Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

Eg^^xségügyi alalculaiVoS« A POLGÁRI VÉDELEM HEVESBEN iinnss X metre polgári védelmi, egészségügyi feladatainak fontos részét képezi az egész­ségügyi alakulatok, községi és városi egészségügyi szaka­szok felkészítése a rendkívü­li körülmények közötti fel­adatok ellátására. Az álla­mi egészségügyi szolgálat és a Vöröskereszt több éves munkája eredményeképp«! ezen a téren komoly az elő­rehaladás. Az évenként red- szeresen megtartott kiképzé­sek. továbbképzések Jelentő­sen növelték egészségügyi alakulataink elméleti és gya­korlati felkészültségét Nagy gondot fordítunk ala­kulataink beosztottainak po­litikai. honvédelmi nevelésé­re. ezért egyre inkább tuda­tában vannak annak, hogy polgári védelmi feladataik teljesítése hazafias köteles­ség. fontos állampolgári fel­adat Etrösödik tevékenységünk társadalmi jellege és a la­kosság széles rétegei ismer­Hatvan város polgári védelmének helyzete és a további feladatok Mindnyájunk előtt ismere­es az a fejlődés, amely a második világháború után alakult ki az erőviszonyok /onalán, valamint a katona- politika területén. A hadi­technika rohamos fejlődése, ezen belül a rakéta és a nuk­leáris fegyverek fejlesztése, valamint nagy mennyiségű felhalmozódása arra készteti népünket hogy az ország vé­delmével kapcsolatosan fel kell készülnünk egy esetleges védekezésre. Fel kell készíte­nünk a lakosságot az alapve­tő feladatok megoldására, va­lamint a védekezés elsajátítá­sára. E feladat mindenkitől, — a politikai, gazdasági és társadalmi vezetőktől — egy­aránt maximális erőfeszítést követeL Minőségi változás a Városunk exponált helyen fekszik a megye területén. Jellegénél és településénél fogva már a második virág­háborúban is sokat szenve­dett, amelyre az idősebb kor­osztály élénken emlékszik még vissza. Akkor az egyes helyi ipari objektumok vé­delmére korlátozódott a vé­dekezés. Ma már kiterjed az ipari üzemeken kívül a me­zőgazdasági üzemekre is. A régi értelemben vett „légolta­lom” átszerveződött polgári védelemmé, amely minősé­gi változást jelent és a fel­adat össznépi, össztársadalmi üggyé vált Ezért a mindennapi terme­lőmunka mellett nagy gondot fordítunk a honvédelmi ne­velésre, ezen belül az állami, társadalmi, gazdasági szervek és a város lakosságának pol­gári védelmi felkészítésére. Városunkban a párt, a taná­csi és a társadalmi szervek összefogásával megszerveztük a lakosság 15 órás polgári vé­delmi tájékoztató oktatását, amelyen a lakosság tömege­sen vett részt . Elméleti és gyakorlati oktatás A lakosság polgári védelmi oktatása a városban az év vé­gére teljes egészében befeje­zést nyer. Ügy gondolom, hogy ezen a területen nagy vonalakban eleget tettünk a reánk bízott feladatoknak. Az ismeretanyagot sikerült elsa­játíttatni a lakossággal. Igye­keztünk gyakorlatiassá tenni a foglalkozásokat és főleg azon ismereteket oktattuk, amelyek a legfontosabbak voltak. A fentieken kívül a külön­böző államigazgatási és üze­mi szakszolgálatok beosztottai speciális elméleti és gyakor­lati foglalkozásokon ismerték meg hosszú időn keresztül a tömegpusztító fegyverek ha­tásait, az ellenük való véde­kezés módjait. Igyekeztük a ztott állomány mellett a vezetők felkészítését Is bizto­sítani, különböző szintű gya­korlat megtartásával. E té­ren