Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-11 / 290. szám
I Beruházási hitelek az áj esztendőben A vállalati beruházások pénzügyi fedezete több forrásból — a fejlesztési alánból, az állami hozzá támlásból. a beruházási hitelből — tevődik össze. A hitel mee- növekedett szerenéro utal. hogy a vállalatok, a szövetkezeti gazdaságok és a tanácsok 1968-ban több mint 7 milliárd forint beruházási hitelt vettek igénybe; a népgazdaság összes beruházásainak több mint 10. a vállalati beruházásoknak Dedie csaknem ecv harmadát beruházási hitelből finanszírozták^ A jövő esztendőben az ideivel nagyjából azonos összegű beruházási hitel folyósítására lesz lehetőség. A több mint 7 milliárdos hitelkeretből minteav 2 milliárdot a szövetkezetek és a tanácsok vehetnek ieénvbe. mig a népgazdaság különböző ágaiban az állami vállalatok mintegy 5,5 milliárd forintot Az újonnan induló beruházások hitellehetőségei azonban szűkösek. mert az 1969. évi hitelkeret jelentős részét lekötik a meglévő hitelszerződések és a folyamatban lévő beruházások 1969. évi szűk- sé^letei. Az 1969 január 1-től érvényes hitelpolitikai Irányelvek a gyorsan megtérülő beruházások hiteltámogatását helyezik előtérbe. Ennek megfelelően a hitelkeret legnagyobb tételét a középlejáratú beruházási hitelek alkotják, amelyeknek feltételei — 36 hónapos leiárat és 8 százalékos kamat — változatlanok. A hitelversemvben azonban azok a vállalatok lesznek az esélyesebbek, amelvek rövi- debb időre kérik a hitelt azaz gyorsabban tudnak törleszteni. Megváltoznak a hosszú lejáratú hitelezés feltételei. Kezdjük azzal, hogy a hitel lejárata nem az üzembe helyezés időpontjával kezdődik. hanem az első kölcsönrészlet folyósításával. Nem kevésbé fontos az a változás, hogy 1969-ben hosszú lejáratú hitelt csak a Hitelpolitikai Irányelvekben preferált — kedvezményezett-—.célokra lehet rivúitanií A kedvezményezett és kiemelt célok — a lejárat ás a kamat mértéke szempontjából — négy csoportot alkotnak. Nyolcéves lejárattal és 6 százalékos kedvezményes kamattal lehet hosszú lejáratú hitelt nyújtani az életbiztonsági szempontból halaszthatatlan. a szociális ellátást javító, a jóléti intézményeket fejlesztő beruházásokhoz. Tíz éves lejárattal és 7 százalékos kamattal engedélyezhető hitel egyebek között mezőgazdasági termékek tárolásához szükséges hűtőtárolók, valamint manipulációk létesítéséhez. Tízéves lejáratra. 6 százalékos kedvezményes kamattal nyújtható hosszú lejáratú hitel a vidéki iparfejlesztést szolgáló beruházásokhoz. ha azok a kijelölt területeken Valósulnak meg. Ugyanezek a feltételek érvényesek a gáz- és az óla if elhasználást növelő, a lakossági iavítás-szolsálta'ást és a sütőipar fejlesztését előmozdító beruházásokra. Tizenkét éves lejáratra és 6 százalékos kedvezményen kamattal nyújtható hitel mindazokhoz a beruházásokhoz, amelvek az ország fizetési mérlegét javítják. A mezőgazdasági üzemek ugyancsak közén és hosszú lejáratú hiteleket vehetnek igénybe. A hitelezés alapvető feltétele: a középlejáratú hitelek futamideje 48 hónap, mig a hosszú lejáratú hiteleké 5 évtől 15 évig tei-jed. A hitelek kamata az eddigi 3 százalékról 1969-ben 5 százalékra növekszik. A lejárat a mezőgazdaságban is az első kölcsönrészlet folyósításával kezdődik. A beruházási hitelekkel a mezőgazdaságban a folyamatban lévő beruházások befejezését, terméktárolók létesítését, a hústermelés növelése érdekében a szarvasmarha- és a sertésférőhelyek építését kívánják a bankok elősegíteni. Elsősorban azok a termelőszövetkezetek számíthatnak hitelengedélyezésre. amelvek saiát. forrásaik bevonásával a beruházások gyors megtérülését biztosítják. Kétségtelen, hogy a beruházási hitelpolitika a vállalatok számára nem ígér hitellehetőséget hisz a hitelkeret nem nő jelentősen, a hitdnvúitás feltételei pedig szigorúbbak. A Beruházási Bank felmérése szerint a népgazdaság állami szektorában a vállalatok 1969-ben több mint 30 százalékkal kívánták növelni a beruházásokat. Ha figyelembe vesszük, hogv 1969- ben a központi és a vállalati beruházások aránva kb. azonos lesz. nyilvánvaló, hoav a vállalati tervek valóra váltása tovább élezné a beruházási Piac feszültségeit. Nem véletlen, hogv a hitelpolitika — miközben a hitelnyújtás feltételét szigorít- ia — egyidejűleg akkumulá- lásra ösztönzi a vállalatokat. 1969 január 1-től a betéti kamatok emelkednek, az eddigi 2,3, 3,5 és 4 százalékról 3—5—6—7 százalékra. A betéti kamatok a hosszabb lekötés esetében nőnek 1elen- tősen. A bank másféltől két évig terjedő lekötésnél 6. két éven túl pedig 7 százalékos betéti kamatot fizet. az utóbbi esetben a betét hozama eléri a hosszú lejáratú beruházási hitelekre előírt jövedelmezőségi minimum szintjét (100 forint befektetésre 7 forint jövedelem). A mezőgazdasági üzemek és a tanácsok betétei után a bank alacsonyabb kamatot f'-rt. ennek maximuma 5 százalék. (Ezekben az ágazatokban a hitelkamat is 5 százalék). Végeredményben mi várható 1969-ben a hitelpiacon? Már a korábbi felmérések is arra utalnak, hogv a vállalatok hiteligényei többszörösen meghaladják a hitelnvúi- tás lehetőségeit. Az is bizonyos. hogv a vállalatok — a tervezettnél magasabb nyereség következtében — fokozott mértékben hí te'kénesek ami kiélezi a hi tel versenyt, csak a legkedvezőbb feltételekkel jelentkező vállalatok számíthatnak hitelre. G. L Államsegély az egyháznak Mindenekelőtt nem is az anyagi oldala a legfigyelemreméltóbb annak a határozatnak, amelyet legutóbbi ülésén hozott a Minisztertanács az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének előterjesztése alapján. A határozat lényege, hogy a forradalmi munkás- paraszt kormány további hat évig, 1974. december 31-ig biztosítja a magyarországi egyházaknak és vallásfelekezeteknek azt a személyi és dologi államsegélyt amelyet a húsz esztendővel ezelőtt megkötött egyezményben két évtizedre magára vállalt. Valójában még annál is többet, mert 1948-ban azt vállalta a kormányzat, hogy ötévenként, 25 százalékkal csökkenő összeggel nyújt pénzügyi támogatást az egyházaknak. Erre a csökkentésre azonban egyetlen egyszer sem került sor. Nem lebecsülendő természetesen maga az összeg sem. Évi 68 millió forint ez, vagyis 1974 végéig összesen 408 milliós támogatás jut az egyházaknak. Ebből jut a papok és más egyházi személyek, alkalmazottak fizetésének kiegészítésére, jut hozzájárulásra a különféle egyházi tulajdonban levő intézmények, iskolák, szociális létesítmények fenntartásához, templomok, egyházi műemlékek gondozásához, tatarozásához. Az egyházak zavartalan működésével összefüggő igények, szükségletek kielégítéséhez igen jelentős hozzájárulásról van tehát szó. Nyilvánvalóan senki nem gondolhat arra. hogy ez a támogatás a legcsekélyebb mértékben is valamiféle ideológiai megalkuvásból fakad. Változatlanul a materialista világnézet hívei vagyunk és hazánk kormányzata csakis ezt a korszerű, haladó v' lágnézetet érvényesíti és alkalmazza az is kólái nevelésben és a felnőtt fel világosi ti ban egyaránt. Más a világnézeti, az elvi kü lönbözőség, vagy akár a harc az idealista, a vallásos felfogással szemben a meggyőzés a felvilágosítás eszközeivel — és megin más az együttműködés az egyházakkal, valamint a hívő, ugyanakkor velünk, materia listákkal, marxistákkal közös ügyön, a s- cialista haza erősítésén fáradozó magySi állampolgárokkal. Megnyugtató, hogy a magyarországi eg: házak vezetőinek és a hívőknek többs- ma már ezt ugyanígy gondolja és tudja. Megmutatkozott ez azokból a megnyilatkozásokból is, amelvek a magvar katolikus püspöki kar. vagy a protestáns egyházak vezetőitől elhangzottak a napokban, az állam és az etívház közötti egyezmény húsza dik évfordulója alkalmából. A két évtizeddel ezelőtti egyezmény megújításában, megerősítésében és a kormány méltányos anyagi döntésében így tehát jóleső tapasztalatokon alapuló kölcsö nos bizalom nyilvánul meg. Az egyházak tagjai meggyőződhettek róla, hogy a szocialista társadalmi rend biztosítja a legteljesebb lelkiismereti és vallásszabadságé; amelyet törvénybe iktatott alkotmányunk is macában foglal. Biztosítja még anyagi * mogatással is az egyházak működését, hogy őszinte érzésektől vezettetve dolgozzunk együtt a békéért, a jólétért, a kormány programjában meghatározott feladatok sikeréért. k. Z. A fényújság’ - iiicj«« 0 0 ) Néhány nap alatt nagy érdeklődést váltott ki az egriek, és a város látogatóinak körében a banképület tetején „megjelent” Fényújság. Nem csoda, hiszen az országban sem sok van ilyen hírközlő eszköz, és — ilyen, mint és a város látogatóinak köré- a prototípusa egy új találmánynak, melyet a VILATI egri gyárában szerelnek. Mindezt Korepta György- tői, a Fényújság adásainak „technikai szerkesztőjétől, a fiatal elektroműszerésztől tudtuk meg, amikor ellátogattunk a Fényújság — mögé... Mert érdekes olvasni a Fényújságot, de a kíváncsiság nem elégszik "irieg ennyivel, az ember tudni szeretné, miként is működik ez a szellemes, nagy munkával konstruált szerkezet Korepta György kalauzolt a helyiségben, magyarázott, miközben a gépírónő már írta az adás szövegét A gépelés nyomán egy hosszú szalag jelent meg. Az ismert telexgép írja a szöveget s a kódszalagon lévő lyukak variációi helyettesítenek egy-egy betűt Hat-hét méternyi kódszalagra kö- rül-belül húsz perces szöveg fér rá; s egy- egy hírt vagy hirdetést többször is lehet közölni. A kódszalag rákerül a kódolvasóra. Persze sajtóhiba itt is előfordulhat, így előbb a fényújság egy kicsinyített másán olvassák el a kódolt szöveget A kódolvasó értékeli a .jeleket és továbbítja a gép „agyába”, a logikai részbe, ahol a kódszalag jelei átalakulnak elektromos jelekké. Aztán — s ez az érdekessége az egri Fényújságnak Elkészüli a kódszalag. A lyukak variációi egy-egy betűt jelentenek — mutatja Korepta György az elkészült kódszalagot. (Kiss Béla felvétele) Mikor határozat a határozat? Jó néhány példa bizonyltja megyénk közös gazdaságaiban. hogy az utóbbi időben túl gyakorivá és talán éppen ezért egy kicsit sablonossá vált a határozathozatal. Amíg régebben a szövetkezeti vezetők az egyszerűbb ügyekben csupán megegyeztek vagy döntöttek, addig ma sok helyen határozatot hoznak. Hogy mi a különbség? Sok. A leglényegesebb talán az, hogy a megegyezés vagy a döntés nem annyira szigorú, a határozat fogalma viszont azt is tartalmazza, hogy az illető határozatot minden körülmények között, feltétlenül végre kell hajtani. Fel lehet azt is vetni, hogy miért baj az, ha döntés helyett határozatot hoznak. Gehet, hogy hasznosabb is, ser- kentőbben hat mindenkire. A tapasztalatok sajnos nem ezt bizonyítják. Ha a szövetkezeti vezetők minden apró- cseprő ügyben határozatot hoznak, akkor a határozat lassanként elveszti jelentőségét. S ez odavezet, hogy egy idő múlva már be sem tartA jóhiszeműség szélhámos vámszedője összeköttetéseiről hazudozott a gyöngyösi járásban Néha furcsa dolgok vannak az életben: előfordul például, hogy valakinek a személyi igazolványa — szokásostól némileg eltérő módon — Jóval az érvényességi határidő előtt lejár. Így történt ez a pesti illetőségű AU—IV. 026217 számú könyvecskével is, amelyet 1914. december 31. helyett kénytelenek voltak már a közelmúltban befonni. .. Gyöngyösön. Kiderült ugyanis, hogy a tulajdonosa hamis adatokkal használta ezt az igazolványt. Benne a bejegyzés — akár- i csak a munkakönyvben — : mérnöki végzettséget említ, ] jóllehet talán még az érettségi is sok lenne.. .Mert Viliért Jenőről — akit egyébként a családjában, kiterjedt i baráti és ismeretségi körében tégi diplomás férfinek tudtak 1 *•» megírta az egyik munkaadója, hogy csupán a gimnázium negyedik osztályába Való beiratkozására emlékszik, a végbizonyítványt még nem látta. Egy másik levél pedig arról tájékoztat, hogy Viliért Jenő az idei áprilisban valóban kapcsolatba került a Budapesti Műszaki Egyetemmel, mivel felvételre jelentkezett ott. Ennél azonban nem futotta többre Viliért buzgóságából, mert még jelvételi vizsgától is távól- tnaradt... Mindez persze csak egyetlen epizód Viliért „krónikáiéból” s a sors kiszámíthatatlan szeszélye folytán, mondhatni merő véletlenségból vált ismertté a Mátra alji város bűnüldözői előtt. Mert a bűnüldöző szerveket elsősorban más érdekelte. Nevezetesen az, hogy Viliért Jenő — akit korábban árdrágítás és a közellátás érdekeinek veszélyeztetése miatt egyszer öt év hat hónapnyi börtönnel, máskor kétezer forintos pénzbüntetéssel sújtottak, tiltott előny elfogadásáért „marasztaltak el" ugyancsak kétezer forint erejéig s ittas vezetésért újabb két hónapot „ült” Budapesten —. milyen további esetekkel terhelte listáját Gyöngyösön és járásában. A rendkívül anyagiasnak ismert Viliért „mérnök” ugyanis régebbi vadászterületeit időközben javarészt Gyöngyös környékiekkel cserélte fel. Kitűnő összeköttetésekkel rendelkező műszaki szakemberként ajánlotta fel jószolgálatait előbb a vámos- györki, majd a viszneki mezőgazdasági termelőszövetkezetben. Mint a patronáló újpesti bőrgyár akkori dolgozója külön is „patronálni" akarta a tsz-eket s ezért készséggel vállalkozott arra, hogy ügyességével mindenféle gépet, anyagot megszerez. Ettől kezdve természetesen megbízást megbízás után kapott —, de teljesítéseikről általában „megfeledkezett”. A Vámos- györkön vásárlásra kapott csaknem H eser forintból hatezerrel még a mai napig is adós s a feleségével együtt felvett viszneki 9100 forintnyi munkabér jogosságát mind eddig nem képes elfogadhatóan bizonyítani. Ügyletei során egyre, másra „linkelt”, olyan személyekre hivatkozott — akiket az emlegetett cégeknél, pesti gyárakban vagy elosztókban véletlenül sem ismertek. Gyöngyösorosziban elhitette, hogy csakis személyes kapcsolatai révén tudta megszerezni a tsz-nek vásárolt gépkocsikat, esztergagépet — holott például a Merkúr vállalat annak idején különösebb összeköttetések nélkül, hivatalosan Is, minden további nélkül megkötötte az üzletet. Viliért persze dehogy szólt volna erről! Helyette inkább szemrebbenés nélkül kérte a tekintélyes értékű ellenszolgáltatást: egyetlen évben több mint 400 liter finom fehér oltványbort és 41 liter pálinkát. Mert — valószínűleg Aba- sáron — „rákapott” a borra is. Előbb egy személygépkocsihoz szükséges kiutalás megszerzéséért kért 60 liter bort az 1200 forint készpénz mellé, később egy gyöngyösi fiú egyetemi felvételét ígérte 105 