Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-22 / 274. szám
f így született Csákó és Kanada C8Y negyvenéves városrendezési terv emlékezete . Eger városias kialakulása néhány értized híján ezer éves múltra tekinthet visxa. t XI. század elején .már t legkezdödött itt a lakosságai- az Eger völgyébe való jvetele és a település lakott ellyé .való fejlődése. Az elit lakóházak kezdetben a iái' Vár területén, majd ától keletre, a mostani „Sánc” elvén épültek, de lassan a kos ia völgybe, a jelenlegi áj us 1 utca környékére is »húzódott Az Eger patak nyugati oldalára — ahol az jttani vizes, ingoványos talaj akadályozta kezdetben íz építkezéseket — a város _ sak később terjeszkedett lady azután itt valósuljon ,tg a XIV.—XV. században diszes. gótikus épületekkel pompázó, már a régi metszeteken is látható szépséges Eger. Igen: szépek voltak a kö- pkori város házat a ki- melkedö középületek, maisba nyúló tornyok, de valahogyan a település mégis ; mdezetlénnek tűnik az egv- ori képeken. A szabályta- ' an alakú terek, a tekergő teák inai szemmel nézve bi- >nv nem gyönyörködtelhet- k. Kétségtelen, hogy a -psrészek kialakulásában gy szerepet játszottak a ep adottságai: ‘a várdomb, patak folyása, a dombölda- ■ íiról lefutó vízmosások Ira’S. hiszen ezek határozták 5g egyes utcák még ma is iható szabálytalan kialakulót! elhelyezkedését (Ilyen ■m isáscác helyén épültek try csak néhány példát /t nk — a Bajcsy Zsi- r Marx Károly, Alkot- Folyás. Csurgó stb. És tényleg, ha város őri történetében ta- *" is kivételesen tuda- u repülésre valló adatott. mégis bizonyos, hoey a ■ áros akkor — de még a tőik időkben is! — nem terv- :erüeD fejlődött amint ez a áros alaprajzain is szembe- ínő. * A középkorból és a töro- jktől- kapott örökség folyamképpen Eger fallal körül- tt szűk belvárosa még a III. század elején is erő- mv rendezetlen és zsúfolt olt Ekkor, de később is aég egy jó darabig, minden- i úgy. és olyan vonalban pjtett ahogyan kedve tar- ttta. Ez magyarázza, hogy régi belváros egyes utcái tyasn görbék, sokszor érthé- stíen ki-be ugrásokkal. A tudatos és tervszerű j icarendezésre vonatkozó el- 1 rendelkezést Egerben 1764 j málnában adták kL A tata; akkor szigorúan meg- rrancsolta. hogy ha azután valaki akár a belső városban, akár a hóstyákon házat akar építeni, hogy az utcák kiegyenésítését ideiében meg lehessen csinálni, tartozik azt a hatóságnak bejelenteni. Ettől kezdve már „deli- neatiokat”, vagyis tervrajzokat követel a tanács és minden kétségesebb eset.fcc-n föltétlenül helyszíni szemle után dönt. Nagyobb város- rendezési tervek is szülét- . tek már: például így épült ki a XVIII. század második felében szép. egyenes, széles utcákkal a „Felsű-Károlyvá- ros”, a mostani Somogyi Béla és Sertekapu utcáit között. A további időkben, a XIX. század folyamán és a XX. század elején csökkent Eger fejlődésének az irama, és így lényeges városrendezési beavatkozásokra sem volt szükség. Kivétel mindössze a Líceum és a . Székesegyház közötti nagyszabású tér valóban művészi kialakítása, de már kevésbé jelentős változtatások voltak például a mai Egészségház utca megnyitása, a mostani Hibay Károly utca k i egyenest lése, és hasonlók. Változás csak az első világháború utáni:években: következett ba. Az újból .meginduló „építkezések elkerülhetetlenné tették most már korszerű városrendezési tervek készítését, így került sor arra, hogy a. kapott megbízás alapján „Warga László. a főváros városrendezési szakértője”, műegyetemi tanár 1928 őszén. — tehát most negyven éve — elkészítse „Eger rendezett tanácsú város” első általános, komoly rendezési tervét. A valóban alapos tanulmány. — a belső városi területek kívánatos módosításán túl — egészen új városrészek létesítésére is tesz javaslatot így., ennek alapján születtek meg a Kanada, a Csákó, majd a Vécsey-völgy — és a Bak- tai út környékének azóta népes települései. Igen. ezek mind új városrészekként lettek tervezve, addig beépítetlen területeken.’ És érdekes: mi is volt akkoriban az elfoglalandónak jelzett helyeken? — A „Kanada” mezőgazdasági környék volt amelynek csak a város felőli szélén állott a „Vincellériskola”. és ezzel szemben a Kerecsenéi út másik oldalán a katonaság „puskaporos” telepei. A „Csákó” helyén nagy rét terjeszkedett ahol még kisgyermek- korunkban. 1912-ben repülőbemutatót tartottak, és hitetlenkedve. csodálkozva bámultuk. hogy Kvasz András szárnyas masinája 50 méter magasra is felemelkedett! A Vécsey-völev vidékén pedig téli időben vígan csúszkáltak a ródlik az ottani meredek ..Mártanffy-réten”;; ■ ★ Bizony régen volt ez. negyven éve: és ez volt a kezdet Mert azóta új. korszerűbb rendezési tervek készültek, épül a még nagyobb, még szebb Eger.., Hevesy Sándor Íz öreg múlt fiatal vallatói... Amikor megszólal az óra végét jelző csengő, élénken, feloldódó szorongással tódulnak ki a hosszú folyosóra. Kettesével, hármasával karöltve sétálnak, össze-összc- súgnak, nevetgélnek. Fiatalok. Diákok. — Főleg lányok. Könyvvitelt, tervezést és statisztikát tanulnak, és gyors- és gépírást. Legalábbis ezek a fő tantárgyaik. Ők harminchármán azonban szinte külön szigetet alkotnak. Noha többségben szintén közgazdasági pályára készülnek, de szabad idejükben a szülőföld, a szűkebb haza régiségeit, emlékeit és néprajzát kutatják: az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikum honismereti körének tagjai. Meglepetett'’ as évfordulóra — Piriké néni az „oka”, hogy így lelkesedünk az irodalomért, a néprajzért, a történelemért — mondják többen is közülük. Piriké néni, Piriké néni, Piriké néni..dr. Pelle Bélá- né magyar—történelem szakos tanárnő, ő a szakkörve- zető, az ő lelkesedése, szere- tete és ügybuzgalma a kollektíva kötőanyaga. És nemcsak a kötőanyaga, hanem a példaképe is... Forgó Marika harmadikos tanuló, a kör idén újjáválasztott vezetőségének titkára, mint legilletékesebb „nyilatkozik”: — 1962-ben alakult meg a honismereti kör iskolánkban, Piriké néni kezdeményezésére. Azóta számos sikert értünk el. A legutóbbiak közül említem meg a tavalyi (j-őlUftftmJhtif — szerelmi kaland Különös egyesületek a skandináv országokban A skandináv újságok hemzsegnek a hirdetésektől. A szexet szóban, képekkel és egyre gyakrabban természetben" is- föl- icínálgatják. Az ilyenfajta propaganda a közelmúltban bevezetett sorsjátékban érte el csúcspontját, A főnyeremény hétnapos együttlét a húszéves Irénével, Mallorca szigetén. Irénét valóban nem nevezhetjük „kis ártatlannak”. Keblei láttán Jayne Mans- fielden kisebbrendűségi érzés venne erőt. A fotóriporterek előtt Éva-kosztümbcn áll modellt, és a szóban forgó sorsjáték boldog» nyertesének paradicsomi örömöket ígér. A dúskeblű Irénét ti koppenhágai Club Intime „szerződtette A klub szabad elvű emberek csoportosulása. Az egyesület ötszáz tagja részt vesz a sorsjátékban. Ha valaki belép a klubba, automatikusan tagja lesz a skandináv országokban ilyen célokra alakult egyesületeknek. Ezek társasutazásokat rendeznek, a klubok tagjai ellátogatnak egymáshoz, hogy jobban „megismerkedhessenek”, Egy-egy kiránduláson sorsolás útján választják ki párjukat. Az Extra Bladet című újság interjút közölt Irénével. A sorshúzásról beszélgettek. — Teljesen mindegy, hogy ki nyer meg, az sem számit., hogy nős-e a nyertes vagy sem. Csak azt kötöm ki, hogy a feleségek ne kellemetlenkedjenek — mondotta a „főnyeremény”. A lap a továbbiakban ezt írja: „Irene szobalány. Három hónappal ezelőtt lépett be a klubba, a 49l-ss tagsági igazolványt kapta. Kijelentette, hogy nem szereti a sportot, az irodalmat és a színházat, viszont rajong a táncért, a társaságért és az utazásokért”. A klub a közeljövőben új sorsjátékot tervez: egy férfi lesz a főnyeremény. Az egyesület tagjai szabad elvűek, nem feledkeztek meg a gyöngébb nemről sem. Az egyesület elnöke, Flemming Weiss, teológiát hallgat az egyetemen, délutánjait pedig héber nyelven írt könyvek olvasásával tölti. V. H. Halál a Fekete-hídnál A fekete-hifii tragédia ÉS CSÓKA BESZÉLNI sEZDETT. Elbeszélése nyomán lépésről lépesre kibontakozott a június 21-i esemény, mely egy nő eleiébe került Csóka István 1967. június 21-én elindult Gesztelybe a szüleihez, hogy pénzt kérjen. Kerékpárral haladt. Még reggel ellopott egy gazdátlan biciklit, szétszerelte, eldugta, hogy Hazafelé jövet magával f ;ye a lakására. Gesztelyben •ppen a lopott kerékpár miatt várt a sötétedésre, hogy miinél biztonságosabban vitesse haza. Este nyolc óra tájban indult el a faluból. Gesztely és Onga között találkozott Nyit- -ai Te'rézzel, aki gyalogosan haladt hazafelé. Csóka megszólítottá Terézt, és felaján4 Nmiisfa » 58. november péntek lotta, hogy hazaviszi a kerékpáron, de Teréz ebbe nem egyezett bele, útjára küldte Csókát. Csóka azonban nem tágított mellőle, megfordította a gépet, és gyalogosan haladt Teréz mellett Közben arra gondolt, hogy meg fogja erőszakolni. Közeledtek Gesztely hez. A közelben senki sem járt, erősen sötétedett Csóka letámasztotta a biciklit, és a közben néhány lépésnyire előrehaladt Teréz után futott, erőszakoskodni kezdett vele, Teréz védekezett, dulakodtak. Egy híd mellé értek. Csóka, hirtelen elkapta Teréz karját és az útról lerántotta a híd mellé. —* A híd Gesztely felé eső végénél rántottam le Terézt — mondta Csóka. Itt találták meg később a műanyag fésűt, amely Teréz hajából esett ki. A MEGTÁMADOTT Nö a földre zuhant. Dulakodtak, forgolódtak. Csóka ütött is, Teréz feje hirtelen nagyot koppant a kemény földön, és a támadó fölénybe került. Távolról hangok hallatszottak. Csóka, attól való félelmében, hogy a -közeledő kerékpárosok meghallanak valamit, befogta Teréz orrát, száját, majd ahogyan közeledtek a hangok, a torkát is megszorította. Egészen addig szorította Teréz torkát, amíg a kerékpárosok el nem haladtak. Ekkor azonban Teréz már nem mozdult. Csóka behúzta a nőt a búzatáblába, és otthagyta. Visz szamént a híd alá, ahol megtalálta Teréz karóráját, ezt zsebre vágta. A retikülből elvette a kulcsollak valamint 120 forintot, és elindult. Eleinte a retikült is, a szatyrot is magával vitte, később azonban ezeket eldobta. (Amikor Csóka felült a kerékpárjára, néhány perc múltán találkozott egyik munkatársával, aki szintén kerékpáron jött. Sem neki, sem a másiknak nem volt lámpája, álé amikor esymae mellé értek, munkatársa mégis megkérdezte : — Te vagy az, Pista? Csóka nem válaszolt. Másnap munkatársa ismét megkérdezte : — Veled találkoztam tegnap este? — Nem. Nem velem — válaszolta Csóka. (Mindezt már a tettes beismerő vallomása után mondta el Csóka munkatársa. De jó lett volna, ha előbb beszél, rögtön azután. ahogyan a holttestet megtalálták! Bizonyára jóval előbb kézre került volna a bűnös!) Otthon Csóka átadta az órát. a feleségének. — Ezt neked hoztam. — Honnan van? — Eg>' magyar nőtől vettem el, akit meg is öltem. — Nem félsz, hogy kitudódik? Ezért fel is akaszthatnak! — Nem tudódik ki! Csak akkor, ha te kikiabálod! Gyere, öntsél vizet a kezemre. mert véres! A feleség hozta a vizet és Csóka megmosta a kezét. Véres volt, mert a megtámadott nőt a hídnál erősen szájon ütötte, és ekkor indulhatott el Teres vén. egri diáknapokon szerzett aranyérmet... — Mivel érdemelték ki? — Akkor — többek között — Heves megye földrajzi neveit, dűlőneveit gyűjtöttük, s a mátraballai, mátraderecs- kei, ivádi, szűcsi és bükkszé- ki gyűjtésünkből dolgozatot készítettünk és ezzel nyertük meg az aranyérmet. Előtte pedig folytatja Marika — szerepeltünk a pozsonyi rádió magyar adásában, tavaly pedig a Magyar Rádió „Fiatalokról fiataloknak” című adásában, sőt a televízióban is... — Azt meg nem is mondod, hogy az ország honismereti köreinek versenyében tavaly negyedik helyezést értünk el? — kérdezi Boros Sarolta negyedikes szakköri tag Marikától, s hogy a helyezés előkelőségéről amúgy indirekte is meggyőzzenek, egyikük hozzáteszi: — 80 honismereti kör van az országban... — Milyen témákban végeznek jelenleg gyűjtéseket? — Most is többféle feladaton dolgozunk — veszi át a szót újra Forgó Marika. — Először is a megye munkás - mozgalma történetének gyűjtését említem, amely állandó, folyamatos feladatunk, s éppen most készült el két vitrinben a legrissebb kiállításunk. .. — Ez még titok! — szó1 közbe Herpai Kati másodikos kislány. — Miért? — Ez a gyűjtés az én vezetésemmel folyik — mondja Kati — s abba egyeztünk meg, hogy erről, még a szakköri híradónk első számáról péntekig nem beszélünk senkinek. Meglepetésnek szárijuk a KMP évfordulójára tanáraink és az iskola tanulói számára... — Péntekig titoktartó leszek — ígérem. összenevetnek, s diákos cinkossággal sorolják a „titkos meglepetés” tartalmát: — Riport készül veteránoktól, az egykori egri vöröskatonákról. Eredeti fényképünk van az őszirózsás forradalom idejéből, valamint korabeli újságok, érmék, igazolványok, pénz és számos mis emlék került vitrinjeinkbe. — Készülünk a jövő évi egri diáknapokra is — mondja Ivády Marianna. — Szeretnénk egyet előre lépni az országos ranglistán — kapcsolódik a beszélgetésbe a vitrinek rendezését félbeszakítva dr. Pelle Bélúne tanárnő. — Mi akadályozhatja ezt? — A magnó! — mondják egyszerre többen is. _ ?!... — Nincs a szakkörünknek magnója, pedig valamennyi gyűjtésnél nélkülözhetetlen. — Itt van például az egyik igen fontos feladatunk, a* egri köznyelv jellemzése, amelyhez az anyaggyűjtése a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetétől kaptunk megbízást. Ugyanis készül egy könyv „A magyar köznyelv” címmel, s erről a vidékről csak a mi szakkörünket kérték fel... Szerteágozó, szorgos munka folyik az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikum honismereti körében. 'Méltók az eddigi elismerő címekre, s a szakkörvezető tanárnő is sokszorosan rászolgált arra a kitüntetésre, amelyet októberben adományoztak részére. v A mostani legfrissebb kiállításuk is bizonyára kellemes meglepetésként hatott az iskolában, ahogy eltervezték, s hogy még tovább öregbíthessék az iskola jó hírnevét: munkájukhoz a jövőben bizonyára még több külső támogatást kapnak... (faluét) TIT hírek Egerben, november 22-én, 16 órakor a közgazdasági szabadegyetem kereskedelmi tagozatán dr. Gazda Tamás, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, Piac- szervezési módszerek címmel tart előadást. ★ A földrajzi szabadegyetem november 22-én, 17 órakor, a TIT-klubban az olimpia országáról: Mexikóról tart előadást Harkay Pál. Előadását wvw^wmvyy. , CSÓKA A PÉNZRŐL NEM SZÓLT, azt megtartotta magának. A kézmosás után lefeküdt, és jóízűen elaludt. Másnap azt tartotta legfontosabb dolgának, hogy kimenjen arra a helyre, ahová a lopott kerékpárt dugta. Nagy bosszúságára a kerékpárt már nem találta ott. Ezután pedig élte nyugodtan a maga életét. Terézke temetésére hívták szülei is, a felesége is. de oda mégsem ment el. Járt-kelt továbbra is, mintha mi sem történt volna. Egészen a tiszaszeder- kényi erőszakoskodásig. Egyévi g járkált büntetlenül, egy ember életének adósságával. A rendőrség türelmes, felderítő munkája, melynek lényegéről nagy vonalakban most beszámoltunk, eredménnyel járt. Csókának fizetnie kell az adósságért. A megyei bíróság első fokon húszért szigorított börtönbüntetésre ítélte Csóka Istvánt. Priska Tibor színes diafilmekkel illusztrálja. ★ November 26-án, délelőtt tíz órakor míitrágyázási tanácskozásra kerül sor a megyei tanács klubtermében, ahol a kálium-műtrágyázás gyakorlatáról, a legújabb tapasztalatokról hangzanak el előadások a MAE, az AG- ROKER és a TIT agrárszakosztályának közös rendezésében. Petöfibányán, a szénbányászati tröszt dolgozóinak november 25-én. délelőtt 9 órakor Révhegyi Jenő Költség és nyereségszámítás módszerei címmel előadási tart. ★ Egerben, a filozófiai szabadegyetem vendége lesz dr. Sasvári Lajos egyetemi tanár, aki november 26-án, 18 órakor Az élet biológiai és filozófiai értelmezése címmel előadást tart. Papíráru válasstékeser e Hazaérkeztek Berlinből a KONSUM EX szakemberei, akik választékcsere-ki állítás szervezésében, lebonyolításában vettek részt. A kiállítás mintegy 800 ezer rubeles üzletkötéssel zárult. Megrendelést kaptak 350 ezer rubel értékű papíráru szállítására, ugyanakkor a magyar üzleteli árukínálatának bővítésére 150 ezer rubel értékben vásároltak hasonló cikkeket. Az NDK belkereskedelme lekötött 200 ezer rubel értékű játékot és a KONSUMEX új exportcikkéből, a kirakati babákból ezret rendelt. \
