Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-10 / 264. szám
Mindnyájan vevők Érdemesek a% elismerésre Ha egy ház, egy bid, vagy egy emlékmű felépül, alapkövében, vagy homlokzatán megőrzi alkotója nevét az utókornak, &* a késői ütőd tisztelettel ét elismeréssel hajtja meg fejét a Mi alkotója előtt, tiszteleg a tehetség, a Munka megtestesítőjének. Jól van ez igy. Az alkotó megérdemli, hogy az utókor számon tartsa, megőrizze nevét. Vannak azonban alkotók, akiknek müveit, kezük munkájának nyomait nem őrzik alapító levelek, vagy cementbe vésett nevek. Azokra gondolok, akik nem merev, hideg vasakból formálnak kecsesen ívelő hidakat, azokra, akik nem betonból építenek monumentális épületeket, hanem a legnehezebben formálható anyagot, az Embert formálják, ti«m saját képmásukra, hanem egy eszme megvalósítására — új embertípust alkotnak. A kommunistákra gondolok, akik a párt-, a tanácsi, a tömegszervezetekben fáradoznak, akiket tisztséggel és felelősséggel ruháztak fel, akiktől áldozatkészséget és mind több tettet várnak megbízóik és felhatalma- zóik — a tömegek. Szürkébbek, szerényebbek mint a nagy müvek alkotói, munkájuk eredménye nem olyan gyors és látványos, küzdelmes évek, napok, órák nyomán formálódik csak müvük: a szocialista ember, a szocialista haza. Nem nézik a naptárt, hogy esős. sáros őszt mutat, avagy földet perzselő hőséget, ők cselekednek, fáradoznak. A szocializmus építőkövei között ők a kötőanyag. Nélkülük nem tartanánk ott, ahol tartunk. Sokat, nagyon sokat köszönhet nekik a társadalom és egy-egi/ ember is. Ismerek olyan embert, aki már elveszett volna • társadalomnak és családjának is, de volt egy másik ember, egy kommunista ember, aki mellé állt és felemelte. Nem kérte, nem bízta meg senki és a köszönetét is szerényen hárította el: „Csak a kötelességemet teljesítettem". „Csak a kötelességemet teljesítettem• — íme az önzetlenség és a hitvallás templomai felépültek már az emberekben is. A társadalom nagyra értékeli munkájukat, megbecsüli fáradozásukat. Az elmúlt hetekben 200 kommunista kapott megyénkben emlékplakettet, díszoklevelet huzamosabb, több éves tisztségviselő munkájáért. Egyre növekszik azoknak a tisztségviselőknek a száma, akiknek mellét kormánykitüntetések díszítik és a közeljövőben több olyannak nyújtják át az elismerés jelképét, akik a felszabadulás óta megszakítás nélkül tisztségviselői a pártnak. Mindezek ellenére is, mintha még mindig keveset szólnánk róluk Keveset beszélünk arról, hogy a megbecsülés nemcsak akkor jár a tisztségviselőnek, ha kitüntetést kap, vagy ha megöregedett és búcsúztatjuk, hanem a csendes, egymást követő hétköznapokon végzett jó munkájáért is. Joggal lehelünk mindig büszkék azokra az emberekre, akik éveken, évtizedeken át fáradoznak közösségünkért, akiknek munkájuk nyomán gyarapodnak. városaink, fal- vaink, akiknek példái és szavai nyomán emberi lelkek formálódnak. Büszkék lehetünk rájuk nemcsak ünnepeinken, hanem hétköznapjainkon is. mert érdemesek arra. hogy elismeréssel szóljunk róluk, azokról, akik becsülettel teljesítik azt, amif vállaltak (vapp) a szövetkezeti költségek csökkentésére t Emlékezzünk csak. egy év vei ezelőtt mennyi Vila, kétség és aggódás előzte meg a hírt, hogy megváltoztatják a termelői árakat és ezzel kapcsolatosan módosulnak a fogyasztói árak, Évek óta hozzászoktunk, hogy az Sel- mjszerek és az Iparcikkek ára azonos vodt az üzletekben, ugyanannyit kértek érte Budapesten és vidéken. Vajon, ha szabadabb kezet kapnak az ipari vállalatok és az üzletek, betartják-e a maximált árakat és a szabad árak nem vezetnek-e spekulációra, áremelkedésre és inflációra? A reform kezdete óta több mint tíz hónap telt el, tehát saját