Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-20 / 247. szám
Bűn és betegség Az egész országot megdöbbentette az a hír, hogy a kis Blázsik után — annyira biztonságban érezte magát a bűnöző! — Bogdál ráduplázott agy másik gyermek életével. A gyilkosság indítéka és oka: a nemi ösztön természetelle- riessége. Az országos felháborodást csak növelte, hogy Bogdá! a képernyő előtt hányaveti módon, azt állította magáról, hogy az ő rokon- •izenves egyénisége miatt, ismeretlenül is első látásra követték őt ezek a serdülő fiúk. A szülők — a riporter is szék közül való — aggoda- ommal veszik kézbe az újságot, mert egyre sűrűbben olvashatnak serdülő lányokkal kapcsolatos erőszakoskodásokról, vagy olyan esetekről, amikor a Bogáéihoz hason- .óak végzetes hatást gyakorolnak fiatal fiúkra. Az aggo- lalom diktálta bennünk azt is, lógy választ kerestünk aggódásainkra a büntető-jogásznál, az ideggyógyásznál is a pedagógusnál. Valahol íbben a „szak-háromszög- Den” kell az esetek pontos liagnózisát kutatni, s különösen azt a választ, hogyan tellene az ilyen tragikus ese- eket megelőzni. Ra időben Feljelentették volna... Dr. Kamrás István, az Egri Hegyei Bíróság tanácsvezető- e több oldalról közelített a sérdéshez: Egy-egy megdöbbentő eset íallatára mindig felmerül a térdés, van-e hathatós véde- cezés az újabb áldozatok megmentésére, és a társada- om milyen mulasztást követ sl, hogy ezek a tragikus ese- ek bekövetkezhetnek. Ilyentor ugyanis minden család Esősorban a saját családtagjaira és gyermekeire gondoL A büntetőjog körében megvannak törvényes rendelke- léseink, és a tettesekkel izemben a legsúlyosabb bűn- etés kiszabható. A társada- omnak a bűnözés megelőzésre Irányuló feladata azonsán jóval előbb kezdődik. Szért kell vizsgálni a bűncse- ekmény okait és lehetősé- Jeit. Tapasztalati tény, hogy i bűnözőnél az első időben íz alkalomszerűség, a próbál- tozás, az aránylag kisebb mé- •etű és hatású cselekmény likeres elkövetése, leplezése id ösztönzést a súlyosabb íűncselekmény elkövetésére. Bogdál esetét vizsgálva Megállapíthatjuk, hogy nemi tajlamának természetellenes- lége szűkebb körben ismere- es volt. Felmerül az az ala- )os meggondolás, hogyha fel- elentették volna a már ismert kapcsolatáért — azzal s bűncselekményt követett ;I —, nem lett volna lehető- ;ége a két gyermek megölésre! Ebben az esetben mégis likább a felnőttnek a gyermekkel szembeni bestialitá- rát hangsúlyoznám. Az ösz- önös hajlamok erőszakos, gyermekek sérelmére történő kielégítését a társadalom mé- yen elítéli. Ennek a szándék- íak az előzetes tevékenysége, sevezetése, előkészülete megfelelő értelemmel felismerhe- ő. Neveléssel és felvilágosí- :ással kell megvilágítani a gyermekek előtt az idegen felnőtt „barátkozás” szándékát, ahogyan az a gyermeket larhis indokkal a lakott hely- -ől ellenőrizhetetlen helyre isalja el. Eddig a nemi tévelygések “11 en még nincs szervezett védekezési formája a társa- ialomnak. Nem könnyű, de mégis a legkézenfekvőbb megoldást a gyermekek szakszerű nevelése jelenti. A szakemberek, jogászok, orvoWegelőzni, büntetni, gyógyítani! A bíró, az ideggyógyász és a pedagógus véleménye Könyvek Párizsból rancia könyvkiállítás nyílt nbaton a Liszt Ferenc té- könyvklubban: ötszáznál d szépirodalmi művet, sszikus és modern alko- , gyermekkönyveket, mű4 Mmüsw !. október 30* vasárnap vészeti albumokat mutat be a párizsi „Odeon” cég, a baloldali szellemű franciaországi kiadók terjesztő vállalata. A budapesti Kultúra Külkereskedelmi Vállalattal közösen szervezett bemutatón