Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-13 / 241. szám
Váraszói képlet Ötlet -[- munka gyarapodás- Újdonságnézőben Szél Ferenc tsz-elnökkel- Svéd „csináld* magad t$Z‘segédlettel- Ahol gombafán terem a valuta m Krizantém, eper, pulyka, melegház... vagy pisztrángos tó ? Miért pont Váraszóra kell menni, ha újdonságról akar hallani az ember? Hiszen olyan isten háta mögötti vidék ez, ahonnét a rossz nyelvek szerint a meszes is csak farral tud kijönni. Hat$záz hold szántó a hegyek között, talán egytizede a laposon, némi csátés rét, legelő és 800 holdnyi erdő. Ez a birtoka a váraszói Gárdonyi Termelő- szövetkezetnek. V alósággal beszorulnak a hegyek közé. Szinte úgy érzi az ember, lélegzetet sem lehet errefelé venni, nemhogy nagy elképzeléseket, feltörő gondolatokat, hasznos ötleteket megvalósítani úgy, hogy csodálattal nézhessenek erre a tájra, s az itt dolgozó közösségre. Szél Ferenc elnök, aki évek óta kovácsolja már a „váraszói csodát” invitál újdonságnézőbe. Olvasóink már bizonyára ismerik a váraszói termelőszövetkezet eddigi sikereit: néhány év alatt megnégyszerezték a jövedelmet és másfél millió forintról 17 millióra szaporították azt az értéket, amelyet ebből az isten háta mögötti faluból visznek el a környező piacokra és most már Európa sok országába. — Tegnap voltam Budapesten, ahol sikerült megállapodásra jutni a külkereskedelemmel: kell a gombánk, ízlik a svédeknek, németeknek. — Az a bizonyos késői laskagomba? — Persze — mondja az elnök — amiről már írtatok is. Csak akkor még mindez terv volt és elképzelés. — Most? — Legjobb, ha megnézzük. Az erdész tegnap szóit, hogy már szépen növekszik... Mellékutakon, csapásokon kecmergünk a Hosszú-völgyben, hiszen a hidat felbontották — ezt is a szövetkezet építőbrigádja betonozza éppen. S alig hogy elhagyjuk a pulykafarmot, az erdő aljában fehéres fatuskók sokasága fogad. — Ez a mi gombatelepünk. 15 ezer tuskót oltottunk be gombacsírával és most várjuk az első termést. t — Már meg is van.: 1 — szól oda a szomszédos kukoricásban rakodó fiatalember. Az 5 segédletével fedezzük fel a földbe ásott farönkökön termő gombákat, amelyek nagysága már helyenként a tenyérnyit is eléri. — Mennyi terem egy tőkén? — Körülbelül egy kiló évente. És amíg el nem korhad a farönk, addig minden ősszel ugyanannyi. — S mennyit kapnak a gombáért? — Az első szállítmányokat 22,50 forintért küldjük kilónként De így is soha nem látott jövedelmet hozunk le erről a kis területről. A számítás egyszerű: minden tőke egy kiló kései laskagombát ad, s pillanatnyilag 15 ezer ilyen farönk díszük az erdő aljában. Az sem lehetetlen, hogy jobban meg- embereü magát, hiszen nem vaktában termesztik ezt a külföldön nagy népszerűségnek örvendő gombafajlát. Dr. Vései Ede, mikrobiológus ad rendszeres tanácsokat. Ha beválik a gombatermesztés, laboratóriumot is berendezünk. Akkor más szövetkezeteknek. állami gazdaságoknak is mi adjuk a szaporító anyagot, ami jó üzletnek ígérkezik. — Lassan megszokják, hogy ennek a mostoha környezetnek kihasználható előnyei vannak — magyarázza az elnök, miközben a gombatelepről újból a falu felé tartunk. — Az első időben „fáztak” az építőbrigádtól, a faipartól, de most már áldásukat adják bármelyik vállalkozáshoz. Nem szóval, tettekkel, gyarapodó gazdasággal győzte meg erről Szél Ferenc elnök, Barta Pál főmezőgazdász és néhány vezető társa a vára- szóiakat. Néhány évvel ezelőtt még állami pénzzel is alig tudtak túljutni a húsz forintos munkaegységen, az idén pedig már az ötven felé közelednek, ráadásul a jövő évi kiadásokra is szépen tartalékolhatnak az idei jövedelemből. Ezért a váraszóiak már meg sem hökkentek azon az ajánlaton, amelyet szintén Európa távoli sarkából küldtek hozzájuk, hogy a svéd karácsonyi meglepetésekhez járuljanak hozzá egy 600 ezer forintos értékű munkával. — Ez az — vesz el a falu közepén lévő faipari üzem automata gépe mellől egy esztergályozott, széklábat az elnök. — Sötétbarnára fényezzük majd, ízléses dobozokban küldjük a külföldi megrendelőnek, ahol a családapák karácsonyi ajándéka lesz majd. Kis székeket állíthatnak össze belőle a „Csináld magad” mozgalom hívei. A szövetkezet fafeldolgozó üzemében sebesen forognak a gépek kései, simára vágják a közeli erdőkből szállított tölgyet, s aztán a festés, csomagolás után nemsokára a hazai és külföldi üzletekben láthatjuk újra erdejük termékeit; a játékokat, pecsétnyomókat, amelyek hárommillió forintot hoznak e kis szövetkezet tagságának. Az udvaron hatalmas kupacokban gyűlik a fahulladék, amely a szövetkezet gépei mellől szüntelenül érkezik ide. — Mi lesz ezzel? Hisz lassan beborítja az egész udvart. — Nem messzire már épül az üvegházunk — ad választ az elnök, — s ott ezzel fűtünk és... központi fűtés lesz itt, mindenütt. Jó erre a hulladékfa, hiszen eladni nem érdemes. Központi fűtés Váraszón. Barátságos, meleg a házi üzemben, éltető meleg az üvegházban, ahonnan újévre már salátát szeretnének „szüretelni”. A falu másik végén a fóliák borította ágyasokban sokszínű kriantém díszük, most kísérleteznek azzal, hogy melyik szereti ezt a földet legjobban, s melyik a legkelendőbb. Túloldalon földieper tábla, amelyet szintén a kísérletek közé lehet sorolni, pontosabban a jól beváltak közé. De bármerre is mentünk, mindenütt az új, a hasznos, a merész kezdeményezés jeleit tapasztalhattuk Mikor az erdő alatt jártunk némi rosszmájúsággal majdnem azt javasoltam az elnöknek, hogy jó lenne hasznosítani az ott futkározó egereket és azt az egy-két eltévedt ürgét is, amely az utolsó szemeket gyűjtötte be földalatti raktárába. Aztán... el kell j árulnom, — a legújabb ötletek között valóban szerepelj az egértenyésztés. Ugyanis j olvasták egy tudományos folyóiratban, hogy a kutatási munka azért akadozik, mert kevés a fehér egér a kísérletekhez. Talán érdemes lenne vele foglalkozni. De más, j — például kecskebak te-! nyésztés — is előfordult az‘ újabb ötletek között. És ha a gazdaságossági számítások beválnak, esetleg pisztrángos tó, az eddig csak értéktelen füvet adó Hosszú völgyben. S ki tudja még milyen más új termék, éppen e vidéken termeszthető, nevelhető növény vagy jószág, amelyen kapva- kapnak a hazai és külföldi piacokon. Ki tudja, melyik válik be ezek közül a régiek mellett, mindenesetre megerősíthetik a váraszói képlet végeredményét: ötlet + munka = gyarapodás. Kovács Endre Uj vizsgálati módszerek Er£t szerű laboratóriummal gazdagodott a budapesti MÁV-kórház. Az országban első ízben folytatnak itt tömeges vizsgálatokat a különböző légzőszervi és szívbetegségek időben történő felderítése céljából. A rendszeres szűrővizsgálatokon elsősorban a szennyezett levegőben dolgozó mozdonyvezetők. fűtők egészségügyi állapotát figyelik. Képünkön: az új laboratóriumban légzésfunkciö-vizsgálatot végeznek a tüdötágulás mértékének megállapítására. (MTI-foto — Tormai Andor felvétele) A párttesetönég-válaaztó taggyűlésekről jelentjük: A jó politika alapját eredményes gazdasági munkával teremthetjük meg Kitüntették a Selypi Cementgyár párttitkárát Eredményes két év munkájáról számolhatott be a vezetőségválasztó taggyűlésnek a Selypi Cementgyár párt- alapszervezeti vezetősége. Bár a nemzetközi helyzet bonyolult és sok ellentmondással alakul, a Selypi Cementgyár életét egyenletes, gyors iramú fejlődés jellemezte. Az 1966. éves munkájukkal elnyerték a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, 1967-ben a cementiparban és a megyében is elsőként a szocialista gyár kitüntető cím jogos tulajdonosai lettek. A selypiek keresték és megtalálták az utat a kollektív vezetés további elmélyítésére. a dolgozók bíztak vezetőikben és egyre inkább elismerik a pártszervezet eredményes munkáját. A párt és a gazdasági vezetők között a Selypi Cementgyárban elvtársias viszony alakult ki, ez egyik legfőbb biztosíték arra, hogy továbbra is fegyelem legyen üzemben, a munkások és vezetők összefogásának eredményeként tovább javuljon a dolgozók anyagi helyzete. A pártvezetöség ügyelt arra, hogy beszámolójának felépítése, annak belső arányai helyes mértéket tartsanak, hűen tükrözzék a elmúlt két év eredményeit, de mutassák meg a kijavítandó hibákat is. A párttagok hozzászólásaiból kicsendült, hogy a vezetőség beszámolója helyesen vázolta a fejlődést, egyetértettek a bíráló megjegyzésekkel is. Jól bevált módszernek bizonyult, hogy a vezetőség beszámolója csak a lényeges problémákkal foglalkozott, egy-két kérdést nem zárt le, ezzel lehetőséget adott a nyílt vitára. Helyes, hogy a gyár igazgatója a tervezett beruházásról, az új csőgyártó üzem létesítéséről tájékoztatta a kommunistákat, véleményüket és segítségüket kérte a gyár egész koüektíváját érintő fontos feladatok megoldására. A kommunisták felelőssége domborodott ki azok felszólalásából, akik az ifjúság nevelését, a szakszervezeti munkás és a munkásőr- utánpótlást tették szóvá. Hazai Béla. a megyei párt- bizottság titkára régi ismerősként köszöntötte a taggyűlést. Felszólalásával hozzájárult a rendkívül bonyolult külpolitikai helyzet helyes megítéléséhez a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, a népi, nemzeti egység helyes megértéséhez. Választ adott a középiskolás fia politikai neveléséért aggódó édesanya kérdésére és hangsúlyozta, hogy erősítsük a pártot eszmeileg és szervezetileg, a jó politika alapjait eredményes gazdasági munkával teremthetjük meg. Iglódi Ferenc a járási párt- bizottság első titkára a megyei pártbizottság által alapított díszoklevéUel és Lenin emlékplakettel tüntette ki Bauer Györgyöt, a Selypi Cementgyár párttitkárát. Ezt követően a taggyűlés megválasztotta az új vezetőséget és annak titkárául Bauer Györgyöt. őszt vadászat (Zsoldos Sándor rajza) A túlságosan is mélyen alvók számára nagyszerű találmányt valósított meg és már sorozatban gyárt is egy lodzi óragyár. Az újfajta ébresztőóra — mini olvasom — a beállított időpontban először csak csilingel, tíz perc múlva már hangosabban ismétli meg az ébresztést, s ha ekkor sem következik be a várt felébredés, további öt perc múlva akkora lármát csap, hogy a szomszédok is felébrednek rá. Így a hír, amelynek utolsó néhány szava meggyőzött arról, hogy itt valóban korszak- alkotó találmányról van szó. Egy óra, amely a szomszédokat felébreszti. Értem. A szomszédok dührohamot kapnak, átjönnek hozzám, és addig vernek, amíg fel nem ébredek. S ha inég erre sem ébrednék fel, akkor nyilvánvaló, hogy nem az óra volt a hibás. Hiába, c tudomány új útjai kifürkészhetet- lenek, _ ... (—ó) Türelemmel, emberséggel... A szavazás utáin tSty. ben körbevették Lázár Miklóst, a mezőtárkányi Aranykalász termelőszövetkezet párttitkárát. Gratuláltak megbízatásához s különösen arra kérték, hogy a jövőben ne csak kimondottan a szövetkezet párttagjaival törődjön. A kérés furcsának tűnhet első pillanatra, pedig egyáltalán nem az, sőt na- gyonis indokolt. A termelőszövetkezet pártalapszer- vezete ugyanis a falu ösz- szes kommunistáját tömöríti. Lázár Miklós megnyugtatta a párttagokat, ne aggódjanak, mindenki gondjával, bajával, javslatával, elképzelésével egyaránt foglalkozik majd. Nem kis ígéret ez, hiszen rengeteg időt, sok energiát igényel. Még Lázár Miklóstól is, akinek nagy tapasztalata, gyakorlata van a mozgalmi munkában. Tapasztalatom *z van — mondja — hiszen 1946 óta tagja vagyok a pártnak. Abban az időben kubikos voltam, később megválasztottak a Magyar— Szovjet Társaság járási titkárának. Aztán jöttek sorra az újabb megbízatások: községi tanácstitkár, párttitkár, tanácselnök,' tsz-elnök — még felsorolni is nehéz. — Milyen érzés, hogy most újra párttitkámak választották? — Jó érzés érezni az emberek bizalmát, de úgy gondolom, hogy ezt a bizalmat viszonozni is kell. S ez a nehezebb. De türelemmel, emberséggel minden gondon, problémán lehet segíteni. Lázár Miklós hosszú évek óta a faluban él. Mindenkit ismer és mosolyogva mondja, hogy őt Is ismeri mindenki. Még az egészen apró gyerekek is. Az emberek, a kommunisták tudják róla, hogy nyugodt, megfontolt, előrelátó. Amit megmond, azt valóra is váltja. Ezért választották meg egyhangúan a pártalapszervezet élére. (kaposi) Nwwm 3 1968. október 13., vasárai#