liter fehér és 45 liter vörös borért majd hasonló tételekért tanfolyammentes járművezetői vizsgával kecsegtetett két gyöngyösoroszi emberi. Aztán pádig hirtsten fordulattal ismét visszatért a nagyobb összegű pénzhez: egy rászedett abasári személygépkocsi-igénylő húszezer forintját akarta megtartani — mivelhogy az oly előszeretettel hangoztatott összeköttetéseire ez alkalommal sem számíthatott. A kocsikiutalás megszerzésében ugyanúgy nem segített Viliért ismeretsége, mint például a gyöngyösi fiú egyetemi felvételénél. A korábbi börtönbüntetése után is meglehetősen szép karriert futott egykori energetikus, tmk-vezető, Irodavezető álmérnök — aki egyébként Budapesten lakik s a legutóbbi munkakönyvi bejegyzés szerint a Dombóvári Vegyesipari Ktsz alkalmazásában jól fizetett műszaki ügyintéző — ügye így került a gyöngyösi városi-járási ügyészségre. Viliért Jenőt folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett, befolyással való üzérkedéssel, társadalmi tulajdont károsító csalással, közokirat- hamisítással vádolják. 10 970 forintos kártérítésre 11 500 forint illetve a feleségével együtt további 9100 forint elkobzást pótló egyenérték — magyar államnak történő — befizetésére javasolják. S mindezek után — természetesen még egy bírósági tárgyalás is következik, hogy teljesebb legyen a lista... Gff. Gy. (mint találmánynak) — a reed-relés forgódob dolgozik, melyben minden izzónak külön jelfogója van. A táblán kint egy sorban százhúsz égő van! S egyszerre tizenhét betű fér el a táblán. A betűk futását a forgódob szabályoza. — Ez a megoldás, a reed- relés forgódobbal sokkal olcsóbb, és tökéletesebb — mondta a fiatal műszerész —, mint az eddigi fényújságok. Ilyet rendeltek meg a gyártól például Moszkvából Is, ahol a posta-palotára szerelik majd fel. Csak abban különbözik az egritől, hogy szövegét négy színben adja. Mire végeztünk a látogatással, kezdődött is az egri fényújság adása. Kirgizia magas hegyi üdülőhelyein, Isszik-Kulban és Dzset-Oguzban már öt év óta vizsgálják a magas hegységi klíma hatását magas vérnyomásra. Mint M. Alijev, a Kirgiz Tudományos Akadémia Magashegységi Kísérleti Patológiai" és Fiziológiai Intézetének igazgatója írja, a hipertónia első és második stádiumában a magas hegység! kiima gyógyító hatást fejtett ki. A kirgiz orvosok most meg akarnak próbálkozni, hogy sikert érjenek el az arteriosclerosis (érelmeszeaeják. Számos példa bizonyítja ezt, de talán a legjellemzőbb: a közelmúltban egyik szövetkezet tagsága határozatot fogadott el, hogy a jövőben a vezetőséget titkosan választják. A határozathozatal után rögtön meg is tartották a választást. Természetesen nem titkosan, hanem nyilvánosan. A másik, nagyon lényeges oldala a kérdésnek, hogy a meghozott, de végre már nem hajtott határozatok megingatják a tagok bizalmát. Érdemes ezért elgondolkozni azon, hogy a megegyezés, döntés vagy a határozat között nemcsupán formai, hanem tartalmi különbségek is vannak. S nincs arra szükség, hogy a jelentéktelenebb ügyek kapcsán is mindig határozat szülessen. A jó vezeti! a határozathozatalt komolyabb ügyekre tartogatja, akkor viszont végre is hajtatja. Hiszen a határozat akkor ér valamit, ha végre Is hajtják. (kaposi) dés) korai stádiumaiban, é ennek a bajnak a megelőzésé vei is kísérletezni fognak. Feltételezik, hogy az ember ideiglenes tartózkodása 1500—2000 méter magasságban az anyagcsere zavarai1, megszüntetheti és meggátolhatja az arteriosclerotikus folyamatot Mmúsm i 1968. december 11., szerda _____________________(G) A magas hegyi klíma gyógyítja a magas vérnyomást
