Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

t Szovjet—csehszlovák szerződés jy agy fontosságú nemzetközi okmányt iktatott tör­1 * vénybe a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége, valamint a Csehszlovák Nemzetgyűlés. A prágai szerződés értelmében a szovjet alakulatok többségét, va­lamint a bolgár, magyar, NDK-beli és lengyel csapatokat két hónap alatt, szakaszosan és fokozatosan kivonják Csehszlovákia területéről. A kétoldalú szovjet—csehszlo­vák megállapodás alapján a szovjet csapatok egy része ideiglenesen továbbra is Csehszlovákiában állomásozik majd. A két ország egyezménye részletesen szabályozza ennek gyakorlati vonatkozásait, technikai részleteit s ki­mondja: „A szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai je­lenléte nem sérti az ország szuverenitását. A szovjet csa­patok nem avatkoznak be a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság belügyeibe". A hatályba lépett szerződés tehát új módon rendezte a Szovjetunió és Csehszlovákia, illetve a hat szocialista ország kapcsolatait és megveti a további kibontakozás alapjait. Cernik, csehszlovák miniszterelnök a szerződés parlamenti vitájában erről igy nyilatkozott: „E szerződés a szocialista országok közötti kapcsolatok normalizálásá­nak és az együttműködésnek fontos eszközévé válik". De ezen a fontos tényen túlmenően kihalással lesz egész föld­részünk békéjére és biztonságára. Sohasem felejthetjük el. hogy Csehszlovákia nyugati határai egyúttal a szocialista közösség nyugati határait is jelentik, a két ellentétes ka­tonai és politikai szövetség választóvonalát, biztonságuk garantálása tehát valamennyi szocialista ország alapvető érdeke. Amíg a világban olyan bonyolultak és veszélyesek az ellentétek, amíg az imperializmus katonai tömbjei a békét fenyegetik, a szocialista országok a maguk belső fejlődése mellett, kénytelenek a helyzet súlyának megfelelően fog­lalkozni a nemzetközi viszonyokkal is. A második világ­háborút követően köztudomásúlag új helyzet, új erővi­szonyok alakultak ki földrészünkön. Lényegesen megerő­södtek a béke és a szocializmus pozíciói. Az Egyesült Ál­lamok viszont életre hívta, s azóta is erősíti az agresszió Atlanti Szövetséget. Nyugat-Európát amerikai katonai bá­zisok, atomtámaszpontok hálózzák be, harmincöt percen­ként repül át felette egy-egy hidrogénbombákkal is ellá­tott — B—52-es repülőőrjárat. Amerikai ösztönzéssel fel­élesztették a német militarizmust, s a Bundeswehr, a nyu­gatnémet hadsereg ma már jelentős erőt képvisel. Az NSZK-ban elburjánzottak a revansista. neofasiszta irány­zatok, s Kiesinger kancellár nyíltan kijelentette: az euró­pai status quo (az adott helyzet) nem felel meg Bonn ér­dekeinek. /§ szocialista országok mindennek ellensúlyozására alakították meg varsói védelmi szerződésüket. Közben több ízben — legutóbb az ENSZ-közgyűlés általá­nos vitájában — átfogó javaslatokat tettek az európai biz­tonság rendezésére, a katonai szövetségek kölcsönös fel­oszlatására, leszerelési intézkedésekre. Amíg nem szület­nek olyan eredmények, amelyek garantálják biztonságun­kat, könnyelműség lenne egyoldalúan letenni a fegyvert Ellenkezőleg: a történelmi tapasztalatok és a józan ész parancsa, hogy erösitsük a szocialista országok védelmi képességét, biztosítsuk határaikat. Nem titok, hogy az imperialista körök nagy reménye­ket fűztek a csehszlovák fejleményekhez. A sokat emle­getett globális stratégia számos rétegből tevődik össze. Vietnamban agresszív háborút folytat az Egyesült Álla­mok. A harmadik világban súlyos provokációkat, reakciós pucesokat szervez, amelyek egyes válságterületeken helyi háborúkba torkollottak, Az európai erőviszonyok ugyan visszatartják Washingtont a közvetlen kalandoktól, de cél­ja a