Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-03 / 259. szám
Tsz-vezetfik a Ifi gazdálkodás szellemi feltételelrfil Kiszabadítani a palackba zárt óriást Felsőfokú te lapáttal - csá A termelőszövetkezetek zömében ma már megfelelő géppark van. Munkáskezekben sincs hiány. A földekre egyre több műtrágya jut és az öntözés is újabb perspektívákat tár fel. Mindez azonban hiába lenne szellemi energia, szellemi magasfe- szültség nélkül. Erről beszélgettünk szövetkezeti vezetőkkel. Antal Illés, a szihalmi Rimamente Tsz elnöke: — Elsősorban azt említeném, hogy a kulcspozíciókba magasan képzett szakemberek szükségesek. A jól képzett vezetők képesek csupán arra, hogy szellemileg kidolgozzák a gazdálkodás irányvonalát. Manapság már nem lehet úgy gazdálkodni, mint harminc vagy akár tíz évvel ezelőtt. Nem lehet kockáztatni a közösség vagyonát, csak biztos dolgokhoz lehet kezdeni. A döntéseket alapos, elemző munkának kell megelőznie. Elsősorban tehát azt tartom fontosnak, hogy jól képzett szakemberek meghatározzák a gazdálkodás irányvonalát és megfelelő döntéseket hozzanak. — A második lépcső az, hogy ezeket a döntéseket megértsék, elemezzék a középvezetők: a brigáaoK, munkacsapatok vezetői. És végül — a szakmunkásokkal végrehajtassák. — Mi szükséges ehhez? — Szerintem az, hogy a brigádvezetők jobb szellemi, elméleti felkészültséggel rendelkezzenek, mint manapság. Sok az olyan brigádvezető, amelyik csupán szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az ilyen emberek nehezen barátkoznak meg az újjal s még nehezebben tudják a szövetkezeti gazdáknak megmagyarázni, hogy egy módszer miért jó vagy rossz. Ehhez a témakörhöz tartozik még az “4s, hogy most ’V de különösen á jövőben nem - rasztokra, hanem mezőgazdasági szakmunkásokra lesz szükség. Olyan szakmunkásra, amelyik a munkafolyamatok elméletével és gyakorlatával egyaránt tisztában van. Tehát képzett és amellett sokoldalú szakmunkásra. A jelenlegi szakmunkásképzés szerintem túlzottan speciális, általánosabbnak kellene lennie. Hogy ne csupán baromfi- tenyésztő legyen valaki, hanem a szarvasmarhákhoz vagy a júhokhoz is értsen. Összefoglalva: képzett vezetőkre, középvezetőkre és szakmunkásokra van szükség? — Igen. Csak az igazán felkészült emberek tudják munkájukat a gazdálkodás szellemi vezérfonalához igazítani. — Mit tart még emellett fontosnak? — Sok mindent, de egyet említenék. Azt, hogy nem elég a vezetőknek csupán kidolgozniuk a terveket, megfelelő döntéseket hozni. Az embereket érzelmileg az elképzelések mellé szükséges állítani. Hogy ne „favágásnak” érezzék a munkát, hanem szeressék, lelkesedjenek érte. Sepeghy Pál, a káli Március 15 Tsz főmezőgazdásza: — Először egy példával kezdeném. Év végén azt mondják az egyik termelőszövetkezetben, hogy náluk érdemes paprikát termeszteni, mert 16 ezer forintot hozott holdanként. A mák már jóf Az apci nőtanács szervezésében és a község vezetőinek messzemenő támogatásával. megalakult a nők klubja Apcon. A klub működése iránt nagy az érdeklődés a község lányainak, asszonyainak körében és ezt a tagnak jelentkezők nagy száma is bizómyítja. A közelmúltban alakult klubnak máris 60 tagja van, akik a Üteégi kultűrházban kaptak val kevésbé sikerült, az csak ötezret hozott. Ezt mondják s én mégsem mernék megesküdni arra, hogy valóban érdemesebb paprikát termeszteni. Mert jelenleg hiányoznak a kellő, megalapozott számítások a szövetkezetekben. S elképzelhető, hogy a paprika csupán négyszáz, a mák viszont ezerötszáz forint tiszta hasznot hozott holdanként. Mert azt mérjük, hogy mennyi a bevétel, de azt már kevésbé, hogy mennyi a ráfordítás. — Hogyan lehetne ezen változtatni? — Nézze, én esténként lapozgatom a külföldi szakirodalmat. Sok érdekes dologra bukkan az ember. Véleményem szerint üzemgazdászokra lenne szükség, akik kidolgozzák a gazdálkodási profilt, elemző számításokat végeznek, vagy üzemszervezési problémák megoldásában segítenek. — Néhány szövetkezetben már van üzemgazdász. — Ez igaz, de mégsem teljesen. Vannak fiatal üzemgazdászok, akiknek nincs kellő tapasztalatuk s így komolyabb segítséget nem is tudnak nyújtani. Másrészt nem üzemgazdász^ hanem statisz- tikusi vagy más munkát végeznek. — Véleménye szerint mi lenne a jobb? — Ha a tsz területi szövetségek hoznának létre üzemgazdászi csoportokat. Ezekben a csoportokban gyakorlott üzemgazdászok dolgoznának és megrendelésre, természetesen pénzért, elvégeznék egy-egy üzemág, kultúra, vagy a szövetkezet gazdálkodásának elemző munkáit. így aztán megszűnne az a sötétségben való tapogatózás, mely szerintem majdnem minden szövetkezetei jellemez. Mert nem tudjuk, csak érezzük, hogy talán ezzel kellene foglalkozni. Tehát az elemző munkát tartja a gazdálkodás egyik legfontosabb szellemi feltételének? — F el tétlen ül^JSzeri n tem az elemző munka'olyan szellemi energia felszabadítását jelentené, amelyik a mi szövetkezetünkben is legalább tíz forint pluszt hozna minden munkaegység után. Holló József, az egri Nagy József Tsz főkönyvelője: — Nagyon fontosnak tartom, hogy a szövetkezet elnöke, főmezőgazdásza és főkönyvelője harmonikus kapcsolatban legyen egymással. A legfontosabb feladatokat beszéljék meg, elemezzék s ne döntsenek egymás nélkül. Az összhang jó hatással van a szövetkezeti gazdákra, az ellentétek széthúzást eredményeznek. Ugyanakkor a vezető hármas állandóan töprengjen, gondolkozzék kis túlzással: még álmukban is terveket kovácsoljanak. — Tartsanak lépést a technikai fejlődéssel, igyekezzenek a legkorszerűbb módszereket bevezetni a közös gazdaságban. Használják fel a tudomány vívmányait. Ehhez azonban az szükséges, hogy egy pillanatra se lankadjanak, képezzék tovább magukat. A felhalmozott ismeretanyag bizonyos idő után elévül, pótlásáról állandóan gondoskodni kell. Az új gazdasági reform lehetővé tette, hogy a szövetkezetek különböző vállalkozásokba kezdjenek. Ezekkel a lehetőségekkel élni kell, töprengeni, gondolkozni azon, hogy helyet, hogy a programnak megfelelően, hasznosan töltsék el szabad idejüket. A klub programja szerint aktuális bel. és külpolitikai, egészségügyi, jogi és nevelési kérdésekről beszélgetnek, szakemberek bevonásával Megalakították a kézimunka szakkört. A szakköri foglalkozáson többek között megismerkednek majd a divatossá vált subaszőnyeg készítésének műhelytitkaival. mit lehetne megvalósítani. Fontos azonban, hogy a vezetőkkel nehogy „elszaladjon a ló”, legyen kellő kritikai érzékük. — Hiába azonban a szép terv, ha a vezetők nem tudják megfelelő szinten végrehajtani a munkát. Rendkívül sok lehetőség van még a munkaszervezésben, ezeket a lehetőségeket távolról sem használják még ki a szövetkezetek. Nagyon nehéz a feladatokat „levinni”, megérteni, magyarázni. Pedig enélkül elképzelhetetlen a jó munka. Sok kiváló szellemi képességgel rendelkező vezető van, aki nem tud az emberekkel bánni. Fontos pedig a kellő hangot megtalálni, az emberek apró-cseprő bajaival foglalkozni. Nem szabad a szövetkezeti gazdákban csak munkaerőt látni, fel kell fedezni bennük a gondolkozó, érző embert is. — Nem tartom jónak azt sem, hogy még ma is, a vezetők túl sok munkát vállalnak magukra. A jó vezető irányítson, mozgassa a „gépezetet”, így jut ideje a gondolkodásra. A szövetkezetekben több bizottság működik, munkájuk tehermentesíti, de még jobban tehermentesíthetné a vezetőket. — Végezetül pedig azt szeretném elmondani, hogy a szellemi erőfeszítés ne öncélú legyen, hanem a szövetkezet fejlődését, gazdasági erősödését szolgálja. Vélemények a szellemi feltételekről, a szellemi energiáról. Egy közös vonásuk: ez az energia még távolról sincs hasznosítva. Rendkívül sok lehetőség van még s a lehetőségek forintokat kamatozhatnak. A NAPOKBAN ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Ez alkalommal három olyan kérdést vitatott meg az elnökség, amelynek az egész termelőszövetkezeti gazdálkodás továbbfejlődése szempontjából nagy jelentősége van. Napirenden volt a tsz-ek tevékenységi körének bővítése, illetve a tsz-ek gazdasági együttműködése, továbbá a termelőszövetkezeti tagok szociális ellátottságának helyzete, valamint a termelőszövetkezeti építőipari tevékenység vizsgálata. Alapos előkészítő munka után bőséges anyagot állított ösz- sze a TOT titkársága a tsz- ek tevékenységi körének bővüléséről. Megállapították, hogy a legutóbbi két év alatt nagymértékben fejlődött a tsz-ek feldolgozó, értékesítő, szolgáltató és beszerző tevékenysége, a fejlődés azonban nem áll arányban a lehetőségekkel. Időszerű, hogy a mezőgazdasági üzemek, az eddiginél nagyobb mértékben, saját maguk dolgozzák fel, tárolják és értékesítsék terményeiket. A további előrehaladás érdekében szükséges, hogy az illetékes állami szervek az eddiginél jobban vegyék figyelembe a termelőszövetkezeti feldolgozó és kiegészítő tevékenység indokolt fejlesztési igényeit. Hátráltatja az egészséges fejlődést, hogy a termelőszövetkezetek nem rendelkeznek a szükséges gépekkel, berendezésekkel, illetve jóval többre lenne szükség, mint amennyi van. A mezőgazdasági termelésben nem teljesen foglalkoztatható munkaerő hasznosítása érdekében szélesebb körben kellene megvalósítani a tsz-ek együttműködését külön f«41® vállalatokkal AZ ELŐTERJESZTÉS megvitatása után úgy határozott 1 a TOT elnöksége; hogy ezekEgy hatalmas gödör, mellette sok kisebb-nagyobb gödör. Ennyit lehet most látni az egészből. Elég határozott képzelőerő kell ahhoz, hogy ide valaki behelyettesítse azt a hatalmas épülettömböt, amit úgy hívnak majd: felsőfokú mezőgazdasági technikum. 1970-ben itt kezdik már a tanévet a fiatalok, de addig...! Addig még néhány év és pillanatnyilag a társadalmi munka. Kubikolás. Gödörásás, mészoltás, földlapátolás. A csákányok. Lapátok végén egy-egy felsőfokú technikus növendék. Lányok, fiúk vegyesen. Akár a segédmunkások. Valamennyien úgy öltözve: farmernadrág és tréningruha váltja egymást. A lányok kis kendőt kötöttek a nyakukba kel a kérdésekkel tovább kell foglalkozni, bevonva a ter- melőszövelkezetek területi szövetségeit is, s miután majd az egységes állásfoglalást kialakítják, előreláthatóan a jövő ev elején, a Ter- melőszövetkezeteK Országos Tanácsának ülése elé terjesztik az elnökség ezzel kapcsolatos javaslatát. A második napirendi pont vitája után leszögezte az elnökség, hogy a tsz-tagok szociális ellátottságában, élet- és munkakörülményeiben számottevő fejlődés ment végbe. Ezt a fejlődést a termelőszövetkezetek nagyra értékelik és megelégedéssel fogadták. Az elért eredmények mellett azonban szükséges a tsz-tagság szociális és társadalombiztosítási helyzetének további javítása. Az elnökség úgy határozott, hogy a tsz- tagság intézményes üdültetésének kialakítására pályázatot hirdet a TOT. Felkérte a területi tsz-szö vets égeket, hogy adjanak még nagyobb segítséget a tsz-tagságot érintő szociális és társadalombiztosítási jogszabályok részletes, alapos megismeréséhez. Ahol indokolt, kezdeményezzék és javasolják az alapszabály, illetve a belső szabályzatok megfelelő kiegészítését, módosítását. Szorgalmazzák azt is, hogy az arra rászoruló nyugdíjas, járadékos és munkaképtelen szövetkezeti tagokat, valamint a többgyermekes és egyedülálló anyákat részesítsék kedvezményekben, segélyekben. Igen nagy jelentősége van annak, hogy minden termelőszövetkezetben törekedjenek jó munkakörülmények megteremtésére, s amennyire anyagi erejük lehetővé teszi, védőruhák, munkaruhák juttatására, a tagok munkahelyre való szállításának rendszeressé tételére. az üzemi étkeztetés heveMa már mintegy 2000 ter— dísznek. De nem finnyásak. Egyik sem félti a tenyerét, nem fanyalognak a vízhólyagok miatt. — Eddig meszet oltottunk — mondja Bálint Julianna. — Akkor a por csípte a szemünket. köhögtünk, prüszköltünk, amíg meg nem szoktuk. Most lapátolunk. Kész. Reggel hétkor kezdenek. Névsorolvasás, aztán az építés- vezető beosztja őket: ki mit csináljon. A lányok órabért kapnak, a fiúk teljesítményben dolgoztak. Mi a normájuk? Az igazi kubikosok teljesítményének hetven százalékát szabták ki rájuk. De általában 10—15 százalékkal tú’teljesítik a tervet. Erre külön büszkék. Mi lesz a tanulással? A beszámolókor senkitől sem melőszövetkezetben van építőipari tevékenység, amely- | nek termelési értéke tavaly i meghaladta a 2 milliárd lo- rintot. Ebből szövetkezeti beruházásokra kereken 1,3, he- j lyi és más szükségletek ki- j elégításére 0,8 milliárd forint } jutott. Örvendetes, hogy a tsz-ek, saját üzemi szükségleteik kielégítésén kívül, részt vesznek a szövetkezeti tagok, a lakosság lakóházainak építésében. a kommunális építkezésekben, a fogyasztási szövetkezetek hálózatfejlesztésével összefüggő beruházások megvalósításában is. Egyértelmű tapasztalat, hogy a tsz-ek építőipari tevékenysége jelentékenyen segíti a nagyüzemi társasgazdálkodás feltételeinek javítását, hozzájárul a foglalkoztatottsági gondok megszüntetéséhez. Annak érdekében, hogy a tsz-ek építiőpari szervezetei még jobban dolgozhassanak, szükség van egyebek között álló- és forgóeszköz-ellátottságuk javítására. Állandó gondot jelent az anyaghiány. Sem a gyártóművek, sem az anyagellátó nagykereskedelmi vállalatok nem elégítik ki megfelelően a tsz-ek ilyen igényeit. Megoldatlan a tsz- építőipari szervezetek alapgépesítése, szakember- és szakmunkás-ellátottsága, jóllehet, mindkettő nélkülözhetetlen a további fejlődéshez. MINTHOGY ÉVENTE körülbelül 3 milliárd forint értékű termelőszövetkezeti beruházást és rekonstrukciót kell megvalósítani, az állami építőipari vállalatok viszont mind kevesebb ilyen feladatot vállalnak magukra, feltétlenül szükséges a tsz-ek építőipari tevékenységének fejlesztése. Ezért a TÓT elnöksége felkéri az illetékes állami szerveket, hogy mesz- szeménően támogassák a tsz-ek éDítőbrínádiainak. építőipari kö”>öc vállalkozásainak munkáját, G. P. fogják kérdezni, mennyit dolgozott az építkezésen! — Eltolták a beszámolók időpontját — magyarázza Szőcs István. — Néhány hét csúszás lesz, de maid behozzuk Már a múlt héten rákerült volna a sor az első beszámolóra. így aztán elmaradt. Aztán szakszerűen magyarázza tovább: mi az ötöd- és a negyedosztályú talaj, melyikből mennyi a norma. Az elsősök a korábbi turnusban a könnyebbik munkát kapták. A másodévesek csákánya már gyakran visszapattan a görgeteges talajról, amiben rengeteg a simára csiszolt. fej nagyságú kő. — Mintha áramütés érne, úgy rándul a karom, ha a a csákány hegye követ fog. Van ebben a megjegyzésben eev kis büszkeség is. Annak bizonyítására, hogy kemény munkát végeznek. A lányok szálából köny- nven kibuggyan a nevetés lapátolás közben is. Kriehen- mayer Erika a szállítószalagra hajigália a földet Nédas- kúti Márta társaságában. — Most éppen arról beszélgettünk — közli El i ka némi vonakodás után —. hogy milyen jó lenne egv üveg sör. Azt szívesen megisszuk máskor is. Ha van. A habot nem szeretem. De a tanulás is szóba kerül: hiába van a társadalmi munka, a tanulást nem lehet elbliccelni. A kereset egy része az osztálypénztárt gyarapítja majd, a másik részét mindenki kézhez kapja. Egyelőre így van. Bálint Julianna a várható 300 forintot félreteszi karácsonyra. Ebből veszi meg az ajándékokat. Nyáron is itt dolgoztak a felsőfokú technikusok: saját építőtáborukat itt szervezték meg. Irigykednek az elsősökre, akik még élvezhetik maid az új intézet előnyeit. Vetélkedés is folyik a brigádok között. Az első évfolyamosoknál az I. csoport érte el a legjobb eredményt 111 százalékkal. A másodévesek ezt szeretnék túlszárnyalni. Közöttük is az I. csoport áll a legjobban. A hivatalos átadás időpontját 1970. december 3l-ben jelölték meg. Akkorra lesz kész teljesen a több részből álló épülettömb.. De 70 őszén már itt nyitják meg a tanévet. Négy tanterem, három laboratórium. az összes tanszékek egy épületben kapnak helyet. A négyszintes másik épület lesz a 360 személyes kollégium. A tornaterem alapterülete 600. a tanpince alapterülete pedig 900 négyzetmétert ér maid el. A modern épületcsoport magára vonja maid mindenki figyelmét ott. a Mátrába vezető út mentén. G. Molnár Ferenc Mmüitii3 Mag I 1968. november 3.; vasárnap Nők klubja Apcon Kapóst Levente A szállítószalagot itt hárman etetik: Kovács Ildikó, Bálint Julianna és Juhász Mónika, (Foto: Szendrővári Gy.) Hcarom fonfSas icardas «a IST ©lőtt
