Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-04 / 182. szám
Nyaralásról nyilatkozik A csillagászati naptár szerint nemrégen köszöntött be az idei nyár, de tulajdonképpen már jóval korábban részesített idei örömeiben. Vajon hol nyaralnak, mivel töltik idei szabadságukat azok, akik az év nagy részében gyakran állnak a közérdeklődés reflektorfényében ? Közülük néhányat kerestünk fel kérdésünkkel és válaszaikat — a tartós melegre való tekintettel — rögtön közrebocsátjuk. A rádióból, televízióból ismert, népszerű fizikus, öveges József professzor nagy lendülettel kezdte nyári programjának ismertetését: — Az én nyári tervem? Állandóan a munka. A fejem tetejéig tele vagyok tervekkel, megbízásokkal, feladatokkal. Könyveket kellene írnom, tervezeteket készítenem, vagy hogy a legsürgősebb tennivalót említsem: már' összeállítottam egy elektromos kísérletező szekrény tartozékait, amelyek felhasználásával 150 kísérletet tudnak elvégezni a fiatalok. — Végig Pesten marad? •— Na azt azárt mégsem teszem, tavaly ugyanis valóban egyetlen napot sem tudtam pihenni, az idén két hetet kiszakítok a munkából, s az én kedves göcseji szülőfalumba, Pákára megyek testvéröcsémhez, aki ott falusi könyvtáros. Bizonyára jut időnk a beszélgetésre, számomra ez lesz a legnagyobb felüdülés és pihenés. Albert Flórián, a Ferencváros és a magyar labdarúgóválogatott középcsatárát többször kerestem, de hol azért nem sikerült megtalálni, mert a labdarúgók részére engedélyezett kéthetes pihenőt Budapesttől távol töltötte, hol meg azért, mert csapatával vidéki edzőmérkőzésen vett részt. Véleményét a nyaralásról azért megtudtuk. „Ha időm lenne nyaralni... — mondotta — minden évben a Duna-kanyart választanám. Mindezt azért mondom feltételes módban, mert van ugyan egy kis ví- kendházunk Felsőgödön, de én a legritkább esetben vagyok ott. Örkény István írót kellemes budai lakásán találtuk, tulajdonképpen útra készen. — Most készülök két hétre Szigligetre, az írók alkotóházába, magától értetődően — dolgozni. Több „egyperces” novellatémám van, ezeket szeretném megírni. A nyár nagyobb részét a fővárosban töltöm, szeptember első napjaiban feleségemmel Párizsba utazunk, tudniillik szeptember 26-án az ottani Vígszínházban mutatják be Tóthék című darabomat. Nemrégiben itt járt darabom francia rendezője és ő kért rá, hogy találjak lehetőséget a párizsi próbákon való részvételre. — Pihenés? — őszintén szólva ezt a szót hallani sem szeretem, ugyanis tavasszal hosszabb ideig beteg voltam, egészségi állapotom sokáig tartó kényszerpihenőre kárhoztatott, annyit pihentem, hogy gondolni sem akarok rá. Bognár József akadémikussal, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökével két tárgyalás között sikerült néhány percig beszélnünk. Az ő nyári programjában is a munka kapja talán a legnagyobb szerepet, hiszen mint megtudtuk, most dolgozik a gyengén fejlett országok gazdaságáról írott könyvének angol kiadásán, részt vesz különböző munkaközösségek nyáron is tovább folyó tevékenységében — különböző gazdaságpolitikai probléa fizikus, a közápcsatár, az író, az akadémikus, a színművész mák megoldásán fáradoznak — előkészít több őszi előadás- sorozatot ... — Egészen rövid ideig külföldön is leszek s utána, ha lesz víz, pihenek, kikapcsolódom a Zemplén megyei Pénzespatakon, egy erdészházban. Kedvenc üdülőhelyem ez a vidék, de, mint említettem, nyaralásom fordított előjellel függ az időjárástól. Mások ugyanis a jó időért drukkolnak, nekem esőt kell kívánnom, különben az erdészház vízellátása bizonytalan. A következő Interjúalany a televízióssorozat Foxi Maxija, Csákányi László színművész a Vígszínház tagja. — ..Lépcsőhurut” címmel több társammal együtt mutatunk be egy közlekedési témájú vidám műsort az ország különböző részében, Feleki Kamilla!, Szemes Marival, Kállai Ilonával, Szuhay Balázzsal és másokkal, úgyhogy nem sok időm lesz a pihenésre. Mégis azt mondom, hogy kellemes nyárnak nézek elébe, mert én személy szerint szeretem az ilyen, munkával tűzdelt pihenőket: naponta más-más tájakat, a Balaton-parti üdülőktől, a Mátra-, a Mecsek-beli nyaralóházakig, s mindenütt a szórakozni vágyó embereket, akiknek nevetése, jókedve, tapsa, számomra megújuló felüdülés. Már nyáron, szabad időmben hozzákezdek új szerepem tanulásához. A Vígszínházban az új évad első bemutatóján Tabi László Itt spanyolul tudni kell círaű vígjátékában kaptam jelentős feladatot. Ilyenformán már a nyári kánikulában dolgozom azért a sikerért, amelyet a hideg téli estéken szeretnénk aratni. Reméljük, akkor a si-f* kor — forró lesz. (h—gy) ® Pír eddy most sakkozik; este ő kacagtatja a cirkusz közönségét Később sétálgattunk a ko- i esik között Fejér Éva „mindeneslány” kíséretében, aki , egyébként artista — a görkor- : esolya művésze, jelenleg ' azonban a tolmács szerepét tölti be. Az egyik lakókocsiban Freddy, a bohóc, és Heinz Schielke oroszlánszelídítő sakkozott. Az oroszlánok aludtak, közöttük két „magjai- származású” sörényes is van: Pasa és Soliman. A budapesti Állatkertben születtél;, onnan vásárolták meg őket. — Aránylag nyugodtak, csendesek — dicséri őket j Schielke. — Bár tavaly Pasa megtámadott, amikor a többiekkel összemarakodtak, s síét akartam választani őket. Nehéz pillanatok voltak ... Eélni azonban nem szabad tőlük. Ha észreveszik, hogy ok az erősebbek, már baj van. — Mennyi idő kell ahhoz, hogy megtanulják a produkciót? — Kölyök korukban kezd- I jük. s bizony négy-öt évig eltart, amíg a porondra léphetnek. Jövőre még dolgoznak aztán nyugalomba vonulnak az állatkertbe. Egy másik ketrecben szunyókálnak a jegesmedvék, hatalmas bamamedve társaságában. ö a főnök, Charlie. Szelídítőjük Ursula Böttcher. Valamikor egy üzemben dolgozott. de a szíve a cirkusztoo. sususztoci 4., vas*Tmp Magyar győzelmek XIX. Magyarország Versenyzői Antwerpent kivéve, minden olimpián részt vettek. (Feltehetően ott is megjelentek volna, de a volt „központi hatalmakat” nem hívták meg az 1920-as világversenyre.) Már 1896-ban Athénben is sikerrel szerepeltek. Az olimpiai bajnokok hosszú sorát Hajós Alfréd nyitotta meg, tehát az első siker úszó teljesítményéhez fűződik. De jól kezdték az atléták is. mert az első olimpián Dáni Nándor a 800 méteres síkfutásban ezüstérmet. Szokoly Alajos száz méteren és Kellner Gyula a maratoni futásban bronzérmet nyert. Ugyanez a helyzet alakult ki a második olimpián. 1900-ban Párizsban is. A masvar sikereket az atléták és az úszók szerezték. A diszkoszvető Bauer Rezső aranyérmet hozott haza. míg Halmay és Gönczy második, valamint, harmadik helyezést ért el (úszás és magasugrás). 1904-ben az úszóké a főszerep. Halmay Zoltán győzelmét. kétszer is jelzi a St. Louis-ban a magvar himnusz. Az 1908-as londoni olimpia fordulópontot jelent. Megkezdik nagyszerű sorozatukat a vívók. Bravúrjukkal magukra terelik a figyelmet. A kardvívás egyéni versenyének döntőjében nyolc versenyző közöl — őt a magyart A kűa- deletnfeél végűi át. Fuchs Jeaz Aerosban ifi Sajátos, különleges világ, jttnár csak azért is, mert a cirauszrajongó sajátosnak, különösnek találja, hogy amikor ^jaincs előadás az artistáknak ugyanolyan a hétköznapjuk, mint a — közönségnek. Az óegyik állatszelídítő beszaladt « városba vásárolni egyet s -mást, a másik állatszelídítő celmélyülten sakkozik a bohóccal, a harmadik ... Szóval: ' egy ilyen délelőttön látogattunk el az Aeros Cirkuszba, üígri tartózkodásuk egyik .'napján. • Az igazgató, Walter Stolp mondott el néhány érdekességet a „kocsivárosról”, éle- . tűkről. a, — A Német Demokratikus ^.Köztársaság legnagyobb cirkusza az Aeros. 122 kocsival érkeztünk magyarországi tur- • nénkra (ötven városban lépünk fel, Eger a huszonötödik), száznyolcvan főnyi társulattal és hetven állattal. A lakókocsikon kívül van egy .J>lubkocsink televízióval, rádióval, játékokkal, van für- . dőkocsink is, és — a konyhánk is kerekeken gurul. önkéntelenül is megkérdezem, hogy ha két fiatal házasságot akar kötni, hoztak-e hragukkal anyakönyvvezetőt? — Azt nem — mosolyodott él az igazgató —, hiszen bármelyik érintett városban van anyakönyvi hivatal. Épp, amikor Pesten voltunk, kö- fott házasságot két fiatal artistánk. A központi házasság- ható teremben adták össze +6i£ét‘. Nagyon szép volt: va- gámennyien elmentünk — htinden artista a saját kosztümjében, s az Aeros zenekara játszott. JHétköznaj Pasa, a „magyar származású” oroszlán és szelídítő je: Heinz Schielke. hoz vonzotta. Eljött takarítónőnek, s nem sokkal később már — az egyik legtehetségesebb szelídítő lett! Freddy, a bohóc csendesen hallgatja beszélgetésünket. — Mióta dolgozik a cirkusznál? — Hároméves koromban kezdtem . .. Szüleim, nagyszüleiül szintén artisták voltak. El sem tudom képzelni másként az életemet. Pedig nem könnyű ez a munka! Megtanulni nem lehet, születni kell rá. A bohóc kacagtat tréfál, de — egyúttal artista is, bűvész is... Aztán — most még magyarul is meg- kellett tanulnom a szerepemet — derült föl az arca. — Ez is elég nehéz volt’... Folyik tovább a cirkusz hétköznapi élete; takarítják a kórházkocsit, a gyerekek vakációznak — nincs most szükség az iskolakocsira, a zsonglőrök gyakorolnak és Gerhard Quaiser, aki intésének nyolc hatalmas indiai elefánt engedelmeskedik, éppen krumplit hámoz az ebédhez.,. Aztán este újra kigyulladnak a reflektorok, búcsúelőadásra hív a felharsanó zene. Az éjszaka már útra kelnek, hogy más város közönségét is szórakoztassák műsorukkal. (kátai) Papp László a 3. aranyérmét szerzi Melbourne-ban. zi meg az aranyérmet majd egy szép sorozat következik, íme a kardvívás egyéni győztesei: 1924-ben Posta Sándor. 1928-ban Terstyánszky Ödön. íven jelentős szerepet játszottak a vívók. 1952 óta a magyar szempontból az öttusa a legeredményesebb sportágak közé tartozik. Az első nagy sikereket Helsinkiben Benedek, Saondy és Kovácsi érte ei, 1896 Athén 12 2 VI. 1900 Párizs 12 1 VII. 1904 St Louis 4 2 VI. 1908 London 64 3 VI. 1912 Stocholm 130 3 X. 1924 Párizs 67 2 XIII. 1928 Amszterdam 150 5 IX. 1932 Los Angeles 51 6 VI. 1936 Berlin 220 10 IV. 1948 London 128 10 IV. 1952 Helsinki 210 16 III. 1956 Melbourne 81 9 V. 1960 Róma 193 6 V. 1964 Tokió 196 10 VI. Athéntől Tokióig nő kerül ki győztesen. A csapatversenyben is Magyarországé az araayérem. 1912-ben a stocholmi olimpián a kardvívás döntőjének hét magyar és egyetlen olasz résztvevője volt. Fuchs megismétli londoni sikerét. 1920-ban. a magyarok távollétében az olasz Nádi szer1932-ben Pillér György. 1936-ban Kabos Endre. 1948-ban Gerevich Aladár. 1952-ben Kovács Pál. 1956-ban Kárpáti Rudolf. 1960-ban Kárpáti Rudolf. 1964-ben Pézsa Tibor. A csapatversenyben' nem volt ennyire kedvező a helyzet. A magyarok nyertek 1908-ban és 1912-ben. majd két olimpián oz olaszok sikerei következtek. 1928 és I960 között hétszer húzták fel az eredményhirdetésnél a piros- fehér-zöld zászlóit. A legutolsó olimpián viszont, a Szovjetunió nyerte a csapatversenyt. a magyar együttes meglepetésre csak ötödik lett. Az eddigi olimpiákon a vívók szerepléséhez fűződik a legtöbb siker, összesen 25 aranyérmet nyertek a különböző fegyvernemekben. Utánuk a birkózók következnek 10 aranyéremmel Ez is jelzi, hogy a magyar sportban miEgyéniben a svéd Hall. az öttusasport egyik legnagyobb egyénisége győzött de mögötte Benedek szerezte meg az ezüst- és Saondy a bronzérmét. Csapatban a magyaroké volt az elsőség. 1960-ban Németh Ferenc szerezte meg az egyéni győzelmet, míg Rómában a csapatverseny eredményhirdetésekor is a magyar Himnuszt játszották el. 1964-ben Tokió- ban pedig Török Ferenc szerzett újabb aranyérmet. Egyénileg 1896 és 1964 között Athéntől Rómáig a legnagyobb teljesítmény Papp Lászlóé, aki egymás után három olimpián nyert ökölvívásban aranyérmet. Ilyen ragyogó teljesítményre nincs példa a modem olimpiák történetében ... Papp sport- pályafutása pedig egyáltalán nem úgy kezdődött, hogy világhíres ökölvívó lesz belőle. — Gyermekkoromtól kezdve sportolgattam — emlékezik vissza fiatal éveire a háromszoros bajnok —. de elsősorban a labdarúgás vonzott. A gyorsaságom megvolt, a lövőerőm is. egészen jó Ids belsőcsatár lehetett volna belőlem. Később kezdtem egy kicsit felfigyelni a7 ökölvívásra. különösen kedvet csinált hozzá néhánv film. Erős, kéménykötésű ökölvívókat láttam a vásznon. Lementem. A részt vevő sportolók száma: Helsinkiben: 1. Kovács Pál. 2. Gerevich, 3. Berzelly. csak úgy nézelődni egy edzésre és lényegében ott is maradtam. Mondanom se kell hogv nem bántam meg. Érdemes visszapillantani arra hogyan szerepeltek Athéntől Tokióig a magyar versenyzők, mit jelez a statisztika: Helyezés A győzelmei; a nemzetek száma: nem hivatalos pontversenyében: (Folytatjuk!
