Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-31 / 256. szám

Örömök vr : T T> , Gondok ^ A Ii B A IN í Másfél esztendővel ezelőtt, «Imikor a választók arról tár­gyaltak kis- és nagygyűlése­ken, kit küldjenek a tanács­ba, Kálban is sok kívánság elhangzott arról, mit várnak az új községi tanácstól. A megbízatások között sok min­den szerepelt, a vízellátás megoldása, utak rendbe hozá­sa, új boltokat kértek a ré­giek helyett. Az emberek va­lamennyien szebbnek akarják látni községüket, kényelme­sebben szeretnék berendezni életüket. Jókora útra valót kapott a tanács ahhoz, hogy mit tegyen a következő esztendőkben, s nem négy, de tíz esztendő programja is benne volt a javaslatokban. Amikor meg­alakult a községi tanács, szemügyre vették a „pogy- gyászt”, s megpróbálták meg­állapítani, mi a legfontosabb, milyen sorrendben kezdjék el. A vízmű mellett döntöt­tek, hiszen a legfontosabb ta­lán, hogy a régi gémeskutak helyett egészséges vizet adó kútból ihassanak az embe­rek. A községfejlesztési alap­ra hitelt vettek fel, s három­millió forintos beruházással megépítették a régi artézi kútra törpe vízmüvüket, amely 10 kilométeres vezeté­ken szállítja az iható vizet. Azaz pontosabban: pillanat­nyilag még „csak” hét kilo­méter hosszú a vízvezeték. Az újabb háromkilométeres hálózat lefektetésére jövőre kerül sor. A hét kilométer hosszú vezetéken 200 méte­renként kút van, úgy hogy 100 méternyinél nagyobb utat senkinek sem kell megtennie vízért. Sok panasz volt a régi bol­tokra. Korszerűtlenek, ela­vultak voltak, s némelyiket szükségmegoldásként se na­gyon lehetett elfogadni. _ A kenyeret meg a tejet például egy ablakon keresztül szol­gálták ki. A körzeti fogyasz­tási szövetkezetben tolmá­csolták a falu vezetői a lako­sok kérését. Másfél esztendő alatt több mint 2 millió fo­rintot költöttek a boltok kor­szerűsítésére, — új ÁBC-áru- ház, tej- és ken.vérbolt építé­sére, s most már egészen más képe van a falunak. A sza­tócsboltokat felváltották a tiszta, modem üzletek, szak­boltok. Az útépítés külön fejezet a tanács és a lakosság együtt­működésében. A „felsőbb szervek” 450 ezer forintot ad­tak a Lehel vezér útja rend­be hozására. Időszerű volt ez már nagyon, mert olyan vendégmarasztaló sár a kör­nyéken sincs mint ott. A ta­nács összehívta az érdekelte­ket, s nagyon egyszerű szá­mítással kezdték: 450 ezer fo­rintból meg lehet építeni 400 méter jó útat. De ha ehhez a pénzhez hozzáadhatják a se­gítőkészséget. az ötletességet, egy kilométernél is hosszabb lehet az az út... Most ott tartanak, hogy a lakosok annyi munkát aján­lottak fel, amennyire csak szükség lesz, nem kötötték egy vagy két naphoz csalá­donként, annyit mondtak; csak szóljanak, s már kezdhe­tik is az útépítést. A taná­csiak pedig összedugták a fe­jükéit, s most azt kutatják, hol mit lehet olcsóbban, gyorsab­ban, jobban beszerezni az út­hoz. Házhelyekre is szükség van. Az építési kedv itt is nő, és ami a fontos a cigányte­lep lakói is építkezni akar­nak. Az ő problémájukon úgy segített a tanács, hogy a már megnyitott utcák folyta­tásaként 52 házhelyet jelöltek ki. 52 ember nyújtott be la­kásépítési kérelmet a telep­ről. .. Másfél esztendő alatt több mint 5 millió forintot költöt­tek el különböző címen arra, hogy korszerűbb legyen az általános iskola, modernebb a bolt, ihatóbb a víz, járha­tóbb az út. Most már ott tar­tanak, hogy a tanács élű.