Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-13 / 241. szám
Hogyan pusztult el Eger vára? Eger vára 1687 decemberében nem pusztító ostrom, hanem több hónapig tartó kiéheztető körülzárás után került a felszabadító seregek birtokába. Ám, a visszaszerzett vár mégsem volt a legjobb állapotban. A törökök a 91 évig tartó megszállás alatt alig építettek vaiamti a XVI. század végén kialakult hatalmas erődítményhez, de úgy látszik, a gondozással is elmaradtak. A kellő karbantartás hiányában azután az idő kikezdte a falakat és az épületeket: a XVII. század utolsó évtizedében, a visszafoglalás után hol az egyik bástya, hol a másik falszakasz leomlásáról számolnak be az egykorú írások. Jellemző a vár állapotára Butler várparancsnok egyik jelentése, amelyben megírta, hogy helyreállítás hiányában a vár hamarosan elpusztul... A nagyobbméretű pusztulást azonban mégsem az elhanyagolás vagy pénztelenség okozta. 1702-ben ugyanis a bécsi Udvari Kamara — félve a „rebellis” magyaroktól — elrendelte 18 magyarországi vár, közöttük Eger vára lerombolását. Ebben az időben még megvolt a mai „Sánc” városnegyed helyén állott „Külső vár”, elsősorban ennek a megsemmisítését végeztette el Dumont francia származású hadmérnök 70 aknával, 1702 tavaszán. A további pusztítást ezután — egv időre — megakasztotta Rákóczi fejedelem szabadság- harca, és így a belső vár lerombolására már nem kerülhetett sor. A XVIII. század következő évtizedeiben — bár akkorra megszűnt Eger hadászati jelentősége — a vár kincstári kezelésben maradt. Ha nem is következett be ekkor olyan olyan szervezett pusztítás, mint amilyen a Külső várnál történt, az erődítés fokozatosan romlott. A kincstárnak pénze sem volt a hatalmas építmények fenntartására, leomlottak a „Szépbástya” falai, földdel tömték tele a romladozó Tömlöcbástya és Földbástya belsejét. A régi épületek még állottak úgy- ahogy, így például”... A’ Német Commendánsok igazgatása alatt még fenn gHott a’ várbeli Gothus Templom...” írja nehány évvel később Go- rové László egy Egerről szóló könyvében. Hanem azután még rosz- szabb körülmények közé ke rült az egri vár. 1783-ban Eszterházy püspök 10778 pengő forintért megvette a teljes létesítményt a császártól... „Azonban a’ Püspöknek sok építései miatt kövekre lévén szüksége, azokat az által vett várból hordatta... sőt a’ lakosok is hordattak házaik fel építésére köveket onnan, így naponként inkább inkább elpusztultak a’ Várbeli épületek, és három sorban állott bástyázatok...” emlékezett meg a szomorú eseményekről ismét egy kortárs. A vár történetében a mélypont a fentiek után a XIX. század első éveiben következett be. 1801-ben az amúgy is megrongált vár déli falának egyik része leomlott, és a mai Dobó utcában több embert és házat temetett el. 1805-ben még állott a régi pompás székesegyháznak — az egykori Dobó-palotának —, a „provisori laknak” stb., elég sok részlete, azonban csakhamar „.. .még a várban felmaradott kevés épületek is... végképen elrontottak... a’ fedél fákat kotyavetyé út- tyán, a köveket pedig ölbe rakva eladatván...” Így hevert azután a hősi múltú egri vár sok éven át pusztán, elhagyottan, csupán az ott elhelyezett rabok, az azokra felügyelő börtönőr és nehány hajdú által „lakva”’.. ★ A szomorú idők után az első biztató jelek 1830-as években mutatkoztak: végre megszűntek a pusztítások, sőt igyekeztek valamennyire kul- túráltabbá is tenni a vár területét. A megbecsülés jeléül ekkor került a várba a hős Dobó István síremléke, a gótikus székesegyház egyik pillérére István király szobra. 1862-ben már komoly ásatások folytok a szinte feledésbe merült múlt felderítésére, 1925 után pedig két lelkes egri tanár végzett a várban értékes tudományos munkálatokat. Az igazi jó előhaladás azonban csak a mostani években következett be a vár rekonstrukciójával kapcsolatban. Természetesen most sem újraépítésről van szó. de az emlékek megóvásáról, hogy ezek emlékeztessenek a régi időkre, a hősi múltra! Hevesy Sándor Céltáblák. r? Munkatársaink külföldön Az egri Tűzoltó téri híd előtt nemrégiben még azt hirdette ez a közlekedési tábla, hogy vége a főútvonalnak. Ma már nem hirdet semmit. Esetleg azt, hogy aki célbavette egy kővel, és összetörte, most nyugodtan üldögél otthon, mert nem kapta rajta senki, hőstettéért legalábbis nem pofozta föl senki. Együgyű szórakozás, nyomai másütt is találhatók. Annak idején Örömmel üdvözöltük az újonnan felszerelt szeméttárolókat, s a cikk írója, ismerve az aranyifjúság érdeklődési körét, megjegyezte, hogy változatosabbá tettük ismét a szabadidő alapos kihasználásában eddig eljutott emberkéknek a pusztítani való kínálatot. Pesszimista jóslatunk bevált, de eddig nem tudunk arról, hogy rajtakaptak-e valakit. Reménykedünk. S ha lesz ilyen be is mutatjuk olvasóinknak? A céltáblák köre változatos. A parkokat védeni, jelezni szándékozó új korlátok városszerte töredezettek, nyomorékok, csúnyák — bizonyítványai egyfajta furcsa szegénységnek... Céltáblaként ismeretes a vár melletti feljáró két lámpája is. Ezen az úton járnak haza kollégiumukba a főiskolás lányok. Érthető, hogy egyesek jobban szeretik a sötétséget, és kiverik az égőket. Megelőzés? Sokat beszélünk róla.De kinek jutott eszébe eddig, hogy az égőket olyan védőbúrával lássa el, ami hatástalanná teszi a „céilövészek’* igyekezetét? Hogy borúlátóan jósoljunk, esetleg csak azután, hogy valami visszavonhatatlan történik, amiről nem szívesen írunk... Jó lenne, ha a megelőzés elméletéből átfogó praktikus gyakorlat válnék. k. g. Irány a tenger! Legszebb élményeink közé tartozik a tengerparti kirándulás, amelyre a sikeres olsz- tyni vendégszereplés után került sor. A gyöngyösi Vidrócz- ki Együttes lengyelországi vendégszereplése idején rendkívül kellemes volt az időjárás. A hőmérő higanyszála tartósan a 25 Celsius fok fölött volt és nem esett az eső. Ilyen idő a vendéglátóink szerint csak nagyon ritkán fordul elő. Jól ki is használtuk a természet bőkezűségét. Az előadások és próbák közti szünetekben autóbusz-kirándulásokat tettünk a Mazuri tóvidék nevezetesebb helyeire. Egy délelőttöt töltöttünk a szabadtéri entnográfiai múzeumban. A több hektárnyi területen felbecsülhetetlen értékű fatemplomot, sok évszázados lakóházakat láthattunk és a múzeális értékű berendezési tárgyak között mosolyogva fedeztük föl a mosógép ősét, fából faragott mosóalkalma- tosságot. Olsztyntől délnyugatra fekszik Grunwald, ahova ugyancsak eljutottunk. A lenevel—litván— orosz seregek Wladyslaw Jagelló király vezetésével itt mértek 1410-ben megsemmisítő csapást a keresztesek lovagrendjére. Ma a hajdani harcmezőn hatalmas emlékmű és mauzóleum áll, amelyet a lengyel nép a Lengyelország történetében sorsdöntő grunwaldi győzelem 550. évfordulóján emelt. Egész napra volt szükség, hogy autóbusszal a Baltí- tengler partjához kiránduljunk. Fromborgban hajóra szálltunk és a tengerötoölt átszelve értünk Krynica Morst kába, a lengyelek Riviérájára. Kiránduló cserkészekkel ültünk a fedélzeten és iz>* galmas játékot folytattunk a hajónkat kísérő sirályokkal. Keksz- és kiflidarabkákat dobáltunk közéjük, amit akrobatikus mutatványokkal háláltak meg. Néhány ügyeKsltözkSdés ősszel Harry