Heves Megyei Népújság, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

A pártvexetoaeg-tálaazto taggyűlésekről jelentjük t Csak marxista ideológiai ismeretekkel lehet kommunista pedagógusokat nevelni Akik figyelemmel kísérik a magyar oktatásügy, a ma­gyar tanárképzés szakmai, társadalmi, politikai esemé­nyeit s eredményeit, az utób­bi években különösen gyak­ran találkozhattak az Egri Tanárképző Főiskola nevé­vel. A felsőoktatási intézmé­nyek rangsorában az elsők, a legjobbak között emlegetik, tanárai rangos kutatói s mű­velői az egyetemes és ma­gyar tudományoknak, végzett hallgatói pedig gazdag szak­mai és tartalmas politikai is­meretekkel oktatják, tanítják a falu, a város gyerekeit. E sikerekben, eredmé­nyekben elévülhetetlen érde­mek illetik az iskola kőnk munistáit, pártszervezetét, s annak vezetőit, akik a kom­munista közösséget összefog­va — ahogyan a vezetőség beszámolója is hangoztatta — alkotó társuk az iskola álla­mi vezetőinek, s részesei, egyéniségei a magyar kom­munistatan ár-képzésnek. Bi­zonyságul néhány mondat a vezetőség beszámolójából. Ä felsőoktatási jegyzetek 40 szá­zalékát az Egri Tanárképző Főiskola tanárai, oktatói ír­ják. Ezenkívül nem keve­sebb, mint 300 különböző szakmai írás jelent meg tol­lúkból az eltelt két év alatt a hazai és külföldi szaklapok­ban. Gyömölcsöző, eredmé­nyes kapcsolat alakult ki a város, a megye poitikai tár­sadalmi szervezeteivel, több külföldi testvérintézet veze­tőivel, tanáraival, hallgatói­val. E szavak illetik az isko­la állami vezetőinek, a párt, a KISZ, a szakszervezet kap­csolatát is. A fiatalok neveléséből je­lentős munkát vállalnak ma­gukra a kommunista taná­rok, közülük is a pártössze­kötők, akik a szakmai okta­tás mellett segítik, irányítják a KISZ-fiatalokat. Tanítják, formálják, nevelik a fiatalo­kat, — és példát mutatnak. A főiskola tanárai, oktatói megértették és a magukénak vállják: marxista ideológiai ismeretek nélkül nincs kor­szerű tudomány. Ezért egyre többen foglalkoznak külön­böző politikai tudományok­kal. A beszámoló azonban nem­csak az eredményekről adott számot A tanárt karban még mindig vannak olyanok, akik nem fordítanak kellő figyel­met, érdeklődést politikai, ideológiai képzésükre. A hall­FNÍRUM SZ/íu/ía/ _______ er ű FE LEI FIZETI! JUBILEUMI HETEK! Illatszer és kozmetikai cikkek 50 százalékos árengedménnyel MOST VÁSÁROLJON! Sok cikkhez ajándékot adunk. Széchenyi utca. Nyitva: reggel 8-tól este 6-ig, szombaton is! gatók között végzett politikai tevékenység a továbbiakban ne legyen reszortfeladat, ha­nem a kommunista közösség közös ügye. A felszólalók valamennyien egyetértettek a beszámoló azon részével, hogy a kom­munistáknak, a pártonkívü- lieknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a politikai, ideológiai munkára, tanításá­ra, elsajátítására, mert csak marxista ideológiai ismere- tekkkel lehet kommunista pedagógusokat nevelni. A beszámoló fölötti vita után a párttagság megválasz­totta az új vezetőséget, amelynek a titkára ismét dr. Pelle Béla lett. Ezt köve­tően ünnepi aktusra került sor; a pártmunkában végzett eddigi tevékenységéért dr. Földi Pál, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osz­tályvezetője