feszültség fokozása, a szocialista front gyengítése, végső soron kontinensünk egyensúlyának megbontása. Ez volt a céljuk Csehszlovákiában is. A szocialista országok internacionalista kötelességüknek tettek tehát eleget ak­kor, amikor katonai lépésükkel megelőzték egy ellenfor­radalmi fordulat lehetőségét. Természetes tehát, hogy minden jő szándékú, realitás­érzékkel rendelkező ember üdvözli a fontos megállapo­dást. Nyilván lesz másfajta visszhang is. „A szocializmus ellenségei háborogni fognak, és megpróbálják majd kifor­gatni szerződésünk tartalmát, megpróbálják élezni a nem­zetközi feszültséget — figyelmeztetett jó előre Koszigin szovjet miniszterelnök. — A csehszlovák—szovjet barát­ságot rossz szemmel néző erők semmit sem szeretnének inkább, mint válaszfalat emelni, bizalmatlanságot szítani népeink között. Mást nem is várhatunk tőlük. Ezzel a tö­rekvéssel azonban szembe kell helyeznünk egységünket, amely szilárd, mivel közös osztályérdekekből, s a szocia­lizmus és a kommunizmus felépítésére irányuló azonos céljainkból fakad". A mérleg tehát nem rossz. Ha egyszer barátaink örülnek és ellenfeleink háborognak, akkor elé­gedettek lehetünk a szerződéssel (K. S.) Kozmosz 248. MOSZKVA: Szombaton a Szovjetunió­ban Fold körül! pályára jut­tatták a Kozmosz 248. jelzésű mesterséges holdat, hogy tu­dományos műszerei segítsé­gével folytassák a szovjet űr­kutatási program megvalósí­tását. A szputnyik rátért pályájá­ra. Kezdeti keringést ideje 04,8 perc. A Föld felületétől számított legnagyobb eltávo­lodása 551 kilométer, legki­sebb eltávolodása 490 kilomé­ter. Pályájának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 62,3 fok. A szputnyik berendezése kifogástalanul működik. A földi koordinációs számító- központban feldolgozzák a beérkező adatokat. NEW YORKi A New York-i városi rend­őrség szombaton „csináld las­san” mozgalmat kezdett bér­emelési követelések alátá­masztására. A város 22 000 rendőrének 20 százaléka bete­get jelentett és a szolgálat­ban levők nem adják ki a parkirozási jegyeket és nem végeznek el más kisebb fel­adatokat sem. MOSZKVA: A Szovjetszkaja Rosszija szombati számában interjút közöl Bíró József külkereske­delmi miniszterrel, aki a Szovjetunió és Magyarország közötti külkereskedelmi kap­csolatok jellegéről, a gazda­sági együttműködés perspek­tíváidról ) nyilatkozott a lap­nak. BELGRAD: Katzenbach amerikai kül­ügyminiszter-helyettes ju­goszláviai látogatását befe­jezve szombaton Belgrádból hazaindult. Katzenbach pén­teken másfél órás megbeszé­lést folytatott Tito elnökkel. TOKIÓ: A Selepin vezetésével Ja­pánban tartózkodott szovjet szakszervezeti küldöttség szombaton hazautazott To­kióból. RÓMA: Az 1966-os árvíz által el­pusztított műemlékek menté­sére Firenzébe érkezett a lengyel restaurátorok egy újabb — immáron a harma­dik — csoportja. LONDON: A londoni Paris-Pullman moziban nagy sikerrel vetítik Szabó István ,,Apa” című filmjét. Csaknem minden londoni lap filmkritikusa lel­kesen dicséri a magyar al­kotást. Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme után a Heves me­gyei dolgozók fokozottabb figyelemmel fordultak az oroszországi események fe­lé. Főleg a szegény­parasztság az, amelyben a szocialista forradalomról szó­ló hírek a békevágyon túl- menőleg életre keltették a nemzedékeken át szunnyadó föld utáni vágyat is. Hogy ez a hangulat milyen erős volt, és milyen mértékben terjedt el, arról írásos feljegyzéseink nincsenek, de következtetni tudunk abból a tényből, hogy az Egri Újság 1917. novem­ber 21-i száma arról adott hírt, hogy „a város lakossá­ga, különösen a földművesek, gyűléseket akarnak tartani, ahol meg akarják tudni a há­ború jelenlegi állását és a bé­kekilátásokat”. Ezeket az elő­adásokat csaknem kivétel