az egyes könyveket megrendelhetik az érdeklődők, a kiállítási példányok pedig a helyszínen megvásárolhatók, miután egy hét múlva bezárul a kiállttá» ___ __ A megoldás az lenne, ha az állami szervek — beleértve a börtönt is! — és a megfelelő orvosi szervek, mind a megelőzés, mind a javító-nevelő és gyógyító munkában szorosabban együttműködnének. A társadalom pedig vegye azt a fáradságot és adott esetben értesítse a megfelelő orvosi szerveiket. Drákói szigorral sok, nevelők, ifjúsági vezetők összehangolt tapasztalataikkal a szülők segítségére siethetnek. A családi kör közölheti — kell is, hogy közölje — a gyermekkel az önvédelmükhöz és a nemi öntudatosságukhoz szükséges és egyre nélkülözhetetlenebb ismereteket. A felvilágosítás módja és formája gyermekenként változik, a gyermek fejlettsége, érzékenysége és értelmi érettsége szerint. A család mellett nem kisebb az iskola feladata sem. Egyéni véleményem, hogy az általános iskolai koedukáció fenntartása mellett a 14—18 éves gyermekek oktatását nem szerint elkülönítve, eredményesebben biztosíthatnánk. A nevelés során pedig mindenképpen biztosítanunk kell, ha másutt nem, az ifjúsági szervezetben, az osztályfőnöki órán, a gyermekeknek nem szerint elkülönített nevelését. A bűncselekmények elleni társadalmi védekezés még egy gondolatot vet fel. Már a gyerekkorban is ismerkedjenek meg a fiúk, lányok a közösségi élet összefüggő és olykor bonyolúlttá váló kérdéseivel is. Így maguk a fiatalok is igényelni fogják a társadalom védelmét és bizalommal lesznek a felnőttek iránt, a közösségtől kapható védelemmel kapcsolatban. Nemcsak orvosi esetek ezek Dr. Könyves Kolonics László, ideggyógyász főorvos egészen más szemszögből vizsgálja ugyanezt a kérdést: — Vannak olyanok, akik nem számítanak elmebetegeknek — ezek alkotják a bűnözők egy csoportját, — akiknél a gondos orvosi vizsgálat megállapíthatja az erkölcsi érzék nagymérvű csökkenését és az erkölcsi kritikai ítélet hiányát. Ezek éppen azért veszélyesek, mert orvosi vagy gyógyszeres beavatkozással nem változtathatók meg. A legritkább esetben kerülnek ideggyógyászati kezelés alá. Ezek megjavításának a kérdése a javító-nevelő munka és nem gyógyszerkérdés. Az erkölcsi defektusokat a környezet csak részben magyarázza. Ezek a bűnözők állandó veszélyt jelentenek, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a visszaesők nem javulnak. Véleményem az, hogy a j nemi ösztönélet zavaraiban szenvedőknél már inkább beszélhetünk elsődleges orvosi prob’émáról. Ezeken hosszas gyógyszeres és lelki kezeléssel lehet segíteni. Mi, orvosok, ezeket betegeknek tartjuk, valóban veszélyt is jelentenek a társadalomra. A nemi ösztönélet zavaraiban szenvedők cselekményéit elsősorban a társadalom észlelheti és észleli, mert ezek a betegek a legritkább esetben fordulnak az orvoshoz, sőt, inkább leplezik cselekedeteiket, mert tisztában vannak azzal, hogy a társadalom elítéli őket és tetteiket. Antal József né, gyakorló pedagógus a két szakembernél is rövidebbem és radikálisabban fogalmaz: Mint szülőt is. felháborít a Bogdál által elkövetett két súlyos bűntett. Itt a törvény teljes szigorával le kell sújtani a bűnösre. S az országos megdöbbenést kiváltó eset mellett, Heves megyében is egyre újabb és újabb adatok merülnek fel, hogy fiatal fiúk és lányok áldozatul esnek ezeknek a bűnözőknek. Mint történél emtanár- nak is. eszembe jut a példa: a tolvajok elszaporodása miatt, a legszigorúbb büntetést szabatta ki bíráival László király. Ezek ellen a bűnözők ellen is fel kell használni