Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-15 / 294. szám
Ek-jegyzetek A Mába érő tegnapokról Sándor ,fftménv5it es fiirsti** kéit mindenhol az eu rónai piktúra szerves alkotóelemének ismerik, olvan művész alkotásainak, aki életét és művészetét a szocializmusért folyó harc szolgálatába állította. Gazdag és változatos életműve évszázadunk történelmi eseményeihez kao- csolódik és kéoeiben — mint egy lírai költő vallomásaiban •— nyomon követheti ük Euró- na Dusztulását és úiiászüle- tését. Ék grafikái naplótöredékek. m el vek megőriznek és ösztönöznek, hitet tesznek és agitálnak. A ooleári hanyatlás évtizedében, a modern Fart pour l’art térhódítása ideién, amikor teoretikusok a művészet valóságéi lenessécét. társadalomi ölöttiségét hirdették. a telies széthullástól a mozgalom mentette meg a művészetet. Ék művészetének alapmotívuma és íellemzőie a proletár eszmeiség, a néppel, a haladó mozgalmakkal való összefonódás, az antífas’',’ta helytállás és a béke megvédésének gondolata. Ezúttal nem festménnyel ielentkezett. hanem életútiá- nak egy szakaszát — a férfikor küszöbéig — írta meg Mába érő tegnapok című kötetében. (Kossuth Kiadó). Hliliflm most. a regény , a válságos éveiben virágkorát élné a memoárirodalom. Néhány éve jelentek meg Ehrenburg visszaemlékezései (Emberek, évek, életem). Simone de Beauvoir könyve. nemrég Malraux Antimemoárok c. műve. a .-naagvsíf feStők Közül' István. Pátzav és Bemáth Aurél vallomásai. A memoárok. noha rengeteg személyes elemet hordoznak magukon. helyenként történeti kútfők is. hiszen a íövő évezredet befolyásoló történeti események némelyikét éop az átélisée melegénél fogva hitelesebben ábrázoliák. mint a történetírók. Minden memoár természeténél fogva magán viseli a ieevzetszerű- séget. az emlékek szabad áradását, szerkezetét a visz- szaforgatott évek határozzák meg. szerzőik az életet különböző nézőpontokról figyelik. de éno ez adia meg elevenségüket Az emlékezet fura iátékot űz az emberrel — írja — ..felidéz emlékkéneket de nem mindig idézi fel a velük kapcsolatos egvkori érzéseket és gondolatokat. Vagy pedig éppen ellenkezőleg. felébreszti az érzések és gondolatok emlékeit, de elhagy ia azoknak a körülményeknek emlékkénéit amelyek között eredetileg keletkeztek. s ott idéz fel valakit, ahol az illető a valóságban nem is tárt. Az is előfordul, hogy az emlékkének más. akár egészen ellentétes érméseket és gondolatokat váltanak ki belőlünk később, mint egvkar. a valóságban." A Kába író munista művész életútiának ábrázolása mellett a magvar munkásmozgalom illegális éveinek és az internacionalizmus szótára is lehetne. Ha az ember ennek a szótárnak belső rendiét kialakítaná, ilyen címszavak szerepelnének benne, mint Lenin. Kun Béla. Komintern. Kreml. Angyalföld. sztráik. Bokányi Dezső. Galilei-kör. Uitz. Ma, Kassák. Siebenbrunnen-lak- tanya. segélyosztási Olcsal Kiss Zoltán. Szuharevszkij- piae. Tvc-rszkaia. Romanisches Caffe. Rotonde. szupre- matizmus. Maiakovszkii. párt egység. Meierhold. pro* letkult. Landler. Vörös CTj- sás. Schottenring. Hamburg, frakcióharc. Jugendvertae. ictexanderplntz. Irene König. ÉM'ii'-mir Daumier. Cour* bet kubisták, fauvisták. Moholy Nagy. munkanélküliség. A könyvében három élmény emlékkénéi rakódnak egymásra: gyermek- és ifjúkor az Angyalföldön. Mátyásföldön. 1919. és az illegalitás nyugtalan évei A történet a berlini emigráció éveivel ér véget ez a férfikor kezdete Ék életében, a húszas évek közepe, itt kezdődik művészélete. ekkor vette fel a Kell (magyarul Ék) nevet melvet 20 évig használt Az életraiz alig több mint egy negyedszázad, de mert a kommunista élete fokozottabban társadalmi lét mint másoké, ezért a harcostársakra való emlékezés, hol a harmincas évekbe, hol a felszabadult Budapestre fcosszítia mee a memoár szálait Élete az angyalföld! szoba- fconyhás lakásból, egy háromemeletes bérkaszáim vából induL ahol 500 gyerek élt egvmás hegvén-hátán szüleivel és nagyszüleivel. Ezek a gyerekek még nem 1 áriak munkába, pedig az itteni gyerekek legtöbbre már 12 éves korában dolgozni kezdett Aztán iött a háború és 1919. A bukás után a fiatalok tértek először magukhoz. Számba vették egymást a szakszervezetben, könyvtárakban. a budai hegvekben találkoztak, barlangi áratok- »- ban aesan és szívből énekelték az íntemacionálét Uilz Bé!a ^Kt5isko1átaban — a Proletár Képzőművészeti Tanműhelyben kezdett festeni. Uitzban kifogyhatatlan volt a lelkesedés, amellyel az ifjúmunkásokat a festészetre tanította. Uitz a Ma (Kassák folyóirata) köré csoportosuló művészek egvike volt mert ez a folyóirat ielentette akkor az utat a század eleii modern európai irányzatokhoz. A lap hívei között igen sok kommunista volt nincs is különösebb ellentét a Ma propagandistái és a kommu- h isták között. Persze a Tanácsköztársaság emberei között is voltak, akik olvan nézeteket hirdettek, melyek éles ellentétben állottak a marxizmus tanításaival. ..Az űj spiritualizmusnak és idealizmusnak világszemléletét kí- vánluk terieszteni” — mondja a szabadiskolák egyik röplapja. Üi jelszavak születtek: „A művészetben az úi tartalom úi formát követel — régi formákkal nem fejezhető ki az úi tartalom”. Ék is csak később ismerte meg Lenin intelmeit a régi és úi viszonyáról. hogy a művész ne forduHon el mindattól, ami régi. csak azért, mert régi. mert ez még lehet úi dolgok kiindulópontja & ne haiol- ion meg minden előtt, ami úi. csak azért, mert új. ! Ez a kubizmus. futurizmus. expresszionizmus. a mani- fesztumok és deklarációk kora. az időé. amikor a forradalmak lánc iái minden megolvasztottak és semminek sem volt végleges formái». Eoy pillanat «g*Leninről A Komintern Hl. konarefi'jzusának küldöttei I ünnepük: „Nem igyekezett az ! ünneplést mozdulatokkal és j arckifejezessel elhárítani magától. de világosan látszott. hogy a legkisebb mértékben sem került az ünneplés bűvöletébe. Keresetlen egyszerűséggel. a legkisebb póz nélkül. mesterkéletlen természetes magatartással, szerényen viselte az ünnepeltetést és mintha nem is neki szólna, egyszerűen megvárta, amíg elmúlt felette az ünneplés fergetege”. Van alkalom £_]***tőség a könyv szélesre tárt lapjain arra hogy az író elmondia véleményét az ifjúságról, nemzedékek ellentéteiről, a veteránságról és a lövőről. Valahogy úgy van az. hogy az emberiség élete nem korosztályok ellentéteiben, hanem társadalmi osztályok és magatartások harcában dől el, s a forradalmárt nem éveinek száma határozza meg — hiszen egy fiatalember is képviselhet retrográd eszméket —. hanem a születő űihoz. az emberihez való viszony. „Lám. most. hogy az én korosztályom lett az Idősebb nemzedék, most minket marasztal el az ifjúság. rólunk mond iák. hogy meg- nvomorodtunk a fasizmus, a személyi kultusz, a tévedések és kudarcok súlva alatt” mondta, pedig az elmúlt hetek és hónapok emlékező órái és ünnepségei ennek az ellenkezőiét igazolták. Szpp emberi «•„* könyve, okulás és történelem a mozgalom, a szocializmus- útiait iáró nemzedékeknek. Legértékesebb részei azok a fejezetek, melyekben az utolsó 50 év művészeti problémáit, a művészi ábrázolás és kifejezés lehetőségeit vizsgálta. Ebereénvl Tibor VASZIL ZAHARIEV: Falusi asszonyok Tab i László: Húsz deka Vasárnap délelőtt negyed tíz után öt perccel egy csinos, fiatal lány csengetett be Kemecsei Béla lakásának ajtaján. Kemecsei — egyébként foglalkozására nézve diszpécser, korát tekintve negyvenhat éves, középmagas, zömök férfi — ugyané pillanatban riadtan ült fel az ágyában és tűnődve nézett maga elé. Mielőtt kidugta volna a lábát a paplan alól, várt. Hátira csak álmodta a csengést? Am a csengő újra berregett, s minthogy a probléma ezzel eldőlt, kimászott a takaró alól. Felhúzta a papucsát, felvette köntösét és fejcsóválva kiment az előszobába. Mielőtt ajtót nyitott volna, kinyitotta az ajtó ablakát, hátha a szomszédba csöngettek. A vendég levette a kezét a csengő gombjáról, amelyet éppen harmadszor is meg akart nyomni, s enyhe zavarral mosolygott Kemecseire: — Jó reggelt kívánok — mondta nagyon kedvesen —, Kemecsei Bélát keresem. — Egy pillanat! Gyorsan becsukta az ablakot, az előszobaszekrény tükre elé