Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-11 / 239. szám

■ BERNARDA ALBA HÁZA Lorca-hemutató Egerben B ERNARDA: Én nem akarok zokogást. Szemtől szembe kell nézni a halál­lal. Csend legyen! Hallgas­sátok, ha mondom. Akkor sírj, ha egyedül maradsz. Elmerülünk mindnyájan a gyász tengerében. Ő, Ber­narda Álba legkisebb lá- ,'nya. szűzen Imit meg. Hal­lottátok? Csend! Csend, ha mondom. Csend! ... és a színpadon, amíg a függöny lassan leereszkedik, Valóban a csend az űr. A ré­mült, a megdöbbent csend. De ez a csend még és itt sem néma. Bernarda Álba házá­ban, há elbukott is, ha meg­halt is .az első lázadás, de e lázadás szelleme, lehetősége alár elúzhetetlen kísérteiként Kiterjesztette szárnyát e ház, S'amit a ház kifejez, a koí felett. A függöny legördülhet, a játéknak lehet vége. de a történet már önmagát írja to­vább a függönyök mögött is. Lorca ezt írta a Bernarda háza kézirata alá dátumnak: 1936. június 19- Péntek. S alig égy hónap múlva az ő forrón szeretett Granadájába érkezik Madridból, hogy be­fejezett drámáját új alkotá­sokkal tetézze. S itt is végzik ki két hét múlva Franco fa­siszta csendőrei. Elhallgatott Lorca, az élő, de hiába pa­rancsoltak rá örök csendet, megszólalt, s az évtizedek teltével mind visszhangosab- ban szól Lorca a spanyol drá­mairodalom és költészet, a spanyol nép modern korának eínémíthatatlan nagy alakja. Bernarda háza ott áll vala­hol Kasztíliában. A szikrázó és fojtogatóan forró spanyol ég alatt, ott ahol évszázadok, óta alig változott a tájék, s benhe alig az ember. Ott áll vastag falakkal, rácsos abla­kokkal, hatalmas és vaskos kapukkal, mintegy őrizve és intve is, hogy ne is változzék semmi, mindennek maradnia kell, mert ......így volt ez az ap ám, így a nagyapám házá­ban is". És a megözvegyült asszony, az árván maradt öt lány nemcsak a falak közé, hanem a rettenetes spanyol szokás^ a nyolc éven át tartó gyász fekete palástjába is be­temetkezik. Öt lány. Öt ember, akik fe­lett zsarnoki módon tartja a ház és a társadalom rendjére épülő uralmát Bernarda, az ■özvegy, öt lány, akik között a legidősebb 39 éves, a legfia­talabb húsz, öt lány, akikhez csak egyetlen rangban méltó férfi akad .a faluban. E gaz­dag paraszti ház füllesztő lég­körében zajlik le a dráma — a Bernarda Álba háza drá­mája: a spanyol nép drámá­ja. Lorca műveiben a nép problémája a spanyol nő, a spanyol asszony problémája­ként jelentkezik a legtöbb­ször. Ha a spanyol nőről szól, óhatatlanul az egész társada­lom legégetőbb kérdései ke­rülnek napirendre. A Bernar­da házában lejátszódó dráma voltaképpen nem egyéb, mint négy lány — a legidősebbnek jut Bernarda döntése alapján i az egyetlen jómódú és fiatal j férfi férjnek — lázadása az 1 évszázados kötöttségek ellen, a szerelmi vágy, az élet teljes élése igényének formájában. De ez a lázadás, ez a kitörni akarás egyben drámai szim­bóluma is az egész spanyol nép ..Bernarda házának”. Ki­törni a házból és kitörni a fennálló társadalmi rendből. Szembeszegülni az évszáza­dos kötöttségekkel és táréul szegődni egv új kor szellemé­nek. Leszámolni B^rnardá- val. mint zsarnokkal és egy­ben leszámolni mindennemű zsarnoksággal is. Az élet lázad itt fel a négv lány alak Iában az élethez való jogért. És nem véletlen, sí; október 11., péntek hogy a legidősebb lány a „boldog” férjhez menendő, aki végül is elveszti soha nem ölelt férjjelőlijét, s a legfiatalabb lány a lázadó, aki ha pusztulva is, de sze­relmet kapott és adott, ha halálra magasztosulva is, de megtalálta az élet szépségét és értelmét. Bernarda Álba háza áll még. Látszólag Bernarda a győztes és a legkisebb lány, Adela az, aki vesztesként életével fizet a lázadásért. Látszólag. Hiszen csend van újra. Csend. Ám: csend van a vihar előtt is. Lorcának szinte egyszerre van debütálása és reneszán­sza Magyai országon. Az első darabját követte a többi be­mutatása és azóta is az or­szág számos színpadán ke­rül újra és újra, vagy éppen egy-egy darabjában még először a közönség elé. Lor­cát nem azért kell bemutat­ni, mert kiemelkedő színpadi szerző, aki a spanyol klasz- szikus hagyományok és a modern színpadszerkesztés magabiztos mestere. Lorcát nem azért kell csali bemutat­ni, mert drámáiban a nép kél életre lírai szépséggel és drámai tömörséggel, avagy nem azért, mintha törleszteni valónk lenne — mert van! — a haladó spanyol drámairoda­lommal szemben. Lorcát mindezekért együtt kell be­mutatni. Lorca nélkül feltétlenül szegényebb lenne a világiro­dalom, de még szegényebbek mi magunk. S még egy gon­dolat: ahogyan a magyar sza­badságharc szerte a világon elválaszthatatlan fogalommá egyesült Petőfi Sándorral, úgy szülte vérben a világ ha­ladó közvéleménye számára meg Lorcát a spanyol nép harca a Franco-fasizmussal szemben. Ezért is tiszteletre és elis­merésre méltó az egri Gár­donyi Géza Színház nemes vállalkozása, hogy az évekkel ezelőtt bemutatott két egy- felvonásos után teljesebb ké­pet adandóan színpadra vit­te a Bernarda házát is. Nem volt könnyű feladat. Incselkedik a lehetőség egy­részt, hogy valamiféle sze- xuálpatológiai dráma kere­kedjék a színpadon, másrészt a jobbik esetben házsártos öreglányok sextettje mond­jon el olyan igazságokat, amelyek szájukon korántsem meggyőzően fenséges, hanem inkább sajnálatra méltóan közhelyes gondolatokat je­lentenének. Hiszen Lorca egyetlen direkt szóval sem beszél a korabeli spanyol tár­sadalomról. A színpad szegé­nyei sete-suta, kicsit rafinált lázadásaikban sem általában a gazdagokat gyűlölik, hanem itt csak Bernardát, s azt sem a gazdagsága miatt elsősor­ban, hanem mert mint Poncia mondja: „Harminc éve mo­som a lepedőit, harminc éve eszem, ami az asztaláról meg­marad ... Zsarnoka minden­kinek, aki körülötte él. Esz­tendőszám ráülne a szívedre, csak azt várva, hogy megge­bedj. s közben le nem olvad­na az a fagyos mosoly az át­kozott arcáról...” Mégis, ez az emberi törté­net, ez a harc a férfiért, a szerelemért, egy társadalom kórképe: annak írta meg Lorca és természetesen így látta és rendezte meg Nyilas- sy Judit, Jászai-díjas is. Kal­már Katalin egyszerűségében is tömör és valóban bezárt teret teremtő díszletei között a csend és a szó, a cselekvés és a monológ megkapóan egységes és atmoszférikus erejű drámája zajlik le. Le­tisztult, fegyelmezett rende­zői munka a Bernarda háza, visszafojtott hangú, de nem lággyá tompított, gondosan, szinte mérnöki precizitással megszerkesztett színpadi mozgással, amelyet azonban kötelességtudóan a mondan­dó hűséges kiszolgálása alá rendelt Nyilassy Judit. A — talán — premierláz­nak betudható, egy-két rez- zenésnyi töréstől eltekintve, mindvégig ökonomikus stí­lusegység jellemezte ezt az előadást, amelynek csúcsai akadtak, minthogy voltak is, de mélypontjai már aligha: ritmusa mind teljesebb sod­rással haladt a drámai kifej­let felé. Viszonylag keveset látjuk az egri színpadon Kovács Mária Jászai-díjast —, de amikor látjuk, sokáig emlé­kezünk rá. Most is így lesz. Bernardája félelmetes volt, de nem megszállott, zsarnok­sága nem öncélú, hanem mélyből, őszinte hitéből fa­kadt. Ezért is oly veszélyes. Nincs egyetlen felesleges mozdulata, gesztusai tömö­rek, kifejezőek, ha hallgat is elhisszük, hogy valóban min­denkinek zsarnoka, aki kö­rülötte él. Ponciát, aki „jó kutyája”, de gazdáját is szívesen meg­maró kutyája Bernardának, Vargha Irén, Jászai-díjas alakítja fölényes magabiztos­sággal. Ha itt-ott nem is érezzük ki mindig, hogy hű­séges szolgalelke mélyén ott forr a lázadás majdani szel­leme is, mégis kétségtelenné teszi, hogy nélküle és ellene itt és ebben a házban már semmi sem történhet. Arra nincs ereje még, hogy maga vezessen, de arra már igen, hogy befolyásoljon. Termé­szetes egyszerűséggel, de mély művészi megkomponálással teremti meg Poncia alakját. Maria Josefa, a megőrült nagymama, aki a bolondok nyelvén mondja ki az igaz­ságot... „látni sem akarom már ezeket a vénlányokat. Majd megvesznek, hogy férj­hez menjenek...” — Ham- vay Lucy megformálásában, talán egy csipetnyi teatrali­tással ugyan, de jól szolgálja a dráma kibontakozását. Az öt lány közül Koós Olga Angustiasa — görnyedt, sá­padt és vénlánysága búcsú­ján is szánandó — telibe ta­lált karakterfigura. Egyszer­re szántuk és nevettük. Eger- váry Klára Magdalénája gondosan megformált figura: a higgadtan cinikus hang mögül mindig kiizzott az asz- szonnyá vágyás reménytelen rezignációja. Örömmel nyug­táztuk az eddig kissé beska­tulyázott szerepkörökben mozgott Lörincz Éva Amáliá­ját, amely alakításában hite­lesen vált a csendes jószívű­ség kicsit butácska figurájá­vá. Kopetty Lia Adelája, ha eszközökben szűkebb skálán is, de hitelessé tudta tenni a legkisebb lány halálban is győztes lázadását. A szerelemért a lázadás gondolatáig igen. de a cse­lekvésig már eljutni nem tu­dó Martiriót, Dobos Ildikó formálta vívódó-vergődő hi­teles figurává. Lenkey Edith esett, az élet­től már kifacsart, szinte em­beri állattá süllyedt szolgáló­ja még akkor is atmoszférát teremtett, ha csak odadobott rongyként állt ázott varko- csával valamelyik sarokban. A darab többi szereplői, Márffy Vera, Olasz Erzsébet, Somló Mária és Pásztor Má­ria büszkén vallhatja magát egy sikeres előadás részesé­nek. Nőkről írt darab, csak női szereplőkkel, nő rendezővel. Megelégedett lehet egy szín­ház amely ennyi művésznő­vel és azok szinte egyenérté­kű alakításával sikerre vi­hette Lorcát. És. ami a leg­döntőbb: öröm ez a közön­ségnek is. Gyurkó Géza Nyitott kapukon távozik a nyár. (Kiss Béla felvétele) Kézilakd a Egri Kinizsi— Nyíregyházi Kinizsi 7:5 (3:3) NB Il-es női mérkőzés, Eger. V.: Kaposi. Eger: Mlinkó — Nagyné, Ko­vács, Hegyi, Boldizsárné, Kele­men, Tóth O. Csere: Szabóné. Miklós, Szarvas. Edző: Mucsi Sándor. Változatos, kemény mérkőzést hozott az első félidő, mindkét csapat egyformán kivette részét a támadásból. Szünet után az egriek kezdeményeztek többet és jó játékkal megérdemelten sze­rezték meg a győzelmet. A ifa- zaiak góldobói: Kelemen 4, Nagyné, Hegyi, Tóth O. Jók:1 Mlinkó, Kelemen, Hegyi, Vízilabdázóink az !\SZK csapatával kezdenek Megszületett a végleges döntés az ausztrál vízilabdacsapat sze­replésének kérdésében. A NOB olimpiai szabályokra hivatkozott, amelyek szerint az illető ország olimpiai bizottságának a neve­zése nélkül senki nem vehet részt olimpiai játékokon, ez a nevezés pedig ausztrál részről hiányzott. A fenti döntés alapján a magyar vízilabdacsapat az olimpiai tornán nem október 14-én kezd, az indulástól eltiltott ausztrál csapat ellen, hanem csak október 16-án, az NSZK ellen. * Lejátszották az ifjúsági labda­rúgó Honti Kupa középdöntő mérkőzéseit. Eredmények: Egri Dózsa—Beryai Vasas 5:1, Gyön­gyösi Spartacus—Gyöngyösi MGT 3:3, (2:2) ll-es rúgások eredmé­nyei alapján jutott tovább a Spartacus. A következő mérkő­zéseket október -17-én, csütörtö­kön bonyolítják le. Ezen a na­pon a Selypi Kinizsi—Gyöngyösi Spartacus, valamint az Egri Dó­zsa—Egri Vendéglátó és Keres­kedelmi Iskola mérkőzésekre ke­rül sor. Október 13-án délelőtt 10 óra­kor Egerben a sportuszodában rendezik meg Egér város általá­nos és középiskolai tanulóinak részvételével az Olimpiai Kupa úszóversenyt. Ugyancsak ezen a napon bonyolítják le a Gár­donyi Gimnázium—Dobó Gimná­zium vízilabda-mérkőzést is. ^Egri Dózsa—Hajdúnánás 10:6, KSI—Egri Dózsa 9:7 (tavaszról el­maradt mérkőzés) NB II-es férfi asztalitenisz mérkőzések. Gás­pár SE—Karácsonü 16:0 megyei I. osztályú asztalitenisz mérkő­zés. Október 16-án kell lejátszani az elmaradt Heves—Verpelét me­gyei I. osztályú labdarúgó-mér­kőzést. A találkozó 14.30 órakor kezdődik és Szűcs vezeti. * Október 13-án rendezik meg Gyöngyösön a kitérőgyári lő­téren Gyöngyös járás sportlövő Tizek bajnokságát. A hat for­duló alapján 45 versenyzőt hív­nak meg a küzdelmekre. * Egri Dózsa—BEAC 3:0, Egri Dózsa—Tatabánya 3:1, Egri Dó­zsa—V. Dinamó 3:2 NB Il-es női röplabda-mérkőzések. A női röp­labda NB II. közép csoportjának állása: 1. Sz.-feh. AKÖV 21 21 — 63: 4 42 G. Kemoklidxet Szárnyaim nőttek Az egyik gyűlésen üzemünk igazgatója többek között a követ­kezőket mondta: — A mi üzemünkben fiatal, tehetséges szak­emberek dolgoznak, s bár igaz, hogy még ke­vés tapasztalattal ren­delkeznek, de némelyi­kük szinte szemmel láthatóan kezdi bonto­gatni a szárnyait... Zavartan elmosolyod­tam, kezemet a vállam fölé emeltem, mintha viszketne a lapockám, és — persze, vigyázva, hogy a többiek észre ne vegyék — megtapogat­tam a szárnyaimat. Igazgatónknak igaza volt. Szárnyacskáim puha kis pihéi finoman remegtek meg tapintá­somra. Gyöngéden vé­gigsimítottam a leendő tollacskákat. Szerettem volna valami nővesztő- szer fél '• "el bekenegel- ni, hogy minél gyor­sabban. nőjenek, — er­szárnyqAt, gondoskod­jék is az elhelyezésük­ről. Minden bútort elad­tam a lakásból, a fele­ségemet és a kislányo­mat elköltöztettem a nagymamához, majd kiszedtem a közfalakat. re azonban már nem jutott volna a kerese­temből. Így hát a gyű­lés után odamentem az igazgatóhoz és fizetés- emelést kértem. — Szó sem lehet ró­la! — hangzott a fele­let. Csináltam tovább a dolgom, s közben ösz- szespóroltam a szárny­növesztő szerre valót S szárnyaim szinte egyik navról a másikra növekedni kezdtek1 Olyan nagyok lettek hamarosan, hogy tíz­méteres, háromszobás lakásomba már alig- alig tudtam bemenni velük. „Megyek az igazgatóhoz — gondol­tam — s kérem, hogy utaltasson ki számomra egy tágasabb lakást”. — Ilyesmire még Így már elég kényel- csak ne is gondoljon! mesen elfértem a ház — mondta az igazgató, ban, sót arra is lehető­ért Ha megvöpesztette a fég kínálkozott, hogy. szárnyaimat még to­vább növesszem. Nem mondom, nőttek is ta­karosán! És egyszer csak fölszálltam, mint a madár. Elröpültem az üzem fölött, ahová dol­gozni jártam, s láttam, hogy nagyon sok még a hiányosság, s nagy az összevisszaság. Fentről minden apró kis hibát nagyszerűen észre le­hetett venni. A légi szemle után berepültem az igazga­tói irodába és a követ­kezőket mondtam^ __. — É n már úgy ki­bontogattam a szár­nyaimat. hogy már re­pülni is kitűnően tu­dok, s itt az ideje, hogy jóval magasabb, való­ban speciális munka­körbe helyezzenek. Mindent meglátok, amit mások nem vesz­nek észre! — Fiatalember! — veregetett szárnyon az igazgató — a hozzánk érkezők egyáltalán nem tudnak repülni, tehát kénytelenek gyalog­szerrel végigjárni az üzemet. Ezért nem is veszik észre azokat a hiányosságokat, ame­lyeket maga felülről meglátott. — De hát akkor mi szükség a szárnyaim­ra? Mit csináljak ve­lük? — Vágja le őket! Vérig sértetten elre­pültem egy másik mun­kahelyre. — Ilyen „vándorma­dárért” nem is kár! — legyintett utánam gú­nyosan az igazgató . .. Krecsmáry LíujJq ___fordítása 2. Díjbeszedő 3. Jászberény 4. Egri Dózsa 5. MAFC tí. Sz.-feh. TC 7. Sal. BTC 8. BEAC 9. Zagyvap. 10. K. Tűzálló 11. Mélykút 12. Tatabánya 13. Bp. Harisnya 14. V. Dinamó * A női kézilabda NB II. Keleti csoportjának állása: 1. Elzett 19 18 — 2. E. Lend. 19 12 3 3. U. Gyapjú 18 12 1 4. DVTK 18 12 1 5. Ny.-háza 16 9 1 19 16 3 50:20 35 20 14 6 46:29 34 20 13 7 46 :34 33 20 11 9 42:33 31 20 11 9 42:37 31 20 10 10 41:37 30 20 10 10 40:42 30 19 10 9 36:38 20 20 7 13 35:47 27 20 6 14 27:48 26 20 5 15 25:50 25 19 3 16 22:51 22 20 2 18 15:56 22 6. DVSC 7. Telefon. 8. D. Közút. 9. BEAC 10. M.-szalka 11. Egri Dgy. 12. HFSE 1 257:101 36 4 142:114 27 1 5 171:107 25 1 5 180:144 25 1 6 145:113 19 7 9 124:144 16 2 10 139:170 16 3 10 133:147 15 3 10 119:143 15 2 12 114:182 12 2 11 112:157 10 - 17 112:226 4 • Október 13-án Egerben, a 4-es számú általános iskola tornater­mében 10 órai kezdettel bonyo­lítják le az Eger város általános iskolás tanulói részére kiírt sza­badfogású birkózó egyéni és csapat-versenyét. A versenyt ki­eséses rendszerben bonyolítják le. A hajrához érkezett a füzes­abonyi járás labdarúgó-bajnok­ság. Az utolsó két forduló ered­ményei: Poroszló—Kompolt 4:0, Káli Tsz SE—Mezőszemere 3:3, Sarud—Mezőtárkány elmaradt, a két bajnoki pontot Sarud kap­ta. Mezőszemere—Poroszló 5:1, Mezőtárkány—Kompolt 3:1, Káli Tsz SE—Sarud 6:3. A bajnokság állása: 1. Mezőszem. 17 10 3 3 54:28 25 2. Káli Tsz x 16 10 5 1 46:26 24 3. Sarud 16 9 2 5 34:31 20 4. Poroszló 17 7 2 8 23:30 10 5. Kompolt x 17 2 4 11 22:37 7 6. Mezőtár. x 17 2 2 13 13:55 » x=Egy-egy büntetőpont i»V vonva.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents