Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-01 / 205. szám
ÜZEMET €S cs illagokból □ Á szibériai Tunguz-jelenségről □ Vannak-e repülő csészealjak ? □ A földi élet-e az egyetlen ? □ A Neutilíus-kísérlet □ Ember a Marson ? Ahogy közeledünk ahhoz az időhöz, amikor űrhajóval az ember is leszállhat más bolygóra, úgy nő az érdeklődés a természettudomány, a csillagászat iránt. Ezért is kerestük fel dr. Kulin Györgyöt, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatóját, hogy ezekről a témákról beszélgessünk. — Hot évtizede nem tudják megállapítani, hogy mi robbant Szibériában. Éppen ezért első kérdésünk, mi a tudomány mai álláspontja a szibériai Tunguz-jelenségről? — A Tunguz-jelenség, mely 1908. június 30-án volt, valóban igen sok találgatásra adott okot. Az egyik az, hogy csaknem két évtized múlva tudták az első expedíciót megszervezni. Az egész környék mintegy 40 kilométernyi körzetben le volt tarolva. Sok expedíciót vezettek azóta is oda, s azt tudom mondani, ’ hogy még a mai napig sincs egészen tisztázva e jelenség, de elmondhatjuk, hogy azoknak a fantasztikus elképzeléseknek, amelyek napvilágot láttak és látnak különböző * újságokban, képeslapokban. ! nem sok alapjuk van. Fel- ' fedezésekor a Tunguz-jelenségre azt mondták, hogy bizonyára anti-anyagból van. Ám, aztán megindult az űrrepülés, akkor meg azt állították, hogy valószínű a világűrből jött idegen űrhajó volt ez az ismeretlen test. Nos, a két legnépesebb szovjet expedíció vezetője, Solotov és Florenszkij, alapos vizsgálatokat végeztek, de ők sem jutottak eredményre. Az egyik tudós szerint vagy üstökös. vagy kisbolygó robbant fel az űrbén a föld felszíne fölött 3^-4' íkiiómétér- nyi magasságban, s ez okozta ezt a hatalmas pusztítást. A másik felfogás szerint olyan égési nyomokat találtak, amelyek valamely nukleáris energia felszabadulására adhat lehetőséget. A tudós Solotov azt mondta, hogy nem idegen űrhajó atomtöltete robbant fel, hanem az az energiasűrűség, ami ezzel a „meteor”-jelenséggel együtt lejátszódott, kiválthatott olyan nukleáris folyamatokat, amelyeket a fizika ma még nem ismer. A tudomány mai álláspontja szerint csupán arról volt szó. hogy vagy egy üstökös magja, vagy egy kisbolygó volt a jelenség oka, esetleg ezek kapcsán olyan fizikai jelenség, amelynek magyarázatát még nem ismerhetjük. A többi mind csak fantázia. — A sajtó, rádió, televízió sokat foglalkozott mostanában az úgynevezett ismeretlen repülő égitestekkel, csészealjakkal. Hallhatnánk valamit ezek lehetőségéről? — Ezekkel kapcsolatosan egyaránt lehet szó valószínűségről, lehetőségről, de tényekről is. Az USA-ban több bizottságot létesítettek, amelyek eddig mintegy 40 ezer jelenséget, vizsgáltak meg. Ezeket a vizsgálatokat neves tudósok végezték 1942-től. Az eredmény sajnos az volt, hogy a mintegy 40 ezer bejelentett eset közül mindösz- sze négy olyan maradt. amely tudományosan ugyan értékelhető volt, de ezek is annyira homályosak voltak, hogy nem lehetett tudni, milyen természeti jelenséggel téveszthették össze. Mindezek azonban, amelyek a nvugati folyóiratokon keresztül eljutottak hozzánk, Tegtöbbnyire csak szenzációnak bizonyultak. A tudományos világ viszont határozottan leszögezte, hogy a legalanosabb vizsgálatok után is csak azt tudják mondani, egyetlen hitelt érdemlő eset sem volt, amely arról tanúsWto. mptember 1., vasárnap sugárnyomás kodhatna, hogy más bolygókon illetőleg naprendszerünkben is értékes lények élnének. — Egyre többször vetődik fel az a kérdés, hogyan keletkezett az élet a Földön> van-e élet más égitesteken. Mi a tudomány álláspontja a pansperna-elméletről? — Manapság senki sem tudja megmondani, hogyan keletkezett a Földön az élet, sőt még arra sem tud válaszolni egyetlen Nóbel-díjas tudós sem, bizonyos-e, hogy az élet a Földön született. Éppen ezért vetődött fel. hogy az élet valahol máshol alakult ki és a kozmoszon keresztül jutott el hozzánk. Valamilyen, áramláson