Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-13 / 266. szám

KEDDEN ESTE. AMIDŐN E KÜLPOLITIKAI hely­zetképet összeállítjuk, még nem tudjuk, hogy szerdán, mire a sorok uz olvasóhoz kerülnek, mi lesz Párizsban? Szerda ugyanis a VDK—USA-tárgyalások napja az Ave­nue Kiéberen levő palotában, Egyelőre azonban ügy fest a helyzet, hogy miként a múlt szerdán, úgy ezen a szer­dán Is elmarad a tanácskozás, Saigon dühödten obstruá­ló magatartása miatt. Három küldöttség áll készenlétben a tárgyalások folytatáséra: a VDK-é. a DNFF-é és az Egyesült Államoké. A saigonl rezsim azonban még min­dig köti az ebet a karóhoz: úgy kíván csak tárgyalóasz­talhoz ülni, ha a VDK és a DNFF közös delegációt alkot JOHNSON, ELNÖKSÉGÉNEK HÁTRALEVŐ két hónapja alatt, még jobb belátásra bírhatja saigonl vé­denceit. Ha nem, akkor a január 20-án hivatalba lépő új elnökre, Ntxonra vár a feladat. Érthető, hogy Nixon már most Is a vllágközvélemény figyelmének középpontjában áll. Számos világlap kedvezően fogadta Nlxonnak azt a bejelentését, hogy nem megy Saigonba, s azt Is, hogy va­lószínűleg koalíciós kormányt alakit, amelyben a demok­rata pártiak is tárcákhoz jutnak. Igaz, az utóbbira — s lényegében az előbbire is — bizonyos mértékig a hely­zet kényszeríti a republikánus elnököt, tekintettel arra. hogy a kongresszuson változatlanul a demokrata párté a többség. A KEDVEZŐ JELEK MELLETT SEM feledkezhe­tünk meg a negatívumokról. Brüsszelben most folyik a NATO közgyűlése, s az Egyesült Államok, mint a Prav­da Jelenti, európai szövetségeseinek előzetes megdolgozá­sa során már elérte, hogy azok 2,5—15 százalékkal nö­veljék a katonai kiadásaikat Egyidejűleg folyik az Éden Almája fedőnevű légi és tengerészeti hadgyakorlat Is, mi­ként ezt a NATO nápolyi főhadiszállásán hirül adták. Hadgyakorlat zajlott le a Földközi-tenger egy másik, neuralgikus övezetében is, a Szuezi-csatorna mentén. Az EAK fegyveres erőinek hadgyakorlatát maga Nasszer el­nök is megszemlélte. Mesterkedések a tárgyalások késleltetésére minden eszközzed igyekszik késleltetni annak a négyes értekezletnek a megkezdését, amelyben a VDK kormányá­val megállapodott, s ürügyül a saigoni kormány képvise­lőinek távollétét hozza fel. Megismételte kormányának azt az álláspontját, hogy a sai­goni megbízottak vonakodá­sa esetén hármas értekezlet­re hajlandó, de úgynevezett kettős tárgyalásra nem, amelyben a dél-vietnami szabadságharcosok a VDK küldöttség részeként szere­pelnének. Xuan Thuy kije­lentette, hogy a négyes érte­kezlet megtartásának kése­delméért a teljes felelősség az amerikaiakra hárul. A gyűlés kétezer főnyi hallgatósága által nagy éljen­zéssel üdvözölt Nguyen Thi Dinh felszólalásában hangsú­lyozta, hogy amíg az ameri­kai imperialisták nem mon­danak le agresszív céljaikról, nem vonják ki csapataikat Dél-Vietnamból és nem tart­ják tiszteletben a dél-viet­nami népnek azt a jogát, hogy maga rendezze saját ügyelt, a nép a végső győze­lemig folytatja a harcot. SAIGON: Ton That Thien, a dél­vietnami kormány tájékozta­tásügyi minisztere kedden kormánya nevében külföldi újságírók előtt nyilatkozott, hogy „tisztázza a helyzetet”. Határozottan cáfolta, hogy Thieu elnök valaha is hozzá­járult volna a négyoldalú tár­gyalásokhoz. Nyilatkozata so­rán többször is megismételte azt a kijelentést, hogy a sai­goni kormány addig nem me- neszti küldöttségét Párizsba, amíg a DNFF tagjai névtele­nül nem. olvadnak be az észak-vietnami küldöttségbe. PÁRIZS (MTI): Hétfőn este a Párizsban élő vietnamiak nagygyűlést tartottak Nguyen Thi Binh asszony, a DNFF-küldöttség vezetője és Xuan Thuy, a VDK képviselője tiszteletére. A gyűlésen mondott beszé­dében Xuan Thuy hangsú­lyozta, hogy az amerikai fél Verpeléten a Dóssá Étterem — Borosában Zene minden csütörtökön, szombaton és vasárnap. Tájjellegű ételek, borok választéka. Esküvők, névadók, családi ünnepségek rendezését igény szerint vállaljuk, melyekhez árengedményt biztosítunk vendégeink­nek. Szeretettel várjuk kedves vendegeinket! A csehszlovákiai reakció támogatására LONDON; Űj szervezet alakult Ang­liában — „A Oehszlováki* szabadságéért küzdő mozga­lom brit bizottsága”. A moz­galom kifejezett célja: a csehszlovákiai reakció tevé­kenységének ösztönzése. A „bizottság'' első ülését a Lordok Házában tartotta. Alapítói az arisztokrácia és 62 üzleti élet képviselői. El- j nőkké Lord Oswaldot, az ' East West Digest nevű szél- i Bőségesen kommunistaelle- nes folyóirat kiadóját vá las2tották. Dr. Nagy Józsefi Mépámítás vagy forradalmi program NEW YORK; Az EN3Z-kö2gyűlés hétfőn délutáni ülésén Japán dele­gátusa kategorikusan eluta­sította azt a javaslatot, hogy haladéktalanul állítsák visz- sza a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogait és távolítsák el a világszervezet­ből a Csang Ka j-sek-klikk képviselőit. ATHÉN: Kedden hajnalban több földlökés rázkódtatta meg a Dódekanészosz szigeteket az Égei-tengerben. A Richter- skálán 5—5,5 erősségű föld­rengés epicentruma Athéntól mintegy 300 kilométerrel dél­re volt. Az okoaott kárról vagy ember áldozataikról egyelőre nem érkezett jelen­tés. LONDON: Cardiffban. illetve Glas- gow-ban megtartották Nagy- Britan-nia Kommunista Párt­ja skóciai és walesi szerve­zeteinek konferenciáját. Az értekezlet részvevői bírálták az angol kormány politiká­ját és önkormányzatot köve­teltek Skócia és Wales szá­mára. LYON: Európa történetében az el­ső együttes szív- és veseátül­tetési műtétet hajtották vég­re hétfőn este egy lyoni kór­házban. A koponyasérülés következtében elhunyt do­nor szívét egy 34 éves tiszt­viselőnek, veséjét pedig egy másik kórházban fekvő, meg nem nevezett. betegnek a szervezetébe ültették át. A Nemzeti Tanács már megalakulása napján elkészítette 12 pontból álló proklamációját és azt másnap sajtó útján tudomására Is hozta az ország népének. A program főbb pontjai a kö­vetkezők voltait: Magyaror­szág teljes függetlenségének a kivívása; a háború azonnali befejezése, fegyverszünet és különbéke megkötése; a né­pek önrendelkezési jogának elismerése, „attól a remény­től áthatva, hogy Magyaror­szág területi integritását ezek az elvek nem veszélyeztetik, de biztosabb alapokra helye­zik”; egyesülési, gyülekezési, sajtószabadság kimondása; nagyszabású föld- és szoclál- politkai reformok. Nézzük meg uralomra jutása után mit valósított meg ezekből az elvekből a Nemzeti Tanács? Ha semmilyen szempontból nem akarunk elfogultak len­ni a Nemzeti Tanáccsal szem­ben, akkor meg kell állapíta­nunk, hogy valóban nehéz körülmények között jutott uralomra. A világháború tel­jesen tönkretette nemcsak az államháztartást, hanem a nemzetgazdaságot is. Bér ki­emelkedett a lakosságból a hadimilliomosok szűk kaszt­ja, a dolgozó nép nagy része nyomorgott, élelem- és nyers- anyaghiány fenyegetett. Ép­pen a forradalmi program valóra váltásával, a forradal­mi tömegekre való támaszko­dással azonban ebből a ká­tyúból is ki lehetett volna emelni a forradalom szeke­rét. Ehhez azonban forradal­márnak kellett volna lenni és forradalmi módon kellett volna cselekedni. Ha a szub­jektív jó szándékot és a re­formok utáni vágyat fel is té­telezzük a Károlyi-kormány tagjainak egy részénél, ob­jektíve, a régi polgári mód­szerekhez való ragaszkodás­sal, nem elősegítették, hanem inkább gátolták a saját ma­guk által meghirdetett refor­mok végrehajtását és ezzel végleg bebizonyították a ma­gyar polgári társadalom teljes tehetetlenségét. A vezetők egy részénél azonban még a jó szándékot sem tételezhet­jük fel. ]VI ár a forradalom győ- zelmének másnapján a „forradalmi kormány” bel­ügyminisztere arra utasította a csendőrséget, hogy minden erőverállítsa helyre a rendet a forradalmi lázban égő or­szágban. Ennek a rendelet­nek a hatására a földosztást követelő parasztok százait öl­ték meg vagy börtönözték be szerte az országban. A nép­ben