Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-11 / 290. szám

DMSZ-kőzgyűIés ß leszereléséri folytatott harc a szovjet állam külpolitikájának egyik legfontosabb alkotóeleme NEW YORK: Ünnepélyes külsőségek kö­zött tartották meg hétfőn az ENSZ-közgyűlés plenáris ülését. Az ülés résztvevői megemlékeztek a nemzetközi fórum történetének fontos mérföldkövéről, az emberi jogok egyetemes deklarációja elfogadásának húszéves év­fordulójáról és ünnepélyesen átnyújtották „az emberi jo­gokért” elnevezésű díjakat és aranyérmeket Ezeket a díja­kat ebben az évben hatan kapták meg, ketten közülük haláluk után: Eleanor Roose­velt asszony, a néhai ame­rikai elnök 1962-ben elhunyt özvegye, és a Nobel-díjas Albert Luthuli dél-afrikai néger vezető. A négy másik kitüntetett: Manuel Bianchi, a pán-amerikai emberi jo­gok bizottságának chilei el­nöke, a francia René Cassin, az idei Nobel-békedíj kitün­tetettje az emberi jogok kiált­ványának egyik megalkotója, Ppotr Jemeljanovics Nyedbaj- lo szovjet jogász és Meh- ranguiz Manutcserian asz- szony, a jogásznők nemzet­közi szövetségének iráni el­nöke. Az évforduló alkalmából WASHINGTON: Az amerikai igazságügymi­nisztérium közölte, hogy Adam Clayton Powell néger képviselő ügyében — azzal vádolták, hogy közpénzekkel visszaélést követett el — a vizsgálat során nem találtak elegendő bizonyítékot a per­be fogáshoz. ATHÉN: Az Égei-tengerl Avea-szi- geten történt bányarobbanás után a mentőosztagoknak ed­dig hét holttestet és 12 sebe­sültet sikerült megtalálniok. A mentési munkálatokat to­vább folytatják, mert felté­telezik, hogy a robbanás kö­vetkeztében beomlott bányá­ban még mintegy 60 bányász maradt. LONDON: Luciano Sotgiu tengernagy, a NATO dél-európai tenge­részeti erőinek olasz főpa­rancsnoka beszédet mondott U Thant főtitkár külön nyi­latkozatban méltatta az em­beri jogok egyetemes dekla­rációjának jelentőségét. „El­érkezett az ideje annak, hogy hatékony nemzetközi kam­pányt bontakoztassanak ki az emberi jogok teljes és átfo­gó megvalósítása érdekében” — hangsúlyozta. Az ENSZ-közgyűlés 1. szá­mú bizottságának ülésén folytatódott a leszerelés kér­désében előterjesztett határo­zattervezetek megvitatása. Az ülésen felszólalt Jakov Ma­lik, Szovjetunió képviselője, aki emlékeztetett arra, hogy a 18-as bizottság el nem kö­telezett tagországainak cso­portja több más országgal együtt határozattervezetet terjesztett elő, amelyben hangsúlyozzák annak fontos­ságát, hogy el kell érni a megállapodást az általános és teljes leszerelésről. A terve­zetben felszólítják a 18-as bizottságot, aktivizálja mun­káját és külön felhívják a fi­gyelmét a szovjet kormány memorandumára. A szovjet küldöttség véle­ménye szerint nagy jelentő­sége lenne, ha az ENSZ-kö*- gyúlés jóváhagyná azt a ha­tározattervezetet, amelyet Lengyelország, Magyarország, : az EAK, India, Mexikó, Svéd- j ország, Kanada és több más ország terjesztett elő és amely megbízza az ENSZ főtitkárát, hogy szakértői csoport be­vonásával készítsen jelentést a vegyi és baktáriumfegyve- rek esetleges alkalmazásának következményeiről. Malik hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kész haladékta­lanul megállapodni a föld alatti nukleáris kísérletek be­tiltásáról, a nemzeti észlelési eszközök felhasználásával történő ellenőrzés alapján. Befejezésül Malik hangsú­lyozta: a leszerelésért folyó harc a szovjet állam külpoll- kájának egyik legfontosabb alkotóeleme. Habsburg Ottó első nyilvános fellépése Bécsben BECS: Habsbure Ottó. a volt ural­kodó család ielenleel feie hétfőn este lépett először a nvilvánossáe elé Bécsben. az­után. hoev ismét engedélyez­ték Ausztriába való beutazá­sát. Előadására érmen aznap került sor. amikor a bécsi parlament főbizottsága jóvá­hagyta a kormány döntését arról, hoev Ottó hét gyerme­ke is visszatérhet, azaz a csa­lád végképp megtol etv^dhet Ausztriában. A szocialisták, akik még néhánv éve nagv parlamenti csatákban tilta­koztak Ottó beutazása ellen. ezúttal formálta logt kifogá­sokkal élve szavaztak a kor­mányzó néppárt és a szélső­jobboldali szabadságpárt sza­vazataival elfogadott döntés ellen. A nap estién Ottó mintegy 800 főnvi hallgatóság előtt beszélt osztrák konzervatív katolikus szervezetek rende­zésében. A hatóságok rend­kívüli méretű biztonsági in­tézkedéseket léptettek életbe, több száz rendőr-, riadó- és rádióskocsikat vonultattak fel. mivel fiatal tüntetők til­takoztak a császárfi fellépé­se ellen. Kóma — víz nélkül RÓMA: Az olasz fővárosban beje­lentették. hogv eev héten át másodnaponkint Róma fele víz nélkül lesz. mert meg­szakadt a város két fő víz­ellátó vezetékének egvike. Vasárnap összeomlott az egvik védőfal és a vezeték­nek eev százméteres szaka­sza szét roncsol ód ott. Miután a víz elszennyeződött, a ve­zetéket iavítás miatt lezár­ták. A munkálatok körülbelül nyolc napig eltartanak és hogv a város érintett része ne maradion víz nélkül, a vízművek vezetősége úgy döntött, hoev a másik főve­zeték víztartalékát osztiák be úgy. hogy másodnaponkint felváltva kap belőle eev-egy városrész. A közbeeső napo­kon tartálykocsikkal szállít­ják a vizet azokba a kerüle­tekbe. ahol nincs folyóvíz. A Heves megyei községek­be november első napjaiban érkezett el a pesti forrada­lom híre. Számos községbe a frontról hazatért katonák vit­ték a hírt, s ez azonnal forra­dalmi megmozdulásokat ered­ményezett. A forradalmi nép­hangulat a legtöbb község­ben a jegyzők, uradalmi in­tézők, falusi kereskedők, eset­leg papok és gazdag parasztok ellen irányult. A jegyzők el­leni népharag különösen a hadisegélyek kifizetése körü­li visszaélések miatt volt ál­talános. A frontokról haza­tért katonák éhségben és ron­gyokban találták családjukat, és haragjuk természetesen elsősorban a községi elöljáró­ságot tette felelőssé a nines- telenségért. Heves megye szá­mos községében a jegyzők el­menekültek a felelőss ígrevo- nás elől és sok esetben csak a Tanácsköztársaság bukása után mertek ismét visszatér­ni. Az egri járásban Verpe- lét, Támaszéntmária, a gyön­gyösi járásban Vámosgyörk, Gyöngyösoroszi, a hevesi já­rásban Átány, Boconád. Erdő­telek, Kisköre, Poroszló közsé­gekben, a pétervásárai járók­nak pedig valemennyi közsé­gében Sirok kivételével olyan erős megmozdulás volt, hogy a jegyzők elmenekültek. A megmozdulásokat leg­több helyen a Szovjctorosz- országból vagy a frontokról hazatért fegyveres katonák vezették. A Károlyi-kormány­nak teljesen sikertelen ma­radt az a kísérlete, hogy a hazatérő katonákat leszerel­je, s így a katonák kezében levő fegyver most már alkal­massá vált a belső ellenség­gel való leszámolásra. Kiskö­rére november 1-én délelőtt érkezett meg a hazatérő ka­tonaság. A helybeli jegyző­nek egy későbbi jelentése részletesen beszámol a kato­nák megérkezéséről. A kato­nák, akiknek vezére „Magyar László minden elképzelhető érdemrenddel kitüntetett törzsőrmester volt, ész és cél nélkül lövöldöztek”. A Ta­nácsköztársaság megdöntése után a kormány és a megyei hatóságok a falusi jegyzőktől és papoktól jelentéseket kér­tek a forradalmi események­ről. Ezek a jelentések számos községben nagyon jó adato­kat szolgáltatnak a forradal­mi eseményekhez. A győngyöstarjáni jelentés leírja, hogy: „a katonaság fegyvert magával hozva jött Román nyilatkozat Az amerikai hadihajók fekete-tengeri „sétahajózása” durva kihívás Londonban az atlanti szövet­ség baráti tájrsasáeának érte­kezletén. A Földközi-tenger többé nem számít nyugati víznek — jelentette ki a ten­gernagy. TOK 1Ó: Tokióban kedden összeült j a japán parlament 60.. soron kívüli ülésszaka, amelyen a ' kommunista és a szocialista párt felszólítja a kormányt, foglaljon egyértelműen állást a B—52-esek eltávolításának követelése és Okinawa visz- szacsatolása érdekében. BERLIN: Kedden hivatalos látogatás­ra Berlinbe érkezett Corneliu Manescu, a Romár Népköz- társaság külügyminisztere. Érkezésekor a pályaudvaron Otto Winzer külügyminiszter fogadta. LAGOS: Lord Shepherd brit külügyi államminiszter kedden La- gosba érkezett. A miniszter­nek idén ez a harmadik ni­gériai látogatása, amelynek « célja, hogy elősegítse a nigé­riai és a blafrai vezetők vi­tájának megoldását «■ 1968. december 1L, szerda MOSZKVA: A szoviet közvélemény to­vábbra is élesen elítéli a Pentagon úlabb provokáció­ját. amelynek keretében az Egyesült Államok két hadi­hajóját a Fekete-tengerre vezényelte. A szoviet külpo­litikai kommentárok lelep­lezik a nyugati propagandá­nak azokat a törekvéseit, amelvek a két amerikai ha­dihajó fekete-tengeri megje­lenését úgv akar iák beállí­tani. mintha csupán egysze­rű „látogatásról” lenne szó, vagy az amerikai hadihalók befutása a Fekete-tengerre nem jelentene mást. csuoán ..választ,” a szoviet hadiha­jók földközi-tengeri jelen­létére. A Kraszna i a Zvezda ezzel kapcsolatban felhívja a fi­gyelmet: masuk az amerikai­ak emlékeztettek arra. hogy az ilyen és az ehhez hasonló provokációs lépéseket már jóval az előtt kitervelték, mint ahogyan a szoviet ha­dihajók megjelentek a Föld­közi tengeren. A Trud kommen tára is le­szögezi: hiába igyekszik a burzsoá propaganda ködösí­téssel az amerikai hadiha­jóknak a Szovjetunió határa közelében való firkálását ..sé­tahajózásnak” minősíteni, itt durva, előre kitervelt kihí­vásról van szó a Szovjet­unióval és más szocialista országokkal szemben. BUKAREST: „A nemzetközi enyhüléssel ellentétes lépés” címmel foglalkozik Ion Fintinaru cikke a Scinteia keddi szá­mában a két amerikai hadi­haló behatolásával a Fekete­tengerre, „A hír a hazai köz­vélemény élénk vissza!-tszé- sét váltotta ki —. hangzik a a cikkben. — A Fekete-ten­ger partián fekvő Románia közvéleménye szembehelyez­kedik az olvan aktussal, amelvnek a jelenlegi helyzet­ben nem lehet más hatása, mint a feszültség fokozása, arae'v ellentétben áll a bé­ke és a biztonság érdekeivel e térségben és a világban”. A cikk hangsúlyozza Ro­mánia ama törekvését, hogy a szocialista országokkal, minden békeszerető ország­gal. minden haladó, antiim- perialista erővel együtt javít­sa a nemzetközi kapcsolato­kat Kozmosz 258. MOSZKVA: A Szovjetunióban kedden Föld körüli pályára bocsátot­ták a Kozmosz 258. elneve­zésű mesterséges holdat. Feladata az űrkutatás folyta­tása. a korábban bejelentett programnak megfelelően. A műhold kezdeti keringé­si idele 89,6 perc; a Föld fel­színétől való legnagyobb el­távolodás 325 kilométer; leg­kisebb eltávolodás 210 kilo­méter; pályáiénak hajlásszö­ge hatvanöt fok. A szputnvikon elhelyezett berendezések kifogástalanul működnek. Dr. Nagy József: Munkások és parasztok forradalmi mozgalmai Heves megyében a községbe". Átányon a ha­zatért katonák ,az utcálom fel s alá járva megjelentek a községházánál, ott az ablakot botokkal, kövekkel beverték”. Gyöngy össolymoson felfegy­verzett katonák „november 1- én este lövöldözve járták végig a falut, a községháza ablakát belőtték és néhány ablakot bevertek. November 2- án este ismétlődött a lövöl­dözés és most már beverték a lelkészlak ablakát is". A népmozgalmak megin­dulása után már az első na­pokban sor került a jegyző és az elöljáróság számonké­résére. Kiskörén „élesen ki­keltek a hadisegélyek miatt a községi jegyző ellen. Szi­dalmazták ezenkívül a papot és a piispökségi uradalom in­tézőjét is. November 3-án délután fegyveres katonák jelentek meg a jegyző, a pap, három tanító és egy intéző házánál és azon parancsot adták ki, hogy egy óra eltel­te múlva" a népkörben meg­jelenjenek. A meghívott köz­ségi vezetők nem merve el­lenszegülni, a jelzett időben megjelentek a népkörnél, „ahol ekkor már három­négyszáz főnyi ősszegyűlem- lett, arckifejezésükről ítélve rosszindulatú, a legnagyobb tiszteletlenséget tanúsító tö­meg várakozott”. Később a tüntetők száma mintegy ezer főre növekedett, akik az épü­let előtt zajongtak és lövöl­döztek. A jegyző megpróbál­ta kezébe venni a gyűlés irá­nyítását, őt azonban félrc- állították és Magyar László vette át az irányítást, aki az összes jelenlévők helyeslése közben „általános szemrehá­nyást tett” az elöljáróságnak és az „egész nép nevében M- zalmatlanságának adott kife­jezését". Recsken november 2- án volt a legerősebb a meg­mozdulás. Itt a forradalmi mozgalomban a katonákon és férfiakon kívül nők és gyer­mekek is részt vettek. A népharag itt is a jegyző dien irányult. „Égtelen szitkok kö­zött a község jegyzőjét inzul- tolták, a hivatalos helyisé­gekben raboltak és lövöldöz­tek”. Az egercsehi bányamun­kásság is megmozdult a for­radalom hírére. November 3- án reggel a szűcsi bányate­lep munkásai a Fedémes, Szentdomonkos, Tamalelesz községekből bejáró munká­sokkal együtt megjelentek a lipótaknai üzemirodánál és elhatározták, hogy átmennek a központi telepre, hogy a Nemzeti Tanácshoz való csat­lakozásra szólítsák fel a bá­nyaigazgatóságot is. A bá­nyamunkásság már ezt meg­előzően csatlakozott a Nem­zeti Tanácshoz, és kijelentet­te, hogy csak akkor hajlan­dó a munkát folytatni, ha a bányavezetőség is azonosítja magát a munkássággal. Ezután megindult a menet fellobogózva és tüntetve, s a központi bányatelepen egye­sült az egercsehi és egerbo- csi munkások csoportjaival. Először a századparancs­noksági iroda előtt álltak fél, ahol Gencsi Lajos hadnagy kijelentette, hogy a katona­ság megszűnt, a katonák már el Is távoztak, a rendfenntar­tás ezután a munkásságra vár és éppen ezért a katona­ság fegyverét a munkásság rendelkezésére bocsátja. Ezt „viharos tüntetéssel” vették tudomásul, majd a „Nemzeti Tanácsot, a köztársaságot és Károlyit éltetve megindult a tömeg a bányaigazgatósági iroda felé”. November 4-án a megmozdulások tovább foly­tatódtak. A bizalmi férfiak Lipótaknáa felkeresték az üzem főmérnökét, bejelentet­ték, hogy az ottani telepen is megalakítják a Nemzeti Ta­nácsot, „a bányaműveket pe­dig egész berendezésükkel a Nem—ti Tanács részére lefoglalják és annak tulajo orvává nyilvánítják”. A forradalom után megin­duló népmozgalmak legtöbb helyen tanácsok megalakulá­sára vezettek. A Nemzeti Ta­nács tisztában volt ennek le­hetőségével és éppen ezért utasítást adott a falu egész la­kosságát átfogó Nemzeti Ta­nácsok szervezésére. Ezeket természetesen a régi rendszer képviselőinek kellett volna megalakítani és legfeljebb el­lenőrző szerepe lett volna. Ilyen jellegű tanács-alakulás­sal is találkozunk Heves me­gyében. Gyöngyösorosziban például a Nemzeti Tanács megalakulása úgy történt, hogy „a katonatanács megvá­lasztott tagjaival a képviselő- testület kiegészítve magat, felvette a Nemzeti Tanács címét”. Több helyen azonban a for­radalmi megmozdulás ered­ményeképpen valóban erős népi szervek jöttek létre, amelvek messze túlhaladták a Károlyi-kormány és az Or­szágos Nemzeti Tanács által megszabott kereteket. A Ká­rolyi-kormány legfeljebb el­lenőrző szerepet szánt a kü­lönböző népi tanácsoknak, ezek pedig számos esetben irányító, sőt néha végrehajtó szerepet játszottak. Verpelé- ten a Nemzeti Tanács meg­alakulása után azonnal „bi­zalmi egyéneket küldtek a postára, a községházára”. „Egy szép napon a Nemzeti Tanács írással felszólította az egész elöljáróságot a távo­zásra.” Atányban a Nemzeti Tanács utasítására „« gazda­sági munkások és cselédek bérét felemelték. A munká­sok részére a nagyobb birto­kokat szegélyező fákat kiir­totta, azokat a legminimáli­sabb árért kiárusította". Gyöngyössolymoson ,A köz­ségházára tömegesen beállí­tottak és többé nem lehetett ottan tőlük tárgyalni, mert verték a mellüket, hogy most mindennek úgy kell lennie, hogy ők akarják”. „Nyilvá­nos gyűléseket is tartottak, mely célra így kérték az is­kolai helyiséget: A szociálde­mokraták az iskolában gyű­lést akarnak tartani, de ha e célra nem engedtetik át ne­kik az iskolát, ők úgyis fel­nyitják és odamennek”. Aba- sáron először „megalakult a katonatanács, utóbb pedig a községi munkástanács. Ezek­nek a vezetői felsőbb rende­letre, a hatalmat kivették az előjdróság kezéből, az elöjá- róságot és képviselőtestületet megsemmisítették.” Megállapíthatjuk, hogy az 1918-as novemberi paraszt­mozgalmak eredményekép­pen a régi közigazgatás meg­szűnt, szétesett. A helyébe ki­alakult falusi nemzeti taná­csok minden esetben paraszt tanácsok voltak még akkor is, ha abban a szegényparaszt­ság nem volt többségben. Ezek a tanácsok is többé-ke­vésbé az egész falusi lakos­ság érdekét képviselték a földbirtokosokkal szemben. Heves megyében is megálla­píthatjuk, hogy a forradalmi mozgalom a novemberi ese­mények lezajlása után nem szűnt meg, sőt szervezetteb­bé vált és több olyan község­ben, ahol kezdetben a sze­gényparasztság a tanácsok­ban kisebbségben volt (pl. Abasár, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstarján) 1919 tava­szára kezébe vette a vezetést. A forradalom vezetői tovább­ra is a hazatért katonák vol­tak, akik ébrentartották a nép forradalmi lelkesedését és felkészítették a falusi sze­génységet a végső leszámolás­ra. Több jegyzői jelentés be­számol arról, hogv a hazatért katonák „állandóan jártak g községben, tulajdonképpen szociáldemokratának vallot­ták magukat, de a kommi nizmus előkészítői voltad.

Next

/
Thumbnails
Contents