Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-03 / 206. szám
A bányászokat ünnepeltük 'Á jelszabadulás óta a 18. magyar bányásznapot ünnepeltük. Immár haladó hagyománnyá vált, hogy szeptember első vasárnapján a magyar munkásosztály egyik legszervezettebb alkotója, a bányászok előtt hajtjuk meg a tisztelet és elismerés zászlaját. Az utóbbi egy-két év nemcsak sok munkát, hanem sok kétséget és gondot okozott. Megszűnt a rózsaszentmártoni, a szűcsi, a szarvaskői és a gyöngyösi XU-es akna, de Visontán most születik az ország legmodernebb és legnagyobb külszíni bányája, Egerben az olajosok után otthont találtak az érckutatók. Az utóbbi években korszerű üzemek létesültek, a bányásznapon átadott kitüntetések és jutalmak is kifejezik a szakma dolgozóinak erkölcsi és anyagi elismerését. Bizakodás és jókedv jellemezte az idei bányásznapot. Erről részben már vasárnap beszámoltunk, most folytatjuk a tudósítást. Egerben A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat egri telepének dolgozói a bervai kultúr-otthonban, szombat este tartották a bányásznapot. Ünnepségükön részt vett Simon Sándor az Egri Járási Pártbizottság ipari vezetője s képviseltette magát a vállalati központ is. Gyenge Lajos szb-titkár megnyitó szavai után Dienes Mihály üzemvezető beszédében az olajbányászok eredményeiről szólt* a termelési sikerek mellett kitért arra, hogy az elkészült új, szociális létesítmények, amelyek a dolgozók munkakörülményeit javítják. A továbbiakban a következő időszak feladatait ismertette, keresetlen szavakkal az ünnep jelentőségét méltatta s jutalmakat adott át a legjobbaknak. Nyolcán 15 éves szolgálati érdemérmet kaptak, az üzem dolgozói összesen mintegy 60—70 ezer forinton osztoztak. A bensőséges hangulatú ünnepség hozzávetőlegesen 300 részvevője ezután közös vacsorán vett részt, majd hajnalig szórakozott a jókedvűen a zene mellett. ★ A Kőolaj- és Gázipari Tröszt egri fúrási üzemegységének dolgozói — a városi Otthon kisvendéglőben ünnepeltek. ugyancsak szombaton. Magyar Miklós, a szolnoki üzem osztályvezetője köszöntötte a részvevőket s mondott beszédet. Ezt követően közös szórakozással folytatódott a bányásznap, a zene, a jókedv csak a hajnali órákban ért véget. Mint másutt, természetesen itt is jutalmazással kapcsolták össze az ünnepet: a dolgozók számára összesen 102 ezer forintot osztottak ki. Inácsik Miklós fúrómester a Bányászat kiváló dolgozója, Király Mihály üzemvezető pedig a Földtan kiváló dolgozója kitüntetést kapta. Egeresedben Reggel hat óra után a szállítókas a „bagoly-műszak”, az éjszakás bányászok utolsó csoportját is felszínre hozta a mélyből, s az I-es függőakna magas tornyában az acélkorongok megálltak. De nem állt meg pillanatra sem az eső, vigasztalanul szakadt. A rossz idő sem tudta azonban megrontani a bányásznap ünnepi hangulatát Egercsehi- ben. Az irodaház előtti térségen pattogó indulókat játszott a zenekar, s több százan indultak, idősebb és fiatalabb bányászok, vendégek és családtagok az ünnepi nagygyűlés színhelyére. A fürdőépület „falézoló”-ja, felolvasó terme zsúfolásig megtelt az ünneplőkkel, elfoglalták helyüket a díszemelvényen a vendégek. Köztük Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára, Gubán Dezső, a járási pártbizottság első átkára, Mihályi Pál, a munkás- Itség járási parancsnoka, s a 'S'/""" * -y$jM y"' A í sí í V, . ^ ■* többi meghívottakkal együtt bányaüzem vezetői. Nemzeti Himnuszunk és a Bányászhimnusz hangjai után Toriszki József, a bányaüzem pártbizottságának titkára köszöntötte az ünnepre egybegyűlteket, úttörők adták át virágcsokraikat, majd Hazai Béla, a nagygyűlés szónoka mondott beszédet időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, a csehszlovákiai helyzet alakulásáról, s a megyei párt- végrehajtóbizottság elismerését tolmácsolta a bányászoknak az elért munka- eredményekért Prohászka Rajmund, a bányaüzem igazgatója, kitüntetéseket és jutalmakat nyújtott át a hűséges és kiválóan dolgozó bányászoknak. A Bányászat Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Ludvig István szocialista brigádvezető és Kapus János, harmadvezető vájár. A szolgálati érdemérem arany-, ezüst- és bronzfokozatát adományozták ra, dr. Holló Béla Gyöngyös Város Tanácsának VB-elnö- ke, a honvédség, a társadalmi szervezetek és a vállalatok, üzemek képviselői. Goda Miklós, a Thorez külfejtéses bányaüzem főmérnöke üdvözölte a bányászokat, a gépszerelő üzem dolgozóit, a családtagokat és a vendégeket. Majd Virág Károly, a gyöngyösi járási bizottság osztályvezetője, valamint Medics László alezredes a magasabb parancsnokság párttitkára. Flórián Gusztáv, a vállalat igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Róza Vince párttitkár mondott ünnepi beszédet. Szólt arról, hogy az ércbányászok az idén jobb eredményeket értek el, mint tavaly az azonos időszakban. Piczere Tanya Albert fél évszázadot szolgált bányászként Egercsehiben, Bokor Béla aknász pedig 25 éves munkája után kapott jubileumi jutalmat az idei bányásznapon. Képünkön: Hazai Béla, (jobbról) a megyei pártbizottság titkára, a két jubiláló bányásszal beszélget. (Foto: Kiss Béla) 58 dolgozónak, akik 10—15 és 20 éve dolgoznak hűségesen a föld alatti munkahelyeken. Tízen kaptak jubileumi jutalmat 40 évi bányászkodásukért, 71-en pedig 25 évi munkájuk után vehették át jubileumi fizetésüket. Az ünnepség után különösen sokan gratuláltak az idős Ficzere Tanya Albertnak, aki — ritka jubileum — kerek 50 esztendőt szolgált életéből Egercsehiben, a föld alatt. Takarító gyerekként kezdte a bányászkodást, később lett „napszámos”, majd csillés, legtovább pedig, mint aknacsatlós dolgozott. Megszámlálhatatlan azoknak a csilléknek a száma, amelyek az ő keze nyomán kerültek ki a csehi bányából. Gyöngyösön a városi kultúrházban tartottak bányásznapi ünnepséget a Mátraalji Szénbányák vi- sontai Thorez külfejtés és a gépszerelő üzem dolgozói. A bányászzenekar a nap jelentőségéhez és a hagyományokhoz híven nyi totta meg az ünnepséget. a díszemelvényen helyet foglalt többek között Barta Alajos, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Virág Károly, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság első titkár pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Tisztelettel és elismeréssel szólt a bányászok és a gépszerelőüzem dolgozóinak sikeres munkájáról és emberi helytállásáról. Rövid, szemléltető áttekintést nyújtott a bányászat fejlődéséről, VI- sonta jelentőségéről és a soron következő feladatokról. Külön és név szerint említette a külfejtés miniszteri kitüntetésben részesített dolgozóit. Széchenyi József szocialista brigádvezetó, Godó Tamás kotrómester. Meleg József, gépmester, Kondás Lajos