megvolt a föld utáni vágy, s a parasztság szárnál*« a forradalom egyet Jelentett a földosztás megvalósításá­val. Igaz ugyan, hogy 1919 februárjában megjelent a kormány földreíormrendele- te, de akkor már a parasztok lekésték az őszi vetést, s ma­gát a földosztást olyan bo­nyolulttá tette a rendelet, hogy azt csak hosszú folya­mattal lehetett volna megva­lósítani. A polgári bürokrati­kus gépezet tehát mozgásba lépett és igyekezett gátolni a forradalmi törvény keresz­tülvitelét. A Nemzeti Tanács prog­ramja nagyszabású szociális reformokat is helyezett kilá­tásba. Ezzel szemben a gyá­rosok szabotálták a termelést és nyersanyaghiányra való hivatkozással még újabb munkástömegeket bocsátottak el. A nyersanyaghiány kétség­kívül gátolta a normális ter­melés megindulását, de ké­sőbb a Tanácsköztársaság még súlyosabb gazdasági vi­szonyok között biztosítani tudta a termelés folyamatos­ságát. A munkások, látva a kapitalisták szabotálását, kö­vetelni kezdték a gyárak azonnali szocializálását. fVaraminak, a kormány szociáldemokrata ke­reskedelemügyi miniszterének azonban nagyon furcsa felfo­gása volt a szocializálásról. Juhász Nagy Sándor leírja már idézett könyvében, hogy „Garami rendkívül nehéz helyzetbe jutott, mert az volt a meggyőződése, hogy egyes indokolt esetektől eltekintve nem alkalmas az idő a szoci­alizálásra. Garaminak tehát az a nézete alakult ki, hogy az egyes közérdekű, nagyobb üzemek szocializálását boldo­gabb időre kell hagyni és leg­feljebb a terv előkészítését kell kidolgozni”. Garami, a szociáldemokrata pártvezér tehát szembefordult a mun­kásság akaratával és vállal­kozott a tőkés tulajdonnak „boldogabb időre” való át­mentésére. De nemcsak a szocializálás kérdésében foglalt el ilyen álláspontot Garami. A Nem­zeti Tanács programja meg­hirdette a sajtószabadságot is. Az újság kiadásához azon­ban papír is szükséges és a papírkiutalás ugyancsak Ga­ramihoz, mint kereskedelem­ügyi miniszterhez tartozott. Göndör Ferenc, az Újságíró Szakszervezet jobboldali szó­Szovjet hajók a Földközi-tengeren A béke és biztonság garanciája Nyikola) Szmirnov, alten­gernagy írja a Krasznaja Zvezda című szovjet katonai lapban: „Senkinek sem en­gedhettük meg, hogy a Föld­közi-tenger térségét olyan háborús tűzfészekké változ­tassa, amely az emberiséget rakéta-nukleáris világkataszt­rófába sodorhatja. Ez indo­mmm 1068. november 13., szerda I füzesabonyi Gépjavító Állomás felvesz több éves gyakorlattal rendelkező műszaki osztályvezetői és szerszámszerkesztői munkakörbe, továbbá nagy gyakorlattal rendel­kező Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés az állo­más főmérnökénél, személyesen. kolja a szovjet hajók jelen­létét a Földközi-tengeren. A cikkíró emlékeztet a 6. ame­rikai flotta szerepére, ame­lyet már húsz éve a népek nemzeti felszabadító mozgal­mának elnyomására, a dél- európai államok belügyeibe való gátlástalan beavatkozás­ra használnak fel. A 6. flotta bármikor kész a tengerről és a levegőből csapásokat mérni az ellenfél objektumaira, mégpedig atom- és hagyomá­nyos fegyverek felhasználá­sával. Fő ellenfelének pedig a Szovjetunióit és a többi szo­cialista országot tekinti. Ilyen körülmények között „a szovjet állam, amely — mint ismeretes — fekete-ten­geri, következésképpen föld­közi-tengeri hatalom is, nem maradhat közömbös a hábo- borús kalandorok azon mes­terkedéseivel szemben, ame­lyeket a Szovjetunió és más szocialista országok határai­nak közvetlen szomszédságá­ban szerveztek.” A Krasznaja Zvezda cikk­írója végül rámutat, hogy a szovjet hajók jelenléte a Földközi-tengeren megakadá­lyozza a 6. amerikai flottát a Pentagon agresszív elgon­dolásainak büntetlen végre­hajtásában. ily módon a szovjet flotta hajóinak jelen­léte a béke és biztonság ga­ranciája ebben a térségben. Lezuhant egy kétmotoros utasszállító repülőgép a me­xikói Villahermosa közelé­ben. A kétfőnyi személyzet és tíz utas életét vesztette.. A szerencsétlenül járt repülő­gép Tapachulából seállt fel és 45 perc múlva kellett vol­na földet érnie Villahermosa repülőterén. A jelek szerint a pilóta, aki gépével viharba került, kényszerleszállást akart végrehajtani Újabb lövöldözés a Jordán folyó mentén AMMAN: Kedden a kora reggeli órákban izraeli egységek gépfegyvertüzet nyitottak Jordán területre, a Holt­tengertől északra fekvő kör­zetben. A tüzet a jordán erők viszonozták, a tűzpárbaj ösz- szesen 20 percig tartott, amelynek során két izraeli katona megsebesült cláldemokrata titkára leírja Vallomások könyve e. visz- szaemlékezésében, hogy csa­lódnia kellett vezérében, mint kereskedelmi miniszter­ben. Garami ugyanis azon az állásponton volt, hogy 6 a miniszteri székben nem párt­vezér és nem képviselhet pártérdekeket így aztán minden Jobboldali, reakciós és klerikális lap megkapta a papírkiutalást, számos eset­ben bőségesebben, mint a baloldali lapok. A Vörös Új­ság megjelenését pl. teljesen meg akarta gátolni Garami azzal, hogy kizárta a papir- kiu tálasból. A Károlyi-kormány már november 2-án meghirdette, hogy általános és titkos vá­lasztójogi alapon választott új országgyűlés fog a közel­jövőben összeülni. Gróf Batthyányi belügyminiszter azonban még december ele­jén is a kormánybiztos főis­pánok kinevezésével bajló­dott és „nem volt ideje” a választások előkészítésére. A polgári kormányzat fennállá­sának négy és fél hónapja alatt a beígért választások nem valósultak meg. Ugyan­akkor arra volt Ideje a bel- ügymlnsz temek, hogy a csendőrséget, rendőrséget, a polgárt állam érdekében ál­ló fegyveres erőket megerő­sítse. A polgári kormányzat végeredményben egy kérdést oldott meg, a fegy­verszünet kérdését A hábo­rú azonban már így is, úgy is véget ért, a fegyverszünet megkötése tehát csak egy for­mális tény volt Ugyanakkor a kormány nem tudta bizto­sítani, hogy a fegyverszüneti szerződésben megállapított demarkációs vonalon túlme- nőleg a szomszédos államok területre éhes burzsoáziába ne foglaljon el Jelentős terü­leteket. A belgrádi fegyver­szüneti szerződés Magyaror­szágnak nyolc hadosztály fegyverben tartását engedé­lyezte. A Károlyi-kormány négy alkalommal kísérelte meg á hadseregszervezést tel­jesen sikertelenül. A háború­ban kifáradt katonák semmi értelmét nem látták a kato­náskodásnak, mert a polgári kormány nem tudott eléjük állítani olyan célt, amelyért érdemes lett volna küzdeni. Néhány hónappal később a proletárdiktatúra sokkal sú­lyosabb körülmények között több mint százezer főnyi had­sereget állított fel. A polgári kormányzat te­hát fokról fokra bebizonyí­totta tehetetlenségét A dol­gozó tömegek az első hóna­pokban még várták a beígért reformokat, mivel azonban ezek elmaradtak, egyre job­ban eltávolodtak a kormány­tól. A Károlyi-kormány, mely a forradalom győzel­mének eredményeképpen ke­rült hatalomra, nem képvi­selte következetesen a nép érdekét. Egész uralma alatt küzdött a tömegbázis hiányá­nak a problémájával. A re­akciós csoportok még a leg­enyhébb reformintézkedése­ket is túlságosan radikális­nak tartották, és eLső rémü­letük elmúltával ellenforra­dalmi szervezkedésbe kezd­tek a kormány megdöntésé­re. A kormány viszont mit sem tett az ellenforradalmi mozgalmak felszámolására, ami a dolgozó tömegekben egyre jobban azt az elgondo­lást érlelte meg, hogy a kor­mány hallgatólagosan egyet­ért az ellenforradalmárokkal és még jobban eltávolodtak tőle. A Nemzeti Tanács a pol­** gári demokratikus forradalom győzelme után lé­nyegében semmit sem váltott be azokból az Ígéretekből, amelyeket a forradalom előtt programjában megígért. A parasztok nem kaptak földet, a munkások munka nélkül voltak, a népnyomor még to­vább fokozódott. Ilyen kö: rillmények között a dolgozó]) már eleve várakozással tekin tettek az egész polgári tár-,, sadalom válságából kivezet^ ’-itat mutató kommunistán, pártra. • \

Next

/
Thumbnails
Contents