szép eredményeket ér­tünk el. A lakosság 15 őrás polgári védelmi tájékoztató oktatása mellett gondot fordítottunk a közép- és szakiskolások hon­védelmi nevelésére, ezen be­lül a polgári védelemre. Ezen ismeretek birtokában szervez­tük és irányítottuk az ifjúsági körökben a polgári védelmi szellemi vetélkedők lebonyo-. lítását is. Természetesen nemcsak a lakosságot és az ifjúságot kell felkészíteni, hanem a városi, járási és egyéb gazdasági ve­zetőket is, hiszen adott ese­tekben nekik lesz a kötelessé­gük a város, üzem, stb., vé­delmét biztosítani, a különbö­ző alakulatokat irányítani a mentési munkálatok során. Ezt a célt szolgálta 1968. no­vember 1-én a párt, a tanácsi, üzemi és társadalmi szervek vezetői részére megtartott ok- tivaértekezlet, ahol megálla­pítást nyert: a lakosság széles körű bevonása a feladatok megvalósításába csak úgy le­hetséges, ha az állami és a gazdasági élet különböző posztjain tevékenykedő veze­tők, dolgozók maguk is fel­ismerik a kérdés fontosságát és kezdeményezően sürgetik az adott körülményeknek megfelelő felkészítést, s tevé­kenyen részt vállalnak a he­lyileg jelentkező tennivalók végrehajtásában. Ez azonban szoros kapcso­latban van a békeviszonyok között végzett munkával. Az új feladat megvalósítása is csak úgy lehet eredményes, ha azokat a jelenleg meglévő formák, módszerek, keretek között oldjuk meg. A város területén eddig is sokat tet­tünk a felkészítésért, azon­ban nem lehetünk elégedettek és nem állhatunk meg fél­úton. Az elkövetkező időben tovább kívánjuk fokozni a szakmai ismeretek mellett a politikai nevelést. A mindennapi munka mellett 1969. évben sokrétű felada­tot kell megoldani a város ve­zetőinek, beosztottainak a polgári védelem területén. Ennek lehetőségei adottak, csak helyesen kell alkalmaz­ni a mindennapi munkánk mellett. Ez a tájékoztatás Is azt a célt szolgálja, hogy az illetékes megyei szervek és vezetők számoljanak a fel­adatok fokozódásával. Töre­kedjenek a még gondosabb felkészítésre, széles körben támaszkodjanak az aktívák­ra, további terveinket végre­hajtani és helyesen felkészül­ni a védekezésre. Befejezésül köszönetemet fejezem ki azoknak a szemé­lyeknek, oktatóknak és akti­vistáknak, akik odaadó mun­kát végeztek a lakosság fel­készítésében, akik időt és fá­radságot nem kiméivé mun­kálkodtak azon, hogy a gya­korlatok, versenyek és a ve-/ télkedők sikeresek legyenek. Hatvány György a Hatvani Városi Tanács vb-elnöke, a pv városi pa­rancsnoka. I ték meg az évek folyamán munkánkat Az egészségügyi alakulatok beosztottai a kiképzések so­rán elsa játították az életmen­téssel kapcsolatos korszerű eljárásokat a legfontosabb elsősegélynyújtási tennivaló­kat és az általános betegápo­lás! ismereteket. Megszerzett ismereteik képessé teszik ők« mind békeidőben, mind védelmi versenyt rendez­tünk egységeink számára. Ezeken a gyakorlatokon, ver­senyeken a megye lakossága is meggyőződhetett ai-ról, hogy alakulataink példamu­tató fegyelemmel, öntudatos komolysággal hajtják végre a kitűzött feladatot és ren­delkeznek a szükséges isme­retekkel. Ezt mutatta a kö­A sérült sugárcllenőrzcse. rendkívüli körülmények kö­zött embertársaik megsegí­tésére az emberi élet meg­mentésére. Az évek során számos gya­korlatot. több Ízben polgári zelmúltban Gyöngyös város­ban megrendezett verseny