Népújság, 1969. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-19 / 15. szám
A pályaválasztás, továbbtanulás lehetőségéi Héves megyében Ki hová „igazolhat” ? FEBRUÁR: A megye általános és középiskolái, úttörő-, KISZ-, táisadalroi szervezetei már megkapták a Pályaválasztási Tanács és a Heves megyei Tanács V. B. munkaügyi osztályának pályaválasztási tanácsadóját. A könyv szerzői a gazdaságpolitikai irányelvek. a tervszerű gazdálkodás igényel alapján állították esszé a tájékoztatót, anv?!y- lyel az idén végző általános és középiskolás tanulóknak kívánnak segítséget adni a továbbtanuláshoz, az elhelyezkedéshez, a pályaválasztáshoz. Ez évben is több ezer „öreg” diák vesz majd búcsút iskolájától. Hová, merre mehetnek? Milyen szakmát, pályát választhatnak.’ Ezekről a kérdésekről beszélgetünk dr. Komári Endrével, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjével. a Heves megyei Pálya- választási Tanács titkárával. — A pályaválasztás sohasem volt könnyű és egyre nehezebb. Egy életre szól.és az évek során felépített vágyakat, terveket, a lehetőségeket a társadalom ;gényei szabják meg. A kérdést tehát nemcsak úgy kell feltenni, hogy mi lesz a gyerekből, hanem: mi lehet a gyerekből? — Az 1968—69-es tanévben hány általános iskolás fejezi be tanulmányait Heves megyeben? — Közel hatezer. Ebből mintegy 2870 lány. _ A hatezer közül m ennyien kerülhet nők középiskolákba? —1740-en. — A többiek? — 2713-an az ipari, mező- gazdasági és a kereskedelmi szakiskolákban tanulhatnak tovább. Több mint száz szakma közül választhatnak. Az esztergályos, a lakatos, a villanyszerelő, a kőműves, a szobafestő, a forgácsoló szakmákra bátran " JélcfitlfözKet:- nek. Itt szeretném megemlíteni, hogy az egri Fmomsze- relvénygyár egyik munkatársa minden évben meglátogatja Eger város általános iskoláit, elmondja, milyen szakmákra vár jelentkezőket a gyár, milyen perspektívája van a gyárnak, sőt még a kereseti lehetőségei is megbeszéli a fiatalokkal. Jó lenne, ha a többi üzem, vállalat is ezt tenné, mert nemcsak a beiskolázást könny f- tenék meg, hanem a nagyon sok továbbtanuló fiatal közül már a helyszínen is „igazolhatnának7’ szakmunkásjelölteket. — Mely üzemek várják tárt karokkal a fiatalokat? — Az egri Finomszerei-, vénygyár, az építő vállalat tok. a Vörös Csillag Traktorgyár, a VlLATI egri gyár-« egysége, a Heves megyei Fi-< nommechanikai Vállalat, az 5 Egyesült Izzó, a Hatvani Cukor- és Konzervgyár, a Mát- ravidéki Fémművek és a; ktsz-ek. — Az elmúlt években < az úgynevezett elit szakmákra sokszorosan többen jelentkeztek, mint^ ahány hely volt, ugyan-« akkor nagyon sok jó< szakmára toborozni kel- ! lett a jelentkezőket. — Lényeges változás tör- < tént. Negy-öt évvel ezelőtti a rádió-, a televíziószerelő < szakma valóban vonzotta a i fiatalokat és jó kereseti lehetőséget is biztosított. Az^ utóbbi egy-két esztendőben« azonban jelentősen javult a«, rádió-, televíziókészülékek 5 minősége, egy évről két év-5 re emelték a garanciát, így< ma már egy televíziószerelő < szakma semmivel sem von-• zóbb. mint a villanyszerelő, < a műszerész, az esztergályos Ezenkívül még egy minőségi < változást kell figyelembe« venniük a szakmát válasz-í toknak: elégséges rendű mai már nem bir megbirkózni! mondjuk á műszerész, az 3 ' flektrolakatos szakma köve- jelményével. A pályaválasztáskor tehát, az egyéni ké-_ pességet is reálisan vegyék« figyelembe, Mi lesz a gyerekből ? Mi lehel a gyerek bői V A fiúk válogathatnak, de mi lesz a lányokkal? .4 lehetőségeket az igények szabják meg — A megye középfokú iskoláiban az 1969—70-rs tanévben tehát 1740 tanuló nyerhet felvételt, A különböző iskolatípusokra lebontva hogyan oszlik meg ez a szám? — Az ipari szakközépiskolákban 360 helyre 680, a mezőgazdaságiban 80 helyre 80. a kereskedelmibe 49 helyre 226, a közgazdaságiba 200 helyre 307 a jelentkezők száma. Nagyon sokan az általános gimnáziumot választották. Szeretném egy lehetőségre felhívni a tanulók figyelmét: a jövő tanévben az egri és a hatvani szakközépiskolában két-fcét egészségügyi osztály indul. A két iskola várja a jelentkezőket. „ — Ha egyes szakmáknál, iskoláknál a jelentkor k és a felvehetők száma között van is eltérés, összességében nézve azonban aí általános iskolákból kikerülő tanulóknak van lehetőségük a továbbtanuláshoz, az elhelyezkedéshez. — Igen, legfeljebb a területi megoszlás okoz gondot, problémát. Például az egri általános iskolákban 800-an fejezik be tanulmányaikat, és a város üzemei több mint 1200 ipari tanulót terveznek szerződtetni. Így nagyon sok vidéki tanuló is Eger üzemeihez, vállalataihoz, szakiskoláihoz nyer majd felvételt. Ehhez viszont a jelenlegi iparitanuló-otthonok már szűknek bizonyulnak. Van egy tervünk, megvalósítását már hivatalosan is elindítottuk: a város üzemeinek anyagi támogatásával, plusz állami beruházással egy kollégiumot tervezünk építeni. — Az üzemek, a vállalatok a különböző gazép- és szakiskolák kapui tehát nyitva állnak a végzős általános iskolások előtt. Az érettségizők jelentős része azonban zárt kapukat dönget. — Sajnos. így van, különösen az általános gimnáziumokban érettségizőknek lesz nagyon nehéz elhelyezkedni. — A megye középiskoláiban hányán érettségiznek a* idén? — 1443-an. 463-en szakközépiskolákban, 978-an általános gimnáziumokban. Az érettségizők közül 934 lányi — A korábbi évek lapasztalatai alapján: az A mezőgazdsági szakirodalom hónapja idén érettségizők közül mennj len kerülhetnek felsőoktatási intézményekbe? — Maximálisan háromszázan. — Mi les* a többiekkel? — Nagyon nehéz kérdés. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a különböző intézmények nagyon kevés érettségizett fiatalnak tudnak továbbtanulási, elhelyez keúési lehetőséget biztosítani. A fiúknak még inkább, de a lányoknak alig-atig. Közel 600 gimnáziumban érettségizett lány marad továbbtanulási, elhelyezkedési lehetőség nélkül a megyeben. i Csak fizikai muthkát vállal- ; hatnak. A szofnorú tanulsá-1 got minden évben levonjuk: kevesebb tanulót kell általános gimnáziumokba beiskolázni és többet a szakközép- iskolákba. De ennek megvalósítása nemcsak iskolapolitikánkon múlik, sajnos na-I gyón sok szülő még ma is! a gimnáziumhoz ragaszko- J dik, mondván: sokoldalúbb j műveltséget kap a gyerek a . gimnáziumban, s könnyeb-; ben kerülhet felsőoktatási in- j t'izménybe. Nem kell hangsú-j lyozni, hogy mennyire el- j avult már ez a szemlélet, hi- | szén valamennyi középisko- j Iából továbbtanulhatnak a í fiatalok, de ha nem sikerül j a felvétel, a szakérettségi-> zőknek már mégis van egy : szakmájuk, míg a gimnáziu- • mi érettségivel minden kéz- I dödhet elölről. Mindentől j függetlenül azért azt javasol- ; nám, hogy előre senki se ad- ! ja fel a reményt. A fiatalok j és szüleik jól fontolják meg, j adják be jelentkezésüket a : választott szakmákra, pá- j lyákra és majd kiderül, hogy ; jut e hely, vagy sem. — Végezetül: a Pálya- 1 választási Tanács konkrétan hogyan tud segíteni a fiataloknak a pályaválasztásban? — Felméri a népgazdaság igényeit, és széles körű apparátusával megismerteti a fiatalokkal a lehetőségeket, és kollektíván, egyénenként, úgy irányítja a pályaválasztást, hogy valamennyi fiatal olyan pályát, szakmát válasszon, amelyre a társadalom is igényt tart és érdeklődése, ügyessége, tehetsége, képessége is a választott pálya mellett szóljon. Nem könnyű munka, de nagyon eredményes. Koós József A falvakban a tel az erőgyűjtés, a felkészülés időszaka: a szellemi erők gyarapítására is szolgál. A termelőszövetkezeti gazdák, a mezőgazdaság dolgozói és irányítói a viszonylag több szabad idő jelentős részét önképzésre, továbbképzésre fordítják. Több kézbe jutnak el ilyenkor a szaklapok és szakkönyvek, mint az egymásra torlódó mezei munkák idején. A mezőgazdasági szakirodalom hónapja 1969-ben is február. Az előkészületek már országszerte megkezdődtek. A könyvek az érdeklődőknek és a tanulni vágyóknak számos lehetőséget kínálnak, hogy tudásukat. Ismereteiket bővítsék: 37 új mezőgazdasági szó; könyv jelenik meg. Akit p.'.Idául a mezőgazdaság műszaki fs' -’j; '-A k üzemgazdasági problémái fogla’knzto.- iák. bizonyára szívesen veszik ké: k' Alm/. 1 G .nsor hasonló című, most meg jelentető;'': tanulmányát. Újabb kiadásra kerül Mohúosy- JVIaUgsi—Gyúró szerzői hármas már-már klasszikusnak számító kézikönyve, a gyümölcsfáit metszéséről. A világhírű magyar paprikatermesztés nélkülözhetetlen tudnivalóit Angel! Lamberti könyve foglalja össze. A háztáji vp«v kisegítő gazdaságost új módszereket kutató gazdáinál: ad sok praktikus tanácsot Oláh Istvánnak a nyúltenyésztésről, Szehtirmav I« ász’.‘.inak a lúd tartásról és hlzla’ásrál. Őrös: Pál Zoltánnak pedig a méhészkedésről írt munkája. A könyvek mellett fokozott érdeklődésre tarthatnak számot a mezőgazdasági szaklapok és folyóiratok. A Magyar Mezőgazdaság, a Kertészet és Szőlészet, a Baromfi- tenyésztés, a Mezőgazdasági Technika, valamint a többi szaklap és folyóirat is, a nagyüzemek és a háztájiban gazdálkodók számára egyaránt sok újat. érdekeset nyújtanak. A mezőgazdasági szakirodalom hónapjára készülve a termelőszövetkezetek, az állami'gazdaságok, a művelődési otthonok országszerte szervezik már a szakelőadásokat, az író-—olvasó találkozókat. Ezeken az ország neves szakemberei foglalkoznak majd a mezőgazdasági termelés időszerű problémáival, előadások, megbeszélések, viták, helyi tanácsadások keretében. A rendezvényeket. az elmúlt években is nagy szakmai és kulturális érdeklődés kísérte. A tervbe vett mintegy 7—8000 előadás. író—olvasó találkozó minden érdeklődőnek jó lehetőséget ad tudása gyarapításához A könyvhónap egyik legfőbb célja a mezőgazdasági üzemek szakirodalmi ellátottságának javítása. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok számára a könyvhónap olyan alkalom, amikor kevés fáradsággal kiegészíthetik üzemi könyvtáraikat mindazokkal a művekkel, amelyek ismereteit tapasztalatait, napjaink törekvő embere nem nélkülözheti. (KS) Visoiiián hat héttel a kezdés előtt Már csak hat hét van hátra, hogy Visontán bekapcsol - ják az 1-es blokk gépeit, amikor megforgatják a turbinákat, működni kezdenek a kazánok, a különböző berendezések és mérőműszerek. Ezért érthető, hogy az ország legnagyobb beruházásán mindenkit sürget az idő, nagyon iparkodnak az építők, a szerelők, sok munkájuk akad a tervezőknek, a beruházóknak és a kivitelezőknek. A blokküzem próbáját az öblítéssel kezdték. Bonyolult és a legkülönbözőbb méretű csőrendszer kanyarog az erőmű több emelet, magasságában. Szerelés közben a csövekbe homok, csavarok és fadarabok hulltak, ezeket a víz sodrásával kitisztítják. De az öblítés alkalmas volt arra, hogy a szerelő vállalatok, például a Magyar Hajó- és Darugyár, az Április 4. Gépgyár munkáját ellenőrizzék. Ha nem jó a hegesztés, vagy« a tömítés, csuróg-csepes az öblítővíz, nyomban mutatja a hibát. A mérnökök és technikusok megírják a jegyzőkönyvet, a szerelők pedig nyomban hozzálátnak a felfedett hibák javításához. 48 órás főpróba A csövek mechanikai tisztítása után a csőrendszer belső felületének zsírtalanítása, majd a rozsda elleni védekezés következett. Ezt a munkát egy lengyel vállalat szakemberei irányítják, mert ezt az új eljárást hazánkban még csak Bánhidán alkalmazták. A savazáshoz több mint tíz tonna ipari citromsavat használtak. Néhány szívó- és nyomóventillátor, valamint több szivattyú, gép és műszer 43 órás főpróbáját is megtartották, a berendezések üzemképességét a gyakorlatban is bizonyították. Ennek során a legnagyobb érdeklődés talán az angol gyártmányú olajégők működését kísérte. Ez a berendezés elektromos szik: rával teljesen automatikusan gyújtja a propán-bután gázt, majd az olajat, ellenőrzi az égést és ha közben valami baj történt, azt jelzi a kezelőnek. Már füstöl a kérném A több mint 200 méter magas kéményből már többször szállt fel füst. Persze, ez még nem az igazi, bár sok füstöt nem kívánnak sem Visonta dolgozói, sem a szomszédos községek lakói. A szívóventillátor egyhangúan duruzsol, miközben a füstgázt a kéménybe nyomja. A nyomóventillátor az égéshez ^szükséges levegőt adagolja. Az erőmű kazánjának próMegszakított dráma Éktelen ricsaj verte fel a kültelki bérház csendjét. A lakók kitódultak a gangra, és ér deklődve bámultak le as udvarra. A földszinti öröklakó, bizonyos Urbanics János, húsüzemi csoportvezető, kergette a nejét a porolóállvány körül, mindenre elszánt harci kiáltások közepette. A harmadik kör után az asszonyka kimerültén. pihegve támaszkodott neki a kazánajtónak, — Kegyelem. Vrba- nicsl — nyöszörögte. — Kegyelem! Mindent megmagyarázok. A férj fenyegető tartásban állt meg előtte. — Halljuk! Ki volt az az alak. akivel ösz- szebújva feketéztél a Cirmos Cica presszóban? A szeretőd? Ha töredelmesen bevallasz mindent, nem bántalak, de ha hazudsz! Ha mellébe szélss! Látod est!? Közepes méretű konyhakést húzott elő as egyik zsebéből, a másikból fenőkövcL es pillantását le nem véve a feleségéről, szaporán fenni kezdte a kést. — Mit akar, az ég szerelmére!? — kiáltott le az első emeleti folyosóról Szűcs Karola, a mimózalelkű vénkisásszony. — Börtönbe akar kerülni? Urbanics abbahagyta a fenést, elgondolkozva nézett fel Karolára, s a többi szurkolóra, aztán zsebre vágta a kést, a fenőkövet, majd néhány lépést tett előre, meghajolt: — Tisztelt hölgyeim és uraim! Kedves lakótársak! Itt most megszakítom a cselekményt, mert furdal a kíváncsiság, hogy az én helyemben önök hogyan járnának el ebben a lélekdrámai szituációban. — Olyan lesz ez — érdeklődött Medvegy bácsi a másodikról —, mint a tévében a Példázat, meg a Curd Jür- gens-sorozat? — Stimt — bólintott megnyerő mosollyal Urbanics. — Nos, ki seól hozzá cisöntL? — Elöljáróban azt kellene tisztáznunk — jelentkezett egy férfi a harmadik emelet kettőből —, hogy saját szemével látta-e a nagyságosasszonyt a Cirmosban, vagy csak kósza mendemondára alapítja a gyanúját1 —És ha látta? — hajolt át a korláton Káplár Ferencné, engedélyes piaci árus. — Azért nem kell mindjárt a vérét venni szegénykének! — Én is megiszok néha egy-egy kupica kevertet a kollégákkal. Mi van abban? Ma már nem olyan időket élünk! — Maga is jobban figyelhetne! avatko— Ezzel a két szememmel — mutatott Urbanics arra a két szemére —, ezzel láttam! zott a vitába Kelemen néni, a házfelügyelő, és abbahagyva a seprege- tést, előjött a kapualjból, — A konfliktus nem ott van, hogy Ró-- zsika együtt feketézett egy palival, hanem az a pláne, hogy összebúj- : va feketézett vele. Ér-, ti? Összebújva! Nagy difi! Ez Urbanics úr monológjában világosan benne volt. Ismét más vette át a szót: — Urbanics lakótárs helyében én mindenképpen tartózkodnék a\ brutalitásoktól. Külö-; nősen azok után. hogy félbeszakítva a cselek-', ményt. morális vitát; nyitott, és ezzel elvese-: tette a reményét arra,, hogy tettét a bíróság, mint hirtelen fennállásban, pillanatnyi el- nezavarban elkövetett' korpusz deliktit vegye- tekintetbe. — Hű, a keservit! — vakarta meg a kobak-', ját ott alant Urbanics. — Tetszik látni, erre nem is gondoltam! No. akkor gyere. Rózsi, most az egyszer meg- úsztad. Adj érte hálát a, . televíziónak. — Félné-1 zett a karzatra, meg-’, hajolt. — Köszönöm' szíves kö zreműködésii• két, a viszontlátásra, aj viszonthallásra. bájához olajjal gyújtottak be, ezért szállt magasba a kéményóriás füstje. Egy emelettel feljebb a Szellőző Művek, valamint a Magyar Hajó- és Darugyár munkásai dolgoznak, javítják, pótolják a szigeteléseket. A szénőrlő malom két óriás tagja között még átsétálhattunk, mert az ajtó vasúti kerekeken mozgatható, és hogy szerelés közben jobban hozzáférjenek. széttolták a roppant vastestet. Ez a berendezés óránként 55 tonna szenet fog őrölni — táiékozta- tott Pál Sándor, a Gagarin Hőerőmű mérnöke. 4 Szó'tíz .>110/ hasonlít Érdemes felkapaszkodni a lépcsőkön. Az emeleten egy nagy sátortető terpeszkedik. Az erőmű lelkét, a turbinákat védi az időjárás viszontagságai ellen. A visontai erőmű tervezői a szabadtéri megoldást követték, sok gép és berendezés nincs épületben, nincs felettük tető, de a kényes turbinákat vasvázas, fűthető sátor alá tették. Az l-es turbina a sztár, a szerelők büszkén mutatták. Három-négy fiatal munkás gyors mozdulatokkal a mérőhelyeket kötötte be a műszertáblába. A feszmérők és a fordulatszám-mutatók már a helyükre kerültek, az utolsó hő- és nyomásmérőket szerelik. A Láng Gépgyár dolgozói az utóbbi hetekben eredményes, jó hajrát vágcak ki. Nehéz vasajtó nyílik a hő- vezénylő terembe. Innen irányítják majd a kazánokat és a hűtőberendezéseket. A hővezénylő a Szojuz 3. fülkéjéhez hasonlít. Persze, ez sohasem fog száguldani a világűrben, nem örökítik meg a világ televízió-felvevőgépei, de azért szép és érdekes s visontai hővezénylő. A Gagarin Hőerőmű több emelet magasságú épülettömbjében hihetetlen meny- nyiségű csőrendszer, villanv- vezeték. különféle kábelek, gépek és berendezések látszólagos káoszából napról napra alakul az ország legnagyobb hőerőműve. Ennyi munka között akad hiba és javítanivaló is, de az ország korábbi erőműveihez képest kevesebb. Több mint 30 vállalat és ki tudja, hány szakmához tartozó, több mint kétezer ember azéri »ozik. hogy a mátrai szénből az ú.i erőmű áramot adjon az országnak. Visontán megtanulhattuk tisztelni az alkoto em- . bért. (Fazekas L.) Mmiisu Kürti András * 1969. január 19., vasárnap