dr. Pelle Bélának átadta a megyei pártbizott­ság oklevelét és emlékpla­kettjét. Bőséges útravaló az ű|, tiszanánai csúcsvezetőségnek A termelőszövetkezeti és a községi pártszervezet vezető­ségválasztó taggyűlése után a két pártszervezet küldöttei a napokban ültek össze, hogy megválasszák a csúcsvezető­ség titkárát és tagjait. A közös ünnepi taggyűlésen különö­sen az hívta fel magára a fi­gyelmet, hogy milyen gond­dal készítik fel kétéves mun­kájára, milyen sokrétű fela­dattal „terhelik” az új csúcs­vezetőséget, amelynek titká­rává Kovács Sándor peda­gógust, tagjaivá pedig Kasza Jánost, Majorszki Gábort, Pállai Jánost, Tóth Józsefet, Csillik Józsefet és ifjabb Gőz Gyulánét választották. Már a beszámolóban Jócs­kán sorolt ezekből a tenniva­lókból Tóth József tsz-elnök, a csűcsvezetőség tagja. — Ar­ra kell törekednünk — mon­dotta —, hogy tovább növe­kedjék a párt vezető szerepe, szilárduljon egysége, fegyel­me a falu mindkét pártszer­vezeténél. Sokat kell törődni azzal, hogy javuljon a párt és tömegek kapcsolata, s a kom­munisták eredményesen mű­ködjenek közre a szocialista építőmunka, a termelési fel­adatok megoldásában. Külön felhívta a figyelmet a párt­csoportok munkájának javí­tására, a tömegszervezetekben végzendő munkára, s arra a tényre, hogy az ideológiai és kulturális munka még nem tart lépést Tiszanánán az új követelményekkel. A vitában felszólalók is újabb feladatokkal tetézték meg a korábban elhangzott követelményeket. ötleteket adtak arra, miként tudják a termelőszövetkezet és a falu gazdagodását elősegíteni a helyi erőforrásokra támasz­kodva, s milyen módszereit alkalmazzák az emberek po­litikai, kulturális nevelésé­nek. Felhívták a figyelmét az új csúcsvezetőségnek, hogy ne vesszen el az apró tenni­valók rengetegében, hanem a falu politikai, gazdasági, kul­turális fejlődésének legyen jó irányítója, sezrvezője. Lapunk felhívása alapján kérte az egyik felszólaló, hogy fordít­sanak nagyobb gondot a for­radalmi hagyományok, a KMP dokumentumainak gyűjtésére, hiszen ez a vidék gazdag az ilyen emlékekben. A vita summázásaként hangsúlyozták; ezt a tenger­nyi munkát együtt akarják elvégezni az új titkárral, csúcsvezetőséggel — össze­fogva a falukommunistáinak erejét, igyekezetét. A KMP mennlahttlágának 50. évfordsi!ójának tiszteletéret Jubileumi vállalások Visoviiitn Jelentős értékű vállalások­kal kapcsolódtak be a KMP és a KIMSZ megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenybe a Mátraaljl Szénbányák vison- tai gépszerelési üzemének dolgozói, brigádjai. A több­szörös szocialista. ifjúsági Tyitov és Saliai brigád fel­ajánlotta. hogy már novem­ber 7-éré összeszerelik — kö­zel egy hónappal a határidő előtt — a második 1200-as marótárcsás kotrógép elektro­mos gépházát A szegecselő brigád három százalékkal kí­vánja csökkenteni a selejtet. A szalagszerelők használt anyagból készítik el a per­nyeszalag részeit és lerövidí­tik a kivitelezés határidejét. A hányórendezők is előbb készítik el az erőmű részére a különböző berendezéseket, a villamo® szerelők október 26-ára összeszerelik a szalag- fejeket. Valamennyi brigád válla­lást tett a minőség javításá­ra. a határidők lerövidíté­sére. A brigádok azt is ki­számították: ha valamennyi vállalást teljesítenek, akkor a második gépóriás egy hó­nappal határidő előtt készül el, amely több millió forin­tos megtakarítást jelent majd a népgazdaságnak. A jubileum jegyében folyik a szocialista, az ifjúsági bri­gádvezetők versenye is. A legjobb brigádvezetők de­cemberben kéthetes jutalom- kirándulásra utaznak majd a Német Demokratikus Köz­társaságba. A termelést segítő, a gaz­dasági vállalásokon kívül po­litikai, kulturális akciókkal is készülnek az üzem dolgo­zói a kettős ünnepre. A Jó­zsef Attila if1’'’<"5gi brigád kulturális vetélkedőre hívta ki a többi brigádokat. A ve­télkedő keretén belül az üzem KISZ-fiataljai feldolgozzák a KMP megalakulásának tör­ténetét. A gyöngyösi bányász­klubban veterántalálkozót szerveznek és ünnepi nagy­gyűlésen emlékeznek meg a kettős évfordulóról, valamint a Magyar Tanácsköztársaság­ról. FEJ LÖVÉS Egy viszonylag nem hosszú időszakban — úgy az ötve­nes évek elején — az volt a magyar filmgyártás rákfené­je, hogy átszellemültem leve­gőégbe emelt, már nem is testben, hanem valami fosz- foreszkáló anyagban megje­lenő hősöket gyártott. Most meg mintha csak ennek a visszahatása lenne, filmjeink között akad nem egy, amely­nek minden sorsdöntő hőse kétségbeejtően üres. Mintha külön kilúgozták volna őket: nincs bennük semmi emberi. Szellemiekben az a legbonyo­lultabb feladat náluk, hogy az egyik helyről a másikra való közlekedést megoldják, erkölcsiekben — ha lehet — még ennél is kevesebb. Még a közszáj szerint zsiványbe- csületnek nevezett magatar­tás is hiányzik belőlük. Arcu­kon semmi meg nem jelenik, amikor az egész film leghosz- szabb mondatát — a három­négy szót — odadobják egy­másnak. Zárt világ ez, ahova a család, az apa, a testvér nem férhet be. Nincs olyan közösség, ahová tartoznának. A munkahely csak annyiban érdekli őket, hogy ott alvó- helyet lehet készíteni az ide- oda csapódó volt ápolónő szá­mára. A klub találkozási alka­lom ivásra és kulcsok átadá­sára, az utca lehetőség arra, hogy elegánsabbnál elegán­sabb autókat lophassanak. S ezek a fiatalok mindahá- nyan vannak, mind húszon- évesek. Amikor valami je­lentősei tesznek — amit ma­guk fontosnak tartanak —, megigazítják nőiesen hosszú, de szemmel láthatóan ápolat­lan sörényüket. Tetteik indo­kát sem az arcuk, sem egyet­len mozdulatuk nem árulja el. Ahogyan a sűrűsödő le­vegő a börtön felé szorítja Jóskát, a véletlen adta ötlet —, hogy öngyilkosnak kell lennie — nemcsak Jóskában indít el folyamatot, hanem teljesen ésszerűtlenül, minden lélektani indok nélkül Klári­ban és Bélában is. Bacsó Péter — a rendező — Zimre Péter társaságában írt meg egy valóban megtörtént esetet. Nyilván a forgató- könyv írói is tudják, hogy az öngyilkosság életkortól füg­getlenül is beteg eset. Nos, ehhez a beteg esethez szándé­kosan szerkesztenek beteg környezetet, esztétikailag, lo­gikailag és lélektanilag ^soro­zatos bukfencet ' vető, az egészséges morális felfogás számára taszító történetet a film alkotói. Valahogy úgy érezzük, mint a középkori templomok láttán: az épület külseje és belseje tele van tűzdelve a pokol megannyi rémével, hogy az emberek i Magyar film annál Inkább az imádsághoz meneküljenek. Elriasztó ez a képsor Kláriról, Jóskáról és Béláról, mert minden léptük valamiféle bennük rejlő, su­nyiság szülötte. Kiperegnek a társadalomból, mielőtt bele­kerültek volna. S amerre né­zünk, körülöttük nincs sem­mi indok — a rendező sem keres —, amiért ezek a fia­talok a társadalom kikerülé­sét vállalják. Miért a mene­külés, hová menekülnek, mi elől, vagy mi utón szaladnak? Kalandvágy, vagy az értékte­lenség tudata, élménye za­varja őket egyik helyről a másikra? Megoldás a börtön, vagy tanulság ez a három zsákutcás fiatal arra, hogyan nem lehet élni? A feloldás, a katarzis legkisebb lehetősé­gét sem nyitja a film, csak megállapít. Bacsó Péter — szerintem — ott téved, amikor a homo sa­piens, a mai ember gondolat- világát, érzelmeit, eddigi eu­rópai örökségét és kötelezett­ségét a társadalmi fegyelem­re, szándékosan és teljesen kikapcsolja. Minden negate! vumot egybeötvöz hőseiben s a hősök valóban óriás kontrasztot kapnak a napfé­nyes képekben, amelyek a fiatalokat körülveszik. Min­den filmkockán — és ez Zsombolyai János operatőr érdeme — harsog a mindent megtisztítani akaró fény. A természetből, az emberekből az élet nyugalma és derűje árad, de megfakul minden, mert ezek a fiatalok nem tudnak vagy nem akarnak egyetlen normáis mondatot összeerőltetni, hogy beléjük lássunk. Az arcok szándékol­tan passzívak és a hősökből csak az ösztönt hisszük el. Kovács Kati, Horváth Ká­roly és Miller József olyan hármast visz filmszalagra, amelynek életét, belső törvé­nyeit nehéz megmagyarázni, még kevésbé elfogadtatni — még akkor is, ha ez a film az elrettentés erejével, a „ki- kezelés” sokkhatását kívánja is elérni. Farkas András Üzemigazgatóság lett a hatvani AKÓY-kirendeltség Borsányi Lajos, az egri 4-es számú AKÖV igazgatója ünnepélyes keretek közt ad­ta át Halász Ernőnek az igazgatói, Szádeczky Kornél­nak a forgalmi osztályveze­tői, Szénási Dezsőnek a mű­szaki osztályvezetői kineve­zést. A hatvaniak büszkék arra, hogy a 4-es számú AKÖV hatvani főnöksége, — mely élüzem szinten dolgozik — az átszervezés után 4/2. számú üzletigazgatóság lett. Az átszervezés összefogás, emberség, becsület és felelős­ség eredménye. A város ve­zetői gratuláltak az AKÖV frissen előléptetett vezetői­nek. Az elmúlt évben a hat­vani üzemegység harmadik helyen végzett a versenyben, az idén a MÁV—AKÖV komplexbrigádok versenyé­ben az első helyezést érték el, Jászberényt és Szolnokot legyőzve. A hármas évfordu­ló versenymozgalmában so­kat segített, hogy a kirako­dás nehéz fizikai munkáját háromnegyed részben már géppel végzik és a büntető jellegű költségek a két évvel korábbinak hetedrészére csökkentek. Huszonkét szocialista cí­mért küzdő brigád dolgozik itt. Az üzem dolgozód társa­dalmi munkában a városfej­lesztésből is kivették a részü­ket. (Dr. Bartos Imre) n vb napirendién az iparilanuli-inSézet munkája A Hatvani Városi Tanács vb legutóbbi ülésén a hatvani ipari szakmunkásképző-inté­zet munkája szerepelt. Utol­jára 1953-ban tűzték ezt na­pirendre, tehát ideje volt is­mételten foglalkozni azzal, hogyan áll Hatvanban a Hétfő este volt, a férfi már az ajtóban állt, az asszony még a tükör el&tt igazgatta a kalapját. — Már készen va­gyok — nyugtatta meg a férjét. — A harminc forintot oda­adtad a mamának? A pótmama részére? — Persze, hogy odaadtam! A lépcsőházban a férj megjegyezte: — Ez a pótmama jöhetne korábban is. Nem jó az édesanyá­dat egyedül hagyni. — Annak az asz- szonynak előbb a fér­jét kell ellátnia va­csorával. örülj, hogy szereztünk valakit, aki minden hétfőn nyolctól tizenegyig vigyáz a mamára. Nyugodtan elmehe­tünk, nem kell fél­nünk attól, hogy a mama nyitva hagyja a gázcsapot, esetleg elrontja a televíziót vagy beenged a la kasba egy betörőt. Tíz perccel később a mama utcai ruhát öltött és elment ha­zulról. Fél tizenegyig volt távol, negyedórá­val előbb érkezett héia, mint a lánya és a ve je. — Látom, megint dominóztatok — pil­lantott a férj az asz­talra, ahol a dominó­kockák feküdtek. — Igen, és győz­tem. A pótmama ki­csit gyengén játszik. Másnap két szállí­tómunkás frizsidert hozott a lakásba. A fiatalasszony csodálkozva kérdezte: — Nincs valami té­vedés? — Erre a címre kellett elhoznunk — hangzott a válasz. — Én vettem nek­tek. Hozzá akartam járulni a háztartás­hoz — mondta büsz­kén az öregasszony mosolyogva. — De miből? Hi­szen a mamának tincs pénze... — Szereztem... — Honnan, kedves mama?. Az idős asszony kissé zavartan vála­szolt: — Egy vallomással tartozom nektek, gyermekeim. Én egyetlen hétfő este se dominóztam itthon senkivel, mialatt ti távol voltatok. — Hát a pótmama, akinek mindig itt hagytuk a harminc forintot?!... — Azt én már az első esetben lebeszél­tem arról, hogy hoz­zánk jöjjön. — És így össze­gyűjtötte a harminc forintokat! De így se értem — tűnődött a férj. — Ebből az ösz- szegböl még nem ve­hetett a mama frizsi­dert! — Nem is, de a duplájából már igen. Én ugyanis minden hétfőn este elmentem a szomszéd házba egy pici gyerekhez — pót­mamának. A szülők­nek színházi bérletük van. ők is harminc forintot fizetnek egy estére ... Palásti László szakmunkásképzés. Az 1957— 68-as tanévben 370 elsőéves volt. Az iskola a tanulók ré­szére megszervezte A szakma kiváló tanulója versenyt. Az új tanévben biztosítva vannak a sikeres oktatás fel­tételei — ami a tantestületet illeti. A tárgyi feltételnél an­nál több a probléma, a tan­termek minősége nem meg­felelő, és nincs lehetőség könyvtárszoba, tanulószoba létesítésére sem. Nem kielé­gítő a gyerekek étkeztetése Az új tanévben már meg­tartották a szülői értekezle­teket, s a szülői munkaközös­ség tagjai elsősorban a ta­nulók szociális körülményei­vel foglalkoznak. A vb megszabta azokat tennivalókat, amelyekkel « művelődésügyi osztály segít­het az iparitanuló-intézetnek a hibák felszámolásában. (Szűcs Ferenc) „Minifesztivál” Petőfi bányán A petőfibányai művelődési ház nagytermében érdekes est megtartására került sor. A művelődési ház vezetőié­nek meghívására többek kö­zött Koós János. Poór Péter, Payer András, Hoffy Géza, Nagy Éva és Magay Klemen­tina léptek fel a petőfibá­nyai „minifesztiválon”. Sár- mándy Pál konferált, s a ze­nét az Expressz-zenekar szol­gáltatta. (Ruman Imre.) NpníifaStk 3 1968. október 19., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents