Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-06 / 235. szám

Képregényeink sikere i gazeU*» hogy olvasóink szeretik, és szívesen forgatják az ismert regények rajzos változatait. Ez a tapasztalat arra ösztönzi a Népújság szerkesztőségét, hogy újabb képregényt közöljön a lap hasábjain.

i képregényünket nemcsak az iskolásgyerekek, hanem a

felnőttek Ls szívesen fogadják, mi mégis elsősorban az iskolás- gyerekek szamára közöljük ezeket az érdekes, izgalmas, rajzos változatokat. S mert nem tudunk dönteni, az általános iskolákhoz fordultunk, segítsenek: melyik mü rajzos feldolgozása kapcsolódik legjobban az iskolai tananyaghoz?

Az iskolák igazgatói válaszoltak levelünkre, így javaslatuk alapján kővetkező képregényünk A kőszívű ember fiai lesz. A » kepes változatát javasolta az iskolák 65 százaléka.

A Toldi kepregény-válíozata 25 százalékos „szavazatot” kapott, (kgy későbbi időponiban foglalkozunk majd a Toldi közlésével

Kedves Olvasó!

Következő képregényünk tehát Jókai Mór népszerű művének, A kőszívű ember fiainak képregény-változata, 57 folytatásban, 227 rajzzal. Üj képregényünk közlését október 20-án, vasárnap kezdjük es december 21-én fejezzük bő. a szerkesztőség most is színes borítólapot küld ajándékba mi Gazoknak, akik képregényünk folytatásait az újságból kivágva esszé akarják gyűjteni.

Már most gondolunk azokra az új előfizetőinkre is, akik november 1-től lépnek a Népújság egyre növekvő olvasótáborába.

Üj előfizetőink kérésére díjmentesen megküldjük képregényünk november 1-ig megjelenő tíz folytatását.

Üj képregényünket abban a reményben közöljük, hogy ugyanúgy, mint eddig, a Jókai- mű rajzos feldolgozása is kellemes időtöltést, jó szórakozást jelent majd olvasóinknak, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

Üj képregényünk tehát október 20-tól:

j

Mini-vasút Selypen

200 forint egy menet — Az indítóst az utasokhoz igazítják

Egy hajdani bárói birtok tanyaközi lóvasútjából megmaradt néhány kilométeres szakasz Selyp határában —

inyi különbséggel, hogy a s beken jó ideje kis személyvagonok gurulnak a csillék helyett

A kilencezerötszáz méteres pálya s felszerelése szeptember elsején került a .VIÁV-hoz, sajátosságaiból adódóan — „fél hivatásos” menetrenddel. A kis vasutat ugyanis Selyptől Pajtapusz- íáig ma már csak munkába, Iskolába járó tanyasiak használják.

Különös vonat ez. rajta nem kell jegyet váltania az u! ásnák s a menetrendje a közönség igényeihez igazodik. A menetenként! 200 forintot napi kilenc esetben a Selypi Cukorgyár, öt alkalommal pedig a Kertészeti Kutató Intézet újmajori kísérleti telepe téríti. Ennélfogva pedig beleszólnak a MÁV dolgaiba is, a számukra legkedvezőbb módon változ- taigatnak a stenciles menetrendben. Legutóbb például a gazdaságból kérték levélben, hogy — mivel mostanában már korábban sötétedik — korábban indítsa a forgalmista Selypről az iskolások vonatát.

A megye egyetlen keskeny nyomtávú MÁV-vonalának valamikor valamivel fényesebb jövőt szántak: össze j akarták kötni az aszódi vá-1 gánnyal. Aztán a tervet | mégis elvetették s maradt a 20 kilométeres pálya Vörös- majoron, Űjmajoron keresztiül. Napjainkra pedig kilencezerötszáz méteresre zsugorodott össze s rajta a 10— 12 kilométeres' ..sebességgel” guroló kis kocsik lassan csak kuriózumnak számítanak..;

(gyóni)

Márványtábla Gyöngyösön

1848-49-es vértanúk emlékére

Szombaton, október 5-én leplezték le Gyöngyösön, a Vak Bottyán Gimnázium és Szakközépiskola előcsarnokában Török Ignác tábornoknak, az aradi vértanúk egyikének emléktábláját. A szabadságharc honvéd hadserege mérnökkari főigazgatója 1809—11 között a gyöugs'ösi gimnázium növendéke volt.

Nagy László, az iskola KISZ-vb titkára nyitotta meg az ünnepséget. Beszédet mondott dr. Sereg József igazgató az ünnepségen közreműködött az iskola ének- és zenekara.

Törölt Ignác, aradi vértanú tábornok bronz domborművű képe sorakozott be a nagynevű elődök közé. Heves megye és Gyöngyös városa e napon tisztelettel fordul a hős vértanú elődök felé. Nagyszerű mártíromságuk az önfeláldozó hazaszeretet példaképei, gazdagon kibontakozó szocialista jelenünk magvetése.

Török Ignác 1809—1811 között volt a gyöngyösi gimnázium tanulóija. Édesapja egyik gyöngyösi földbirtokos ispánja volt Innen került a fiatalember a bécsi hadmérnöki főiskolára, amelynek kitűnő tanulója volt Kiváló műszaki tiszt volt, s mint ilyen, 18 éven keresztül katonai műszaki főiskolai tanárként is működött. Diákjai ; között olyan nagy egyéniségek voltak, mint pL Klapka György és Görgey Artúr. Szolgált a Habsburg birodalom legfontosabb katonai erődjeiben, Lembergben. Zágrábban, s Komáromban is.

A szabadságharc első hónapjaiban is itt teljesített katonai szolgálatot, ezredesi rangban. 1848 késő őszén az osztrákok előnyomulása idején a vár válságos helyzetbe került. Wribina gróf, altábornagy, a várkapitány, az erődítményt át kívánta játszani az osztrákok kezére. A vár forradalmi érzelmű tisztikara és legénysége azonban meghiúsította szándékát. Elűzték az idegen parancsnokot. s helyébe a tekintélyes, tudós ezredest, Török Ignácot választották meg. Olyan parancsnoka lett szabadság- harcunknak, akit társai és

katonái bizalma választás útján emelt magas méltóságba, 54 éves korában. A választást Kossuth kormánya tábornoki kinevezéssel és várparanes- noki tisztségében való megerősítéssel ismerte el, 1849. január 28-án. Néhány hónapig volt várparancsnok Komáromban, de hadmérnöki képességét teljesen kihasználműveit. Török Ignác készítette el Szeged mellett a Tisza jobbpartján azokat a nagv- szabású védművefcet, amelyek az utolsó összevonáskor az ellenállás és új támadás biztosítékai lettek volna. Maga jegyezte meg építés közben; „— vagy megmenekülünk a sáncok által, vagy mindannyiunkat felakaszta1'Ö.RÖK IC1SÄCMAK

/ í7 é 5 — 1 & 4/

I -M licitet

. nmwm.nmsesúiúe • - ; ma mm. mt ? Bsga imxé 3 ? ? k .

% huhtyjfmmé ikiihvMtH > a Krhmríu ^mimm *< - t m .

"'■‘Jfäfcf mmhUijrnrtt t £>« * .hvmm tSö;

I At . hlMA hau*

...- • ■■■ ■

ta „az édes haza oltalmára”. Komáromot úgy megerősítette, hogy a forradalom és a forradalmárok bevehetetlen mentsvára lett. Kossuth nagyra értékelte a tehetséges hadmérnököt, vele romboltatta le Buda osztrák vádnak érte.” — A jóslat, sajnos, valóra vált, a bukás a túlerővel szemben sajnos bekövetkezett. A világosi mezőn 11 tábornok, 1426 törzs- és főtiszt, 23 163 gyalogos, 4330 lovas. 2551 tüzér, 352 hidász és szekerész, összesen 32 314

Bodrogi Sándor kémregénye

35.

Az orvos házát könnyen megtalálta.

Ha valaki látta volna, milyen nyugodtan illeszti a zárba a kulcsát, arra gondolhatott volna: a ház asszonya hazatért.

Csak Schirmbaum nem gondolt erre.

Amikor megcsikordult az ajtózárban a kulcs, hátraug- rott és fegyver után nézett. A kenyérvágó kést megmarkolta, a háta mögé rejtette. Állt, figyelt, és egy percig sem volt kétséges előtte, ha a látogatója nem kívánt személy, nem éli az túl a találkozást.

Könnyű, kopogó lépteket hallott, valaki a szobába ment. Azután visszatért, kinyitotta az ajtót. Schirmbaum a nyitott ajtó mögé állt, és lassan felemelte a kési.

Egy alak lépett túl az ajtó fedezetén, női alak, fehéren ragyogó szőke hajjal, amely lófarokban volt összefogva. A nyúlánk termetű nő sarkon fordult és Schirmbaum Jana mosolygós arcával találta szemközt magát.

4 Mwmw

X8S8. október 6., vasárnap

— Ilyen késsel nem szabad krumplit pucolni — mondta az asszony. — Nézd, a barna lé a csuklódra is csörgött.

A retiküljéből leheletvékony batisztzsebkendőt húzott elő és megtörölte a der- medten, de még mindig magasra emelt késsel álló férfi kezét. Azután szétfeszítette az ujjakat és a kést a konyhaasztalra ejtette.

— Mint a farkas, olyan éhes vagyok! Mit főztél?

Schirmbaum képtelen volt arra, hogy válaszoljon. Csak elkínzottan és szótlanul nézett a tányérra, amelyben már ott illatozott a sült krumpli.

Jana villát vett elő — úgy tájékozódott a konyhában, mintha egész életét itt élte volna le — és falatozni kezdett. Pillanat alatt eltüntette az egész készletet.

— Megnyugodtál végre? — kérdezte SchirmbaumtóL

— Téged küldtek?! — jutott végre szóhoz a férfi. — Hogy lehet egy ilyen munkára asszonyt küldeni?

— Egyenjogúak vagyunk, nemdebár — nevetett Jana — és a ti hibátoknál súlyosabbat én sem tudok elkövetni. Léprementetek egy díjbírkózónak... Ekkora hibát még életemben nem lát: tam elkövetni.

— Gömöry derítette Mi

— Gömöry... Nem bízom abban az emberben. Ezért is küldtem őt valami Berendre, nézze meg, ott van-e a mi professzorunk. A munka nehezét magamra vállaltam. De mindenekelőtt... mesélj, hogyan sikerült átjutnod?

Schirmbaum mesélni kezdett. Mindent elmondott, attól a perctől kezdve, hogy elváltak Janától. Elmesélte az iratszerzés, gépkocsilopás módját; a magyar gépkocsi elrejtéséről, a házban töltött órákról és napokról és a vészkijáratról is szólt, ennek használatát mindjárt elmagyarázta Janának is.

Jana egyetlen egyszer sem szólt közbe, hagyta, Schirmbaum hadd beszéljen, tudta, így oldódik fel a férfiban lüktető feszültség, így válik nyugodtabbá, használhatóbbá.

— Ma este elmegyünk vacsorázni — közölte végül SchirmbaummaL

— Félek az irataimmal közlekedni. Utánagondoltam az ügynek. A magyar személyi igazolványom már nem nagyon használható, mert attól tartok, hogy a rendőrség keresteti.

Jana dallamosan nevetett. Azután retiküljéből egy osztrák útlevelet halászott elő.

— Ez hamis — mondta —, de a kutya se fog rájönni. Minden bélyegző benne valódi, csak a dátumpecséteket „módosították” barátaink.

Schirmbaum minden más iratot kirakott zsebeiből, csak ezt az útlevelet vite magával.

A legnagyobb étterembe, majd vacsora után az egyik bárba mentek. Forró nyári este volt, fiúk-lányok népesítették be a helyiséget, sokan még a kerítés mellett is álldogáltak, felszabaduló asztalra várva. Nem sokkal éjfél előtt azután hazamentek. Jana részletesen elmagyarázta Schirmbaum tennivalóit.

Másnap kora reggel a fehér Mercedes az egyik ipartelepnél megvált férfiutasáM ...... __

Az asszony pedig tovább folytatta az útját...

— Utálom ezeket az éjszakai kirándulásokat — mondta Jana és a fékre lépett. A kocsi az útpadkára gurult és sötétbe burkolózott, Jana cigarettát vett elő és egy termoszt, amelyben feketekávé gőzölgőit.

— Mi már soha nem tudjuk magunkat kialudni — háborgott. — Mióta ez az átkozott Wocheck-ügy van napirenden, minden éjszakám izgalmak közepette telik. Lassan meg tudom érteni a szívrohamok keletkezésének okait és körülményeit.

Ezt az utolsó mondatot csendes nevetéssel mondta, és Schirmbaumnak olyan érzése volt, hogy nem is gondolja komolyan.

Nehéz nap van mögöttük. Délelőtt váltak el egymástól.

Schirmbaum később dolgavé- gezetlenül találkozott újra az asszonnyal.

,..Gömöry hajnalban érkezett Berendre, a kis, születő településre. Eléggé kietlen iá*

fogadta, irtás az erdő közepén, gomolygó porfelhő, és néhány egyformán szürke épület. A gyár első részlegei készültek csak el, néhány hűtőtorony,. párszáz méter csővezeték, ez volt minden. A gyártól nem messze V-alakú- ra kiképezve két épület húzódott. Az egyikben láthatóan családok laktak, az ablakokon függöny volt és gyerekek hancuroztak a lakások előtti keskeny, színes erkélyeken.

A másik épületben — noha külsőleg nagyon hasonlított a családok lakóházához — valami kaszárnyaszerűt vett észre. Csakhamar rájött, mi sugallta ezt a gondolatot. Az ablakokon nem volt függöny és jól látta, hogy a szobák nagy részében emeletes ágyak sorakoznak egymás mellett.

— Itt még lógni sem lehet — gondolta Gömöry —■ kész lebukás egy idegennek itt ténferegni.

Legszívesebben azonnal visszafordult volna, de félt Janától és sikertelenség esetén az

ODESSZÁTÓL.

Hirtelen ötlettől kapatva visszament és az országútról bevezette a kocsiját. Felnyitotta a motorház tetejét és egy pillanat alatt szétdobta az elosztófejet. Ezt követően a csomagtartót is felnyitotta, emelőt vett elő és felemelte a kocsi hátulját. A kulccsal kivette a gyertyákat, viaszosvásznat terített le és a kocsi alá bújt.

_________ (Folytatjuk^

ho

nvéd került fogságba. A zsákmány: 64 zászló, 7394 iák 144 ágyú, 20 395 puska, 3235

pisztoly, 6783 kard volt.

A győző kegyetlensége nem ismert határokat. Túltett az 1687-es Caraffa vésztörvényszéken. az 1671-es Wesselényi összeesküvés részvevőinek, valamint az első magyar Köz- társasági mozgalom U795) vezetőinek ügyében tanúsított hóhérét vagyon is. Hajnau Mednyánszky László őrnagy- gyal, a pozsonyi Szamárhegyre, mint elítélttel, magával vitette fel az akasztófát Batthyány Lajos miniszterelnököt alaptalan vádak után, 1849. októben 6-án lövették főbe Pesten, az Űj Épület közelében. A vád ellene Latour meggyilkolásának megszervezése volt.

Aradon, szeptember 21-én és 26-án ítélték halálra a 13 tábornokot. A lefegyverzett hadsereg katonáit még augusztus folyamán vagy szét- zavariak, vagy besorozták, s ezeket az osztrák hadsereg nyelte el.

Október 6-án, szombaton hajnalban hajtották végre a szörnyű ítéletet. A 4 föbelö- vésre ítélt fél 6 órakor indulj utolsó útjára. Az aradi vár északi kapuja melletti első sáncokban golyó általi halált haltak Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Dessewfy Arisztid és Schweidel József. Kiss Ernőt az első alkalommal nem érte halálosan a golyó. A vezénylő tisztnek újra kellett rálövetni.

6 órakor indult a déli kapun át, a varsán cakón kívüli kaszálón felállított kilenc bitójához a bitóra ítélt 9 tábornok. Sorban egymás után haltait; meg a hősök: Pöltenberg Ernő nyitotta a sort, s mindjárt utána Török Ignác következett, kinek családja nem lévén, Budán élő testvéreinek küldte el utolsó levelét és óráját. Rendíthetetlen nyugalommal és méltósággal fejezte be életét, mártírhalállal, 54 éves korában. Utána Lah- ner György, majd az egri kapcsolatokkal rendelkező Knézich Karoly következett. Ötödik volt a mártírok somban Nagy Sándor József, majd öt Leiningen Westerburg Károly követte. Aulich Lajos volt a hetedik, őt követte a szabadságharc rettenthetetlen hőse, Damjanich János tábornok, nyolcadiknak. „Azt gondoltam már, hogy én leszek az utolsó, ki a csatában mindig első voltam” — mondotta a hős. A sort Vécsey Károly tábornok fejezte be, akire az osztrák soldateska különösképpen haragudott, mivei a délvidéki magyar hadakat a forradalom mellett való hűségben végig megtartotta.

A pesti Új-épületben a győzők dühét 49' akasztás, 65 főbelövés, összesen 114 kivégzés tanúsítja. 36 főt „in effigie” (jelképesen) akasztottak fel, többek között Kossuth Lajost is. Megyénk jeles kéviselője, Horváth Mihály Csanádi püspök, a debreceni kormány kultuszminisztere, korábban hatvani prépost is jelképes felakasztással bűnhődött. Lonovics József, egri érseket tisztségétől megfosztották és egy osztrák kolostorba, szerzetesként száműzték.

A történelmi Magyarország területéről a szabadság- harc mintegy 37 000 hazafi életáldozatát követelte, a-ny* nyit. mint az akkori Gyöngyös és Eger lakossága együttesen.

1848—49 másfél éves forradalma és szabadságharca nagy nemzeti érték. „Európa homlokán táncoltunk”. Soha nem múló figyelmet és megbecsülést szereztünk hazánk nevének. A zsarnokság a továbbiakban még újabb és súlyosságában talán még fokozódó megpróbáltatásokat rótt országunkra, különösképpen 1919-ben és ettől kezdve 1945-ig a fasizmus erősödésével egyenes arányban, de az 1848—49-es hősök emléke mindig tettekre sarkalló példakép marad.

A vértanú honvéd tábornok most avatott emléktáblája hirdesse a gyöngyösi gimnázium fiataljainak és minden hazáját szerető ifjúnak, a hazáért rendületlenül kell minden körülmények közöd helytállni.

Dr. Sereg József gimn. igazgató