Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-29 / 229. szám
■* • Q t ven Szabó Ervin Emlékezés halálának 50. évfordulójára esztendővel ezelőtt, 1913. szeptember i Se-árl halt meg Szabó Ervin, : :a magyarországi munkásrnoz- i feálom- kiemelkedő alakja. ' 'Neip fci'hette meg azokat az j «Iso világháború végén ki- í «robbant forradalmakat. ame- , jlyek eljövetelét egész életével ( szenvedélyesen kívánta; 41 | wes korára végzett vele az b amégy ,is törékeny fizikumul 5%'ianöúbn emésztő láz: a fiats j korában szerzett tüdőbaj. Korai halálával súlyos veszteség érte a magyo'országi forradalmi mozgalmakat, ám'I veknek egyik íegkiemel- Veciúbb szellemi előkészítője voit. t Szabó Ervin bécsi egyetemi évei alatt, emigráns orosz forradalmárok baráti körében vált marxistává. Marx és Engels műveinek «lapos tanulmányozása, a kor legkiválóbb marxista teoretikusaival folytatott kiterjedt tudományos levelezése, könyvtárosi munkája, amely lehetővé tette számára, hogy a társadalomtudományok fejlődésével mindig lépést tudjon tartani — ez volt Szabó Ervin marxista felkészülésének és elméleti tevékenységének másik, soha ki nem apadó forrása. Ez a magyarázata annak is, hogy az alig 25 esztendős fiatalember a magyar- ország; szociáldemokrata mozgalomban nagy tekintélyt vívott ki magának s a szocialista értelmiségi ifjúság elismert szellemi vezetője lett Hirdette, hogy „a munkásság öntudatát kifejleszteni, ez a szocialista pártok legeredményesebb taktikája”. Ezt szolgálta Marx és Engels műveinek magyar nyelvű válogatása, amely két kötetben, 1905-bén és í909-ben, az ő .Szerkesztésében látott napvi- 1 íágot. A kötetek segítségével á '.munkások generációi ismerkedtek meg a marxizmus Ida-'szikusainak munkáival, [evéhez fűződik a fővárosi nyilvános könyvtár megteremtése és modern, a kor színvonalán álló társadalomtudományi könyvtárrá való fejlesztése is. A felszabadulás óta az ő nevét viselő könyvtár, amelynek haláláig volt az igazgatója, központja, gyülekezőhelye volt a forradalmi szellemű értelmiségieknek. 1904—1905 folyamán — egy kisebb baloldali ellenzéki csoport élén — fellépett a szociáldemokrata párt, „reformja”, vezetésének forradalmi megújítása érdekében. A kísérlet eredménytelen maradt, aminek egyik legfőbb magyarázata — s ez egyben Szabó Ervin egész életművének legfőbb fogyatékossága is —, hogy nem volt kapcsolata a tömegekkel, hogy fellépése elszigetelt maradt, nem talált visszhangra és támogatásra a munkásság körében. A reformizmus elleni küzdelemben dolgozta ni — részben francia és olasz hatásra — a politikai küzdelmet elutasító szindikalista elméletét, a mely — tévesen — a munkásság gazdasági szervezeteit tartja az egyedik; csztályszer- vc-ze leknek. Su&bó Ervin 1910-ben létrehozott egy szindikalista propagandacscpor- tot, ez azonban elszigetelt maradt, s hamar fel is bomlott:, programja nem volt alkalmas a feudális maradványok ellen küzdő, a demokratikus szabadságjogok megszerzéséért hareoüó magyar- országi munkásság megnyerésére. Szabó Ervin ekkor egy időre visszavonult a közvetlen politikai cselekvéstől, energiáját fűként a könyvtár- szervezés — a maga nemében szintén, nagyjelentőségű — feladatára ósszpontocatotta. Az első világháború kirobbanása állította ismét csatasorba. 1915 folyamán több tanulmányé’ 1 a háború és az imperializmus összefüggéseit, a világháború osztálygyöké- reit tárta fel és elemezte: a proletárforradalom lehetőségét és szükségességét bizonyította. Az orosz forradalom valósággal felvillanyozta: meglátta, how/ ez új korszakot nyitott az emberiség történetében, lehetővé tette a munkás- osztály forradalmát Európa országaiban is. Ismét Lőréje gyűltek egykori tanítványai, követői. Munkástanácsokat szervé/.lek, háborúellenes röplapo'.cat terjesztettéit, amelyek szövegét Szabó Ervin fogalmazta, vagy nézte át. Kapcsolatokat keresett a nemzetközi forradalmi irányzatokkal, köztük a szovjet- oroszországi magyar bolsevi- kokical is. Czabó Ervin nem jutott ^ el a lerúmzmuság, de múlhatatlan érdemeket szerzett azzal, hog'- ébren tartotta a forradalma gondolat lángját, — mér halálos betegen — maga is aktiv reszese lett a leróni igazságok befogadására kész háborúéi lenes forradalmi moagaimakoak. Ezért is tekintjük őt a magyarországi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának. Muesi Ferenc fí TIT-szabadegyetemek: Több mint mzúz előadás Hég mindig van hely az egyes tagozatokon A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Heves mgyei Szervezete ez évben is megszervezi. az immár hagyományos TIT-szabadegyetemeket Az 1968/69-e5 tanévben tizenhárom előadássorozatot indítanak. Ezeken a foglalkozásokon az irodalom, filozófia, pedagógia, közgazdaságtan és * földrajz-tudományok különböző ágaival ismerkednek meg a résztvevők, ezenkívül a három város — Eger, Hatvan, Gyöngyös —, szabad- egyetemének tantervi programiéba a KRESZT-t i* beiktatták. Egy-egy előadássorozat 3— 10 foglalkozási órából áll majd. Az első egri, hatvani, gyöngyösi, hevesi és füzesabonyi előadásokra októberben kerül bot. Az egyes tagozatokon még mindig van heiy, amelyekre a TIT szervezeteinél lehet jelentkezni. Bemutató q Gárdonyi Géza Színházban Hello, Dolli/! Amerikai mnsieal Csütörtökön este — évadnyitóként — mutatták be az egri Gárdonyi Géza Színházban ezt a amerikai musicalt, amely Thornton, Wilder Házasságszerző című vigjáté- ka nyomán készült és Jerry Herman zenéjével, Michael Stewart forgatókönyvével jutottéi hozzánk úgy, hogy a darabot Karinthy Ferenc, a zenei betétek versszövegét G. Dénes György fordította. A bemutató háromórás ideje alatt eszébe jut a nézőknek egy másik amerikai musical, a My fair lady, és hosz- szasan azon gondolkozik, miért is volt az jobb ennél, miért is van az most. hogy a harsogás és díszletek, a soksok ember a színpadon, a jö- vések és menések nem villa- nyozmak fel. Eme gondolat- menet közben rájövünk arra, hogy bosszúságunk oka a két darab alapanyagának a különbözőségében van. A Pygmalionból száma zó My fair lady mégett Shaw zseniális nevetése világít, itt meg egy — úgy mondják — sikeres amerikai vigjátékíró együk darabját láthatjuk. New York világváros, sok ember él benne, s olyan sorsokat formál mérhetetlen kohójában, mint ez a Dolly, Molloy, Minnie . vagy Kemper. Ez eddig rendben lenne. De az már kissé együgyűség, ahogyan eziek a jókedvű, bohémnak ja nevezhető emberek ezen a színpadon megjelennek és leélik a maguk számára fontosnak tartott életüket. Ez már nemcsak az amerikai átlagpolgár hibája, hanem az íróé is, aki a valódi belső történéseket, az apróbb- nagyobb konfliktusok okait csak jelzi, de nem írja meg: megmarad az olykor vitathatóan szellemes bemondásoknál. Dolly, ez a nagyvilági kocsmák szintjén mozgó, lebzselő, „korosodó dáma” érti a csíziót, üzletet lát mindenben és mindenkiben, még magában is. Azok a fogások azonban, amikkel a félmillio- most, Vsndergeldert New Yorkban és a nézőtéren minket meg akar szédíteni, gyö- kértelenek és nem vonzanak. Csaknem kiváncsivá tesz ben. Bodrogi Sándor kémregénye 29. i. Schirmbaum eltette a kulcsot. Kiszállt a kocsiból, a zsebébe nyűit. Ott volt benne a pénz, a személyi igazol- vány. A szájából a hátsó zap- foga mögül. elővette azt a kis fiolát,- amelyet az akció kezdeten — a „Páter” parancsa szerint: -— oda erősített. Gömbre elszáguldott. Schirmbaum sétált az utcán. Onnan figyelte a szálló előtti p>srkolóhely forgalmát. Külföldiek jöttek és mentek. .És Schirmbaum agyában egy új terv körvonalai sejlettek fel. Másnap délelőtt testes, vörös hajú férfi állt meg a Magyar Nemzet kiadóhivata- fában a púit előtt. Darabka papírt kért, és hirdetést szö- végezett. . . B-lesben, a „Páter” lakásában harsán-/ káromkodás hallatszott. .Egy titkárkülsejű férfi ugyanis a pesti lap egy példányát helyezte az asztalra. Hm, szeptember 19,. vásárt»»P — Ezek ott Pesten valami nagy marhaságot csináltak — mondta a fiatalember. A hirdetés szövege így hangzott: „Terepjáró Volkswagen komplett motorblokkal, de hibásan eladó. „Pesti autós” jeligére”. A ..Páter” sietve öltözködött és intézkedett, hogy ,a délelőtti müncheni gépre helyet kapjon. Lóhalálában vágtatott a repülőtérre,, mert mihamarább Ebeilingnél kívánt lenni. — A Kopasz Oroszlánban várom — mondta a „Páter” a telefonba. Egy kis káromkodásért Eber ling sem megy a szomszédba. Most sem tagadta meg önmagát Lecsapta a kagylót és rá sem hederítve az előszobájában ülő és kihallgatásra váró beosztottjaira. a Kopasz Oroszlán felé száguldott. A kis emeleti szeparéban a „Páter” jóízűen falatozott. — Mondja, maga mindig eszik? — kérdezte Ebérlifig, amikor a szobába lépett. — Először dühös voltam, aztán rájöttem, nem az én nyakam van a hurokban — kedélyeskedett a reverendás. — Ha ebben a papi ruhában látom, mindig rosszul érzem magam — iragott Eberling — jobban aíl magának a Gestapo uniformisa. — B*a, nem ee®, nem kap mást — kedélyeskedett a „Páter”. — Tudom, ha rám néz, eszébe jutnak a bűnei és rögtön vacog a foga. Eberling nem volt derűi kedvében. Kedvetlenül elzavarta a pincért, csupán egy narancsot, egy üveg vodkát és egy pár kocka jeget kért tőle — Valami baj van Pestem — tért a tárgyra a „Páter”. — Útközben gondolkodtam rajta, mi lehet a probléma. Azt hiszem, három dologra kell felkészülnünk. Az első az, hogy Wocheck eltűnt * szelnünk elől. Ez a kisebb baj. A második az, hogy Woch&cket talán megölték. Bajnak ez sem kicsi, de nem is jóvátehetetlen. A harmadik és a legveszélyesebb, hogy pesti embereink elszakadtak egymástól. Erre váll a hibás motorra utg'ás abban a hirdetésben. — Én arra gondoltam — mondta; a „Páter” —, hogy talán Schirmbaum irataiul lehet baj. — A gondolkodás soha nem volt a legerősebb oldala . — dühöngött Eberling, — Ha baj van az igazolványával, akkor már nincs szabadlábon. És mit gondol, ha letartóztatták Schirmbaumot, akkor néhány óra eltávozást kért, hogy feladhassa ezt a hirdetést?' Hallgattak. — Mindenekelőtt tudni kellene, hogy- mi a helyzet a pesti csoportunkkal. Most már valóban parancsnokot kell rájuk küldeni, valakit, aki eléggé erős ahhoz, hogy- rendet teremtsen; Ráadásul, olyan személyt, aki szabadon mozoghat, valódi iratokkal rendelkezik, következésképpen le sem tartóztathatják. Tud valakit ajánlani? — Akire gondolok, ismeri ia Mtedcnwi eSreánt en*cvs érzelmek és megfontolások nélkül. Kemény, mint a gránit és azt hiszem, nincs parancs, amit végre_ ne hajtana. Ráadásul szép is. — Tudom, kire gondol, Jártára, nem? Magának milyen hülye ötletei vannak. — Amilyen feltűnő szépség. illegálisan nem ia engedném őt bevetni. De, ha törvényesen érkezik oda, tízszer annyit ér, mint bármely bibircsókos orrú és hat vasi- kereszttel kitüntetett hírszerző. Ráadásul esze is van. Es nem esik ’kétségbe, ha vért kell ’látnia. —- Talán már „győzott” is az a csoda-leány?! — Sokszor győzött, ha nem is úgy, ahogy ön gondolja, főnököm. Ésszel győzött. Tetszik érteni? Nem maradt ott vér. nem kerestek ujjlenyomatokat, és senkit nem kellett felbe© coin! És amire kíváncsiak voltunk — az ölünkbe pottyantotta. Estért bet gondoltem te. — Nem kérdem, hogy vállalja-e érte a felelősséget! Tudom, maga senkiért nem felel. Hát jó, Utazzon ez a Jana, vegye át az akció irányításét. :— Ez a Wocheck öregember. Nern játszhatunk vele. Ha nem tudjuk elhozni,.. élve? Eberling töprengett. Meghámozott még egy naian-1 csőt, két-három szelet gyű- j mölcsöt egy kis pohár vöd- f kába ejtett, némi porcukrot] szórt rá és egy jégkockát vetett a tetejére. Azután az asztal mellett álló kis házi telefont maga felé fordította. Háromjegyű számot közölt a központtal és kisvártatva egy titkár jelentette, hogy a hívott személy kész Eberling- gel telefonon tárgyalni. — Csak azt szeretném megkérdezni, hogy nagyon a szivünkhöz nőtt-e pesti barátunk gyógyulása — így Eberling. — Minden beteg gyógyu- \ lása fontos — hangzott a válasz. — De vannak betegségek, amelyek esetében az orvostudomány kevésnek bizonyul. Krónikus és gyógyíthatatlan betegségre gondolok, amely például mozgásképtelenségben nyilvánul meg. Hiába vannak ott orvosok, ápolók, a beteg csak él, de annyi, mintha halott lenne, jóformán megmozdítani sem le«’Wytert.jak.i nünket, amikor kiszemelt ál» dozatának házassági ajánlatot tesz, legényfogóul Mi» Dollárt emlegeti, s várjuk is, hogy valami történjék. S bár tudjuk, hogy a pénzből összegyúrt doliár-missek léteznek Amerikában, erről közlebbit nem hallunk, ezek világáról csak utalások hangzanak el anélkül, hogy a szó nemesebb értelmében víg játékot kapnánk. Pedig a darab — színpadi értelemben — még egészen fiatal, sikere ellenére lehetne olyan izgalmas, mint egy európai kase- szadarab. Mert sikerre viszik ezt az újdonságot nálunk, nemcsak Pesten, hanem Egerben ia. Lendvai Ferenc Jászai-díjas rendezése nagy becsvágyról árulkodik. Amit a játékmester és a rendezői rutin alkotni képes színpadi mozgásban, tömegjelenetekben és ötletekben, mind-mind jelen van ez alkalommal. Még akkor i*, amikor a szöveg szerint nem történik semmi. Eck Imre Liszt-díjas a szűkös színpadi mértekben kissé nehézkesen, de jól szerkesztett koreográfiával foglalkoztatja a nagyon előnyösen felfrissített tánckart. A zenekar és az ugyancsak megerősített kórus a három tömegjelenetet átfogó számot kitűnően hozza — Herédi Éva vezénylése mellett. Wege- nast Róbert díszletei a századvég szecesszióját idézik emlékezetünkbe, azt a stílust, amely jellegtelenségével olyannyira illik elvhez az il- lúziótlarrul száraz darabhoz. A színészek sorsa egy kicsit mindig a darabtól függ. Itt a szerepek nem nyitottak széles lehetőségeket sem prózában, sem zenében az egyébként jó szándékú és lelkiismeretes együttesnek. Koós Olga úgyis, mint játékmester és úgyis, mint a darab címszereplője, mozgással és tánccal igyekszik pótolni azt, ami a darabból és a zenéből kimaradt. NéTnethy Ferenc Jászai-díjas, érdemes művész gazdag egyénisége most is az egy séges figura, a nevetséges félmilliomos megteremtésére tör, s játékával sokat „hozzáír” a darabhoz. Blaha Márta a kalaposnó szerepében kellemes jelenségként tűnik fel. Orgánuma, zenei intelligenciája nyeresége ennek a bemutatónak még akkor is, ha a darab harsányabb zenei részei idegenek is egyéniségének. Új és rokonszenves színészi arc mutatkozik be a mas a mód szerepében: Jablonkai Mária. Péva Ibolyával együtt a ta- vasziasan rakoncátlan jókedvet játsszák. Makay Sándor és Varga Gyula — a színház régi erősségei — sablonfigurákat alakítanak, s amennyire lehet, kerülik az olcsó hatásokat. Kisebb szerepekben látjuk még Kautzky Ervint, Gyar- mathy Ferencet, Balogh Erzsit, Pálffy Györgyöt, Sz. Csiszár Nándort, Bánó Pált, Sárközi Sándort és Szabadó# Ambrust. Farkas András
