Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-23 / 18. szám
Időnk összhangja Keserű szájízzel Minden kor azokkal a kulturális és civil! zatorikus, anyagi—technikai alkotásokkal mérte magát, melyeket saját hasznára és gyönyörködtetésére teremtett az ember; tehát az átalakított környezet, az arénák, utak, csatornák, városok, gátak rendszere jelentette az emberré- válás mértékrendszerét. Ha egy kor emberarcú t azoknak az építményeknek alapján képzelem el, amelyeket maga-örökítésül hátrahagyott, akkor az elmúlt századok emberarcát templomba faragva, várakba ácsolva, kunyhók falába tapasztva látom. Ez az arc kőből vésett és fából faragott, ám sok rajta a hit és tévhit alakította vonás, sok az ábránd, játékosság és álmodozás. Az idő járművét, amely a letűnt korok, régi idők építőanyagát hordta, nehéz patájú lovak vontatták az emberi munka keze ügyébe, hogy öles falakba építtessék. A mi járműveinket motorok repítik. S időnk emberarcára, e modern beton-világarcra éppen az idő visszahozhatatlansága metsz szigorú vonásokat Az ember felismerte, hogy az idő réme csak úgy küzdhető le, ha az emberi munka ritmusa vele együtt száguld, ha teljes egészében kitölti azt, s az idő járművét nem engedi el maga mellett betonnal rákaüanul. Ezért a hajdani napkelte és nap- ugta állomásai közé zárt . munkanapot” napkeltétől pkeltéig hosszabbította . og, s egyre beljebb terjeszkedve, órákra, másodpercekre darabolta, s az idődarab- kak értékét kiöntött acélban, s kenyérmennyiségben mérte. A munkát az időre ötvözte, s amint az emberi kar mozdulatait másodpercekkel mérte, ennek a kapcsolatnak számtalan fogalmát ismerte meg, mint: munkaidő, termelékenység, kapacitás, gépkihasználás, üzemszervezés, stb. — melyek, mint furcsa fogalom-erővonalak futottak össze az életszínvonal foga- iómerőj'éyé. És a korral a közhasználatú hasonlatok köre is bővült: a szem acélos, az ököl vaskemény, a sebesség pedig a rakétáé, s már nem a nyílé, vagy a madáré. Ha a munkaidő pontos betartására és a munka tudományos megszervezésére foganatosított intézkedéseket Szemléltetni akarnám, erre az erőgépek működési elveiből említenék meg néhányat. A robbanómotorok hatásfoka annál nagyobb, minél tökéletesebben égnek el a hengerekben a dugattyúk mozgatására szánt gázok. A tökéletesen elégett gázok feszítőereje akkor használódik fel legnagyobb mértékben, ha a dugattyúk a henger teréből a lehető leghosszabb távolságot futják be, s így minimálisra csökken a holttér. Továbbá: a hengertérben működő dugattyúk mozgása akkor alakulhat át a legtökéletesebb forgómozgássá, ha Buti, stop! Persze, könnyebb *, Trabant tál, de próbálják meg Volgával, vagy akár csak egy Volkswagennel. Milyen nehezek azok. így tehát autó, stop: minden autó! A Trabantos vegye a hóna alá, megteheti, a nehezebb kocsik vezetői pedig fordulás jobbra, vagy balra — aszerint Pest, vagy Miskolc felől jöttek — és a mellékutcák keringetésével folytassák útjukat. Mert ki itt behajtasz, hagyj fel minden reménnyel! Hová? Gyöngyösre, a benzinkút elé, vegy előtt. Mindegy. A régészeti ásatások — mert mi más folyhatna itt? — olyan gödröket vájtak és hagytak eme útszakasz mindkét oldalán, hogy lassan már csak kerékpárnyi sávon, kerékpárral, vagy rollerrel, avagy Trabanttal a hónaljban, óvatos léptekkel lehet át- és továbbközlekedni. Egyelőre még itt halad az ország legforgalmasabb — állandóan legforgalmasabb! — fö közlekedési útvonala. És nein egyelőre, de hosszú évekig, gondolom, erre lehet feljutni a Mátrába, vagy eljutni a benzinkúthoz. Ha cl lehet majd egyáltalán autóval jutni, — az út miatt. Így tehát autó, stop, mert ha nem vigyázol, tengely törés és autóstop a vége! Különben, nem tudok raJÖn- •i, hogy ki lehet a felelős ezért az útszakaszért? \ CtTorká) az erőátvitelre szolgáló al katrészek, az egymásba kap csolódó tengelyek, csapágyak fogaskerekek súrlódása a legkisebb. És így tovább, és íg; tovább. Ugyanígy az üzemekké, a nemzetgazdasággá szervezett emberi munkaerő akkor a legnagyobb termelékenységű, ha teljes mértékben kitölti a munkára szánt időt; a munkás nemcsak jelen van munkahelyén, s szabott idejét valóban termelő munkára fordítja. A technikai példa választása nem véletlen. Mert a technika fejlettsége és az emberi munka tökéletes kihasználása kölcsönösen feltételezik egymást: az emberi képességek (magas szakképzettség, kezdeményező-, szervezőkészség, újító gondolát, stb.) a javak termelési ütemének mai fokán csak magas tsehniciíású gépek segítségével hasznosíthatók; és fordítva: a gépek csak magas szakképzett:: ágű munkaerővel és tudományosan szervezett munkakörülmények között hasznosíthatók. Az idő — pénz, érték. Az idő az embed munka futószalagja, mely építő mozdulatok tégláit viszi tovább. De pénz akkor is, ha üresen fut tova. Elveszett pénz. Vissza- hozhatatlan érték. Az üzemekben, a vállalatoknál most készítik azokat a statisztikákat, amelyek rögzítik: menynyi munkaórát veszítettek egy év alatt dolgozóik hiányzásai miatt Azt, is kiszámolják pontosan: mennyi értéket termelhettek volna a hiányzások ideje alatt Ez az érték többé soha nem teremthető meg, mert az idő, az 1968. esztendő, melynek során a munkának ezt az értéket meg kelleti volna szülnie — elmúlott. Rókán vannak, akiknek, számára a munka „szükséges rossz”; s még többen vannak, akik életük értelmének vallják a munkát, megszállottjai foglalkozásuknak, hivatásuknak. Nemrégiben fiatalokat kérdezgettem, mi a véleményük a munkáról. Ilyen, közhelynek számító gondolatokat vetettek papírra: „a munka az élet anyja"; „... az élet értelme”; „a munka nemesít", stb. Idősebijeknél inkább azt tapasztaltam, hogy saját, tevékenységüket nem szívesen tüntetik fel „nemes cseleke- | detként”. Ám tapasztalhatja ; bárki, hogy minden filozofálás nélkül is — a becsületesen végzett munka egyfajta megnyugvást hoz. Talán annak az öntudatlan megérzését, hogy nem rohant el mellettünk üresen az idő, néhány mozdulattal pár órára megállásra kényszeríthetjük. Erről, mondom, nem szívesen vallunk, a munkáról legjobb esetben annyit említünk: „na, ma aztán volt meló”. És hogy mégis jóleső érzés a jól végzett munka gondolata, mint ezeknek a tömör megállapításoknak az ilyen felfokozott vál tozatai: „hullára dolgoztam magam”, „veszettül hajtottunk”. De a munkát sem bevallott, sem titkolt Örömével nem szemlélhetjük önmagában, elszakítva azoktól a javaktól, melyeket eredményez. Valahányszor csörög az óra, sietünk az autóbuszhoz, vonathoz, hogy idejében munkahelyünkön legyünk, elsősorban a fizetésre és arra gondolunk, amit ebből megvásárolha- J tunk. És erről beszélünk is. j Mert a jobb élet fogalma — , mindig a legnagyobb, vagy j az ízletesebb darab kenyér j alakjában jelenik meg. Tehát azt az úgynevezett jóleső érzést végsősoron a kenyér íze határozza meg. Ám néha, mint a bűvös kör egymásba záródó két íve, úgy hanzik a ■ következő két megállapítás: „dolgozunk, mert megéri”, és „ha megéri, dolgozunk”. Persze, a munka és a jövedelem esetében nem vetődhet fel „a tojás, vagy a tyúk volt- e előbb” kérdése, s így az 1 előbbi bűvösnek erőltetett kört is egyenes vonalig húzza az a nagyon is jól ismert tény, hogy: ha dolgozunk, megéri. Áhol a munka termelékenysége magas, ott elégíthetők ki legnagyobb mértékben az egyének anyagi, kulturális, civilizatorikus igényei. Társadalmunk viszonyai között annál is fontosabb az idők összhangja, mert az egyes termelési egységek tevékenysége, a munkafázisok és a legapróbb értékteremtő emberi mozdulatok is menetrend szerint kell egymásba kapcsolódjanak, hogy találkozhassanak az építés különböző állomásain. Pataky Dezső .A'agfjlakarÜás” Algjőn A napokban elfojtott olajkitörés után nagyszabású tisztogatási munkák kezdődtek az algyői szénhidrogén medencében. A 168-as kútná! csaknem kilométeres körzetben fekete olajréteg fedi a készülő ipartelep üzemcsarnokait, továbbá a szomszédos termelőszövetkezet üvegházait, a tanyákat, az utakai és a szántóföldeket, most száztagú „takaritóbrigád” dózerekkel, szivattyúkkal, lapátokkal tisztogatja a feke- tés’oarna lepelbe burkolt környéket. A korábban lezárt szeged—hódmezővásárhelyi 47-es műutat már megtisztították és megnyitót iáit a-forgalom számára. A kútból kiömlött , olajból kialakul', masszát — amelyből összesen huszonötezer köbméternyi gyűlt össze — állandóan szivattyúzzák és tizenkét tar- ■ tálykocsival szállítják a vasútállomásra. maid a fnomí- tóba. TELEFONON HÍVTAM az üzem vezetőjét. Fel se vették a kagylót. Üzentem a diszpécsernek, a válasz: hétfőn tessék keresni. Üzenetet vittem a lakatos csoportvezetőnek. Már a kapuban eligazítottak: nincs bent, úgy láttuk, vadászni ment. Belenéztem a naptárba. szombat volt. Mire ez a nagy csend? Hová lettek az emberek? Mindenki szabadságra ment? Nem. Sizabad szombat volt. Az üzemvezető talán éppen könyvet olvasott, a diszpécser vizsgákra készült? a csoportvezető vadászni ment. Nagy az öröm a gyárban, hónapok óta böjtölték, várták, de csak január 1-ével kerülhetett sorra a gyár. Az udvaron egy targoncás szólított meg. Látszott arcán, hogy örül. Érzését el se tudta volna titkolni ... — A munkaidő csökkent, a pénz maradt. Ez egy klassz dolog. Én a múlt szombaton voltam otthon. Tíz esztendő óta először nem húztam csörgőre a vekkert. Régóta beszéd volt már, de hát gondolom, jól meg kellett ezt fontolni. Mert a munka Hogy kinek jutott eszébe, nem fontos. Mindenesetre jó ötlet volt, hogy az egerszóláti Béke Tsz tagjai közösen nézzék meg Egerben az Egri csillagok cím ’ filmet. Január 15-én már meg is érkezett Egerbe a levél az Idegenforgalmi Hivatalhoz: jegyet a filmhez, és közlekedési eszközt igényeltek száz tsz-tag szépiára. Az Idegenforgalmi Hivatal gyorsan intézkedett. A 4-es AKÖV vezénylő- tisztje telefonon még aznap, levélben pedig egy pár nap múlva visszaigazolta: a két kocsi lS-án, 16 órakor Egerszóláton. a száz moziba igyekvő tsz-tag rendelkezésére áll. Majdnem így. De csak majdnem! A száz tsz-tag ott toporgott, várva a járműveket, de mivel azok csak háromnegyed órás késéssel érkeztek, húszán már sem lehet kevesebb. De az a fő, hogy most ■ már megvan ... EGY SZABAD SZOMBATTAL már Borics János, a tmk géplakatosa is ..öregebb’'. — Különösen nyáron lesz majd jó. Lehet kirándulni, túrákat szervezni a Bükkbe. a Mátrába. Meg természetesen jó nagyokat pihenni. — Azt mondják, a faluban azt hitték, hogy az összes kőkúti leszámolt a gyárból. Nem értették, hogy a fél falu miért maradt otthon azon a szombat reggelen ... — Valóban szokatlan volt. De a jót hamar megszokja az ember. — Mit csinált az első szabad szombaton? — Segítettem a szüleim - nek, meg pihentem. De nem mindig ez lesz a program. 21 éves vagyok, tanulni szeretnék. Jövőre beiratkozom technikumba. Most már jut idő a tanulásra. Nagy dolog ezért ez. A gyárban alig van valaki és a boríték mégsem lesz vékonyabb ... HA VALAKINEK. HAT Tóth József esztergályosnak mondtak az Egri csillagukról, hazamentek. Nyolccá-, nan ha megkésve is, eljutottak a Vörös Csillag moziig, de a kísérőfilmet, amely Egerről szólt, és amelyre szintén nagyon kiváncsiak voltak, bizony már nem láthatták. Ilyen az élet. Száz ember lelkesen készül, hogy megnézzen egy szivéhez, leikéhez közel álló filmet. Támogatja ezt a isz-vezetősége, szolgálatkész, és gyorsan intézkedik az Idegenforgalmi Hivatal. És aztán félreértés. vagy egy kisebb mulasztás, egy kis feledékeny- ség, vagy talán szervezési hiba. — majd megmagya- rázza az AKÖV illetékese! — és száz ember keresii szájízzel emlékezik az Egri csillagok című szupermodern filmről. No, nem a film miatt! (pap p) igazán jói jött a hét végi pihenő. Bár ahogyan a családi programból kitűnik, a szombatok nem éppen pihenéssel telnek majd el.... — Építkezem, most tavasszal kezdjük el, A házra is szükség van. — Hol építkezik? — Otthon, Terpesen. Elég nagy fába vágtuk a fejszét. Háromszobás lakást tervezünk. Most már minden megvan hozzá, csak a jó 'időre várunk. — A pénz is? — Amennyi az Induláshoz kell. De a többi is meglesz. — Jól keres? — Tizenegy forintos órabérem van. De régi bútordarab is vagyok már én itt, 1954-ben kerültem ide. — Azt beszélik, hogy már statisztikát is készítettek a szabad szombatokról. —- Igen, kiszámították, hogy a szabad szombatokká1 négynapos lesz a húsvét, a karácsony, összesen 86-szor nem kell bejönni a gyárba. Ezt igazán ki lehet bírni, . . — Csökkent a munkaidő, marad a fizetés, de a gyár elé tűzött feladatoknak is eleget kell tenni. — Jól tudjuk: többet, jobban kell majd dolgozni. De ezt a kollektívát nem keli félteni. SZÁZEZREK TJTAN január elsejével a Mátravidé- ki Fémművek dolgozói is csökkentett munkaidőben dolgoznak. Nagy az öröm, az elégedettség a gyárban. Érthető, és mi sem ünneprontásnak szánjuk: a munkaidő csökkentésének egyik alapvető feltétele a gazdaságosság, vagyis a termelés nem csökkenhet, s a túlórák száma sem emelkedhet. A gyár idei feladatai még a tavalyinál is nagyobbak. Sok múlik tehát a kollektíván ... —k— Vadászati múzeanro? kap a gemenci erdő Vadászati múzeumot kap a gemenci erdő, erre a célra egy fából épített tiroli vadászházat költöztetnek át a híres va’drezervátumba — Szek- szárdról. A műemlék-jellegű vadászháznak érdekes története van: a millenniumi kiállításon „szereptelt” Budapesten, utána Tolna megye akkori alispánja megvásárolta és Szekszárd központjában levő kastélyának udvarán „városi easino”-nak állítatta fel. A felszabadulás után kereskedelmi raktárnak használták, az utóbbi években, azonban a város fejlesztése következtében útjába került a rohamos építkezéseknél-;. Végül úgy határoztak, hog- — tekintettel az idegentől-ga - lom növedkedésére — a ge- menci vadrezervátum „kapu jában” az új védett, ármentes keselyűs: erdőrészben he ■ lyezik el. Az épületben létesítendő kis múzeumban be mutatják majd Geräte élő, világát, világhírű vadásza, érdekességeit, kaptiális tfó lean. irány: Az integráció III. Erfisddő pozíciók a világgazdaságban |V emrégiben az amerikai gyárosok egy csoportja A ’ Kelet-Európába látogatott. Többségük most járt először szocialista országban. Róluk mesélik, hogy j Lengyelországban meglátogatták a varsói Kasprzak rá- : diógyárat. Az egyik műhelyben több Grundig magnetofont láttak, amelyek az általános vélemény szerint felül- > múlják a világ más gyárainak termékeit. Az egyik látogató megjegyezte kísérőjének: „Biztos sok dollárt adtak ki ezekre a készülékekre". „Ezekre egyetlen centet sem, úram” — hangzott a meglepő válasz. Évekkel ezelőtt li- cenc-szerződést kötöttünk egy Grundig-márkájú magnetofoncsalád gyártására. Akkor kifizettük a licenc árát, s most már összesen hat típust gyártunk, lámpás és tranzisztoros változatban. A tervek szerint 1970-ben már 100—150 ezer készüléket állítunk elő.” Egy svájci cég marógépeket ad el a világpiacon. Bol- I gár—olasz gépeket, s a nagy tekintélyű cég is közös érdeI kéltség. Az Offleine Meccanlche Gaetano Zocca olasz és j a Masinoexport bolgár vállalat hozta létre az új kereskedelmi egyesülést Svájcban, az alaptőkében való azonos részesedéssel. Az egyesülés feladata, hogy eladja azokat a j gépeket, amelyeknek egyes alkatrészeit Bulgária gyártotta. majd az olaszok, saját gyártmányú alkatrészeiket is felhasználva, összeszereltek. A szocialista országok általában megerősítették pozícióikat a világgazdaságban. Hivatalos ENSZ-statisztika szerint 1967-ben például a Szovjetunió és a többi szocialista ország nemzeti jövedelme csaknem kétszer olyan gyors ütemben emlkedett, mint a fejlett tőkés országoké. Szélesebb időszakot tekintve érdemes egymás mellé állítani a KGST és a Közös Piac országai ipari termelésének növekedését mutató számokat, amelyek összevetésénél az 1950-es szintet 100-nak vesszük: 1966 1967 1966 1967 KGST-országok Közös Piac országok együttesen: 493 538 együttesen: 296 298 Bulgária 755 872 Belgium 194 196 Csehszlovákia ”80 408 Franciaország 242 247 Magyarország 410 445 Olaszország 363 396 NDK 412 440 Luxemburg 160 160 Lengyelország 544 581 Hollandia 251 263 Románia 724 824 NSZK 335 335 Szovjetunió 500 548 Mongólia 507 547 jfätojfjß:'1 t 1 pz a gyors ütemű fejlődés tette lehetővé, hogy a KGST-országok, amelyek a világ népességének 10, területének pedig 18,4 százalékát alkotják, a világ ipari termelésének 31 százalékát állítsák elő. Egyes cikkekből külön is tekintélyes részt fedeznek a KGST-államok. Barnaszénből és lignitből a világ termelésének 74,8, elektromos energiából 20,4, kőszénből 27,5, olajból 17,5, acélból 27,5, műtrágyából pedig 29,5 százalékát. Az egyes országok fejlődése, a szocialista országok nagyobb részesedése a világ ipari termelésében, összességében javítja a szocializmus helyzetét a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben. E tekintetben persze a „két nagy”, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vetélkedése sokat nyom a latba. Nos, ezen a téren is a szocializmus javára dől el ez az összehasonlítás. A Szovjetunió ipari termelése 1951 és 1967 között évente átlagosan 10,5 százalékkal nőtt, míg az Egyesült Államoké 4,5 százalékkal. Hogy mit jelent a KGST a békés verseny szempontjából, azt jól szemlélteti Bulgária és Görögország összehasonlítása. S ez egyben tükrözi a KGST együttműködés és az imperialista „segítségnyújtás” közötti különbséget is. 1955 és 1966 között Bulgáriában az ipari termelés 13,6, a mezőgazdasági 5,4 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi forgalom 17,2 százalékkal bővült. Görögország hasonló adatai 7,5, 4,6 ill. 10,1 százalékot mutatnak. A békés verseny szempontjából nem mellékes az sem, hogy a háború utáni időszakban a KGST-tagországok bizonyultak a világpic legdinamikusabb részének. Az országok összes külkereskedelmi forgalma 1967-ben az 1950. évinek 5,5-szörösére növekedett, a világkereskedelemben pedig hétszeresére nőtt a részvételük. Ez köznapi értelemben például azt jelenti, hogy a KGST-országok az utóbbi 10 évben csak egymásnak egyebek között több mint 250 millió tonna szenet, 1,5 milliárd méter szövetet, 240 millió pár cipőt szállítottak. A két rendszer gazdasági vetélkedése közepette a ^ KGST-országok fenntartják és erősítik a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat a világ nem szocialista részével. Egy év alatt például 17 kormányközi megállapodás született szocialista és kapitalista országok között tudományos, technikai és ipari kooperációról. Nem teljes felsorolás szerint Románia, Olaszország, Lengyelország. Svájccal, a Szovjetunió, Angliával, Magyarország Francia- országgal, a Benelux-államokkal és Angliával kötött ilyen megállapodást. A kelet-nyugati kapcsolatok továbbfejlesztéséhez szükséges, hogy a kapitalista integrációk minden tekintetben feladják diszkriminációs intézkedéseiket. A KGST-országok képesek a legmagasabb szintű együttműködésre. Köztük hazánk is, amely igyekszik maximálisan kihasználni a szocialista összefogásból adódó előnyöket. „ ............................ Pálos Tamás ( Következik: Megbízható szállító, biztos piac) nem bírták „cérnával”, leA munkaidő igen. a termeié* nem Szabié a szombat
