Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-26 / 226. szám

Fehér bSnyr a csehszlovákiai eseményekről MOSZKVA: A Lityeraturnaja Gazeta szerdai számában részleteket közölt a csehszlovákiai ese­ményekről kiadott Fehér Könyvből, amely nemrég hagyta el a sajtót Moszkvá­ban. Az idézett rész szerint 1968 júliusában ismeretessé vált egy úgynevezett operatív terv, amelyet az Egyesült Ál­lamok hadügymin isztéri urna és a CIA dolgozott ki a szo­cialista országok, ‘de főkép­pen Csehszlovákia ellen. A tervhez csatolt mellékletek részletesen foglalkoznak az amerikai fegyveres erők és felderítő szolgálatok elsődle­ges feladataival a Varsói Szerződés országai ellen. Mindenekelőtt „Kelet-Német- ország és Csehszlovákia fel­szabadításáról” van szó ezek­ben a mellékletekben. A Csehszlovákiával kapcso­latos részletes feladatok sze­rint összegezni kellett azokat a jeleket, amelyek egy eset­leges államcsíny lehetőségé­re vallottak, meg kellett álla­pítani, hogy az ellenzéki erők milyen mértékben furakod- tak be a csehszlovák állam­biztonsági szervekbe és hír­szerző szolgálatokba. Mint a Fehér Könyv írja, a nyugati sajtó nyíltan bujto- gatta a reakciós elemeket Csehszlovákiában. A münche­ni Süddeutsche Zeitung bécsi tudósítója, aki mellesleg a nyugatnémet hírszerző szol­gálat munkatársa, kapcsola­tot teremtett a földalatti el­lenforradalommal. A tudósí­tókat úgynevezett pénzügy; és gazdasági szakértők, ban­károk, az imperializmus ügy­nökei követték, mint például Szerdán hajnali 2.15 óra­kor robbanás történt a belg­rádi pályaudvar csomagmeg­őrzőjében. A feltehetően plasztikbombás merénylet következtében tizenhármán megsebesültek. Szerencsére a robbanás pillanatában vi­szonylag kevesen tartózkod­tak a pályaudvaron. A rob­banás színhelyére nyomban kivonultak a biztonsági szer­vek képviselői. II fiók-Fiihrer és a korlátok A hannoveri bíróság Adolf von Taddent, az újfasiszta Nemzeti Demokrata Párt vezé­rét egyhónapi börtönre és 151 márka pénzbüntetésre ítélte. A pontosság kedvéért meg kel mondani, hogy a börtön­büntetés csak feltételes — vég­rehajtását három évre felfüg­gesztették. Így tehát az új „Führer” nem kerül rács mö­gé... De mi is volt az, ami a bon­ni igazságszolgáltatást arra kényszerítette, hogy végre „szigort” gyakoroljon von Tad- dennal szemben? Csak nem nyilvánították az NSZK-ban törvényen kívülinek a náci esz­méket és alkotmányellenesnek von Tadden pártját? Korántsem. A hannoveri bí­róság ítélete egy, ez év már­cius 3-án elkövetett szabálysér­tés következménye. Ezen a na­pon ugyanis az új „Führer” részegen vezette kocsiját és ne­kiment a földalatti építkezését elkerítő korlátnak. Nagyon he­lyes persze, hogy a hannoveri hatóságok büntetik a közleke­dési szabályok ellen vétőket. Nem lehet csak úgy összezúzni a korlátokat! Csak az a baj, hogy az NSZK-ban semmilyen más korlát nem szab határt von Tadden és pártjának mű­ködésének. — ápé — Asztalos szakmunkásokat felveszünk azonnali belépéssel Munkadíjazás: teljesít­mény után. Jelentkezés: Asztalos és Kárpitos Ktsz. Eger, Rákóczi út 87. Blessing, a nyugatnémet szö­vetséges bank elnöke és má­sok. Bonn a karmester szerepét töltötte be. A turisták között. Nyugatról és mindenekelőtt a Német Szövetségi Köztársa­ságból kémek és diverzánsok szivárogtak be Csehszlovákiá­ba. Július elseje és 4-e kö­zött Prágában mintegy 75 000 nyugatnémet tartózkodott. Sokan közülük szovjetellenes propagandát folytattak a la­kosság körében. A sajtó tanúsága szerint a Csak egy hatalmas nemze­ti szabadságmozgalom űzheti el a hatalomból a fasisztákat — állapítja meg a Portugál Kommunista Párt abban a kiáltványában, amelyet a Szabad Portugál Rádió su­gárzott. Salazar letűnése a politikai színpadról önmagá­ban még nem jelenti a fasiz­mus végét. A fasiszták ön­szántukból nem adják át a hatalmat. Csak a portugál nép, a néptömegek, a demok­raták egységes és szervezett akciójával, egy hatalmas nemzeti szabadságmozgalom kibontakoztatásával lehet a fasisztákat elűzni a kor­mányból és demokratikus rendszert kialakítani Portu­gáliában. A fasiszták félnek attól, hogy Salazar halála fel­kelést robbant ki a több mint 40 éve elnyomott népben. A különböző érdekcsoportok ve­rekednek most egymással, hogy túlsúlyt biztosítsanak Mint a TANJUNG rámu­tat, fél év leforgása alatt ez már a harmadik plasztik­bombás merénylet a jugo­szláv fővárosban. Korábban ugyancsak a pályaudvari csomagmegőrzőben és az egyik belgrádi moziban volt hasonló robbanás súlyos se­besülésekkel és halottakkal. Az első pályaudvari merény­let tettesét. Ivan Jelics hor- vát terroristát a közelmúlt­ban ítélték halálra. Halra emelkedett a halálos áldozatok száma Mexikóban MEXICO-VÁROS: Szerda délelőtti jelentések szerint a Mexikói diákok és a rendőrség között hétfőn és kedden lezajlott heves össze­tűzések halálos áldozatainak száma hatra emelkedett. Mi­után kedd éjjel az egyik diák a kórházban belehalt sebe­süléséibe. A kórházakban az Összecsapások 16 sebesültjét ápolják, ezek közül három rendőrnek a» állapota válsá­Német Szövetségi Köztársa­ság hadiipara pénzelte az el­lenforradalmat Csehszlová­kiában. A könyv szerzői végezetül arra mutatnak rá, hogy brüsszeli források szerint a NATO főparancsnoksága alatt egy különleges szerve­zet működik, amely káderek­kel és műszaki eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy ál­landóan a csehszlovákiai problémával foglalkozzék. A szervezet központja Regens­burg közelében van. maguknak az állam vezetésé­ben. A portugál népnek ki kell használnia a kormánykö­rök megosztottságát. A Portugál Kommunista Párt kiáltványa követeli, hogy bármilyen kormány is kerüljön hatalomra, biztosí­tania kell az alapvető sza­badságjogokat, véget kell vet­nie a politikai elnyomásnak és a gyarmatosító háborúnak. PÁRIZS: Mód Péter, a Magyar Népköztársaság párizsi nagy­követe bemutatkozó látoga­tást tett Gaston Monnervil- le-nél, a francia szenátus el­nökénél, Jacques Chaban-Del- mas-nál, a nemzetgyűlés el­nökénél és André Malraux- nál. a kulturális ügyek ál­lamminiszterénél. ★ NEW YORK: Nigéria ENSZ-küldöttsége élesen visszautasította Ed­ward Kennedy szenátornak azt a javaslatát. hogy az ENSZ yegye kezébe a biaf- rai polgári lakosság megse­gítését célzó akciókat. A ni­gériai küldöttség szóvivője hangsúlyozta, hogy az ENSZ nem játszhat szerepet Biafra kérdésben, miután az kizáró­lagosan Nigéria belügye. ★ AMMAN: Szerdán délelőtt két tűz- párbaj volt a Jordán-folyó- nál. Az automata-fegyverek­kel vívott tűzharc közül az egyik Neveh Ur térségében a Tiberias-tótól délre, a má­sik pedig Umm Al-Shulat térségében a Jordán völgyé­nek északi részében zajlott le. Sem a iordániai. sem az izraeli fél nem jelentett vesz­teséget. 