Heves Megyei Népújság, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-24 / 302. szám
Tényleg v' ’ Miből les* a nemzeti jövedti^..., „melyből jut nekem, neked, bejglire és lakbérre, játékra és mini-szoknyára, ultira és tejfölös paprikás csirkére, avagy országúira és Skodára? Miből él ez az ország Kovács elvtárs szerint jól, Nagy szaktárs szerint „éppúi azért meg lehet élni” alapon, Kiss úr szerint „azért nem kell oda rohanni” színvonalon? Ha közgazdasági élet kiadványait, *■ ——Jasé£yeiitika tényeit vizsgálom, akkor ugyanis egészen más képet és választ kapok az iménti kérdésre, mintha körkérdést teszek fel riportalanyoknak, megígérve, hogy nem lesznek riportalanyok. Név szerint semmiképpen sem. A Városi Ember szerint a parasztnak igen, annak van életszínvonala, az jól él, mert nem is csinál semmit. •Vagy legalábbis alig valamit, amit manapság már munkának lehet nevezni. Mert mit csinál a Paraszti Ember? Matat a háztájiban, drágán eladja a tyúkot, kacsát, táblából valamit a szövetkezetben a gépek körül, furfangoskodik a munkaegységgel és részesműveléssel — egyszóval él, mint Marci Hevesen. A Paraszti Ember szerint a Városi Ember — értsd elsősorban az ipari munkást — lóg. Bemegy szépen az üzembe, fedett jető a feje felett, el- miszmászolja a nyolc órát, esetleg fusizik valamit, ha már nagyon őrjíti az unalom, aztán megy a borítékért. Havonta kétszer is. Ha esik, ha fúj. Néha öntudatra ébred, s i ilyenkor megbírálja a felsőbb szerveket, s ezért azonnal megemelik az órabérét. így él a Városi Ember, ha munkás. A Falusi Ember, ha szövetkezeti . ( r -o . . Miből telik? elnök, akkor reprezentál. A Városi Ember, ha mérnök, másodállásban tervez valami kis társasházat — nem gyárat! —, ha orvos, az SZTK-ban adminisztrálgat, otthon maszekoL A maszek az természetesen masze- kol, azért maszek, falun is, városon is. Hát így élünk mi Pannóniában, a riportalanyok szerint. De hát ebből nem lehet, hogyan is lehetne nemzeti jövedelem, de hát ebből nem lesznek, hogyan is lehetnének olyan javak, amelyeket a végzett munka, a tehetség és az ügyesség arányában szétosztani lehetne az egyéni jövedelem formájában. Miből telik tehát, miből élünk mégis? Sokáig töprengtem ezen a fogas, kérdésen, s azt hiszem, hogy sikerült, ha teljesen megfejteni nem is a titkot, de legalábbis e titok kulcsához jutni. Hát a Zalatnayból, meg az Omega együttesből! Azok kimennek külföldre, hoznak be devizát, mi a devizáért vásárolunk és már van is valamink... És természetesen az új magyar slágerekből élünk, amelyeket az új magyar slágerénekesek lemezre énekelnek, azt kivisszük és amit behozunk... Igen, abból is élünk, amit behozunk. Hol számolatlanul, hol vámolatlanul. Egyesek egy ideig nagyon jól is megélnek belőle. Aztán milyen pompás dolog az idegenforgalom. Jönnek a vendégek, hozzák a pénzt. Egy részét, a kisebbet, beváltják a Nemzeti Banknál, másik részét, lehet, hogy ez a nagyobb, beváltják a Mancikánál, aki a magyar idegenforgalom megbízásából rendelkezésre bocsátja a kedves külföldi vendégnek a devizaszorzóját. Ügy gondolom, semmiképpen sem lebecsülendő életszínvonalunk alakulása szempontjából, hogy eladhatatlan gyümölcseinkből eladható pálinkát küldünk a magyar pálinka iránt mindig nagy rokonszenvvel rendelkező országok számára, amelyért ugye ismét azt kapjuk, amire szükségünk van. Renault-t, vagy Fordot, esetleg Coca-Colát, vagy rúd- elemet a tranzisztoros rádióhoz. És ha arra gondolok, hogy a magyar filmek... a magyar labdarúgás... a magyar vízilabda... a magyar liba meg a mája, nos, a kutya meg a mája, úgy vélem, jogosan érezhetem magam a titok kulcsa tulajdonosának. Mert nyilvánvaló, valamiből csak élnünk kell, akár úgy, ahogy azt Kovács elvtárs mondja, akár úgy, ahogyan azt Nagy szaktárs véli, akár csak úgy, ahogyan Kiss úr állítja. Ha a mezőgazdaság dolgozói nem dolgozói a mezőgazdaságnak, ezek után el nem végzett munkájukkal nem is termeltek új javakat Ha az ipar munkásai, csak a nevükben munkások, mert erőfeszítéseik csak a blokkolóóra karjának erőteljes lenyomásáig terjednek, aki n,- nyilv,„. való, hogy ők sem állítottak elő tér- # méket. Éj ha s szellemi munkás szel- { lemi munkaerejét olyan királyi trónok megtervezésére fecsérli, amelyeket a király is gyalog közelít meg, akkor nyilvánvaló, nem épülhetnek új termékeket gyártó új gyárak, új kutatásokat hozó laboratóriumok, s az ember egészségét újból visszaadó kórházak és rendelőintézetek. Ez teljesen nyilvánvaló. Lám, olyan csodaország lettünk, ahol a fizikai és szellemi termelő, teremtő munka nélkül is olyan új " javak állítódnak elő, amit csak el kell osztani. S ha van munka, hát akkor csak legfeljebb ez az elosztás jelenthet egy kis munkát, s ha van, aki dolgozik, az csak az elosztás területén dolgozhat. Termelő munka az újraelosztás szférájában. Pompás kis közgazdasági kategória, nagyszerű modellje egy olyan életszínvonalnak, gazdasági berendezkedésnek, amelyet a fecsegő, a más munkáját nem becsülő naiv ostobaság volt kedves létrenozni a valóság meghamisítására. Mert — és ez lehet, hogy jelszószerű túlzás — a bejgli melegében ott vibrál a kohók tüze és a paraszti munka viaskodása. Na, de hagyjuk ezt. Együnk jót és igyunk kellemeset, s közben, csak úgy unaloműzőnek .szidjuk tovább a más munkáját Mondjuk ezt, az enyémet Az ünnepi második műszak KELLEMES KARÁCSONYI ünnepeket! Mondogatjuk egymásnak őszintén, az ünnep várható örömének melegével. Mondják az asz- szonyok is. de gondolataik mélyén azonnal felrémlik a sóhaj: ajaj. micsoda munka lesz! Erre voltam kíváncsi: milyen munka is az asszonyoknak az ünnep, az otthon töltött néhány nap az üzemi munka után. Ami hivatalosan a pihenésre, felfrissülésre szánt idő. ... . ,i, Az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető gyárában d^' - goznak azok az asszonyéit, akik segítettek ebben a ..felmérésben” nekem. Kezdjük a legfiatalabbak Balázs Györgyné augusztusban ment féirihez. Abasáron laknak, a szüleinél, de önálló háztartást vezet az ifi ú pár. Közös konvhahasználattal. A férj katonatiszt. De az első mondatok után kiderül, hogy szeret főzni. Ez már könnyebbség a fiatal asszonynak. Az ünnepi menüt is közösen állították össze, mint ahogy a költségvetés is kettőjük fejtörésének az eredménye. Mi lesz a „közös” menü? Tyúkleves, csirkepörkölt, melléje kétféle körítés: burgonya és galuska, mert ezt mind a ketten egyformán szeretik. Aztán töltött káposzta. szintén a közös ízlésnek megfelelően, és kimondottan a féri kedvéért mákos bejgli. Csinálnak még kocsonyát, de ezt már a szülőkkel együtt. Ezzel el is vetették az ünnepi trakta gondiát — mind a három nap iut az egyikből is. másikból is elég az asztalra. A SZÓRAKOZÁSRA is marad idejük: moziba mennek, tévét néznek és vendégül látlak Nyitrai Lászlóikat. akik a szomszéd tömbben laknak. Előbb a két asz- szony barátkozott össze, maid a két férfi is. Persze, még a karácsonyfa! Együtt díszítik föl. sz ajándékot külön-külön helyezik el aláia. Titkot nem árulunk el már: a féri divatos. csíkos nylon-inget és golyós tollat kapott. Ja. igen: a nagytakarítás .;. Ez bizony néhány napig eltartott. A fiatal asszony újra pásztázta a parkettát, leszedte a függönyöket, megmosta az ablakokat és minden fehérneműt kimosott. A vasalással «ppen az utolsó es.r készülj el. Azt mondják: ez női munka? Lehet, mert Kiss Lászlóné is hasonlóképpen kezdte el trí ünnepi készülődést. A hétszobás, összkomfortos lakás ad elég munkát. És még a két gverek, a tízéves Lacika és a négyéves Csaba. A férje az állami építőiparban dolgozik, ács. sokat van vidéken. legfeljebb ünnepnapokon tud segíteni. így segít valamit a ház asszonyának. A nagytakarítás mellett ott van még a bevásárlás. Ahogy már lenni szokott, mire hazacipekedik a szatyorral. akkor iut eszébe, hogy még valamit elfelejtett. .No....maid holnap! Szerencsére. a mamáék disznót öltek, tőlük kapnak húst. hurkát kolbászt. A süteményt nagyon szeretik a gyerekek, zserbó és torta készült nekik. Egy hét ment rá az előkészületekre. Az ünnepeken lölesik az a napi egy-két óra pihenés, amikor az anviának. a feleségnek nem kell csinálnia semmit. leülhet, nézheti a gyereket, hogyan játszanak. Ennyi jut neki összesen, pedig a fériét sem kell noszogatnia. hoev segítsen. Eperiesv Mihálvné a férjével kettesben tölti- a karácsonyt otthon. REGGEL HÉTKOR KEL, reggelit készít, aztán clmosogatja az edényeket. Utána kitakarítanak kettesben, maid rögtön kezdeni kell a főzést. Ezalatt a féri újságot olvas. Ha kész az ebéd, megterít, tálal, ő maga is eszik, utána leszedi az asztalt. máris mosogathat. A férje ebben nem segít, mosogatni ő sem szeret, mint a többi férfi. Aztán feketét főz, beviszi. Beszélgetnek a fekete mellé vagv lemezeket hallgatnak. Utána sétálnak egyet, majd várják a vendégeket. Báld- rich Györgyök érkeznek látogatóba. Édes és sós tészta kerül az asztalra, de még sült hús is. A terítés, a szerviro- zás szintén asszonvmunka. A házigazda feladata a bor kínálása. A fekete sem maradhat el. amit a háziasz- szony főz és tálal —. természetesen. Ha elmentek a Vendégek, le kell szedni az asztalt. A poharakat, a fcketéscsészéket azonnal el kell mosni, aztán már teríthet vacsorához. Majd megint leszedni az asztalt. megint mosogatni, és ha még van valami idő a lefekvésig. amit természetesen az ágvazás előz meg. akko- fliehet. kapcsolni a rádiót, és átadhatja magát a kikapcsolódás meghitt, perceinek. így telik a« ünne*> egy napja. Egyszerűen, minden különösebb felhaitás nélkül — szakadatlan munkával. Folytassam? Mikor tudnak ünnepelni, pihenni az asszonyok? lesz. látszatra semmi komoly munkát nem végeznek az ünnepeken: terítenek, leszedik az asztalt. mosogatnak, ágyaznak, kínálják a vendégeket. mert napokon keresztül előbb már nagytakarítást csináltak, kimostak és vasaltak mindent, bevásároltak, törték a fejüket az ajándékokon. azaz: készültek az ünnepre. Dicséret mind a három érdekelt férjnek: ők is segítettek. amiben — kedvük volt. De az asszonyi munka, mégiscsak más. Igaz. a hatalmas nagy trakták kora lejárt. Ahogy a példáink is mutatták. Mégsem marad éhen senki. Sőt! A beigli rémuralma is letűnőben van. Egyszerűbben és — bármily furcsán is hangzik esetleg —- korszerűbben. emberibben ünnepeljük az ünnepet, gvo- morrontás és végkimerülés veszélye nélkül. Könnyebb lett az asszonyok do^ga. valamivel több a férfiaké. de azért asszonvnak lenni — a már ésszerűbben szervezett ünnepi napok ellenére is — rn,a sem az élet könnyebbik oldala. Férfi és férii. társaim! Legalább az elismerés kimondásával könnvítsünk lel- j ki ismeretünkön ma. a szeretet ünnepén. ÉS SZABAD EGY HALK „Köszönöm !”-mel is kife- | ieznünk hálánkat a csillogó karácsonyfa alatt. A többi ajándék mellé. G. Molnár Ferenc Az egri borok boszorkánykonyhája Egerben, a Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepén megkezdték az idei borok minőségvizsgálatát. Megállapítják a cukor- és szesztartalmat. Az ebből levont következtetéseket már a jövő évben hasznosítani fogják. Az intézet üvegházában új fajtákat termesztenek ki, hogy ezzel biztosítsák az egri borok jó hírnevét. (MT-foto — Bakos Agnes felvétele) DC&rszakaLkőtó találmám^a un Sokat töprengem már, hogyan és milyen találmányokkal szolgálhatnám legjobban önmagam és az emberiség jólétét és meg kell mondanom, nem egy pompás és korszo/calkotható ötlet fogant meg a megfoganásra oly termékeny agyamban. Eszembe jutott a Behring tengeri zárógát terve. jelentős előrehaladást értem el a fotonrakéták hajtóműveinek kidolgozásában, nem beszélve arról, hogy sikerült olyan légycsapót konstruálnom, amely a reaktorokban csellengő mezonokat egyszerűen odakeni a falhoz. .. Tőlem származik az az ötlet is, hogy az éjszaki és rengeteg energiát fogyasztó közvilágítást a nappal kellene pótolni, nem beszélve a szárazság elleni vizes védekezés ötletéről. Ám mindig és 1 nostqnig éreztem, hogy ezek a találmányok lehetnek ugyan hasznosak, érdekesek és talán m«g számomra er kölcsi sikert is hozóak, de mégsem ilyenekre van szüksége az emberiségnek. Többié, nagyobbra, hasznosabbra. Mígnem: olvastam, hnay baj van a cipőkkel, mert leválik a talpuk, bár a gyár esküszik, hogy nincs baj a cipőkkel.,nem válik le a talpuk. Es ez adta a bombaötletet. Cipőgyáraink térjenek át a levált talpú cipők gyártására és a selejt az, amelyiknek nem fog leválni a talpa. Így aztán a cipők gyárai nyugodtan áttérhetnek a selejt gyártására. Nem lebecsülendő az állandóan folyó golyóstollak gyártása sem, mert ha a vevő tudja, hogy a golyóstoll, amit vesz, az már gyárilag állandóan folyik, egyszerűen oda lesz az ámulattól és a gyönyörtől, ha amit vett. mégsem folyik. Es minden bizonnyal nem fog levelet írni a szerkesztőségek pamszro- vatai Számára. Helyes lenne nem gépeket, hanem csak. alkatrészeket gyári '■ senkinek sem volna oka, sőt joga sem, hogy az alkatrészhiányra paa karácson? magyar szálasainkban A december 25-ére és 28- ára eső kétnapos ünnep neve a, magyar nyelv szókészletének igen régi taeia. Nagyon gyakran vállal nyelvi szerepet a magyar szólásokban, közmondásokban is. A színes, a képszerű, a szemléletes fogalmazást segítik elő azok a példák is, amelyeket e rövid közleményünkben felsorakoztatunk. Évszázados népi megfigyelést tömörítenék szólásszerű nyelvi formába következő példáink: Hosszú, mint a téli nap karácsony táján. — Fekete karácsony, fehér húsvét. — Ha Katalin kopog, karácsony locsog. Átvitt jelentésben tömörít képszerű, érzékelhető nyelvi formálásba elvont fogalmakat, általános ítéleteket népünk a következő szólásokban, közmondásokban: Legyen egyszer neki is karácsony!- (Legyen egyszer ó is boldog.) — Késő karácsony után kántálni. (Elkésett a segítsége, idejét műit a megbánása.) — Már sok karácsonyi szilvát evett. (Idős, öreg ember). — Nem eszi meg már a karácsonyi szilvát. (Halálán van, közeledik a halála, nem éri meg a karácsonyi.) — Majd alhatunk karácsonykor. (Most kell a segítség, most kell szorgalmasan dolgozni.) A tréfás, humoros, sőt a gú- nyoros megjegyzéseket, kritikákat, értékítéleteket is nyelvi formába öltöztető szót lásokban is szerepet kap a karácsony szó: Olyan kapós a bora, mint karácsonykor a szalmakalap. (Nagyon rossz, a kutyának sem kell a bora.) — Különös, mint karácsonykor a tökkáposzta. (Furcsa, feltűnő a viselkedése, a beszédmódja, az öltözködése.) Olyan, mint egy karácsonyfa. (Csillogó, rikító ruhába öltözött, ízléstelenül felcicomá- zott nő.) Igen súlyos sértésnek bizonyult, ha valakit ezzel a nyelvi formával illettek: Te karácsonyi szemét! (Ennek a szólásnak alapja az a szokás, hogy a két karácsony között nem seperték ki a szobákat, sőt ahogyan egy tizenhetedik századi írás mondja, „házaikat szalmával is bétöltöt- ték.”) A magyar szóláskincsben vannak olyan szólások, közmondások, amelyekben még eleven a nyelvi kép, de tartalmuk, értelmük már nem mindenki számára felfogható. Az alábbi szólás is ide vonható: Szekeres karácsony, szénás húsvét. Az ünnepi pihenés óráiban gondolkozzunk arról, mit jelenthet ez a szólás, milyen nyelvi mezőben, szituációban tölthetett be nyelvi szerepet A megoldásokat szívesen vennénk, nemcsak az érdekesség kedvéért, hanem egy kísérleti jellegű vizsgálódásunk támogatásaként is. Dr. Bakos József a nyelvtudományok kandidátusa naszkodjék. Panaszkodjanak a géphiányra. De az sem lenne igaz, mert ha lenne elég alkatrész, akkor azokból otthon mindenki összeállíthatná a kedvére való leg- szükségésebb gépeket. A mozilátogatók csökkenése tárgyában több ízben benyújtott MOKEP- és kulturális panasz megoldása is kézenfekvő. Nem a közönség kevés, hanem a mozik száma sok és a sok mozi közül is sok a nagy mozi. Becsukni a mozik felét, a megmarad tálcát átalakítani 20—25 személyes ka- maramozikká! Az így felszabaduló helyiségekben megoldást nyerne a magyar filmgyártás krónikus helyhiánya. .. Aztán itt van ez a hadüzenet nélküli háború... Javaslom, hogy e találmányom felhasználásával vezessék be a hadüzenet nélküli békéu E tárgyban sem újító díjra, sem találmányi részesedésre igényt nem tartok, bejön ca az összeg amúgy is, ha neui szedek végre idegnyugtatót. (•
