Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-26 / 226. szám

Az új iskolai éy és a testnevelés Több idő a tömegsportra — Osztályozás új rendszer szerint Honvédelmi ismeretek Emberölés. •• s csak 1949-ba® Sért ha**í | A7 MTS II. kongresszusá­i| nak egyik legfontosabb meg- ; •'állapítása volt, hogy az isko- fiai testnevelés és sport nem tartott lépest oktatási rend- J szerünk fejlődésével. Ezzel a | ’megállapítással egyetértettek 1 ‘ ^sz iskolafenntartó hatóságok Ss és döntés született, hogy kidolgozásra kerül egy ütem­terv az iskolai testnevelés és ■ ■sport fejlesztésére. Vajon hol tartunk most, az 1968—69. évi iskolai idény kezdetekor? S ok lényeges változásra ilyen rövid idő alatt -természetesen nem kerülhe- stett sor. A kötelező testneve­lési órák számának szaporí­tása ma még tanerőhiány .miatt nem lehetséges. Any- nyit mégis sikerült elérni, hogy a szakközépiskolákban Is heti kettőre emelték a kö­telező testnevelési órák szá­mát. Megállapodás született •arra is, hogy minden közép­iskolában testnevelő taná­ronként heti hat úgynevezett -tömegsport órát rendszeresí­tenek. . A szakértők szerint a ma­gyar sport utánpótlása ug­rásszerűen megjavulna, ha a középiskolákban nagyobb gondot fordítanának a tehet­séges tanulók sportbeli kép­zésére. Az új tanévtől ebben a tekintetben is előrelépésre számíthatunk. Az úgyneve­zett minőségi munkát a kö­zépiskolai sportkör szakosz­tályaiban végzik. Sikerült megtalálni a módját annak, hogy a testnevelők érdekel­tek, legyenek a középiskolás szakosztályok és versenyzők eredményes sportszereplésé- - ben. Hozzájárul ehhez a kö­zépiskolai bajnokságok fel­újítása is. Az iskola és a test­nevelő tanár hírnevét gyara­pítja, ha sportolói eredmé­nyesen szerepelnek a közép- ; iskolai bajnokságokon. Az új Iskolai évben még nem kerül . sor az országos középiskolás j bajnokság programjának ki­bővítésére. Inkább azt sze­retnék, ha "a következő isko­lai évben stabilizálódnának az első esztendő eredményei, ... A délelőtti órában, ami­kor Wocheck professzor Szigonnyal beszélgetett, már «lindult az a társasgépkocsi. amely majd Berendre szállít­ja a professzort; De előbb még orvosi vizsgálat alá ve­tették a világhírű tudóst: mi­lyen egészségi és idegállapot­ban van. Néhány napig pi­henni hagyták és éppen azon a reggelen indult el Berend­re. amikor egy egyszerű mun­káskülsejű. negyvenévesnek látszó, tagbaszakadt, vörös hajú férfiú torpant meg egy szürkefalú bérház bejárata előtt. Az orvosi névtáblát hosszasan szemügyre vette és megállapította. hogy az egyik sarkán friss repedések láthatók. Felment a lakás­hoz, becsengetett. Kialvatlan. fáradt és mo­gorva ember nyitotta ki az előszobái kémlelőablakot. — A szivem, doktor úr. Alig kapok levegőt Az orvosnak felcsillant á szeme és tágra nyitotta az előszoba ajtaját > íimúsm áSS, «September csütörtök {iskolai testnevelésünk I legnehezebb területe az általános iskola. Míg az óvodák többségében a moz­gásoktatást szervesen beépí­tik a mindennapos foglalko­zásokba, addig az általános iskolák alsó tagozataiban a testnevelési órák többnyire csak formálisak. A szakkép­zett nevelők hiánya itt je­lentkezik a legjobban. Ta­valy például minden 100 órá­ból csak 62-t tartottak szak­képzett nevelők. Az egymil- lió-háromszáznyolcvanezer általános iskolásnak csak kö­rülbelül 40 százalékát oktat­ják testnevelési képesítéssel rendelkező tanárok. A legna­gyobb baj az, hogy — külö­nösen a vidéki iskolákban — a testnevelési órák nagy ré­szét meg sem tartják. Pedig a gyerekeknek szükségük lenne rá, könnyebb lenne fe­gyelmezésük, s tanulásukat is elősegítené. Az iskola-igaz­gatókon nagyon sok múlik, hogy megköveteli-e a testne­velési órák megtartását. Sok tapasztalat bizonyítja ugyan­is, hogy mostoha viszonyok között, szakképzett nevelők nélkül is lehet eredményesen dolgozni. A szülőket leginkább az osztályzás foglalkoztatja. Mi­lyen lesz a testnevelés osz­tályzása az új tanévben? D szakemberek okultak az elmúlt évek tapasz­talatából. Az osztályzás az új tanévben nem számszerű tel­jesítmények alapján történik, hanem a tanuló általános magatartásából, a sporthoz való viszonyából indul ki. Minden gyereknek a testne­velési osztályzata öt részered­ményből tevődik össze. Eb­Film Pronay Huszonegy készülő film kü­lönböző munkálatain dolgoz­nak a Magyar Filmgyártó Vállalat játékfilm-stúdiójá­ban. Kőbányán forgatják Gyarmathy Lívia első film­jét „Ismeri a szandi-man- dit?” címmel. Prónay Pálnak, az 1919— 1920-as évek hírhedt fehér­— Megvizsgálom — közöl­te —, vetkőzzék le. A vizsgálat csak pillanato­kig tartott, a tetoválás való­ban minden jelszónál hitele­sebb igazolást szolgáltatott. Amikor Gömörv meggyő­ződött arról, hogy az oly na­gyon várt vendége megérke­zett. a keblére szorította. — Üristen — suttogta — tizenhárom éve nem beszél­tem egyetlen ba.itársammal sem. Bőséges reggelit szolgált fel. — Most magára hagyom — mondta evés után —. be­megyek a kórházba. Napok óta a betegeim felé sem néz­tem. Még valaki kijön és itt talál bennünket kettősben. Gondolom, nem sokat pihent az éjszaka, egy kis alvás iót tesz magának. Ahogv tudok, hazajövök és megbeszéljük a további tennivalókat;. s Néhány óra múlva tért ha­za. Időközben egy gyenge tejin iekciót adott magának, lázat mért és minthogy har­minckilencen felüli hőmér­sékletet állapított mee a fő- nővér. közölte, levegőválto­zásra van szüksége, attól ha­marabb meggyé gyuL KésS «sfe elkészüli fi hadi­ben helyet kap az is, hogy milyen sportteljesítmények­re képes, ezenkívül aktivitá­sa, szorgalma, sportszeretete, sőt az is, ha órán kívül rend­szeresen sportol. Az a gyer­mek tehát, amelyik igyek­szik, szorgalmas, akkor is jó osztályzatot kaphat, ha nincs a sporthoz különösebb tehet­sége. Az általános iskolák hete­dik—nyolcadik osztályaiban, a középfokú iskolákban, va­lamint az egyetemeken to­vább bővül a testnevelési fog­lalkozás a honvédelmi isme­retek bevezetésével. Ez az új és igen fontos tantárgy több részből tevődik össze és rész­ben az osztályfőnöki órákon, részben a testnevelési órá­kon, részben pedig az úgyne­vezett: tanítás nélküli napo­kon történik. Olyan témák kerülnek a tanulókkal meg­beszélésre. mint a polgári vé­delem, a légoltalom, aztán az érdekelt gyerekek részt vesz­nek terepgyakorlatokon, a testnevelési óra keretében pedig a honvédelmi testneve­lés gyakorlataiból, valamint céllövésből szereznek isme­reteket. H a nem is kerül tehát még sor az új tanév­ben döntő jellegű változtatá­sokra az iskolai testnevelés­ben és sportban, mégis az is­mertetett újítások biztatást nyújtanak a jövőre. A több mint másfél millió iskolai ta­nuló mozgásigényének kielé­gítésére, testkultúrájának fej­lesztésére. egészsége védel­mére több gond lesz. s ezzel olyan folyamat kezdődik meg, amely felszámolhatja az isko­lai testnevelés és sport vi­szonylagos lemaradását. Pál naplójából terrorista parancsnokának naplóját filmesíti meg Má- riássy Félix rendező. Az „Im- posztorok” című produkció műfaja történelmi groteszk, valóban élt személyek, kép­zelt alakok keverednek a cel­luloid szalagon. A filmet a bu­dapesti erdőben és a Buda­örsi úton forgatja a stáb. terv. Mindketten sötét ruhát öltöttek és egyenként el­hagyták a lakást. Az orvos kocsijába ültek és elhajtot­tak a kórházhoz. A megállapodás szerint a kórház hátsó frontján sétál­tak. majd átvetették magu­kat a kerítésen. Lassan, a dús lombú bok­rok védelme alatt közelítet­tek az épülethez. Gömöry doktor jól tudta, hogy e ké­sői órán az irodák környé­kén nem lesz senki. Terve roppant egyszerű vcát. az ott elrakott iratok közül szemé­lyi igazolványt akart szerez­ni. Az irodai épületszárny ud­varra nyíló ajtaja azonban zárva volt A második eme­leten lévő helyiségekhez csak a főbejáraton keresztül lehetett volna jutni, — az éj­szakai portás azonban külö­nösen éberen ügyel, nehogy a sétáló kedvű betegek éj­szakai kirándulásra indul­hassanak. — A tűzoltólétrán kell megpróbálni — mondta Gemner. Sckirmbaum a magasba nézett és félelem vett erőt rajta. — Tériszonyom van — suttogta. — Akkor menjen el óvó­nőnek — vágott vissza Gö­möry. — Velem tart. és kész! A második emeletig elég­gé gyorsan eljutottak. Az ablak azonban jó nyolcvan centimétemyire volt a lét­rától. Szerencsére, valaki nyitva feleltette, vagy a nagy meleg miatt nyitva hagyta. Először az orvos, majd a volt SS-legény ka­paszkodott a szobába. Az orvos zseblámpája fé­nye mellett, otthonosan lé­pett az egyik iratszekrény­hez. — ajtajában benne volt a kulcs. Felnyitotta és anél­kül, hogy a kesztyűjét levet­te votes » kezéről valósaim Mimhegy tíz napja szűk­szavú fúrt adtunk lapunk­ban „Két embert megöltek” címmel. Közöltük, hogy Tu­sa László 39 éves gyöngyösi lakos egy nyújtófával agyon, ütötte anyósát, özv. Kovács Józsefnét, s a másik: EIő- házi Imre éjjeliőr, ötven­éves abasári lakos, szóváltás közben késével megszúrta Kerék József 41 éves abasári lakost, aki sérüléseibe más­nap belehalt. Két tragédia, mögöttük messzire vissza­nyúló történettel. Tuza László szorgalmáról, munkájáról, emberi magatar­tásáról csak jót tudott írni munkahelye, a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyártó ÜV., ahol 1955 óta dolgozott. S most súlyos bűncseiekmény- nyel terhelve előzetes letar­tóztatást»« van: embert ölt... A története? Dióhéjban: először az ötve­nes évek elején nősült, de négyesztendei házasság után elvált. A feleségét felreérthe- tetlen helyzetben találta leg­jobb barátjával. Az első há­zasságából egy fia született, akit az anyja nevelt tovább. Néhány évig egyedül élt, majd 1958-ban újra megháza­sodott. A feleségéhez költö­zött, aki egy elhanyagolt há­zikóban élt anyjával. Ebből a házasságból szintén szüle­tett egy fiúgyerek, jelenleg hétesztendős. . Jól éltek mind a hárman harmoniku­san, s a józan életű, csendes ember vasszorgalommal dol­gozott, hogy életüket még szebbé tegye. Nem járt szóra­kozni, soha nem ivott, szabad idejében a ház körül tevé­kenykedett: gondozta a kertet, csinosítgatta a házat. Zseb­pénzéből csak lottózott, és — szerencséje volt. Négyes talá­latot ért el, majd kétszázezer forintot nyert! Nem csoda hát, hogy ma a ház úgy néz ki. mintha vadonatúj volna, szépen berendezve, háztartá­si gépekkel felszerelve. De hol kezdődött a baj ? Felesége is a gyárban dolgozott. Nem­sokára már szóbeszéd tárgye lett. hogy az egyik dolgozó bizalmas viszonyban van ez asszonnyal. Szóltak a férjnek, kezdett a személyi igazolvá­nyok kötésében. Végre meglelte, amit