is, ahol a részt vevő községi és városi alakulatok egyaránt kiemelkedő, szép sikerrel szerepteltek a nehéz körülmé­nyek közötti harci feladsi végre! ajtósában. Természetesen az eredményekkel nem lehetünk elégedettek. Alakulataink fel­készítését a jövőben még na­gyobb követelmények tá­masztásával. elméleti és gya­korlati kiképzésük tartalmi színvonalának további emelé­sével kell biztosítani. A kor­szerű honvédelem magas fo­kú szervezettség«, alapos szakmai hozzáértést, telke­sül tség« követel meg az égés--égügyi alakulatok ré­széről is. A jövőben is rend­szeres képzés továbbképzés keretében kell az egészség- ügyi szerveknek és a Vörös- keresztnek az egészségügyi alakulatok minőségi fejlődé­sét biztosítaniuk. Fontos fel­adat az alakulatok szerveze­ti erősítése, a parancsnoki állomány és a beosztottak összetételének javítása. Alakulatainknak meg kell szervezniük az egyszerű se­gélynyújtásnál magasabb szaktudást igénylő kombinált sérülések elsődleges ellátásá­ra vonatkozó elméleti és gya­korlati ismereteket. Fontos feladatunk a polgári védelmi munka és a békés jellegű te­vékenység összekapcsolása. Alakulataink beosztottjai közül egyre többen tevékeny­kednek a Vöröskereszt helyi szer vezet eiben is és társadal­mi munkájukkal segítik a lakosság egészségvédelmét szolgáló tevékenységet. ' A polgári védelmi egészségügyi kiképzés véerehaitása mel­lett tovább folytattuk a po­litikai felvilágosító munkát, a polgári védelmi kötelezett- -? fogságának tudatosítá­sát. Egészségügyi alakula­taink honvédelmi nevelése ifién fontos feladatunk. Céljaink eléréséhez a fel­tételek adottak és már az előttünk álló kiképzési év­ben megvan a remény a to­vábbi nagvaránvú fejődésre Dr. Szabó Ferenc a megvei egészségügyi szol­gálat parancsnoka A% afomrobhaná» hatásait Hő- és fényhatás Az atomfegyverek hatásai a magenergia felszabadításán alapulnak. A radiológiai fegy­verek a mesterséges magha­sadáson, magegyesülésen ala­puló tömegpusztító jelleggel rendelkező fegyverek. A nagy erejű mechanikai hatást a já­rulékos fény- és hőhatás, a kezdeti rádioaktív sugárzás és a maradandó radioaktív szennyeződés egészíti ki. A fénysugárzás az energia raknak. Ezek a sugarak köz­vetítő közeg nélkül terjed­nek a térben 300 000 km/mp sebességgel. Az atomrobbanás egyik pusztító tényezője, a fénysu­gárzás, közvetlenül a tűz­gömbből indul ki, hatótávol­ságát, élettartamát is az ha­tározza meg. A robbanás pil­lanatában a centrumban 10 millió C"-os hőmérséklet uralkodik. A tűzgömbből szét­áradó fénysugárzás átforró­terjedésének sajátos formája, k sítja a levegőt, majd az útjá' gyűjtőfogalom, amely egyesi ti magában az infravörös, az ultraibolya és a látható fény sugarait. Ugyanakkor a rá­dióhullámokkal, valamint a röntgen- és a gammasugár­zással együtt része az úgyne­vezett elektromágneses suga­ISl'TeVfflTO’íci nifaSrnrta’fin A mcgye ,ak°ssá&ának védelemre való I wlfSsltfcC'l wl 5jfOÍ\Uri<i Ull ■ ■ ■ felkészítése további nagy feladatokat jelent. A tennivalók kidolgozását „törzsvezetési gyakorlatok” előzik meg, ahol a parancs­nokok megtervezik az egységek gyakorlati foglalkozásait Is. Képünk a legutóbbi törzsveze­tésen készült, amikor Jakab Emil alezredes, Horváth Gusztáv őrnagy és dr. Szabó Ferenc megyei főorvos térképre vázolták » „kialakult helyzet” utáni elhatározásaikat. __________________________________________ (Foto: Kiss Béla) ba érkező tárgyakat felmele­gíti. Minél nagyobb az elnyelt energiamennyiség, annál ma­gasabbra emelkedik a fény­sugárzás által ért tárgyak hő­mérséklete. A különböző tárgyak a rá­eső fénnyel szemben külön­bözőképpen viselkednek. Fe­lületük a fénysugárzást rész­ben elnyeli, visszaveri, illet­ve átereszti. Gyúlékony anya­gok lakott területeken töme­gesen fordulnak elő- A tűz­vész elterjedése a tűzgócok számától, valamint azoknak egymástól való távolságától függ. Kiszámították, hogy a Ja­pánban alkalmazott 20 KT és 560 méter magasságban rob­bant atomfegyver gyújtóha­tása megfelel 1000 tonna egyenletesen szétszórt gyújtó- bombának. Hirosimában a leégett terület 11,4 négyzetki­lométer, Nagaszakiban — azonos méretű atomfegyver és körülbelül azonos mete­orológiai viszonyok mellett — 3 négyzetkilométer volt. A hatások között a lényeges el­térést az okozhatta, hogy Na­gaszakiban a hegyek árnyé­koló hatása a fénysugárzás értékét lecsökkentette. Intenzív fénysugárzás ha­tására az élőlények égési sé­rüléseket szenvednek. Az égési sérülés, vagy rövid égés, magas hőmérséklet, vagy kémiai anyagok hatásá­ra keletkező szövetártalom. A hőfoktól és a behatás idő­tartamától függően a bőr égési sérülése különböző mélységű lehet. Az atomrob­banásnál kétféleképpen jö-; hetnek létre égési sérülések: elsődlegesen a fénysugárzás hatására és másodlagosan a környezetben keletkezett tü­zek hatására. A fénysugárzás hőhatásá­nak elsősorban a fedetlen testrészek vannak kitéve: kéz­fej, nyak, arc és szem. A fényimpulzus nagysága függ az atomfegyver méretétől, a robbanás centrumától számí­tott távolságtól, a légkör tisz­taságától és a besugárzott te­rület tisztaságától. A ruhá­zat jól véd — a közvetlen robbanás — helyétől elte­kintve — a fénysugárzás el­len. A két városban 6—7-szer annyi égési sérülés fordult elő fedetlen bőrfelületen, mint ruhával fedett terüle­ten. Igen nagy szerepet ját­szik az égés védelmében a ruha színe. A sötét ruha a hósugarakat nagyrészt elnye­li, a fehér visszaveri. A szűk, testhezálló ruha kevés­bé véd, mint a bőszabású. Külön említem meg a fény- sugárzásnak a szemre gya­korolt hatását. Bár a fény­villanás rövid ideig tart, mégis ha valaki a robbanás irányába tekint, átmenetileg vagy véglegesen elvesztheti látását. Ennek fő oka — ha­sonlóképpen a nap sugárzá­sához — a keletkezett ultra­ibolya sugarak súlyos, káros hatása. Az atomrobbanás fény- és hő­sugárzása emberi szervezetre gya­korolt hatásának rövid összefog­lalása után vizsgáljuk meg rövi­den. hogyan védekezzünk ellene. A házak, kerítések, sűrű lom­bozata bokrok, általában a ki­emelkedő tárgyak felfogják a hő­sugárzást, árnyékot adnak. Ugyancsak árnyékot vetnek a mélyedések, árkok partjai, ép­pen ezért védik meg az árnyék­ban, a gödör mély ín fekvő em­bereket a hősugárzástél. Nagyon fontos a fedetlen test­részeket ruhával betakarni. A ruházat 50—60 Kal/em2 hatására gvuUad ki, a fedetlen testrésze­ken pedig már 15 Kal'rm2 hő­mennyiség harmadfokú égést okoz. A tűzgömbbe tekinteni ti­los. váratlan támadás esetén mé- lvedéshen kell meghézörtut. \ sugárzást ért testrészeket égési sérülésként kell kezelni, súlyo­sabb esetben orvoshoz kell ford dúlni. Rndmnn Ferenc főhadnagy

Next

/
Thumbnails
Contents