1914 augusztusára lángban állt Európa, Az imperialis­ta hatalmak közötti ellenté­tek vérzivatart zúdítottak Európa népeire. Az 1914. jú­nius 28-án Szaraievóban el­dördült pisztolylövés nem csupán az Osztrák—Magyar Monarchiát és Szerbiát állí­totta csatasorba, hanem rö­vid idő alatt Európa minden országát. Honvédő hangulat lett úrrá Magyarországon is, a társadalomnak szinte min­den rétege örömmel fogadta a háború kitörését. A magyar • uralkodó osztályok úgv vit­ték a háború vágóhídiéra a munkások és parasztok ez­reit. hogy mire a falevelek lehullanak, otthon lesznek szeretteiknél. A táború azonban sokkal tovább tartott, mint ahogy azt eredetileg gondolták. 1915-ben, még inkább 1916- ban mindinkább érződtek a háború keservei, nőtt a la­kosság elégedetlensége és keresték a háborúból kive­zető utat. Az elégedetlenség nemcsak Magyarországon nőtt, hanem nőtt a mo­narchia minden tartományá­ban. nőtt Németországban és nőtt Oroszországban is. ahol a cári zsarnokság még súlyo­sabbá, még kilátástalanabbá tette a lakosság helyzetét. A cári Oroszország Európa né­peinek börtöne volt. a nyo­mor és elmaradottság, a tel­jes jogi osztottság volt jel­lemző a fennálló rendre. Ugyanakkor azonban a XX század elején erjedés indult meg az orosz társadalomban, s az elnyomott muzsik és a kizsákmányolt munkás moz­golódni kezdett. Oroszország­ban a XX. század első évti­zedében kialakult és meg­erősödött az a párt, amely élére tudott állni a forradal­mi mozgalmaknak. A háború kezdetén 'sok volt a hasonlatosság Orosz­ország és Magyarország kö­zött. Mindkét ország uralko­dó osztálya akarta a háborút, de nem volt rá kellően fel­készülve, mindkét ország ve­zető körei arra számítottak, hogy a háború megsemmisí­ti a meglévő munkásmozgal­mat és nemzeti egységet hoz létre. Nem így történt. Mind­két országban erősödött a munkásmozgalom és forra- dalmasodott a néptömegek hangulata. Am„íg azonban a magvar dolgozók megfelelő vezető híján csak homályo­san tudtak tangót adni elke­seredésüknek. addig az orosz proletariátus a bolsevik párt vezetésével megdöntötte a cárizmust, maid a burzsoá­zia uralmát és megvetette a kizsákmányolástól mentes társadalom alapjait. 1917. november 7-én távíró vitte szét az egész világban a győ­zelmi hírt: „Oroszország pro­letariátusa a mai nappal ke­gos. AGROGLOBUS — AQUAGL08US HIDROGLOBUS ­HIDROHENGER új és hagyományos acélszerkezetű víztornyaink minden vízellátási igényt kielégítenek. A kihorganyzott és új típusú, kihorganyzás nélküli víztor­nyok létesítését t. megrendelőnk számára legkedvezőbb fel­tételekkel vállaljuk. Külön kívánságra — mint szakvállalat — víztornyainkhoz vízkezelő, víztisztító berendezéseket és előre gyártott kisvízmű-gépházakat is szállítunk. Komplett vállalás: kulcsátadásig! Vízgépészeti Vállalat, Lajosmisse Telefon: 66. Telez: M89. Pt 1*. t Újabb plasztikbomba-merénylet Belgrádban BELGRAD: II Portugál Kommunista Párt kiáltványa Dr. 'Nagy Jóssefi Íz üj világ bölcsőjénél zébe vett minden hatalmat.” Mikor 1917-ben megreme­gett a föld Oroszországban és nyomában összeomlott a burzsoá világ, ez közvetlenül érintette azt a több mint félmillió magyar hadifoglyot is, aki ekkor itt élt. Az ő életükben is változást hozott a proletárforradalom. Meg­nyíltak a hadifogolytáborok kapui, szah»adon közlekedhet­tek az orosz városokban, lát­hatták a szocialista forrada­lom azonnali eredményeit. De nemcsak a hadifoglyok­ra gyakorolt nagy hatást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, hanem a mo­narchia fronton lévő csapa­taira is. Az egyes csapattes­tek jelentéseiből, naplóiból kitűnik, ho^v a magyar és orosz katonák barátkozása már 1916-ban megkezdődött. Számos frontszakaszon ka­rácsonykor átmentek egymás állásaiba, ajándékot vittek, vendégeskedtek. Ez a barát- kozás a februári forradalom után még nagyobb mérték­ben folytatódott. A hadveze­tőség tilalma ellenére 1917 húsvétján csaknem az egész keleti fronton küldöttség­cserék történtek az orosz és magvar állások között. Meg­vendégelték egymást, s a tá­vozó küldötteket pálinkával, dohánnyal ajándékozták meg. Napirenden megtörtént az, hogy a magyar és orosz katonák kiültek állásaik elé és kölcsönös nótázással szó­rakoztatták egymást. Nyilvánvaló, hogy ennek a barátkozásnak az ideoló­giai, politikai hatása sem maradt el, József főherceg azt írja emlékirataiban: „Több esetben az arcvona­lon az oroszokkal a barátko- zások azt mutatták, hogy az ellenséggel az érintkezés nem történt kellő határok között, Ezáltal a csapatok fegyelme és harcértéke veszélyeztetve lett annál is inkább, mivel az ellenség forradalmasító hatást kísérelt meg alkal­mazni és propagandája vár­ható ...” Ha a harcoló csapatok kö­zött í^v alakult a helyzet, nyilvánvaló hogy a hadi­fogságban lévők katonákra a forradalom teljesen átalakí- tólag hatott, s fölöttük a forradalommal szemben ál­ló tisztikar minden befolyá­sát elvesztette. A tisztikar sem volt azon­ban egységes. A tartalékos tisztek egv része már mint szocialista került a frontra, s fogságba kerülve a le­génységgel együtt szocialista köröket hoztak létre. Jelen­tős körök alakultak az omszki, tomszki, ivanovó- vornyeszenszki. csitai és más táborokban. A mozga­lom vezetői közül már ekkor kiemelkedett Kun Béla Sza­muely Tibor, Münnich Fe­renc, Seidler Ernő, Ligeti Károly és Zalka Máté. Ezek a csoportok már az októberi forradalom előtt kapcsolatot teremtettek a bolsevik szer­vezetekkel. s számos hadifo­goly már részt vett a szocia­lista forradalom kivívásában is. Péterváron, Moszkvában, a Kaukázusban és Szibériá­ban. ahol a hadifoglyok zöme élt. tömegesen léptek a ma­gvar hadifoglyok is a forra­dalom zászlaja alá. 1918. március 24-én már megala­kult az Orosz Kommunista Párt magyar csoportja, ápri­lis 3-án pedig meeie’-nt a csoport magyar nyelvű lapja, a cjzrrMáR^ ForT*í>d5'1rvm. Április Í4-én 520 000 hadi­fogoly képviseletében össze­ült a forradalmi hadifoglyok kongresszusa, a moszkvai Politechnikai Múzeumban. A kongresszus egyik hivatalos nyelve magyar volt. A ma­gyar csoport nevében Kun Béla és Szamuely Tibor tar­tottak beszédet. Kun Béla forradalmi harcra, a tőkés társadalom megdöntésére hívta fel a hadifoglyokat. A breszti béke megkötése után sok hadifogoly tért vissza Ma­gyarországra. A forradalmi mozgalom egyik fontos fel­adata volt, hogy ezeket a ha­zatérő foglyokat felkészítsék a forradalmi harcra, hogy idehaza vezetői legyenek a fegyveres felkelésnek. 1918 tavaszán és nyarán a forradalmi emigráció veze­tőinek fő munkáját a forra­dalmi propagandán kívül az internacionalista egységek1 megszervezése képezte. Mun­kájuk eredményeként 1913 őszén már mintegy 50 000 volt magyar hadifogoly har­colt a Vörös Hadsereg egy­ségeiben. Ez a szám később elérte, sőt meghaladta a J 00 ezer főt. Már 1918-ban az in­ternacionalista egységek pa­rancsnokai között számos magyar vezetőt is találunk. Zászlóalj-, illetve ezredpa­rancsnoki beosztásban har­colt Wienermann Lajos, Var­ga Gyula, Gavró Lajos. Nikii Gyula és Kellner Sándor. Münnich Ferenc az uráli és permi frontokon volt na­gyobb internacionalista egy­ségek parancsnoka. A Vörös Hadseregben har­coló magyar hadifoglyoknak különösen Oroszország szibé­riai területein volt nagy je­lentősége. Szibériában gyé­rebb volt a lakosság és jóval kisebb az ipari munkások száma, mint az Uraitól nyu­gatra eső területeken. A szi­bériai frontokon a vasúti munkások mellett a legjelen­tősebb forradalmi fegyveres erőt a magyar hadifoglyok internacionalista egységei al­kották. A távol-keleti hadi- fogolytáborokban 1917 októ­bere után Ligeti Károly és Rabinovits József vezetésé­vel megindult a forradalmi szervezkedés és vörösgárdista egységeket hoztak létre. Ezek kezdetben helyőrségi feladatokat láttak el. az in­tervenció megindulása után azonban fegyveresen részt vettek az ellenforradalmi tá­madások leverésében. 1918. április elején Szemjonov ata- mán támadást indított Man­dzsúria felől. Júliusig tartó véres harcokban az interna­cionalista egységek szétver­ték és visszaszorították Szemjonov csapatait. Jelentős szerepet játszottak a magyar hadifoglyok Kol- csak támadásának a vissza­verésében is. Kolcsak 1918 novemberében vette át a szi­bériai ellenforradalmi erők vezetését. 1918—19 elején je­lentős eredményeket ért el és az volt a terve, hogy el­foglalja Moszkvát. 1919 ta­vaszán azonban Frunze ve­zetésével megindult az ellen- támadás és szétverték Kol­csak alakulatait. Különösen kiemelkedett a harcokban Csapajev hadosztálya, ahol a lovasság nagy részét magyar katonák alkották. A magyar internacionalista egységek hősiesen kivették részüket a Gyenyikin és Petljura elleni harcokból is. Bugyonnij első lovas hadseregében több ezer magyar huszár harcolt és a parancsnok mindig elisme­rően nyilatkozott hősiessé­gükről és bátorságukról. 1920 folyamán a magyar internacionalista alakulatok részt vettek a lengyel pánok és Vrangel csapatainak szét­verésében is. Vrangel táma­dása az utolsó jelentős ellen- forradalmi megmozdulás volt, amely veszélyeztette a szov­jet állam fennmaradását. 1920 őszére a Vörös Hadsereg alakulatai a Krím-félszigetrs szorították vissza Vrangel bandáit. Az ágyúkkal és ne­hézfegyverekkel jól felsze­relt ellenforradalmi csapatok a perekopi erődítménynél le­zárták a Krím-félsziget bejá­ratát. Zalka Máté és magyar önkéntesei a Szivas-öblőn ke­resztül hátba támadták az el­lenforradalmárokat, ezzel megnyitották a Krím-félszi­get bejáratát és elősegítették az ellenforradalmárok teljes megsemmisülését. Az oroszországi szocialista forradalomban és az azt kő­vető polgárháborúban részt vett magyar hadifoglyok a szocialista forradalom hívó szavára megálltak helyüket. A forradalom azonban vá­laszt várt a magyar dolgozó tömegektől is. A magyar dol­gozó tömegekben megvolt a készség arra, hogy kövessék az orosz példát, de mégis egy évnek kellett még eltelnie ahhoz, hogy Magyarországon győzzön a forradalom.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents