Heves Megyei Népújság, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-21 / 222. szám
tlLÄG PROLCTÄHJAj BOfBStTLJIjVER! 'Tjelfej napfagyatkőzáj cl Szú v jctiui i6 b cut AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XIX. évfolyam, 232. szám ÁRA: 70 FILLÉR A megyei tanácsülés napirendjén A település-egészségügyi helyzet, a NEB és a kereskedelmi- idegenforgalmi II iiiilája Az egri megyeháza nagy tanácskozótermében ülésezett péntek délelőtt Heves megye Tanácsa. Bíró József, a megyei tanács vb-elnöke köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd elnökséget választottak, amelyben helyet foglalt Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára, dr. Páles Gyula, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese, valamint Kovács László, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezető-helyettese. A tanácsülés jegyzőkönyvben rögzítette a Közegészségügyi—Járványügyi Állomás váratlanul elhunyt igazgatójának, dr. Szalontai Istvánnak a közegészségügy terén szerzett érdemeit. Majd napirend szerint megtárgyalták a település-egészségügyi helyzetről, (előadó: dr. Szabó Ferenc, a megyei tanács egészségügyi osztályvezetője), a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság (előadó: Csepelyi Károly, NEB-elnök), valamint a megyei tanács kereskedelmi-idegenforgalmi állandó bizottságának munkájáról (előadó: Dancz Pál, áb-elnök) készített beszámolókat. Végül indítványok és előterjesztések következtek Egészséges települések = egészséges emberek Demográfiai viszonyaink nem olyanok, amelyekkel elégedettek lehetnénk. Feltűnően kedvezőtlen a természetes szaporodás alakulása. 1954-ben az ezer lakosra számított természetes szaporodás 10,6 volt, 1967-ben pedig már 2,2-re süllyedt. Á megyéből való kivándorlás aránya jelentősen csökkent. növekedett viszont azoknak a száma, akik megyehatárainkon belül faluról a városokba költöznek. Az utóbbi években Egerbe költöztek a legtöbben. Komoly gondot jelent a vízellátás kérdésének megoldása. Megyénk a vízben legszegényebb területek közé sorolható, ezért és az 1945 előtti idők mulasztásaiért nagy elmaradottságot kell felszámolnia a tervezett, fejlesztésnek. Az összlakosság Jtb. 35 százaléka fogyaszt kifogásolható minőségű vizet. A kutak jelentős része szeny- nvezett, fertőzött és egész- 6égrontóan magas bennük a nitrát tartalom. A meglévő 1143 közkút közül csak 281 szolgáltat egészséges, jó vizet A csatornázottság szintje is elszomorítóan alacsony (Egerben 27,6 km, Gyöngyösön 16,8 km. Hatvanban pedig 4 (?!) km a szennyvízhálózat hosszal. Kevés a köz- tisztasági állandó fürdők és a strandok száma. Több szennyvíztisztító-telepre lenne szükség, s a meglévőket is korszerűsíteni kellene. Több ipari üzem jelentékeny levegőszennyeződést okoz (Mátrai Hőerőmű, a bélapátfalvi és a selypi cementgyár. a felnémeti mészőrlő mű). Az Országos Közegészségügyi Intézet véleménye szerint a Visontai Hőerőmű is gondot okozhat majd, üzemkezdet után számítani lehet levegőszennyeződésxe. Sok településen az pkoz komoly problémát, hogy a szövetkezetek istállóik és majorjaik elhelyezésénél nem tartották be a közegészségügyi előírásokat. Párádon például az üdülő- és gyógyhely központjában rendeztek be korábban tsz-istál- lót, s évek óta húzódik az ügy' egészséges megoldása. Elszomorító, szinte kőkorszaki állapotok uralkodnak a községekhez kapcsolódó, vagy attól elkülönülő cigánytelepeken. Az itt lakó családok embertelen körülmények között élnek, telepeik tenyész- helyei a különböző betegségeknek. Az urbanizáció megyénkben is megállíthatatlan folyamat. de a spontán igényeknek tervszerű fejlesztési törekvésekhez kell társul- niok. Sürgősen meg kell szervezni a korszerű település-egészségügyi felvilágosítást, csak így teremthetők még azok a feltételek, amelyek kellően befolyásolhatják a lakosság egészségügvi állapotát. népi ellenőrzés elsődleges feladata a leleplezés. A népi ellenőrzés elsődleges feladata: a figyelemfelhívás, a segítés. Ahol azonban súlyos vétségekre bukkannak, olyan cselekményeket fednek fel, amelyek társadalmi veszélyessége nem csekély — fegyelmi vagy kártérítés kiszabását javasolják, büntető feljelentést tesznek, az ügyészségnek. Eddigi munkájuk során és a következőkben is, mindenekelőtt arra törekednek, hogy fokozottabban megvalósítsák a tömegméretű ellenőrzést — a dolgozók tevékeny és hatékony részvételét a gazdasági és társadalmi feladatok megoldásában. Kereskedelem és idegen- forgalom A kereskedelmi és idegen- forgalmi állandó bizottságot másfél évvel ezelőtt hívták életre, s tevékenységének (Folytatás a 2. oldalon.) Tornyok között ★ A nő hétszer ★ Levelezőink írják ★ Randevú a Kopasz Oroszlánban ★ Tócsa Hatvan közepén Jurgamis Kurgáni terület, OSZSZSZK: Dr. Marius La finer, párizsi csillagász, Mary Burnichon és Seris Kucsmy, tudományos munkatársak több külföldi társukkal a Szovjetunióban tartózkodnak, hogy tanulmányozzák a szeptember 22-i teljes napfogyatkozást. Képünkön: folyik a műszerek tanulmányozása. (Rádió-telefoto — TASZSZ—OP) a Szonda 5. megkerülte a Holdat MOSZKVA (TASZSZ): A Szonda 5. elnevezésű automata űrállomás, amelyet szeptember 15-én bocsátottak fel a Szovjetunióban, folytatja repülését. A programnak megfelelően, szeptember 17-én, moszkvai idő szerint 6 óra 11 perckor módosítást hajtottak végre az állomás, pályájában. Az űrállomás térbeli tájékozódásának és programszerű fordulatainak végrehajtása után bekapcsolták azt a berendezést, amely közölte az űrállomással, a szükséges módosítás nagyságát. A végrehajtott manőverezés eredményeként az állomás új repülési pályára tért át, hogy kutatásokat végezzen a Hold kozmikus térségének fizikai jellemzőiről. 1968. szeptember 18-án a Szonda 5. automata űrállomás körülrepülte a Holdat, 1950 kilométerre közeliivé meg annak felszínét Az űrállomással fenntartott rádiókapcsolat szabályos, folytatódik a különböző berendezésekből nyert tudományos információk vétele. A berendezések normálisan működnek, a légnyomás és a hőmérséklet a megadott köreteken belül mozog. A kozmikus térség tudományos kutatásával kapcsolatos programját a Szonda 5. automata állomás teljesítette. A földi számítóközpontban folytatják a kapott adatok földolgozását. Népművelési törvény megalkotását javasolja a SZOT Pénteken az ÉDOSZ székházban megkezdte kétnapos ülését a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Blaha Bélának, a SZOT elnökének megMérlegen: a népi ellenőrzés Európa élvonalába kerülni! Országos szőlészei! és borászati tudományos tanácskozás kezdődött Egerben Tízéves ' múltra tekinthet vissza megyénkben is a népi ellenőrzés szervezete. A népi ellenőrök száma 1402, Megtalálható közöttük szinte minden foglalkozási ág szakértője — fizikai munkástól a tsz-parasztig, háziasszonytól a nyugdíjasokig. A népi ellenőrzési bizottságok mellett megszervezték tanácsadó szervként a különböző szakcsoportokat, s ezek állandóan figyelemmel kísérik szakterületük változásait. A népi ellenőrzés szervezetében a népi ellenőri csoportok a legkisebb sejtek, tulajdonképpen ezen keresztül jutnak el az ellenőrök a, legkisebb társadalmi közösségekhez is. A népi ellenőrzési bizottságok szoros kapcsolatot tartanak a különböző tanácsi »■Érvekkel, s egészséges, hasznos együttműködést építettek ki a lakosság legszélesebb rétegeivel is. Évente 250—300 bejelentés, panasz érkezik a NEB-ekhez. S ezek a bejelentések azt tanúsítják: a lakosságnak szívügye a közérdek, a társadalmi tulajdon védelme. Az ellenőrzési munka hatékonyságára igen jellemző adat: évente 25 000 túlóramegtakarítást értek el a Mátraalji Szénbányászati Trösztnél, mert a NEB javaslatára megtették a szükséges intézkedéseket, csökkentették a „társadalmi” műszakok számát. Egy-egy fontosabb vizsgálat után a népi ellenőrzés gyakran utóellenőrzéseket tart: megtették-e a javasolt intézkedéseket, kijavították-e a felderített hibákat stb. Sokan tévesen azt hiszik, a Penteken délelőtt Egerben, a Megyei Művelődési Házban kétnapos országos szőlészeti és borászati tudományos tanácskozás kezdődött. A tanácskozáson megjelent dr. Tamás László, a megyei párt- bizottság titkára, Kéri Ist- ván, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese, dr. Lőrincz József, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelésfejlesztési főosztályának vezetője, Holló Endre, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Nagy László, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, továbbá megjelentek a szőlészet, borászat neves szakemberei A hazai vendégeken kívül részt vesz a tanácskozáson egy lengyel küldöttség is Oscar Skatulármk, a Katowicéi Vajdaság területi tanácsa osztályvezetőjének irányításával. A vendégeket dr. Tamás László köszöntötte s elmondotta, hogy megyénk számára elismerés és megtiszteltetés, hogy a tanácskozásra Egerben került sor. Ezután dr. Lo- rincz József méltatta hazánk szőlő- és bortermelésének jelentőségét, s ünnepélyesen megnyitotta a tudományos tanácskozást. A következőkben dr. Kozma Pál, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektora tartotta meg vitaindító előadását ..Szőlőgazdaságunk sorskérdé- sei” . címmel. Elmondotta, hogy a magyar szőlőtermesztés az elmúlt húsz esztendő alatt történelmi változásokon ment át. A felszabadulás utáni néhány évben a szőlészet és borászat nem fejlődött, később bizonyos lassú fejlődés következett be. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után azonban, eddig soha nem tapasztalt lendületet vett a szőlészet. A második ötéves tervben több mint C0 ezer hold nagyüzemi szőlőtelepítésre került sor s kialakulták a valóban nagyüzemi gazdaságok. Elmondotta, hogy az élkövetkezendő evekben már nem a telepítésen van a fő hangsúly. hanem az elöregedett szőlők rekonstrukciója és a járulékos, beruházások megvalósítása a legfontosabb feladat. Kitért arra, hogy az eddigi eredmények biztatóak, azonban még rengeteg tennivaló ia van hátra. A szőlők termésátlagai még mindig alacsonyak, ingadozóak. Csak akkor tudunk Európa vezető szőlőtermelő országainak soraiba felzárkózni, ha a termésátlagokat hasonló szintre emeljük s az önköltséget leszorítjuk. A sorsdöntő kérdés, hogy ezt meg lehet-e valósítani. Dr. Kozma Pál hangsúlyozta, hogy lehetőségeink megvannak. A felemelkedés eszköze lehet többek között a talajok termőképességének fokozása, a nagyobb arányú gépesítés, a helyes fajtaarányok kialakítása. a kellő fajták kiválasztása, a termésbiztonság kialakítása, a szüret és feldolgozás racionalizálása. A lehetőségek tehát megvannak s éppen ezért nem lenne indokolt az európai vezető országokkal szembeni verseny, feladása. Az előadás után korreferátumok következtek, majd a vendégek megtekintették az egri pincészet árubemutatóját. A tanácskozás részvevői ma folytatják) munkájukat nyitója után az elnökség írásos előterjesztése és Virízlau Gyula SZÓT titkár szóbeli kiegészítése alapján a szak- szervezetek agitációs, propaganda és kultumevelési feladatairól tárgyaltak. A tanácskozáson részt vett és fél- szólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, ott volt Molnár János művelődésé ffi n miniszterhelyettes is. A SZOT elnökségének beszámolója hangoztatja, hogy a szocialista ember formálásában igen nagy a jelentőségük a művészeteknek és az irodalomnak. — A szakszervezetek elítélik a művészetek úgynevezett semlegességét, az öneélusá- got. Ugyanakkor a . politika és a művészetek szerepének azonosításával sem értenek egyet. Mindenekelőtt a nagy tömegekhez szóló értékes, szocialista-realista alkotásokat támogatják, amelyek hű képet adnak a tényleges erőkről, a fejlődés tendenciáiról, művészileg, világnézetileg helyes ítélettel állást' foglalnak a valóság haladó és bonyolult küzdelmében. A dolgozók általános mű-' veltségéről, iskolázottságáról szólva Virizlay Gyula ki léri az iskolareformra, amely — mint mondotta — nagy jelentőségű művelődéspolitikai intézkedés volt. Hat esztendővel ezelőtt oldották fel, az iskolákban a származás szerinti kategorizálást. A tehetséges munkás-paraszt fiatalok továbbtanulását tehát nem adminisztratív intézkedésekkel, hanem a tanulás társa(Folytatáis a 2. cídaStMS