keresztül eljutottak az életcsírák a Földre és itt megfelelő környezetet találva kibontakozott ez a gazdag Földkép. Kétféle pansperma- elmélet van. Az egyik az úgynevezett rádiópansper- ma-elmélet, amely szerint taszítaná át a világűrön keresztül ezeket az életcsírákat. Ám ennek a feltételezésnek kevés, - a ,valószínűsége. Azonban a litó-panspermá- nak már nagyobb a valószínűsége. Eszerint kőzetekbe zárva meteor formájában jön át egy életcsíra a Földre. Viszont még olyan meteort nem találtak, amelyben szerves élet nyomait felfedeztek volna, bár igen magasan szervezett molekulákat már találtak ezekben az „égi vendégekben”. Azt már tudjuk, hogy a földi élet egy kozmikusán kialakított környezet terméke. Azt, hogy nálunk fehérje alapú élet van, ennek a hőmérsékletnek, gravitációnak, légnyomásnak, ennek a légösszetételnek a következménye többek között. A Földön az élet akkor alakult ki, amikor a Földnek még nem volt oxigénje, amikor metán és ammónia volt csak a légköre. A mai tudomány szerint az élet mindenképpen makromolekulákhoz kötött jelenség. Az élet fejlődéséhez szükséges milliárdnyi információt csakis az óriás molekula tudja tárolni. Egy atom nem. Ezért mondjuk azt, hogy az életnek még számtalan másfajta variációja is lehetséges, mint amilyen a Földön van. Sőt, ha egy kicsit kitekintünk a világba, azt mondhatjuk, elég labilis ez a földi élet, mert a fehérjék csak nagyon szűkre szabott hőmérsékletű határok között léteznek. Lehetséges az is, hogy létrejönnek más makromolekulák is, amit a földi ipar is létre tud hozni (kenőolajak), amelyek szintén makromolekulákból álllnak. Csakhogy ezek a földi körülmények között bomlékonyak, instabilak. De például egy hidegbolygó környezetében már stabilak lehetnek. Nagyon valószínű, hogy ueyan- úgv mint ahogy a szilícium köré is csonortosulhatnak óriás molekulák, amelvek az élet kiterjedt szükséges információját tárolni tudják, ugyanúgy lehetséges olyan életforma is, amelyben a létező élő mínusz ISO fokon érzi ugyanolyan jól magát, mint mi a plusz 15 fokon. Számunkra ezért szükséges a most megszülető új tudó. mányágnak, az egzobiológiá- nak művelése. Terveztek már olyan űrállomásokat, amelyek leszállnak a Marsra és határozottan eldöntik, van-e ott élet. Mi hiszünk abban, hogy az életnek sok más változata van, Nem biztos, hogy mi, emberek jelenítettük meg az életnek a csúcsát. — A kozmosz világa iránt érdeklődők sokat hallottak a telepatikus kísérletekről. Van-e összefüggés az idegen égitestek, repülő csészealjak és a 'telepátia között? — Voltak olyan vélemé- mények. hogy ezeket az itt röpködő idegen testeket, repülő csészealjakat egy idegen világból telepatikus úton informálják, sőt még a hajtóművük is telepatikus. Az emberiség hallott az úgynevezet Neutilius-kísérletről. Az amerikaiak hajtották végre. A tenger felszíne alatt több száz méteres, mélységben a Neutilius nevű szerkezetben telepatikus úton kísérleteket végeztek. A pikantériája ennek az, hogy nemrégen megjelent egy tudományos folyóiratban, amely szerint ezt a Neutilius-kísér- ietet Amerikában sohasem végezték el. A mai tudomány állásponja szerint idegen testeket irányítani-vezérelni telepatikus úton lehetetlen. — Ismeretes, hogy ön regényírással is foglalkozik. Mondana valamit most készülő új műveiről? — A szilícium alapú életről már írtam az „Üzem a nyolcadik bolygó” című fantasztikus regényemben. A Neptunusra telepítettem ezeket a lényeket, akik magas technikával rendelkeznek. Most van a Táncsicsnál kiadás előtt a második fantasztikus regényem, amelynek a címe Az ellentmondások bolygója. A regény lényege, hogy velünk ellentétben, akik hozzászoktunk saját életünk megítéléséhez; gondolkodásunkban ott hordozzuk ősi kultúránkat is, hogyan látná egy idegen, nálunk fejlettebb lény ezt a világot, ezeket a. szokásokat. Egy másik művem a Magvető gondozásában kerül, kiadásra a címe „Aster”. A Jupiter és a Mars között elousztult bolygó sorsát írom le fantasztikusan. Odatelepítek egy nagyon magas kultúrát, amelyik a bolygó szétrobbanását ismerve, már a katasztrófa előtt elmenekül egy másik távoli világba, eav részük még a Földre is eljut, egy kisebb csoport pedig a Ca- pellán telepedik meg. akikkel egv magyar csillagász felveszi a kapcsolatot. — Még egy utolsó kérdés: mennyi idő múlva juthat ti az ember egy idegen bolygóra? — Ennek az évszázadnak a végére az ember is le fog szállni a Marson. Hogy a Venuson leszáll-e, az még nem biztos. De a mostani ismeretek, a technikai megoldások hatványszerfl fejlődését figyelembe véve sor kerülhet rövidesen naprendszerünkön belüli bolygóközi űrutazásra. Kiss Béla A Mátra útjait nemcsak a forgalom, hanem as útszakaszokat folyarnatoUtépités a Mátrában erózió is rongálja. A „megviselt” san kijavítják. (MTI foto. Kácsor László felvétele.) 'Színészek, bohémek A RÉGI SZINÉSZVILÁG EMLÉKEIBŐL Szeretett városomban, Miskolcon vendégszerepeit a rendkívül népszerű Rózsahegyi Kálmán, mindnyájunk szeretett Kálmán bácsija, a „Vén gazember” címszerepében. Nálunk is óriási sikert aratott. Másnap délelőtt a város főutcáján sétáltunk Kálmán bácsival. Én bementem a trafikba cigarettát venni, ő azalatt a kirakatot nézte. Amikor a trafikosnő meglátja Kálmán bácsit, izgatottan kiabált hátra a férjének: — Apa, apa, itt a vén gazember! Mire a férj kiszólt: — Az öreg Blau?! ★ Egy baritonista szinte betegesen vágyott arra. hogy az Operaházhoz kerülhessen. Mikor meghalt Takács Mihály híres baritonista, már a temetésen közel furakodott Hevesi Sándorhoz, az Opera-, ház akkori főrendezőjéhez, s odasúgta: — Remélem, főrendező úr, hogy én kerülök a helyére?! — Mire Hevesi a halottra és a sír körül álló hozzátartozókra utalva válaszolta: — Kérem, ha a családnak A násznép a szőlővel futtatott udvaron gyülekezik, a vőfélyek százhúsz családot hívtak meg, nem számítva a közeli rokonokat. A patyolatfehér abroszokon pálinka, bor és sör, kinek mi tetszik. A deszkákból hevenyén összetákolt dobogón pattog a cigányzene. A szabadban felállított kondér felöl mennyei illatok áradnak, fehér kötényes főzőasszonyok készítik tálaláshoz a csigalevest, A vacsoránál az ifjúasszony és férje boldogan figyelik a vendégkoszorút, fogadják a jókívánságokat. Ahogyan a vacsora végéhez ér, mind jobban emelkedik a hangulat. A muzsika, a kacaj, a pohárcsengés egyvelegébe néha belerikkant egy-egy borízű hang: — Igyunk, pajtás! Ne kíméljük az örömapát... A háziasszony egy szemvillantással magához szólít, kedvesen belém karol: — Jöjjön, nézze meg az ajándékokat... Az egyik szoba valóságos áruraktár. Csillárok, szőnyegek, háztartási gépek, készletek egész sora. — Csak kávéfőzőből „ötöt” kapott, — csillog az örömanya szeme. — És három egyforma pálinkáskészletet... — toldja meg a szót a keresztmama. A kedves, szép szobába behallatszik a zene, a gyermekzsivaj. — És mennyi volt a kiadás? Az őrömanya hellyel kínál. — Két hízót, hat hízott libát, negyven tyúkot vágtunk. Három hektó bort ütöttünk csapra és amint látja, ládaszámra van a sör. De kell is, mert felénk újabban három napig tart a lakodalom... Rég elmúlt már éjfél, túl vagyunk a menyecsketáncon. A mama most már a lányát, vejét szólítja be az ajándékszobába, ök néznek, de csak egymást látják legszívesebben kettesben maradnának egy üres szobában. Hajnalra jár, amikor hazaindulunk. És a lag- zi óta azon tűnődöm, jó-e az, ha magyaros vendégszeretet mellett egyben „virtusból” is mindig csillagos ötösre vizsgázunk?? T/ígasztalanul esik. Az út sáros és nyálkás V a félórája tartó záportól. A közlekedési rendőr műanyag esőkabátján csorog a viz, amint az utat figyeli. Egyszer feltűnik egy Trabant és a veszélyjelzés ellenére legalább hetvennel száguld. A jelzőtárcsa a magasba lendül, a csontfehér kocsi csúszkálva áll meg a rendőr előtt. — Kérem, itt sebességkorlátozást mutat a tábla... A vezető ideges, szemmel láthatóan fél a büntetéstől. — Nagyon esik, nem láttam a táblát... — Ezért inkább a vesztébe rohan? A Trabant elmegy, néhány szót beszélgetünk. Friss történetek kerülnek elő az utóbbi napok baleseti krónikatárából. Tragédiák, sorsok, végzetek Tegnap egy kivilágitatlan szekér, ma egy autóval repülni akaró úrvezető, holnap egy meggondolatlan gyalogos okozza a bajt. Az eső már csak szemerkél, a rongyos, barna felhők lomhán továbbúsznak. Űjból egy rohanó kocsi. A tárcsa ezúttal is álljt jelez. A rendőr udvarias, de határozott szavaira nyegle válaszok. — Én, kérem, külföldről jövők. Ott udvariasabbak a rendőrök. Nálunk csak „vadászni”, büntetni tudnak. Valóban előkerül a papír, a ceruza. A szabálysértő, az értetlen „úrvezető” feljelentéssel fenyegetőzik és megesküszik, hogy neki, a szabálytalanul vezető földi pilótának rosszat akar a rendőr. Néhány perc múlva előbujik a nap a felhők mögül, a párától szinte füstöl az országút. A városka előtt mi is fékezünk. Embercsoport az úton és egy összetört piros Jáva. Utasa vérben feleszik az árokparton, az eperfa mellett. — Emlékszik? Ez volt az a motoros, akit amott, a veszélyes szakaszban nem állíthattam le a Trabant miatt — néz rám a rendőr szomorúan. Igen, az országutak ördöge egy percig sem alszik. Százak, ezrek esnek áldozatául évente. Olyan emberek, akik nem adnak a szabályokra, a törvényekre. Azok, akik egyszerűen csak ■ fejvadásznak” tartják a közlekedési rendőrt és fittyet hánynak akkor is, ha büntet, figyelmeztet. Pedig kötelességből, emberségből te- sá.., — sá — 1 nincs ellene kifogása..; A múltban akadt színigazgató. akit egyáltalán nem érdekelt a színházvezetés művészi része. Mialatt színházban a világhírű Toscanini vezényletével operaelőadás folyt, azalatt ő az irodájában a turflaoot böngészte. Az első szünetben, az előadástól fellelkesedve valósággal berobbant az irodába Tóth Aladár, a kiváló zenekritikus. Látva az igazgatót, döbbenten kérdezte: — Igazgató úr. lent Toscanini, ez a zseni dirigál és maga itt a turflaoot tanulmányozza? — Az nem volna baj, — mondta az igazgató —, de felhallatszik! ★ Sok vándortársulat működött országszerte, amelyek igen nagy anyagi zavarokkal küzdöttek. Természetesen a pontos fizetést még hírből. sem ismerték. Az egyik ilyen daltársulatnál a Mágnás Miska című operettet játszották. A társulat már régen nem látott pénzt, amikor a darab főszerepét játszó bonviván — előadás közben — közölte az igazgatóval, ha nem kapja meg a járandóságát, azonnal elhagyja a színházat. Miután pénzt nem kapott, otthagyta az előadást. A szorult helyzetből a következőképpen vágták ki magukat. Az inast játszó színész bement a színpadra és jelentette Rolla grófnőnek: — Baracs Öméltóságának hirtelen el kellett utaznia, de azt üzeni, hogy ..a nő szivét ki ismeri, ezer titokkal van teli . ..” És Baracs helyett elénekelt« a felvonás egész fináléiét. A Színművészeti Főiskolán a végzős rendezők gyakran fordultak hozzám azzal a kéréssel, hogy miért nem szabad a színésznek eiőadás előtt néhány pohárka italt fogyasztania, hiszen ez csak inspirálná őt?! Ilyenkor a fegyelmi szabályokra való hivatkozás helyett néhány megtörtént esetre hivatkoztam. Például: Jászai Mari a kolozsvári Nemzeti Színházban vendégszerepeit „Borgia Lucréziá- ban”. A darab egyik jelenetében Borgia Lucrézia vacsorára látja vendégül a fiatal nemeseket. Amikor a hangulat tetőpontját éri eh Jászai Mari feláll, s utolérhetetlen szuggeszti vitással közli a nemesekkel: — Most pedig, vegyétek tudomásul, hogy mindnyájan meg vagytok mérgezve! Pokoli feszültség. — a színpadon és nézőtéren síri csend,, amikor feláll az asztaltól Körmendi Kálmán, a színház tehetséges fiatal művésze. Előadás előtt már felhajtotta a maga „néhány po- hárkáiát”, s megfeledkezve arról is. hogy jelmezben van. zsebre vágta a. kezét. majd tántorgó léptekkel kifelé menve megjegyezte. — Na, ide se jövök többet vacsorázni. Olyan nevetőorkán tört ki a színpadon is. a nézőtéren is. hogv le kellett engedni t függönyt. Sebestyén Mihály
