Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-13 / 241. szám

Váraszói képlet Ötlet -[- munka gyarapodás- Újdonságnézőben Szél Ferenc tsz-elnökkel- Svéd „csináld* magad t$Z‘segédlettel- Ahol gombafán terem a valuta m Krizantém, eper, pulyka, melegház... vagy pisztrángos tó ? Miért pont Váraszóra kell menni, ha újdonságról akar hallani az ember? Hiszen olyan isten háta mögötti vi­dék ez, ahonnét a rossz nyel­vek szerint a meszes is csak farral tud kijönni. Hat$záz hold szántó a hegyek között, talán egytizede a laposon, né­mi csátés rét, legelő és 800 holdnyi erdő. Ez a birtoka a váraszói Gárdonyi Termelő- szövetkezetnek. V alósággal beszorulnak a hegyek közé. Szinte úgy érzi az ember, lé­legzetet sem lehet errefelé venni, nemhogy nagy elkép­zeléseket, feltörő gondolato­kat, hasznos ötleteket meg­valósítani úgy, hogy csodá­lattal nézhessenek erre a táj­ra, s az itt dolgozó közösség­re. Szél Ferenc elnök, aki évek óta kovácsolja már a „vár­aszói csodát” invitál újdon­ságnézőbe. Olvasóink már bizonyára ismerik a váraszói termelőszövetkezet eddigi si­kereit: néhány év alatt meg­négyszerezték a jövedelmet és másfél millió forintról 17 millióra szaporították azt az értéket, amelyet ebből az is­ten háta mögötti faluból visz­nek el a környező piacokra és most már Európa sok or­szágába. — Tegnap voltam Buda­pesten, ahol sikerült megál­lapodásra jutni a külkeres­kedelemmel: kell a gombánk, ízlik a svédeknek, németek­nek. — Az a bizonyos késői laskagomba? — Persze — mondja az el­nök — amiről már írtatok is. Csak akkor még mindez terv volt és elképzelés. — Most? — Legjobb, ha megnézzük. Az erdész tegnap szóit, hogy már szépen növekszik... Mellékutakon, csapásokon kecmergünk a Hosszú-völgy­ben, hiszen a hidat felbontot­ták — ezt is a szövetkezet építőbrigádja betonozza ép­pen. S alig hogy elhagyjuk a pulykafarmot, az erdő aljá­ban fehéres fatuskók sokasá­ga fogad. — Ez a mi gombatelepünk. 15 ezer tuskót oltottunk be gombacsírával és most vár­juk az első termést. t — Már meg is van.: 1 — szól oda a szomszédos kuko­ricásban rakodó fiatalember. Az 5 segédletével fedezzük fel a földbe ásott farönkökön termő gombákat, amelyek nagysága már helyenként a tenyérnyit is eléri. — Mennyi terem egy tő­kén? — Körülbelül egy kiló évente. És amíg el nem kor­had a farönk, addig minden ősszel ugyanannyi. — S mennyit kapnak a gombáért? — Az első szállítmányokat 22,50 forintért küldjük kilón­ként De így is soha nem lá­tott jövedelmet hozunk le er­ről a kis területről. A számítás egyszerű: min­den tőke egy kiló kései las­kagombát ad, s pillanatnyi­lag 15 ezer ilyen farönk dísz­ük az erdő aljában. Az sem lehetetlen, hogy jobban meg- embereü magát, hiszen nem vaktában termesztik ezt a külföldön nagy népszerűség­nek örvendő gombafajlát. Dr. Vései Ede, mikrobioló­gus ad rendszeres tanácsokat. Ha beválik a gombatermesz­tés, laboratóriumot is beren­dezünk. Akkor más szövetke­zeteknek. állami gazdaságok­nak is mi adjuk a szaporító anyagot, ami jó üzletnek ígérkezik. — Lassan megszokják, hogy ennek a mostoha környezet­nek kihasználható előnyei vannak — magyarázza az el­nök, miközben a gombate­lepről újból a falu felé tar­tunk. — Az első időben „fáz­tak” az építőbrigádtól, a fa­ipartól, de most már áldásu­kat adják bármelyik vállal­kozáshoz. Nem szóval, tettekkel, gya­rapodó gazdasággal győzte meg erről Szél Ferenc elnök, Barta Pál főmezőgazdász és néhány vezető társa a vára- szóiakat. Néhány évvel eze­lőtt még állami pénzzel is alig tudtak túljutni a húsz forintos munkaegységen, az idén pedig már az ötven felé közelednek, ráadásul a jövő évi kiadásokra is szépen tar­talékolhatnak az idei jövede­lemből. Ezért a váraszóiak már meg sem hökkentek azon az aján­laton, amelyet szintén Euró­pa távoli sarkából küldtek hozzájuk, hogy a svéd kará­csonyi meglepetésekhez já­ruljanak hozzá egy 600 ezer forintos értékű munkával. — Ez az — vesz el a falu közepén lévő faipari üzem automata gépe mellől egy esztergályozott, széklábat az elnök. — Sötétbarnára fé­nyezzük majd, ízléses dobo­zokban küldjük a külföldi megrendelőnek, ahol a csa­ládapák karácsonyi ajándéka lesz majd. Kis székeket állít­hatnak össze belőle a „Csi­náld magad” mozgalom hí­vei. A szövetkezet fafeldolgozó üzemében sebesen forognak a gépek kései, simára vágják a közeli erdőkből szállított tölgyet, s aztán a festés, cso­magolás után nemsokára a hazai és külföldi üzletekben láthatjuk újra erdejük ter­mékeit; a játékokat, pecsét­nyomókat, amelyek három­millió forintot hoznak e kis szövetkezet tagságának. Az udvaron hatalmas ku­pacokban gyűlik a fahulla­dék, amely a szövetkezet gé­pei mellől szüntelenül érke­zik ide. — Mi lesz ezzel? Hisz las­san beborítja az egész ud­vart. — Nem messzire már épül az üvegházunk — ad választ az elnök, — s ott ezzel fűtünk és... központi fűtés lesz itt, mindenütt. Jó erre a hulla­dékfa, hiszen eladni nem ér­demes. Központi fűtés Váraszón. Barátságos, meleg a házi üzemben, éltető meleg az üvegházban, ahonnan újévre már salátát szeretnének „szü­retelni”. A falu másik végén a fóliák borította ágyasokban sokszí­nű kriantém díszük, most kí­sérleteznek azzal, hogy me­lyik szereti ezt a földet leg­jobban, s melyik a legkelen­dőbb. Túloldalon földieper tábla, amelyet szintén a kí­sérletek közé lehet sorolni, pontosabban a jól beváltak közé. De bármerre is men­tünk, mindenütt az új, a hasznos, a merész kezdemé­nyezés jeleit tapasztalhattuk Mikor az erdő alatt jártunk némi rosszmájúsággal majd­nem azt javasoltam az elnök­nek, hogy jó lenne hasznosí­tani az ott futkározó egere­ket és azt az egy-két eltévedt ürgét is, amely az utolsó sze­meket gyűjtötte be földalatti raktárába. Aztán... el kell j árulnom, — a legújabb ötle­tek között valóban szerepelj az egértenyésztés. Ugyanis j olvasták egy tudományos fo­lyóiratban, hogy a kutatási munka azért akadozik, mert kevés a fehér egér a kísér­letekhez. Talán érdemes len­ne vele foglalkozni. De más, j — például kecskebak te-! nyésztés — is előfordult az‘ újabb ötletek között. És ha a gazdaságossági számítások beválnak, esetleg pisztrángos tó, az eddig csak értéktelen füvet adó Hosszú völgyben. S ki tudja még milyen más új termék, éppen e vidéken ter­meszthető, nevelhető növény vagy jószág, amelyen kapva- kapnak a hazai és külföldi piacokon. Ki tudja, melyik válik be ezek közül a régiek mellett, mindenesetre megerősíthetik a váraszói képlet végeredmé­nyét: ötlet + munka = gya­rapodás. Kovács Endre Uj vizsgálati módszerek Er£t szerű laboratóriummal gazdagodott a budapesti MÁV-kórház. Az országban első ízben folytatnak itt tömeges vizsgálatokat a különböző légzőszervi és szívbetegségek időben történő fel­derítése céljából. A rendszeres szűrővizsgálatokon elsősorban a szennyezett levegőben dolgozó mozdonyvezetők. fűtők egészségügyi állapotát figyelik. Képünkön: az új laborató­riumban légzésfunkciö-vizsgálatot végeznek a tüdötágulás mértékének megállapítására. (MTI-foto — Tormai Andor felvétele) A párttesetönég-válaaztó taggyűlésekről jelentjük: A jó politika alapját eredményes gazdasági munkával teremthetjük meg Kitüntették a Selypi Cementgyár párttitkárát Eredményes két év munká­járól számolhatott be a ve­zetőségválasztó taggyűlésnek a Selypi Cementgyár párt- alapszervezeti vezetősége. Bár a nemzetközi helyzet bonyo­lult és sok ellentmondással alakul, a Selypi Cementgyár életét egyenletes, gyors ira­mú fejlődés jellemezte. Az 1966. éves munkájukkal el­nyerték a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászla­ját, 1967-ben a cementipar­ban és a megyében is első­ként a szocialista gyár ki­tüntető cím jogos tulajdono­sai lettek. A selypiek keres­ték és megtalálták az utat a kollektív vezetés további elmélyítésére. a dolgozók bíztak vezetőikben és egyre inkább elismerik a pártszer­vezet eredményes munkáját. A párt és a gazdasági ve­zetők között a Selypi Ce­mentgyárban elvtársias vi­szony alakult ki, ez egyik legfőbb biztosíték arra, hogy továbbra is fegyelem legyen üzemben, a munkások és veze­tők összefogásának eredmé­nyeként tovább javuljon a dolgozók anyagi helyzete. A pártvezetöség ügyelt ar­ra, hogy beszámolójának felépítése, annak belső ará­nyai helyes mértéket tartsa­nak, hűen tükrözzék a el­múlt két év eredményeit, de mutassák meg a kijavítandó hibákat is. A párttagok hoz­zászólásaiból kicsendült, hogy a vezetőség beszámolója helyesen vázolta a fejlődést, egyetértettek a bíráló meg­jegyzésekkel is. Jól bevált módszernek bizonyult, hogy a vezetőség beszámolója csak a lényeges problémákkal foglalkozott, egy-két kérdést nem zárt le, ezzel lehetősé­get adott a nyílt vitára. Helyes, hogy a gyár igazga­tója a tervezett beruházásról, az új csőgyártó üzem létesí­téséről tájékoztatta a kom­munistákat, véleményüket és segítségüket kérte a gyár egész koüektíváját érintő fontos feladatok megoldásá­ra. A kommunisták felelős­sége domborodott ki azok felszólalásából, akik az ifjú­ság nevelését, a szakszerveze­ti munkás és a munkásőr- utánpótlást tették szóvá. Hazai Béla. a megyei párt- bizottság titkára régi isme­rősként köszöntötte a taggyű­lést. Felszólalásával hozzájá­rult a rendkívül bonyolult külpolitikai helyzet helyes megítéléséhez a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, a népi, nemzeti egység helyes megértéséhez. Választ adott a középiskolás fia politikai neveléséért aggódó édesanya kérdésére és hangsúlyozta, hogy erősítsük a pártot esz­meileg és szervezetileg, a jó politika alapjait eredményes gazdasági munkával teremt­hetjük meg. Iglódi Ferenc a járási párt- bizottság első titkára a me­gyei pártbizottság által ala­pított díszoklevéUel és Le­nin emlékplakettel tüntette ki Bauer Györgyöt, a Sely­pi Cementgyár párttitkárát. Ezt követően a taggyűlés megválasztotta az új vezető­séget és annak titkárául Bauer Györgyöt. őszt vadászat (Zsoldos Sándor rajza) A túlságosan is mélyen alvók számára nagyszerű találmányt valósított meg és már sorozatban gyárt is egy lodzi óragyár. Az új­fajta ébresztőóra — mini olvasom — a be­állított időpontban először csak csilingel, tíz perc múlva már hangosabban ismétli meg az ébresztést, s ha ekkor sem következik be a várt felébredés, további öt perc múlva akko­ra lármát csap, hogy a szomszédok is feléb­rednek rá. Így a hír, amelynek utolsó néhány szava meggyőzött arról, hogy itt valóban korszak- alkotó találmányról van szó. Egy óra, amely a szomszédokat felébreszti. Értem. A szom­szédok dührohamot kapnak, átjönnek hoz­zám, és addig vernek, amíg fel nem ébredek. S ha inég erre sem ébrednék fel, akkor nyil­vánvaló, hogy nem az óra volt a hibás. Hiába, c tudomány új útjai kifürkészhetet- lenek, _ ... (—ó) Türelemmel, emberséggel... A szavazás utáin tSty. ben körbevették Lázár Mik­lóst, a mezőtárkányi Arany­kalász termelőszövetkezet párttitkárát. Gratuláltak megbízatásához s különösen arra kérték, hogy a jövőben ne csak kimondottan a szö­vetkezet párttagjaival törőd­jön. A kérés furcsának tűn­het első pillanatra, pedig egyáltalán nem az, sőt na- gyonis indokolt. A terme­lőszövetkezet pártalapszer- vezete ugyanis a falu ösz- szes kommunistáját tömörí­ti. Lázár Miklós megnyugtat­ta a párttagokat, ne aggód­janak, mindenki gondjával, bajával, javslatával, elkép­zelésével egyaránt foglalko­zik majd. Nem kis ígéret ez, hiszen rengeteg időt, sok energiát igényel. Még Lázár Miklós­tól is, akinek nagy tapasz­talata, gyakorlata van a mozgalmi munkában. Tapasztalatom *z van — mondja — hiszen 1946 óta tagja vagyok a pártnak. Abban az időben kubikos voltam, később megválasztottak a Magyar— Szovjet Társaság járási tit­kárának. Aztán jöttek sorra az újabb megbízatások: köz­ségi tanácstitkár, párttitkár, tanácselnök,' tsz-elnök — még felsorolni is nehéz. — Milyen érzés, hogy most újra párttitkámak választot­ták? — Jó érzés érezni az em­berek bizalmát, de úgy gon­dolom, hogy ezt a bizalmat viszonozni is kell. S ez a ne­hezebb. De türelemmel, em­berséggel minden gondon, problémán lehet segíteni. Lázár Miklós hosszú évek óta a faluban él. Mindenkit ismer és mosolyogva mond­ja, hogy őt Is ismeri min­denki. Még az egészen apró gyerekek is. Az emberek, a kom­munisták tudják róla, hogy nyugodt, megfontolt, előre­látó. Amit megmond, azt valóra is váltja. Ezért vá­lasztották meg egyhangúan a pártalapszervezet élére. (kaposi) Nwwm 3 1968. október 13., vasárai#

Next

/
Thumbnails
Contents