Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-06 / 235. szám

Ugrálj rag> ne ugrálj? Torna, játék, mosdás — Miért jó a hátitáska ? Ami a szép ruhánál fontosabb Hasznos percek — címmel jelent meg a Kos­suth Könyvkiadó gondozásá­ban a Magyar Nők Országos ■Tanácsának kiadványa, amely valóban hasznos tanácsokat ad ahhoz, hogyan lehet meghit­tebbé, otthonosabbá tenni a lakást. Bútorhuzatok, lámpa- ernyők, hálók, polcok barká­csolásához találhatók benne útmutatások. Leírások, ho­gyan lehet a csuhé és a rafia felhasználásával ötletes la­kásdíszítő tárgyakat készíte­ni. Részletes tanácsokat ad a könyv a szönyegszövés elsa­játításéhoz, s útmutatást a szobanövériyek ápolásához. A mama ingerült: — Ne ugrálj folyton! — ripakodik a tíz év körüli fiára, aki er­re ijedt mozdulatlanságba dermed a széken... A gye­rek délelőtt legalább 5—6 órát ült az iskolapadban, élhető hát, hogy délután már ugrálni szeretne. — Ma tornaóra is volt, mozoghatott eleget — nyug­tatja meg a mama saját lel­kiismeretét, talán nem is sejtve, hogy a mozgás-neve­lésben a szülőkre is többféle kötelezettség tárul. Kezdjük a reggelnél. Itt van rögtön a tisztálko­dás. Voltaképpen ez is egy picinyke torna, üdítő, frissí­tő testmozgás a gyereknek, ha a szülő odafigyel. A fog­tól a lábmosásig szinte min­den tisztálkodási művelet gimnasztikái mozdulatokat igényel. Hat más nem, de ez a „torna” óvodás kortól egé­szen az érettségi idejéig be­folyásolható, irányítható. Azután a rádió reggeli tor­nája. Mi az akadálya ennek? Elsősorban az, hogy a gyerek későn ébred, s így nem jut idő. De még ennél is na­gyobb akadálya szülői leki­csinylés: minek az a torna? Persze, egészen más a hely­zet, ha így tesszük fel a kérdést: akarja, hogy egész­séges szervezetű, fizikailag jó teherbírású, jó étvágyú, szép testtartású, munkasze­rető, vidám legyen a gyer­mek? A testmozgás, a torna ép­pen a fenti, kérdésként el­hangzott fő célokat szolgál­ja! A szülő tehát következe­tesen és tudatosan töreked­het a mozgás-nevelői felada­tok megvalósítására, kezdve a reggeli mosdástól a tornán át, egészen a játékig. Mód­jában áll gyermekét figyel­meztetni az étkezésnél, a leckeírásnál az egyenes törzs­tartásra, megtilthatja — kü­lönösen a kicsiknek! —, hogy a háti táskát felnőtte- sen a kézben vigyék. (Nem­rég az egyik bécsi lap olyan iskolás gyerek hátgerincéről közölt röntgenképet, aki éve­ken át kézben hordta a háti táskáját. A felvétel riasz­tóan kimutatta, hogy a kis­gyermek hátgerince észreve­hetően meghajlott.).- Sok szülő a túlöltöztetés- sel, a kényes ruhákkal gátol­ja a gyerek szabad mozgá­sát. Ilyenkor tilos részt ven­ni valamilyen csapatjáték­ban, mert a ruhát kímélni kell. Pedig a sport lényegé­ben a torna játékos, tétre menő, izgalmas változata, et­től tiltani a növésben lévőt a legnagyobb hiba! Az idegesebb természetű felnőttek szerint megenged­hetetlen a fűben heverészés, a birkózás, a bukfencezés, a futkározás, a kúszás, egyszó­val a hancúrozás, a mozgás. Pedig mindez torna a javá­ból! Akad szülő, aki a túl­zott féltéssel egyenesen a mozgásban bátortalanítja el a gyermeket, s aztán panasz­kodik, hogy az elpuhult cse­mete szervezete nem eléggé ellenálló a fertőzésekkel, a betegségekkel szemben. A bátortalan gyerek ugyanis természetszerűen ügyetle­nebb a többinél, tehát hama­rabb baj érheti; Bármilyen meglepő, a moz­gás a gyereknek pihenés, ki- kapcsolódás, erőgyűjtés, fel­készülés a szellemi munkára, a tanulásra. Griff Sándor A régimódi Mi lesz az idei ősz és tél divatja? A bemutatókon lá­tottak alapján azt mondhat­juk: a negyven évvel ezelőt­ti klasszikus irányzat, amely vakmerő színekkel és merész vonalakkal idézi a múltat: az ún. dzsungel-stílus, amely rengeteg díszítő elemet hasz­nál; a spanyolos, az úgyne- nevezett Paco-stílus, a esi', logás. a századvégi romanti kus forma, a mini és a maxi viselet, a masnik, zss bók és fodrok világa. Az említett négy irányza. mellett valójában minder, divatos, továbbra is úgy, aho gyan az már évek óta ta pasztaiható. Divatszínek: a kék, a karamell, barna, méz ga, arany-, narancs-, és man­darinsárga, a fekete-fehér, e piros, lila s a zöld árnyala ta. Anyagai: gyapjú, flausch. tweed, bükié, jersey szöve­tek, a kötszövött és műanyag kelmék, a műbőr. Esti öltözék zsugorított se­lyemből, leruxszálas kelmé­ből, csipkéből és alpaká­ból készülhet. Díszek: kagyló, gyöngy, rojt, fa, fém, szőrme, mű­Ősz végi teendők a kinyhakertben Rohamosan rövidülnek a nappalok és egyre hűvöseb­bek az éjszakák. Ne várjuk meg míg a fagyra érzékeny zöldségféléket megcsípi a dér: szedjük le a savanyítás­ra jól felhasználható éretlen paradicsomot, paprikát, ubor­kát, kisdinnyét és tegyük ed Horgolt együttes Vastagszálú, sodrott gyöngyfonálból készítjük, 2 és 1/2-es, vagy 3-as tűvel. A blúz rövid japán ujjú: a mell magasságától mindkét olda­lon fokozatosan 10—10 sze­met szaporítunk a karöltő magasságáig onnan egyforma szélességgel horgolunk váll­magasságig, majd fokozatosan fogyasztva. A nyakkivágás tetszés szerint. A blúzt az összeállítás után rövidpálcák­kal körülhorgoljuk. A kabát­nál a rövidpálca sor után 5 láncszemes íveket rövidpál­cával leöltünk minden 5. vagy 6. pálcára. A követke­ző soron ezeket az íveket 2 rövídpálcával, 4 egyráhajtá- sos pálcával és 2 rövidpálcá­val behorgoljuk, ezek for­málják a gomblyukakat is. A mintát egy sor egyráhaj- tásos pálcával kezdjük, majd az utána következő sorok: 1 egyráhajtásos pálca x 7 egyráhajtásos pálca, ráhaj­tunk a tűre, hurkot húzunk a következő pálca előtt, hur­kot húzunk a pálca után, ezt i ■■riSli hajtás a tűn marad) most be­fejezzük a pálcát a ráhajtást is belefoglalva, egy láncszem, ráhajunk a tűre, egy pálca kimarad, ismét a következő pálca előtt és. a pálca, után, hurkot húzunk, a. két hurkot, iehórgóljuk (ráhajtás marad), egy láncszemet horgolunk (ráhajtás marad) lehorgoljuk a pálcát a ráhajtással együtt, és így tovább. A következő sorok ugyanígy készülnek, de itt már nem marad ki közöt­tük pálca és a leöltést min­dig az előző sor ráhajtásá- nak szétválasztásával öltjük el, így marad a különálló szál. a kabátot a minta sze­rinti 5 pálca és 7 egyráhajtá­sos pálcacsikok váltakozásá­val horgoljuk, a blúzt teljes egészében az ötpálcás mintá­val. Szegedy Béláné télire. A fagyra nem érzé­keny zöldséget — pl. a ká­posztaféléket — se hagyjuk kint a hóesésig, mert akkor nem lesz időnk a konyhakert ősz végi rendezésére, a rova­rok elleni megelőző védeke­zésre, az őszi vetésű zöldsé­gek keltetésére. A jövő évi jó termés érde­kében ne hagyjunk paradi­csom- paprikakórót, uborka­indát és lehullott levélzetet a kertben. A konyhakerti hulladékokat komposztáljuk, szerves trágya lesz belőle. Ha erre nincs időnk, égessük el, megsemmisítjük így azo­kat a kártevőiket, amelyek a száraz levélzeten, kórón, vagy alattuk meghúzódva vészel­nék át a telet,, A monilia, a .lisztharmat és még jó néhány gombakártevő ellen is a leg­jobb orvosság a hullott moní­liás gyümölcs, a lisztharma­tos ágvégek, levelek elégeté­se. Az átteleiő, évelő növények védelme is körültekintő, gon­dos munkát igényel. A rózsa- és érzékeny szőlőlugasokat göngyöljük be szalmával. A rongy, vagy műanyag burko­lat nem jó: elzárják a levegőt és károsítják a termőrügye­ket! A szamócát is szokás té­lire szalmás trágyával takar­ni.. A szalmatakaró védelme alatt tavasszal korábban sar­jad a növényzet és hamarabb érik be a termés. — A tavaszi primőrök biz­tosítása érdekében már el­vethetjük a salátát, a parajt és a sóskát. Magvaik nem ér­zékenyek a hidegre és lénye­gesen korábban adnak ter­mést, mint a tavasszal vetet­tek. A konyháikért ugyanúgy megkívánja az őszi talajfor­gatást, akárcsak a szántó­föld. A trágyát leghelyesebb ilyenkor bedolgozni a talaj­ba. Az ásást ne gereblyézzük el, a göröngyök tavaszra úgyis szétporladnak és eze­ken az ősszel megforgatott kertrészeken kora tavasszal — sokszor már februárban — el lehet kezdeni a mák, a borsót, stb., vetését. A gyümölcsfák törzsén fris­sítsük fel a hernyóenyves öveket és a téli araszolók raj­zása után szedjük le és éges­sük el. Ugyanezt cselekedjük a gyümölcsfákon maradt gyü­mölcsmúmiákkal, amelyek a következő évi momiliafertő- zós melegágyad. A faültetés is őszi feladat. Az ültetéshez szükséges göd­röket már most ássuk ki és a gödör felső — egy ásó- nyomnyi — rétegéből kike­rülő földet rakjuk külön, s ültetésnél ezt a humuszos ré­teget temessük a gyökérzet­hez. A faültetést lombhullás után, a nedvkeringés teLjes megszűntekor végezzük el. Danes József a két hurkot lehorgoljuk (a ráhajtást nem) most egy láncszemet, horgolunk (a rá-. dl hazug, róka, meg a gém Sunyi, a kis rókakölyök sok bosszúságot okozott társainak az állatóvodában: a medve- bocsot lelökte a hintáról, a farkastól ellopta a labdát, aztán ráfogta a dolgot a kutyára. No, lett volna ebből haddelhaddl De a kis őzike nagyon szerette a békességet és ilyenkor min­dig azt ajánlotta: — Játsszunk inkább valami mást. Most is idejében közbelépett és azt talál­ta ki, hogy üljenek körbe és mindenki mesél­jen egy érdekes történetet. Aki a legszebbet mondja, azé legyen a piros labda. így is lett. Minden állat mesélt valamit, de bizony egyik történet sem volt túlságosan érdekes, hisz valamennyien itt születtek az állatkertben. Nem láttak ők még a nagyvilág­ból semmit sem. — Most engem hallgassatok meg! — je­lentkezett képmutató mosollyal a ids Sunyi — Egyszer Afrikában, találtam egy hatalmas i ketrecet és abban a hatalmas ketrecben volt \ egy százszor akkora oroszlán, mint a Leó. Ez I a nagy, vörös oroszlán megharagított, bebúj­tam hozzá a résen és úgy elvertem, hogy még ma is sántít. — Nincs is vörös oroszlán — morogta hal­kan Brumm, de Sunyi meghallotta. — Mit tudod te buta medve? Sosem vol­tál még Afrikában! A kutya nem. állhatta men ugatás nélkül: — Miért? Te talán voltál? — Ha évven tudni akarod, iaen — hetykél- ked.elt Sunyi. — Emiik este. aniía fi aludtatok, kiszöktem az állatkertből ás reggelre már visz- szn húífe/m. az ánnam.ba. Hazudik a róka? Vacw nem? A történet lágyon felizgatta őket. Hiába, nem minden nap esik meg, hogy valaki eltángáljon egy oroszlánt... A nagy lárma közepette öreg gém ereszkedett közéjük: — Hallottam, hogy vitatkoztok. Ha érdekel benneteket, én azelőtt minden télen Afriká­ban jártam... Negyvenszer száll le a nap, j mire odaérünk... j — Vannak-e ott óriás ketrecek? — érdek- j lődött az őzike. — Afrikában nincsenek ketrecek. Sivata­gok vannak és a sivatagban piramisok. Olyan í magasak, hogy ha valamelyiknek a tetejéről letekintettünk, a tevék olyan kicsinyeknek látszottak, mint az egerek. A város és a si­vatag mögött erdők vannak, s azokban szaba­don élnek az állatok ... — És vörös-e az oroszlán Afrikában? — kérdezte a farkas. — Ha, ha, ha... ! — kacagott a gém. — Vörös oroszlánok nincsenek, csak vörös rókák vannak de azok messze elkerülik az oroszlánt, mert félnek tőle. Hú, micsoda ricsaj kerekedett ebből. Su­nyit talán meg is verik, ha a gém nem lép közbe: — Hencegett a róka, ez igaz. De csak azért tudott benneteket becsapni, mert még kicsik vagytok és keveset tudtok a világról Ha majd megnőttök, tudni fogjátok, kinek higgyetek, s kinek nem — mondta és azzal visszarepült a helyére. A piros labda így aztán mégsem lett a fül­lentő Sunyié. K önnyeit titkolva nézte, amint a többiek vígan kergették a pattogó gömböt, s talán eszébe jutott Sunyinak: jobb lett volna szerényebb mesét elmondani. _________—. Szauder Kata az űj módi szőrme. Az ékszereknél éo díszítéseknél általában an!ik hatást igyekeznek a tervezők elérni. Divatvonal: szűkített fel* sőrész, lefelé bővülő sziluett, hosszanti, karcsúsító szabás­vonalakkal. Fiatal vékony nőknek harang és gloknia •voknva csípőre simuló vo­Szürke mintás tweed ka­bát, fehér szőrmével díszí­tett csuklyával és fehér mű' bőr csizmával. nallal, tettebbeknek trapéz és egyenes vonalú. A régi ba­bavonal helyett a derékra dolgozott modellek a divato­sak, derékra helyezett övvel. Ruha és kabáthossz: a mi­ni és a maxi csak a tizen­évesek ..kiváltsága”, A hosz- szak különben térdig, térd- középig érnek. Újdonság: a ruhákon a ma­gyar népművészet díszítő ele­meinek — rojt, zsinór, hím­zés, stb. — ízléses felhaszná­lása. A kosztümkabát min­den hosszúságban divatos, és ismét visszatért a szoknyából csak 8—10 centit láttató vál­tozat. A kabátok vonala is közelebb a testhez. Divat a gallér nélküli, V-alakú nyak- kivágásű kabát. Egyébként a A száza dele,ji divatot idézi a különleges övmegoldású, szőrmével díszített kabát e* kalap. kabátokon egyaránt divat » kis- és nagy gallér, s újból hódít a kabát vagy ruha anyagából készült széles, hosszú sál divatja. Kalapok: a kabát anyagá­val egyező, több formában viselhető svájci sapka, mű­szőrme és szőrme kucsma, szélesebb karimájú elegáns kalap. Cipők: tömött, széles sar- kúak, széles, szögletes or- rúak. Összefoglalva: 1968 őszi és téli divatja a nőiesség hang- súlyozására törekszik, a ter­vezőket elsősorban a prakti­kusság vezérelte. Gáspár Judit 1968. október 6., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents