Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-06 / 209. szám

Mi lesz a szőlővel?

Uj sikerek Ecséden

JVem csak markasi gond

veszteségűk legalább két foELÉGGÉ NYOMOTT a

hangulat Markozon, de nem csak a Mátravölgye Tsz tagságának körében, hanem a szövetkezet vezetői között is. Ott a kérdés előttük: mi lesz a szőlővel?

Összesen 460 hold termése vér a szedésre. Ebből csemege szőlő majdnem ötven százalék. Átlagosan 25 mázsát számolnak holdanként. Exportra szántak 45 vagonnal, de a háztájiból is kikerülne majdnem ugyanennyi. Tekintélyes mennyiségről van hát szó. Ennek az értékesítése azonban ma még bizonytalan;

Talán nem szerződtek le? Dehogynem. Széles János, a tsz elnöke elmondta, hogy az fmsz naponta másfél-két vagon szőlőt vesz át tőlük, de ennek a kétszeresét is tudnák adni. Kilónként hét forintot számítanak a szőlőért, ha azonban legalább ennyiért nem tudják értékesíteni a csemege szőlőjüket, a közös gazdaság jövedelme kedvezőtlenül fog alakulni;

Szerencsére a saszla a tőkén tovább megmarad, mint a több: fajta, tehát nem kell még kényszerből leszedni. Viszont a nedves időjárás miatt ki van téve a rothadásnak, ez a veszély tehát a szedést sürgetné.

Mi történik akkor, ka az export csatornái bedugulnak? Kézenfekvő a megoldás: vagy foldolcózzák bornak, vagy a belföldi piacokon értékesítik. Igen ám. de ha bor lesz a saszlából. éppen olyan bevé- tél-kiesést okoz. mintha a napi piaci árat kapják meg érte. Ahogy számolgatták, a

A learatott gabona már régen a magtárakban van, vagy éppen a malmokban őrlik —, de Sarudon még mindig egyik legfőbb téma az idei búzatermés.

—Az időjárás nekünk sem kedvezett — mondja Haraszti Ferenc — a Tiszamente Termelőszövetkezet főkönyvelője — az aszály nálunk is éreztette hatását. Ennek ellenére rekordtermést takarított be a közös gazdaság. Holdanként átlagosan 16 mázsa búzánk termett s ilyen eredményre még a legidősebb emberek sem emlékeznek a faluban. Nem is emlékezhetnek, hiszen sem a falu, sem a szövetkezet történetében nem volt példa ilyen jó búzatermésre.

— Mi a titka a jó eredménynek?

— Több tényező is közrejátszott. Elsősorban talán azt említeném meg, hogy tavaly ősszel a talaj munkákat, a vetést időben elvégeztük s a földek megmunkálása kitűnőnek bizonyult. A talaj megkapta a szükséges műtrágyamennyiséget is. A legdöntőbb azonban az volt, hogy a közel 1700 holdnyi búzaterület 70 százalékába Bezosztája került.

— Régebben is vetettek Be- zosztáját?

— Vetettünk, de nem ilyen arányban. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban bebizonyították, hogy érdemes ezzel a búzafajtával foglalkozOrszágszerte nagy készülődés előzi meg a pénteken nyíló Budapesti őszi Vásárt. A kiállítók, eladók számos új, keresett, praktikus cikkel akarnak bemutatkozni vagy éppenséggel tovább öregbíteni hírnevüket.

Mint értesültünk, impozáns pavilonban mutatja be termékeit — sok más cég mélyített — a BUBIV, ismertebb í,lévén, a Budapesti Bútoripari Vállalat is, amelynek egri jpáregysége ugyancsak kéitrint lenne kilónként, teljes összegben legalább másfélmillió forint. Ennek hatása a munkaegység mértékében is megmutatkozna: 15—20 forinttal jutna kevesebb egy munkaegységre az év végén. A tét tehát nagy. van ok a nyugtalanságra.

EZZEL A FESZÜLT helyzettel kapcsolatban megformálódik bennünk néhány kérdőjel. Az egyik: országosan nálunk az egy főre jutó szőlőfogyasztás jóval alacsonyabb, mint gondolnánk. Ebből következik, hogy a hazai piac nem tud elegendő szőlőt felvenni. Telített. Igaz, a szőlő ára is elés magas. Tehát: drágán termeljük ezt a fontos gyümölcsöt Hogy miért olyan drága a termelési költsége és hogyan lehetne azt csökkenteni, erre a választ a szakembereknek kell megkeresniük. De meg kell keresni, mert az idei év is bizonyítja, hogy az eddigi termelési árakon sürgősen változtatnunk kell.

A másik: évek óta folyik már a vitg. és a tervezgetés a Mátra alján arról, hogy szövetkezet-közi vállalkozásban építeni kellene egy szőlőlé palackozó üzemet. A szénsavas szőlőlé megoldhatná az értékesítés nehézségeit, méghozzá úgy, hogy üzletnek sem lenne ez rossz a társult szövetkezetek részére.

Az ötleten túl mégsem jutottak él a Mátra környékének szőlős szövetkezetei. Talán pénzügyi nehézségek miatt? Egyáltalán nem. Szubjektív gátlótényezők állni. Kiválóan terem, volt olyan táblánk, ahol 28 mázsás átlagtermést adott. De nemcsak a jó földeken, a gyengébb minőségű táblákon is meghozza azt, amit elvár tőle az ember.

— A rekordtermés anyagiakban mit jelentett a közösnek?

— A jó termés következtében 1,7 millió forintos többletbevételhez jutottunk. A rekord tehát -nemcsak erkölcsi, hanem anyagi sikert is hozott. Ez azért is jó, mert a gazdák látják, hogy érdemes a gabonatermesztéssel foglalkozni. Ezt igazolják az önköltségszámítások is, a mi szövetkezetünkben minden mázsa búza mintegy 130 forint tiszta hasznot hoz. Más növényfajták nem nagyon érik el ezt a szintet.

— A jövő tervei?

— Nincsenek különleges terveink. A Bezosztája aránya a jövőben is hasonló lesz, bár lehet, hogy valamivel még növekszik. A legfontosabb tanulság azonban az volt a számunkra, hogy az őszi talaj munkákat a lehető leggondosabban kell elvégezni, mert ez még az aszály kártevéseit is erősen csökkenti. Éppen ezért az idén is jól felkészülünk s igyekszünk minden táblát jó minőségben, időben megmunkálni. Jelenleg 43 erőgépünk van, ez a gépállomány lehetővé teszi a gyors és jó munkát. A betakarítással sincs baj nálunk,

viselteti magát a vásáron.

Az egriek ez alkalommal tizenegy új asztaltípust visznek közönség elé — garnitúra-tartozékokat, dohányzókat és megnagyobbítható étkezőket — közöttük olyanokat, amelyeknek a tervei is a gyárban készültek. Különösen érdekesek ez utóbbiakból a bőrbetétes asztalok, amelyek lapján — mintegy térítőként akalmazták a középütt rádolgozott, ízléses bevonatot, |

iák útját a vállalkozásnak. Az érdekelt szövetkezetek vezetői húzódoznak tőle. mert attól tartanak — ha nem is mondják ezt így meg —, hogy nem éppen az ő területükön, nem az ő irányításuk alatt foe működni a közös tulajdonú üzem. Pozíció féltés? Mondjuk ki: erről van szó. Akármennyire szomorú is ez.

Talán a mostani helyzet kimozdítja a holtpontról ezt a kérdést, és végre a realitások rákényszerítik az érdekelt tsz-ek vezetőit az érdemben tárgyalások megkezdésére.

Az export lebonyolítása tehát kétséges. De tegyük mindjárt hozzá: a következő években is kialakulhat bármikor értékesítési nehézség, hiszen a szőlőterületeink egyre nagyobbak lesznek, a néhány évvel ezelőtti jelentősebb telepítések termése pedig már most vagy a következő években jelentkezik, és a csemege szőlőt bornak feldolgozni...-!?

AZ ADOTT HELYZET tehát sürgetően előírja a lehető legjobb megoldások megtalálását, de ezeknek az alapja csak a mostani termelési költségek csökkentése lehet. Persze, ezt könnyű így kije- jelenteni sokkal nehezebb. A mostani értékesítési nehézségeken könnyíteni, illetve a nehézségket megszüntetni — ez pillanatnyilag a legfőbb teendő. Ehhez viszont csak az országos szervek támogatásával lehet hozzáfogni.

(g. molnár)

tizenegy saját kombájnunk van. A jövőben mindenesetre azt szeretnénk elérni, hogy az átlagtermés még tovább növekedjen. Szövetkezetünk egyik fő profilja a gabonatermesztés, érthető, hogy még nagyobb bevételt várunk a jövőben.

Sarudon az elmúlt esztendőkben soha nem sikerült még 16 mázsás átlagtermést búzából elérni. Most az aszály ellenére is „megtört a jég”. A vezetők, a szövetkezeti gazdák egyaránt remélik, hogy jövőre már újabb rekordot ünnepelhetnek. K. L.

A meglepődés a falunál kezdődik. Mindegy, hogy Ecséd, vágj' Rózseszentmár- ton felől közeledünk a külfejtéshez, teljesen új nyomvonalon vezet az országút. Hová lett a régi? Mire körülnéznek, azt tapasztaljuk, hogy az autó a korábbi bánya helyén robog. Kicsit távolabb nagy gödör, több százezer tonna szén helye, némán tátong. A régi országúinak már helyét is csak itt-ott lehet látni, az utolsó darabokat nyelik a kotrógépek. Ecséd- től északra, a régi bányától nyugatra új külfejtést nyitottak.

Ludányi István vezető aknász dolgozott az ecsédi régi és az új bányában is. Emlékezete szerint a nyugati szénmező felett 1967. tavaszán kezdték leszedni a földet. — Éppen idejében, mert ott már túl sok volt a meddő — mutat karjával kelet felé.

Tíz kotró egy bányában

— Minden gépet, az egész szalagrendszert át kellett telepíteni. Nagy munka volt, ugyancsak iparkodni kellett a lefedési és a szenelő részlegnek is. Segített a petőíi- bányai gépüzem, ők is építettek vagy három gépet és új szalagrendszert. Az MT 3-as nagy gép csak a tavasszal állt be. Ezt a németek szerelték és késtek egy kicsit. Most tíz kotró dolgozik az új külfejtésen. Egy műszakban hétezer köbméter meddőt takarítunk le. Pedig csak két nagy teljesítményű gépünk van, a többi kisebb gép. De ezek itt megfelelnek, jobban lehet forgatni, — magyarázta Ludányi István.

Az aknásziroda ablaka a bányára nyílik, az meg a szabad égre. Nap süti, éjszaka csillagok és főleg reflektorok világítják be az ecsédi külfejtést. Az aknászirodából jól lehet látni a meddőt takarító és a szenelő gépeket, a suranó szalagokat. Éjjelnappal működik a diszpécser- szolgálat. Telefonon, URH-rá- dión állandó kapcsolatot tartanak a távolabbi munkahe- yekkel is.

— A gépeken a kotrómester parancsol, a szalagrendszeren a brigádvezető. A gépmesterek és a négy brigád munkáját, a lefedési üzemnél most 130 ember, az aknász irányítja. De minden műszakban a munkahelyen tartózkodik a vezető aknász és a bányamester is. Összetartozunk,

mint egy nagy család — mondta Ludányi István.

A vízre haragszanak

Krizsán Ferenc, a szenelés harmadvezető aknásza, munka közben arcán viseli beosztásának jelét. Nevetve törül- g'eti homlokról és arcáról a szénport. Csak kis szünet után válaszol kérdésünkre.

— Gép és ember is van elegendő. No, nem éppen sok, csak amennyi szükséges. A gazdaságosság azt diktálja, hogy takarékoskodjunk az élő és a holt munkával.

— A szenelő részleg nem csalogatja el az embereket a lefedési üzemtől?

— Azt nem tesszük. Legfeljebb néha a nyomunkba érünk, egy kicsit megszorítjuk a lefedést. A létszámtelepítést különben is a bányamester végzi. Persze mindkettőnket megkérdez. Néha vitázunk is, de egy a célunk, egységesnek kell lenni a tetteknek is.

— Vasárnap bányásznap volt, hétfőn pihenő. Kedden rendben ment a munka?

— Jól ünnepeltünk, kedden a második műszakba jöttünk, addig mindenki kipihente magát, jól haladt a termelés. Nem a bor, hanem a víz a mi legnagyobb ellenségünk. Előre tartok tőle, ha ősszel beköszönt az esős idő. Akkor könnyen megsüllyednek a nehéz gépek, a szalagon hamarább szétszakad a bilincs.

— Melyik gép ad legtöbb szenet?

— Az MT 2-es. Ez szelektál is, tehát elég tisztán termel, jó szenet ad, ha a telep megfelelő. De most, a nyitás után, amíg a kevert, zöld katlant át nem vészeljük, addig a kellemetlenség bosszúságot is szül.

