Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-17 / 244. szám
ABA: 78 FILLER FILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIX. évfolyam, 244. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1968. október 17., csütörtök Megkezdődött ciss er—Aggyfilés ölísBoka Szerdán délelőtt 11 órakor megkezdődött ml országgyűlés őszi ülésszaka. A szerdai plenáris ülésen részt vett Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Bejelentette, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az ország- gyűlés ez év július 13-án berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács beterjesztette az országgyűlésnek a vasutakról szóló törvényjavaslatot, a magyar közlekedéspolitika koncepcióját, valamint a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot. Közölte Kállai Gyula, hogy több képviselő interpellációt jegyzett be. Ezeknek tárgyát és az interpelláló képviselők nevét dr. Pesta László jegyző ismertette. Kállai Gyula javaslatára ezután az ország- gyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A kormány tevékenységéről szóló beszámoló. 2. A vasutakról szóló törvényjavaslat. 3. A magyar közlekedéspolitika koncepciója. 4. A népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat. 5. Interpellációk. Ezután napirend szerint a kormány tevékenységéről szóló beszámolóra került sor. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. (Rövidítve közöljük a Minisztertanács elnökének beszédét). Islerjük célja inkát, mcgtcrc* intjük u* emberhez egyedül im1 tó szocialista ttlrsadaiiiiat J^raü Tisztelt országgyűlést Kedves elvtársak! 1 Amikor a Nnúlt év júliusár ' ban ismertettem a kormány beszámolóját, elmondtam, bogy milyen feladatok megoldásán kívánunk munkálkodni. Most a kormány ne- v ében az akkor bejelentett in ézkedések megvalósításáról. végzett munkánkról és az előttünk álló fontosabb . teendőkről tájékoztatom a tisztelt országgyűlést. Munkánk középpontjában — különösen a múlt év második felében — a gazdaság- irányítási rendszer reformjának előkészítése állott . A kormányzati szervek — a szakemberek széles körű bevonásával — kidolgoztak a szükséges jogszabályokat. Az utóbbi időben többször említettük. hogy az eltelt rövid idő még nem teszi lehetővé az új irányítási rendszer átfogó értékelését. Mégis, most — 9 hónap számszerűen is kifejezhető fényeinek, valamint sokrétű tapasztalatainak birtokában — megállapíthatjuk: egészében eredményesen valósul meg az áttérés. nyugodtak és általában kiegyensúlyozottak a gazdaság: viszonyok. A várt kedve:! hatások kibont,?kozAsa megindult, s a reform összessé* ’ben előmozdítja ez évi és ötó * s népgazdasági tervünk te 'lsét. Az év első kilenc hónapjának e-edményei i'í.rzol jók, hör ’’ néní?>zd"e,»rf'',nTr s,r,'rr]3.~ ság'olitikai céljaink megró " n fejlődött. néhány ve.- "közősben még gyorsabbá*1 is q korább’ná1 és az idei terv előirányzatinál. Alapvető célkitűzésünket, a lakosság életszínvonalának tervezett növelését ez évben is elérjük. A lakosság pénzbevételei a kilenc hónap aiutt mintegy 9 százalékkal haladták meg az elmúlt évit. emellett a fogyasztói árszínvonal lényegében változatlan maradt. Fontos eredménynek tekintjük, hogy a lakosság megnövekedőt bevételei mellett is megfelelő áruellátást tudtunk biztosítani és továbbra is liyugodt, * * kiegyensúlyozott helyzet várható. A kiskereskedelmi forgalom 6,6 százalékkal növekedett. A lakosság bizalmát jelzi, hogy az 1967-es évit jelentősen meghaladóan emelkedett a takarékbetét-állomány. Egyik legégetőbb problémánk, a lakáshiány megszüntetésében . is előbbre haladtunk. Tavaly júliusban a kormány beszámolójában arra tettünk Ígéretet, hogy meggyorsítjuk a házgyárak üzembe helyezését. Azóta két új házgyárat adtak át, az egyiket Budapesten, a másikat Győrött. Ez utóbbit a tervezettnél hamarabb helyezték üzembe. Hamarosan — a tervek szerint már novemberben átadják a miskolci házgyárat is. Tovább folytatjuk a lakásépítés korszerű bázisainak, a házgyáraknak építését. Ezekkel, a vállalatok fokozottabb részvételével, valamint a magánlakásjépí- tés kiterjesztésével előreláthatóan teljesítjük az ötéves terv előirányzatát — felépítjük a háromszázezer lakást. Tisztelt országgyű'és! A továbbiakban az árreform tapasztalatairól számolok be. A lakosságot ez a kérdés foglalkoztatta és foglalkoztatja leginkább. Annak idején sokan tették fel a kérdést: nem „szaladnak-e el” az árak? Nem lesz-e infláció? A tavalyi kormánybeszámolóban ismertetett tervünknek megfelelően az árreformot úgy hajtottuk végre, hogy mindvégig biztosítjuk a fizetőképes kereslet és az árualap szilárd egyensúlyát. Rendeletet hoztunk az ár szabályozásról és meghatároztuk az árhatósági jogköt Elgondolásaink szerint a következő ötéves terv időszakában négyszázezer lakast építünk és így teljesítjük tizenöt éves tervünket. A bevezetett közgazdasági szabályozók — elsősorban a nyereségérdekeltségi rendszer — helyesnek bizonyultak. s ha jelentkeznek is problémák, általában megfelelően ösztönözték a vállalatokat arra, hogy gyorsabban alkalmazkodjanak az igényekhez. Megmutatkozott ez a belkereskedelem beszerzéseiben, s a külkereskedelmi forgalom egyenlege kedvezőbb a tervezettnél. A tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a nyereségérdekeltségi rendszer általában jól működik. Jelentős tömegű jövedelem képződik a vállalatoknál, mintegy 20 százalékkal több, mint amennyivel előzetesen számoltunk. Több idő kall azonban ahhoz, hogy a nyereség ne csak az árreform és az induló adottságok szerint, hanem a vállalati gazdálkodás színvonala szerint jobban differenciálódjék. röket. Bevezettük a gazdaság, bíróság jogintézményét, hog> megakadályozzuk az indokolatlan. a tisztességtelen ha szón elérésére irányuló esetleges törekvések érvényesülését. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk: mind a termelői, mind a fogyasztói árak általában kedvezően alakulnak. A forgalom túlnyomó része a hatóságok és a vállalatok által az előkészítő munkákban közösen kialakított induló árakon — vagy azokhoz egész közel eső árakon — zavartalanul bonyolódik. Érezhetők a vállalati törekvések abban az irányban, hogy keresik a nagyobb jövedelmezőséget biztosító értékeli % S9B(fc»i.V££2S! sítési és beszerzési lehetőségeket, termelésükön a szükségletek figyelembevételével igyekeznek változtatni. Ügy ítéljük meg a helyzetet, hogy a jövőben tovább lehet bővíteni a szabadabb árformákba sorolt termékek körét és egyszerűsíteni lehet a termékgazdálkodást is. Tisztelt országgyűlés! Ez az esztendő kemény próbára tette szocialista mezőgazdaságunkat. Az évszázad legaszályosabb tavaszával és nyarával kellett megküzdeni és a terméseredmények azt bizonyítják, hogy ez sikerült. Bebizonyosodott a szocialista nagyüzemi gazdálkodás vitathatatlan fölénye a kisüzemekkel szemben. A tavalyi évben, amikor a termelőszövetkezetek megerősödtek. értük el mezőgazda-: Ságunk történetében a legnagyobb kenyérgabona-termést, a holdanként! 14 és féi mázsát. Az idén a rendkívüli nyár eleji időjárás ellenére is tartani tudtuk ezt, ami egyben azt is jelzi, hogy a termelőszövetkezetek tovább fejlődtek, erősödtek. Eredményeikért dicséret illeti a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóit, Bizonyságot tettek szorgalmukról, szakértelmükről, leleményességükről. Az aszály a legnagyobb gondot az állattenyésztésben okozta. A kormány már júliusban határozatot hozott megfelelő mennyiségű abraktakarmány behozatalára, s kedvező feltételek mellett takarmányakciókat szervezett. A gyors intézkedések a háztáji állatállomány csökkenését megállították, meg. teremtették az állattenyésztés további fejlesztéséhez szükséges feltételeket A linger üzemi ga/dálkodits szilárd A tavaly júliusi beszámoló óta kormányunk több jelentős intézkedéssel támogatta a termelőszövetkezeti parasztságot. Csupán néhányat sorolnék fel az intézkedések közül. Elsőként említem azt a két törvényt, amelyet előterjesztésünk alapján tavaly hozott a tisztelt országgyűlés. Az egyik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről. a másik a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről intézkedik. Ez a két nagy fontosságú jogszabály megszilárdította a nagyüzemi gazdálkodás biztonságát. A termelőszövetkezetek jobb, rugalmasabb gazdálkodását segítették a különböző kormányhatározatok is. Megemlíthető a mezőgazda- sági termékek forgalmáról és felvásárlásának rendjéről, valamint a szállítási szerződések rendszerének a termelő- szövetkezetekre történő ki- terjesztéséről szóló kormány- határozat. Korábbi elhatározásainknak megfelelően tovább közelítettük a dolgozó parasztság életszínvonalát a bérből és fizetésből élő dolgozókéhoz. A mezőgazdaság dolgozói társadalombiztosítási szolgáltatásban. családi pótlékban, nyugellátásban közelebb kerültek a bérből és fizetésből élőkhöz. A továbbiakban a Minisztertanács elnöke hazánk nemzetközi kapcsolatairól beszélt részletesen, majd így folytatta: Tisztelt országgyűlés! Bejelentem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a negyedik ötéves terv kidolgozásának előkészítő szakasza lényegileg befejeződött Ennél a munkánál elsősorban abból-----------------------------------------\ Ha sznos eszmecseréi, eredményes tanácskozást kívánunk ! Hagyományteremtő szándékkal nyújtott otthont a korszerű hazafiságról rendezett országos konferenciának a múlt év őszén Eger városa. A szellemi alapkő- letétel sikerült. Az írók, költők, újságírók és pedagógusok vitája a korszerű ha- zafiság irodalmi tükröződéséről, országos érdeklődést, visszhangot váltott ki. A tanácskozás részvevői hasznos eszmecserét folytattak, s elismeréssel nyugtázták, hogy Eger történelme, hagyományai megfelelő hátteret, keretet szolgáltatnak hasonló konfereciák számára. Egy esztendő múltán, ma, másodízben köszönthetjük a korszerű hazafiságról tanácskozó írókat, újságírókat és pedagógusokat a megye- székhely történelmi falai között. A tanácskozás kezdő napjának megválasztása — október 17. — nem véletlen- szerű. E nap történelmi dátum. Pontosan 416 esztendeje, hogy a török sereg — nem tudva megtörni a vár- védők hősies ellenállását — szégyenkezve a kudarc miatt, eltakarodott Eger várának kőfalai alól. Nem véletlen, s szervesen a történelmi dátumhoz kapcsolódó a konferencia témája is: a szocialista nevelés és a honvédelem. A kérdés megtárgyalása fontos, ugyanakkor kétszeresen jelentős. Nemcsak az adja jelentőségét, hogy Eger a hazafias példák élő forrósa, s a honvédő hősiesség vérrel szentelt emlékhelye; hanem az is, hogy az idei tanév iskolai órarendjén először szerepel a honvédelmi ismeretek oktatása. Az új tantárgynak nincsenek kialakult pedagógiai módszerei, az oktatásnak nincs járt útja. Azt várjuk tehát a kétnapos tanácskozástól, hogy kellő tapasztalatokkal és irányítással szolgál majd a pedagógusok, egyáltalában az ifjúság világnézeti, erkölcsi, politikai nevelését végző intézmények, társadalmi szervezetek számára. Köszöntjük az országos konferencia részvevőit, s mindnyájuknak hasznos eszmecserét. eredményes tanácskozást kívánunk. \__________________________ in dultak ki, hogy hol tartunk jelenlegi 5 éves tervünk megvalósításában. Az adatok szerint a terv időarányos részének legfontosabb feladatait teljesítettük és a számítások alapján 1970. végéig az érvényben levő S éves tervet előreláthatóan több vonatkozásban túl is teljesítjük. Az eredmények részletes ismertetése nélkül csupán példaként utalok a vegyipar és az alumíniumipar erőteljes fejlődésére, ami népgazdaságunk struktúrájának kívánatos átalakítása szempontjából igen jelentős. Különösen örvendetes, hogy energia- gazdálkodásunk szerkezetének tervezett korszerűsítésében már megvalósítottuk az 5 éves terv végére kitűzött előirányzatot: energiamérlegünkben az olaj és a földgáz aránya elérte a 40 százalékot. Ez a szerkezeti változás a népgazdaság számos területén hozzájárulhat a műszakitechnikai színvonal emeléséhez, ami népgazdaságunk fejlesztése szempontjából a legfontosabb. Ugyanezt a célt szolgálja a közlekedés-fejlesztési koncepció is, amelyről nem kívánok bővebben szólni, hiszen azt a kormány beszámolójának megvitatása után megtárgyalja a tisztelt országgyűlés. Tisztelt elvtársak! Az elmondottakkal — a teljesség igénye nélkül — kívántam tájékoztatni a tisz(Folytatás a 2. oldalont i
