Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-06 / 235. szám

Képregényeink sikere i gazeU*» hogy olvasóink szeretik, és szíve­sen forgatják az ismert regények rajzos változatait. Ez a tapasztalat arra ösztönzi a Népújság szerkesz­tőségét, hogy újabb képregényt kö­zöljön a lap hasábjain. i képregényünket nemcsak az iskolásgyerekek, hanem a felnőttek Ls szívesen fogadják, mi mégis elsősorban az iskolás- gyerekek szamára közöljük ezeket az érdekes, izgalmas, rajzos változatokat. S mert nem tudunk dönteni, az általános iskolákhoz fordultunk, segítsenek: melyik mü rajzos feldolgozása kapcsolódik legjobban az iskolai tananyaghoz? Az iskolák igazgatói válaszoltak levelünkre, így javaslatuk alapján kővetkező képregényünk A kőszívű ember fiai lesz. A » kepes változatát javasolta az iskolák 65 százaléka. A Toldi kepregény-válíozata 25 százalékos „szavazatot” kapott, (kgy későbbi időponiban foglalkozunk majd a Toldi közlésével Kedves Olvasó! Következő képregényünk tehát Jókai Mór népszerű művének, A kőszívű ember fiainak képregény-változata, 57 folytatásban, 227 rajzzal. Üj képregényünk közlését október 20-án, vasárnap kezd­jük es december 21-én fejezzük bő. a szerkesztőség most is színes borítólapot küld ajándékba mi Gazoknak, akik képregényünk folytatásait az újságból kivágva esszé akarják gyűjteni. Már most gondolunk azokra az új előfizetőinkre is, akik no­vember 1-től lépnek a Népújság egyre növekvő olvasótáborába. Üj előfizetőink kérésére díj­mentesen megküldjük képregé­nyünk november 1-ig megjele­nő tíz folytatását. Üj képregényünket abban a reményben közöljük, hogy ugyanúgy, mint eddig, a Jókai- mű rajzos feldolgozása is kel­lemes időtöltést, jó szórakozást jelent majd olvasóinknak, gye­rekeknek és felnőtteknek egy­aránt. Üj képregényünk tehát ok­tóber 20-tól: j Mini-vasút Selypen 200 forint egy menet — Az indítóst az utasokhoz igazítják Egy hajdani bárói birtok tanyaközi lóvasútjából meg­maradt néhány kilométeres szakasz Selyp határában — inyi különbséggel, hogy a s beken jó ideje kis sze­mélyvagonok gurulnak a csil­lék helyett A kilencezerötszáz méte­res pálya s felszerelése szep­tember elsején került a .VIÁV-hoz, sajátosságaiból adódóan — „fél hivatásos” menetrenddel. A kis vasutat ugyanis Selyptől Pajtapusz- íáig ma már csak munkába, Iskolába járó tanyasiak hasz­nálják. Különös vonat ez. rajta nem kell jegyet váltania az u! ásnák s a menetrendje a közönség igényeihez igazo­dik. A menetenként! 200 fo­rintot napi kilenc esetben a Selypi Cukorgyár, öt alka­lommal pedig a Kertészeti Kutató Intézet újmajori kí­sérleti telepe téríti. Ennél­fogva pedig beleszólnak a MÁV dolgaiba is, a számukra legkedvezőbb módon változ- taigatnak a stenciles menet­rendben. Legutóbb például a gazdaságból kérték levél­ben, hogy — mivel mostaná­ban már korábban sötétedik — korábban indítsa a forgal­mista Selypről az iskolások vonatát. A megye egyetlen keskeny nyomtávú MÁV-vonalának valamikor valamivel fénye­sebb jövőt szántak: össze j akarták kötni az aszódi vá-1 gánnyal. Aztán a tervet | mégis elvetették s maradt a 20 kilométeres pálya Vörös- majoron, Űjmajoron keresz­tiül. Napjainkra pedig ki­lencezerötszáz méteresre zsu­gorodott össze s rajta a 10— 12 kilométeres' ..sebességgel” guroló kis kocsik lassan csak kuriózumnak számítanak..; (gyóni) Márványtábla Gyöngyösön 1848-49-es vértanúk emlékére Szombaton, október 5-én leplezték le Gyöngyösön, a Vak Bottyán Gimnázium és Szakközépiskola előcsarnoká­ban Török Ignác tábornok­nak, az aradi vértanúk egyi­kének emléktábláját. A sza­badságharc honvéd hadsere­ge mérnökkari főigazgatója 1809—11 között a gyöugs'ösi gimnázium növendéke volt. Nagy László, az iskola KISZ-vb titkára nyitotta meg az ünnepséget. Beszédet mon­dott dr. Sereg József igazga­tó az ünnepségen közremű­ködött az iskola ének- és ze­nekara. Törölt Ignác, aradi vértanú tábornok bronz domborművű képe sorakozott be a nagyne­vű elődök közé. Heves megye és Gyöngyös városa e napon tisztelettel fordul a hős vérta­nú elődök felé. Nagyszerű mártíromságuk az önfeláldo­zó hazaszeretet példaképei, gazdagon kibontakozó szocia­lista jelenünk magvetése. Török Ignác 1809—1811 kö­zött volt a gyöngyösi gimná­zium tanulóija. Édesapja egyik gyöngyösi földbirtokos ispánja volt Innen került a fiatalember a bécsi hadmér­nöki főiskolára, amelynek ki­tűnő tanulója volt Kiváló műszaki tiszt volt, s mint ilyen, 18 éven keresztül ka­tonai műszaki főiskolai ta­nárként is működött. Diákjai ; között olyan nagy egyénisé­gek voltak, mint pL Klapka György és Görgey Artúr. Szolgált a Habsburg biroda­lom legfontosabb katonai erődjeiben, Lembergben. Zág­rábban, s Komáromban is. A szabadságharc első hónap­jaiban is itt teljesített kato­nai szolgálatot, ezredesi rangban. 1848 késő őszén az osztrákok előnyomulása ide­jén a vár válságos helyzetbe került. Wribina gróf, altá­bornagy, a várkapitány, az erődítményt át kívánta ját­szani az osztrákok kezére. A vár forradalmi érzelmű tisztikara és legénysége azon­ban meghiúsította szándékát. Elűzték az idegen parancsno­kot. s helyébe a tekintélyes, tudós ezredest, Török Igná­cot választották meg. Olyan parancsnoka lett szabadság- harcunknak, akit társai és katonái bizalma választás út­ján emelt magas méltóságba, 54 éves korában. A választást Kossuth kormánya táborno­ki kinevezéssel és várparanes- noki tisztségében való meg­erősítéssel ismerte el, 1849. január 28-án. Néhány hóna­pig volt várparancsnok Ko­máromban, de hadmérnöki képességét teljesen kihasznál­műveit. Török Ignác készítet­te el Szeged mellett a Tisza jobbpartján azokat a nagv- szabású védművefcet, ame­lyek az utolsó összevonáskor az ellenállás és új támadás biztosítékai lettek volna. Ma­ga jegyezte meg építés köz­ben; „— vagy megmenekü­lünk a sáncok által, vagy mindannyiunkat felakaszta­1'Ö.RÖK IC1SÄCMAK / í7 é 5 — 1 & 4/ I -M licitet . nmwm.nmsesúiúe • - ; ma mm. mt ? Bsga imxé 3 ? ? k . % huhtyjfmmé ikiihvMtH > a Krhmríu ^mimm *< - t m . "'■‘Jfäfcf mmhUijrnrtt t £>« * .hvmm tSö; I At . hlMA hau* ...- • ■■■ ■ ta „az édes haza oltalmára”. Komáromot úgy megerősítet­te, hogy a forradalom és a forradalmárok bevehetetlen mentsvára lett. Kossuth nagyra értékelte a tehetséges hadmérnököt, vele rombol­tatta le Buda osztrák vád­nak érte.” — A jóslat, sajnos, valóra vált, a bukás a túl­erővel szemben sajnos bekö­vetkezett. A világosi mezőn 11 tábornok, 1426 törzs- és főtiszt, 23 163 gyalogos, 4330 lovas. 2551 tüzér, 352 hidász és szekerész, összesen 32 314 Bodrogi Sándor kémregénye 35. Az orvos házát könnyen megtalálta. Ha valaki látta volna, mi­lyen nyugodtan illeszti a zár­ba a kulcsát, arra gondolha­tott volna: a ház asszonya ha­zatért. Csak Schirmbaum nem gondolt erre. Amikor megcsikordult az ajtózárban a kulcs, hátraug- rott és fegyver után nézett. A kenyérvágó kést megmar­kolta, a háta mögé rejtette. Állt, figyelt, és egy percig sem volt kétséges előtte, ha a látogatója nem kívánt sze­mély, nem éli az túl a talál­kozást. Könnyű, kopogó lépteket hallott, valaki a szobába ment. Azután visszatért, ki­nyitotta az ajtót. Schirmbaum a nyitott ajtó mögé állt, és las­san felemelte a kési. Egy alak lépett túl az ajtó fedezetén, női alak, fehéren ragyogó szőke hajjal, amely lófarokban volt összefogva. A nyúlánk termetű nő sarkon fordult és Schirmbaum Jana mosolygós arcával találta szemközt magát. 4 Mwmw X8S8. október 6., vasárnap — Ilyen késsel nem szabad krumplit pucolni — mondta az asszony. — Nézd, a barna lé a csuklódra is csörgött. A retiküljéből leheletvé­kony batisztzsebkendőt hú­zott elő és megtörölte a der- medten, de még mindig ma­gasra emelt késsel álló férfi kezét. Azután szétfeszítette az ujjakat és a kést a kony­haasztalra ejtette. — Mint a farkas, olyan éhes vagyok! Mit főztél? Schirmbaum képtelen volt arra, hogy válaszoljon. Csak elkínzottan és szótlanul nézett a tányérra, amelyben már ott illatozott a sült krumpli. Jana villát vett elő — úgy tájékozódott a konyhában, mintha egész életét itt élte volna le — és falatozni kez­dett. Pillanat alatt eltüntette az egész készletet. — Megnyugodtál végre? — kérdezte SchirmbaumtóL — Téged küldtek?! — ju­tott végre szóhoz a férfi. — Hogy lehet egy ilyen munká­ra asszonyt küldeni? — Egyenjogúak vagyunk, nemdebár — nevetett Jana — és a ti hibátoknál sú­lyosabbat én sem tudok el­követni. Léprementetek egy díjbírkózónak... Ekkora hi­bát még életemben nem lát: tam elkövetni. — Gömöry derítette Mi — Gömöry... Nem bízom abban az emberben. Ezért is küldtem őt valami Berendre, nézze meg, ott van-e a mi professzorunk. A munka ne­hezét magamra vállaltam. De mindenekelőtt... mesélj, ho­gyan sikerült átjutnod? Schirmbaum mesélni kez­dett. Mindent elmondott, at­tól a perctől kezdve, hogy el­váltak Janától. Elmesélte az iratszerzés, gépkocsilopás módját; a magyar gépkocsi elrejtéséről, a házban töltött órákról és napokról és a vész­kijáratról is szólt, ennek használatát mindjárt elma­gyarázta Janának is. Jana egyetlen egyszer sem szólt közbe, hagyta, Schirm­baum hadd beszéljen, tudta, így oldódik fel a férfiban lüktető feszültség, így válik nyugodtabbá, használhatób­bá. — Ma este elmegyünk va­csorázni — közölte végül SchirmbaummaL — Félek az irataimmal közlekedni. Utánagondoltam az ügynek. A magyar szemé­lyi igazolványom már nem nagyon használható, mert at­tól tartok, hogy a rendőrség keresteti. Jana dallamosan nevetett. Azután retiküljéből egy oszt­rák útlevelet halászott elő. — Ez