Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-26 / 226. szám
Eltörött a hegeda [ Betyár gye- f rek ez a Tó- i ni... Beleva- ;■ való srác... Ha nem lenne, ki kelle- » ne találni... Tudja, kétfajta szíve van ennek a Tómnak. Az egyik kemény, érdes, mint a szikla. De meleg is, hiszen Tónit mindenki tiszteli... No és a másik? Ajajj ... Ahol Tóni egyszer meghúzza a rózsafát, ott még a betegek is táncra perdülnek. De tud sírni, nevetni a hegedűje ... Tóni nagyon hiányozna, ha nem lenne köztünk.. 1 Az üzem irodájában elegánséul öltözött, magas, fekete hajú férfitől érdeklődtünk: merre találjuk Váradi Antalt, vagy ahogyan itt a gyárban hívják: Tónit. — Ha tényleg őt keresik — nyújtotta üdvözlésre kezét — akkor foglaljanak helyet. Én vagyok az, tetőtől talpig... Fecske cigarettával kínált, majd bekapcsoltuk a képzeletbeli magnót, s közösen ismét végighallgattuk a véleményeket ... — „Betyár gyerek ez a Tóni... Belevaló srác..." — Kinek nem esik jól a tisztelet, a megbecsülés? Hazudnék, ha nem örülnék. Pláne én ne örülnék? — Mit jelent a pláne? — Nem tudom, megkérdezték volna-e, vagy udvariasságból elhallgatják, ezért én az elejére vágok: amint látják, s hallották, én cigány vagyok. Tudok, illetve szeretek hegedülni és hát a bőröm is feketébb. Hát ezért mondtam, hogy pláne. Egyébként nyugodtan kérdezhetnek erről is, nem zavar... — Negyvenegy éves. Tizenöt éve dolgozik a Mátra- vidéki Fémművekben. Úgy is mondhatni: mióta a gyár megvan... — Mosós legénynek vettek fel. Aztán hol ezt, hol azt csináltam. Amit éppen mondtak, ahová éppen küldtek. Semmihez sem értettem, de mindent megcsináltam. Dolgozni jöttem ide, pénzt, kenyeret keresni a családomnak. Teltek az esztendők, én meg egyre jobb munkahelyre kerültem, és a fizetésem is emelkedett. Szakmát tanultam, vagy ahogyan én szoktam mondani, szakmát loptam, mert kitanultam ugyan a lakatos mesterséget, de papír most sincs róla. De nem is kérik tőlem, gondolom a tizenöt éves munkám ér anyNekem lett igazam... nyit, mint a pecsétes papír. Biztosan elégedettek velem, máskülönben nem emeltek volna ki csoportvezetőnek. Nem kis beosztás. Nagy a felelősség, naponta százezres termelés, anyagellátás, szerszámbeállítás és hát a beosztottjaim. Az emberekkel is törődni kell... — „Tudja, két fajta szíve van ennek a Tóninak. Az egyik kemény, érdes, mint a szikla...** — Szeretem a rendet, a fegyelmet. A munkában nincs barát, cimbora, jópajtás. Közösen kell húznunk. Igaz, nem is tagadom, szigorú vagyok. Nem szeretem a linkes- kedést, egymás kijátszását, a hazugságot, a tekergést. Akinek nem tetszik, van az országban más gyár is. Nemrég is kitettem az egyik falum- és fajtámbeli gyerek szűrét a gyárból. Én vetettem fel. Idehoztam az üzembe, gondoltam, hátha megállja a helyét. Ne adj isten, hogy rászokott volna a munkára. Napokat hiányzott. Többször késett. Üzengetett, hogy ezért meg azért nem jön be, Az egyik vasárnap összetalálkoztam vele és szépen megkértem: be ne tegye többé a lábát az üzembe. Azóta sem dolgozik sehol. De nehogy azt higgyék, hogy a beosztásomra hivatkozom egy-egy ilyen esetnél. Tizenöt éve Kálból járunk az asszonnyal ide dolgozni. Sohasem késtünk, hiányoztunk, egyetlenegy rossz szót sem kaptunk. Hát ha én eleget tudok tenni kötelességemnek, hát ha én tudom mi a rend, a fegyelem, a feladatom, akkor tudja más is ... — „No és a másik szíve? Ahol Tóni egyszer meghúzza a rózsafát, ott még a betegek is táncra perdülnek ...” — Hát igen. A zene, a muzsika. Örök