csoportvezető, miniszteri kitüntetésben részesült. Be- recz István, gép-szerelési üzem hegesztője a Bányászat kiváló dolgozója, hat további munkavállaló a Bányászati szolgálati érdemérem bronzfokozatát kapta. Gyöngyös- oroszíban és Ecséden A gyöngy ösoroszd ércbányászok augusztus 31-én délután ünnepelték a 18. bányásznapot, amin részt vett dr. Földi Pál, a megyei pártAz ecsédi külfejtés dolgozói szeptember 1-én ünnepeltek Kálomista Imre üzemvezető üdvözölte a vendégeket és az üzem dolgozóit, köztük Ursitz József Kossuth-díjast, a szénbányák főmérnökét. Iglódi Ferenc a Hatvani Járási Pártbizottság első titkára méltatta a bányásznap jelentőségét, beszélt azokról a változásokról, amik a bányászat technológiájában bekövetkezték és amik a bányászok életére is kihatottak. Az ecsédiek közül a bányászat kiváló dolgozója kitüntetést Láng János, míg a kiváló bányász kitüntetést Heidinger János kapta meg. ★ A bányászokat ünnepelték, a családtagok és a vendégeket köszöntötték, kitüntetéseket és jutalmakat adtak át Reosken és Istenmezején is. A 18. magyar bányásznap ünnepségei után újra munkához láttak a bányák és az üzemek dolgozói. Azt vallják, hogy itthon most a legnagyobb segítség, hazafias helytállás a ránk bízott feladatok végrehajtása, az eddig elért eredmények növelése. Bosszantó apróságok Egyik sem olyan, amit nem lehetett volna elkerülni. Éppen emiatt bosszantja az építőipari dolgozókat az olyan hanyagság, aminek oka a felületesség. Kimennek a szerelők, hogy Demjénen beépítsék a motorokat a ventillátorokba. Ott a helyszínen derül ki, hogy a ventillátorok nicsenek sehol. Álltak tehe- tehetetlenül, értetlenül. Megtörtént az is, hogy bizonyos szerelési anyagokat kiselejteztek, mondván, nincs rájuk szükség. Két héttel később ugyanezeket az anyagokat kellett volna felhasználni, de egy darab sem volt belőlük a raktáron. Mit csináljanak? Amíg megrendelik és meg is érkezik, addig a legjobb esetben is hetek telnek el. Erre nincs idő várni. Hozzáfogtak maguk elkészíteni a két héttel azelőtt kiselejtezett szerelékeket. Nem akarunk mi messzemenő következtetéseket levonni a két példa alapján. Közismert tény, hogy az építőipar nagyon sokat fejlődött az utóbbi időkben. Elvétve lehet csak panaszt hallani a munkájukról, és ezek a hiányosságok is olyanok, amiknek megszüntetése kis fáradságot igényel. Belefér a garanciális időbe, meg is csinálják, kijavítják. Éppen a fejlődésüket bizonyítja az is, hogy ma már a dolgozók maguk teszik szóvá a bosszantó dolgokat. Mint az előbb említett két példát is. A pártbizottság ülésén említették fel, mint olyan dolgot, aminek nem volna szabad előfordulnia. Hiszen csupán felületesség húzódik meg mögötte. Még valami eszünkbe jut. Gyakran megtörténik, hogy az anyagrendeléskor túlbiztosítják magukat a munkahelyi vezetők. A valóban szükséges mennyiségnél többet rendelnek, sokszor ötven- vagy éppen száz százalékkal is. Legyen. Jó, ha van kéznél. És: hátha nem kapják meg a teljes rendelt mennyiséget, milyen jó dolog tehát bebiztosítani magukat. Nem gondolnak arra. hogy az országos anyagellátásban igy maguk is előidézik a nehézséget. Anyaghiányt teremtenek rosszul értelmezett óvatoskodásuk következtében. Persze, megint más dolog az, amikor az anyagbeszerzők elfelejtenek valamit megvenni, vagy kiselejteznek olyan anyagot, amire néhány nappal később már szükség lenne. Az ilyenre szoktuk mondani: nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. A következménye pedig csupán annyi, hogy rengeteg időt és ener- gitát pazarolnak így el, és értelmetlenül koptatják az emberek idegeit. Veszekedéssel. vitatkozással töltik el azt az időt, amit munkával kellene kitölteni. Vajon egyetlen vállalatnál évente hány órát pazarolnak el különböző emberek ..asztalveréssel”? Eny- nyi idő alatt mennyi értéket tudnának termelni? Hány tízezer forintot veszítenek el a szócsaták miatt? Érthető tehát, ha a dolgozókat bosszantják az ..apró hiányosságok”, és sürgetik ezek megszüntetését. Ez a jó. Az lenne a baj, ha csak magukban morognának és legyíntenének rá. De a legjobb — nyilvánvalóan — az lenne, ha minél kevesebb alkalommal kellene szóvá tenni felületességből fakadó hibákat. (ffmf) F elül vizsgálták a tanácsrendeleteket Az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a tanácsrendeletek felülvizsgálásáról szóló jelentést. A nagyszabású munkáról, amelyre az Elnöki Tanács múlt évi határozata nyomán került sor, illetékes helyen elmondták az MTI munkatársának: — A felülvizsgálat alaposan megkurtitotta a tanácsi rendeletek listáját és hozzájárult ahhoz, hogy a helyi jogszabályok jobban megfeleljenek a mai követelményeknek. A tanácsok gondosan felkészültek a feladat megoldására. Sok helyütt ideiglenesen bizottságokat alakítottak. A szakigazgatási szervek dolgozóin kívül úgyszólván mindenütt tekintélyes szerepet kaptak a tanácsok állandó bizottságaiA főkönyvelő ven- dégségségben járt a barátainál, s megismerkedett egy elragadóan szép, fiatal lánnyal. „Az lényegtelen, hogy az apja lehetnék — győzögette magát. — Az enyém lesz és punktum”. Az igazat megvallva, nyugodtan lehetett volna a lány nagyapja is. Annál nagyobb volt hát az öröme, amikor az első randevú alkalmával — egy brilliáns- gyűrűt ajándékozott ekkor a lánynak — rájött, hogy ő sem közömbös a hajadon szemében ... Hamarosan összekőltőztek. A főkönyvelő mindennap meglepte valami aprósággal a lányt: hol egy nyugati márkájú kocsival, hol egy nercbundával, vagy egy arany nyakékkel. — Mindezekre a tüdőrákból telik! — tudatta a lánnyal. — Teéretted hajtom magam, érted igyekszem. A lány boldog volt, és örült, mint egy gyermek. — Csak az egészségeire vigyázz! — fiKvjatovszkij: Három történet a szerelemről gyelmeztette a férfit, s magához szorította — a bundát... — Hiszen olyan nagyon, de nagyon szeretlek téged! Gyógyteát főzögetett neki és apuclkámnak szólította. így éldegéltek gondtalanul és boldogan mindaddig, amíg a főkönyvelő egy villát nem építtetett kerttel és fürdőmedencével. Az egyik napon a könyvelő helyett a rendőrség emberei jelentek meg a villában. Lefoglaltak mindent: az autót, a nercbundát, a nyakékeket. — Több, mint egy milliót sikkasztott! — jegyezték meg röviden. — Szent ég! — kiáltott fel a szegény, szerelmes lány. — Én meg nem tudtam semmiről! De hát hogy is tudott volna? Hiszen a szerelem vak... A férfinek csodaszép felesége volt, aki tísgyon szerette a férjét. Annyira szerette, hogy állandóan csak róla zengedezett. Níkodém- mal is csak véletlenül ismerkedett meg. Taxi helyett az ő Fiatjába ült be és a kocsiban is szeretett férjéről áradozott. — Hová visz engem!? — kiáltott fel hirtelen. — Én a város másik végében lakom! Jaj, hogy fog az én szegény kis Dunduszom nyugtalankodni! Mindig ideges, ha kések. Ha tudná, hogy mennyire imádom az én kis Dun- duszomat!... Aztán felment Niko- dém lakására± hogy megnézze annak pipakollekcióját. — Vajon mit csinál most az én kis Dunduszom? — szólt — Bizonyára vár és nyugtalankodik. Ó, ha tudnád, Nikodém, hogy mennyire imádom az én drága ki3 férjemet!! Néhány héttel később már egy vasúti kocsi hálófülkéjében utazott Nikodémmal, és így durúzsolt: — Dunduszkám bizonyára unatkozik nélkülem! Drága kis Dunduszom! Fogalmad sincs arról, hogy menynyire szeretlek... A vonat sebesen röpítette őket a külföldi határállomás felé. Mert a szerelem, ugye, nem ismer határokat... Nyugalom és békében teltek a csinos fiatal asszony napjai. Sokat aludt, általában délig, aztán a kávézóba, vagy a fodrászhoz, s sétált néhány órát. És esténként így csicser- gett a férje fülébe, — Mit vettél ma nekem? Eszedbe jutott-e a te kis feleséged?. A férj, persze, sohasem feledkezett meg róla. Imádták egymást. Egy szép napon aztán elbocsátották munkahelyéről a férjet. El kellett adnia a kocsiját. Nevetve mondta: — Majd beiratkozom az autóbusz-vezetői tanfolyamra... Abba kellett hagynia az ajándékozgatást. És tovább viccelt: — Nagyon-nagyon szeretlek, édesem, de csak piától alapon... Az asszonyt mindez erősen nyugtalanította. Annyira szerette a férfit. hogy nem akart tovább a terhére lenni. „Drágám, — gondolt rá gyöngyéden, — én nem élem túl a te kínlódásodat. Ljosek- nak kocsija, villája van, minden évben külföldön nyaral... inkább hadd kínlódjék velem 61” És elment Ljosek- hez. Mert a szerelem óriási áldozatokra is képes... (Fordította: Baraté Rozália) nak tagjai és azok a jogi, gazdasági szakemberek, akik a tanácsok felkérésére kapcsolódtak be a munkába. Értékes segítséget nyújtottak az ügyészségek dolgozói is. — Az Elnöki Tanács határozata figyelembe vette a tanácsok munkájának fejlődését, nagyobb önállóságát. Ezért nem a felsőbb, hanem az érdekelt államhatalmi szervekre bízta a felülvizsgálatot. Kimondta, mind a fővárosi, mind a többi — megyei, megyei jogú városi, járási, városi, városi kerületi és községi — tanács maga vegye sorra érvényben levő rendeletéit, s bírálja el: mi az, amire továbbra is szükség van, melyik vesztette el időszerűségét, vagy szorul módosításra, korszerűsítésre. A tanácsrendeletek felülvizsgálatát a megyék kezdték, a községek, illetve a városi kerületek zárták a sort. így az alárendelt tanácsok rendeletéi formailag és tartalmilag is megfelelnek a felettes szervek, a felettes tanácsok rendeletéinek, előírásainak, ugyanakkor megszüntették a felesleges párhuzamosságokat. Ha egy tárgyban a felettes tanács olyan rendeletet alkotott már, amelynek érvényessége az egész megyére vagy járásra kiterjedt, az alsóbb szervek, például a községi tanácsok, hatályon kívül helyezték a magukét. — A felülvizsgálat során 8099 tanácsi rendeletet bíráltak el. Ebből 2310-et találtak feleslegesnek, időszerűtlennek, s helyeztek hatályon kívül. A gazdasági, a társadalmi és politikai élet fejlőd dése 2732 tanácsi rendelet módosítását tette szükségessé. Átalakításukkor már figyelembe vették az új követelményeket, s olyan előírásokat léptettek életbe, amelyek napjainkban és a következő időszakban is kiállják a gyakorlat próbáját. Ezzel egyidejűleg 151 új tanácsrendeletet alkottak. 3 J.968. szeptember 3., kedd - •