hamis — mondta —, de a kutya se fog rájönni. Minden bélyegző benne való­di, csak a dátumpecséteket „módosították” barátaink. Schirmbaum minden más iratot kirakott zsebeiből, csak ezt az útlevelet vite magával. A legnagyobb étterembe, majd vacsora után az egyik bárba mentek. Forró nyári este volt, fiúk-lányok népesí­tették be a helyiséget, sokan még a kerítés mellett is áll­dogáltak, felszabaduló asztal­ra várva. Nem sokkal éjfél előtt azután hazamentek. Ja­na részletesen elmagyarázta Schirmbaum tennivalóit. Másnap kora reggel a fe­hér Mercedes az egyik ipar­telepnél megvált férfiutasá­M ...... __ Az asszony pedig tovább folytatta az útját... — Utálom ezeket az éjsza­kai kirándulásokat — mondta Jana és a fékre lépett. A ko­csi az útpadkára gurult és sötétbe burkolózott, Jana ci­garettát vett elő és egy ter­moszt, amelyben feketekávé gőzölgőit. — Mi már soha nem tud­juk magunkat kialudni — háborgott. — Mióta ez az át­kozott Wocheck-ügy van na­pirenden, minden éjszakám izgalmak közepette telik. Lassan meg tudom érteni a szívrohamok keletkezésének okait és körülményeit. Ezt az utolsó mondatot csendes nevetéssel mondta, és Schirmbaumnak olyan ér­zése volt, hogy nem is gon­dolja komolyan. Nehéz nap van mögöttük. Délelőtt váltak el egymástól. Schirmbaum később dolgavé- gezetlenül találkozott újra az asszonnyal. ,..Gömöry hajnalban érke­zett Berendre, a kis, születő településre. Eléggé kietlen iá* fogadta, irtás az erdő köze­pén, gomolygó porfelhő, és néhány egyformán szürke épület. A gyár első részlegei készültek csak el, néhány hű­tőtorony,. párszáz méter cső­vezeték, ez volt minden. A gyártól nem messze V-alakú- ra kiképezve két épület hú­zódott. Az egyikben láthatóan családok laktak, az ablakokon függöny volt és gyerekek hancuroztak a lakások előtti keskeny, színes erkélyeken. A másik épületben — noha külsőleg nagyon hasonlított a családok lakóházához — valami kaszárnyaszerűt vett észre. Csakhamar rájött, mi sugallta ezt a gondolatot. Az ablakokon nem volt függöny és jól látta, hogy a szobák nagy részében emeletes ágyak sorakoznak egymás mellett. — Itt még lógni sem lehet — gondolta Gö­möry —■ kész lebukás egy idegennek itt ténferegni. Legszíveseb­ben azonnal visszafordult volna, de félt Janától és si­kertelenség esetén az ODESSZÁTÓL. Hirtelen öt­lettől kapatva visszament és az országútról bevezette a ko­csiját. Felnyi­totta a motor­ház tetejét és egy pillanat alatt szétdobta az elosztófejet. Ezt követően a csomagtartót is felnyitotta, emelőt vett elő és felemelte a kocsi hátulját. A kulccsal kivette a gyertyákat, viaszos­vásznat terített le és a kocsi alá bújt. _________ (Folytatjuk^ ho nvéd került fogságba. A zsákmány: 64 zászló, 7394 iák 144 ágyú, 20 395 puska, 3235 pisztoly, 6783 kard volt. A győző kegyetlensége nem ismert határokat. Túltett az 1687-es Caraffa vésztörvény­széken. az 1671-es Wesselényi összeesküvés részvevőinek, va­lamint az első magyar Köz- társasági mozgalom U795) vezetőinek ügyében tanúsított hóhérét vagyon is. Hajnau Mednyánszky László őrnagy- gyal, a pozsonyi Szamárhegy­re, mint elítélttel, magával vitette fel az akasztófát Batthyány Lajos miniszterel­nököt alaptalan vádak után, 1849. októben 6-án lövették főbe Pesten, az Űj Épület kö­zelében. A vád ellene Latour meggyilkolásának megszerve­zése volt. Aradon, szeptember 21-én és 26-án ítélték halálra a 13 tábornokot. A lefegyverzett hadsereg katonáit még au­gusztus folyamán vagy szét- zavariak, vagy besorozták, s ezeket az osztrák hadsereg nyelte el. Október 6-án, szombaton hajnalban hajtották végre a szörnyű ítéletet. A 4 föbelö- vésre ítélt fél 6 órakor in­dulj utolsó útjára. Az aradi vár északi kapuja melletti első sáncokban golyó általi halált haltak Kiss Ernő, Lázár Vil­mos, Dessewfy Arisztid és Schweidel József. Kiss Ernőt az első alkalommal nem érte halálosan a golyó. A vezény­lő tisztnek újra kellett rálö­vetni. 6 órakor indult a déli ka­pun át, a varsán cakón kívüli kaszálón felállított kilenc bi­tójához a bitóra ítélt 9 tábor­nok. Sorban egymás után hal­tait; meg a hősök: Pöltenberg Ernő nyitotta a sort, s mind­járt utána Török Ignác kö­vetkezett, kinek családja nem lévén, Budán élő testvérei­nek küldte el utolsó levelét és óráját. Rendíthetetlen nyu­galommal és méltósággal fe­jezte be életét, mártírhalállal, 54 éves korában. Utána Lah- ner György, majd az egri kapcsolatokkal rendelkező Knézich Karoly következett. Ötödik volt a mártírok som­ban Nagy Sándor József, majd öt Leiningen Wester­burg Károly követte. Aulich Lajos volt a hetedik, őt kö­vette a szabadságharc ret­tenthetetlen hőse, Damjanich János tábornok, nyolcadik­nak. „Azt gondoltam már, hogy én leszek az utolsó, ki a csatában mindig első vol­tam” — mondotta a hős. A sort Vécsey Károly tábornok fejezte be, akire az osztrák soldateska különösképpen haragudott, mivei a délvidé­ki magyar hadakat a forra­dalom mellett való hűségben végig megtartotta. A pesti Új-épületben a győ­zők dühét 49' akasztás, 65 főbelövés, összesen 114 ki­végzés tanúsítja. 36 főt „in effigie” (jelképesen) akasz­tottak fel, többek között Kos­suth Lajost is. Megyénk je­les kéviselője, Horváth Mi­hály Csanádi püspök, a deb­receni kormány kultuszmi­nisztere, korábban hatvani prépost is jelképes felakasz­tással bűnhődött. Lonovics József, egri érseket tisztségé­től megfosztották és egy oszt­rák kolostorba, szerzetesként száműzték. A történelmi Magyaror­szág területéről a szabadság- harc mintegy 37 000 hazafi életáldozatát követelte, a-ny* nyit. mint az akkori Gyön­gyös és Eger lakossága együt­tesen. 1848—49 másfél éves forra­dalma és szabadságharca nagy nemzeti érték. „Európa homlokán táncoltunk”. Soha nem múló figyelmet és meg­becsülést szereztünk hazánk nevének. A zsarnokság a to­vábbiakban még újabb és súlyosságában talán még fo­kozódó megpróbáltatásokat rótt országunkra, különös­képpen 1919-ben és ettől kezdve 1945-ig a fasizmus erősödésével egyenes arány­ban, de az 1848—49-es hősök emléke mindig tettekre sar­kalló példakép marad. A vértanú honvéd tábor­nok most avatott emléktáblá­ja hirdesse a gyöngyösi gim­názium fiataljainak és min­den hazáját szerető ifjúnak, a hazáért rendületlenül kell minden körülmények közöd helytállni. Dr. Sereg József gimn. igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents