Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-17 / 218. szám

Uf feladatok előtt CsehsxloHäkiäban Véget ért, az afrikai csúcsértekezlet PRÁGA (MTI): Az elmúlt napok Csehszlo­vákiában a fokozott Dolitikai aktivitás jegyében teltek el. A legmagasabb szintű párt- és állami vezetők különböző fórumokon fejtették ki véle­ményüket és foglaltak állást a jelenlegi helyzetről és az ország fejlődésének további feladatairól. Az alapvető kérdésben — a moszkvai egyezmény végre­hajtását illetően — a cseh­szlovák vezető személyiségek kinyilvánított megállapításai teljes nézetazonosságot tük­röznek: a sikeres haladás elengedhetetlen feltétele a moszkvai megállapodás kö­vetkezetes és maradéktalan végrehajtása. Erre a következtetésre Csehszlovákiában az elmúlt nyolc hónap györs változásai­nak, sökszor drámai fórdula­Franciaország folytatni kí­vánja a feszültség csökkenté­sére és az egyetértésre épülő politikáját a kelet-európai or­szágok irányában — jelen tet­té ki Debré francia külügy­miniszter azon a sajtóebéden, amelyet hétfőn a francia dip­lomáciai újságírók szövetsége adott tiszteletére. — Folytat­ni kívánja a kereskedelmi és ipari kapcsolatok fejlesztését is a Szovjetunióival és a többi kelet-európai országgal. Ezt teszi különben valamennyi nyugat-európai ország is. Nincs más út — mondotta —. nem lehet visszatérni a hi­degháború korszakához. Ezt megelőzően a francia külügyminiszter azonban is­mét bírálta a szocialista or­szágok Csehszlovákiával kap­csolatos lépését s azt állítot­ta, hogy ez gátolja ennek a politikának a folytatását. Kérdésre válaszolva a fran­cia külügyminiszter kijelen­tette, hogy változatlanul ér­vényes, amit De Gaulle tá­bornok Johnsonhöz intézett levelében irt, tudniillik, hogy Franciaország nem szándéko- aik feloldani 1969-ben az At­lanti Szövetséget, amelynek integrált katonai szervezeté­ből kilépett. Debré kifejezte tainak elemzése alapján ju­tottak. Az elemzés nem ke­vés — korábban hiányzó ön­kritikái elemet is tartalmaz. A megnyilvánulásokból ki­csendül az a felismerés, hogy a januárban megkezdett he­lyes utat — a szektáns, dog­matikus hibák felszámolását — nem kísérte következetes harc a jobboldali veszély el­len. — a párt- és állami ve­zetők kijelentették, hogy nem léptek fel kellő eréllyel a jobboldal kísérleteinek nö­vekvő veszélyével szemben. Mindezek ellenére az állás­foglalásókból kicsendülnek olyan nézetek, hogy a szocia­lista országok közös akciója nélkül is képesek lettek volna a jobboldaliak fékentartásá- ra. A politikai megfigyelők egyetértenek abban, hogy Csehszlovákiában általános azt a reményét, hogy a pári­zsi vietnami—amerikai hiva­talos megbeszélések minél előbb sikerhez vezetnek. megértésre talál az ország vezetőinek az a törekvése, hogy az adott viszonyokból kiindulva a jövő feladataira összpontosítsák a figyelmet. A politika fő iránya: a párt központi bizottságának idén januárban és májusban jó­váhagyott alapelveinek foly­tatása, a közben előfordult hibák kiküszöbölésével. A következő időszakban különösen nagy figyelmet szentelnek a gazdaságpoliti­kának. Ezt a jelenlegi hely­zet indokolja. Csehszlovákia az alapvető problémákat a tudományos-műszaki színvo­nal növelésével, az irányítás módszereinek korszerűsítésé­vel, a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való szorosabb kooperáció­val, a KGST-n belül a maga­sabb színvonalú együttműkö­déssel kívánja megoldani. ALGÍR: Hétfőn véget ért az Afrikai Egységszervezet tagállamai­nak Csúcsértekezlete, amely négy napon keresztül ülése* zett Algírban. Bumedien al­gériai államfő, az értekezlet elnöke bejelentette, hogy a legközelebbi csúcstalálkozót, sorrendben a hatodikat, Ad- disz Abebában tartják, 1969 szeptemberében. A záróülésröl kevés érte­sülés szivárgott ki. A Reuter jelentése szerint felszólalt a többi között a nigériai kül­döttség vezetője, köszönetét mondva annak a 33 állam­nak, amely megszavazta a Ni­gériai egységet és területi in­tegritást támogató határozati javaslatot. A záróülésen szóba került az afrikai menekültek prob­lémája, a részvevők megálla­podtak, hogy meg kell vizs­gálni annak a körülbelül 850 ezer afrikainak a sorsát, aki elvesztette otthonát. Három, egymástól függet­len közvélemény-kutatás is Nixon könnyű győzelmét jó­solja a novemberi elnökvá­lasztáson. Politikai megfigyelők véle­ménye szerint Nixon győzel­mét csak az állíthatja meg, ha a demokrata párt valami­lyen nagyszabású politikai lépést hajt végre novembe­rig, elsősorban a vietnami béke megteremtése érdeké­ben. Johnson elnök legutóbbi beszédei azonban azt a be­nyomást keltik, hogy az el­nök számára saját pártja vá­lasztási győzelménél is fon­tosabb eddigi politikájának folytatása s így Humphrey, a republikánus ellenzéken kí­vül még Johnson részéről is akadályokkal találkozik. A legutóbbi közvélemény-kuta­tási adatok szerint egyébként még az is lehetséges, hogy Humphrey csak harmadik lesz az elektort szavazatokért folyó versenyben: Nixonon kívül George Wallace, az amerikai fajüldözők elnökje­löltje is megelőzheti. 24 á^a a külpolitikában A „FEKETE OROSZLÁNNAL” egyidőben nagyszabá­sú tengeri hadgyakorlat kezdődött „Ezüst Torony” fedő­néven, kilenc atlanti ország, több mint száz hajójának és sok repülőgépének részvételével. A parancsnok természe­tesen egy amerikai tengernagy: E. P. Holmes admirá­lis... A provokatív amerikai magatartás iskolapéldája­ként idézik az Izvesztyija tudósítói azt az értesülésüket, hogy az NSZK-ból felszálló amerikai katonai helikopterek rendszeresen megsértik Csehszlovákia légiterét. Devera ezredes, a csehszlovák néphadsereg politikai főcsoportfő­nök-helyettese, mintegy válaszolva a nyugati provoká­ciókra, kijelentette: a csehszlovák hadseregnek továbbra is megvannak a maga fontos feladatai a Varsói Szerző­désen belül. A VASÁRNAP MEGTARTOTT svéd választásokon az immár 22 esztendeje a bársonyszékben ülő Erlander miniszterelnök szociáldemokrata pártja pontosan egy tu­cat űj mandátummal növelte eddigi parlamenti többsé­gét. Európa egyik legrégibb kormányfője maga is beval­lotta, hogy szórós küzdelemre, esetleg vereségre számított. Mint a megfigyelők megállapítják, a meglepetés — tu­lajdonképpen nem meglepetés: a három nagy ellenzéki burzsoá párt a választási kampány során semmiféle vá­laszt nem tudott adni a svéd fejlődés által felvetett bo­nyolult kérdésekre. Nixon győzelmét jósolják (Kiss Csaba, az MTI tudó­sítója jelenti): A külpolitika híreiben szerepelnek: Fellazítás Máig sem lehetett hitelesen megállapítani, hogy az amerikai politikai vezetők közül ki használta először a „fellazítás” kifejezést. Vannak amerikai folyóiratok, ame­lyek a külügyminisztérium egyik kiemelkedő tanácsadó­jának, „szürke eminenciásának”, Zbigniew Brzezinskinek tulajdonítják a megfogalmazást. Mások szerint a későbbi külügyi államtitkár, Adolp A. Berle beszéli róla először, amikor a Szabad Európa kollégiumának elnökeként Strasbourgban előadás-sorozatot tartott az 1956—57-es idényben. A fellazitási politika lényegét azonban pontosan meg­határozhatjuk. A hidegháború megindulásakor az Egye­sült Államok az úgynevezett „felszabadítási” politikái hirdette meg a kelet-európai szocialista országok irányá­ban. Vagyis ezekben az országokban — akár egy világ- háborús kaland árán — erőszakkal akarta visszaállitam a tőkés rendszert. Amikor kiderült, hogy ez semmiképpen sem reális út, Dallas a „visszaszorítás”, a „felgöngyölítés” politikáját kezdte hangoztatni. Magyarán: meg kell aka­dályozni a szocializmus győzelmét további országokban, és meg kell kísérelni egy-egy országot leválasztani a szo­cialista világrendszerről. Az erőviszonyok alakulása azonban keresztülhúzta Washingtonnak ezeket a számításait is. Kénytelen volt áttérni a „fellazításra”. Ez, bizonyos értelemben, az ame­rikai imperializmus újabb kényszerű visszavonulását je­lenti. Tudomásul kellett vennie, hogy egy háborús kaland Európában nukleáris világégéssé szélesedne, abban pedig az Egyesült Államokat megsemmisítő csapás érné. A szocialistaellenes tervekről, persze, nem tett le, csupán az űj realitásokhoz igazította szándékait. A fellazítás célja a szocialista rendszerek meggyengítése; bizalmatlanságot szítani az egyes országokban, a vezető erőt jelentő kom­munista párt és a néptömegek, illetve az egyes osztályok és rétegek között; felszítani a nacionalizmust, megkísérel­ni szembeállítani az egyes szocialista országokat egymás­sal, illetve a Szovjetunióval. (E tevékenységben az ame­rikai fellazítás igyekszik profitálni a nemzetközi munkás- mozgalomban kialakult bonyolult viszonyokból, meg akar­ja lovagolni úgy a revizionizmust, mint a szektás hibákat). A megszámlálhatatlan síkon folyó fellazitási tevé­kenység egyik központja a Szabad Európa Rádió, amelyet — az amerikai külügyminisztérium ösztönzésére — „ma­gánintézményként” hoztak létre Nyugat-Németországban. 1950—51-ben 12 és fél millió dolláros költségvetéssel in­dult, jelenleg ennek, sokszorosát használja fel. (Naponta például csaknem húsz órán át sugároz magyar műsort; mintegy 110 disszidenst foglalkoztat). A fellazitási taktikának szembetűnő megnyilatkozása volt a nyugati hatalmaknak a legutóbbi csehszlovák ese­ményekkel kapcsolatban elfoglalt álláspontja. Amikor Prágában megerősödtek a veszélyes irányzatok, és fel­ütötte fejét az anarchia veszélye, Washington és különö­sen Bonn szántszándékkal elcsendesedett. Háttérbe húzó­dott, nehogy nyílt fellépésével idő előtt leleplezze hosszú­távú csehszlovákiai céljait. Amikor az augusztus 21-i for­dulat meghozta a változást, hirtelen, szakítva a tartózko­dással, nyílt rágalomhadjáraiba kezdtek a szocialista erők ellen. Mindennek fényében különös jelentőséget kap az öt szocialista ország kommunista és munkáspártjainak po­zsonyi tanácskozásán hozott határozat, amely nyomaték­kai hangsúlyozza, hogy az imperializmus kísérleteinek visszaverésében a sikerek biztosítéka a néptömegeknek a szocializmus, a proletár internacionalizmus eszméi szelle­mében történő nevelése, és az állandó küzdelem a bur­zsoá ideológia, az antiszocialista erők ellen. K. S. Hat szocialista ország szakszervezeteinek képviselői tanácskoztak Budapesten Konstantin Tissza akar térni A japán külügyminiszter Bonnban (Folytatás az 1. oldalról) védelmi erejének megszi­lárdításához. A hat szocialista ország szakszervezeteinek vezetői egyetértettek abban, hogy a, szakszervezetek között az elmúlt évtizedek során kialakult együttműködést tovább kell fejleszteni. A tanácskozás részt vevői megállapodtak, hogy szükség esetén kétoldalú, vagy több­oldalú tanácskozást hívnak egybe, közösen munkálkod­nak azon. hogy az osztály- ellenség és a világ imperia­lizmus mesterkedéseit lelep­lezzék a nemzetközi mun­kásosztály előtt; hogy létre­hozzák a nemzetközi szak- szervezeti . mozgalom legszé­lesebb egységét. A szocialista országok szak- szervezetei és dolgozói szoli­dárisak a vietnami nép hősi küzdelmével és el vannak szánva arra, hogy továbbra is megadják vietnami testvé­reiknek a szükséges segítsé­get és támogatást a szabad­ságukért és függetlensé­gükért. az amerikai imperia­lizmus agressziója ellen foly­tatott harcukban. Külön kiemelték azt a ve­szélyt, amelyet Európa béké­jére a bonni militaristák re- vansista politikája, a neonáci erőknek az NSZK-ban tör­tént aktivizálódása jelent. A tanácskozás részt vevői ismét kifejezték szolidaritá­sukat az arab népek küzdel­mével, az ízrael agresszió maradványainak felszámo­lásáért folyó harcban. A tanácskozás részt vevői egyhangúlag vallják, hogy az egyes nemzeti szakszerve­zeti központok között meglé­vő egyes nézeteltérések nem zavarhatják a dolgozók érde­keiért és az imperializmus ellen folytatott közös küzdel­müket. A tanácskozáson részt vett küldöttségek elutaztak Bu­dapestről. (MTI) A görög katonai junta hét­főn a hivatalos lapban közzé­tette a szeptember 29-re meg­hirdetett népszavazás elé ter­jesztendő, a junta igényeihez szabott alkotmány végső szö­vegét. Papadopulosz görög mi­niszterelnök, a katonai rezsim erős embere, hétfőn sajtóér­tekezleten méltatta jogászai­nak 138 szakaszos alkotmány- tervezetét. Azt mondotta, hogy a száműzetésbe vonult Konstantin király, a parla­menti választások után visz- sza fog térni az országba — hacsak már előbb vissza nem hívja a kormány. A minisz­terelnök kijelentette, hogy szeptember 23-án szabadon bocsátják a politikai foglyo­kat és a házi őrizetbe helye­zett politikusokat — ez az in­tézkedés azonban nem vonat­kozik a Lerósz és Jár ősz szi­geteken őrzött több ezer bal­oldali és kommunista politi­kai fogolyra, valamint a le­tartóztatott katonatisztekre. Vonatkozik viszont a gesztus Georgiosz Papandreu és Kan- nelopulosz volt miniszterelnö­kökre és más polgári politi­kusokra. BONN (MTI): Takeo Miki, japán külügy­miniszter hétfőn Bonnban ta­nácskozást folytatott Brandt, nyugatnémet külügyminisz­terrel. Később Kiesinger fo­gadta. Kedden még egy meg­beszélésre kerül sor Miki és Brand között. Bonni közlés szerint a ke­let-európai helyzet és az atomsorompó-egyezmény a tárgyalások két fontos témá­ja. Az NSZK kormánya már régebben erőfeszítéseket tesz, hogy a japán kormányt a maga álláspontjának elfoga­dására bírja az atomsorompó- egyezménnyel kapcsolatban. Ebben a kérdésben különö­sen a csehszlovákiai esemé­nyek óta élénk diplomáciai tárgyalások folynak Tokió és Bonn között. Újabb réssletakció! Hűtőszekrény, „Delta” televízió, villanyboyler és az eddigi cikkek is RÉSZLETRE kaphatók. Részletutalványt helyben intézzük. Centrum Áruház EGER, Széchenyi utca. Nyitva: reggel 8-tól este 18 h-ig, szombaton is. * ❖ ❖ ❖ ❖ * * * •> « •> •> ❖ €1 I m i SZÖVET m m EGERBEN — GYÖNGYÖSÖN — HATVANBAN A MÉTERARU-SZAKÜZLETEKBEN Az egri NAPSUGÁR ruházati boltban és a gyöngyösi RUHÁZATI ÄRUHÄZBAN. I m L I CIKKAJÄNLATUNK: Régi ár: Űj ár: ❖ I I Férfi fésűs öltönyszövet 397,— Ft 99,— Ft •> <♦ # Női kártolt kabátszövet 302,— Ft 165,— Ft Női kártolt ruhaszövet 112,— Ft 65,— Ft ❖ <* Női kártolt kosztűmszövet 91,— Ft 45,— Ft Női szintetikus ruhaszövet 183,— Ft 85,— Ft * Női műszál ruhaszövet 120,— Ft 60,— Ft ❖ Női műszál ruhaszövet 107,— Ft 15,— Ft 1 Csak amíg a készlet tart!

Next

/
Thumbnails
Contents