lépett, s úgy, ahogy, le- símitotta a haját. Köntösének övét masnira kötötte és megköszörülte a torkát. Ezek után ajtót nyitott és olyan egykedvűn, amennyire csak tudott, így szólt: —■ Tessék befáradni. Én vagyok. A lány belépett: — Csak nem ébresztettem fel? — Ugyan! De kihez van szerencsém? — érdeklődött Kemecsei udvarias mosollyal s közben a tükörbe sandított. Az arca borostás volt egy kissé, de úgy találta, hogy egészében azért elfogadható látványt nyújt — Növik Ilona vagyok — mondta a lány —, de a kartárs névről bizonyára nem ismer. A kétezer-kétszázhatos Közértből jöttem. Csak nehány percre tartom fel... — Foglaljon helyet,. — mutatott Kemecsei a kis kte- rek asztal mellett álló székek egyikére —> van időm, vasárnap van, vagy mi a szösz. — És heherészett hozzá egy aprót, mert úgy gondolta, hogy megállapítása ezáltal még szellemesebbnek fog tűnni. — Sajnos — tette hozzá — a lakásom takarítatlan... Ugyebár magánosán élek... — Nagyon megfelel itt is — szólt a lány s közben már leült. Lila plasztik táskáját az ölében tartva, nagy, világoskék szemét Kemecseire függesztve azt kérdezte: — Nem is sejti, miért kerestem fel? Nem. Kemecsei nem is sejtette. Igaz, nem is gondolkozott rajta, sőt, nem is tartotta túlságosan fontosnak „Mindegy. Fő, hogy itt van...” — mondta volna legszívesebben, de hallgatott. Nem az az ember, aki az első percben udvarolni kezd. — Húsz deka parizer. — mondta most a lány s egy picit előrehajolt —, így már emlékszik? Húsz deka parizer... Hogy értse ezt? Olvasta valahol, hogy a Közért nagyobb tételeket házhoz szállít. Talán rendelt húsz deka parizerl, s ez a kis tündér elhozta? Nem valószínű. És különösen vasárnap! Lubickolt Növik Ilona tekintetében s közben azt motyogta : — Húsz deka parizer.,. Mi az, hogy húsz deka parizer? Ilonka felelet helyett a re- tiküijébe nyúlt s egy zöld füzetet húzott elő. Felütötte és olvasni kezdte: „Húsz deka parízert kértem, erre az eladó olyan minősíthetetlen hangon utasított arra, hogy várjak soromra, amely hang méltatlan a szocialista kereskedelemhez, megengedhetetlen egy dolgozó emberrel szemben. Kérem az eladó kioktatását, kérek értesítést ennek megtörténtéről. Kemecsei Béla. .Nem ön írta ezt? ö írta. Most már emlékezett a húsz deka parízerre. Emlékezett az egész vitára, s emlékezett Növik Ilonára is. Hát persze! Ezért találta olyan ismerősnek az arcát! Mit tesz a civil öltözet! Kemecsei olyan piros lett, mint egy paradicsom. — Én írtam... — bólaga- tott —, de hát kedves... ugyebár... tetszik tudni... — Kérem — vágott közbe Ilonka —, nem azért jöttem, hogy ezt az ügyet elkenjük, hanem azért, hogy tisztázzuk A mi árudánkban az a szokás, hogy a panasztevőket felkeressük az otthonukban, megbeszéljük velük a dolgot. Egy baráti beszélgetéssel sok felesleges utánjárásnak vesz- szük néha elejét. Mert ugyebár az eladó sem emlékezhet minden szavára, de a panaszos is izgatott lelkiállapotban kéri a panaszkönyvet. Nyugodt körülmények között rendszerint másként látják a történteket mind a ketten... Megkérem, hogy mondja el részletesen, mi is történt a múlt szombaton este... Jó friss kölnit használt Növik Ilonka. Kemecseit kőrül- lengte az illat. — Dohányzik? — kérdezte vendégétől és mozdult, hogy cigarettáért rohanjon. — Köszönöm, nem. — Egy gyűszűnyi snapszot? — érdeklődött és még feljebb emelkedett a székéről. — Köszönöm, azt sem. — Csak a panaszkönyv érdekli ? — Igen. Amiatt jöttem. — Hát jó. De én dohányzóm. Délcegen becsoszogott a szobájába s onnan a fürdőszobába. Vizes kefével lesímitot- téf a haját és bepúderezte a szakállát, cigarettára gyújtott és visszatért. — Szóval, kedves Növik Ilonka — kezdett bele és a föld felé fújta a füstöt —, az ügy szóra sem érdemes. Már el is felejtettem régen. Szombaton este minden üzletben nagy a rumli, az emberek idegesek, ugyebár, tolongás, lárma, miegymás. Nem csoda, ha a Közért-eladók is idegesek. . — Nem helyes álláspont. A Közért-alkalmazottak a dolgozók szolgálatában állanak fegyelmezniük kell magukat. .. Ha maga megbántva érezte magát, teljes joggal.,,