— Arra gondol, hogy a múltkorábban az MT 3-as gépre ráomlott a rézsű?

Igen. Olyan kevert itt a föld, hogy ha a rézsű megcsúszik, nehezen áll meg és a bajt nem lehet előre látni.

Egerben három hónappal

ezelőtt az Egri Ingatlankezelő Vállalat megkzedte a gázfűtés beszerelését az állami lakásokba. A fűtőtestek — eltérően az eddigiektől — az Ingatlankezelő Vállalat tulajdonában maradnak, vagyis azokat nem kell a lakóknak megvásárolniuk.

— Ebben az évben több

De már ezen is túl vagyunk, a lemaradást iparkodunk behozni és ezután még óvatosabbak leszünk.

Mikovcsák István diszpécser elmondta, hogy a bányaüzem vezetősége új technológiát dolgozott ki. Ügyelnek az utasítások pontos betartására. Biztonsági árkot is húztak és ez megbízható védelmet jelent.

Biztató

eredmények

Kálomista Imre. az ecsédi külfejtés vezetője sem hallgatja el a nehézségeket. Véleménye szerint azonban az új bánya első éve is biztató eredményeket ígér. Az elő- tervet megvalósítják, az éves eredménytervet teljesítik. Sokszor több szenet tudnának termelni, de Ecséden a Mát- ravidéki Hőerőmű igényeihez kell igazbdni. Csak annyi lignitet szállíthatnak, amennyire az erőműnek éppen szüksége van.

— Hogyan segítenek magukon az ecsédiek?

— Csatornakotrásokat, só- derbánya-nyitásokat vállalunk.

Szenet csak az erőműnek tudunk eladni, de gépeinkkel, szakembereinkkel bérmunkát és különféle szolgáltatásokat végzünk vízgazdálkodási társulatoknak, állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek. Kezdeményezésünkre és a mi gépeinkkel Heves megyében vagy 20 víztároló létesült. Mi a vízszint alól is ki tudjuk termelni a sódert, azt eladja a tsz és öntözhetnek is.

Ebben az évben 25—30 millió forintot tesz ki az ecsédiek nem bányászati jellegű termelése. A hagyományos, mélyművelés mellett elképzelhetetlen lenne, hogy egy év alatt új bányát nyissanak, az erőművet ellássák és a megyén jóval túl terjedő melléktevékenységet folytassanak. A technika, a tudás és akarat új csodákra képes.

Dr. Fazekas László

mint egymillió forintot költünk a gázfűtés beszerelésére Egerben — tájékoztatott Sze- niczey László, az Egri Ingatlankezelő Vállalat főkönyvelője. — A Gólya, a Hadnagy és az Egészségház utcában végezzük el az idén a gázfűtés beszerelését, jövőre pedig a Lenin és a Széchenyi utca kerül sorra. Terveink szerint 1972-re valamennyi állami lakásba beszereljük a gázfűtést, ahol eddig is volt gázvezeték.

— Eddig az állami lakásokban díjtalanul csak a konyhába és a fürdőszobába vezették be a gázt, illetve csak ezekbe a helyiségekbe adtak tűzhelyet és boylert. Azonban sokan — saját költségükre — a többi heyiségbe is beszereltették a fűtést. Visszafizetik-e az így felmerült költségeket? — kérdeztük.

— Minden olyan gázszerelvénynek visszatérítjük a költségét, amelyet a lakók szereltettek be korábban. A legfontosabb az, hogy a felmerült költségekről hivatalos számlák legyenek, mert csak azok alapján tudjuk megállapítani a visszatérítendő ösz- szeget.

— Hogyan történik a visz- szafizetés?

— Az OTP fizeti vissza á gázszerelvények árát és a beszerelés költségeit, az évi 10 százalékos elhasználódási díj nagy és az Egészségház utcai levonása után.

— Mikor kapják meg a többi utcák lakói ezt a visz- szatérítést?

— Ugyanabban az időszakban, amikor a fűtés-szerelést végezzük. Tehát az idén az említett három utca, jövőre a Lenin és a Széchenyi utca érintett lakói, s a többiek pedig 1970—71—72-ben.

(f. s.)

íirnmm3

1D68. szeptember tfniiir

Ficzere takarékoskodik

Ficzere a pultot támasztja. Ami merő szemléletbeli tévedés. Mert a pult támasztja Ficzerét. A pult és Ficzere már régi ismerősök, sok féldecivel és fröccsel pecsételték meg ezt az ismeretséget, a pecsétek nyomai a pulton is láthatóak, de még inkább Ficzere zakóján. Kabátján. Ujjas vállonhordozó- ján. Szóval, azon az izén, amit inge felett visel és aminek olyan zsebe is van. Ficzerét tehát támasztja a pult, amit egy ilyen többszörösen, ezerszeresen, pontosabban ezerkétszáz-tizenöt- szörösen megpecsételt barátság után igazán természetesnek lehet venni.

Mert Ficzere számol. Féldeciket és forintokat. Ficzere nem csapos, nem blokkos, Ficzere népi ellenőrnek is csak annyiban népi, hogyha már nagyon részeg, akkor népdalokat gajdol, s annyiban ellenőr, hogy mindig megnézi, vonalig öntötték-e a féldecijét. Ami jár, az jár. A féldeci jár. Ficzere nem jár, hantul va§y támafükodik, vagy tántorog, de mindkét esetben takarékoskodik. És ezen az égvilágon semmi csodálkozni való nincs. Ficzere takarékos alkoholista, aki egyrészt megnézi, mire adja ki forintjait, például kenyérre, tejre tízszer is meggondolja, míg egyszer sem adja ki; másrészt kitűnő fejszámoló, aki zsebből tudja, hogy hol mibe kerül egy féldeci.

— ... mert, apus- kőm — fogja meg a pultot, hogy az fel ne lökje őt — a fifika és a takarékosság a lényeg. Tudod, apus- kám, hogy én csak két év alatt mennyit takarékoskodtam ösz- sze? Fogalmad sincs, apuskám. Hát ide figyelj! Egy fél pálinka első osztályú helyen 16 froncsi, zenével 18- at is megkérnek... Na ugye ... Itt, apuskám, egy ötösért megkapom ... öt fron- csiért bedöntöm itt azt a féldecit, kényelmesen állva, amit nekem 18-ért adnának, nyomorgva egy széken ... Világos?

Bólintok, hogy tökéletesen világos■ Am j

ennél világosabb, az még csak éretlen törköly lehet.

— Namármost... Megiszik ugye az ember néhány féldecit. Azért termelik azt a drága pálinkát, hogy megigya a dolgozó ... Ha nem inná meg a dolgozó, csődbe jutna

pálinkagyár, a kereskedelem, meg ez az italbolt is... Elküldenek itt a csapost, ott a pálinkafőző mestert... istenem, mennyi éhező, síró gyerek szidna engem ... Nem beszélve arról, hogy az államnak is hasznot hozok. Iszom, fogy a pálinka, több pénz jut az állam kasszájába, apuskám ... Lehet új pálinkagyárakat építeni, apuskám ... Nem igaz?

Lenyűgözött okfejtésével. Természetesen igazat adtam neki.

— Ez, apuskám, a pálinka, hogy úgy mondjam neked, közéleti vonatkozása... De számold ki, én számolom, strigulázom, öregem, hogy két év alatt, vagy egy év alatt... nem, mégis kettő... de lehet, hogy egy,,. Mindegy.

Szóval, hogy egy egységnyi idő alatt megittam ezerkétszázti- zenöt féldecit... Egyenkint egy ötösért, és nem tizennyolcért, apuskám... Tizenhárom forint tiszta haszon féldecinként ... Így takarékoskodik Ficzere! Tudod, apuskám, mennyi pénz az? Kiszámoltattam a gyerekkel, jófejű gyerek, még csak nyolcadikos, de két nap alatt kiszámolta, hogy majd IS ezer forintot spóroltam én meg azzal, hogy itt iszom, s nem másutt...

— Nagyszerű, gratulálok — mondtam őszinte lelkesedéssel, hogy igy lehet spórolni, ha valaki a féldeci pálinkát ilyen takarékosságra nevelő és ösztönző helyen gurgulázza le.

— És ezzel az igazán szép és jelentős összeggel mit csinált? — kérdeztem Ficzerét, hogy újabb ötlethez jussak.

— Hogy mit? Meg. ittam. Már megbocsáss, apuskám, megtakarított pénzemmel igazán a?t tehetek, amit akarok...

Ilyen búzatermésre az öregek ssm emlékeznek

Sarud! beszélgetés a Bezosztájáról

Egri asztalok

— a Budapesti Őszi Vásáron

Missscsf Ívelik Egerben a grözffütötestek arat