kere­sett. Odaodta Schirmbaum- nak. mindent gondosan visz- szarakott az aitót becsukta. Ebben a pillanatban az iroda előtt léptek zaja hal­latszott. Schirmbaum elő­rántotta pisztolyát és Gö- möryre fogta. — Ha elárultál, megdög- lesz. Gömöry a szekrény és a fal közötti keskeny bemélye­désbe tolta Schirmbaumot. A szobában sötét volt. a léptek az ajtó előtt megtorpantak. Gömöry is elővette piszto­lyát és az ajtónyílás mellé állott. Kinyílt az ajtó, egy kéz nyúlt be. felkattintotta a vil­lanyt. Valaki úgy látszik kö­rülnézett, semmi rendellene­set nem talált kattant a vil­lanykapcsoló, becsukódott az ajtó. Scfewnjbattns nesjskeeő wi­aki felelősségre is vonta a feleségét, de hiába. S a vi­szony a házastársak kozott lassan elromlott. Anyósa ter­mészetesen a lánya pártjára állt Mi volt a cél? Az. hogy kiüldözzék a férjet, hiszen már minden rendben van a ház körül, jólétet és kényel­met varázsolt a családja szá­mára, akik között továbbra is maradni akart. A viszony két hónappal a tett elköveté­se előtt már annyira elmérge­sedett, hogy külön helyiségbe költözött Tuza László És a gyerek? — Egy nap elém állt — mondja a férfi, és sírással küzd —, hogy „tudd meg, ne­kem lesz egy jobb és szebb apukám ..Ellenem hangol­ták. Hatodikén, három nappal azelőtt volt a születésnapom. Vettem egy kétdecis üveg pá­linkát, hogy két hétig elég lesz és .. hogy magamat ün­nepeljem, meri már nem kel­lettem senkinek. Vettem süte­ményt is, de az anyja nem en­gedte be hozzám a fiamat. Csak másnap. — Mi történi kilencedi­kén? — Megebédeltem. m.3jd be­mentem a kamrába, hogy uzsonnát csomagoljak ma­gamnak. mert estéj voltam. Az anyósom káposztát vágott a konyhában Belém Kötött újra. Mondta, hogy csavargó vagyok, szidott, elmondott mindennek. Később úgy lát­tam., hogy rám emeli a kést, amivel a káposztát szeletelte. Még soha nem verekedtem, a késtől meg egyenesen iszo­nyodom. Nem tudom, mit éreztem hirtelen, lekaptam a sodrófát, és csak ütöttem, és ütöttem... Később eltüntette a nyo­mokat, becsomagolta a még vonagló testet, és bevitte a szobájába. Aztán átöltözött, megtisztálkodott és elindult a rendőrségre. — Bánja, amit tett? — Megbántam már... De mit tegyek? Nem tudom már visszahozni ... 2. Előházi Imre története majd húsz esztendeje kezdő­dött. Azzal, hogy megnősült, s alig egy évre rá elvitték ka­tonának. Hadifogságba került; jakkal vette ki szájából a méregfiolát. Néhány percig várakoztak, többé nem tért vissza senki. Ekkor Gömöry kinyitotta az ajtót és körülnézett A folyo­só sötétségbe burkolózott. Az orvog pisszentett és Schirm­baum a nyomába eredt. A falhoz lapulva, óvatosan ha­ladtak előre, éppen úgy, ahogy tervezték, a kivizsgá­lásra váró betegek osztálya felé. Schirmbaum a folyosón ma­radt Gömöry doktor lépett be a helyiség­be. Ebben a szobában csak egy ágy volt elfoglalva: egy negyvenes férfi feküdt ott a személyi iga­zolvány tulajdo­nosa. Schirmba­um elővonta a pisztolyát tud­ta. minden kö­rülmények kö­zött meg kell akadályoznia, hogy az elkö- per- bárki betegszobá­ba lépjen. Gömöry dok­tor az előtér­ben lévő fogas­ról leemelt egy fehér köpenyt és belebújt. Zsebéből kis in­jekciós készletet vett elő. Felgyújtotta a villanyt és a beteghez lépett. A férfi hunyorgó szemmel nézett rá. — Már kezdődik a kivizs­gálás? — kérdezte. — Dehogy. Csak egy injek­ciót kap. A beteg karján felvonta a pizsamát. Az éles fehér fényben megvillat az injek­ciós tő övegfartálya. _ _ü, ffóiytatjnkí Ekkor már elhatározta, hogy elválik a feleségétől. Keit év­vel hazaérkezése előtt ugyan i« kapott otthonról egy levelet, amelyben közölte a fiatalasa- szony, hogy nem várt rá, ha­nem elfogadta Kerék József udvarlását. Így aztán elváltak. Előházi Imre újra megnősült Ezúttal jól választott. Harmo­nikus, szép élet kezdődött a házában. Volt felesége pedig Kerék József házastársa lett. Hogyan beszélnek az isme­rősök Kerék Józsefről? Izgá­ga, erőszakos, garázda jellem, iszik, stb... Az ő házassága Előházi Imre első feleségével nem sikerült. Anyagi és er­kölcsi züllés; két gyermekük állami gondozásba került. A férj ivott, az asszony kacér­kodott. Talán itt kezdődött a baj, pedig ennek van vagy húsz esztendeje. Egy faluban laktak, s Előháziék boldog, nyugodt élete valami alig megmagyarázható „nemtet­szést” váltott ki a Kerék csa­ládból. Először megelégedtek a sértegetéssel, aztán már ez is kevésnek bizonyult... Tettlegességre is sor került. Kerék több ízben is arcul ütötte nyilvános helyen Elő­házi Imiét. — Értem, is, a feleségemért is ültek már ... — mondta az ősz hajú ember. — Legutóbb tavaly ült három hónapot Kerék, mert baltával támadt rám. Más bűncselekménye­kért is kapott rövidebb-hosz- szabb börtönbüntetést. A fe­leségemet egy este leütötték. A volt feleségem tette... ő két hónapot ült ezért... Hosszú éveken át örökös rettegésnek voltak kitéve. Nem használt a büntetés, és az sem, hogy végül Előházi Imre — elkerülendő a talál­kozást a sötét utcán a Kerék családdal — éjjeliőri állást vállalt Visontán. Szeptember 9-én egy félreeső dűlőn talál­koztak össze. Este nyolc óra volt. Kerék egy sörösüveg tár­saságában, Előházi Imre egyedül. Kerék József nagy­termetű ember volt, majd tíz évvel fiatalabb mint az éjjeli­őr. Bs eléggé ittas is volt már. Felismerte az idős ember», durva szavakkal támadt rá, majd a fejéhez vágta a sörös­üveget. Nem. sokon múlott, hogy súlyos sérülést okozzon; az üveg nyoma azonban még sokáig látszott. Előházi Imre előkapta a bicskáját és szúrt... — Nem akartam, hogy meghaljon, nem is gondoltam. Egyszer szúrtam csak... Az­tán idebent tudtam meg, hogy vége... Két furcsa, emberi (vagy embertelen?) történet, s mindkettő halállal végző­dött. Mindkét ügy bíróság elé kerül, mert bárhogy is, két élet szakadt meg, s aki elkövette a tettet, felelnie is kell érte. Nem célunk, s nem is vagyunk illetékesek el­ítélni, vagy felmenteni azo­kat, akik a jogásznyelv sze­rint terheltként várják e nemsokára elkövetkező tár­gyalást. A bíróság feladta, hogy a körülményeket tár­gyilagosan mérlegelve, igaz­ságos ítéletet hozzon. A maj­dani ítéletekről még beszá­molunk olvasóinknak. (hátat) Szovjet szakemberek a megyében Három hétig tartózkodik Magyorországon a Szovjet Összszövetségi Mezőgazdasági Minisztérium tudományos ku­tató intézete gazdasági ügyek­kel foglalkozó osztályvezető­je, Koravajev és a miniszté­rium kolhozügyekkel foglal­kozó osztályának vezetője, Drabat elvtárs. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium vendégeként ta­nulmányozzák hazánkban a felvásárlás és az értékesítés rendszerét. Tegnap megyénk­be érkeztek a szovjet szak­emberek, akik a megyei Párt­bizottság, a MÉSZÖV és a MÉK vezetőinek kíséretébe« több termelőszövetkezetbe lá­togattak el. beszélgetést foly­tattak a helyi szakemberek­kel, melynek során kicserél­ték tapasztalataikat. Meglátogatták Egerben a MÉK hűtőházát is. maid az esti órákban utaztak el me­gyénkből. folytatva magyar- országi kőrútjukat.

Next

/
Thumbnails
Contents