tapasztalataink alapján is módunk van arra, hogy egy-két tapasztalatot leszűrjünk. Közismert hogy ez az első év, amikor sem az ipari, sem a kereskedelmi vállalatok nem kaptak felsőbb utasításokat A konfekcióipar, a cipőgyár és a kiskereskedelem saját belátása és tapasztalatai szerint szabta meg, hegy miből, mennyit termel, illetve rendet Nos, ebből semmi baj nem származott Sőt azt tapasztaljuk, hogy az előző évekhez képest jobb az áruellátás. Az üzletekben van elegendő élelmiszer, még hús is könnyebben kapható, De itt álljunk meg egy szóra, A nagy szárazság és a takarmányhiány miatt több jószágot levágtak mint amennyit a szaporulat normális körülmények mellett megengedett volna, De modem szabású. Jó minőségű kész ruhát kabátot angol szövetet női divatcsizmát és cipőt bőven kaphatunk.A bankosok és a kereskedelmet irányító szakemberek szerint több vállalatnál és üzletben túlzottan megnőtt az árukészlet. Megbízható adatok szerint több mint 24 milliárd forintra szaporodott a belkereskedelem árukészlete. Ez azt jelenti, hogy túl sok pénzt kötnek le, lassul az áru forgási sebessége, előbb- l utóbb korszerűtlenné, elad- I hatatlanná válik az áru Másrészt egyes cikkekből milliós készletek vannak, de nem lehet kapni gyerekcipőt. fürdőszobacsempét és különféle alkatrészeket. Milliós készletek halmozódnak fel az üzletekben, de bosz- szantó, hogy több helyen és több árufajtában hiányos > méret- és a színválaszték. Mégis, mi a jellemző, milyen tendenciát látunk aa Ipar, a kereskedelem és a fogyasztók kapcsolatában? Általában a kínálat meghaladja a keresletet és ezt mi, vevők őszinte örömmel üdvözöljük. A piac kezd valóban piaccá válni. Nem állítjuk, hogy feltétlen úr a fogyasztó. de nem diktálhat állandóan a termelő. Az eladó éa vevő kezd egyenlő partnerré válni, pénzünkért egyre inkább azt vásárolhatjuk, amire szükségünk van, amit igényünk diktál és pénztárcánk megenged. Egészséges. Jó dolog, ha aa üzletben van mából válogatnunk. a kínálat valamelyest hetladja meg a keresletet, de a kínálat bőségét nem szabad feltétlenül előnyösnek teld nterű, ez csak akkor kívánatos, ha a termékek nagy részére jellemzi) és ha az árukínálat nem sokkal több, mint amennyi a nyugodt piaci viszonyok megteremtéséhez feltétlenül szükséges, A felhalmozódott készleteket a kereskedelem leértékeli és szezon után kiárusítja. Ilyenkor olcsóbban vásár Tolhatunk, élénkül a forgalom. ez önmagában jó dolog, De a nagyarányú kiárusítások, a túlzott leértékelések megrendíthetik a vevők bizalmát sokba kerülhetnek a vállalatnak és végső soron nekünk, akik termeljük és vásároljuk az árut Mit lehetne tenni, hogy a piád kínálat jobban megfeleljen a vásárlók fizetőképes keresletének? Mi a feltétele annak, hogy megtalálja számítását az ipar és a kereskedelem és jól járjanak a vásárlók is? Először is be kell látnunk, hogy a rugalmas ármechanizmus alkalmazásában, a piackutatásban még nincs elég gyakorlatunk. De a kezdet biztató. Az első tíz hónap próbáját sikerrel kiálltuk. Nyugodt piaci viszonyokat teremtettünk, a készletek és az árak kiállták a csehszlovák eseményekkel kapcsolatos rohamot is. Nagyon lényeges eredménynek tartjuk az árak stabilitását. Az élet Igazolta az új mechanizmus elméleti feltételét, hogy az árstabilitás szabad árak mellett is lehetséges. Hogyan érzékeli ezt az elvont közgazdasáei fogalmat az egyszerű vevő’ Az év elején csökkentették a tejtermékek, a cukor, a csokoládé és több ruházati cikk árát Nos, mindnyájan meggyőződtünk róla, hogy az eltelt tíz hónap alatt sem letvagyunk tek drágábbak. Azt is tudjuk, hogy 1968, január elsején drágább lett a hal. a halkonzerv és néhány szolgáltatás. A zöldség, a gyümölcs és a baromfipiacon