Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-13 / 241. szám
A „rózsaszínűek”, a „kékek”, a „narancssárgák”, | HäFsVJi'' «'*•*»■! „Edecanes"-eknek nevezik az olimpiai faluban és környékén azokat a fiatal, egyenruhás. kellemes modorú me- xicói lányokat, akik a rendezőség képviseletében a ven*)í^ ' * - ' , ' ■% í I ; MA I T MM öu: Jv./ ' • ' > éombrérós angol atléta, bájos „naranessárga” kíséretében. (Pécsik D. felv.) és a „feketék” dégekkel foglalkoznak. Nem kevés vendégről van szó. Csupán a sportolók száma 7000, ehhez járul 3000 újságíró és 4000 kísérő, továbbá hivatalos személy. Az olimpiai játékok első számú vendégei tehát összesen 14 000-en vannak és ezekhez számítják a több mint 50 ezer turistát, akik az olimpiai játékok idejére Mexikó fővárosába érkeznek. A rendezőkés a szervezők tekintettel voltak arra. hogy a fenti vendégek nagy többsége egyáltalán nem ismeri Mexikót és a spanyol nyelvet sem. Az „ede- canes”-eket — többségűk egyetemi hallgató — a legváltozatosabb feladatok elvégzésére oktatták ki. Egyidejűleg idegen- vezetők, tolmácsok és általában sport- ismeretekkel is rendelkeznek. Ma ők a legnépszerűbb jelenségei az olimpiai falunak és a mexicói sportlétesítményeknek. Vagy 3000-en sétálnak, vezetnek, irányítanak, fordítanak, egyszóval működnek mindenütt, mesz- sziről megismerhetők fehér ruhájukról és a ruhákon a különböző színű sávokról. A rózsaszínű sávosokat csak „rózsaszínűeknek’ nevezik, összesen 150-en vannak, az ő feladatuk a játékok legmagasabb rangú vendégeinek kísérése. Utánuk következnek a „kékek”, akik a repülőtéren, pályaudvarokon, a szállodákban és különböző olimpiai hivatalokban állnak a turisták és a rászorulók segítségére. A „narancssárgák” — vagy 300-an — a külföldi újságírók mellett teljesítenek szolgálatot, mint idegenvezetők, tolmácsok és a helyi viszonyokkal ismerős j tanácsadók. Végül a legtöbben a „feketék” vannak, akik az olimpiai faluban laknak. A sportolók rendelkezésére állnak, de csak egy bizonyos szigorú határig: nem léphetik át a lakóépületek és a nemzetközi klub kapuját! Csatlós Csaba úszó, Szívós István, Bodnár András és Konrád Ferenc vízilabdázók városnéző kőrútjuk alkalmával Coca-Cola „reklámbabákkal” is találkoztak. A felvételt Pócsik Dénes készítette. Sportszakemberein k Mexikóban A% olimpia magyar rendezői, szervezői és pontozói Naponként: 70000 tojás, 12 mázsa hús HÉG EDDIG SOHASEM fordult elő az olimpák törAz olimpiai falu egyik legfontosabb tartozéka a konyha. Reggel 7 órától 22-ig megállás nélkül folyik a munka, a kiszolgálás, egy-egy konyhához — hat ilyen konyha van — két étterem tartozik, s az ételkombinát 400 főnyi személyzete egy- műszakonként 2400 vendéget lát él minden földi jóval. Az adatok, felsorolások mindennél többet mondanak. Naponként 70 000 tojást és 12 mázsa húsféleséget fogyaszt el az olimpiai falu jó étvágyú vendégserege, amire az alábbi választék felsorolásánál persze az utolsó darabig, grammig szükség van. Nézzük az étlapot: Reggeli: tükörtojás, rántotta, habart tojás, sült szalonna, bifsztek, sült sonka, ham and eggs, sertésborda, roston sültek, sült halak, sült kolbászkák, hideg felvágottak, azután még, zabpe- hely, vaj, jam, kávé, tea, kakaó, tej yughurt, túró, sajtféleségek, sütemények, s ha valaki még megszomjazna: paradicsomlé, narancslé, coca-cola, ásványvíz, ananászlé, levezetőül: szőlő, alma, banán, körte, narancs. A szombati ebédet az alábbi ételféleségek közül lehet | kiválasztani: húsleves, sertéssült zöldbabbal, bifsztek | fűszeres vajjal, rántott csir- j ke, burgonya, uborka, saláta, j Köretnek: rizs, széles metélt, I vajas karotta, zöldbab, spár- ga csőben sütve, a sajtféle- j ségek, gyümölcsök, sütemé- | nyék ennek az étkezésfajtának is a „kiegészítői”. A vacsora sem volt gy engébb: számyas-erőleves, rántott hal tartármártással, sertésborda roston, gombás bélszínfiié, stb., stb. Minderről az ételmennyiségről 200 szakács gondoskodik, akik között találhatunk svájci, francia, olasz, lengyel, német, brazil, costa-ricai és természetesen mexikói „étel mestert”. A magyar szakácsművészet képviselője, Kurucz Antal, az utóbbi olimpiák szinte állandó részvevője. Az étlapot előre készítették el, s hogy mi kerül rá, azért néha olyan küzdelem folyik, mint a versenypályákon az érmekért. Amikor Kurucz a „fővezér”, a repetának se vége. se hossza. Pénteken este az 1/b és 1/a étterem szovjet, lengyel, NDK-s, ghanai, osztrák, jugoszláv, bolgár, romár. egyiptomi vendégeinek egyik fogásként 100 kg húsból készített marhapörköltet, s mire a magyar fiúk és lányok odaértek az önkiszolgáló állványhoz, hogy kérjenek belőle, már csak a „pult alól” kaphattak. Kurucz félretett nekik! Mire ezek a sorok eljutnak az olvasóhoz — a mexicói olimpiai stadionban már magasan lobog az olimpiai láng, elkezdődtek a versenyek. A mexikói főváros kebelén most összefogott a világ, hárommil- liárd ember legnemesebb képviselői vetélkednek egymással, a fiatalság. tengere pezseg, kavarog a világ színe előtt. A tegnap esti tv-adásban láttuk a háromszínű zászló mögött öntudatosan menetelő magyar sportolókat is, reméljük: közülük nem egynek ékesíti majd mellét az olimpiai érem! .Äii A szobor és a hosszútávf utó Jellegzetes mexikói stílusban készült szobor, a magyar származású, Franciaországban élő Székely Péter szobrászművész alkotása. A szobor előtt Jim Ryun, amerikai hosszútávfutó olimpikon edzés közben. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) ténetáben, hogy magyar sportszakemberek Ilyen jelentős feladatot vállaltak volna a nagy verseny megszervezésében és lebonyolításában, mint most Mexikóban. Az ok kettős. Elsősorban az, hogy a közép-amerikai állam sportvezetőinek nincs elegendő gyakorlatuk, másodsorban viszont Magyarország már több nagyszabású versenyt rendezett közmegelégedésre. Ilyen volt például az 1966-os atlétikai Európa-bajnokság. Ezért hívták meg a mexikóiak nyolc hónappal az olimpia előtt dr. Sír Józsefét, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség tanácsának tagját, hogy működjék közre a nagy verseny atlétikai programjának a megszervezésében. Sír József nagy tapasztalata jelentősen hozzájárult az atlétikai számok lebonyolításának kielégítő előkészítéséhez; amint ezt már a mexikói sportvezetők több ízben ki is jelentették. Hasonló a helyzet az úszó- program megszervezésénél. Ebben Rajki Béla vállalt fontos szerepet, aki korábban kilenc hónapot töltött Mexikóban és tanácsaival segítette a medencék építését, a technikai apparátus felszerelését. Hosszú időre vették igénybe a XIX. olimpia rendezői Takács Andor szakértelmét is, akit februárban kértek fel a tevékeny közreműködésre, ö az öttusaversenyek előkészítésében, megszervezésében vett részt, a mexikóiak fő gondját ennek a számnak a lebonyolításánál a megfelelő számú és megközelítően egyforma képességű ló rendelkezésre bocsájtása és a lovas- pálya megépítése okozza. Takács Andornak is figyelemre méltó a szerepe, hogy előre- láhatóan nem lesz rendezési zavar az öítusaversenyeknél. MAS OLIMPIAI számoknál is tevékenyen közreműködnek magyar szakemberek. A legnagyobb feladatot a vívásban kapják, amelyben hagyományosan nagy a hírnevük. Kárpáti Rudolf, az egykori kitűnő versenyző, akinek olimpiai pályafutása 1948-ban Londonban kezdődött, 1960-ban Rómában végződött és ezalatt egyénileg két, csapatban négy aranyérmet szerzett, — Mexikóban a vívóversenyek ' főbírája lesz. Ugyancsak ebben a sportágban működik közre Tábor István, Czvikovszky Ferenc, dr. Balthazar hajó■ és Székely Tibor, akik zsűritagok lesznek majd. Nehéz feladata lesz Brandy Jenőnek, ö a vízilabdatomán bíráskodik majd. Mostanában több gól esik négyméteresből, mint akcióból, ezért nőtt meg a bírák szerepe. Nagy nemzetközi tapasztalattal utazott Mexikóba Zsolt István, a kitűnő labdarúgójátékvezető, akinek ez lesz a negyedik olimpiája. Lesz magyar szereplője a kosárlabda- és röplabdatomának is, az egyiken Kassai Ervin, a másikon Holvay Endre vezet majd mérkőzéseket. Régi ismerőse a nemzetközi bírkózóvilágnak Matura Mihály, aki először 1924-ben járt az olimpián, mint versenyző, majd pedig 1948 óta minden alkalommal ott volt, mint vezető. A nagy tekintélynek örvendő szakember jelentős szerepet játszik a Nemzetközi Szövetségben és Mexikóban tagja lesz a versenybíróságnak. Ugyancsak ebben a sportágban működik közre Lukács Béla mérkőzésvezetőként és Horváth István pontozóként. Kényes feladatot kapnak azok a szakértők, akik eldöntik a néha csak nehezen érzékeltethető különbséget a világ legjobb tornászainak gyakorlatai között. Mexikóban csak azok pontozhatnak, akik előzőleg sikerrel állták meg a helyükét a Nemzetközi Tornász Szövetség vizsgáján. Közéjük tartozik Nagy Jenőné és Romák Éva is, ők ketten is ott lesznek pontozóként a nőd versenyeken. Kelemen Imre az ökölvívó- versenyeken lesz mérkőzésvezető. Szerepe nem éppen könnyű és nem is veszélytelen. Arra is volt már példa, így éppen Tokióban, hogy egy ökölvívó dühödtem nekitámadt a mérkőzésvezetőnek. Mexikóban az olimpia idején, az UNESCO széles körű nemzetközi tanácskozást rendez a sport néhány fontos kérdéséről. Az egyik téma címe: „A sport az egész életen át”. Az értekezletet dr. Hepp Ferenc készítette elő. MINDEZ AZT JELZI, hogy az olimpia napjaiban nemcsak a versenyzők, hanem a szakemberek is szerezhetnek elismerést Magyarországnak. 1968. október 13., vasárnap