nélkül a „hóstyákon” tartot­ták meg, s így azon döntően szegény- és középparasztok vettek részt. De a szegénypa­rasztság elégedetlenségére és forradalmasodására követ­keztethetünk abból a tényből is, hogy 1918 januárjában — az aratási szerződéskötések szokásos időpontjában — a munkások még viszonylag kedvező feltételek mellett sem voltak hajlandók a szer­ződést megkötni, sőt ahol már szóbeli megállapodás létre­jött, azt is visszavonták. Pedig az egri sajtó is elkö­vetett mindent, hogy az oroszországi forradalmi ese­ményeket elhallgatással, kö­dösítéssel és tudatos ferdítés­sel a lehető legkedvezőtle­nebb színben tüntesse fel. Hol bolsevikokról, hol szov­jetekről, hol maximalistákról beszélt teljesen azonos érte­lemben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomról először az Egri Újság novem­ber 9-i száma adott hírt ilyen címmel: „Pétervárott győzött az ellenforradalom”. A cikk­ben viszont kifejtette, hogy a maximalisták” kezébe ke­rült a hatalom. Az újság kö­vetkező számában már ismer­tette a munkás- és katonata­nácsok dekrétumát, de csak a békéről szóló részt. A dek­rétum többi pontját igyekez­tek elhallgatni a nép előtt. E szám vezércikkében viszont kénytelen volt elismerni, hogy az újabb orosz forradalom közelebb hozta a békét. A fiatal szovjet állam őszinte békevágyából egészen más következtetést vont le a magyar kormány. Csak azt látták, hogy a szovjet kor­mány szemben áll az antant­tal, és békét akar, mert gyen­ge. Még egy utolsó erőfeszí­tést akartak tenni, hogy a rabló háborút imperialista békével fejezhessék be. Meg­hirdették a hetedik, majd «»EßT szobor lelépett n talapzatáról...'* Nász a földi paradicsomban Magyar felszólalások az EMSZ*ben NEW YORK: Az ENSZ-közgyűlés 23. ülésszakán a közgyűlés embe­ri jogok bizottságában meg­kezdődött az általános vita a szociális fejlődésről szóló nyi­latkozat-tervezet felett. Ha­zánk képviseletében felszó­lalt Vass Miklós. A közgyűlés gyarmati bi­zottságának Dél-rhodesiáról folyó vitájában felszólalt Keszthelyi Tibor, a magyar küldöttség tagja. A magyar delegátus követelte, hogy az ENSZ határozatában név sze­rint ítélje el azokat az orszá­gokat. amelyek közvetett vagy közvetlen támogatásukkal hozzájárulnak a dél-rhodesiai fajüldöző rendszer fenntartá­sához. 2 Mwísií ®6S, október 20., vasárnap LEFKAS-SZIGETE: A Jón-tengerben, a görög partok előtt fekvő Skorpios szigetén, amelyet a nyugati újságírók földi paradicsom­nak neveznek, az utolsó elő­BÉCS: Az osztrák hatóságok a közelmúltban letartóztatták Van Dooren belga háborús bűnöst, akit hazájában 23 év­vel ezelőtt, gyilkosságért ha­lálra ítélt a katonai bíróság. Van Dooren 1945 óta béké­sen élt, álnéven Bad Hof- gasteinben, egy 1940-ben meghalt honfitársa papírjai­val. Ezen vesztett végül is rajta: amikor az osztrák ha­tóságok egy ízben felülvizs­gálták a külföldieket« yart készületek folynak Jaqueline Kennedynek, az 1963-ban meggyilkolt Kennedy elnök özvegyének Aristoteles Sok­rates Onassis multimilliomos hajózási vállalkozóval köten­Dooren új útlevelet kért a bécsi belga nagykövetségen. Nem számolt azzal, hogy be­nyújtott okmányait gondosan felülvizsgálják, s így fény derül a hamis papírokra, majd rövidesen arra is: a kies osztrák üdülőhelyen élő asz­talos nem más, mint a hábo­rú óta körözött fasiszta, akit annak idején 25-rendbeli gyilkosságért ítéltek el. Van Doorent hamarosan kiadják 8 belga hatóságoknak, dó házasságára. A 62 éves vőlegény magántulajdonát képező szigetecske kápolná­ja újonnan kifestve és feldí­szítve várja, hogy falai között elhangozzék a „boldogító igen”. A szertartás időpont­ját nem közölték, de a Skor- piostól másfél kilométerre el­terülő Lefkas szigetének part­jain nyüzsgő, a házasságkö­tés színhelyéről Onassis által kitiltott nagy teljesítményű te- leobjektívekkel és látcsövek­kel felfegyverzett újságírók és fotóriporterek véleménye szerint, vasárnap kötik meg a frigyet. Az amerikai lapok általá­ban csalódással írnak „a nemzet özvegyének” új há­zasságáról. A New York Daily News szombati számá­ban ezt írja Jacquelinről: „Egy szobor lelépett talapza­táról és hirtelen túlságosan is hússá és vérré lett,.,« Fasiszta gyilkos — idegen papírokkal Dr. Kagy József s Magyar prológ Az orohz forradalmak hatása Heves megyében 11. nyolcadik hadikölcsönt, s ál­talános rekvirálási hullám vette kezdetét. 1917 őszén még csak búzát, lisztet és más gabonafélét rekviráltak, de 1918 elején már megkezd­ték a vágómarha, sertések, sót a zöldségfélék rekvirálá- sá't is. Ugyanakkor az orosz front­ról kezdtek hazaszállingózni főleg sebesült katonák, akik hozták az első konkrét híre­ket az orosz forradalmi ese­ményekről. Később, a breszt- litovszki béke megkötése után orosz hadifogságban volt ka­tonák is jöttek haza, olyanok, akik szemtanúi, esetleg rész­vevői voltak a szocialista for­radalomnak. A magyar ural­kodó osztály egyelőre még nem látta a veszélyt, s úgy gondolta, hogy a belső front egységes, a munkásosztály ré­széről megmutatkozó mozgal­makat viszont némi béreme­léssel és a bevált választójo­gi trükkök segítségével el le­het simítani. ezért engedte en meg magának az Egri Újság is, hogy béké­ről beszélve, 1917 végén némileg elismerően nyilat­kozzék az orosz forradalom­ról. „A béke szivárványát festették vérzivataros égbol­tunkra — írta a lap — Lenin és Trockij az igazi Oroszor­szágnak e két hatalmas elmé­jű vezetője, azzal a szikra- távirattal, melyet a központi hatalmakhoz intéztek, s amelyben az orosz kormány a hadviselő államok kormá­nyainak és népeinek azt ja­vasolja, hogy rövid időn belül kezdjék meg a tárgyalásokat a fegyverszünet és a béke dolgában.” A lap egy későbbi számában, a fegyverszüneti tárgyalások megindulása után így írta le az orosz frontot: „Ma az orosz front megle­hetősen üres. Az orosz pa­rasztok a pétervári földosztó hírekre hazarándultak gya- lögszerrel. Nem akarnak le­késni a földreformról.” „Mennyi változás pár nap alatt. A jámbor muzsik megy haza földet osztani. Otromba csizmáival talpal a megráz­kódott orosz föld hátán, és az árván maradt lövészárkok várják a karácsonyt, a bé­két.” Igen, az orosz muzsikok számára véget ért az imperi­alista háború, s mentek ha­za, hogy most már saját el­lenségükkel is leszámolva, át­vegyék jogos örökségüket. A Hatvan és Vidéke című polgári radikális lap 1918. ja­nuár 6-i száma még tovább ment az elismerésben, és „Lenin” címmel hozott ve­zércikket. A cikkíró általá­ban békehangulatról írt, s ki­emelte, hogy a békét csak új ember teremtheti meg, olyan, aki nincs exponálva a hábo­rúban. „Mi — írta a cikkíró — Leninben látjuk ezt az új embert. A rettenetes erejű orosz forradalom robbantotta ki a semmiségből, a szibériai bányákból és a hatalmas orosz pusztaságokból azt a hatalmas tűzet, amely most eggyéforrott Lenin személyé­ben. Nem tudunk Leninről semmi különöset, de azt lát­juk, hogy egész ember. Ha tö­rekvése ma még nem vezetett célhoz, ma még nem is ter­jeszti ki áldó kezét az egész világra a béke, akkor is meg­indította azt a lavinát, amely ki tudja, merre fut, ki tudja, hol áll meg.” 1918 elején azonban kitűnt, hogy a belső front korántsem olyan erős, mint ahogy azt az uralkodó osztály szerette vol­na. A béketárgyalások elhú­zódása elleni tiltakozásul ja­nuár 18-án sztrájkhullám kezdődött az országban, s ez három nap alatt több mint félmillió embert mozgatott meg. Ez éreztette hatását Egerben is. Megbénult a vas­úti közlekedés, viszont meg­élénkült a helybeli munkás­ság mozgalma. . . burzsoázia is Az egri kezdte most már belátni, hogy helytelenül cse­lekedett, amikor — ha cse­kély mértékben is — elisme­rését fejezte ki az orosz for­radalom iránt. Megváltoztat­ták tehát eddigi módszerüket, s rágalmak özönét zúdították az orosz nép nagyszerű for­radalmára. Napirenden ad­tak ki hírt 10—20 ezer ember kivégzéséről, beszéltettek — név és cím nélkül — orosz fogságból hazatért katonákat, akik ugyancsak hasonló vé* rengzésről számoltak be, s beszélgetésük végén megálla­pították: „A mi szabadságunk mégiscsak sokkal szebb, mint az oroszoké, ahol sem az em­berélet, sem a magántulajdon nincs biztonságban”. Ez az, ami különösen fájt az egri hadimilliomosoknak és más tőkéseknek: a magántulajdon megsértése. Ezért támadta az Egri Újság is 1918. február 21-1 számában oly nagy hév­vel a bolsevikokat. „Oroszor­szágot a bolsevikizmus telje­sen szétszakította, szétszórta — írta a lap. — Azt kellett volna hinnünk, hogy a leg­szélsőbb szocialisták világbol­dogító tanai a legnagyobb megnyugvást, rendet és bé­két fognak hozni Oroszor­szágnak. S ehelyett anarchia, felfordulás, személyi és va- gyonbizonytalanság, polgár- háború, utcai harcok, tömeg­gyilkosságok és pogromok jöttek a nyomába.” Mindez azonban nem riasz­totta el a dolgozókat a forra­dalomtól. „A forradalmi helyzet adva van Európában” — állapította meg Lenin már 1917 elején. Forradalmi hely­zet volt kialakulóban Ma­gyarországon is, ezt nem le­hetett meggátolni többé sem szólamokkal, sem sortüzek- kel. A gazdasági csőd, a bel­politikai feszültség és katonai sikertelenségek izzóvá tették a dolgozók hangulatát, az esztelen vérpazarlás pedig folyt tovább. A nép valódi hangulatát nem a kormánypárti lapok, hanem egyre jobban az orosz fogságból hazatért katonák mutatták meg. Az erdőtelki jegyző már 1918 májusában feljelentett egy katonát, mi­vel az irodájában megjelen­ve, „olyan kiiakadást rögtön­zött, mely megvilágítá az ő bolsevista lelkiállapotét és egész eszmevilágát”. Egy má­sik jegyző is megjegyezte je­lentésében, hogy a forradal­mi helyzet kialakulását „nagyban elősegítették az Oroszországból hazatért hadi­foglyok. kik a bolsevizmus- nak szemtanúi voltak, s igye­keztek azt Magyarországon is meghonosítani”. Az egyik tanító pedig egye­nesen arról írt, hogy mikor találkozott egy Oroszország­ból hazatért fiatalemberrel és megkérdezte tőle, mit hozott onnan, azt felelte: „Egy kis orosz gőzt”. A nép már halá­losan unta a katonáskodást, és ahogy lehetett, szabotálta is a bevonulást, vagy a sza­badságról való visszatérést. Egyik gyöngyössolymo3i je­lentés beszámolt arról, hogy 1918 nyarától már tömegesen szöktek a községbeli és kör­nyező községek katonái a be­vonulástól. Ha keresték őket, nem jelentkeztek, hanem „el- oldalogtak, s az erdőség csak úgy hemzsegett a kóborlók­tól”. A legszélesebb dolgozó tö­megek hangulatának adott kifejezést a Hatvan és Vidé­ke, amikor így írt 1918. má­jus 26-i számában: „Az orosz nép nagyszerű példát muta­tott a világ összes nemzeté­nek, ahol határtalan autokra- tizmus és abszolutizmus ural­kodott, ott ma a népbiztosok tanácsa dönt élet és halál felett. Ez az a nép, amely a legabszolutabb monarchiából a legszabadabb népállamot megalkotta, megmutatta, ho­gyan lehet egy merész vágás­sal keresztülvágni a háború gordiuszi csomóját.” . „ . „ teljes lett 1918 oszere a csőd. a néptömegek elégedetlensége végsőkig fokozódott, az em­berekben ott izzó elégedet­lenséget állandóan szította e Nagy Októberi Szocialista Forradalom vihara. Állandó­sultak a munkásmegmozdulá­sok, tüntetések, zendülések törtek ki a katonaság sorai­ban, és végül október 31-én győzött a polgári demokrati­kus forradalom, s Károly* Mihály vezetésével a Nemzf ti Tanács kezébe vette a hi- tál mat.

Next

/
Thumbnails
Contents