szabad árak érvényesültek és az első félévben olcsóbban, több és szebb árut vásárolhattunk mint korábban. Nem a szabad árak, hanem a nagy szárazság, a rendkívül kedvezőtlen időjárás következménye, hogy az idénycikkek ára emelkedett. Ha az állam hatóságilag rögzítette volna az árakat attól még nem lett volna a piacon több paprika, paradicsom és zöldség, nem jártak volna jobban a vevők. Az üzletekben és a piacon több ezer áru van. Hajlamosak vagyunk arra, hogyha egy-kettőnek az ára valamelyest emelkedik, azt rögtön észrevesszük, panaszkodunk és zsörtölődünk, de ha lemennek az árak, azt természetesnek tartjuk. Így aztán a piaci árak összességéről, azaz az árszínvonalról aligha tudunk reális képet alkotni. Nézzük meg, hogy mit mutat a statisztikai Az elmúlt évhez viszonyítva a bolti élelmiszerek ára valamelyest olcsóbb, a vendéglátás valamivel drágább, de a kettő éppen kiegyenlíti egymást. A ruházati, a vegyesipari cikkek ára is csökkent. Emlékszünk rá, hogy az ipar, a kereskedelem és a hatóságok sokat vitatkoztak, de végül olcsóbb lett az Ultra is. Mindent egybevetve: a kiskereskedelmi árak első nyolc hónapos indexe 99.3 százalék, azaz a tavalyihoz képest valamelyest olcsóbban vásárolhattunk. Hogyan lehetne azon segíteni, hogy a hiánycikkek miatt ne bosszankodjunk? Az árpolitikát alkalmazzuk óvatosan, de az eddiginél rugalmasabban. Ha egyik-másik termék árát egy kicsit növelik, akkor ezzel kettős célt lehet elérni. Egyrészt, a magasabb árért érdemes gyártani, a hiánycikk újra kapható lesz. másrészt a keresett cikkek ártöbbletéből folyamatosan és rendszeresen csökkenteni lehet a nehezen eladható termékek árát. . Az új mechanizmus még sok kiaknázatlan lehetőséget kínál mindnyájunk javára. Dr. Fazekas László A testnelűsBövetkezetek Dél-Heves megyei területi szövetségéhez sok ötlet érkezik « közül* igen sokat már meg is valósítottak. A legutóbbi elnökségi ülésen például arról tanácskoztak; mennyire lenne hasznos egy mérnökökből, technikusokból álló műszaki csoport létrehozása, amely a termelőszövetkezeti melléküzemágak, építkezések ügyét patronálná. Köztudott ugyanis, hogy a szövetség területén a hevesi, füzesabonyi, hatvani járásokban sok sóder- és kőbányát üzemeltetnek a termelőszövetkezetek és korátnsem tudják káhasznáni a lehetőségeket, amelyek e melléküzemágak előtt állnak. A műszaki csoport, amelynek tagjai eddig is ellátták a szövetséghez tartozó bányák egy részének ellenőrzését, műszaki felügyeletét, továbbra is végeznék ezt a a munkát. Am ezen túl segítenének abban is, hogy újabb bányákat nyissanak, felkutatnák a szövetkezet földterülete alatt lévő ásványvagy ont. Ezek a próbafúrások, kutatások segítséget nyújtanának az öntözőgazdálkodáshoz is mert a csőkutak és víztárolók építéséhez kiinduló alapot adnának. Időt és pénzt takaríthatnának meg a szövetkezetek, ha a műszaki csoportra támaszkodnának a víztároló és egyéb tervek elkészítésénél, s egyben rájuk bíznák az építkezések ellenőrzését is. Előzetes számításokat végeztek azzal kapcsolatban, hogy a szövetkezeti bányák feltárása miért kerül olyan sokba, hiszen a becslés szerint hárommillió forintot fizetnek ki a közös gazdaságok a gépek munkadíjaként. Ennek az óriási összegnek jó részét megtakaríthatnák, ha két kotrógépet vásárolnának közösen, amely el tudná végezni a sóderbanyák munkáit, sőt még a víztároló-építéseknél is segíthetne. A gép ára jóformán már az első évben megtérülne és a későbbiekben is 30—40 százalékkal csökkentené a termelési kiadásokat. Érdemes tehát a szövetkezeteknek gondolkodniuk ezeknek az ötleteknek, javaslatoknak a megoldásán. mint ahogy számottevő bevételt ígérne a beton- elem gyártó kisüzemek létesítése is. Erre a legalkalmasabb Füzesabony, Hatvan és Boconád körzete lenne, ahol közel a nyersanyag, de munkaerő is bőven akad. Kettő* célt tudnának elérni evek a mini betonüzemek: egyrészt biztosítanák a szövetkezeti építkezésekhez a blokkokat, betonelemeket, másrészt — mivel ezeknek az áruknak korlátlan piaca van Szolnok, Csongrád és Békés megyékben — jelentősen növelhetnék a társult közös gazdaságok a jövedelmüket ebből a mellékű zemágbőL Megint a Jivtf év zsebébe nyúlnak? ISehéx helyzetben a kerecsendi termelőszövetkezet rint értékű búzát, kukoricát, Mostanában sokan járnak Kerecsendre... segíteni. Mi is azért látogattunk el hozzájuk, hogy keressük az okát a szövetkezet „lecsúszásának” és lehetőségét, módját annak, hogy a jelenlegi nehéz helyzetből kilábalhassanak. A szövetkezet ugyanis a legnehezebb helyzetben van az egri járásban s talán a megyében is. — A háromnegyedévi mérleg alanián több mint egymillió forint a veszteségünk — kezdi a tájékoztatást Fodor József főkönyvelő. — A bank felmondta hiteleinket és a számítások szerint semmit sem tudnunk tartalékolni jövőre. Nem maradt pénz szociális, kulturális kiadásokra. Sőt... — Sőt? — Körülbelül 30 vagon abrakot kell vásárolnunk. Erre is egymillió forintnál több kellene. . — A szövetkezeti tagság ezek szerint a zárszámadáskor nem kaphatja meg munkájáért a tervezett díjazást? — Legfőbb törekvésünk, hogy a pénzügyi helyzet rendezése ne a szövetkezeti gazdák rovására történjen, hiszen többségük becsülettel megdolgozott a pénzéért. Szeretnénk hosszú lejáratú hitellel, vág- más pénzügyi megoldással egyenesbe hozná a szövetkezet helyzetét, ami így sem lesz könnyű, hiszen növénytermesztésből és állat- tenyésztésből a vártnál négy- ötmillió forinttal kevesebb bevételre számíthatunk az idén, m nt ahogy terveztük. foiás: a vesziaség, »ég olyan termeiőszövetke- dfcetben is. mint a kerecsendi, Vthol több mint 14 millió íotakarmányt és húst termelnek évente. Lévai József főmezőgazdász így adja magyarázatát a sok milliós veszteségnek: — Szövetkezetünk évek óta egyoldalú gazdálkodást folytat. Sajnos nálunk minden azon múlik, hogy a növénytermesztés miiként sikerül. Ha aszály sújtja földjeinket, — mint az idén is, — kevés takarmány terem. Ez kihat az állattenyésztésre, hiszen jobb termések idején is hárommillió forint körül kiütünk évente abrakra, szálas takarmányra. Vásárolt szemes terményből pedig nehéz haszonnal hizlalni. — Tehát minden egy lapra van feltéve? — Sajnos, igen, — erősíti meg Román Ferenc elnök is a főmezőgazdász szavait, majd azt sorolják; milyen veszteségeket okozott az aszály az idei gazdálkodásban. —- A tervezett 14 mázsa búza helyett csak 11,8 mázsát arattunk holdamként Az őszi árpa, kukorica, cukorrépa él a szálas takarmány jóval kevesebbet adott, mint ameny- nyit vártunk. Egyetlen növényféleségből sem tudtuk betakarítani a tervezett mennyiséget. — Így folytatja az év szomorú summáaásút a főmezőgazdász. Előkerül egy tudományos dolgozat, amely azt bizonyítja: nemcsak keveset, de... drágán termelnek a kerecsendiek. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet mérésed szerint a kukorica mázsáját 340 forintért állítják elő a kerecsendiek. A tej literének önköltsége felül van a néw forinton — ennyit nem is kapnak érte A cukorrépát is három forinttal drágábban termelik, mint amennyiért el tudják adni, de más termény- és húsféleségeknél sem alakult kedvezően az önköltség. — Nem egészen megbízhatóak ezek az adatok — teszi hozzá a főmezőgazdász —, mert nem a legjobb nálunk az adatsizolgáltatás, (?!), amelynek alapján a szakemberek elvégezték a számításokat Ha nem is egészen pontosak, mindenesetre figyelmez- tetőek ezek a számok. S azt is érdemes lenne alaposan megvizsgálni; miért nem sikerűinek sorra, rendre azok a próbálkozások, hogy jó pénzt hozó növényekkel bővítsék gazdálkodásukat a ke- recsendick? Egyszer szélhámos viszi el hasznukat másszor a részesek nem művelték meg kellően a földet, vagy mint a csemegeuborkánál, a válogatást hanyagolják eL Most éppen a több százezres bevételt ifiérfi korica-vetőmaggal „fürödtek be”. Napvon nehéz lenne kideríteni, milyen okok játszottak közre ezekben a sorozatos „balszerencsékben”. A hozzá nem értés, az áltól való húzódozás, vagy a szövetkezet néhány hangadójának törekvése, hogy bebizonyítsa: Kerecsen- den nem lehet igazi, jól jövedelmező sokoldalú, nagyüzemi mezőgazdaságot kialakítani? — Nagyon nehéz nálunk, a tagságot meggyőzni a változás szükségességéről — mondja Prokai Andrásné párttitkámő. — Igaz, a tagság zöme a nehéz körülmények ellenére is szorgalmasan dolgozik, de mindig akadnak, akik szeretnék elvenni s vezetőség és a tagság kedvét minden új alkalmazásától, a fegyelem megszilárdításától. Sőt megfenyegetik azokat, akik kiállnak a vezetőség, a szakemberek elképzelései mellett, — A korábbi években is elég volt egy-két hangadó szava, hogy eláll junk a sző- 1Ő-, gyümölcs-telepítéstől, pénzt hozó ipari növények termesztésétől, s maradtunk a szűkre szabott gazdálkodásuk mellett, — tette hozzá az elnök önkritikusan. A szövetkeze* vezetőinek évről évre akadtak elgondolásai a termelési alap bővítésére. csak éppen mindenki másként gondolta a jövőt. Miközben egymást váltották a vezetők és elképzelések, évről évre megalapozatlanul kezdték a gazdálkodást. Zárszámadás előtt legtöbbször mindent pénzzé tettek, sőt „belenyúltak a jövő év zsebébe is”, hogy eltüntessék a mérleghiányt és hogy kifizethessék a tervezett munkaegység értékét. Három-négymilliós hiteleket vettek fel, s az adósságot, mint valami ktMincot hurcolják évek óta. Ezeket az összegeket csak „foltozásra” használták, s nem jutott belőle a szövetkezet jövőjének megalapozására. Most megint a csőd szélén állnak. Tervek, elképzelések szép számmal akadnak arra, hogy.. négy-öt év múlva miként lehet stabilizálni a szövetkezet helyzetét, a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével, szőlő- és gyümölcsös-telepítésével. Ám a szövetkezet most van nehéz helyzetben és mivel a bank felmondta majd valamennyi hitelüket, az elkövetkező hónapokban, sőt években sem remélhetnek javulást pénzügyi bajaikban. Mit lehet addig is tenni, amíg e távlati tervek valóra válnak? Ezen törik most a fejüket a akaró járási, megyei szervek la. „Lefaraghatnák” a mérleghiány ha j ószágállományrúc egy részét és a takarmányt eladnák, ha jóval kevesebb műtrágyát vásárolnának, de ez a jövő évi gazdálkodás »keiét veszélyeztetné. Ezért egyelőre a legszigorúbb takarékossági intézkedéseket léptették életbe. Javították az ellenőrzést. Több mint 20 ezer munkaegységet takarítottak meg. S bíznak abban, hogy rövidesen olyan ötleteket tudnak átvenni a többi szövetkezettől, amelyek gyorsan pénzt hoznak, segítenek a szövetkezet tagságának téli foglalkoztatásában. Akik a kerecsendi helyzetet ismerik, elsőrendű feladatnak tartják a vezetés egységének megteremtését, hogy az elnök és a szakemberek ne külön-külön szőjék boldogító terveiket, hanem együttesen keressek a megoldást S nem utolsósorban fontos a hangadók ,.leszerelése”, a fegyelem megszilárdítása, a tagság meggyőzése a szélesebb alapokon nyugvó gazdálkodás megteremtéséről, legalább annyira sürgető a szövetkezet pénzügyi helyzetének olyan rendezése, hogy ne kényszerüljenek megint a jövő év zsebébe nyúlni, mert akkor 1969-ben... kezdődik minden elölről. Kovács Endre Mmüimtí 3 kerecsendiek éa a segíteni 1968, november 1<L, .vasárnap