H. Moldent Arizona egy távoli vidékére helyezték át. Űj munkahelyére repülőgéppel sietett. Felesége és gyermekei gépkocsiKRÓNIKA kilencven van. Ezek után újságírókat, kereskedőket, orvosokat, állatorvosokat, pilótákat és tiszteket találunk az olasz képviselők soraiban. Ül azonban a parlamentben egy protest-song szerző és énekes is, bizonyos Amadio, aki a szociai val követték, amellyel egy utánfutó-istállót is vontattak, benne a család hátaslovával. Éppen egy lakatlan vidéken jártak, amikor váratlanul kiürült az autó benzintartálya. A feleség nem. jött zavarba, a kéznél levő ló hátára pattant, és elvágtatott benzinkutat keresni. A benzinkút kezelője majd gutaütést kapott a meglepetéstől, amikor a lóháton odaérkező asz- szony kérését meghallotta: — Hello, öregem, kifogyott a benzinem, gyorsan ide egy kannával! ... Gitáros képviselő Olaszország parlamentjében a hatszázharminc képviselő közül százötvennégy foglalkozására nézve ügyvéd. A második népes foglalkozási csoport a tanároké: belőlük nem kevesebb, mint kerek listák proletár egységpártjának a listáján indult Torinóban és meg is választották. Most mint képviselő hallathatja hangját, ezúttal azonban — gitár nélkül. Ember a ranglétrán Néha a sírkő feliratáról is leolvasható egy ember pályafutásának története. Az orleans-i temetőben hosszú idein ez a feliratú síremlék állt egy sírhant fölött: Itt nyugszik Juliette Legrand, Monsieur Legrand bérelszámoló felesége. A felirat nemrégiben így módosult: Itt nyugszik Juliette Legrand, Monsieur Legrand aligazgató felesége Tiszteletre méltó állatvédelem Rio de Janeiro brazil államban a munkaidőre új, szigorú rendeletet adtak ki, mely szerint a lovakat, öszvéreket és szamarakat nem szabad napi nyolc óránál többet dolgoztatni, vagyis munkahetük 48 óra lehet. A négylábúak részére is — a rendelet szerint — a vasárnap ünnepnap és pihenőnap. Hasonló rendelet ez ideig nem jelent meg itt a munkások munkaidejéről. fl ra<z titka A Londoni Királyi Művészeti Akadémia most ünnepelte megalapításának kétszáza- dik évfordulóját, és ebből az alkalomból jubileumi kiállítást rendeztek. Ezen nagy feltűnést és tetszést aratott egy ceruzarajz. amely egy új olasz építkezési típust ábrázolt és a katalógusban Boyd Auger szerepelt alkotójaként. Egy figyelmes látogató azonban sajátos jelet vett észre, amelyből a szakértők megállapították, hogy rajz „szerzője” valójában egy Elliot— 4120-as típusú elektronikus gép. Heti krimik A napokban Nigel Cubes, kereskedelmi utazó bekopogtatott Sydney ben Angela Waudy ajtaján, hogy Az utazó ekkor magához tért és amint zakóján vérfoltokat látott, halálra váltan menekülni próbált. Ugyanabban a pillanatban érkezett meg az asszony az orvossal, s a férj a rendőrökkel. Mindannyian üldözőbe vették az utazót. Fél óra múlva találták meg az út mentén, a kimerültségtől összerogyva ... Mit mond a jósnő ? Az lei Paris című hetilap megállapította, hogy a legszebb francia jósnő, Michele Mal- lay kisasszony ez év második felére Sophia Lorennek gyermeket porszívót kínáljon fel eladásra. Az asszony otthagyta a konyha- asztalon az éppen feldarabolt csirkét, és ajtót nyitott. Az utazó a véres kezek láttán elájult. Angela asszony be- ráncigálta a hálószobába, ágyba fektette és elszaladt orvosért. Időközben hazaérkezet* férje. A véres öltönyr ismeretlent ágyába- megpillantva megré mült és habozás nélkül a rendőrségre rohant. jósolt, De Gaulle-nak betegséget, VI. Pál pápának pedig azt, hogy kimerültsége miatt lemond a pápai tiaráról. A csinos jósnő szorgalmas tehetség: nappal " jövőbe néz, este. pe- ><7 sztriptíz-táncosnő a ios Bergére-ben ... Krónikás: Révész Tibor Gyöngyösi táncosok — Tóth Emma és Hengler Irén — a lengyel Riviérán, Krynicza Morskában. sebb madár mindig az ajándékozók feje fölött keringett és amikor meglendült egy kar, már „rástartolt” és biztosan megkaparintotta a kiszemelt zsákmányt. Nem maradahatott titokban az, hogy honnan jöttünk, s a felfedezés mágnesként vonzotta körénk a sok gyereket. Szótáraink segítségével, no meg a tolmácsnőnk maximális igénybevételével folytattuk beszélgetéseinket. Meglepődtünk, hogy milyen sokat tudnak hazánkról. „Betéve” ismerik a legjobb labdarúgó-csapataink összeállítását, kardvívóinkat, öklözőinket és íróinkról, zeneszerzőkről, idegenforgalmi nevezetességeinkről beszéltek kitűnő tájékozottsággal. Sok mindent magyar úttörők leveleiből ismertek meg, de szívesen búvárkodnak a lexikonok, idegenforgalmi kiadványok között is. Amikor kifogytunk a jelvényekből, azzal a kéréssel fordultak hozzánk, hogy nyakkendőikre írjunk emlékeztető sorokat. így őrizték meg ennek a kedves találkozónak az emlékét. A forgalmas földnyelv túlsó oldalán épült ki a für- dőzők paradi csórna. Süppedő homokban jártunk, amikor kitárult előttünk teljes nagyságban a Balti-tenger. Ameddig a szem ellátott, sok ezren tanyáznak a forró homokon. Mamák csöppségekkel családok, vidám, labdázó és napozó fiatalok. Élénk színek és zajos sokaság. A magasba csapó hullámok hátán fehér csónakos matróz ügyelt arra. hogy a virtuskodó fürdőzők ne tévedjenek tilosba. A forró homokom sétáló gyengébb nem csinos képviselői alkalmi divatbemutatót rendeztek, s ha mi. férfiak, a fürdőruhák anyagához különösebben nem ikonyítottunk, azt megállapítottuk, hogv a hazai strandokon egy-két fazon csak évek múltán jöhetne divatba. Nemcsak nézelődni mentünk. Beleszaladtunk a vízbe, s azonnal a hazai meleg vizefea kellett gondolnunk. mert a hideg vízben egy pillanatra „elállt a lélegzetünk”. Egy tiszteletkört mégis úsztunk a piros bólyák körül, azután a többiekhez hasonlóan a meleg homokba ágyaztuk magunkat. Fel sem tűnt a napozás és lubickolás közben, hogy a nap a tükröződéstől erősebben süt, s mohóságunkért fájdalmas árat fizettünk, pirosra égett a bőrünk. Egyedül a vastag krém-pakolás segített Az esti órákban már hűvös szél korbácsolta a tengert Erősen hullámzott a víz az öbölben is, ahol több mint egy óráig tartott visszafelé. Fromborg'ba a hajóút Ebben a kis városban van az a hatszáz éves katedrá- lis, amelyben kanonokként élt Kopernikusz, a híres csillagász. A gótikus építészet messze földön híres remekét azért nemcsak szépsége miatt keresik fel, hanem Kopernikusz emlékének is adóznak a látogatók. A katedrá- lis egykori kanonokát valószínűleg itt temették el. A 400 éves temetkezési helyen végeztek ugyan ásatásokat, de ez még nem vezetett eredményre. A 100 méter hosszú és 22 méter széles templomiban vendéglátóink gondoskodtok arról is, hogy az ötmanuálos orgonát, amelyet 1200-ban építettek és nagy költséggel felújítottak — megszólaltassák tiszteletünkre. Először Schubert Ave Máriáját, majd J. Bach H-mol miséjét tolmácsolta a szerzetes orgonaművész. Utolsó előadásunk napján — amelyet Wegorzewoban tartott a gyöngyösi együttes — Kielcébe látogattunk, Hitler egykori főhadiszállására. A hatalmas betonbunkereket maguk a fasiszták robbantották fel, amikor visszavonultak. Még ma sem tudtak minden aknát ártalmatlanítom. amit a partizánok ellen rp'<-to!r le p hatalmas kiterjedésű erdőkben. Ezért mindenütt ott áll a tábla, „Robbanásveszély!” Ebben a szép országban még ma is kísért a háború emléke ... Pillsy Elemér