-* tértől kiindulva megkezdik az utcák parkosítását, csino­sítását. Ez a napfényes oldal a köz­ség történetében. Árnyékok is vannak még. Az ötvenkét új telekkel még nem számolódik fel a cigány­telep. .. A 1. romszázutven- ezer forintért helyrehozott kultúrházban minden anyagi feltétele megvan annak, hogy újjáélesszék a kulturális munkát, de — hi..--zik egy talpraeesett, ötletes vezető, aki élethivatásának tekinti a kultúrházi munkát... És mi lesz a gimnázium sorsa. Az idén már nem indult első osz­tály, mindenki tudja, hogy megszűnik. Nincs rá szükség ilyen formában. De milyen nagy szükség lenne a helyé­ben egy szakiskolára! öt köz­ség lányainak továbbtanulá­sát, szakmunkás-képesítését lehetne megoldani egy mező- gazdasági szakiskolával, ker­tész, zöldségtermelő, barom­fitenyésztő tagozatokkal. Megoldásra vár a felüljáró építése, nem csak azért, mert az autósok réme a káli so­rompó. Naponta 1200 ember jár át a síneken... Körülbelül egy évtizede már, hogy néhányan, káliak és megyei vendégek együtt ültünk a kopottas, beázott fa­lu kis cukrászdában, s a falu jövőjéről beszélgettünk, fia­talos lendülettel. Visszagon­dolva a beszélgetésre, úgy tű­nik, az élet túlszárnyalta kép­zeletünket. — deák —1 Két év helyett 60—70 nap Ha elkészült a búvárszivattyú, az üzem területen levő próbakútban ellenőrzik. (Foto: Kiss Béla) Négy évvel e: -»lőtt még csak kombájnszín volt az Egri Gépjavító Állomás je­lenlegi dinamó-, önindító- és buvárszívattyú-javító részle­ge. Győré Imre műszaki ve­zető nem kis büszkeséggel kalauzol az új üzemrészben, ahol valóban korszerűen be­rendezett gépeken, világos javítóműhelyekben végzik a különböző alkatrészek javí­tását. Az 1600 köbméteres üzemrészben esztergagépe:, mérőműszerek, próbakutak, tekercselők között ismerke­dem a munkával. Korábban nem a profiljukhoz tartozott, ám a négy év alatt országos elismerésre tettek szert. Javul a megye ivóvízellátása Ííj kutak Gyöngyösön □ Sem kérik „kölcsön” az egri strand meleg vizét Isméi ködünk a superstattal □ Egy mérnök 5*0 ezer forintos „ajándéka” Melléküzemág — tagok — alkalmazottak Tovább javul Heves megye vízellátása, Egerben hálózat­ra „kötik” az új népkerti ku­tat s a Kerecsendi út melletti tangazdaság területéről, egy másikból a népszerű strand medencéit táplálják megfe­lelő mennyiséggel, hogy a jövőben ne kelljen ivóvíznek „kölcsön kérni” a fürdőzők- nek szánt meleg vizet. Gyöngyösön, a korábbi ideiglenes megoldás helyett véglegesen a vezetékrend­szerre kötik a négy legújabb kutat december végéig. A város „szomszédságában”, Abasáron a több mint négy­millió forintos költséggel ké­szült 10 kilométeres csőháló­zatot jelenleg próbálják: ha a műszaki követelményeket minden tekintetben kielégíti, úgy rövidesen teljesen átad­ják rendeltetésének s ezzel elvégzik a községi fejlesztés második ütemét. Gyöngyöshalászon és Boco- nádon törpe vízmű építését kezdték meg, Karácsond kap­ja a visontai külfejtés hidro- glóbusát s Detken rövidesen üzembe helyezik a megyénk­ben újdonságnak számító, el­ső 70 köbméter befogadóké­pességű superstat elnevezésű tárolótornyot. Jó hír a herédieknek: a Heves megyei Vízmű Vállalat főmérnökének, Horváth Já­nosnak mintegy 80—100 ezer forint értékű társadalmi mun­kájával elkészüli a községi ivóvízhálózat kivitelezési ter­ve. A helyi víztársulás vi­szonylag nem nagy költség­gel. megközelítőleg két és fél millió forintért napi 260 köb- íBéter teljesítőképességű víz­műhöz, korszerű superstathoz Az új gazdaságirányítási rendszernek meg­felelően az elmúlt hónapokban megnövekedeit a termelőszövetkezetek vállalkozási kedve. Ezt bizonyítják a gomba módra szaporodó melléküzemek is. Megyénk közös gazdaságai­ban mintegy háromszáz kisebb-nagyobb mel­léküzem, egység működik, a bérfűrészeléstöl kezdve a mészégetésig, ki tudja hányféle te­vékenységet folytatva. Mindenképpen hasznos ez a termelőszö­vetkezeteknek, egyrészt növeli a bevételeket, másrészt pedig folyamatos munkát biztosít a tagságnak. Bizonyos ellentmondások azonban mégis felfedezhetők a melléküzemági tevékenység­nél. Egyik — és talán a leglényegesebb — el­lentmondás, hogy a melléküzemekben elsősor­ban nem a szövetkezet tagjai, hanem alkal­mazottak dolgoznak. Van olyan termelőszövet­kezet megyénkben, ahol éppen a szélesebb kö­rű melléküzemi tevékenység hatására egy év alatt pontosan duplájára emelkedett az alkal­mazottak létszáma. De nemcsak egyes szövet­kezetekre jellemző ez, hanem többé-kevésbé általános. Az egri járás gazdaságaiban például, amíg egy év alatt ezer fővel csökkent a dol­gozó tagok száma, addig több, mint százzal növekedett az alkalmazotti létszám. A szövetkezeti vezetők ezt azzal magyaráz­zák, hogy a melléküzemekben elsősorban szakemberekre van szükség, lakatosokra, kő­művesekre, ácsokra és így tovább. A magya­rázat részben elfogadható, hiszen valóban kellenek a szakemberek. A kérdés másik ol­dala viszont úgy vetődik fel, hogy akkor mennyiben nyújt segítséget a melléküzem a tagság foglalkoztatásához. Az új termelőszövetkezeti törvény elvéből kiindulva a szövetkezetek alapszabályai rög­zítik, hogy a tagoknak hány tízórás munka­napot szükséges évente ledolgozniuk. Nyilván mindenki arra törekszik, hogy teljesítse a fel­tételeket, hiszen enélkül veszélyben van a nyugdíj, a fizetett szabadság és egyéb jutta­tások. Jó néhány szövetkezeti vezetőnek most már nem az okoz gondot, hogy kevés a mun­kaerő, hanem inkább az. hogy miképpen fog­lalkoztassa az embereket. És újra itt van a bökkenő: ha a melléküzemben zömmel alkal­mazottak dolgoznak, akkor hol foglalkoztas­sák a téli, kora tavaszi hónapokban a tagsá­got, hogy teljesítsék az emberek az alapsza­bályban rögzített munkanapokat. A szövetkezeti tagok és az alkalmazottak között részben emiatt, részben a jövedelem I különbözősége miatt sokszor kiéleződnek az j ellentétek, amely semmiképpen sincs jó ha- j fással a közös gazdaság belső életére. Az is í biztos, hogy a tagok a szövetkezet gazdái, sok j esetben mégis ők vannak hátrányban, mert j előnyösebb alkalmazottnak lenni. A kérdésekre, a problémákra nehéz egy- i értelmű választ adni. Azon talán mégis érdé- j mes elgondolkozni, hogy nem helyes egyedül a \ melléküzemek gazdaságosságát figyelembe ■ venni s elsiklani amellett, hogy segít-e meg- j oldani a tagok foglalkoztatását, vagti sem-. j K. L. | — A megrendelést főleg a Szolnoki Gépjavító Állomás­tól kapjuk, de dolgozunk az ország más üzemeinek, válla­latainak is. A mezőgazdaság­ban használatos dinamók, ön­indítók felújítását egyedül mi végezzük az országban, évente 20 ezer darabot is, — tájékoztat a műszaki vezető. A részleg 50 százaléka, mintegy 60 fő, női dolgozó. Mint megtudtuk, szeretik is a női kezeket, hiszen a teker­cselőmunkákhoz inkább erre van szükség. Jelentkező van is bőven, sajnos felvételre egyelőre nincs lehetőség. „ A négyéves üzem sokat fej­lődött, s a jövőben az élelmi­szeripar gépgyártásához szük­séges elektromos egységek gyártását is vállalják. Ez újabb felfejlődést jelent, s úgy 1970-ig 50 női munkaerő­vel gyarapodhatnak. Külön termet foglal el a búvárszivattyú-javító részleg. Itt javítják azokat a szívaty- tyúkat, amelyeket a 8 méter­nél alacsonyabb szintű vízki­vitelnél használnak. A gyár­tó cég a Diósgyőri Gépgyár, a javítók és a karbantartók pedig az egriek. Havonta 160 szivattyú kerül felújításra. Örömmel számolt be a mű­szaki vezető arról is, a koráb­bi kétéves átfutási javítási időt üzemükben 60—70 nap­ra csökkentették, amely nem mindegy a termelőszövetke­zeteknek, hiszen nem kell tartalékban 3—4 szivattyút tartaniuk. S hogy mindezekről mi a vélemény? Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy két évre előre „be vannak táblázva”. (kisM) Dr. Harrer Ferenc 1918 őszére emlékszik. Képviselő­házunk korelnöke kilencvenöt évesen szellemi erejének tel­jében idézi a kort, amely­ben, mint a főváros alpol­gármestere, később a Káro­lyi-kormány bécsi követe, majd mint a külügyminiszté­rium adminisztratív vezetője, jelentős szerepet játszott. — 1918. október 20-án ke­rültem a nagy politika for­gatagába. Az emlékezetes nap délutánján telefonhívást kap­tam, hogy este fél hét óra­kor jelenjek meg fontos megbeszélésre gróf Károlyi Mihály Egyetem utcai palo­tájában. A polgári szervez­kedés körül kifejtett működé­semtől eltekintve alig vettem részt politikai megmozdulá­sokon. Hogy az akkori meg­beszélésbe bevontak, azt köz­életi, egyéni működésemnek tulajdoníthattam, melyre nyilván régi barátom. Jászi Oszkár hívta fel a politikusok figyelmét. Harrer Ferenc elmondja, hogy a Károlyi-palotában csak három politikust talált, a többiek a képviselőházban voltak, ahol a fiumei horvát ezred fellázadása és a debre­Tanácskozás a Károlyi-palotában Dr. Harrer Ferenc visszaemlékezése ceni Gotterhalte-botrány miatt, olyan zűrzavar tá­madt, hogy Wekerle minisz­terelnök kénytelen volt le­mondani. — Rövid várakozás után Károlyi titkára értesített minket, hogy a képviselőház­ban folyó pártközi tárgyalá­sok miatt a tervezett megbe­szélést csak este fél tízkor tudjuk megtartani. A jelzett időben visszatértem a Káro­lyi-palotába, ahol a Vörös szalonban élég népes társa­ság gyűlt össze: gróf Károlyi Mihály, Hock János, gróf Batthyány Tivadar, Lovászy Márton, Jászi Oszkár, Szen­de Pál, Purjesz Lajos, Rácz Gyula, Fényes László. Gara­mi Ernő, Kunfi Zsigmond és még többen. Károlyival ak­kor ismerkedtem meg. A beszélgetés a kormány várható bukásáról és ennek következményeiről folyt. A jelenlévők az egyedüli kiutat a Károlyi vezetése alatt álló baloldali kormányban látták, maid rátértek az értekezlet tulajdonképpeni tárgyára: a Nemzeti Tanács megalakítá­sára. Egyöntetű volt a véle­mény, hogy a tanács megalakítása elkerülhetetlen. Csak abban nem tudtak meg­egyezni, hogy proklamációja azonnal megtörténjék-e, vagy bevárják a kormány megala­kítását. S hogy az alakítan­dó Nemzeti Tanács a forra­dalmi akció terére lépjen-e. Károlyi Mihály és pártjá­nak képviselői megfontolan­dónak tartották a kormány- alakítás bevárását. Károlyi ugyan megrendültén jelentet­te ki. hogy nem fél semmi­féle személyi következmény­től, de mivel a viszonyok az ö fejére zúdították a jövőért való felelősséget, szükséges­nek tartja a megfontolást. Ebben a hangulatban fo­gott neki Jászi a Nemzeti Tanácsról szóló proklamáció felolvasásához. De alighogy a felolvasást megkezdte, Ká­rolyit telefonhoz hívták. — Megtudtuk. — idézi Harrer Ferenc a történelmi pillanatot —. hogy a király kinevezte gróf Andrássy Gyu­lát közös külügyminiszterré. Ezt közölte Károlyival tele­fonon őrgróf Pallavicini György. A hír bombaként ha­tott. Andrássy kinevezését mindenki a Károlyi-komány- alakítás elé emelt gátnak te­kintette. Károlyi viszont Andrássy külügyminisztersé- ge mellett is lehetségesnek tartotta a maga kormányala­kítását olyképpen, hogy Andrássy néhány nap múlva a közös külügyminisztersé- get magyar külügyminiszter- séggel cseréli fel. A szocialisták azonban ki­jelentették, hogy ők András- syval, annak belpolitikai múltja miatt, nem vesznek részt közös kormányban. Ala­kítson Károlyi polgári kor­mányt. és ők. amíg aktuális programjuk összhangban van. készséggel támogatják. Károlyi azt válaszolta, hogy ő csak a szocialisták részvételivel hajlandó kormányt alakíta­ni. • a radikálisoknak is ugyanez volt a véleményük. A tanácskozás polgári beál­lítottságú részvevői az And- rássyval való együttműködés­re próbáltál: rávenni a szo­cialistákat, de azok hajtha­tatlanok maradtak. Károlyi már majdnem kétségbeesve kérdezte a szocialistákat, hogy ha másnap hivatja a király, most már mit felel­jen neki. Kunfi Zsigmond azt válaszolta, hogy délig, a Dártvezetőséggel való meg­beszélés után végleges vá­laszt adnak, s addig tekintse a megoldást lehetségesnek. — Ezután — folytatta Har­rer Ferenc — megindult a kabinetalakítási „játék”, míg végül a polgárt forrada­lom Károlyit miniszteri szék­be ültette. Elmondhatom, hogy mozgalmas, élmények­kel telezsúfolt idők voltaké Kilencvenöt esztendős életem legnagyobb élménye mégis az, hogy annyi hányattatás után a ma harcaiban, a szo­cialista haza felépítésében is részt vehettek. K. Gy. ißimüsiß 3 1968. október 31.. csütörtök minden utcát végigkísérő csőhálózat jut. A megvalósí- j tás után a herédiek hatvan j százaléka közkutakról, négy- , ven pedig házi vezetékről, j otthoni csapról kaphatja I majd az egészséges ivóvizet. [ (9V) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents