Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-10 / 264. szám
— N már, a Sete Balogh fia« a Pista . . De megemberesedett..; Hát visszajöttél, fiam, a városból, kle.,.? — Vissza, Sándor bátyám, vissza én.. i Állattenyésztő leszek a szövetkezetben — lelkendezett a fiatal szakember, s úgy érezte, hogy ha sehol másutt nem, de itt. a saját falujában, ahol mindenkit ismer, s ahol mindenki ismeri, van tea's, lesz tere dolgozni, mindazt hasznosítani. amit tanult, mindazt amit még tapasztalni, tanulni fog. Két évig küszködött verítékezett ha nem szégyellt« volna, toporzé- kolva sírva fakadt is volna, aztán nem bírta tovább cérnával, szedte a betyár bú tort és távozott Nem üldözték, nem szervezkedtek ellene, nem is haragudtak rá, sőt még egy kicsit sajnálják is, hogy elment Csak éppen nem vették komolyan. A Sete Balogfc gyereke maradt * Pista, akinek még a nagyapját is ismerte a falu és ezek után, hogyne mosolyogták volna meg a bajusz alatt a kendőkarc mögött, amikor ez a gyerek akar okos lenni. A Pista fiúi Nem is lehetett nem is lett az. Próféta akart lenni, még állattenyésztő sem lehetett Itt Az ország másik részében, ahová költözött azóta már szava, tekintélye és munkájának eredménye van. Lehet hozni példát üzemből Is, ahol senki nem veszi komolyan azt a találmányt, amit éppen itt a szomszédos munkapadnál, vagy rajzasztalnál dolgozó „próféta” talált fel- Majd pont ő .., akit évek óta ismerek.;. aki itt van nap min* nap ..; Érti a szakmáját, parsáé, hogy érti... Még szép, hogy értt Azért fizetik. De, hogy pont ő <-4\ . Te-stci Próféta lenne, ha ... és a találmány, ami különben nem is olyan találmány, mert eszembe juthatott volna nekem is, neked is, csak éppen neki jutott eszébe. Pont neki.,. És, ha a prófétát meg nem is kövezik, meg nem is feszítik, de gúnyok nyilával kiüldözik „saját hazájából”, elmegy másik üzembe, vagy elmegy a kedve, örökre, hogy talál- mányosdi űrügyén megjátssza a prófétát az őt régen ismerő munkatársai körében. Természetragh, ha egy új ember jön, akit narr» ismer még senki, az igen. annak lehet ta- lá’mánya, elgondolása, az még próféta is lehet. Az igen. Az még nincs otthon. — nálunk. A neves író, aki igazán író. aki az utókor számára is minden bizonnyal sokat mondó író, az lehetőleg külföldi. lehet szovjet is, esetleg bolgár is, bár azok is a ..mi házunk”, de legfőképpen nyugati. Ha író és nyugati, akkor már jó. akkor már nálunk próféta. Igen. a Jancsó is filmrendező, de az a Fellini, vagy a Táti, szóval, azért az az igazi.,. Azok prófétái művészetüknek, a Jancsó, meg a Kovács azok meg rendeznek. Van Itt azért különbség, kérem! Vagy ott van a híres szobrászművész Olaszországban, igaz, hogy magyar, de csak volt, mert már régen fordított uorrand- ben írja a nevét. Az művész« Az szobrász. Az próféta nálunk. Akik nálunk vannak szobrászok, azok is szobrászok, de aggok nálunk vannak. köztünk vannak, azok „Pista gyerekek", akik be akarják nekünk magyarázni, hogy ők nemzetközileg nagy művészek. Pont ők. Hiszen a nagyapjukat is Jsmertflk... Nos, szerencsére nincs mindig és mindenütt Így. Szerencsére azért gyakran és mind gyakrabban lehet is próféta az. aki a tautkai a szakma, a művészet an nnkarl haladást kívánja szdcfnl ntr ktsebfc nagy nagyobb Wfc$aaé*ben. De Mr volna tagadat hogy sok még an emberi értetlenség éppen azokkal szemben, akiket a legjobban kellepe megérteniük. hiszen soraik közül valók, hiszen éppen az a nagyszerű — vagy lenne: nagyszerül —. hogy Ismerik, nagyon 161 ismerik. Nem hiszem, sőt biztos vagyok benne, hogy nem sajátos magyar vonás ez. De biztos vagyok benne, hogy sajátosan nyárspolgári, kispolgári vonás ez! Egy lticsl irigység, egy kicsi bizalmatlanság. egy kevéske hitetlenség, nemcsak a sorainkból kikerültökkel, hanem mert éppen sorainkból kerültek ki. hát saját magunkkal szemben. Valahol a dolgok mélyén önlebecsülés húzódik mek, gBrcsös ragaszkodás a tegnaphoz. titkolt szembeszegülés a változásokkal szemben, amelyeknek, ha be is kell következniük, hát annak legfeljebb az „idegenek” közreműködésével lohet és snabad megtörténnie..« Egy flaM pártfunkcionárius mondta el nekem, aki iskolát végezvén és azt jól végezvén kiemeltek előbbi munkahelyéről és most nem mer visszamenni oda, gátlásai vannak, mert amikor egyszer tanácsokat próbált adni volt pártszervezetének hivatalból is. meg kommunista jó szándékából is. ezt kapta: „De okos lettél egyszerre,.. Pont te Jöesz nekünk, akik taníttattak, s akiknek köszönheted, hogy ott vagy, ahová kerültél?!” Tudja, hogy helytelen, tudja, hogy gyávaság, de ha módja van. úgy kerüli ki a volt munkahelyét, mintha fertőző góc lenne az. Pedig valóban ott serdült emberré, kommunistává, szeretne ott is próféta lenni, ha (, Ha lehetne! Na á#m: akadnak, talán nem Is kevesen, akik non próféták akarnak „hazájukban” lenni, hanem az okos „Fensőbbség". nem a tervek, az elképzelések, a sorsok és dolgok jobbítása a céljuk, hanem az a nagyképű hányavetiség, amely mögül szándékosan lógatják ki a lólábat: ez vagyok én, ez én vagyok... A szemtelen, a tudálékos és a tiszteletlen hányavetiség nem éppen a legszimpatikusabb emberi vonások közé tartozik... De ők vannak a kevesebben. A lényegesen kevesebben. És miattuk ne becsülnénk az igazi jő szándékúaltat? Oktalanság lenne. Mit építünk a megyében jövőre? Befejezzük Egerben a Hadnagy utcai lakótelepet — Autószerviz Egerben és Gyöngyösön — A megye első magasópttlete — Hatvan éa Heves áruházát kap MÉG MAJDNEM teljes két hónap van, hátra az évből. de annyit már látnak a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál, hogy az idén elérik a 330 millió fa* rintat teljes termelési értékben, Ez a szám önmagában csak azt mutatja, milyen hatalmas összeget fordítunk különböző építkezésekre a megyében. És jövőre még többet Már most ott tartunk az igények növekedésében, hogy az idei értéknél 120 millió forinttal többről tárgyalunk. Mi van e mögött a hatalmas összeg mögött? Erre kértünk választ Réz Jánostól, a vállalat igazgatójától. Először is bontsuk le az összegeket az egyes városokra. illetve építkezési központokra. Ezek szerint Eger 172, Gyöngyös 200, Hatvan 45, Heves pedig 24 millió forinttal szerepel a jövő évi feladatokban. Ha a munkákat részletezni akarjuk, a következőket sorolhatjuk fel. Egerben befejeződik a Hadnagy utcai lakótelep építése. Ugyanakkor az OTP megrendelésére hozzákezdünk az Egészségház utcában a társasházak építéséhez. Jövőre kezdődik meg a tisztasági fürdő, valamint az új úttörőház építése is. A Kocsis Barnát utcában elkészül a bölcsőde. A főiskolai leánykollégium az építkezés második lépcsőjében további létesítményekkel bővül. Tovább folytatódik a Vörös Csillag Traktorgyár, a bervai Finomszarelvénygyár, valamint a sirold. üzem épít' - zése. Még nincsen minden rendben az új Cer.tr:-m Aruház beruházása körül, ebben a kérdésben tehát még nem lehet végleges feladatokat megjelölni. Jó hír az autó iknak. Az építők jövőre elkészítik az annyira vá autószervizt A nagyobb munkák közül említsük még meg a Klapka utcai közös irodaházat, amelynek munkáit tovább folytatják a következő évben. GYÖNGYÖSÖN a déli városrész BIA tömbjének lakásait építik tovább. Ugyanokkor hozzáfognak a Mérges lakótömb munkálataihoz. Itt előbb a kisajátított házakat bontják le. A megy e el ső magas házának építkezését csúszózsalu- zásos megoldásban valósítják meg. Ez a 22 szintes toronyház azonban csak 1970-ben kerül átadásra. A Fő tér nyugati, ma még nyitott részén áll majd az OTP új székháza. amihez jövőre már hozzákezdenek. A tanintézetek közül a felsőfokú mezőgazdasági technikum új épülete, valamint az uj szakközépiskola szerepel a feladatok között. Ezek azonban áthúzódó beruházások lesznek. Ki kell emelni az Egyesült Izzóban folyó építkezést, amit jövőre már olyan mértékben fokoznak, hogy a próbaüzemelést meg lehessen kezdeni. Befejezik a vágóhíd szociális épületét, de a hűtőház átadására csak egy évvel később kerülhet sor. Elkészül a fogyasztási szövetkezet ÁBC-áruháza a MÁVAUT-pályaudvarral szemben, valamint a ktsz autószervize a város déli részében. Az Olimpia utcában is megépül az ÁBC-áruház. Galyatetőn felújítják a SZOT-üdülőt, a Kékesen megkezdik a nővérszállás és a lakótelep építését, Mátraházán pedig a gyógyintézet felújítását. Az Izzó. valamint az építőipari vállalat KlSZ-szerve- zete patronálásában a fiataloknak újabb társasházat építenek. HATVANBAN tovább folytatják a lakóházak építé- r", elkészítik a lakótelep részére az ÁBC-áruházat, bővítik a Cukor- és a Konzervgyárat és megkezdik a kórház területén a nővérszállás építését. Hevesen befejezik a párt- székhazat és a szövetkezeti áruházat. Kiskörén folytat- ját a vízlépcső magasépítkezési munkálatait. Ezek a legfontosabb feladatok. Megvalósításukhoz mintegy négyszáz újabb munkásra van szükség. A létszám emelése me’lett fejleszteniük kell a gépesítést. Főként a kisgépek beszerzésére gondolnak, amelyeknek segítségével növelhetik a termelékenységet. Fokozni akarják a helyszíni előregvártást, tervezik a csúszóasaluzásos technológia korszerűsítését, központi, habarcskeverő telepek létesítését a helyi építőanyagok nagyobb mértékű felhasználását hogy a vállalattal szemben az egyre növekvő igények minél teljesebb mértékű kielégítését biztosíthassák. Az tény. hogy a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat az utóbbi években jelentős mértékben növelte termeléséé. Szeretnék ezt tovább is folytatni, mivel a feladataik is növekednek, ahogy ez az elmondottakból is kitűnik. Azt is látják, hogy ennek egyik előfeltétele a műszaki fejlesztés. Jö MUNKÁJUKKAL szeretnék elősegíteni megyénk1 egyre nagyobb ütemű gazdasági fejlődését. G. Molnár F. ’H-rtlwTt — Valóban nem jönnek többet? —...mert fogalmad line» — jegyezte meg fensőbbségesen Gottfried Tivadar —, mit fogadnod? ...halvány gőzöd tincs arról, hogy mi a politika... Ne, ne kotyogj közbe... Tegyünk egy próbát és rögtön kiderül, hogy a tyúk jobban ért a. harangöntéshez, mint te a politika ábécéjéhez... Meg akarod dicsérni valamiért a főnöködet... Mit csinálsz? — nézett rám szúrós szemmel Gottfried Tivadar, hogy egy pillanatra valóban zavarba jöttem... — Mit csinálok? Ostoba kérdés. Odame- gyek hozzá és megmondom, hogy kedves főnök kartárs, meg kell mondanom, hogy amit tett, az jó, helyes satöbbi... satöbbi... — Hát nem megmondtam, hogy fogalmad sincs arról, hogy mi a politika?! — kiáltott fel lelkes felhá- borodottsággal Gottfried Tivadar... — Miért, hát nem ezt kellett volna tennem? — bámultam rá megdob delivé. — Nem, bizony nem. t(ty azt hiszi rólad, hogy talpnyaló vagy, hogy talán nem is csinált ő semmit, s ha csinált is, az is rossz, te ezt tudod, de mégis jót mondasz, hogy kiröhögjék a h$ta mögött. Talpnyaló vagy, de egyben furdancs is. Kirúgnak! Szájtátva hallgattam vaslogikáját és megborzongtam a rémülettől, mi lett volna, ha tényleg csak ügy egyszerűen odamegyek a főnökhöz és elkezdem szembe dicsérni... Rémes. — De hát akkor, hogyan kellett volna? — Itt a politika, kisfiam... Itt. Odamész a főnökhöz és közlőd vele, hogy a Jónás kartárs miiyen nagy szakértője a vállalat munkájának, s amiyen nagy szakértő, olyan szerény is. Például szégyelli elmondani a főnök kartársnak a szemébe, hogy mennyire el van ragadtatta legutóbbi intézkedésének mély bölcsességétől, amely egyben pregnánsan hirdeti főnök kartárs nagyszerű szakmai hozzáértését... — Már megbocsáss — vetem közbe —, mi jó van abban, ha te a Jónást dicséred a főnököd előtt? — Buta egy szellemi dolgozó vagy te, hallod... Hogy mi a jó? Azt gondoja a főnök, hogy én, mármint Gottfried Tivadar jó szándékú ember vagyok, mert naiv örömmel újságolom el, hogy az igazgatómat dicséri egy kitűnő szakértő a vállalatnál. Mi derül ki ebből? Na mi? Az, fiam, hogy én az igazgatómat önzetlenül tisztelő és szerető em- ben vagyok, a Jónás pedig lehet, hogy kitűnő szakember, sőt az is lehet, hogy mondta is, amit mondott, de irígii fráter, mert szemtől szembe ezt, a világért se mondta volna, nehogy egy kis öröme legyen annak az igazgatónak. Én tehát nem vagyok talpnyaló, hanem önzetlenül tisztelő ember, a Jónás meg veszélyes ember, mert nemcsak hogy nagyon ért a szakmához, de még az igazgatójától is k éd hycfiJűtd* Kritika újsá«[szintcf!...(?!) Ismét nem ok nélkül idézzük és tesszük rostára a címben az újságszinten szóalakot. Üjabban szóban és írásban feltűnően gyakran és feleslegesen vállal nyelvi szerepet a földszint összetételből elvonással keletkezett szint hangsor. A magasság, a mélység, az eredmény, a mérték és a színvonal kifejezésére a szint utótaggal szerkesztett Összetételek s jelzős szerkezetek általában jól teljesítik szerepüket: Emelkedik a vízszínt, jó a termelésszint, teljesítette az olimpiai szintet, az árszintet a bérszinthez igazítjuk stb. Nem tartjuk helyesnek azonban azokat a nyelvi képleteket, amelyekben merészebben önállósította magát a szint szó, és feleslegesen tolakodik más jó kifejezések helyére. Járványszerűen terjednek el már a társalgási nyelvben is a következő, eleinte csak a bürokratikus nyelvből, a hivatali zsargonból ismert kifejezések, összetételek: meghívás csak igazgatói szinten, gépírói szinten kötelező tanfolyam, újságszinten kapott kritikát, csak személyzeti szinten vizsgálták meg kérését, ifjúsági szinten hirdették meg a pályázatot stb. Nem a nyelvi humor szülte, hanem egy vidéki író—olvasó találkozón hangzott el a következő kérdés: „Hogy tetszik fogalmazni úgy regény szinten?” (Élet és Irodalom, 19R8. jún. 8.). A „jólszituált szinten tartott életszínvonalról” is olvashattunk egy hivatalos jelentésben. A felesleges hivatalos szószátyárkodásra nyújt szomorú példát az idézett nyelvi forma. Az egyértelmű és világos fogalmazást terhelő szint szó felesleges és modoros használatát feltétlenül szorítsuk vissza, és használjuk helyette azokat a nyelvi formákat, kifejezéseket, amelyek egyértelműbb és világosabb fogalmazást eredményeznek. A cikkünkben rostára tett példák helyett éljünk bátran ezekkel a formákkal: a gépíróknak kötelező a tanfolyam, az ifjúság részére hirdettek pályázatot, a személyzeti osztály vizsgálta meg kérését, az újságban jelent meg róla kritika stb., stb. Dr. Bakos József, a nyelvtudományok kandidátusa irigyli ásd: amit tud... Hát ez a politika, kérlek. Be kell vallanom, lenyűgöző volt az okfejtése, logikája világossága. s az a csavarin- tosság, amely számomra mindig érthetetlenné tette a politikát, most egyszerre nagyon is egyenes, célratörő útnak tűnt. *— És mondd, van ennek eredménye is? — Hogy van-e? Természetesen. Már én vagyok Jónás helyén a főosztályvezető — húzta ki a mellét Gottfried Tivadar és fölényesen vállon veregetett. Bámulattal tekintettem a távozó nagy politikus után. E sorok írása közben kaptam a hírt hogy meg nem erősített források szerint Gottfried Tivadart leváltották. Ügy látszik, ez a politika csődje. Vagy... hm... lehet, hogy valaki beosztottjai közül megtanulván mi a politika „á la Gottfried” átvette és sikerrel ál kalmazta módszerét? (egri)
