Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-11 / 239. szám
A párirexetőség-válaazló taggyűlésekről jelen* 'fik: Munkatársaink külföldön A Vidrócki Együttes tagjai Olsztynban megkoszorúzták a hősi emlékművet. Rövid lesz — mondogatták az emberek a gyűlés megkezdése előtt. Az idő azonban alaposan rácáfolt erre a véleményre, több mint négy órán át tartott az erdőtelki Üj Élet Termelőszövetkezet párt-alapszervezetének vezetőségválasztó taggyűlése. S nem is a szavazással telt el sok idő, a részvevők egyaránt bizalmat szavaztak Szigili József párttitkárnak és a vezetőség többi tagiénak. A beszámoló sem volt ter- ■jedelmes, röviden, tömören tartalmazta az elmúlt két év munkájának főbb tanulságait, problémáit. A beszámolót követő vitában azonban nem fukarkodtak a felszólalók az idővel, alaposan, nyíltan kifejtették véleményüket a párt tagságát érintő kérdésekről. Különösen a szövetkezet őszi munkája került a viták kereszttüzébe. Kilencszáz holdon szükséges az ősszel elvégezni a vetést s ebből idáig csak háromszáz hold van meg A felszólalók elmondták, hogy a munka megszervezése nem kielégítő. hosszadalmas a traktorok és munkagépek javítása, kevés a szerelő a gépműhelyben. Felvetették, hogy a pártvezetőségnek és a párttagoknak feltétlenül segíteniük kell, hogy a munka gyorsabbá váljék. Hiszen a gazdasági munkát nem lehet elválasztani a politikai munkától — mondták — s nagy gondot szükséges ráfordítani. A taggyűlés nyílt légkörére jellemző, hogy a „kényes” kérdések is napirendre kerültek. Több felszólalás hangsúlyozta, hogy néhány párttag, a tagságára való hivatkozással, jogtalan előnyöket akar szerezni. Ez rendkívül helytelen, károsan hat “i' ' az alapsz&rvezet. de a szövetkezet éleiét-e is. A párttagok — hangsúlyozták a felszólalók — jó munkái ukkaL emki helyüket a szövetkezet életében. Ha így cselekednek — a páftonkívüliek példaképnek tekintik őket. Szóba került az is, hogy néhány párttag gyermeke hittanoktatásra jár. Vita után a taggyűlés leszögezte, hogy ez helytelen, ellentétes a marxista—leninista elvekkel, világnézettel, s különösen káros a gyermekre, akinek a kétféle tanítás megzavarja gondolkodását. Többen felvetették azt is, hogy az alapszervezet az rímül t időben nem foglalkozott eléggé a szövetkezeti fiatalokkal. Pedig érdemes velük foglalkozni, hiszen a munkáA jól végzett termelői munka nyugodt légkörében tartották meg a Gyöngyös— domoszlói Állami Gazdaság pártszervezetének vezetőségválasztó taggyűlését, amelyen a megyei pártbizottságot Németh Tibor, a járási pártbizottságot pedig Hevesi Sándor képviselte. A vezetőség beszámolóját Csépány György párttitkár ismertette. Hangsúlyozta azokat a gazdasági eredményeket, amiknek elérésében az üzem kommunistái is sike- sesen tevékenykedtek. A gazdaság már hétszer nyerte el az él üzem címet. Tervét szinte rendszeresen túlteljesíti néhány millió forinttal. Nagy gondot fordítanak arra, hogy fokozzák a termelékenységet. Ezt a könyvelési adatok is bizonyítják, hiszen az egy dolgozóra jutó termelési érték egyetlen év alatt mintegy 15 százalékkal ban jól megállják a helyüket. Többen közülük alkalmasak arra, hogy az alapszervezet tagjai lehessenek. A Vita végső tanulsága az volt, hogy a felszólalók azért vetették fel nyíltan a problémákat, hogy ezzel is segítsék az alapszervezet, a vezetőség. és a termelőszövetkezet munkáját. A taggyűlés ünnepélyes pillanata volt, amikor Bar kos József pénztárosnak, kiváló mozgalmi munkájáért, valamint azért, hogy tíz éve tölt be választott vezetői tisztséget az alapszervezet- ben — átnyújtották a megyei pártbizottság díszoklevelét és emlékplakettjét. tervüket is túlteljesítették és fokozták az export mennyiségét. A pártcsoportok az adott üzemegység gazdáiként tevékenykednek, megállapításaikat, következtetéseiket javaslatként terjesztik a taggyűlés elé. így született meg többek között most ol.yan határozat, amely a korszerű gazdálkodási módszerek fejlesztését szorgalmazza. Ezen a taggyűlésen vette át Csépány György és Vin- cze Dezső a megyei pártbizottság díszoklevelét és emlékplakettjét tízéves pártvezetői tevékenységük elismeréseként. A Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság pártszervezetének titkárává ismét Csépány Györgyöt választották meg. Masuria és Warmia „fővárosa99 A legkülönfélébb nagyságú, szeszélyes formájú tavak alkotják Lengyelország egyik legszebb területét, a Mazuri tóvidéket, vagy ahogy ezen a vidéken nem kis büszkeséggel mondják, a „sok ezer tó országát.” Kevés híján kétezer kisebb-nagyobb tavat lehet öszeszámolni. Ennek a csodálatos vidéknek Olsztyn a kulturális és gazdasági központja. Warmia és Mazuria „fővárosában” majdnem százezren laknak és a tóvidék szépségeivel vetekszenek azok a műkincsek, amelyek itt láthatók. Marian Gotoviéc, a megyei tanács elnöke és Jozef Mucha elnökhelyettes szívesen beszélték erről a vidékről azon a fogadáson, amelyet az együttes vezetői tiszteletére adták Olsztyban. Két színháza van a városnak és a fiatalok 52 különböző klubban tölthetik szabad idejüket. Vidéken inkább a klubkávéház vált be. Meglátogattuk a székesegyház szomszédságában működő könyvtárklubot. Épp kiállításra készültek. Csorba Tibor magyar származású képzőművész akvarelljeiből. A szobákban nagy forgalom volt, nyugdíjasok és kisdiákok kerestek pihenést és szórakozást a könyvek között. A polcokon sok ezer kötet könyv sorakozott, ki-ki azt választotta, ami életkorának és hangulatának éppen megfelelt. A kiállítások mellett felolvasóesték, író—olvasó találkozók, könyvismertetők: szerepeltek a heti programban. Külön helyiségben kölcsönzik és árusítják az újságokat. Köztük sok idegen nyelvű napilapot, igy a Népszabadságot is, ami egykét napi késéssel érkezik ugyan Olsztynba, de még egyetlen alkalommal sem maradt délnél tovább a kirakatban. Az együttesünkkel utazó népművelők a RUCH vendégeiként körutazást tettek a járásban. Ez a vállalat számunkra új volt, másfél évtizede működik és eleinte csak könyvek és folyóiratok terjesztésével foglalkozott, de öt éve nagy fejlődésnek indult. Nincs olyan kis helyiség, ahol ne lenne megbízottja. Klubokban szórakoztató, ismeretterjesztő előadásokat szervez, ajándék- tárgyakat, képeslapokat gyárt és árusít. A falvakban a kulturális élet irányítója és szervezője. Munkájában sajátos módon ötvöződnek a kereskedelmi és népművelői érdekek. Sokat lehetne tanulni tőlük. Már az első napokban megismertük a várost, ahol tíz napon keresztül laktunk.- Utcáin hamar eligazodtunk, kivéve néhány esetet. Egyik táncosunk önálló kirándulóA kommunisták járjanak elől a munkában Taggyűlés az erdőtelki Uj Élet termelőszövetkezetben béri magatartásukkal vívják A korszerű gazdálkodási módszerek továbbfejlesztését szorgalmazzák a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság kommunistái növekedett. Áruértékesítési | :;.A még rendelkezésére | álló időt Jana pihenéssel töl- 1 tötte. Amikor pedig elérkezett a pillanat, és indulnia kellett, két kocsi kanyarodott ki a laktanyából. A fehér j Mercedes vadul vágtatott, ám a nyomában tartó Volks- ! wagen sem maradt el tőle túlságosan. Így jutottak el ahhoz a ponthoz, ahol Schirmbaum az akció kezdetén a teherautót elhagyta. ! A kocsi a padkára futott és teljes sötétségbe burkolód- . zott. í A két utas — vagyis az elhárító szolgálat két munkatársa — eközben felkészült arra, hogy ha a teherautó majd megérkezik, elfoglalja helyét a rakodótér kiképzett fülkéjében. Tulajdonképpen három kocsi tartott abban a pillanatban Bécs, illetve Magyarország nyugati határai felé. A harmadik egy nyerges vontató volt és ennek pótkocsiján hatalmas vörös betűk hirdették a szállítmányozó cég, Jjagyis a kocsitulajdonos neA gépkocsivezetők egymást váltva munkálkodtak, négyet óra alvást ugyanannyi ve- pttés követett A sofőrök elemükben voltak, éjszaka mindketten szívesen vezettek, ilyenkor kisebb volt a forgalom, hűvösebb az idő, ember is, gép is jobban szereti ezeket az órákat. Mint mindenütt, itt is volt egy felelős szállítmányvezető aki mindenről pontosan tudott és aki azzal is tisztában volt, hogy az éjszakai határ- átkelés nem éppen veszélytelen feladatot jelent. Két napja, amikor a magyar határon begördültek, társa előtt is felfedte a helyzetet. Elmondta, hogy régi és megszokott feladatnál most sokkal veszélyesebb munka vár rájuk. Az országba behozni valakit sokkal könyebb feladat, mint innen kiszöktetni a bujkáló- kat. Egyikük sem volt kezdő a szakmában, a cég ugyanis csak egykori frontkatonákat alkalmazott. A teherautó vezetőfülkéje is inkább hasonlított egy háborús járőrszolgálatot teljesítő gépkocsi utasterére, mint alumínium tömböket szállító, békés sofőrök munkahelyére. Erről persze a két gépkocsi- vezető nem tehetett. Valaha mindketten SS-tisztiiskolát végeztek és azóta egyfolytában katonai fegyelem alatt élnek, a különbség most mindösze annyi, hogy a táncosnők és énekesek lapból kivágott fényképei nem a laktanyai körlet helyiségeit, és szekrényeit, hanem a gépkocsi vezetőfülkéjét díszítik. Ezt a vezetőfülkét igen ügyesen kiképezték. Az ülőhelyek mögött szabályos szobácska helyezkedett el, fekvőhelyül bőrburkolatú heverő szolgált, kis felcsapható asztallap pedig a menet közben való olvasást, írást is lehetővé tette. Az asztallap fémcső lábakkal volt rögzíthető. Ha viszont ezeket a lábakat kiemelték és összeillesztették, és a belsejükbe rejtett teleszkópokat kihúzták, nagy hatósugarú rádióantennára tettek szert. Ez az antenna a kocsiból kinyújtva és innenső végével a heverőbe rejtett rádiókészülékhez csatlakoztatva a legnagyobb távolságokról is lehetővé tette, hogy müncheni főnökeikkel a sofőrök értekezhessenek. Ez az értekezés persze igen egyoldalú volt. A rádiókészülék ugyanis csak a vétel céljára volt alkalmas és mindössze egy hullámhosszon dolgozott. Az adott sávon reggeltől estig zenei műsort sugárzott egy „amatőr”. A gépkocsivezetők eligazítása arra is kiterjedt, pontosan hány órakor kell a berendezésüket üzembe helyezni. Azt is tudták, ha a parancs nem változik, milyen dalt sugároz majd az a távoli rádióadó. Abban az esetben, ha a gramofontű „megbotlik”, vagy a zeneszám közvetítését bármilyen zavar nehezíti, az eredeti parancsot nem szabad végrehajtaniuk. Most is, nem sokkal a magyar főváros elhagyása után a kéttagú csoport vezetője készenlétre helyezte vevőberendezését. A nagy teljesítményű készülék csendes zümmögéssel dolgozni kezdett, és néhány másodperc múltán a '„varázsszem” zöld fénye is ragyogni kezdett. A vevőberendezés csak fülhallgatóval működött, olyan aprócska alkatrésszel, amelyet úgy lehetett a fülbe illeszteni, hogy a rohanó gépkocsiba belátó gyalogosok, vagy akár rendőrök, sem vehettek észre semmit. A müncheni adó a megbeszélt zeneszámot sugározta. A gépkocsivezető alaposan megfigyelte a muzsikát, majd kikapcsolta a rádiót, szétszerelte az antennát és a társa mellé ült. — A feladat nem változott —- közölte lakonikus rövidséggel. A gépkocsi mintha vesztett volna sebességéből. Mindketten az utat figyelték. Tudták, hogy néhány száz méter után egy parkoló kocsi hátsó helyzet jelző lámpáinak kell elővillanniuk. .. .. .A „Páter” aggódott... Sokan gyanúsították azzal, hogy egyfajta jóstehetség rejtőzik benne, sok mindent előre megérea és főleg a nem várt megpróbáltatásokat jelzi érzékeny idegrendszere. Mint máskor, ilyen esetben, most is motorikus nyugtalanság vett erőt rajta. Legszívesebben kettéosztotta volna önmagát, hogy egyik fele Eberlingnél Münchenben, másik fele pedig a határon, az átkelőhely közelében legyen. A hír, hogy Wocheck ellen merényletet kíséreltek meg, és a két merénylőt elfogták, nem is érte őt váratlanul. Szokásához híven, a nagy bajban is a kevés biztató körülményt mérlegelte leginkább. Schirmbaum és Gem- ner fogoly, — gondolta —, de Jana szabad és bízott abban, hogy az asszony a parancsnak megfelelően „lezárja” -’’a Wocheck-ügyet. Minthogy híreket akart kapni, és erre Becsben nem volt lehetősége hosszú száguldás árán Eber- linghez utazott Nagyon meglepte őt, hogy főnöke hivatali vonalán nem tudott a parancsnokkal beszélni. Noha Eberling korábban határozottan megtiltotta neki, hogy a lakásán keresse, most mégis a kis villához autózott. Ez a nap a meglepetések napja volt: Eberling otthona előtt nem állt őr. Amikor becsengetett, a megszokott inas nyitott ugyan ajtót — ezt a férfit pincér ruhában Eberling gyakran vitte magával a Kopasz Oroszlán-beli megbeszélésekre —, de a férfi most letört volt, csaknem szomorú. __ (Folytatjuk) sa azzal végződött, hogy eltévedt, Rendőrhöz fordult segítségért és riadó-autóval jutott a szállodánkhoz. Ez az eset azután néhányszor megismétlődött. Molnár Gusztit és társait már messziről megismerték a szolgálatos rendőrök és ha a szálló felé vitt az útjuk, készségesen, kérés nélkül magukkal vitték őket. Más alkalommal egy hivatal vezetőivel és dolgozóival kötöttek ismeretséget, sőt hasznos segítséget nyújtottak a nyelvtanuláshoz. A Selyp! Ceineutgyár új szociális létesítményekkel gazdagszik A napokban új, három- szintes épület alapozásához kezdtek a Selypi Cementgyárban. Mint Török András igazgató tájékoztatta lapunk munkatársát. 3,3 millió forintos beruházással korszerű irodaházat és művelődési otthont építenek a vállalatfejlesztési alapból. Jelentős értékű társadalmi munkával segítik a tervek valóra váltását — így még az idén elkészülnek az épület első szintjével. Az egyébként gyári kivitelezéssel is készülő ház további munkáit a következő évben végzik el. A beruházás befejezésével — az átköltözés után — a jelenlegi irodák helyén klubszobákat rendeznek be a dolgozóknak, a műszaki osztály helyiségeiből tDedig — az ipartelep más pontján — fürdőt alakítanak ki. Hmússi 3 läS3, október 11., pénteK