szerelmem. Apám neves népzenész volt. Engem is Pesten taníttatott a zenéű kockázat A közelmúltban az egyik közös gazdaság főkönyvelője arról beszélt, hogy manapság erősen megnövekedett a termelő- szövetkezetek vállalkozási kedve. Szívesen nyitnak borkóstolót, áttérnek a gazdaságosabb növényfélék termesztésére, nem idegenkednek attól, hogy kőbányát vagy fafeldolgozó üzemet létesítsenek. Emellett bátran keresik az önálló értékesítés lehetőségeit, zöldség-gyümölcs pavilonokat nyitnak a városokban* szerződéseket kötnek a földművesszövetkeizetekkel, vendéglátóipari egységekkel. Bátran vállalkoznak — a nagyobb haszon, a nagyobb kereset reményében. A főkönyvelő még azt is hozzá tette véleményéhez, hogy a szövetkezetek egymás közötti konkurrenciá- ja miatt szinte mindenki rákényszerül arra. hogy kockáztasson, kockázatot vállaljon. Hiszen, ha nem teszi, mások jutnak a haszonhoz s 6 csendesen le* «sarad a többiek mögött. Ha ez a vélemény valamelyest túlzó is. sok igazság van benne. Valóban sok esetben a szövetkezeteknek vállalnia szükséges a kockázatot. De már most hozzá lehet tenni, hogy csak az ésszerűség határain belüL Néhány közös gazdaság példája bebizonyította, hogy az ésszerűtlen, meggondolatlan kockázatvállalás nemhogy haszonhoz juttatta volna a szövetkezetei, hanem jelentős anyagi kárral járt. Különösen akkor, ha egyszerre nemcsak egy, hanem több kockázatos vállalkozásba is belekezdenek. Az általános tapasztalat az, hogy a kockázatvállalásnál sem lehet nélkülözni a meggondolt sigot, a kömyezetismeretet s különösen nem az elemző számításokat. Hiszen a közösség pénzéről, termékeiről van szó — és semmiképpen sem helyeselhető, ha valaki az ésszerű kockázatvállalást összetéveszti a hazárdirozással, (kanost) re. Az iskola befejezése után néhány évig volt is zenekarom, de aztán ahogyan a nóta is mondja: „Eltörött a hegedűm”. Nem szerettem a csavargást, a bizonytalan kenyeret, hogy majd csak lesz valahogyan. Tizenöt évvel ezelőtt szélnek eresztettem a zenekart, én meg eljöttem ide, a gyárba. Nekem lett igazam. így jobb, szebb, biztosabb. De azért csak félig lettem hűtlen. Jó barátnak, munkatársnak, vagy ha itt valaki a gyárban férjhez megy, megnősül, szívesen kimuzsikálom a lagziját. De csak úgy, barátságból, szórakozásból. Vagy ha van valami vállalati rendezvény és ha kérnek, szívesen meghúzom a rózsafát. Társaim is alkalmi zenészek: ketten vasutasok, a többiek meg itt dolgoznak a gyárban... — „Tóni nagyon hiányozna, ha nem lenne köztünk...” — Fordítva is így van. Nem tudnék elmenni ettől a gyártól, ezektől az emberektől. Mégis csak itt, köztük lettem ember, olyan ember, akire felelős beosztást bíztak, s akit úgy érzem, szeretnek is és megbecsülnek. És ezt nemcsak én, az egész családom érzi. Szép kis házunk van Kálban, három gyerekünk tanul. Még arra is telik, hogy néhanapján elhúzassak a prímással egy szép Rácz Laci-nótát... Koős József Muzeum létesül Hevesen Hevesen Hegedűs Béla nyugdíjas padlásán hosszú évek óta sok régiség, muzeális értékű tárgy gyűlt össze. A szenvedélyes gyűjtő már többször rendezett afféle házi kiállítást otthonában, s gyűjteményéről, munkájáról soksok előadást tartott. Hevesen és a környező községekben. A járási és községi kulturális szervek támogatják Hegedűs Béla hasznos, műkedvelő-muzeológusi tevékenységét, s alkalmi kiállításait pedig sokan látogatják. Az értékes gyűjteményt Hevesen, a közeljövőben létesítendő múzeumban helyezik el. Külföldi tudások és magyar fizikusok Egerben A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete és az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat szeptember 24-étől 28-áig Egerben, a Művelődési Házban rendezi a szilárd testek mágneses tulajdonságaival foglalkozó konferenciáját. Az ötnapos rendezvényen mintegy száz fizikus között sok neves külföldi (szovjet, lengyel. német, jugoszláv, francia, angol és görög) tudós is részt vesz. A konferencia külföldi vendégei között üdvözölhetjük Alexejevszkij, Borovik-Romanov, Kondorsz- kij és Bjclov szovjet, továbbá Kürti oxfordi, Froidevaux párizsi tudósokat is. A vendégeket és a résztvevőket dr. Mátrai Tibor, az Egri Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára üdvözölte. A konferenciát Pál Lé- nárd professzor, a szervező bizottság elnöke nyitotta meg. Ha nem igaz is, igaz történet. Idegenbe szakadt hazánkfia, pontosabban idegenbe távozott volt hazának volt fia, honi vendéglőnkbe tér be vacsorára. A pincért természetesen angolul szólítja meg, s a pincér természetesen nem tud angolul, csak németül, az angol úr meg nem tud csak angolul. Jön a másik pincér, akt tud angolul és így semm.1 akadálya már, hogy a rendelést felvegyék. Felveszik. Kiviszik. Megeszik és megkérdezik — angolul természetesen, hogy ízlett-e a misternek e vendéglő szakácsainak eme remeke. Az angol úr nem volt elragadtatva az ételtől, s ezt meg is mondta angolul, nem volt elragadtatva a kiszolgálástól, ezt is elmondta angolul, sőt azt is, hogy éppen ilyen és más okok miatt távozott az országból, amit nem bánt meg, s emiatt felejtetne el nyelvünket is, úgyhogy m.ár csak angolul tudja magát kifejezni. Mondta ő, és távozott. Az üvegajtón keresztül. Szó szerint, miközben furcsa távozását e sajátos angol szavakkal kísérte: — Hogy azt a keservesen magasságos . . . A kipontozott rész igazolná legjobban, hogy az angol úr nem úr, csak mániás és perfekte Vígszínház utcai származék. (—6) Ktsz-eket fejlesztenek Eger: országos elsá || Gyöngyös: szövetkezeti Iparbázis Egy eldugott, egri harmadik emeleti iroda — amely egyébként két éve ad hírt magáról, s csupán az idei januártól viseli a meglehetősen jól hangzó Kisipari Szövetkezetek Fejlesztési és Beruházási Vállalata kirendeltségének nevét. — faiián merész Mátravidéki Építő- és Szakipari Termelőszövetkezet 20,5 millió forintos beruházásainak tanulmányterve, jelentősebb a Mátra alji város déli részén kialakítandó iparbázis harmadik erősségével, a Gép- és Motorjavító Ktsz autószervizével kapcsolatos vállalkoahol különben a Technolux, az Egri Vas és Fém Ktsz, valamint a Füzesabonyi Javító és Szolgáltató Kisipari Termelőszövetkezet kap helyet — az országban elsőként szövetkezeti áruházat nyitnak, a Ruhaipari, a Béke, a Gyomrai Szabók, a Női Ruházati, f A Gyöngyösre tervezett szövetkezeti autószerviz. rajzok feszülnek, szekrény- polcain, asztal fiókjai ban dossziékba zárt álmok, tervek, programok türelmetlenkednek. Ide futnak össze a megyei elképzelések, s innen irányítják a megvalósításaikat. Nagy Károly kirendeltségvezető tájékoztatása szerint az iroda fennállása óta mintegy 60 millió forintos fejlesztést készítettek elő s juttattak a részleges megvalósításig. Segítettek az egercsehi ktsz asztalosüzemének, az egriek festőműhelyének, a füzesabonyiak női divatszalonjának, a gyöngyösi építők új telepének kialakításában, a pé- tervásári szitaszövő üzem energiaellátásának megoldásában, s még több más munka mellett részeltek a jövő hónap vége felé átadásra kerülő hevesi szolgáltató náz elkészítéséből. Ezek persze, a kisebb feladatok. Lényegesen nagyobb náluk a gyöngyösi Agrome- chanika Ktsz 20 milliós, a zás. Ez utóbbi munkákkal már különösen előre haladtak: a pesti testvérvállalatnál a kiviteli tervekkel is végeznek az idén, s így a jövő tavasszal kezdődhet az építkezés. Több mint hétmillió forintos beruházással létesülne Gyöngyösön a szövetkezeti szervizállomás, az új AKÖV- telep mögötti 11 ezer négyzet- méteres területen. Az egy műszak mellett évi 133 ezer munkaórára tervezett korszerű üzemben tágas javítócsarnokot, különféle kiegészítő műhelyeiket, raktárakat, irodaházat és szociális helyiségeket alakítanak ki. Lehetővé teszik, hogy a személygépkocsik és tehergépkocsik ápolási, ellenőrzési, beállítási munkáit egészen a fődarabjavításig, illetve cseréig elvégezhessék a szerelők. A közeljövőben induló építkezések közül nem kevésbé érdekes az egri főposta mögé tervezett szolgáltatóház sem. Az épületben ugyanis — az egri Ruhaipari, az Egri Cipész, s a Budapesti Bőrdíszmű Ktsz közös összefogásával. Csupán az áruházra nyolcmillió forintot költenek a társuló szövetkezetek, — de ennél sokkal említésre méltóbb, hogy elkészülte után földszintjének és emeletének 600 négyzetméterén osztályon felüli, luxus kivitelű gyártmányokat kínálnak a megyei fogyasztóknak. S ami éppen napirenden van: megbízást kaptak a Gyöngyösi Kádár Ktsz-től is egy új üzem tanulmánytervének elkészítésére. A szövetkezetnek ugyanis „felmondtak” a jelenlegi telephelyen, s így a jövőben előreláthatólag a Karácsondi útra költözik a belvárosból... Gy. Gy. J. Zolotarjov: ‘Pohtatft — No, Vovácska, kedves, — lapozgatta a tanárnő az osztálynaplót, — most te fogsz felelni. Légy szives kijönni a táblához. Ügy... És most mondd meg nekem, mennyi 6x8? — Harmincnyolc! — vágta rá azonnal Vova. — Nagyszerül Ügyes vagy! Csak. tizet még elfelejtettél hozzáadni. D* hát ilyesmi mással is előfordul, igaz, Vovácska? Csak semmi iz- gulás! Hát azt meg tudnád-e mondnai, hogy hova folyik a Volga? Vova töprengett, erőltette az agyát, végül kibökte: — A Fekete-tengerbe. — Válóban a tengerbe folyik — ragyogott a tanárnő aroa, — csak nem a Fekete, — hanem a Kasra-tengerbe. De ez már nem olyan lényeges... ötösre értékelem a feleletedet, Vovácska... És légy szives, add át majd szívélyes üdvözletem a papádnak. Ugye, még mindig a kerületi tanfelügyelőségnél dolgozik? — Dolgozott! — mondta Vova. — De most már nem dolgozik, mert elbocsátották. — Hmm... Szóval így!... No, ülj le, Petreskov, mit állsz ott, mint szamár a hegyen, — mondta a tanárnő, s átjavította a naplóban az ötöst — kettesre. Arról szegénynek sejtelme sem volt, hogy Vova ezúttal is pontatlanul válaszolt. A papáját ugyanis nem elbocsátották, hanem áthelyezték. A kerülettől a központhoz. Osztályvezetőnek. Krecsmáry László Rendkívüli esetekben értékhatáron kívül it vállalhatnak munkát a kisiparosok A Magyar Közlöny 76. számában megjelent a kisiparosokat érintő kérdésekről ez évben kiadott kormányrendelet kiegészítése. Ez arra vonatkozik, hogy rendkívüli esetekben a kisiparosoknak az első fokú iparhatóság engedélyt adhat értékhatáron felüli megrendelés elfogadására. Az iparhatóság: a fővárosban a kerületi tanácsok, vidéken a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak ipari osztályai sürgős, közérdekű munkák elvégzésére rendkívüli esetekben engedélyezhetik, az értékhatáron felüli megrendelések teljesítését is. Nmüsm3 196& szeptember 26., csütőrtSf
