Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

A serdülők nevelési problémái a családban kétszínű, alamuszi, mindenki­hez, minded körülmények kö- sött alkalmazkodó ember vi­lik belőle A SZÜLÖK gfeywaa éa nem AZ ELMONDOTTAKHOZ ®gyöt leggya- két lássa. Viszont a gyermek merősről ______ ko ribb pana- éppen art érzi, hogy már nem éppen a legüszteletteljesebb még néhány Jó tanácsot: ne nosza, amellyel sokszor szín- kicsi. Szeretne a felnőtt hoz hangon beszélnek. A ballot- követeljük attól a aerdttlő te kétségbeesve fordulnak a hasonlítani. Innen adódik, takat a serdülő kitűnően el- gyermektől, akit még fcte- pedagógushoz az, hogy az ed- hogy tudatosan, vagy tudat raktározza magában és atka- gyermeknek tartunk, hogy dig aranyos, szófogadó, ud- alatt igyekszik, olyan lenni, lomadtán alkalmazza Is a fel- úgy viselkedjék, mint a fel­vonás, de már serdülő kor- mint amilyennek a felnőtte- nőttek megbotránkozására, nőtt Ne fojtsuk beléjük a han lévő gyermekük most két látja. Próbál váratlanul Ha például a szülők otthon szót, ne torkoljuk le őket a felesel szemtelen, tisztelet- bekapcsolódni a felnőttek be- türelmetlennek egymással, mindent jobban tudó felnőtt len velük szemben. szigetesébe, vitáiba, meg- vagy a nagyszülőkkel szem- pozíciójából. Szakítsunk időt A leggyakoribb „kamasz- hökkentő dolgokat mond, fel- ben, akkor ne várják ei a ama, s találjuk meg a mód­hibák” ezek. nőtt vicceket mesél, stb. Ha gyermektől, hogy ő más íe- Ját annak, hogy serdülő A szülőknek számolniuk ilyen esetben szigorúan le- gyen velük szemben. A ser- gyermekeinkkel már JTéLnőtt- kell azzal, hogy 10—15 éves intjük, vagy ami még rósz- dűlőben végtelenül nagy a* ként”, baráti módon beszél- gyermekeiknél felmerülnek szabb, nyivanoßan megszé- igazságérzet is. Nincs az aa gessünk el minden problémá- ilyen nevelési problémák, gyenitjük, csak makacsságot érzékeny műszer, amely úgy ról, a saját problémáinkról is. Nem szabad azonban azt és még nagyobb ellenállást reagálna a jelenségekre, mint Vonjuk be őket a család ter- gondolnunk, hogy ezek a hl- váltunk ki belőle. Ilyenkor a kamasz az igazságtalanság- vezgebőseibe is, hogy a gyer- bák állandósulnak is. Nagy- jön a visszabeszélés, felesélés m. Szavakkal nehezen tudjuk mek valóban érezze a család­részt éppen a szülőkön mű- és az állandóan visszatérő őket nevelni, ha a szavak ban ezt, amit a költő olyan lik, hogy ne állandósuljanak, kérdés: „Ha nektek szabad, mögött nem áll aranyiede- szépen fogalmazott meg: A serdülőkor nem krízis, nekem miért nem?” A szülő, aetként a tett, a jó példa, nem katasztrófa a gyermek ideje és türelme fogytán, s itt kell feltétlenül be- ék'bében, de olyan nehezebb vagy belefojtja a gyermekbe ®élni a következetességről, fejlődési szakasz, az önálló a szót, vagy még egyszerűb- mint nagyon fontos nevelési egyéniséggé, a felnőtté ala- ben: pofomnál zárja le az elvről, A következetlenség Iculás időszaka, amely mind ügyet Pedig ebben az eset- ebben a fejlődési szakaszban a szülők, mind a nevelők ré- ben is sokkal jobb nevelési különösen nagy bajokat, kö­szörül fokozott figyelmet, tű- módszer lett volna a legyő- moly törést okozhat a gyer- relmet, tapintatot és tudatos zés helyett, a baráti meggyő- mekben, a gyermek és a szfl- nevelési eljárásokat igényéi, zés módszerét alkalmazni. viszonyában. Nagyon vi­gyázzunk arra, hogy ne a feiST I™ i S™* fc-.-Ä másik ügyéhez egész létemmel van közöm'* Dr. Csermák Gézává A fogápolásról |A GYERMEK hangulataink, fáradságunk ____ telettem, 1( serdülő irányítsák a nevelési eljáré­sz emtelen. Mi lehet ennek az kitűnő megfigyelő. Tisztelet- salnkat. Ne büntessünk pól­ók n’ Sajnos nagyon sok szü- lensége a felnőttekkel szem- dául olyan dolgokért, amelye- lő hajlamos arra, hogy gyér- ben sokszor éppen abból adó- ken máskor jót nevettünk, mekében még ebben a kor- dik, hogy hallja, amint va- Mert a gyermek vagy feliá­ban is, mindig a kisgyerme- lamelyik rokontól, vagy te- zad és elhidegül, mert ezt dik­Egy ruha több alkalomra — Segít a divatébszer — A fogffiövasodás népbe­tegség, amely meghatározás nemcsak közegészségügyi jelentőségét húzza alá, ha­nem rámutat megelőzésének fontosságára is. A szuvaso­dás elleni küzdelem komp­lex feladat A rendszertelen és ötletszerű étkezések, konyhatechnikái jellegzetes­ségek, a túlzott szénhidrát­fogyasztás, különösen a gyermekkori főétkezések közötti cukorka- és csokie­vést íogszú-megbeteaedésl •kozhat A megelőzés rendszabá­lyai között nagyon fontos helyet foglal el a fog- és szájápolás. Statisztikai fel­mérések bizonyítják, hogy a rendszeres és helyes fog­ápolás nagymértékben csök­kenti a szu vasodást. Kollé­giumokban, nevelőintéze­tekben, bentlakásos napközi otthonokban — Aol felü­gyelet mellett rendszeres fogápolás folyik — sokkal kevesebb a fogszú-megbete- gedettek száma. A kézzelfogható emelke­dés és fejlődés ellenére ha­lónkban sajnos az egy főre eső évi fogkrém- és fogkefe­felhasználás még mindig igen alacsony. Különösen rossz a helyzet mezőgazda- sági vidékeinken. Nem rit­ka faluhelyen az olyan eset hogy az egész család­nak egy fogkeféje van. Csu­pán ünnepnapokon, csalá­di ünnepek előtt mosnak fogat Fogorvosok a meg­mondhatói, hogy fog- és (Vámos Magda rajzai) — Mit vegyek fel — hang- A sima vonalú ruha fámba- Elegáns színház! ruhává zik fel nemegyszer az örökké rikával kombinált műbőr öv- varázsolhatjuk ugyanazt a visszatérő kérdése a háziasz- szonynak, amikor szerényebb ruhatára előtt töpreng, ho­gyan öltözhet az alkalomnak legmegfelelőbben. Egyszerű és hasznos ötlet: diva léksze­rekkel az alkalomhoz meg­felelően változtathatjuk öl- lesz, ha fém és tekla kombi- tözékünket. Ha van például nációjú kétféle gyöngyfűzés vei, nyomott mintás, vagy ké- ruhánkat ha ezüst színű, zi festésű sállal csinos utcai többszörös strasszpánttal ál­ruha, ha ugyanerre a ruhára, szí tjük. Ha a ruha ujjatlan, elhagyva a sálat és az övét akkor a strasszpánthoz ha- egy diszkrét melltűt teszünk, sonló bizsut tehetünk a fel­délutáni ruhaként viselhető, sőkarra. Színházba viselhet- Elegáns délutáni viselet jük akkor is, ha gyöngygal­lérral díszítjük. A díszpárnákról Ki ne Ismered s dúsan montírozott tüUfodrokkal, bársonnyal díszített hatalmas díszpámákat Különösen idősebb emberek lakásaiban találkozhatunk ezekkel a prak­tikusnak egyáltalán nem mondható darabokkal. Se nem dísz, se nem használati tárgy. De milyen legyen a mai Ízlésnek megfelelő, a régi és új bútorokkal berendezett lakásokhoz egyaránt illő díszpárna? A dtszpáma két célt szolgál. Legyen kedves színfolt s lakás díszítésében, de ugyanakkor alkalmas arra Is, hogy az ember a feje alá tehesse; vagy szőnyegre rakva ké­nyelmes ülőalkalmatosság legyen a gyermek számára, vagy éppen a felnőttnek Is, tv-nézéshez. Ebből egyenesen következik, hogy mellőzni kell a fodros, raííolt párnacso­dákat A legszebbek a különböző tájegységek szőttes, hím­zett párnái. Bármelyik vidék népművészeti hagyományait szájápolási kultúránk mennyire alacsony! A helyesen végzett száj­ápolás tiszta, üde érzést nyújt. Tapasztalat szerint az emberek nagyobb része reggel, közvetlenül felkelés után mos fogat majd ezt követően reggelizik. A na­pi egyszeri fogmosás — a fogszú megelőzése érdeké­ben — nem sokat ér. Az es­ti étkezés után S—10 óráig a szájban bomló ételmarad- ványok reggelig elvégzik zománckárositó hatásukat Döntő fontosságú tehát a vacsora után. — közvetlenül lefekvés előtt — végzett fogápolás. A fogápolás meg­tanítását már 2—3 éves kor­ban meg kell kezdeni. Ter­mészetesen ebben a korban nem a fogápolás techniká­jának az elsajátítása a dön­tő, hanem annak ténye és rendszeressége. A gyerme­kek fogápolásra szoktatásá­nak legjobb módszere a szülők példamutatása. A szájvizek használata kellemes, üde leheletet biz­tosít, azonvan a kefével tör­ténő fogmosást nem teszi nélkülözhetővé. A szuvas, letört fogaknál azonban már nem fogkrémre, száj­vízre, szagtalanítóra van szükség, hanem sürgős fog­orvosi kezelésre. (Vlrdgjarök Aszparágusz télen Itt az ideje, hogy az eddig a szabadban, vagy a verandán tartott virágokat bevigyük a szobákba. A virágállványokról, vagy falra erősített virágtar­tókról lecsüngő dús hajtású dekorativ díszítő hatású aszpa­ráguszunkat is csak úgy óvhat­juk, meg, ha télen, a szobában is, megfelelő életfeltételeket teremtünk számára. Sokan panaszkodnak, hogy nyáron át gyönyörűen díszlő növényük a téli hónapokban mindig tönkremegy. Levelei megsárgulnakt majd lehullnak, hajtásuk —, ha van, levél nél­küli és nagyon megnyúlik. Kevesen tudják, hogy ez a növény — mely Dél-Afrikából mintegy száz esztendővel ez­előtt került hozzánk, csak 10— 14 fokos, világos helyen telel­tethető át. Tehát feltétlenül az ablak közelébe tegyük, ahol sok fényt kap. Fűtött, meleg szobákban, különösen ott, ahol a levegőt meglehetősen kiszá­rító központi fűtés van, a vi­rág a lombját elveszti. Tavasz­szál ugyan megfelelő visszavá­gással helyre lehet hozni a nö­vényt, azonban megfelelő át- teleltetés nélkül soha sem lesz belőle Igazán szép növényünk. Világos, mérsékelten meleg helyre van szükség, öntözni is csak mérsékelten kell, heten­ként egyszer. Leveleinek ki­csiny a párologtató felülete, de nem árt, ha néha állott vízzel permetezzük. Tavasz közeledté­vel szabad csak majd bősége­sebben öntözni. Kényesebb növényünk a fá­tyolszerű aszparágusz plumo- sus, ennek nagyobb melegre van szüksége, de 15—16 foknál melegebb helyiségben ezt se tartsuk, öntözést is gyakrab­ban kivan. Ha mégis lehullat­ná lombjait, tavasszal ugyan­úgy visszavágható, mint másik fajtája. Ha gondosan teleltetjük át növényeinket, már kora ta­vasszal újra fejlődni kezdenek. egy sima vonalú, egyszínű szintetikus anyagból, vagy selyemből készült ru­hánk, megfelelő kiegészítők­kel az egyszerű utcai ruhától a színházi öltözetig minden­féleképpen használhatjuk. rel vesszük fel, és kalapot te­szünk. Minden évszakban divat a gyöngyből készült öv. Egysze­rű, sima vonalú, csillogó gyöngyövvel ötórai teához csinos táncruha lesz. És még egy ötlet. Ha szín­házi és tánccipőnek viselt fe­kete, vagy sötétkék cipőre, a ruhán alkalmazott díszítés­sel összevágó strassztűt te­szünk, a divatos kiegészítője lesz öltözékünknek. A fiatal, csenevész tölgy fác8ka valahol egy domb tetején nőtt.^ A körülötte lé- ves sem meg a vo suru erdő azonvan füzeden, elfogta előle az élte- — Nem, kedves fa­tő napfényt, és ha cső vág6 cgészen mást esett. a hatalmas, lőisd. Tudod, öreg tölgyfák gyöke- azért vagyok rei elszívták előle a 0iyan satnya, mert vizet is. nem tudok megnőni Nagyon elégedetlen jtt a nagy fák tövé- voűt hát a sorsával a fjen. Nem ér a nap- his tölgyfa, s arnif fény, a gyökereim kor egyszer a közeli nem kapnak elég tó­faluból egy favágó ve- s még a szeUa tódött a közelébe, el- sem játszadozhat a keveredetten megszó- leveleimmel, mert a litotta: sűrű lombok nem — Kedves jó fává- eresztik a közelem­gó, kérlek, hallgass be. Arra kérlek te- meg, volna egy kéré- hát, kedves, jó fa­sern. vágó. h-ogy irtsd ki A favágó csodál- körülöttem az erdőt, kozva tekintett a ri- — Es mi lesz ak- mánkodó, satnya kis kor, ha kiirtom az er- tölgyre, azután meg- dőt? — kérdezte a ja­kérdezte: vágó. — Na és mi lenne — Ó, majd uieg.át- az? Csak nem azt nád. hogy pár év alatt akarod, hogy téged mekkorára nőnék, vigyelek haza tűzifa- Akkora lombot nö- nak, mert bizony vesztenék, hogy az ár­olyan satnya vagy, nyékom befedné a hogy még rántott le- völgyet, s az egész se az ostoba fácsltárol kettéroppanva a fűre borult. A letört fácska mel­lett elfutott egy gyí­kocska, s sajnálkoz­tál dísze lennék. A favágónak meg­tetszett a fácska be- va szólt hozzá: széde. Fogta hát a — Látod, látod, fejszét, s a jó sok tű- esztelen. Minek zifa reinényével is. ted a favágót, hogy te kér­nekilátott az erdő- irtásnak. Pár hét alatt ki is irtotta a fácslcát körülvevő er­dőt. Hanem amikor az ifjú tölgy már egye­dül állott a dombon mi történt? szabe,dítson meg a szomszédaidtól? Még kicsi és gyenge voltál arra, hogy a vihar­nak ellenállj. Jobb lett. volna elfogadni a dús lombú, erős tör­zsű, vén fák védel- A nyári mL3 nuigad is iz­mos, kemény, halal­nap izzó sugara par óra alatt fonnyadtra perzselte a leveleit. Majd beborult, s ha­talmas dörgésekkel. s kiállítattad volna a szélvihart. Sajnállak, szegényltém, de már sűrű villámlásokkal V*™ segíthetek raj­megjött a vihar. taA- Önzéseddel ma­a erős széllel Tépte, rán- a mag&nyo­gad okoztad korai pusztulásodat — mondta a gyilkoccka Üvöltő, érkezett, ci gáttá san álldogáló tölgyfa és fürgén továbbsza- ágait, lombjait. Vé- ladt a friss esöcsep- gül egy utolsót csa- 1 esillogó rétre. ... , , (Szovjet meséből vanntott a megktn- fordította: zott, satnya fácska Pfeifer Vera.) törzsén, s az derékban Pfeifer Vera) idézik ezek a párnák, harmonikusan illeszkednek a szo­bákhoz. Szépek és ízlésesek a különféle népi hímzésekkel — buzsáki, vásárhelyi, rátétes, írásos motívumokkal — díszített párnák. Külön örömöt és szórakozást jelent, ha magunk készítjük el őket. Ezek a párnák könnyen tisztán tarthatók, moshatók. Divatosak az egyszínű bútorszövetből készített pár­nák is. Kisgyermekeknek nagyon kedves kis párnákat készíthetünk rátétes hímzéssel, mesemotívumokkal. Aki­nek ideje és türelme van, készíthet subapárnát is. Még az úgynevezett „böködős” tűkkel is készíthetünk a régimód1 és ízléstelen kutyás, macskás párnák helyett kongré anyagra modern mintájú párnákat. A díszpárna a mai lakásban nemcsak üres dísz, hasz­nálati tárgy is. Ne sajnáljuk időnként, ha jólesik a fejünk alá tenni. /

Next

/
Thumbnails
Contents