Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-10 / 264. szám
Egy kis séta Egerben 0 Liíkalanz: a rekonstrukciós terw .. • ■.'Z.** ""V "* ’ '"'"■"r-^~Zißh-^i':--.. y y"'y' ' '.; _ | Kén a közeljövőből — így néz majd ki „madártávlatból” az egri vár a rekonstrukció után. ©r. Sárkány Pál: A itaritiadik évezred kOszibéa Jó piaca van ma a futoro- kjgLának, a jövő rejtelmeit kutató tudománynak. Az idetartozó irodalom — akár fantasztikus regények, akár újságcikkek, altár inkább ismeretterjesztő. kötetnyi dolgozatok formájában — mindig az olvasó érdeklődésére tarthat számot. Címe és címlapja után ítélve dr. Sárkány Pál munkája is ebbe a témakörbe tartozónak tűnik. A tartalom azonban módosítja a felszínes ítéletet, a könyv — ahogy vesszük — több, vagy kevesebb ennél. Kevesebb, mert figyelmen kívül hagyja a fantázia adta lehetőségeket Több. mert nem annyira szórakoztató olvasmány. mint inkább tanulságos ismeretanyagok közlése. Maga a téma többszőr feldolgozott mégsem eléggé feltárt: mit eszik az emberiség egy fél vagy egy egész évszázad múltán? Sárkány Pál tudományáganként tagolt fejeztetekben, széles tájékozódás alapján, igen módszeresen keresi a választ Alaposan végigvizsgálja, közben érthető egyszerűséggel ismerteti azokat a folyamatokat amelyek a termőterületek kiterjesztésével, a biológia igába fogásával, a talajjavítással, algatenyésztéssel, az élesztők felhasználásával, gépesítéssel, vegyszerezéssel, a műanyagok igénybevételével, növénynemesítéssel, az építkezés forradalmával a mezőgazdaság fel! dülését az élelmezési probléma megoldását sejteti. A könyv legnagyobb érdeme. hogy bizonyítja: a mezőgazdaság a jövőben „elegáns” foglalkozássá válik, jól dönt az a fiatal, aki ezt Választja hivatásul. Hibái — ha ilyet is keresünk — az alapkoncepcióból következnek. A szerző „mindkét lábával a földön marad”, miközben elsősorban — helyenként kizárólag — technikai-technológiai szempontból közelíti meg a jövőt. (F. B.) Valahányszor vidéki újamról hazatérek Egerbe — akár nappal van, akár este —, mindig kedvtelve nézem a felbukkanó várost. Távolról is szép, közelről is — ha sétálok az utcán mindig felfedezek valamit, valami újat, mint amikor kedvenc könyvét olvassa el az ember többször is, és mindannyiszor meghökkenve vesz észre olyan epizódokat, amelyekre nem figyelt fel eddig, de amelyek még érdekesebbé, szebbé teszik az élményt. Nem tagadom, lokálpatrióia vagyok egy kissé, de azt hiszem, nagyon sok egri nevezheti magát szintén annak. Ojabb sétára indultam, ki tudja hányadikra már, és útikalauzom az a rekonstrukciós terv volt, amely leírja régi ismerősünk — a város és a vár — új arcát A Bajcsy-Zsilinszky-tömb lassan teljesen felöltözik új ruhájába, de téved, aki a szép portált az új tetőt látva valami dekorációfélére gondol az idegenforgalom számára. Egy nagy kapun belépve például azonnal érkezik a cáfolat — üres udvart lát az ember, ahol valamikor „sufnik” — mosókonyhából, fáskamrából alakított lakások — éktelenkedtek. Ezeket a nem embernek való lakásokat megszüntették, lakóik újat kaptak. De ez még nem minden. A cél — ahogy az „útikalauz” is említi —, a belvárosi lakásokat úgy kialakítani, hogy megfeleljenek a modern lakóépületek kényelmének. Gázfűtés, beépített konyhabútor, gáztűzhely, szép fürdőszoba, s ami a legfontosabbak egyike: száraz lakás, jó szigetelés. Ez az elv vezérli a korszerűsítéseken dolgozókat. A tömb-rekonstrukciók tehát kívül-belül „tisztába teszik” az elaggott lakásokat, némelyeket a cél érdekében megszüntetnek, másütt, ahol ez a városképet nem zavarja, emeletráépítésre kerül sor. Nemsokára befejezik a Bajcsy-tömb rekonstrukcióját, s elkezdik a következőt. A belváros legszebb tere, a Dobó tér akkor nyeri el végleges formáját, ha felépül az új Centrum Áruház. Nemsokára befejezik a régi „Hangya” épületének bontását. Áthaladva a tér mellett folyó patak híd- ján, balkéz felől emeletes ház áll. Eléggé rossz állapotban, földszinti ablakain igen szép vasráccsal. Az épületet helyre kell hozni, de ez nehéz. Igaz, törvény van rá. hogy a tulajdonosokat lehet kötelezni az épületek reno- váltatására, ám a tulajdonosok nagy többsége idős, kispénzű ember. Segítséget kell nekik nyújtani. A Dobó utca a további útirány a sétán. Több ház komoly veszélyben van az elaggott, omladékony várfal tövében, hasonlóképpen, mint a Május 1. utcában. Nemrégiben két házra omlott le a vártak Másütt hatalmas kőtömbök zúdultak alá. Tizenegy telket kell kiüríteni az életveszély miatt, a lakóknak új lakást adni. Nehéz lesz, mert a 34 szükséglakás — más feladatok miatt is — kevésnek bizonyul. A Dobó utca páros oldalán kisvendéglők is helyet kapnak. Talán hamarabb felépülnek, mint a Vadászkürt, ahol az üres telek szinte fényűzésszámba megy, s más építkezést is akadályoz!) Aztán felkanyarodunk a várba. Mindenütt munka folyik, ásatások, műemlékeit „konzerválása”,.. Útikalauzom alapján egész másképp látom, mint ahogy évtizedeken keresztül sétáink alkalmával megismertük. Áthaladva az alsó kapun, az út mellett pavilonok várj ált a látogatót ajándéktárgy altkai, népművészeti cikkekkel, csomag- megőrzővel, képeslap- és bélyeg-automatákkal, és telefonfülkékkel. A Varkorch- kapu mellé pénztár kerül. Bent a várudvar képe egészen megváltozik. Lebontják az összes épületet a gótikus palota körül. Helyükbe korszerű múzeumépület kerül. Földszintjén megtekinthetők az eddig feltáratlan káptalansor épületeinek maradványai. Az udvaron álló egykori középkori épület feltárt részeinek felhasználásával és a részben fölé kerülő fedett terasszal új bisztró, ülőfogyasz- tásos gyorsbüfé épül. Az éhes kiránduló azonban felkeresheti majd a Török-bástyában berendezendő éttermet is! Eredeti formában jelenik meg nemsokára a Szép-bástya is. És egyre hosszabb utat tehetnek majd meg a vendégek a kazamata folyosóin — ezek feltárását tovább folytatják. Ez a kis séta nem a képzeletben történt. A belváros és a vár átöltöztetése a szemünk előtt folyik: hónapról hónapra újdonságokkal találkozunk a magunk és a város látogatóinak örömére. (kátai) Előadások, viták és kiállítások FotokSub Egerben p Az egri Megyei Művelődési Ház klubot nyit az amatőr fotósok számára, ahol egymás munkájával is megismerkedhetnek, ugyanakkor technikai és esztétikai előadások. viták alkalmával gyarapíthatják ismereteiket. Az egri fotoklub kiállításokon mutatja be tagjainak munkáit. Az klub november 15-én est"* hét órakor tartja első öszejövetelét, ahol kidolgozzák a klubfoglalkozások programját és a kiállításod, előadások rendjét ist Vadlihák C supasz és kifosztott a határ. Az idő néhány hét alatt letarolt mindent, fcmit a bőséges nyár beérlelt. Az útszéieken £rés kórók ásítoznak, színes tollú fácánkaka- $ok kiáltoznak a nádasban. Reggel hét óra, de a szürkület nem akar pltakarodni, mert a köd mázsás súllyal húzza pissza a földre. — Járjunk egyet — biztat a vadőr, miközben zsebre csúsztatja szalonnásó bicskáját. Sok embernek szomorúságot hoz az ősz, imgem megnyugtat, felvidít, hiszen ilyenkor kezdődnek a vadászörömök, a vasárnapi kirándulások. Túl jutunk a nagy tábla szántáson, amely- fői ilyenkor még álmosan kelnek a nyulak és elindulnak az akácoson túlra, ahol még nem ezántották föl a káposztáskertet. Csak lassan, ballagó léptekkel haladunk, hiszen az erdőt, mezőt járó emberekhez nem illik a sietség. Látni, hallani, fig^felni, a vadakkal találkozni csak csendes, nyugodt járású embernek lehet. Előttünk zöld búzavetés. A jövő nyár gaz- rdag ígéretét rejti magában ez a kép. A hajnali harmat ott csillog minden búzaszálon. A vadőr megáll. Mereven néz maga elé, bztán a nyakában függő messzelátója után nyűi. .. . — Vadlihák. Egy csapat liba — mondja, es nyújtja felém a távcsövet. Óvatosan, lehetőleg a fák takarása alatt Indulunk feléjük. Vége a békés nyugalomnak, nagyokat dobban a vadászszív. — Csak óvatosan, lépésben — integet az Üreg. Már-már szabad szemmel is jól látjuk őket, amint a frissen kelt vetést dézsmálják. Lehetnek húszán, huszonötén. Ma azonban nincs szerencsénk. Még lőtá- nolon kívül vagyunk, amikor hangosat gágog • vezérgúnár és az egész csapat, mint nagy tzürke felhő, útra kel. A magasból jól látszik ttmerös „V” alakjuk. Gágogásukat t* felénk ptáorja a ködöt kergető szélei % Repülőn T ízezer méter magasan repülünk. Lesem, figyelem az arcokat. Szomszédom egy ötven körüli úr, illatos szivarából pöfékel és az alattunk gomolygó felhőket figyeli. Előttem egy csinos, barna fiatalasszony ül, két kis gyerekkel. A kicsik a nagy élményt semmibe véve szopogatják a cukorkát, amivel a bájos légikisasszony kínálta meg őket. — Jancsika, ne rugdosd Ágikát! — szól a mama, miközben almát tisztít a gyerekeknek. A motorok tompa zúgással dolgoznak. Egy- egy légörvénynél, mintha lejjebb csúszna a gép, aztán megint emelkedik. Kitekintek az ovális ablakon. Egy „tenyérnyi” helyen szétcsúsznak a felhők és kiragyog alattuk a föld. Hosszú, aranyos pántlika a Dnyeper. Parányinak tűnő házak, épületek, tornyok. Így fest a magasból Kijev, Ukrajna fővárosa. A folyó bal partján három esztendő alatt épült fel egy háromszázezres lakónegyed ... Tíz kilométer magasból olyan, mint egy gyúrótábla nagyságú maketten a házsorok. A mieinket figyelem. A csoportot. Valamennyien jól viselik el az egyébként végtelenül kellemes utazást. Viccelnek, esznek, olvasgatnak. Hátam mögül egy idősebb hölgy megérinti a vállamat. — Kérem, szóljon a kisasszonynak! — Csak nem fél? Vagy ... — Ugyan, dehogy! Az evőeszköz beesett az ülés alá ... Parányi csík az ablak alatt. A Kárpátok, innen azután ereszkedni kezd a TU—104-es. Először lassan, észrevétlenül, majd kissé érezhetőbben. Mintha azért csendesebbek lennének ... A két gyerek a mama ölében. A szundikáló szivaros úr felébred. Egif kis zökkenés és Ferihegyen vagyunk. Két óra húsz perc alatt Moszkvából. Pontosan ennyi a menetidő Budapesttől Egerig. Autóval.-J Teherbírás és helytállás Képességeink rendszerében egyike a legfontosabbaknak a teherbírás. Nincs olyan nap, amely próbára ne tenné ezt a képességünket. Tőle függ sikeres befejezése munkánknak, helytállásunknak, ha nagyobb erőfeszítésekre van szükség; ha akadályokat kell legyőzni; ha fáradtak, vágj' idegesek vagyunk. A fizikai (testi) szellemi és erkölcsi teherbírás éppen- úgy, mint bármily más képességünk, nem velünk született sajátosság, hanem gyakorlás, tevékenység útján alakul ki az élet folyamán. Ez az oka annak, hogy fejlettségi szintjük nemcsak a korral/változik, hanem ugyanabban az időben és ugyanannál az egyénnél is más-más szintet mutat. A nagy testi erő önmagában még nem jelent képességet, nagyobb szellemi és erkölcsi erőfeszítésekre is. A csupa izomember lehet erkölcsileg és szellemileg igen gyenge, de a szellemi és erkölcsi nagyság sem párosul mindig megfelelő fizikai erővel. Ezen eltérések ellenére mégsem függetlenek egymástól. Az erős fizikum jó alapot képez a szellemi erőfeszítésekhez, a kitartó munkához, nehézségek legyőzéséhez. Viszont az erős akaraton alapuló erkölcsi teherbírás a gyengébb szervezeti adottságokkal rendelkező embereket is képesítheti kiemelkedőbb alkotásokra. A teherbíró képesség igen különböző formákban nyilvánulhat meg iskolás gyermekeinknél. Leggyakoribb megjelenési formája az egyenletes tanulásra és munkavégzésre való készség, a töretlen szorgalom, a kitartó és türelmes munka. Fejlett erkölcsi teherbírást jelent, ha gyermekeink le tudnak mondani pillanatnyi kényelemről, szórakozásról, irreális vágyakról és elképzelésekről. Magas fokú szellemi és erkölcsi teherbírásra vall, ha nagyobb nehézség nélkül tudnak átélni sikertelenségeket, kudarcokat; ha sikeresen győznek le idegi feszültségeket, szereplési lázt, vizsgafélelmet, vagy felelésekkel járó drukkot Komoly erkölcsi erőre következtethetünk, ha gyermekeink őszintén és kényszerítő momentumok nélkül tudják elismerni az elkövetett hibákat, és a következményeket is készségesen vállalják. A teherbíró képesség fejletlenségének jele, ha iskolás gyermekeink erősebben és gyorsabban fáradnak; ha figyelmüket nem tudják tartósan feladatukra koncentrálni. A szellemi és erkölcsi erőfeszítésekre való képesség hiányára mutat, ha nem tudnak és nem akarnak megbirkózni alapvető iskolai, vagy iskolán kívüli feladataikkal, vállalt kötelezettségeikkel, ha könnyen lemondanak elhatározásaikról; ha nem tudnak uralkodni érzelmeiken, hangulataikon, pillanatnyi vágyaikon. Erkölcsi gyengeségre vall a túlzott sértődékenység, a kritikával szemben tanúsított elutasító magatartás, az önuralom és önfegyelem hiánya, a menekülés a felelősség elől. A teherbíró képesség fejletlensége igen komoly® gátolja a gyermek egészséges és sokoldalú fejlődését. A fáradékony gyermek órák hosszat is elül feladatai mellett, felkészülése mégsem tökéletes. Az iskolában sem tud kitartóan és elmélyült figyelemmel részt venni a foglalkozásokon. A tanultakat emiatt sem megérteni, sem elsajátítani nem képes megfelelően. A szellemi erőfeszítésekhez nem szokott gyermek képtelen egyedül, önállóan tanulni. Anélkül, hogy megpróbálná nyelvtani, számtan-, fizikai feladatait egyedül megoldani s a megoldás közben a nehézségekkel megbirkózni, azonnal segítség után fut. Bizonyos idő múlva nemcsak kéri, hanem követeli is ezt a segítségnyújtást. Az ilyen tanuló sohasem ismeri meg azt az örömet, amely a problémákkal, feladatokkal való birkózás és a sikeres megoldás nyomában jár. „A nem tudom, nem vagyok képes egyedül” álláspontja igen veszélyes életelvvé erősödhetik és oda vezethet, hogy mindent, ami nehéznek tűnik és nagyabb erőfeszítéseket igényel, elhárít magától a gj'ermek. Gyakran ismétlődő kudarcélmények is kísérő jelenségei lehetnek az erőfeszítésekre való képesség hiányának. Ezek az élmények képezik alapját azoknak a negatív személyiségvonásoknak, amelyek az önbizalomhiány, a beletörődés, a lemondás, a pesszimizmusra hajló életfelfogás formájában válhatnak tulajdonunkká. » Szocializmust építő hazánknak — Lenin szavaival élve — erős, edzett, fizikai és erkölcsi teherbírásra képes, harcra kész ifjúságra van szüksége. De az egyén boldogsága is megkívánja ezt, hiszen a boldogságot nem lehet készen kapni. Megszerzéséért és megtartásáért is nemegyszer komoly harcot kell vívni, és a legkülönbözőbb megterheléseket kiállni tudni. A teherbírás kialakítása éppen ezért egyik legfontosabb feladata az iskolának és a szülői háznak. A feladat megvalósítása átszövi nevelőmunkánk egészét, ezért itt csupán a legfontosabb elvekre hívhatjuk fel a figyelmet. 1. Sokan azt hiszik, hogy a gyermek boldog jövőjét azzal alapozzák meg, ha kívánságait válogatás nélkül teljesítik és megkímélik mindentől, ami komolyabb erőfeszítéssel, lemondással, vagy áldozattal jár. Végzetes tévedés ez, mert ezzel gyermekünket éppen azoktól a fizikai, szellemi és erkölcsi erőktől fosztjuk meg, amelyek egy boldogabb élet kialakításához, a nehéz helyzetekben való helytálláshoz alapvetően szükségesek. 2. A teherbíró képesség fejlesztésének leghatékonyabb módja a céltudatossággal és felelősséggel összekapcsolt aktivitás, amely erőfeszítésekkel jár. 3. A legvonzóbb célokért is csak azok tudnak kitartóan küzdeni, akiket tevékenységük során sikerélmények támogatnak. A leküzdött akadály önmagában is örömteli élmény. Még inkább azzá válik, ha ezt elismerés is követi. Iskolának és szülői háznak egyik legfontosabb feladata, észrevenni és elismerni az elért eredményeket. 4. Az önállóság megszerzéséig gyakori a sikertelen próbálkozás, amelyeket a gyermek csak úgy tud legyőzni, ha segítséget kap. Szükség van tehát arra, hogy a nehézségekkel birkózó gyermeknek a szükséges segítséget mindenkor megadjuk. 5. A gyermek harmonikus fejlődése megkívánja, hogy a teherbíró képességet minden irányban, tehát a testi, szellemi és erkölcsi élet területén egvaránt fejlesszük kL Dr. Somos Lajos
