Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-29 / 280. szám

A beruházásokról tanácskozott a megyei pártbizottság aktívaülése (Folytatás az 1. oldalról) készítésénél az új mechaniz­mus irányelvei megfelelően érvényesülnek, a fejlesztésre a vállalatok több variációt készítenek, fokozottabban al­kalmazzák a korszerű techni­kát és hitelek igénybevéte­lével, áldozatok vállalásával is törekszenek a termelés nö­velésére, új gyártmányok meghonosítására. Továbbra is gondot je­lent, hogy a megyei épí­tőipari' vállalatok nem tudnak minden munkát elvállalni. A pártszervezetek gazda­ságszervező, irányító és ellen­őrző munkájáról, a fokozott követelményekhez igazodó új követelményekről részletesen szólt az előadó és ismertette azokat a módszereket, ame­lyekkel a járási, városi és üzemi pártbizottságok, illető­leg pártszervezetek még terv­szerűbbé és eredményesebbé tehetik munkájukat. A bevető előadás megjelöl­te a beruházási munka továb­bi főbb feladatait, iparágan­ként és fontosabb létesítmé­nyenként, szólt a problémák­ról és a megoldandó felada­tokról. Különösen felhívta a figyelmet arra, hogy pártunk és kormányunk gazdaságpo­litikájában fontos helyet fog­lal el a beruházáspolitikai el­vek meghatározása. Ugyan­akkor beruházási politikánk fontos eszköze a főbb gazda­ságpolitikai célok megvalósí­tásának. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a beruházá­sok gazdasági hatékony­ságának növelésére, hogy minél kisebb ráfordítás­sal, minél hamarabb üzembe helyezzék a ter­melőberendezéseket és gépeket. A beruházások gazdaságos megvalósításához szükséges a beruházási eszközök kon­centráltabb felhasználása. A döntéseknél vegyük figye­lembe a népgazdasági tervek­ben kialakított fontosabb cé­lokat, az egyes ágazatok fej­lesztésére vonatkozó határo­zatokat, a vállalat belső hely­zetét és a piac alakulását. A beruházási döntéseket alapos, valamennyi tényezőt és körül­ményt kellően' figyelembe ve­vő számítások előzzék meg. A politikai jellegű felada­tok között az előadás felhívta a figyelmet, hogy a járási, városi, üzemi pártbizottsá­gok és pártalapszervezetek is­merjék meg jobban a beru­házáspolitikai elveket és cé­lokat. Tevékenységükkel se­gítsék elő a népgazdasági, megyei és a vállalati érdek együttes érvényesülését. A hozzászólások Kallós József, a Gagarin Hőerőmű Vállalat igazgatója bejelentette, hogy a visoptai beruházások ütemterv sze­rint haladnak. Fokozott fi­gyelmet kell fordítani az épít­kezések és főleg a szerelések minőségi ellenőrzésére, a be­ruházáson dolgozó sok válla­lat munkájának koordinálá­sára. Nehézségekkel küzde­nek, Visontán nincs elegendő autóbusz, kevés a munkás- szállás és az illetékes szervek segítségét kérte, hogy a Gyön­gyösön épülő lakások átadási ütemezését gyorsítsák meg. Skultéti János, az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregység 1- nek igazgatója vázolta, hogy a mostani beruházások meg­valósítása során a Pipis-he- gyi gyár milyen jelentős he­lyet foglal el az elektronikus gépek és különböző híradás- technikai berendezésekhez szükséges félvezetők és tran­zisztorok gyártásában. Az új üzemrészek építésének és sze­relésének befejezése után sok nő talál munkaalkalmat a gyárban. Gyöngyös város fej­lődésében jelentős szerepe lesz a gyárnak, de további erőfeszítéseket kell tenni la­kásépítkezésre, a kommuná­lis és szociális ellátás javí­tására. Németh Tibor, a KAEV egri gyáregységének igazga­tója az egri és a gyöngyösi telep, a termeléshez nélkülöz­hetetlen csarnokok építésé­nek szükségességéről, az egri részleg kitelepítésének nehéz­ségeiről szólt Matusik János, a Qualital Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalat osztályvezetője fel­szólalását a beruházások gon­dos előkészítésére, a megala­pozott döntések jelentőségé­nek fontosságára összponto­sította. Felhívta a figyelmet hogy az apci vállalat a közel­jövőben ipari célokra gáz­energiát akar felhasználni, ezért szükségesnek és a la­kosság, valamint a vállalat szempontjából feltétlen elő­nyösnek véli a megfelelő szervek együttműködését. Dr. Halász Tibor, a Mátra- alji Szénbányák igazgatója ismertette azokat az erőfe­szítéseket, amelyeket a 800 megawattos erőmű teljes szénszükségletének ellátására tesznek. Vállalati példák nyo­mán felhívta a figyelmet a beruházások koncentrálására, a hatékonyság fokozására. Réz János, a Heves megyei Állami Építőipari .Vállalat igazgatója kifogásolta az anyagbeszerzési nehézsége­ket, sokszor egyszerű és nem jelentős értékű anyaghiányok akadályozzák az építkezés be­fejezését. Felhívta a figyel­met, hogy az egri lakásépíté­sek előkészítése ügyében az illetékes szervek mielőbb döntsenek. Siket Miklós, a Magyar Be­ruházási Bank vezérigazgató­helyettese azt mondta, hogy hasznos és fontos a beruhá­zásban részt vevők tapaszta- letcseréje. Gyakorlati példák nyomán kifejtette a kormány és a bank beruházási politi­káját, a hitelezés feltételeit. Az eddigi gyakorlat bizonyít­ja, és jövőre még inkább le­hetőség nyílik arra, hogy a központi akaratot közgazda- sági eszközökkel a köz javára érvényesíthessék. Elismerés­sel szólt az apci Qualitál ked­vező beruházási ajánlatáról és ezzel a példával is bizo­nyította, hogy a jövőben azok a vállalatok számíthatnak be­ruházási hitelre, amelyek a fejlesztés gazdaságosságát, hatékonyságát és a hitel mi­előbbi visszafizetését igazol­ják. Bizonyára még többen je­lentkeztek volna felszólalás­ra, de az idő előrehaladása miatt erre nem kerülhetett sor. Ezután Barta Alajos fog­lalta össze a vita során . el­hangzottakat Hazai Béla, a megyei párt- bizottság titkára befejezésül felhívta a figyelmet, hogy a helyes és következetes beru­házási politika jelentős mér­tékben viheti előre megyénk gazdasági, társadalmi és po­litikai fejlődését. A követ­kező évben megyénk az ed­diginél is nagyobb mértékben részesül beruházásokban és ez fokozott felelősséget, még körültekintőbb munkát igé­nyel mindazoktól, akik a be­ruházások tervezésében, elő­készítésében és kivitelezésé­ben részt vesznek. r. l. Három napig betegkísérő voltam Egerber hitto nap A cambridge-l egyetem egyik fiatal hallgatója rendszeresen megbukott a vizsgákon. Az egyébként jó képességű hallgató, aki álmából felkeltve ,is visszafelé volt képes eldarálni összes vizsgatéte­leit, érthetetlen módon esödöt mondott, ha a té­teleket a vizsgán kellett elmondania. Végül meg- állapitották a szakemberek, hogy 'egyetemistánk­nak hosszú lévén az orra, csúnyasági komplexus­sal küzdött a vizsgabizottság előtt, de miután or­rát megkurtitották, az újabb akadályokat már si­keresen vette. Az közismert, hogy valaki, különösen, ha nö, bukik, mert szép, s elbukás ellen nem a legrosz- szabb gyógyszer, ha csúnya. Itt fordítva történt és ez megnyugtat. Vizsgáimat nyilván kitűnő ered­ménnyel, nagy-nagy magabiztossággal teszem majd le, nem lévén csúnyasági komplexusom. ... mert nem lévén tükröm se. Tehát: ha sike­resen akarsz vizsgázni, ne nézz tükörbe! Korunk eme nagy felfedezését szerényen bár, de magamnak vindikálom. <-ő) Lehet, hogy ez a történet nem jellemző. De mentségére szolgáljon, hogy mai, és saj­nos ... igaz! Mi legyen hát a betegem­mel? Ezt már a megyei tanács vb egészségügyi osztályától kér­deztük : — Ha olyan súlyos az eset. hogy kórházi kezelésre szorul a beteg, telefonáljanak men­tőért, ha nem, menjen el a körzeti rendelőbe délután, vagy hívják ki hozzá a körze­ti orvost. Fekvőbeteg-bejelentés csak másnap reggel lehetséges, így tehát hozzákezdtem megálla­pítani, hogy betegem kórházi kezelésre szorul-e? Hívjak-e mentőt, s ha hívok, vajon el­fogadják-e az én beutalómat? Vagy várjak holnapig, amíg kijön a körzeti orvos? Esetleg keressem meg, hogy fél szí z- nyi betege közül most hol gyógyít, vizsgál? Nehéz dilemmámon végül is a megyei tanács egészség- ügyi osztály segített, ahonnét átszóltak az SZTK-ba, hogy beutaló nélkül vizsgálják meg betegemet. , Ezután már gyorsan ment minden. Megszereztem a vál­lalati kocsit. Öltöztetés. Le a lépcsőn, fel a lépcsőn és má­ris a „bel”-en vagyunk. Az ajtó előtt. A beteget a hideg rázza, a sok türelmet­len várakozó pedig az ajtót — gondolatban. Az ajtót, amely előbb „megemészt” tu­catnyi ipari tanulót, majd egy egész vezető testületet, amely­nek dolgozói kötelező belgyó­gyászati vizsgálaton vették részt. Végre sorra került a bete­gem. Szentségeinek is körü­löttem, hogy se beutaló, se sorbaállás (pedig mi is egy óra tájt jutottunk el idáig), de biztatott a tudat, hogy már csak a röntgenhez kell lejut­nunk. Aztán várunk a lelet­re. Később felvisszük a leletet. Még semmi biztos a betegsé­get illetően. * — Holnap reggel jöjjön be laboratóriumi vizsgálatra, ad­dig pihenjen, — kötik bete­gem lelkére. Visszavisszük az autóval. A fájdalom nem szű­nik. Ráadásul kiderül, hogy a gyógyszerre — amelyet vi­haros gyorsasággal kiváltot­tam -7- allergiás a beteg. Nem használ. Bárkivel megeshet, hogy egy reggel az oldalában ke­gyetlen szúrást érez minden mozdulatnál. Azért elindul munkahelyére, abban re­ménykedve, hátha csak rán­dulás, múló fájdalom. De az­tán, amikor ülni is, mozdulni is jajgatva lehet, s a hideg is kirázza, hallgat munkatársai­ra. — Orvoshoz kell menned. Elvánszorog a körzeti ren­delőig. Kilenc óra múlt pár perccel, vége a rendelésnek. Azért bekopog. — Kérem... nagyon rosz- szul vagyok. — Jött volna korábban. — Megint bekopog. — Ha lehetne... — Majd délután háromkor. Jó két óráig tart, amíg a néhány száz méterre levő la­kásáig hazakinlódja magát. Beteg... akinek láttán termé­szetessé válik előttem a fel­adat: orvost kell hívni! Ro­hanás a telefonhoz. A körzeti orvosi rendelőben csak a ta­karítónő veszi fel a kagylót: Nappali ügyelet nincs. A me­gyeszékhelyen csak álom egyelőre, hogy miként éjsza­ka, nappal is legyen legalább egyetlen orvos, akit lehet hív­ni, ahhoz, aki a rendelési idő után lett rosszul. Sajnos, a jól bevált éjszakai ügyelet leteltével nappal hiá­ba fordul fűhöz-fához az or­vost kereső egri. — Hát ide figyelj, fiacskám, hogy az ügyet egyszer és mindenkor­ra befejezzük — a lus­taságodról akarok be­szélni veled. Nem tu­dom. hogyan lehetsz te, az én fiam, ilyen semmittevő. Hát mi­lyen vagyok én? Nyolc évig, amíg iskolába jártam, soha nem volt egyetlen igazolatlan órám. Hiszen adott is volna a nagyapád ne­kem... Jó voltam, mint egy bárányka, mégis folyton ütött. — De hagyjuk ezt, fiacskám, régen volt. Annál érdekesebb azonban, hogy te. ked­ves kis fiam, már há­rom matematika- és két énekóráról lógtál meg az iskolából. .4 múlt évben még be­hunytam a szemem, és bár utálom a hazugsá­got, megírtam azt a frátr'a 'igazolást. De i ' ■ i:: n és nem! Több: : 1 :i djsznóság nem fordulhat elő. Megértetted? « — lg n, papa ... fi m. tis: rái rafyunk. Csu. Willy Schuster: PEDAGÓGIA miattad kényszerültem megmásítani a ténye­ket, amikor rajta kap­talak, hogy iskola he­lyett lófrálsz az utcán. Most még egyszer és utoljára vésd jól a fe­jedbe: többé nincs ha­zugság! Ez a szó a mi családunkban ismeret­len! — Apropo. Még mindig nem tudom, hogyan tetted lóvá ta­valy azt a tanárt. Nem emlékszel? Behívattak az iskolába és hazud­nom kellett miattad, fiacskám. Azt hiszem, azt mondtam, hogy rettenetesen fájt a fe­jed, azért nem készí­tetted el a számtanfel­adatot. — Más apa ezt nem tette volna meg. Ha nem húzlak ki a csá vából, talán még el is buktatott volna a kur­váin képű. Azt mond. '<r> h<v}átok a lárt. .iUuá S'olytassam to­vább. Itt van, kedves fiam, a figyelmetlensé­ged. Sokat panaszko­dott erről az osztályfő­nököd. Hogy egyálta­azért nem figyelsz, mert az utolsó padban ülsz! Ültessen előre, mondjuk Karcsi mellé, a második sorba, ott Ián nem figyelsz az órákon. Kibámulsz az "diákon az utcára, és ••t tovább. Persze, én a !arástnm neki, . lacskam, hogy te csak majd biztosan figyelsz. Különben is, Karcsi az osztály legjobb tanuló­ja, jó lesz, ha barátko­zol vele, fiam, belenéz­hetsz a füzetébe és pus­kát is csinálhat neked. De természetesen, a pad alatt. Nehogy me­gint nekem kelljen magyarázkodnom.., Az apa kiselőadását a telefon váratlan csöngése szakította fél­be. Az apa felemelte a kagylót, arca egy pil­lanatig elkomorodolt, majd széles mosoly je­lent meg rajta: —- Halló! Te vagy az, Berndt? Hogy miért nem vagyok benn a hivatalban? Ha valaki a főnökségről keres, mondd azt, hogy a kórházba mentem gyo­morvizsgálatra. Ma már nem is jövök vissza. Köszönöm, Berndt. Viszontlátás­ra! Az apa letelte a kagylót és fiához for­dult: — Amit az imént ■mondtam, megmond­tam. Remélem, fiacs­kám, megértetted. A mi családunkban isme­retlen a hazugság. Tartsd ehhez magad egész életedben... Révész Mária fordítása Második nap belgyógyászatra. Várakozás Veszekedés... Tülekedés a ajtó előtt. Fél kettőkor fel ugrok négy férfi hátára és • tömeg lelett bedobom a pa pírt. Várunk. A főorvos ú elment ebédelni, Aztán végre bent a beteg És kint. A döntés: vissza ; körzeti orvoshoz, ő ad majc papírt az esetleges újabb vizs gálathoz és a táppénzhez. Fogom a beteget, s mivé már kocsi nincs, gyorsan k vánszorogjuk azt a két kilo­métert. Háromra odaérünk r rendelőhöz. A váróteremben épp azon vitatkoznak, ki jöfi előbb, ki melyik orvosra vár. Egy férfi a WC. ajtaját, rán­gatja, nem nézi a felírást: „Kulcs a rendelőben.” Húsz perc telt el a rendelési idő kezdete óta, de még egyetlen beteget sem szólítottak be- Addig nézegetjük az írást, hogy pontosan kell befejezni a rendelést. Arra semmi uta­lás. hogy ez a kezdetre is vo­natkozik. Végre bejut a betegem. Hangfoszlányokat kapok el: ..fejezze be ezt a mesét... ne tartsa fel itt a rendelést.” Nem vizsgálják meg. Nem kap beutalót további vizsgá­lathoz. Javasolják: vegyen ki szabadságot, mert a két nap­ját nem tekintik táppénzes­nek. Fordulhat még... a fe­lülvizsgáló főorvoshoz. — És ilyenkor mi van? — kérdem tőle végtelen fáradt­sággal. — Vigyél haza! Harmadik nap Reggel nyolckor a labora­tórium előtt. Természetesén étlen-szomjan. Csoportok tó­dulnak be.., Tíz óra... Semmi. Tizenegy óra... Semmi. Fogy a türelem, de a vára­kozók száma nem apad. Kö­nyörgés. .. szédülés... se ülni, se állni nem megy már.' Ti­zenegy óra 15 perc. Végre!' Leveszik a vért. — Másfél óra múlva jöj­jenek a leletért — mondja az asszisztensnő. Letámolygunk a büfébe. Jaffa, csokoládé. Másfél óra várakozás. Kész a lelet. Gyorsan vissza vele a Reggeli diagnózis. (Házi). A beteg állapota nem sokat javult. Kínlódó mozgás, mint ideggyúlladás esetén Hőmérséklet... már mint a betegé: 37,1. — Megyünk az SZTK-ba A felülvizsgáló főorvosnak a betegem immáron ki tudja hányadszor újból előadja a két, illetve most már a har­madik nap történetét és pa­naszait. A főorvos megérti, hogy valóban nem a beteg te­het arról, hogy ... beteg és elismeri a három nap táp­pénz jogosságát. Illetve, mondja a betegnek, hogy menjen vissza a körzeti or­voshoz. Üjabb várakozás, újabb történetmesélés, majd következik a körzetben épp felülvizsgálatot tartó főorvos. Megint minden elölről. Most már jóváhagyást nyer a há­rom napi táppénz. S már csak annyi van hátra, hogy... visz- sza kell menni a körzeti or­voshoz, aki majd orvosságot ír és. rendbe teszi a papíro­kat. . Itt tartottunk, amikor én kidőlem a sorból és a bete­gem a bajától vagy a rémület­től vacogva, hogy még egy­szer végig kell járnia ezt a kálváriát, elment dolgozni. Szedi az orvosságot, s őszin­tén remélem, használ is neki. De ha mégsem? Ha kezdődik minden elöli-ől? Esküszöm, akkor már engem kell kísér­ni. Kovács Endre Ezerkétszáz Aj HépAjsás-elíHizető a szövetkezetekben Szövetkezeti vezetők tanácskoztak Egerben Csütörtökön délelőtt Eger­ben, a MÉSZÖV székhazának kultúrtermében a fogyasztá­si és értékesítési szövetkeze­tek elnökeinek részvételével értekezletet tartottak. Havel- iant Ferenc, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke tar­tott vitaindító előadást a szövetkezetek előtt álló ak­tuális feladatokról. Az érte­kezlet résztvevői megvitat­ták az úi mechanizmus kez­dete óta elért eredményeket es javaslatokat tettek a tne- gvei szövetség és a szövet­kezetek kapcsolatainak ki­alakítására. Ezer az ülésen értékelte a MÉSZÖV elnöke a Népújság előfizetésére indított akciót, melynek során a szövetkeze­ti. dolgozók több mint 1200 úi előfizetőt szerveztek. A legjobb eredményt az egri. a parádi és a hatvani szövetkezetek érték él. A jó szervezési munkáért Havel- lant Ferenc értékes tárgyju­talmakat adott át a MÉSZÖV igazgatóságának nevében Mi­csodái József. Zachar Gábor és Bocsi László szövetkezeti elnököknek. 1968. 'november 29., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents