Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

Pf Erik a szőlő, hajlik a vessző, Diáklányok — szüreten WS> P& ... Munka után jólesik a finom hazai. (Foto: Kiss Bélái Bcncze Éva, Ballagó Erzsébet és Fehér Mária munka közben. Zugmérők □ Hamis bor cefréből, cukorbői □ Élesztősza^ú pálinka — olcsón □ „Álmok országa” Milácsikcknál Szeptemberben, az iskola megkezdése után nem sok­kal, újra csendesek a gimná­ziumok folyosói, üresek az osztálytermek. Ám annál hangosabbak a gyümölcsö­sök, almáskertek és a szőlő­dombok. A diákok általában örülnek az őszi betakarítási munkának. Felelés helyett jólesik a szabadban mozogni és fürdőruhára vetkőzve dol­gozni. A héten az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság szőlőjébe látogattunk, ahol az egri közgazdasági szakközép- iskola diákjai segítenek. A pincegazdaság vezetői elége­dettek a fiatalok munkájá­val és örülnek segítségüknek, mert így időben kádba kerül­nek a szép érett szőlőfürtök. A gazdaság 712 holdas terü­letéről 23 000 mázsa termést vár és ennek több mint felét a középiskolás fiúk és lányok szedik le. Amikor megérkeztünk, szí­nes és mozgalmas kép foga­dott bennünket. A szőlősorok között puttonyos fiúk jöttek- mentek, szőke, barna és feke­te hajú lányok lehajolva, vagy a földön ülve késsel és ollóval szabadítják meg ter­hűktől a tőkéket. Innen-on nan hangos kiáltás hallat­szott a puttonyosok sürgeté­sere. A fiúk nyugtázták a ké­rést és pillanatokon belül ott termettek a kiáltó lánynál, (aki teli vödrét kiürítette és téagy szakértelemmel, ügyes kézzel tovább vagdosta a für­tök szárait. Teltek a vödrök, múltak az *z órák. A betonoszlop tete­jén elhelyezett tranzisztoros rádió közölte a pontos idők Tizenkét óra. Ebédidő követ­kezett. Kiürültek a sorok, a szüretelő lányok letelepedtek a fűbe. Előkerültek az étdo­bozok, a menü: rántott hús, húskonzerv, fasirozott, papri­ka, paradicsom és természe­tesen szőlő volt. Kört alkotva ültek a II a. osztályos lányok, falatozás közben nagyokat nevettek. Elmondták, hogy már tavaly is szürelteltek és a kapott pénz segítségével egy négy­napos kirándulást szerveztek. — Hogy érzitek magatokat szőlőhegyen? Fejes Magdi, az osztály „tu­dósa” összegezi a feleletet. — Egy izgalmas történe­lemóra helyett inkább itt ülünk a szőlőtőke mellett. — Mire költi tek azt a pénzt, amit a munkátokért kaptok? * Gulyás Vera kért szót, aki a lányok megállapítása sze­rint eddig a legtöbb szőlőt et­te meg. — Az első napi összeget Vietnamba küldjük, a másik két napi munkánkért kapott pénz egyharmadát KISZ- szervezetünknek adjuk, a többi a miénk. Ezért „egyen- zoknit” vásárolunk. Pirosat, sárgát, vagy kéket > Közben az ebédidő véget ért, a lányok vedrekkel a kezükben elindultak a . félig szedett, vagy még szedetlen ÉVSZÁZADOKBA vezet­hető vissza az a hars. amelyet a hatóságok az illegális do­hánytermelőkkel, a titkos pá­linkafőzőkkel és árusítókkal, a borhamisítókkal és zug­mérőkkel szemben folytat­tak. A Bach-korszak idején, amikor a császári udvar sa­nyargatta az adó miatt az or­szág termelőit, a tiltott do- . hánymanipulációk szinte ha­zafias cselekedetnek számí­tottak. A titkos dohányter­mesztés ma már szinte el­enyésző, hiszen sokkal kifi­zetődőbb, ha az állammal kötnek szerződést, különben is falun sem sok híve akad ma már a csavart cigarettá­nak, szűzdohánynak. A bor- és pálinkapiacon azonban nem állt be ilyen kedvező helyzet. Az italfélék készítésénél. értékesítésénél ma is sokan ügyeskednek, hogy elkerüljék az adózta­tást, hogy szabálytalan mó­don, olcsó, élesztószagú pá­linkával, cefréből, cukorból vagy más módon összeügyes­kedett borral növeljék jöve­delműket. Sajnos a borhami­sításba nemcsak az egyéni termelők „részesek”, de akad példa arra is. hogy szövetke­zeteknél vagy vállalatoknál i-vegyészkedn-ek” a .jogtalan többlethaszon, a nyereség ér­dekében. A NYERESÉG... Ez a legfőbb mozgató rugója e törvénytelen cselekedeteknek, hiszen akiknek ez ügyben meggyűlik a baja a hatáság­gal, azok általában rendés­zeti anyagi körülmények kö­zött élnek, sőt jobban mint bárki más. Mégsem, akarnak lemondani kevés munkával szerzett busás hasznukróli Minden bizonnyal nem a szegénység szorította rá öz­vegy Bajzáth J. Imrénél és Káló Lajost arra. hogy enge­dély nélkül bort árusítsanak, hiszen az előbbi zugmérő nemrég adott el egy házat De Kpncz József. Balázs Ájr- pádné egri és Kis2ály Sán­dor verpeléti lakosok sem azért főzték titkon a pálin­kát,1 s árulták a bort és a ma­guk kotyvasztotta „szil vári u- mot”. mért annyira rászorul­nak erre a mellékkeresetre, hiszen rendes állásuk van. A könnyű haszonszerzés reményében nemcsak jó hí­rüket, de büntetlenségüket is kockáztatják ezek az embe­rek és sajnos elég szép szám­mal vállalkoznak e tiltott cselekményekre.'. Az egri vám- és pénzügyőri szakasz az utóbbi másfél évben 25 komplett ..illegális” pálinka­főző készüléket és több mint egy hektó olyan pálinkát foglalt le amelyet engedély nélkül készítettek. Gyöngyös környékén 1967-bep 18, az idén már 7 engedély nélkül üzemben tartott pálinkafőzőt „szereltek le”, 550 liter fe­ketén főzött pálinka jutott a pénzügyőrség kezére és 20 hektoliter cukorcefrét is el­koboztak. NEM MEGY TEHÁT ki­csiben a játék. S ha azt kér­deznék. hogy az engedély nélkül főzött pálinka és zug- kimérésben eladott borok után kirótt büntetések nem riasztják el az embereket? Akkor azt a választ kell ad­ni: sajnos még nem minden­kit. Cselkó Ferencné gyön­gyösi lakos például, aki csak névleges tagja a termelősgjj- vetkezetnek. azt a szerencsés helyzetét használja ki már régebb óta. hogy közel lakik a Tüzért-telephez. így a vá­sárlók, a fuvarosok szomját bármilyen időben, bármilyen mennyiségben hajlandó el­oltani. Ellene már többször folytattak szabálysértési eljá­rást, a pénzbírságot minden esetben megfizette, ami arra utal. hogy a nagy forgalom mellett nem okoz nehézsé­get pev-két ezer forintos bír­ság „leszúrkolása”. Cselkóné nagy gondot fordít arra, hogy jó pénzért adja el bo­rát, s azt minél olcsóbban állíthassa elő. Erre legjobb módszernek azt tartja, amellyel már 2889 liter bort készített, s adott el, s amely­nek alapanyaga a borseprő, a víz és a cukor volt. Az ő út­ja a bíróságra vezet, de igen sokan egyelőre még megúsz­ták a kemény felelősségre vonást. Sőt! Bővítik vásár­lóik körét s nagy propagan­dát csapnak zugfómérésük­nek, mint a szintén gyöngyö­si Milácsik János, aki vendé­geivel dicshimnuszokat irat boráról pincéje falára, ame­lyet ő maga az ..álmok orszá­gának” nevez. Pedig az köz­napi nyelven engedély nélkü­li italmérés, amely miatt már 3.300 forint pénzbírságot fi­zetett és 700 liter tiltott mó­don készített italkészletét foglalták le benne. E zugki mérésekben, rejtett pálinkafőzőkben jelentős anyagi haszonra tesznek szert és mivel termékeiket kivon­ják az adózás alól, sok ezer forinttal- károsítják - meg a közösséget, a népgazdaságot. Tevékenységük káros követ­kezménye mégsem csak .ebben áll, hiszen az Ö6szekótyvasz- tott borok és pálinkáit, az egészségre is rendkívül, káro­sak. Nem beszélve arról, hogy ezek a zuslriípérések akkor is működnek., amikor az italboltok, vendéglők már bezártak, vagyis éjjel-nappal. Igen sok helyen hitéibe is mérik a „jó házi bort1’, s nem egy esetben fél fizetését is otthagyja a törzsvendég- a „bajuszra” megivott borért, pálinkáért A PÉNZÜGYŐRSÉG fá­radhatatlanul igyekszik, hogy ezeknek a .. zugkiméréseknek, engedély nélküli pálinkafő­zéseknek véget vessen, s a lelkiismeretlen harácsolok megkapják méltó büntetésü­ket. De még eredményesebb lenne munkájuk, ha több se­gítőtársuk akadna, aki segí­tene formálni a közvéleményt abba», hogy minél keveseb­ben készíthessék, árulhassák és fogyasszák a titkos kifőz­dék pálinkáját, a lelkiisme­retlen kotyvasztok hamis bo­rát. sorok felé. Pataki Sándor "sy*-­Szüret Leve ;k A szőlőhegy tegnap még olyan halk és csendes volt, akár a beteg ember, aki nem szeret beszélni. A nektártól duzzadó sze­mek szüretről álmodtak és az édes tehertől való szabadulás után sóvárogtak a tőkék. Reggelre aztán minden megváltozott. A hajnali szél szétszórta az utolsó felhőrongyo- kat. is és kisütött a nap. Jókedvű, vidám em­berek lepték el a tájat, a lányok beálltak a barázdákba és vödrökbe szedték a szőlőt. A kunyhóban nyugtalanul aludt a denevér és az örökös daltól, kacagástól nem mert reggeli sétájára indulni a róka. A kökénybokrokból gébicsek röppentek, miközben a hetven diáklány vidám nótába kezdett. Puttonyooos... — csapkodták vissza a hangot a dombok, de a puttonyos nem sietett, mert valahol a kunyhó tájékán pálinkával kí­nálta a csősz. — Egy szem se maradjon a tőkéken — csengett a gazdász szava, és ilyenkor a lá­nyok huncutul összeséi,gtak, — Csinos, barna. Nézzétek, milyen jól áll neki a bajusz... Viccel, dallal, kacagással telt cl a nap. Benn, a pince mély gyomrában kénes szagot leheltek a hordók és az új bort sóvárogták. Hazafelé menet találkoztam a lányokkal. Ki orvosnak, ki tanárnak, ki mérnöknek ké­szül. Azt mondták, kellemesen telt el a nap, És holnap újra jönnek tzű&cteím.^ ___ A z é jjel megeredt á~ első,'A felhók ala­csonyan úsztak, mintha valamit. fi­gyelni akartak volna a földön, A patak menti sétány aszfaltján monoton egyhangúsággal koppantak a cseppek. Egy öreg ment előttem. Lassan lépegetett, inkább csak csoszogott és mélyen a szemébe húzta a sapkáját. Néhány lépés után megállt és felszedte a földről a héjából kihulló geszte­nyét — Ősz. Ez már az igazi ősz —.mondta, és tétova. járással odébbállt. Mire a sétány vé­gére értem, elállt az eső. Egy tízéves leányka ugrált előttem és szinte örömét találta ben­ne, hogy a fáról lepergő esőcseppek végiggu­rulnak az arcán. — Mit csinálsz? . — Leveleket gyűjtök. Minden évben gyűj­tök leveleket. Emlékbe. Később megállt a vén platán alatt és fel­szedett a földről egy aranysárga levelet. Füzet lapjai közé tette és átment a vízpartra. A gesztenyék levelei közül már válogatott. A legszebbet, a legszínesebbet kereste. Barna, zöld. sárga, vörös keverékéből mesebeli szín­összeállítás. —- Bácsi! Ez szép levél? Csak a fejemmel bólintottam igent, és ámulva néztem a magafeledt, boldog gyereket. Milyen csodálatos? — tűnődtem hogy ezek a megsárgult falevelek boldoggá tudnak tenni valakit Egy embert..; _ H szi — Szüreti nóta lüSwlmáJWril Olvastuk a Magyarországban, hogy a mérésügyről szóló jogszabály kimondja: „Olyan mértékegységek mérésére, me­lyekre törvényes méretek vannak, kizárólag olyan mérőesz­közök használhatók ... sfb ...” A cikk nagyon helyesen ki­fogásolja, hogy ez a nehezen érthető fogalmazású jogszabály a tudományos intézetek kivételével mindenkire kötelező .,. Igaza van a kritikának... Mi úgy gondoljuk, hogy a tudományos intézeteknek azért nem tették kötelezővé ezt a furcsa szövegű jogszabályt, mert a-tudományos intézetekben bizonyára tudják az alábbiakat: 1. Nem a mértékegységet mérjük, mert azok már adva van­nak (méter, gramm ... stb.) 2. Minden mértékegységre van törvényes méret, különben nem volna egység. 3. Minden mé­rőeszköz természetesen már a mértékegység szériát ké­szül __ A jogszabály többi része szintén érthetetlen — de érvé­nyes... .... ★ A Magyar Nemzet egyik riportjában olvastuk ■ négy anyakocával kapcsolatban: „A ház előtt... ülünk. Jobb ol­dalt vályogból rakott disznóól.” Majd később: „A .vályogis- t'állóban meg-meg mozdul az egyik hasas disznó...” Felmerülhet a jogos kérdés: Ha ott van a disznóók miért tartják a hasas disznókat az istállóban? Megrúghatják őket a lovak, és akkor nem lesz kismalac... Vagy addig a lova­kat az ólba zárták? Hacsak nem kis pónilovak voltak, nem térték be... a vályogból rakott disznóólba... ■ ....... .... ....... fDft, SZZMtS)

Next

/
Thumbnails
Contents