Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-10 / 264. szám
Turgenyev Magyarországon Születésének 150. évfordulójára HHp Ezekben a napokban világszerte Turgenyevre. a XIX. Századi orosz irodalom egyik Jónására emlékeznek. Európa ^Országai versenyezhetnének ^egymással: ki tud többet s sÉrdekessebbet felmutatni a sturgenyevi emlékekből. A néznetek berlini egyetemi éveivel, a franciák szerteágazó .fiárizsi kapcsolataival, Flaubert közeli barátságával dicsekedhetnek, a spanyolok az .fniádott asszony, Pauline fearcia-Viardot különös éledének titkait tárhatják az intimitásokra is kíváncsi olvasó elé. Magyarországon soha- sem járt a korabeli Európa •;!szmte valamennyi nagyvéro- < iát ismerő, évtizedeket utazgatással töltő orosz író. <; A magyar irodalmat ezer- Ifeyi szál fűzi Turgenyevhez, í eszmei és művészi módszerei r hazája után nálunk hódftot- • tak és szívódtak fel a legerő- ■ Rebben. Első művei, a XIX. századi érintkezési lehetőségekhez .képest meglepő gyorsasággal, az 1850-es években jutottak él hozzánk. 1858-ban már fordítják, maid négy évvel kéj sőbb az első magyar nyelvű . Turgenyev-regény, a Nemesi fészek is napvilágot lát. A korszak legnagyobb kritikusa, Gyulai Pál mutatja be, s üdvözli igen lelkesen a művet, ' amely, akárcsak saját regé- .nye, az Egy udvarház utolsó gazdája, a földesúri osztály bomlását ábrázolja, s meggyőző erővel bizonyítja, hogy Pályázati felhívás katonai pályára jelentkező fiatalokhoz- A Magyar Néphadsereg katonai főiskoláira jelentkezhetnek mindazok a 21 évnél nem idősebb ifjak, akik dolgozó népünk fegyveres szolgálatát hivatásuknak érezve, a Magyar Néphadsereg, vagy a Belügyminisztérium Határőrség, illetve Karhatalom hivatásos tisztjei kívánnak lenni. megfelelnek az előirt köve- »élményeknek. A jelentkezés feltételei: középiskolai tanulmányaikat az 1968— 69. tanévben befejezik, illetve korábban már befejezték, erkölcsi-politikai megbízhatóság, feddhetetlen előélet, katonai szolgálatra való fizikai alkalmasság, magyar állampolgárság, hlvatásérzet, nőtlen családi állapot. A pályázók Jeletkezési lapot a középiskola igazgatójától, az előző években végzettek (sorkatonák Is) a kiegészítő parancsnokságtól kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni, kell: sajátke- züleg írt részletes önéletrajzot, születési anyakönyvi kivonatot, erkölcsi bizonyítványt és érettségi bizonyítványt. , A jelentkezők pályázhatnak: ■ Zalka Máté Katonai Műszaki főiskola légvédelmi tüzér, vegyi- Védelmi, híradó, jármű-technikus, hadtáp, vagy lokátoros Szakára: a Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépkocslzó lövész, Páncélos, tüzér, műszaki, karhatalmi, vagy határőr szakára; a Kilián György Kepülő Műszaki Főiskola repülő műszaki, vagy ijrepülő hajózó szakára. A repülő hajózó szakra csak azok jelentkezhetnek,. akik a -Magyar Honvédelmi Szövetség keretében 'motoros repülő kiképzésben részesültek, vagy tanfolyamon vesznek részt. . A pályázók felvételi vizsgát tesznek. Matematika és fizika '■.írásbeli vizsgára 1989. februárijában, a további vizsgákra ‘március, április hónapban ke- vrül sor. A vizsga eredményét .május 1-lg Ismertetik a pályá- xókksl, A katonai főiskolák tanulmá- 'Jtyi ideje négy év. l A pályázatokat legkésőbb 1969. január 15-ig kell elküldeni. ' A Magyar Néphadsereg tiszti-helyettes iskoláira jelentkezhet- |.itek mindazok a fiatalok, akik '17. életévüket 1969. szeptember il-ig betöltik, 23 évnél nem idő- iísebbek, elvégezték az általános lískola nyolc osztályát és dolgozó ' népünk fegyveres szolgálatát ht- ivatásuknak érezve, a Magyar ^Néphadsereg hivatásos tiszthe- Jlyettesei kívánnak lenni. \ A jelentkezők pályázhatnak: ígépkocsizó lövész, tüzér, műszaki, vegyivédelmi, lokátoros, hír- >adó, hadtáp, járműtechnikus, 'fegyverzeti technikus, vagy re- ' pülőműszaki szakra. A techni- ,kus szakokra elsősorban azok ; pályázhatnak, akik azonos, vagy '.hasonló szakképzettséggel ren- delkeznek. A tiszthelyettes iskolák tanul- ' *nányi ideje — beleértve a kö- , telező csapatszolgálatot Is — két •év. Pályázati határidő: 1969. > március 15. í A pályázattal kapcsolatban a ■' kiegészítő parancsnokságok részletes tájékoztatást adnak. — Turgenyev portréja, az ismert orosz fényképész, Levickij munkája, 1879-ből. (APN-foto) mennyire korszerűtlenné vált a korabeli Európában a nemesi életforma. A századfordulóig csaknem az egész turgenyevi életmű megjelent magyarul. Száz év alatt sokszor változott, alakult, nemzedékenként meg-megújult Turgenyev hatása a magyar irodalomra. Arany János a természetfestő líraiságát szerette, az új század, s az új magyar realista törekvések indulásakor, majd Ady és Móricz Zsigmond nemzedékére Turgenyev liberalizmusa és nyugatossága hatott, s vonzó példaként emlegették a társadalmi fejlődés nyomában járó írói következetességét, amellyel — gazdag földbirtokos lévén — feltárta a cári Oroszország nyomorúságos jobbágy-hétköznapjait is. A századfordulón írta Krúdy Gyula: „Irodalmunkban különösen érezhető az orosz s főként a Turgenyev-hatás.” De éppen Krúdy példáját mutatja, hoev Turgenyev nem csupán hatás irodalmunkban, hanem része is századunk magyar prózájának, hisz Krúdy lépten-nyo- mon hivatkozik a turgenyevi figurákra és hangulatokra, név szerint is megjelölve néha (Rezeda Kázmér szép élete) Turgenyev szereplőivel egyeftes rokonságot tartó regényalakjait. A felszabadulás után új életre kelt a magyarországi Turgenyev. A demokratikus magyar könyvkiadás első termékei közt találjuk műveit, hamarosan kiderült azonban, hogy a korai fordítások nem alkalmasak már az újrakiadásra. Áprily Lajos, a nemrég elhúnyt kitűnő József Attila-díjas költő vállalkozott rá, hogy új fordításban, korunk nyelvén szólaltatja meg a sokszínű s igen gazdag nyelvezetű turgenyevi prózát. A magyar könyvkiadás 1951-től szinte minden évben meglepi az olvasót egy-egy szép Turgenyev-kö- tettel, valamennyinek Áprily Lajos a fordítója. Elbeszéléseinek gyűjteményei: Egy vadász feljegyzései, Költemények prózában valamint Apák és fiúk, Első szerelem, Tavaszi vizek című regényei számos kiadást értek meg az utóbbi tíz évben is. Turgenyev műveinek inély- ségesen emberi mondanivalója, alakjainak lelki gazdagsága, gyönyörűséggel tölti el a mai olvasót is. Stílusával, nyelvi igényességével pedig az olvasó milliók ízlésének megbízható nevelője lett. Gerencsér Zsigmond A „komenista Simon pap' legendája „Virágvasárnap" címmel új magyar film felvételei készülnek megyénkben NOSZVAJ. De la Motte- kastély. Ezer színben pompázó bükki ősz. A környéken fel-le sétáló jelmezes színészek, megilletődött nézők, nagyszámú statisztéria, öregek és gyerekek, nők és férfiak. Érkező és • induló személygépkocsik, teherautók és autóbuszok. — Hói vannak a filmé- sek? — Hátul, a kastélykertben. A kábelek mutatják az utat. A kastélykert végében, vastag törzsű százados fák alatt, egy kopott ruhájú pap sétál. Arca sápadt, szakálla fekete. — ö a Simon pap ... a szlovák színész... — suttogják a körben álló, karba tett kezű noszvaji asszonyok. — Felvétel, indul! — hangzik a hangos kiáltás, és fel- villanak a reflektorok, berregni kezd a felvevőgép. A kép: rongyos szegényemberek, főleg asszonyok és gyerekek, meg néhány öreg gubás paraszt. Egyikük — Makiári János, s az előtérben egy zilált hajú és megkövült tekintetű fiatalasszony. Görcsösen szorítja magához vékonyka termetű fiacskáját. Oldalt szuronyos, darutollas, bunkóképű csendőr. Halk nyüszítés. A kisgyermek sír, és egyszerre kitépi magát anyja szorításából: — Apám! Jaj! Édesapám ,.. ! — sikoltja élesen. A JELENETET többször el- ismétlik. Biztatják a fiúcskát: hangosabban sírjon, mielőtt kiabálni kezd. Közben ismerős arcokra figyeltem fel. Volt egri, illetve miskolci színészek: Pákozdy János, az egykori Lucifer (aki ebben az évadban újra Eger —Miskolc társulatához szerződött), Szilágyi István és Polgár Géza (akit utoljára Németh László A csapdájának Puskin szerepében láthatott az egri közönség). — Ebben a filmben, amint látod — csapja össze „csend- őrösen” a bokáját — darutollas vagyok... . A kisfiúnak nem akar mfcn- ni a sírás, s Gyöngyössy ImGyongyosi ismerős — Budapesten , november 10., vasárnap és antihumánum harca BESZÉLGETÉS SZEMES PIROSKÁVAL Bizony előfordul, hogy az emberek kivetkőznek önnön valójukból — és kivetkőz- tetnek másokat is. Olyannyira, mint ahogy azt láthattuk szerdán este a Mondd a neved című tv-filmből. Az író Szemes Piroska — újságíró és bizonyára sokan ismerik őt Gyöngyösön és a gyöngyösi járásban, ahol hírlapíró pályáját közvetlenül a felszabadulás után megkezdte. — 1939-től 46-ig éltem Gyöngyösön, különben Vas megyei vagyok. Festőnek indultam, aztán ... írni kezdtem a Gyöngyösi Néplapba, amely az MKP helyi orgánuma volt. Társadalmi munkában dolgoztunk először, úgy gondoltuk, mi akkor ifjú kommunisták, hogy ennyivel tartozunk a pártnak. Aztán MADISZ-titkár is voltam, és emlékszem, milyen lelkei sedéssel jártuk kis kultúr- csoportunkkal szekéren is a gyöngyösi járás 27 községét. Később a megyei lapba is dolgoztam, sőt még azután is, amikor Pestre kerültem. Szemes Piroska hosszú évek óta a Nők Lapja ri-_ portere — és mint ilyen, továbbra is a gyöngyösiek „szeme előtt” van. Bizonyára olvasták egvkori városának lakói is — 1966-ban — Hói az az utca. hói az a ház című háromrészes riportsorozatát, amelyből a Mondd a neved című tv-filmjét írta. — A téma annyira magához láncolt, hogy hosszú hónapokig nem engedett el.- Molnár Sándor, ez a Tokod- altárói fiatal bányász, olyan tragédiát hordozott magában, amely egymagában is elég lenne mindéin háború és a fasizmus elleni tiltakozáshoz. Nem emlékezett valódi nevére, elfelejtette szüleit, gyerekkori környezetét, egyszóval, fogalma se volt, hogy ő ki is valójában csak annyit tudott, hogy nem magyar, hanem orosz — és gyermekkorában a háború kellős közepén került németele, majd magyarok közé. De nem emlékezett semmire. Az embertelen fasiszta orvostudomány és az embertelen emberek — injekciókkal, hipnózissal, borzalmas büntetésekkel — kiirtották minden, hazájára, szüleire, gyerekkori környezetére való emlékezését. Találtam Esztergomban egv idegorvost, dr. S.iollár Bélát aki viszont arra használta fel tudását, az orvos- tudományt és emberségét, hogy emlékezésre bírja. A film ennél a résznél szigorúan tudományos módszereket vett Igénybe és a rendező Zsurzs Éva érdeme, hogy ez* a rész* is Játékká’’ tudta feloldani. Az emlékezet- foszlányok nyomán kimentünk Volgograd környékére is — leírhatatlan és egész életre meghatározó élményem lett az anya és fiú egymásra találása. — Miért csak most született meg ebből a riportsorozatból a tv-film? — Sokáig nem tudtam megbirkózni az élménnyel. Kollégáim állandóan biztattak, hogy írjam meg filmre és aztán egy nap kapcsolatot kerestem a tv-vel... Mondhatom, Zsurzs Évánál kitű- nőbb társat nem is találhattam volna. Jól sikerült a szereplők — Avar István, Berek Kati, Tomanek Nándor — kiválasztása is. Az volt a szándékom, hogy a filmben elvonatkoztatok az élő hős alakjától, — és hogy megmutassam: hogyan küzd ugyanazokkal a módszerekkel az antihumánum ellen a humánum. — Tervez más tv- vagy filmforgatókönyvet is? — Ép állandó forgatókönyvíró vagyok. — de még soha nem valósult meg-egy könyvem sem. Az újságíróra könnyen ráragaszt.iák, hogy ..túlságosan zsurnaliszta”. De most nyertem egy pályázatot, és lehet, hogy abból a for- forgatókönyvből film is lesz. Címe: „Az elfeleitett ass- szony”, s—berkovits—> re, a film írója és rendezője, szünetet rendel el. A felvétel szünetében a darabról, a témáról kérdezem: — Legenda 1919-ből. így fogalmazhatnám meg a legrövidebben — mondja. — Egy pap, Simon pap körül bonyolódik a cselekmény, akinek emlékét szűkebb hazámban, Somogy—Tolna lankáin ma is őrzi egy népballa- da-töredék: —„Akácfára rászállott a vad galamb, Marcaliban megkondult a nagyharang. Hej, Simon pap, Simon pap, Komenista Simon pap, Krisztus, Jézus árulója nem te vagy ...” — Simon pap mellé a nép fantáziája testvért is teremtett, egy néptanítót, aki egyébként szintén élt a valóságban is, de nem volt Simon pap testvére. — Mi történt Simon pappal és „testvérével”? — Egy szegény asszofiynak volt két fia: a pap és a tanító. Az első világháborút a pap úgy hagyta ott, hogy soha többé nem szabad fegyvert fogni. Testvére, a tanító pedig azt mondta: a szegényeknek előbb ki kell verniük a fegyvert az úri pribékek kezéből, s csak azután lehet letenni... A két fiú közös mártiriumát idézi a film — s itt újra egyezünk a történelmi valósággal is —: Simon papot, és barátját a fasiszta Prónay-különítmény végezte ki vadállati kegyetlenséggel 1919-ben, a Tanács- köztársaság bukása után. — Miért „Virágvasárnap” a cím? —■ Az egész alkotással, s így a címével is azt a sajátos tudati-lelki tartalmat szeretném kifejezni, amit az előbb idézett gyönyörű, művészien tömör balladatöredék sugalL Az egyszerű nép képzeletében Jézus Krisztus alakja mindig a megtestesült humánumot és igazságot, a rabságból, a szegénységből, a megaláztatásból való szabadulás reménysugarát jelentette. Érthető, hogy a tanulatlan, a tudatos szellemi sötétségben tartott nép így 1919-ben is sok-sok magyar faluban titkon úgy vélekedett, hogy .. eijött végre az Isten országa...” A Horthy —Prónay-banda ideológiai fegyvere pedig éppen az volt, hogy a kommunisták 1919- ben elárulták Jézus Krisztust. Érzelmileg ezzel akarták a népet a kommunisták ellen fordítani, s azt, hogy ez mennyire sikerült, hűen kifejezi az idézett baUac!;i töredék ... ENNYIT beszélgettünk a készülő új magyar filmről. Többre idő sem tellett, meg Gyöngyössy Imre adekvátabb eszközzel a majdani kész alkotással akarja és tudja legjobban elmondani Simon pap történetét. A film Simon papját Frantisek Velecky, szlovák vendégszínész alakítja, a tanítót Tóth Bence, az anyjukat pedig Hegedűs Erzsi. Operatőr Szécsényi Ferenc. — Meddig forgatnak még megyénkben ? — Még két hétig, s elkészül a filmnek a nagyobb része, amelyet 1969 márciusában, a Tanácsköztársaság kikiáltásának fél évszázados jubileumán szeretnénk bemutatni. Faludi Sándor 184 indulóval KRESZ-vetélkedő Gyöngyösön Vasárnap, november 10-én délelőtt 10 órakor kezdődik az a KRESZ-vetélkedő, amelyet a balesetvédelmi tanács szervezett. Színhelye: Gyöngyös, a 4-es számú AKÖV kultúrterme. összesen 134-em nyertek jogot, hogy ezen a vetélkedőn indulhassanak. Ugyanis ennyien értek ed Hatvan és Gyöngyös körzetében a KRESZ-totón ll-es,12-es, illetve 13-as találatot. A mostani vetélkedő legjobbjai pedig a megyei döntőn vehetnek részt. A verseny rendezősége gondoskodott arról is, hogy az indulók és a hallgatóság is felfi issüljön a megfejtések közötti szünetekben a zene és a humor segítségévek A játékmester feladatát pedig Molnár László tölti be.
