Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-21 / 16. szám

A piac... télen Besaélgeté* a zöldség- és gyumölesellátásrőU árusításról Patkó Józseffel, a MLh igazgatójával A háziasszonyok időnként „leltároznak” a kamraban, pincében, hogy elegendő lesz- e a burgonya, alma, hagyma és más zöldség, gyümölcs az újig. Már akinek arra lehe­tősége van. hogy ezeket meg­termelje és otthon tárolja. Ám a legtöbb család — külö­nösen városon — a piáéról él. Éppen ezért a megye éléstá­rainak feltöitésében legna­gyobb szerepet vállaló MÉK igazgatóját kértük meg: ad­jon választ kérdéseinkre, hogy ezen a télen mennyi zöldséget, gyümölcsöt vásá­rolhatunk? Megnyugtatóan tele van-e megyénk éléskam­rája, mit kaphatunk a pia­cokon a téli időszakban, s nem utolsósorban milyen kö­rülmények között és milyen áron ? — Igyekeztünk felkészül­ni a télre — ezzel kezdte vá­laszát Patkó József —, hiszen mindenki előtt ismeretes, hogy ez különösen nagy gon­dot jelentett a rendkívül aszályos évben. — És est az igyekezetei mi­ben lehetne summázni? — Talán abban, hogy ami nem termett meg a megyé­ben, azt igyekeztünk az or­szág más tájairól, sőt külföld­ről is biztosítani, hogy való­ban tele éléskamrával kezd­hesse a telet a megye városi és falusi lakossága. — Talán szedjük sorba. Kezdjük a burgonyánál, amely tudvalevőleg az egyik legfontosabb élelmezési cikk. — Kezdhetjük vele... mert számunkra is ez volt az egyik legnehezebb megoldandó fel­adat. Szinte majdnem az egész mennyiséget —. ame­lyet Kaiban. Horton. Csány- ban. Gyöngyösön, s más he­lyeken elvermeltünk, s tar­talékba helyeztünk — me­gyén kívül kellett beszerezni. 150 vagon burgonya külföld­ről érkezett, a többit Hajúd­ból és Szabolcsból vásárol­tuk. — Elég lesz az újig? — Biztosan! Sőt 50 vagon biztonsági alapot is sikerült teremteni. — Vöröshagymából? — Megfelelő a készlet, 40 vagon hagyma van raktára­inkban. Ebből is megfelelő biztonsági tartalékkal rendel­kezünk. — Fokhagyma? — Az előző évekhez kepest Javult a helyzet, mert kül­földről sikerült beszerezni. Az ára valamivel alacso­nyabb mint tavaly volt. s a disznóöléshez megfelelő mennyiséget tudunk biztosí­tani. — A háziasszonyok aggód­tak, hogy káposztából nem lesz majd elegendő télre . ■. — Az aszály valóban „meg­ijesztett” bennünket is, de most már a tények birtoká­ban közölhetem, hogy a ter­vezett 15 vagon helyett 30 vagont tudtunk eltenni belő­le. S ami nem fogy el nyers állapotban, azt besavanyít­juk. t— A savanyítás... A friss áruk mellett sikerül-e kielé­gíteni a vásárlók igényét hor­dós káposztából, paprikából s egyéb tartósított zöldség- és gyümölcsfélékből? — Ismerve az igényeket, úgy gondoltuk, hogy legalább 75 vagon tartósított árut biz­tosítunk a télre; savanyú ká­posztát, uborkát, ecetes cse­resznyepaprikát, De ettől máris többet termeltünk, mintegy 90 vagont — És a többi zöldségfélé­ből? — Bízunk benne, hogy az igényeket szintén kielégítjük. Hacsak... hirtelen nem kez­denek el romlani a pincékbe és hütőházakba eltett áruk. Sárgarépából 15 vagonnal, gyökérből 16 vagonnal tet­tünk el. Kelkáposztából, zel­lerből, céklából, karalábéból is több mint 30 vagon van és äa a szokásosnál többet vásá- TCtnának, akkor sem jövünk zavarba. A biztonsági tarta­lékkal ezekből is elegendő mennyiség van az új termé­sig. — Megnyugtatóak ezek a számok. Az, hogy a megye éléskamrája —, ha a szövet­kezeti értékesítési központ készleteihez hozzávesszük a többi szövetkezet tartalékait és azt a tényt, hogy még min­dig tart az esetleges hiányzó áruk beszerzése — elegendő áruval van tele. A háziasszo­nyok azonban nemcsak azt nézik a piacon, hogy meg tud­ják-e venni a zöldséget, gyü­mölcsöt, hanem sokszor az árcédulára vetnek előbb pil­lantást. — Valóban gond ez, hiszen a tarkababnál például „csil­lagászati” árak adódhatnak. A burgonya is általában tíz százalékkal kerül többe, mi­vel jóval kevesebb termett, mint az előző években. Drá­gább a gyökér is, mert az aszály és a nagy szállítási költség — nem utolsósorban a kereslet—kínálat — időn­ként felsrófolja az áraidat. Az almáról nem is beszélve... — Est valóban sokan szóvá tették, majdhogynem úgy fo­galmaztak a vásárlók, hogy nem mindig van megfelelő választék ... de az legalább drága. — Sajnos a megyei termés nem fedezi a szükségletet. Járjuk az országot, vásáro­lunk .., amennyiért kapunk. Most már jó néhány terme­lőnél hét forint alatt alig áll­nak szóba embereinkkel, s természetes, iiogv ezek után mi sem tudjuk olcsóbban ad­ni, Különösen most, hogy az alma könnyen romlik és ne­künk hetekig tárolni kell. — Teh.it a zöldség—gyü­mölcs -.lagyjáhól elegendő, * ha többet is kell érte fizet­ni... de run. És a minősége? — Jobb. mint az előző éve’dien. Néhány esetben a burgonyánál érződik a vegy­szer íze. ka r"re rájövünk; azonnal kivonjuk a forga­lomból. A gyökérzöldség­nél, amely rossz időben kapott esőt — gyakori a rom­lás. Ezeket III. osztályú áron hozzuk forgalomba, s külön felhívjuk a boltvezetők fi­gyelmét, hogy tüntessék fel az áru osztályát és árát. Ezt rendszeresen ellenőrizzük is. Hogy a vásárlók ne károsod­janak. — Ezután már csak azt kérdezzük, hogy milyenek a piaci állapotok, s milyen re­mények vannak arra, hogy kulturáltabb körülmények között vásárolhassunk? — Sajnos, ez nem egyönte­tűen bíztató. Egerben, ha hi­degebbre fordul az idő, „lefa­gyás” veszélye áll fenn. Nem fűthetőek a standok. — ami ismeretes, — a magánkeres­kedőknél nincs villanyvilágí­tás, nagy a zsúfoltság. — Nem segítene ezeken a gondokon egy szövetkezeti áruház létesítése, ahol a hús­tól a házikenyérig, a csányi dinnyétől az ostorost borig, a hatvani gombától a verpeléti pontyig, a pélyi kukoricától a debröi eperpálinkáig külön­féle áruk lennének kaphatók, amelyeket megyénk közös gazdaságai állítanak elő? Néhány városban már meg­valósították ezt a gondolatot, nálunk is többször megkez­dődött a szervezése, csak még nem sikerült tető alá hozni. Lehetséges, hogy az idén már itt is megérik ez a gondolat, így aztán a me­gyeszékhelyen, de a többi vá­rosban, a falvakban is javulna az ellátás, s jobban el tudnák áruikat helyezni a termelő- szövetkezetek ... — A falu jobb ellátását em­lítette ... Ez már az idei télre is vonatkozik? — A falusi piacokra, zöld- »égesboltokba, bármilyen árut rendelnek, elegendőt tudunk szállítani. Sőt! Már a jövő téli jobb ellátás megszerve­zésén Is munkálkodunk. — Ezzel az örvendetes hírrel zártuk a beszélgetést Patkó Józseffel, a Szövetkezetek Heve* megyei Értékesítő Központja igazgatóságának elnökével. Kovács Endre Irány: az integráció I. Uúsz éve kezdődött H úsz éve kezdődött — hirdetik a krónikák, ame­lyek feliegyezték, hogy 1949 januárjában Bul­gária. Csehszlovákia. Lengyelország. Magyarország, Ro­mánia és a Szovjetunió képviselői értekezletet tartottak és megállapították; „A népi demokráciák országai és a Szovjetunió széle­sebb gazdasági együttműködésének megvalósítása céljá­ból az értekezlet szükségesnek tartotta a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának megalakítását, az értekezle­ten részt vevő országok képviselőiből, egyenjogú képvise­let alapján, azzal a feladattal, hogy gazdasági tapasztala­taikat kicseréljék, műszaki segítséget nyújtsanak egymás­nak és segítsék egymást nyersanyaggal, élelmiszerrel, gé­pekkel, felszereléssel, stb.” Az idézet tanúsága szerint a krónikásoknak igazuk van; a KGST bölcsőjét valóban két évtizeddel ezelőtt .rin­gatták. De mégis, húsz éve kezdődött? Nem. sokkal előbb. Voltaképpen több mint ötven éve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal, amely megvetette az elmúlt fél évszázadban bekövetkezett nagy szocialista átalakulások alapját. Megteremtette a Szov­jetuniót, amelynek győzelme nyomán több ország számára is megnyílt a szocialista fejlődés útja. A szocializmus ki­lépett egy ország kereteiből. A föld összlakosságának egy- harmada, szárazföldi területének pedig több mint egy­negyede jelentős nyersanyagforrásokkal és árufelvevö piacokkal új szocialista világrendszert alkotott. Ez a történelmi események egyik láncolata, amely elvezetett az 1949-es eseményekhez. A másik láncolat a kapitalista országokhoz fűződik. A második világháború után a tőkés világ mindent meg­tett. hogy az újonnan felszabadult országokban meggátol­ja a népi demokratikus fejlődést. Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és néhány más nyugat-európai ország kormánya lényegében bojkottálta a kereskedelmi kapcso­latokat a népi demokráciák országaival és a Szovjetunió­val. Arra törekedett, hogy ezeket az államokat alárendel­je a Marshall-terv diktátumának. Törekvéseinek erősíté­sére létrehozta a nyugat-európai országok USA vezette integrációját, az Európai Gazdasági Együttműködés Szer­vezetét. A második világháború után csaknem három év­vel tehát történelmileg megérett egy olyan összefogás lehetősége és szükségessége, amely hasznosítja a Szovjetunió és több kelet-európai ország gazdasági alapjának, államrendjének és Ideológiájának azonosságát, közös erővel segíti az országok gazdasági életének leges:' szerűbb fejlesztését; együttes erőfeszítéseket állít szembe az imperialista diszkriminációs mesterkedésekkel. Az elmúlt egy év alatt a gazdaságirányítási reform számos eredményre vezetett, de nehézségeket és fe­szültségeket is felszínre ho­zott. Hogyan lehet az ered­ményeket fokozni, a jó ta­pasztalatokat szélesebb kör­ben terjeszteni és mit kell tenni, hogy az idén kevesebb zökkenő legyen és hatéko-- n.vabban érvényesüljenek a közgazdasági szabályozók? Ezekre a kérdésekre keres választ a megyei pártbizott­ság ipari és közlekedési osz­tálya mellett működő bizott­ság. Vállalati igazgatók, mm ’a- V.i vezetők és főkönyvelők vizsgálják — nem saját üze­mükben — hanem egy mf íl;'. de a szakmához tartozó vál­lalatnál az önálló tervezés eredményeit. Ennek értéke­lése különösen Időszerű most. amikor az éves ered­ményeket már ismerik és most dolgoznak az lCC3-es vállalati terveken is. Ho­gyan. milyen mértékben si­került az első évben biztosí­tani a népgazdasági és a he­lyi érdekek összhangját? Ho­gyan alakult a termelés, a piac igényei szerint változott a termékösszetétel? Külön kérdéscsoportban r tanulmányozzák az árrend-1 szer hatásait, az árak és a I tényleges ráfordítások kap- j csolatait. Vizsgáljak, hogy j milyen felárakat számítottak ; fel és a jelenlegi árak hogyan : hatnak az 1969-re összeáll!- ! tott termelési feladatokra. | A most folyó vizsgálat már a statisztikai összesítés előtt választ ad a megyei vezetőknek, hogy a fontosabb ipari üzemekben az előző évhez és a tervekhez képest hogyan alakult a nyereség, mii: a nyeroségadóztatás ha­tásai és tapasztalatai. Több jel arra mutat, hogy az anyagi érdekeltség foko­zására és finomítására van szükség. De az intézkedések előtt látni kell, hogy az el­múlt évben melyik üzemben mit tettek, milyen hatása volt annak. Az anyagi ösz­tönzés akkor lehet eredmé­nyes. ha van miből ösztönöz­ni és ha azokat ösztönzik, akiktől a célkitűzések m“g- valósitása függ. Már eddi? is sok vitára adott okot és az érdeklődés egyre fokozódik, hogy az egyes, kettes és a hármas kategóriában mennyi részesedést fizetnek. A létszámgazdálkodás, a műszaki fejlesztés és a ter­melékenység szorosan össze­függ. Azt már tudjuk, hogy megyénkben az ipar terme­lékenysége nem kielégítően alakult. A vizsgálat elemző módon reális választ iparko­dik adni. hogy miért nem nőtt nagyobb mértékben a termálé' :enység. Viszont a vállalatok nye­resége kedvezőbb az 1987-es évnél és a tervezettnél is. Ott, ahol a vártnál több a nveresév, gondolnak-e a tar­talékolásra, mire akarják fordítani a részesedési és a fejlesztési alapot? Legalább a nagyobb vállalatok törek­szenek-e dolgozóik legindo- koltabb lakásproblémáinak megoldásúra? összegyűjtik a hitelezési és pénzforgalmi rendszer, vala­mint az export-importcazdál- kod.is és a belföldi árufor- pa'om legfontosabb tapasz­talait. értékelik a pártszer­vezetek és a szakszervezetek to'-Venységét. Hangsúlyozzuk. hogy a vizsgálatot a rokon szakma­Jövöre befeíezSdik az Hetekkel ezelőtt arra lei­tek figyelmesek a gyöngyö­sien, hogy a nagytemplommal szemben lévő parkban kerí­tést kezdtek építeni a mun­kások. Ezzel a parknak na­gyobb részét elzárták. Mi lesz itt? Találgatták a kíváncsiskodók. Különösen azután, hogy a földgépek egyre mélyebb és szélesebb gödröt vágtak ki a járási pártbizottság épülete mellet­ti területen- _____„ „ _ T ulajdonképpen a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat fogott hozzá az OTP-székház megépítéséhez. Elég hosszú időt vett igény­be, amíg a végleges műsza­ki tervek elkészültek, mert többször is módosították azokat. Miután minden vi­tás kérdés tisztázódott, meg hoz tartozó bizottság a vizs­gált gazdasági egység veze­tőivel együtt készíti, tehát „menet közben alapos ta­pasztalatcserére nyílik lene. tőség. Bizonyára sokszor fel- ■vetődik a kérdés, hogy miéi t választották ezt vagy azt a megoldást, hogvan van ez a társvállalatnál, melyik fél tart változtatást s.zükséa-. »- nek és hogyan akarja idei célkitűzéseit meg va iósítani. A helyszíni, közvetlen ta­pasztalatcsere is megéri a vizsgálat fáradozását és je­lentős eredménnyel jár. De ennél sokkal többről van szó. Az írásba foglalt vizsga' fi jelentéseket a megyei párt­bizottság ipari és közlekedé­si osztálya összefoglalja és következtetéseket von le. hogy miiven főbb sazdas-' ti és politikai feladatokat kell megoldani 196'9-ben. A me­gyei párt-vb. maid a ‘megyei pártbizottság megvitatja az úi gazdasági mechanizmus- első évi tapasztalatait és a megvei vezetés megtel lő intézkedéseket tesz a gazr’a- ság’ránvítás úi rendszerének további kibontakoztatására. f. r.. OTP-székház építése lehetett kezdeni a földmun­kákat. Az új OTP-székház város­képi szempontból is jelentős, hiszen megadja az eddig fog­híjas Szabadság tér végső formáját. Az épület egy ki­egyenesített Z-ulakhoz lesz hasonló. Rövidebbik szárnya csatlakozni fog a járási párt- bizottság épületéhez. Még a stílusában is. A megszokott, sátor formájú, cserépfedelü tetőszerkezettel jól illeszke­dőik majd “ä TcT tér hasonló külsejű épületsorához. Itt, á földszinten az OTP irodái kapnak helyet, fölöt­tük pedig lakások lesznek. Innen egy hosszabb, de egyemeletes magasságú szárny nyúlik majd le a tér déli oldalán a patakpartig* Modern, lapos teteje tulaj­donképpen átmenetet bizto­sít majd-a főépülethez, ami a tér nyugati, patakparti ol­dalát zárja le. Az összekötő épületrész földszintjén az OTP és az Állami Biztosító osztozkodik meg. az emele­ten pedig lakások sorakoz­nak majd egymás mellé. A főépület nyolcemeletes lesz. Földszintjén különböző üzletelt foglalnak helyet; presszó, ruházati részleg, bor­kóstoló, de lesz itt még gyógyszertár is és ide kerül az Idegenforgalmi Hivatal irodája is. Az emeletek a fő épületben összesen nyole- vanhat lakást foglalnak ma­gukba. Három lépcsőház biz­tosítja majd a lakók kényel­mes közlekedését, mind a háromba liftet szerelnek be. Az épületkomplexum több mint száz lakással gaz­dagítja majd Gyöngyöst. A lakásokat az OTP útján -te­het megvásárolni. Túlnyomó többségük kétszobás, össz­komfortos, de a garzonla­kástól a kényelmes, négy­szobás lakásig lehet válo­gatni a különböző változa­tokban. Szinte mondanunk sem kell. hogv az egész épü­lettömböt központi fűtéssel látják el. Tulajdonképpen az OTP- székházzal még nem fejező­dik be a Szabadság tér teljes kiépítése. Északi részén, az I-es számú Általános Iskola udvarán megépítendő tagolt külsejű tömb adja majd meg a végső képet, ezzel válik teljessé a városközpontnak ez a része, Az OTP-székház építéséi jövőre fejezik be a tervek szerint. G- Molnár F. Mmm3 1969. január 31., kedd Ez bevezető a KGST történelméhez,, amelynek sze­replői 1949 január 25. óta a megalakítását kezdeményező hat országon kívül Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság, 1962-től kezdve pedig Mongólia. Albánia az utóbbi években távol tartja magát a KGST-tőt. Az ázsiai szocialista országok — Mongólia kivételével — és Kuba megfigyelőként vesznek részt a Tanács munkájában. Kína azonban nem igényli a KGST-együttműködést. Jugoszlá­via 1965-ben — külön megállapodás alapján — bekap­csolódott a közös munkába. A KGST megalakulása nagy port vert fel Nyugaton. A legjellemzőbb visszhang egy amerikai gazdasági folyó­iratból származik, amely 1949 februárjában így irt: ..A Szovjetunió plusz kommunista integráció — veszélyes el­lenfél.” Ez az ellenfél valóban veszélyesnek bizonyult a szo­cializmus ellenségeire, versenytársaira nézve, de nem egy­szerre és nem automatikusan bontakoztatta ki előnyeit. Erősödése, terebélyesedése fokozatos volt. Kezdetben — az első 5—6 évben — a legegyszerűbb együttműködési formákat választották a KGST tagállamai: kicserélték termékeiket. A kapitalista embargó viszonyai között így biztosították egymásnak a fejlődéshez nélkülözhetetlen gépeket, nyersanyagokat, legfőképpen a Szovjetunió segít­ségével. A következő 6—7 évben — egészen 1962-ig — újabb területre terjedt ki az összefogás: közvetlen a ter­melésre. Ekkor már a tervek egyeztetése, az áruk gyártá­sának szakosítása és a kooperáció került napirendre. Idő­vel — a szocialista országok gyors ütemű haladásával — az együttműködés módszerei, formái már elmaradtak az igények, a szükségletek mögött. Ekkor lépett fejlődésének harmadik szakaszába a KGST. amelyet 1902-től kezdve mér nem az egyszerű együttműködés, hanem a széles kö­rű és új típusú munkamegosztás elvei, céljai vezérelnek E zt a húszesztendős folyamatot bizonyára sokan összevetik az együttműködés problémáival, nehézségeivel, megkérdik: elmondható-e a két évtizedes tapasztalatok alapján, hogy minden nehézség, vita, prob­léma ellenere is az összefogás eszméje, szándéka bizonyult erősebbnek? Igen. Azok az ellentétek ugyanis, amelyek a különböző fejlettségből, más-más adottságokból, szükség­letekből, következésképpen érdekekből adódnak, nem megoldhatatlanok. A szuverenitás és a szoros együttmű­ködés szembeállítása — bebizonyosodott — tarthatatlan. A nemzeti és a nemzetközi érdekek internacionalista ala­pon összeegyeztethetők — erre is sok a példa. A tudomá­nyos-műszaki forradalommal egyetlen kisebb ország sem tudna lépést tartani kizárólag saját erejéből, vagy ha megpróbálná, ez mérhetetlen s aránytalan áldozatokkal járna. Ezért vált uralkodóvá az összefogás, a közös mun­ka gondolata, amelynek a megvalósítása senkinek az ön­állóságát, szuverenitását nem csorbítja meg. De a KGST mellett érvelnek a számok é* a tények is. Fálos Tamás (Következik: Országhatárok felett és öleit...} Kialakul Gyöngyös városközpontja A gazdaságirányítási reform első éve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents