Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-19 / 246. szám
Téget ért az országgyűlés ülésszaka Or. Vagy József: (Tolfftatds ez 1. oldalról) «ábbi emeléséhez vezet. Ezért mindkettővé egyetértek, elfogadom és a tisztét országgyűlésnek elfogadásra javaslom. Crazdaságosság és kényelem Dr. Csanádi György válaszát nagy érdeklődéssel figyelte az országgyűlés. A miniszter helyt adott több módosító javaslatnak és észrevételnek, néhánnyal pedig vitába bocsátkozott Megnyugtatta a képviselőket, hogy a Kovács Antal által emelkedett „rang” az új intézkedésekkel csak növekedhet Arra is Ígéretet tett, hogy az átszervezéssel érintett vasutas dolgozókkal a legmesz- szebbmenő emberséggel foglalkoznak majd. A forgalom átterelésére pedig csak ott és akkor kerül sor, ahol és amikor annak feltételei teljességgel megoldottak. Egyetértett a miniszter azzal is, hogy a fő kérdés a továbbiakban a közutak állapota és ismertette a tárca alapos és kidolgozott terveit az úthálózat korsábrűsítésére. Befejezésül szólt a korszerűsítéssel és átszervezéssel kapcsolatban említett 12 esztendős időtartamról is. Ezt úgy kell érteni, mondta, hogyha gazdasági helyzetünk megengedi, akkor rövidebb, ha nem, ajkkor hosszabb idő alatt oldjuk meg ezeket a feladatokat. Az ütemet minden bizonnyal az úthálózat kiépítése szabja meg. A nagy tetszéssel fogadott válasz után még Nemeslaki Tivadar, a javaslatok előadója ismertette az együttes bizottságok állásfoglalását ez elhangzott módosító javaslatokra, majd az országgyűlés a jóváhagyott javaslatokkal egyetemben egyhangúlag elfogadta az új vasúttörvényt és közlekedéspolitikánk széles körben megtárgyalt tervezetét A KIEB elnökének előterjesztése Ezután került sor a népi ellenőrzésről szóló törvény- javaslat megtárgyalására, dr. Dabronaki Gyula államtitkárnak, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének előterjesztése alapján. Az államtitkár ismertette a törvényjavaslat figyelemre méltó, új vonásait. Ezek szerint a népi ellenőrzési bizottságokat a jövőben a tanácsok ugyanúgy 4 évre válasjztják, mint a tanácstagokat, illetőleg az országgyűlési képviselőket; kiterjed a javaslat az ellenőrzési bizottságok be számolási kötelezettségeire, valamint a KNEB azon feladatára, hogy a reformmal összefüggésben előkészítse az ellenőrzési hatáskörök tervezetét. Általában a törvényjavaslat minden vonatkozásban azoknak az új igényeknek kíván eleget tenni, amelyeket a gazdálkodás reformja igényel. Felhasználta az alkalmat Dabronaki államtitkár arra is, hogy tájékoztassa az országgyűlést arról a rendkívül kiterjedt munkáról, amelyet megszervezése óta. végzett a népi ellenőrzés. A vizsgálati munka, mint a rövid felsorolásból is kiderült, a népgazdaságnak és mondhatni, a társadalmi életnek szinte minden területét érintette, így a gazdálkodást, ezen be- lü az ellátás, és a szolgáltatások helyzetét, a szociális juttatásokat és természetesen a társadalmi tulajdon védelmét. Ezután Bartha János, a javaslat előadója körvonalazta, miként kapcsolódik a népi ellenőrzés munkájának új szabályozása a közélet növekvő demokratizmusához és a reform által felvetett új feladatokhoz. Megelőzni a nagyobb hibákat Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter mindenekelőtt a népi ellenőrzéssel szemben támasztott megnövekedett igényekkel indokolta az új törvény szükségességét. és hozzátette: a népi ellenőrzésben is érvényes az inkább keveset, de jobbat — elv. Ügy véli, nagyobb nyilvánosságra van szükség, hogy a vizsgálatok eredményeinek ismertetése tovább szilárdítsa az állami, társadalmi fegyelmet. A lakosság azt várja, hogy fokozódjék a küzdelem a pazarlás, a hanyagság, a visszaélések, általában a gazdaságnak, és a társadalomnak ártó minden negatív jelenség ellen. Ez azért is fontos, mert a kisebb visszásságok feltárása megakadályozhatja a nagyobb hibákat. Mindez szükségessé teszi az új törvényt. — hangsúlyozta az igazságügy-miniszter, — mert ezzel lehetővé válik a népi ellenőrzési nmnka színvonalának további emelése. Az ország- gyűlés ezután a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot is törvényerőre emelte, majd rátért az interpellációkra. Az interpelláló képviselők a kapott válaszokat tudomásul vették. Ezután Kállai Gyulának. az országgyűlés elnökének zárószavával az ülésszak véget ért. Jacqueline Kennedy férjhez megy Jacqueline Kenneáy péntek reggel New Yorkból megérkezett a Peloponneszoész-fél- sziget nyugati részién fekvő Andravida-repülőtérre. Hatvankét éves vőlegénye, Onassis Athénből indulva érkezett a találkára. Onassis Athénben azt mondta az újságíróknak, hogy valószínűleg csak szombaton vagy a következő két-három napon belül kelnek egybe. MIKÖZBEN VIETNAMMAL kapcsolatban továbbra is a legkülönbözőbb — és általában a választási manőverek kategóriájába sorolt — találgatások röppennek fel Amerika felől, nemcsak hazánkban, hanem világszerte tart a Vietnammal való szolidaritás hete. A bolgár főváros dolgozói nagygyűlésen fejezték ki elszántságukat, hogy továbbra is segítik az amerikai agresszió ellen küzdő vietnami hazafiakat. Finnországban a közélet számos kiválósága üdvözölte a Helsinkibe érkezett vietnami békedelegációkat, amelyeket Karajalainen külügyminiszter is fogadott. Párizsban a haladó szak- szervezeti szövetség, a CGT országos irodája a szolidaritási hét keretében ötvenezer frankot juttatott el a harcoló Vietnam támogatására létesített segélyalaphoz. Az összeget mindenekelőtt gyógyszerek vásárlására fordítják. Érthető — állapítja meg a Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítója —, hogy a szolidaritási hét keretében fokozott figyelem irányul arra az internacionalista segítségre, amelyet a szovjet nép nyújt Vietnamnak. Élelmiszerek, ruhák, szerszám- és mezőgazdasági gépek, gépkocsik és fűtőanyagok, gyógyszerek, tankönyvek és nem utolsósorban az agresszorok elleni küzdelemhez közvetlenül szükséges eszközök — mindez jórészt szovjet hajókon jut el a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. Gu- zsenko, szovjet flottaügyi mi niszterhelyettes elmondotta, hogy a szovjet kereskedelmi hajók évente több százezer tonna rakományt szállítanak szovjet kikötőkből a VDK- ba. Jelenleg Haiphongban 14 szovjet hajó kirakodása folyik. ugyanakkor a fekete-tengeri kikötőkből négy. a távol-keletiekből három hajó indult útnak megrakottan Vietnam felé — hangzott a továbbiakban a miniszterhelyettes nyilatkozata. NAGY ÉRDEKLŐDÉS közepette tartott sajtóértekezletet az NDK külügyminisztériumának szóvivője, aki — egyebek között — figyelmeztette a nemzetközi közvéleményt arra, hogy Bonn nem hagyott fel a Nyugat-Berlin bekebelezésére irányuló kísérletekkel. A szóvivő a legérthetőbb érvek, a tények nyelvén beszélt. A jogtalan és provokatív magatartás példáiként említette meg a nyugatnémet parlament Nyugat-Berlinben tervezett ülését, valamint a Kereszténydemokrata Pártnak november elejére, a városba összehivott kongresszusát. A szóvivő további nyilatkozatából kitűnt, ho^v a Német Demokratikus Köztársaság, amely létét a ' t los Bonn nem ismeri el, kénytelen lesz ellenintéz’ ’ íel is emlékeztetni a Kiesi- ger-kabinetet létére és szuverenitására. Apolló 7. Az Apollo 7. amerikai űrhajó utasai pénteken a tervezett Hold-kutatások szempontjából jelentős, újabb kísérletet hajtottak végre: magyar idő szerint 13.03 órakor Walter Schirra, az űrhajó parancsnoka beindította az űrhajó 9750 kilogramm tolóerejű fő hajtórakétáját, amely a terveknek megfelelően 66 másodpercen keresztül volt működésben. A hajtómű megindítása után 33 másodpercen keresztül az űrhajót önműködő vezérlőberendezés kormányozta, majd a kísérlet második felében Schirra vette át a kormányzást, hogy megállapítsák, az automatarendszer esetleges használhatatlanná válása esetén mennyire kormányozható az űrhajó. A pénteki kísérletnek a fő jelentőségét éppen az adja, hogy az Apollo 8. decemberre tervezett Hold körüli repülése során a rakétahajtómű megindításával juttatják az űrhajót Hold körüli pályára, majd vissza a F.öldre. rom# ,OIi , a magyar uralI T 14-Denjcodó osztályoknak a dolgozó tömegektől való félelme belevitte az országot egy olyan kalandorvállalkozásba, amelyben a magyar népnek semmi érdeke nem volt, és amelytől semmit sem remélt. Az a kezdeti lelkesedés amit a hazafias jelszavak hangoztatásával sikerült a lakosság jelentős részébe belevinni, csakhamar lelohadt, és kezdtek érződni a háború keservei. Magyarország sem gazdaságilag, sem politikailag nem volt felkészülve a háborúra, s hogy uralkodó osztálya mégis vállalta a háborút, azt csupán azzal magyarázhatjuk, hogy ezzel akarta elodázni a megoldásra váró súlyos belpolitikai kérdéseket. A Magyar Szociáldemokrata Párt a nyugati szociáldemokrata pártok mintájára a szociálsovinizmus álláspontjára helyezkedett, és odsadóan támogatta a kormány háborús törekvéseit. A háború a kezdeti sikerek után mind nagyobb és nagyobb megpróbáltatást jelentett az ország lakossága számára. Heves megyében, a háború kitörése idején hasonló volt a helyzet az országos viszonyokhoz, csakhamar azonban súlyosabb helyzetbe került, mint az alföldi megyék általában. Heves megye jelentős része hegyvidék, ahol mezőgazdasági termékek kisebb mértékben állnak a lakosság rendelkezésére. A súlyos gazdasági és hadihelyzet hatása alatt már 1915—16- ban megindultak a békéről való jósolgatások, s ez a hangulat a háború további éveiben még fokozódott, és egyre nagyobb tömegekre terjedt ki. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a szovjet kormány azonnal békefelhívással fordult a világ valamennyi nemzetéhez. Erre a békéi elhívás; ra választ kellett adni Magyarország dolgozó tömegeinek is. Az Októberi Szocialista Forradalom hatására hatalmas méretekben megnövekedtek a magyar békemoz- galmalk is. Az egész országban tüntetéseken, gyűléseken követelték az azonnali bőikét, s ez a hangulat egyre forradalmibbá vált. _,. , lenne azt állítani, i UlZaS hogy az ország, sőt csak a megye lakossága is egységes örömmel fogadta az oroszországi események hírét, és a békekötésre irányult törekvéseket. Voltak olyan rétegek, amelyek nagyon jól ki tudták használni a háborús konjunktúrát, s hatalmas jövedelemhez jutottak. A Heves megyei Takarékpénztár betétállománya 1917-ben több mint nyolc és fél millió koronával nőtt, s a bank tiszta nyeresége meghaladta a 264 ezer koronát. Ez évi kiemelkedő forgalmának hatására elhatározta alaptőkéjének egymillió koronáról kétmillió koronára való Magyar prológ A% oropx forradalmak hatása Heves megyében I. emelését, s ezt a műveletet sikeresen végre is hajtotta. Ugyanebben az évben az egri Agrár Takarékpénztár részvénytőkéjét 600 000 koronával emelte, s kiemelkedő évi forgalma következtében a szokásos 30 korona helyett 35 koronát fizetett részvényenként De nemcsak a hadimilliomosok szűk kasztja keresett jól a háborúban, hanem azok a kisebb iparosok és kereskedők is, akik a háború előtt vagy közvetlenül a háború kitörésekor, jelentős raktárai létesítettek, s most, a háború folyamán, készletüket többszörös áron dobták piacra. 1917 júliusában meg a nép érdekeivel teljesen, szembenálló Egri Üjsóg is arról panaszkodott, hogy „sok iparos és kereskedő is elérkezettnek látta az időt. hogy a kedvező konjunktúrát kihasználja, s rövid idő alatt meggazdagodjék. Egyes iparcikkekért elképzelhetetlen árakat kérnek. A keréskedők a háború előtt elraktározott, s visszatartott áruik árát napról napra emelik”. Viszont éppen ezeket az elemieket, s hozzájuk számíthatjuk a gazdag parasztságot is, személyükben sem túlságosan érintette a háború, tehát annak mielőbbi befejezésében sem voltak különösebben érdekelve. 1917 végén és 1918 elején azonban már olyan események következtek be, amelyek ezt a réteget is a béke felé nyomták, s nemegyszer a széles néptömegek szószólójává tették. Dús raktáraik lassan kiapadtak, a pénz értéke romlott, a közlekedési zavarok, a villanyáram korlátozása, sőt, gyakran teljes hiánya, érzékenyen érintették ezeket az elemeket is. Bekövetkezett az a helyzet, amit Lenin már 1917 elején így jellemzett: „A háború huszonkilenc hónapja alatt már elég pontosan tisztázódott, hogy milyen tartalékokkal rendelkezik a két imperialista koalíció. A finánctőke milliárdokat harácsolt össze... A jelenlegi háború révén több bőrt nyilván már nem lehet lenyúzni a bérmunka igavonó barmairól. Ez a világpolitikában most észlelhető fordulat egyik legkomolyabb gazdasági alapja.” Er»»!!»«* a dolgozók szitmelleít lárd és egyre erőteljesebb békevágya volt az a tényező, amely arra kónyszerítette még az uralkodó osztály egy részét is, hogy kiálljon a béke követelése mellett. A bákeszólamok hangoztatása szükséges volt azért is, mert fennállt annak a lehetősége, hogy a háború továbbfolytatása esetén a néptömegek éppen az orosz példákon okulva, forradalmi úton vetnek véget a háborúnak, s a kizsákmányolásnak egyaránt. Az ettől való félelem készteti az egri burzsoáziát is arra, hogy már a februári forradalom után szembeszálljon általában a forradalmakkal, s elrettentse az ország „jámbor, becsületes népét” a hasonló lépésektől. A Munkapárt helyi szócsöve, az Egri Üjság, július 21-i számában egyik cikkíró az előző naM juogosssleav parlament ifltőjo A Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés megkezdte" a vitát az ország gazdasági helyzetéről. A parlamentben Spiljak miniszterelnök optimista hangvételű expozét tartott. Kijelentette, hogy a jugoszláv gazdaság minőségileg új szakaszba jutott, szakított a maradi módszerekkel és — habár nehéz körülmények között — fokozatosan új irány; ba indult, hogy csökkentse lemaradását a fejlett országok gazdaságaihoz képest. Nagy hangsúlyt adott annak, hogy Jugoszlávia három év alatt 50 százalékkal növeli export- képességét, s az idei kivitel 64 százaléka — a három év előtti 56 százalékkal szemben — a konvertibilis valuta- övezetbe jut. A dinár megszilárdulásának jeleként értékelte, hogy a takarékbetétek összege elérte az ötmil- liárd új dinárt, ami két és félszer több, mint 1965-ben volt. A vállalatok hatezer új termék gyártását kezdték meg, ötezerét módosították, több mint tízezer árucikk termelését pedig beszüntették, mert ezek nagy része a raktárakban maradt. Három év alatt a lakosság fogyasztása 15—18 százalékkal növekedett. Mika Spiljak a továbbfejlődés két fő problémájának a foglalkoztatottság fokozását — a hivatalos adatok szerint mintegy 300 000 munkanélküli számának csökkentését — és az export növelését nevezte meg. pókban lejátszódott pétervárl tüntetést felhasználja arraj hogy elítélje általában a forradalmi mozgalmakat. „A francia forradalom negyed-* százados öldöklést, a magyafi két évi háborút jelentett — írja a cikkíró. Mutasson ne-< kém valaki egy forradalmat, amely békét teremtett.” A sajtócenzúra az oroszországi hírekre nem terjedt ki* s az ottani eseményekről a pesti és helyi lapokból is tudomást szerezhettek a dolgozók. Az augusztus 3-i szám pl. hírt ad arról, hogy Oroszországban nagyarányú földosztó mozgalom van kibontakozóban, Nyizsnyij-Novgorod- ban pedig ideiglenesen a bolsevikek ragadták magukhoz a hatalmat. Az oroszországi forradalmaknak általában nagy hatásúk volt a magyar dolgozó tömegekre. A frontokról ha- zaözönlő katonák a béke megkötésén túl, szociális reformokat is követeltek. A szociáldemokrata pártvezetőség, arrtély eddig szociálsovi- niszta volt, ennek hatására kénytelen volt legalább a szociálpacifizmus álláspontjára helyezkedni, és bizonyos követelésekkel fellépni, hacsak' nem akarta még meglevő (tömegeit is elveszíteni. A párt és a szakszervezetek újjászervezése nagy erővel indult meg. Heves megyében a háború a már meglevő kezdeti pártós szakszervezeti mozgalmat is szétzúzta. Vezetői katonák voltak, vagy felcsaptak lelke® honmentőknek. Már a februári orosz forradalomnak nagy hatása volt a Heves megyei munkásságra. Különösen az Egri Dohánygyár munkásnői szervezkedtek erőteljesen. A munkásság megmozdulásai arra kényszerítették a budapesti pártvezetőséget is, hogy kezébe vegye a Heves megyei munkásság irányítását 1917. szeptemberében megjelent Egerben két budapesti szociáldemokrata kiküldött, akiknek az volt a feladatuk, hogy szakszervezetbe tömö- rítsék az egri dohánygyári munkásnőket. A mintegy nyolcszáz munkással és munkásnővel dolgozó üzemben szépen is ment a szervezés, és csakhamar a dolgozók döntő többsége szakszervezeti tag lett. Közben azonban észbe kapott a Keresztény Szocialista Párt is, ellenakciót indított, s mintegy 15—20 munkásnőt sikerült beszervezni a Keresztény Szocialista Szak- szervezetbe. Az üzem dolgozói, hogy a munkásegységet megóvják, követelték az egész üzem munkásságának a szocialista munkásnők eltávolítását. Az igazgatóság nem engedett, egyre feszültebb lett a helyzet, végül a munkások október 11-én, bár az üzembe felvonultak, beszüntették a munkát. Az igazgatóság, megrémülve a dolgozók egységes fellépésétől, karhatalmat kért, és katonai erőszakkal távolította el a sztrájkoló munkásnőket az üzem területéről. A várni vezetősége attól H Varos tartott, hogy a dohánygyári sztrájk magával ragadja a többi kisebb üzem dolgozóit is, ezért mindent megtett a sztrájk mielőbbi elfojtására. Állandóan rendőr járőrök cirkáltak a városban, a város vezetősége pedig megegyezést igyekezett létrehozni a munkások és az igazgatóság között. A klérus sem késett a bajba jutott polgárság segítségére sietni. Az Egri Katolikus Tudósító már október 12-én kiadott egy Sütik KáEoly által írt röplapot, amelyben óvja a do- hánygyárk munkásnőket a szakszervezettől, „mert nem lehet valaki egyszerre szociáldemokrata és jó keresztény”. A munkásokat azonban mindez nem törte meg. Az igazgatóság végül, hogy a munkát tovább folytassák, kénytéTen volt október 29-én engedni a munkások követelésének.
