Minden vágyam egy szép kis kertes ház. Apám meghalt, anyámtól nem várhatom, hogy vegyen. Miből venne? Meg az öcsémre is kell. Most jár harmadik gimnáziumba. Hátha lesz belőle valami. Anyám legalább tíz évvel tovább élne ... — Ű mit szól a hosszú hajhoz? Azok rendesek ... Nadrágját tizennyolc folt díszíti. Egyik sem szakadást, vagy kopást takar. Valameny- nyi disz, kellék. De a haja a legmenőbb rajta. Már csak pár centi hiányzik a válláig. A csapzott tincsek alól alig látszik valami a sápadt, csontos arcából. — Nem zavarja, hogy a többiek kinevetik? — Hadd nevessenek! Azt a legkönnyebb. Röhögni. De ha eljárnék velük esténként a bort vedelni, hülyére lerésze- gedni, akkor tán már az órabérem is magasabb lenne. — Nem szereti az italt? — Most csalódni fog: nem vagyok börtöntöltelék. Képzelje el. hogy nem iszom, nem dohányzom. Na, mit szól hozzá? Hazudok, mi? Akkor' kérdezze meg a fejeket. Ott ülnek az irodában. Ha hazudtam, esküszöm, hogy a kezébe vehet egy ollót és kopaszra nyírhat. \ — Mikor volt utoljára borbélynál? — Gondoltam, hogy ez érdekli. Magának is én tűnök Jel? Miért nem kérdezi meg a Szörényi Leventét? Azt nem meri, mi? Csak engem. A prolit. Jó, hogy nem azzal kezdte, hogy mikor szabadultam ... — Azt mondják, egyébként rendes ember, csak a viselkedése, a haja, nadrágja rejtély... — Ne mondja. Csak nem aggódnak értem? De azt nem mondták, mi, hogy 17 ezer forintom van a takarékban? Hogy az öcsémet is én taníttattam, hogy anyámnak is minden hónapban adok pénzt. Meg, hogy ötször annyit dolgozom, mint bármelyik röhögés. — De elmondták. Éppen ezért nem értik a hosszú hajat, a foltos nadrágot, a forró levesivást. — Mégsem szólt még egyik sem, hogy ne csináljam. Csak röhögnek. — Hány éves? — Tizenkilenc. — Hová valósi? — Tiszaföldvárra. — Mikor került Visontára? — Egy éve. — Segédmunkás? — Igen. Jó lenne valami szakmát tanulni. Más at, ha — Haragszik. A többit nem tudja. — Komolyan: miért csinálja? — Már én is rühellem. Higgye el, az egész csak dac, harag. Két évvel ezelőtt Ti- szapalkonyán dolgoztam. Négyen laktunk egy szobában, a munkásszálláson. Háromszor lopták meg a pénztárcámat, és a táskarádió is eltűnt. A röhögök között most ott ül az egyik zsivány is. Azóta senkivel sem barátkozom. Inkább ilyen hülyeségekkel ütöm el az időt. De most már tényleg abbahagyom. Leszámolok, és majd ott keresek munkát, ahol nem ismernek, és tanulhatok majd szakmát is. Az istenit neki. Milyen hülye is tud lenni néha az ember. — koós — forradalmi harcát, és a pro- letártömegek mindinkább elfordulnak ettől a párltóL 1919. márciusa meghozza a polgári demokratikus rendszer teljes gazdasági, tel- és külpolitikái csődjét. A Vix- iegyzék átadása után Károlyi maga sem lát más kiírat, mint átadni a hatalmat az ország proiet áriát usánu k. Mint ahogy 1918 őszén nem volt forradalmár, de mégis vállalta a történelmi küldetést. most nem ért esvet a oroletárdiklatúrával. de meggyőződése, hoav ez a lépés a magvar nép érdekét szolgálja. SdT árolyi maga is, felajánlm ia szolgálatát a Tanácsköztársaságnak, és 1919 júliusában hivatalos útlevéllel haevia el az országot, hogy utána 26 éven keresztül emigrációban élien. Az emigráció első éveiben Károlyi számot vetett addigi munkásságával Egere világosabban látta és érezte, hogv a polgári demokráciát a maguk szemfényvesztésével és álparlamentarizmusával nem szolgálhatják az egész nép fel- emelkedését. A magyar polgári demokratikus forradalom időszakát vizsgálva arra a meggyőződésre iutott. hoav rendszerének szükségszerben el kellett buknia, mert nem támaszkodtak kellően a néo- tömegek forradalmi mozpM- mára és nem voltak elég erős kezűek a reakcióval szemben. Meglátja azonban Károf^ «57firí ó Wf»rr»olrvncia csődjét is és visszaborzad P 7 curóníil S7rvr»;'»15o*o tők paktum-politikájától. Ez a felismerés viszi egyre közelebb a kommunistákkal való együttműködéshez. Az 1920-as években Károlyi már kapcsolatot teremt a Kommunisták Magyarországi Pártjával, és létrejön egy hol laza. hol erősebb kapcsolat Károlvi és a kommunisták között. Ez a kapcsolat 1931-ben éri el tetőpontját, amikor az általa írt ..Tiétek a föld!” című agitációs röp- iratot a kommunisták terjesztik illegálisan Magyar- országon. Az emigráció évei alatt Károlyi több alkalommal járt a Szovjetunióban, és cikkekben. valamint előadásokon elismerőleg nyilatkozott a szovjet nép hősi építőmunkájáról. Az 1930-as évek közepéig a Szovjetunióban látta megvalósulni az igazi demokráciát. A személyi kultusz időszaka kissé eltávolította a Szovjetuniótól, de továbbra sem rendült meg benne a szocializmusba vetett hite. Haláláig őszinte barátja maradt a szovjet népnek. A felszabadulás után 1916-ban Karolyi hazatért az emigrációból. Bár nem mindenben értett egyet a felszabadulás utáni magyar politikával, de mégis őszinte lelkesedéssel és fiatalos lendülettel vállalta a harcot a magyar népi demokráciáért. Hazatérése után 1949-ig Magyarország párizsi nagykövetségének vezetését látta el. ekkor azonban lemondott tisztségéről, mert a Raik-féle koncepciós perrel nem értett egvet és felemelte szavát Raik László és társai elítélésével szemben. 1954- ben önként vállalt emigrációban halt meg. Életpályáját csalódások, vesztett illúziók hosszú sorozata szegélyezi. Ez az életpálya azonban mégis eevenes vonalú és felfelé ívelő. Amikor a szocializmus igazságát felismerte, ehhez az igazsághoz minden csalódás és tévedés ellenére élete végig hűséges maradt. VpIWSBI 3 1969. január 5., vasárnap