a törvény tejes szigorát. Ügy gondolom, ha mindig a bűnös javára mérlegelőik a felsorakoztatható érveket a büntetés kiszabásánál, akkor humanizmusunk téved: ilyen esetekben kettőzött figyelemmel kell szem előtt tartanunk a társadalom érdekét. Ezt az érdeket most nyilvánvalóan hangsúlyozza az az országos visszhang és aggodalom, amely a kétszeres gyermekgyilkos bűnöző több hónapos „karrierjét” kísérte. Ügy gondoljuk, hogy ez utóbbi véleményhez — annak őszinte szülői és pedagógusi igazságához — nem kell kommentár! (farkas) a népesedési problémákról Tizedik évfolyamába lépett a „Demográfia”, a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottsága és a Magyar Központi Statisztikai Hivatal népességtudományi folyóirata, amely egyben a szocialista országokban elsőként megjelent demokráfiai folyóirat. Az évforduló alkalmával számos magyar és külföldi demográfus küldött tanulmányt a lap számára. A külföldi tanulmányokból szerkesztette Sza- bady Egon a 420 oldalon megjelent, „A világ demográfusai a népesedési problémákról” c. tanulmánygyűjteményt. A szerzők a világ minden olyan országát képviselik, ahol jelentős demográfiai kutató munka folyik, így többek között tanulmányt küldtek szovjet, csehszlovák, lengyel, jugoszláv, amerikai, angol, francia, olasz, belga, svéd, izraeli, arab és dél-amerikai szerzők, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetében dolgozó demográfusok. A gyűjtemény bemutatja a legújabb kutatásokat és tudományos eredményeket, áttekintést ad a népességtudomány helyzetéről, a kutatások központi kérdéseiről és a legújabb kutatási módszerekről. Ezek között foglalkozik a születésszabályozás, a termékenység összefüggésével, a gazdasági és társadalmi fejlődéssel, valamint a népmozgalmi helyzettel. fl világ demográfosai — Jenő, fe jó ég, 39.5! — Semmi baj, ez csak olimpiai láz. ★ Rémes álmom volt. Ott feküdtem a szőnyegen, aztán jött egy 135 kilós súly, megállt felettem, összpontosított, leguggolt, fogást keresett rajtam, s miután csiklandós vagyok, éppen akkor kaptam vigyorgógörcsöt, amikor a súly felkapott. Egyből eldobott. Kiestem. + Van abban valami megfoghatatlanul tiszteletreméltó és meghökkentően értelmetlen valami, hogy négy éven keresztül, majd ezerötszáz napon át 9.9 másodpercre készüljön valaki. ★ Nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel? Akkor miért nem vittek ki engem az olimpiára: bizonyisten részt vettem volna. ★ — Megőrülök! — panaszkodott egy ismerősöm. — Állandóan csak altatóval tudtam, elaludni, olyan kegyetlenül rossz alvó vagyok ... Most meg leülök a televízió elé és tizenegy óra előtt már alszom. (—ó) LASSÚ JÄRAT (Zsoldos Sándor rajza) A Himnusz kézirata - Ady fejfája József Attila írógépe irodalmi múseum a Károlyi palotában l.M;-:4 ■■■: : ■# • • A József Attila-kiállítás részlete. Jobb oldalt a költő írógépe. (Berekméry Zoltán felvétele) A Károlyi-kert öreg vad- gesztepyefái talán még látták Vörösmarty Mihályt befordulni abba a kecses barokk palotába, melyben egy jeles magyar literary gentleman, Bártfay László irodalmi szalonja csalogatta együvé a reformkori Pest—Buda íróit, irodalmárait. Aztán megfordult a század, és ugyanez a palota sokszorosan átalakítva és kiegészítve Károlyi Mihálynak szolgált lakásul. Falai közt készülődött néhány lelkes hazafi a Habsburg-monarchia megdöntésére. Ez a nagy múltú palota ad szállást az első magyar irodalmi múzeumnak, mely Petőfi Sándor nevét viseli. Nemcsak azért, mert ő a határainkon túl is legismertebb nagy költőnk, hanem azért is mert a múzeum gyűjteményének magva a Petőfi Társaság és az 1909-ben létesített Petőfi Ház anyaga, ó Petőfi Házban fennállása óta láthatott a magvar közönség Petőfi- és Jókai-kiállíAz ötvenes években a Petőfi—Jókai anyag kiegészült Ady. Móricz és József Attila irodalmi hagyatékával és a Petőfi-kiállítás mellett az ő munkásságukat illusztráló, kiállítás is megnyílt. Azóta állandóan gyarapszik a múzeum és ma már mindjobban meggyökerezett a köztudatban. hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar irodalom legméltóbb hajléka. A meglévő értékes kéziratkincs napról napra növekszik. Ma már egyre gyakoribb, hogy teljes írói hagyatékokat maguk az írók vagy örököseik jutattnak el a múzeumnak, mert ez az egyedül megnyugtató módja annak, hogy a becses hagyaték ne kallódjon szét. Legutóbb Nagy Lajos és Bálint György 1 agyatékával gazdagodott a múzeum kéziratgyűjteménye. Mióta az intézmény külföldön is ismertté vált. azóta a világ minden tájáról érkeznek kéziratok, relikviák és egyéb becses dokumentumok a Magyarok Világszövetségén keresztül vagy pedig közvetlenül. A kéziratokon kívül jelentős írói fényképgyűjteménye is van a múzeumnak. Ide kerülnek mindazok a régi fényképek. melyek tulajdonosaik birtokában csak fakuló családi vagy baráti emléket őriznek, az irodalmi múzeumban azonban a legbecsesebb hagyományok felidézőivé válnak. Nemcsak kézirataikat és fényképeiket, hanem emlékeiket is egyre többen adják át a múzeumnak az elszállt idők tanúi. Újabban ugyanis lelkes kollektíva gyűjti a Petőfi Irodalmi Múzeumban az irodalmi emlékezéseket. írók. költők, emlékezek hangját rögzítve magnetofonszalagra. Így a modem technika segítségéve! az irodalomtörténet része lesz az a töméntelen adat és élmény, amely eddig a kortársak emlékezetével a semmibe foszlott. Az életre keltett múlt mozgalmas képe fogad bennünket a múzeum kiállítási termeiben, ahol már áll a reformkori kiállítás, mely Köl- cseytől Aranyig viszi végig a látogatót a magyar irodalom útján. A legközelebbi években megvalósul az az impozáns terv, hogy a múzeum összes termein átfutó egyetlen nagy kiállítás mutassa be az egész magyar irodalom fejlődését a kezdetektől napjainkig. A magyar irodalomtörténetnek egy ilyen átfogó vizuális bemutatása felbecsülhetetlen szolgálatot tesz az iskolai oktatásnak és a népművelésnek: A Petőfi Múzeumhoz hasonlóan nagyszabású központi irodalmi múzeum világszerte kevés van. A legtöbb országban csak íród emlékházak őrzik egy-egy nagy író emlékét. Emlékházak Magyarországon is szép számmal vannak: mind a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában. Ilyen többek közt az esztergomi Babits- ház. a kiskőrösi Petőfi-ház, a balatonfüredi Jókai-viBa, a tiszacsécsei Móricz-ház, a balatonszárszói József Attila Emlékmúzeum vagy a budapesti Gát utcában a József Attila Lakásmúzeum. Az emlékházaknak és a központi kiállításnak más-más a funkciója, Azt a hangulatot, melyet az emlékházak őriznek, a központi kiállítás sohasem tudja felidézni. Csehov moszkvai lakásának névtábláját vagy Victor Hugo szobájából nyíló kiállítást bizony nagyon nehéz elfelejteni. De aki a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Himnusz kéziratát. Perczel Etelka korabeli képét, az első szabad sajtót, a Pilvax kávéház közvélemény-asztalát. Ady fei- fáját vagy József Attila írógépét látja, azt is óhatatlanul megejti a magyar irodalom géniuszának varázsa. íme. egy múezum, mely nem temető, hanem a halott anyag életrekeltőie. mely az irodalmi hagyományt élő irodalmunkba és kultúránkba oltja* (V. El)
