Heves Megyei Népújság, 1968. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-22 / 274. szám
1 Furcsa tartalék — OKGT 15 hívja OKGT 25-öt.;. Vétel! — OKGT 25 jelentkezik . j Vétpi! Az URH adó-vevőn ellesett párbeszéd egyik résztvevője az Alföldi Kőolajfúrási Uzenv orosházi kirendeltségének üzemevezetöje, a másik, az ötvenegy kilométerrel távolabb, a fúróberendezés ügyeletes mérnöke. — Jelentést kérek! Mélységet, ferdeséget, szögeltérést! — A kút mélysége 1350 méter, a ferdeség 22 fok harminc perc, a mágneses északtól való eltérés 123 fok. Fúrás megy ... Vétel! — Rendben . .. Különben az öreg Tisza hogy viselkedik? — Kitűnően. Nem ,udja, hogy alatta vagyunk ..; Az olajért mindenhová el kell menni. „Az Algyő 253-as számú kút lemélyítéséhez a berendezést a kitűzés elvi helyén terepnehézségek miatt telepíteni nem lehet, így a lehetőségek figyelembevételével célszerűen kiválasztott helyről. a kutat irányított ferde fúrással kell lemélyíteni”. Az idézet egy új fúrási pont műszaki leírásának része. A kitűzés „elvi helyén” a terepnehézség nem más mint — a Tisza medrének kö. aepe. Oda nem lehet olajkua segédmunkás Az egyik nagy gyárunkban mondotta az igazgató: — Kénytelen vagyok több segédmunkást felvenni, ha azt akarom, hogy a szakmunkásoknak a bérét emelni tudjam. Különben a legjobb dolgozóim elmennek tőlünk oda, ahol többet kapnak. A ktsz elnöke pedig így beszélt: — Az átlagbér aránylag elég jó nálunk. De kevés a segédmunkásunk. Ennek két következménye van. Az egyik.' jól képzett szakemberek végzik azt a munkát is, amit nyugodtan rá lehet bízni a segédmunkásra. Ez így tiszta ráfizetés. Mennyivel jobban járnánk, ha a szakmunkás az így, kényszerből kiesett időt is a gép mellett tudná eltölteni. A másik: a segédmunkások bére jóval alacsonyabb, mint a szakmunkásoké, tehát a különbséget a minőségi munka honorálására lehet fordítani. Mert az átlagbér, ugye...! Kénytelenek vagyunk tehát ügyeskedni. Idézhetnénk még több példát is, de azok sem mondanának sem többet, sem kevesebbet, mint ez a kettő. Miről is van szó? ügyeskedés Az átlagbér-szintről és a segédmunkásról. A kettő kapcsolatáról, és arról az ügyeskedésről ~r ahogy ezt a ktsz elnöke nevezte —, amivel kénytelenek ezt a két dolgot kezelni. Az igaz, hogy a segédmunkás a termelés egyik tartaléka. Ügy is, hogy elvégzi azt a feladatot, aminek ellátásához ugyan nem kell szakértelem, de ami nélkül a termelés nem megy. Ez a kiszolgáló tevékenyig ami legtöbbször az anyagmozgatásra vonatkozik, nagyon fontos. Döntő szerepe van a termékek készre gyártásában, az üzem, a ktsz termelési tervének teljesítésében, az önköltség alakulása-1 ban, a nyereség mértékének változásában. A segédmunkát nem lehet és nem szabad tehát lebecsülni. A termelés szervezettségének is kitűnő mérőeszköze az, hogy van-e annyi segédmunkás az üzemben, amennyire szükség van. Ha a szükségesnél kevesebb a segédmunkás,.az is baj, de ha több, az semmivel sem jobb az előzőnél. Tehát a segédmunkás valóban jól kamatozó belső tartalék a gyárban, a termelésben — vulgárisán így is mondhatjuk. De furcsa tartalékká válik abban a pillanatban, amikor az átlagbér szintjének oldaláról közelítünk a segédmunkások szerepéhez. Nem titok, több helyen csak azért vesznek fel fölös számban is segédmunkásokat, hogy a náluk megtakarított bért — a megtakarítás az átlagbér szintjéhez értendő — másnak lehessen odaadni. Vagy csaic azért, hogy a kiváló teljesítményt forinttal is elismerjék, vagy azért, hogy például egy mérnököt vagy technikust is alkalmazni lehesseg. Mondjuk egy segédmunkás plusz egy mérnök együttesen fér csak bele az átlagbér kötelezően megszabott szintjébe. Lógás — elégedetlenség Ennek a gyakorlatnak a veszélyét, káros következményeit könnyű megfogalmazni. Elvezethet gyáron belüli munkanélküliséghez, egy kis I túlzással: segédmunkás-invázióhoz, ami közhasználatú) szóval lógáshoz vezet. Ez j pedig lazítja a munkafegyelmet, elégedetlenséget vált ki a szorgalmas munkát végző dolgozókban, felszítja a kedélyeket. Sőt: olyan közhangulatot alakíthat ki, amely szerint nálunk néhányan csak azért kapnak fizetést; hogy nem csinálnak semmin. Különösen az irodákban az ok nélkül szaporodó íróasztalok miatt keletkezhet elégedetlenség, amikor azt tapasztalják az oda bevetődő „mólosok”, hogy ott néhányan manikürözéssel, a divatról vagy egyébről való fecsegéssel töltik az idejüket — havi ezerkétszázért. És majdnem annyit kap az is, aki kint a műhelyben nyolc órán keresztül, megállás nélkül „tró- gerolja” a vasdarabokat, vagy a téglát cipeli verejtékezve. Nézzünk csak szét a munkahelyeken. Tavaly ilyenkor még arról pusmogtak egyesek, hogy a reform bevezetése után nagyobb mértékű elbocsátások várhatók. És ma? Majdnem mindenütt magasabb a létszám, mint egy évvel ezelőtt volt. Ez pedig a kötelezően meghatározott átlagbér következménye is. Nemcsak ennek, de ennek is következménye. Így lett a segédmunkás sok helyen furcsa tartalékká. És ez az, ami nem jó. Ez az, amire nincs szükségünk, mert az a segédmunkás, aki a gyáron belül munkanélküliségre van kárhoztatva, vagy az az adminisztratív dolgozó, aki órákon át ül az íróasztala mellett anélkül, hogy keresztbe tenne egy szál szalmát is —, mert még ennyi feladattal sem tudják megbízni —, az én, a te, a mi zsebünkből kapja meg a fizetését. Tisztességleien is származik a gyárban, a ktsz- ben. Az ő beállításával ugyan mód nyílik órabér emelésére, szakmunkás, műszaki felvételére, de az ő bérét is el kell venni valahonnan, az sem az égből potyog. Végső soron erkölcstelen is az ilyen „játék” — még ha kényszerhelyzetnek is tekintjük —. mert ellenkezik az elvégzett munka és az érle járó bér viszonyáról vallott felfogásunkkal — az ürügynek használt segédmunkás esetében. Az ügyeskedés mindig valami tisztességtelen dologgal jár együtt. Ezt pedig nem szabad cinkos mosollyal fogadni. G Molnár Ferenc Váraszói tapasztalatok Néhány tudnivaló — az új gombáról Miután cikket közöltünk arról, hogy Váraszón nagyüzemi módszerrel kezdtek hozzá az úgynevezett késői laskagomba termesztéséhez, sok közös gazdaságból érdeklődtek; milyen lehetőségeik vannak e nagy jövedelmet ígérő gombafajtának termesztésére. Ezúttal adunk közzé néhány adatot, javaslatot a legutóbbi tapasztalatcsere alapján. — Kevesen ismerik még megyénkben ezt a gombafajtát, hiszen a váraszói Gárdonyi és a verpeléti Dózsa termelőszövetkezeteken kívül máshol nemigen található ... legalábbis nagyüzemi méretekben nem — írja levelében Nagy Béla. az Eger—Gyöngyös vidéki TermelőszövetkeJÖNNEK! (Foto: Kiss Béla) zetek Területi Szövetségétől, aki részt vett azon a váraszói tapasztalatcserén, amelyet nemrég tartottak a gomba- termesztés szakmai és gazdaságossági kérdéseiről. Dr. Vécsei Ede és Tóth Ernő mikrobiológiai kutatók számítanak úttörőnek e gomba nagyüzemi termesztésénél és kint, a Hosszú-völgyben gyakorlati bizonyítékot is szolgáltathattak; mennyire érdemes foglalkozni ennek a gombafajának nagyüzemi termesztésével. Lássuk az adatokat. Egy hold területen a késői laskagomba költségei 200 ezer forintot tesznek ki. Ebből 144 ezer forintot az oltóanyagért fizettek a váraszóiak (azt tervezik, hogy később saját maguk állítják majd elő). Ezenkívül 150 űrméter nyárfát használtak fel, s a költségekhez még némi munkadíj járult. A laskagomba termesztésére legalkalmasabb a friss vágású, három hónaposnál nem idősebb nyárfa, amelyet *10 centiméteres darabokra szabdalnak. Ebbe oltják a szaporító anyagot és ebből a fából él a gomba.' Felhasználható bükk- és egyéb fa is, de ezeknél nem várható olyan jó eredmény. Sőt, az erdőirtásnál visszamaradt tuskókba is érdemes beoltani ezt a gombát, ha a tüskök friss vá- gásúak, árnyékoltak és a levegő páratartalma is kedvező a gomba részére. A felszabdalt tüskökből 15 ezer darabot lehet elhelyezni egy holdnyi területen úgy, hogy a 30 centiméteres tüskökből 10 centimétert a földbe süllyesztenek. A gomba növényvédelmi vagy növényápolási munkát nem igényel, a tüskök kirakása után csak a szedésről kell gondoskodni, legfeljebb ha kirakás után szárazság van, ajánlatos meg. öntözni. Termesztése a csiperkegombáénál sokkal gazdaságosabb — pontosabban fele annyiba kerül — és kevésbé kockázatos. A kereslet is igen nagy iránta a bel- és külföldi piacokon (kár, hogy a megyénkben háziasszonyok még nem győződhettek meg ennek a gombafajtának elő lyös falhasználásáról, hiszen pörköltnek, sőt rántva is igen ízletes). Ráadásul 10—15 fc rinttal olcsóbban kapható ? mint a pincékben termes, gomba. Előnye, hogy o időben szedhető, amikor az erdőben már lezárul a gombaszezon. A késői laskagomba ugyanis az erősebb fagya- sig — november vége. december közepe — szedhető, és amint a váraszói tapasztalatok is mutatják, a mínusz 8 fokos hideget is bírja, legfeljebb fejlődése lassul valamelyest. Óriási előnye, hogy nem igényel fedett helyet, szabadon termeszthető, a széltől védett, árnyékos, magasabb páratartalmú erdőalji részeken és három évig terem (tüskönként 70 dekától 2 kilóig). Így a befektetett össze' általában az első évben meg térül, a többi termés má tiszta nyereségként jelentkezik, holdanként több mint százezer forint értékben. Akik részt vettek ezen a tapasztalatcserén, a késői laskagombából készült pörköltet ízlelgetve személyesen győződhettek meg az új fajta előnyéről, hasznosságáról. De egyet kell értenünk abban, amit a Váraszón tapasztaltak után sürgettek: valóban ideje lenne alapos, szakszerű „irodalmat” adni megyénk közös gazdaságainak e 'öl a nagy hasznot hozó és I ’földön is jól értékesíthető' , n-j bafajta termesztéséről. Csak előny, látszólagos az az ami alkalmazásából Ritka zsákmány Értékes, ritka zsákmány és zoológiái érdekességként hófehér őzgida került puskavégre az ácsi erdőségben. Különlegessége a zsákmánynak, hogy míg az úgynevezett albínó példányok többnyire csak világosszürkék, ez a gida teljesen fehér. Az értékes állatot preparálják. Csak nyugtával dicsérik a napot Tófalun Tófalun ugyanúgy, mint máshol, az a szövetkezeti gazdák véleménye, hogy nem nehéz akkor gazdálkodni, ha az időjárás is segít. Aszály idején viszont annál nehezebb. Ez a megállapítás egy kicsit a Béke Termelőszövetkezet dicsérete is, hiszen a rendkívül száraz, esőtlen idő ellenére sem vallott az idén szégyent a közös gazdálkodás. Hadművelet a Tisza alatt tat telepíteni. (Nem mintha ez technikailag megoldhatatlan lenne, de akadályozná a hajóforgalmat). Nem maradt más hátra, minthogy kellő távolságról a folyó alá fúrnak. Méghozzá Magyarországon rekordtávolságról, 465 méterről, — Ez azt jelenti — magyarázza Ligeti Attila, a fúrásnál levő ügyeletes mérnök- csoport legfiatalabb tagja —, hogy a célréteg 1950 méteres mélységben, az említett távolságú vízszintes lyuktalpi eltérést kell elérni. — Kicsit közérthetőbben . ! . — A töltés szélén van a berendezés. Innen 465 méterre, valahol a folyó közepe alatt 1950 méter mélyen van az a pont, ahová el kell jutni az olajért. — Mekkora az a pont? — Egy harminc méter sugarú körbe kell beletalálni. — Céllövészetnek sem rossz ... —Különösen nem, ha „látatlanba” célzunk. A fúróberendezés sem első sem többszöri látásra nem árul el különöset. Épp olyan „közönséges”, mint bármely másik, ahol nem ferde lyukat fúrnak. A hatalmas acéltest, a torony, ötven méter magasra nyújtózik. A kapcsolóállásban levő fésűihez pontosan illeszkednek a kiemelt fúrórudak, hogy aztán beépítve meginduljanak az ismeretlenbe. Ami tehát a látatlanba célzást illeti, nincs benne túlzás. A két—három ezer méteres mélységet, az évezredekkel ezelőtti felszínt emberi szem nem láthatja. De vakon mégsem lehet dolgozni, valahogy láthatóvá kell tenni a lerjtí világot. Az ember leküldi maga helyett közvetett hírhozóit, s az egykori Pannon-tenger vall. A ferde fűrás három szakaszból áll. Az első és az utolsó 6—700 méter függőleges, a közbeeső a tulajdonképpeni ferde szakasz. — Természetesen a második a legizgalmasabb, itt a fúrás sem a hagyományos módon történik — veszi át a szót Bencze Gyula, a technológiai osztály mérnöke. — Ilyenkor ugyanis turbinával fúrunk, az ezernéhányszáz méteres rudazat nem forog, mivel a ferdítéskor „kikönyökölne” és valóságos öblöt képezne. így viszont a nagy nyomással bepréselt iSzap csak a turbinatestben levő lapátokat hozza mozgásba, s ez hajtja a fúrót. — És mitől lesz ferde a lyuk? — A turbina fölé egy, másfél, vagy kétfokos ferdítőátmenetet helyezünk. Ezáltal hajlik meg a rudazat. Általában ötven méteres fúrás után kiemeljük az egészet és ellenőrizzük a ferdeséget. — Hogyan lehet ezt ellenőrizni? — Fényképfelvételt készítünk a fúrólyukban a foto- klinométer segítségével. Ez egy koncentrikus körökkel ellátott üveggömb, amelyben kis golyó van. Attól függően, hogy a lyuktalpon a fényképezés pillanatában a golyó melyik körön áll meg, a film előhívása után megállapítható a ferdeség. A fúrásnak ezt a módját hazánkban eddig csak elvétve alkalmazták. Ez a mostani, országosan is kiemelkedő vállalkozás különös felkészültséget igényel. Az állandó mérnöki és geofizikai felügyelet mellett is csak nagy gyakorlattal rendelkező, a váratlan helvzetekben gyorsan cselekvő kollektíva képes a feladatra. / Seleszt Ferenc — Általában közepes termést takarítottunk be — mondja Hutter Mátyás elnök —, a búzánk és az őszi árpánk viszonylag kedvező termést adott, a kukorica, a dohány, a szálas takarmányok pedig kevesebbet, mint gondoltuk. Mindent összevetve azonban nem panaszkodhatunk. A kiesések pótlására még a nyáron különböző intézkedéseket tettünk és úgy néz ki, nem eredménytelenül. * — Milyen intézkedések voltak? — A legfontosabb a takarékosság. Az utóbbi hónapokban nagyon megnéztük, hogy mire adtunk ki pénzt, igyekeztünk csökkenteni a költségeket. Ugyanakkor tervünktől eltérően .tizenegy darabbal több hízómarhát értékesítünk s ez is pótolja a veszteségeket. Az elnök elgondolkozik s hozzáteszi: — Szigorú vólt ez a nyár, de azért bizonyos tanulságokat is hozott. — Például? — Szövetkezetünkben egyre nagyobb hangsúlyt kap az állattenyésztés. A nagyobb állatállományhoz viszont több takarmány is szükséges. Tehát feltétlenül biztosítani kell a megfelelő takarmánybázist. Éppen ezért növeljük a pillangósok területét s veszünk egy öntözőberendezést is, hogy aszály esetén is tudjuk öntözni a takarmánynövényeket. A másik pedig az, hogy bizonyos összeget minden évben tartalékolni szükséges. Megmondom őszintén, hogy, az idén nehéz helyzetin kerültünk volna, ha tavaly nem tartalékoltunk volna. Sajnos az időjárás kiszámh- hatatlan és ezt be kell kalkulálni a mezőgazdasági üzemekbe» — Biztosítani tudják-e tagok jövedelmét? — Az idén bevezettük készpénzfizetéses rendsz- Mindenki megkapja a hónap első felében a munkájáért járó bér nyolcvan százalékát. A többit a zárszámadáskor fizetjük ki. A nyolcvan százalék tehát eleve biztosított. Jelenleg úgy néz ki, hogy a többi is. Persze, év végéig még sok minden közbejöhet. Tudják ezt a gazdák) is s úgy vannak vele, hogy csak nyugtával dicsérik a napot. — Az aszály, a kiesés nem befolyásolja-e a jövő évi terveket? — Azt már említettem, hogy több takarmányt termelünk. Ez változás lesz. Egyébként azonban mindazt szeretnénk megvalósítani, amit tervezünk. Különösen az állattenyésztést szeretnénk fejleszteni. Valószínűleg elkészül a jövő évben a háromszáz férőhelyes sertéstelepünk, építünk egy száz férőhelyes hízómarha-istállót és egy elletőistállót. A jelenlegi istállók, ólak korszerűtlenek, elavultak, ideje kicserélni őket. Az új férőhelyekkel természetesen együtt jár a még jobb minőségű állat- állomány kialakítása is. — Tavaly érdemes volt a szövetkezetben dolgozni, hiszen több mint tizenhatezer forint volt év végén az egy dolgozó tagra iutó jövedelem. Az idén mire lehet számítani? — A kedvezőtlen idő ellenére sem gazdálkodtunk rosszul. Valószínűleg az idén is meglesz ez a jövedelem. De még- egyszer hadd tegyem hozzá: majd nyugtával ii- csérjük a napot. I Kaposi Levente
