Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-29 / 202. szám

A munkások érdekvédelmének

eszköze

Nem feltételezhető, hogy bármelyik munkáskollektívának különösebb passziót jelent, ha vitatkozni, húzakod- ni kényszerül a vállalat gazdasági, műszaki vezetőivel. Az ilyen viták inkább azt jelzik, hogy valami félreértés, valóságos vagy vélt érdekellentét keletkezett a műhelyek, az irodák munkásnépe és a vezetők valamely csoportja között. Nem titok, hogy a régebbi viták megoldási módjainak kutatásakor a nyomok gyakran a vállalatokon kívüli régiókba vezettek, s ilyenkor többnyire még a legügyesebb szakszervezeti bizottságnak is megállt a tudománya.

A gazdaságirányítási reform sarkalatos elveinek (nyereségérdekeltség, vállalati önállóság stb.) következetes megvalósulásával előrelátható, hogy a jövőben megszaporodhatnak a viták, a konfliktusok a vállalatok vezetői és a kollektíva, pontosabban a kollektíva érdekeit képviselő szakszervezeti emberek között. Az is bizonyos, hogy a vállalati önállóság kiteljesedése nem teszi lehetővé a jövőben a viták egyoldalú lezárását a felsőbb szervekre való hivatkozással. Éppen így nincs mód ma már arra sem, hogy minduntalan a minisztériumok döntsenek a vállalatok belső életét érintő kérdésekben. Marad tehát az egyetlen ésszerű lehetőség: ezután a nézeteltéréseket, az érdekellentéteket — ritka kivételtől eltekintve — ott kell megoldani, ahol azok keletkeztek, s azoknak kell egyetértésre jutniok egymással, akik között konfliktus támadt. Ez az út nemcsak gyorsabb és biztosabb a korábban gyakori húzavonánál, de elejét veheti a vállalatoknál, intézményeknél a helyzet elmérgesedésének is. Természetesen ezen az úton csak olyan feltétellel lehet járni, ha a vitatkozó partnerek egyenlő. esélyekkel rendelkeznek jogaik és érdekeik érvényesítéséhez.

Nos, "ezek az indítékai a Munka Törvénykönyve ama előírásának, amely szerint: „A szakszervezet vállalati szervének joga van kifogást emelni a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, vagy a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot sértő vállalati intézkedéssel szemben. A kifogásolt intézkedést az arra jogosított szerv döntéséig végrehajtani nem szabad.”

A SZOT elnöksége a közelmúltban irányelveket adott ki arról, hogy a szakszervezetek vezető szervei a dolgozók érdekvédelmében hogyan gyakorolják törvényben biztosított kifogásolási vagy közismertebben vétójogukat. A irányelvek egy pillanatig sein hagynak kétséget afelől, hogy a szakszervezetek a vétójogot olyan garanciának tekintik, amely lehetővé teszi a munkaközben keletkező nézeteltérések, érdekkülönbségek korrekt megvitatását és házon belüli megoldását.

Mikor éljenek és mikor élhetnek kifogásolási jogukkal a szakszervezetek? Ehhez természetesen az életből vett ezernyi példa felsorolása is csak halvány támpontot adhatna, tekintettel a lehetséges esetek milliónyi variánsára. A SZOT elnökség irányelvei három olyan alapesetről szó - nak, amikor szükséges és jogos a szakszervezet választott szervének fellépése, beavatkozása:

__Szükséges és jogos megvétózni azokat a gazdasagi- műszaki vezetői döntéseke-, amelyek sértik a munkaviszonnyal kapcsolatos jogszabályokat. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a Munka Törvénykönyve és annak végrehajtási rendelkezése, továbbá a SZOT-szabályzatok, az

eg

yes főhatóságok, pl. a Munkaügyi Minisztérium áltál kiadott szabályok, valamint a felügyeleti szerveknek a szakszervezeti ...sz,elTe^.kn_ egyetértésben született rendelkezései.

_ Kifogást emelhet a szak- szervezet az olyan önkényesen hozott vezetői elhatározása 1 szemben, melyet a jogszabályok szerint csak a szakszervezettel közösen, vagy az olyan intézkedések ^ amelyek sértik a dolgozók élet- es munkakörülményeire vonatkozó közösen kialakított vállalati jogszabályokat — ilyen mindenekelőtt a kollektív szerződés — vagy más, a szakszervezetek egyetértésevei kiadott vállalati szabályokat.

_ felnié kell a szakszervezetnek kifogásolási i°®*val olyan vezetői döntésekkel szemben, amelyek ellentétesek a szocialista erkölcs és bánásmód szabályaival, sertik a dolgozók érdekeit Ilyenek lehetnek azok a élet- es

munkakörülményekkel osz- szefüggó intézkedések, amelyek eltérnek a szocialista humanitás elveitől, rontják az adott munkahelyen kialakult egészséges légkört es termelőkedvet.

Az irányelvek pontosan meghatározzák azt is, hogy milyen színtű szakszervezeti szerveknek áll jogában kifogást emelni és vétó eseten mikor, milyen eljárást keu alkalmazni. Ezek részletezése helyett idézzük fel meg- egyszer a törvény idevonatkozó előírását: „A kifogásolt intézkedést az arra jogosított szerv döntéséig végrehajtani nem szabad.” Jogi nyelvjárásban ezt úgy is mondjak, hogy a kifogásolásnak a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. Ez lefala^s két dologra figyelmeztet: először is arra, hogy mielőtt kifogást emel a szakszervezet, mindent el kell követnie, hogy türelmes, őszinte esz mecsere során meggyőzze partnerét döntése visszavonásának szükségességerői. A vétójog alkalmazása súlyos dolog. Mindenképpen következményekkel jár, negatív hatással lehet az érintett személyek sorsara, es átmenetileg az egész vallalat működésére. Ezért csak abban az esetben szabad élniük ezzel az eszközzel a szakszervezeteknek, amikor minden

egyéb próbálkozásuk hiábavalónak bizonyult. Akkor viszont a munkások, a dolgozók érdekeinek védelmében megalkuvás nélkül tilosra kell állítaniuk a szemafort az elhibázott intézkedés végrehajtása előtt.

De mi van akkor, ha kiderül, hogy a szakszervezet tévedett? Elvben előfordulhat ilyesmi. Ebben az esetben a döntésre jogosított szerv természetesen annak szolgáltat igazságot akinek igaza van s a vitatott intézkedést végrehajtják. Ez viszont arra figyelmeztet, hogy a szakszervezetek választott szerveinek, aktivistáinak nagyon jól kell ismerniük, érteniük a magasabb színtű jogszabályokat, csakúgy mint a vállalati szabályokat. Nehezebb ügy a szocialista erkölcsre és bánásmódra vonatkozó szabályok gyakorlati kritériumainak megállapítása. Ilyen jellegű viták keletkezése esetén a munkahely pártszervezetének segítségét, állásfoglalását aligha nélkülözheti a szak- szervezet. Ugyanígy könnyebben elejét vehetik bármilyen konfliktus kiéleződésének, ha a pártszervezet még idejében akcióba lép és a kommunista gazdasági vezetők, vagy a szakszervezeti funcionáriusok jóirányú befolyásolásával közreműködik a „békés” megoldás felkutatásában, a vállalati egység helyreállításában.

Gyertyános Zoltán

Mozdonyok pihenőben.

(Kiss Béla felvétele)

Gazdátlan épületek - nagy lehetőségek

Szilvásvárad és Szarvaskő jelene, jövője

A SZILVÁSVÁRADI mészművek kemencéiben az elmúlt év novemberében örökre kialudt a tűz. Megszűnt az üzem, bezárták az irodákat, a fürdőt és öltözőt. Egykét lakásban maradt ugyan lakó, de az üzem területe üres és elhagyatott, óriási felkiáltójelnek tűnik a füst nélküli gyárkémény.

— Vajon mi lesz az elhaM eg jegyzések egy hasznos cikkhez

A Népújság 1968. augusztus 25-i számában Kár érte... címmel egy rövid cikket olvastam. K. E. tollából, amelyben arról ír. hogy a szövetkezetek történelmi dokumentumai, különösen a kezdeti időszakból valók, elkallódtak, így nphéz a szövetkezetek, (földművesszövetkezetek, termelőszövetkezetek, stb) történetének megírása. Ez való igaz. Az 1956 előtti időszakból a szövetkezetek történetére vonatkozó dokumentumok jó része különböző okok miatt elpusztult. A helyzet azonban mégsem teljesen reménytelen. Vannak ugyanis úgynevezett másodlagos forrásaink, amelyekből a kezdeti időszakok szövetkezeti története elég jól rekonstruálható. A következőkben ezekből említek mee néhányat azok számára, akik a kérdéssel kívánnak foglalkozni.

Az 1945—1947-bő.l származó megyei földhivatali iratok, valamint a községi földigénylő bizottságok iratai sok jó adatot tartalmaznak az első föld művesszővé bőszetekről. Ebből a szempontból jó források még a megyei nemzeti bizottság és a községi nemzeti bizottságok, valamint a termelési bizottságok iratai- Ezek az itatok az 1945—

1948 közötti időszakból származnak. A földbérlő szövetkezetek iratai is nagyszerű források, annál is inkább, mert több helyen a földbérlő szövetkezetekből nőtt ki az első mezőgazdasági termelőszövetkezet. Nem árt át lapozni a községi képviselő- testületek jegyzőkönyvét sem ugyanis ezek a községek minden lényeges fejlődési vonatkozásáról tartalmaznak anyagot.

1948-ban megyénkben is létrejöttek az első mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Ezek kezdeti fejlődéséről, problémáiról igen hasznos adatokat tartalmaz a Magyar Dolgozók Pártja Heves megyei Bizottsága által létesített felmérés 1949-ből. Ebből megtudható, hogy hol volt 1949-ben Heves megyében termelőszövetkezet, s mikor alakult, milyen volt a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági helyzete?

Minden legújabb kori történeti feldolgozásnál, így a szövetkezetek történeténél is fontos források a visszaemlékezések. írassunk tehát a szövetkezeti mozgalom veteránjaival minél több visszaemlékezést. vagy vegyük azokat magnószalagra..;

Szecska Károly

Meghalt a barátom, i humorista volt. A szak- I ma azonnal a saját halottjának tekintette, lehet, azon az elvi ala- ! pon: ma neked, holnap i nekem. Mivel humorista volt a barátom, ezért neki csak 240 forintos koszorú járt a szakmától.

— Bezzeg a komoly I műfajistáknak 380 forintos koszorú jár — mondta az egyik élet- | ben maradt.

A másik mintha nem I hallotta volna mindezt, vagy talán mert hallotta, a következőképpen reagált:

„A humoristák korán halnak...”

A szakma úgy határozott, hogy az elhunytat, mármint a koporsót a morózusabb kol- vigyék a vállu- ravatalazótól a s^írhantig. Engem is Kijelöltek. Sötét ruhába öltöztem, fekete

£/•&$ volt a konyak

sot a mo flégák vig Ijten a n

nyakkendőt kötöttem, így dolgoztam végig a kínos délelőttöt. Kettőkor kimentem a temetőbe, átfúrtam az em- bergyürűt, közelről akartam elbúcsúzni a barátomtól. Mellé álltam.

Eszembe jutott, ez a fiú öt éve tudta, hogy napjai meg vannak számlálva. És mégis, mindig vidám volt. Milyen jókat mondott. Világos: egy fejjel nagyobb volt mint mi. Ezt gondoltam, de nem mondhattam el senkinek, mert itt nem illik beszélni, csak sírni.

Valaki azért mégis beszélt, a mi nevünkben búcsúzott a humoristától. mert a beszélőt is kötötte a földhöz ragadt ■ konvenció, pedig ő is tudta, hogy

szótlanul is szépen lehet búcsúzni.

Ekkor arra gondoltam, hogy akik itt vagyunk, rokonok, barátok, kellégák mindmind szerettük ezt az embert, és most nem beszélni és sírni kéne, hanem mindannyiunknak énekelni, ez volna a legszebb temetés.

Váltunkra vettük a koporsót. Elindultunk. Lankrsan kapaszkodtunk felfelé, valahon- nét, honnét a csodából, mellém jött a feleségem, suttogva kérdeztem, mit akar.

— Gyere ide — mondta.

— Nem lehet — ma. tattern a koporsóra.

— Add át egy percre Tibinek — mutatott a barátomra.

Tibi átveszi, szégyellem magam.

— Mit akarsz? —

kérdeztem.

— Elfelejtetted reggel ideadni a pénzt. Nem tudok bevásárolni az unokádnak...

— Parancsolj, kisfiam. — De lehet, hogy nem is mondtam semmit, csak a pénzt nyújtottam oda, mert ugyebár az élőknek...

Utolérve a menetet, átvettem a terhet. Gondolatban mormoltam: ,.Ne haragudj,

öregem, tudod, az unokám.”

— Marha vagy! — megesküszöm, hogy ezt mondta az elhunyt barátom és csodálkoztam, hogy senki sem hallotta.

A sírhantnál vigyázva letettük a humoristát. Egy élő, vidám

szívű humorista beszélni kezdett és potyogtak a könnyei. Hallottam, hogy csöndben káromkodom, de azt hittem, hogy ez nem én vagyok.

A göröngyök dübörgését nem hallgattuk tovább, elindultunk. Az első kocsmánál megálltunk, bementünk és megittunk egy fél konyakot.

— Kötőhártyagyulladásom van — mondta a vidám szívű, élő humorista.

— Ilyenkor a szellőtől is könnyezem.

Tibi, aki átvette a koporsót tőlem, kért még egy kört és láttam, I ~>gy neki is kötőhártya-gyulladása van.

A pincér, amikor a második kört hozta, kedvesen megkérdezte tőlünk: — Ilyen erős volt a konyak?

Suha Andor

gyott épületek sorsa?

— Megkíséreltük értékesíteni, tárgyaltunk a ME- SZÖV-vel, az AKÖV-vel és különböző hatóságokkal, de nem sikerült megegyezni. Aztán a lakásokat és az üzemi épületeket könyv jóváírással átadtuk a Szilvásváradi Községi Tanácsnak — tájékoztattak a megszűnt üzem vezetői.

— Mi csak ideiglenesen vettük át A községnek csak a lakásokra és a fürdőre van szüksége. A telekkel és az üzemi épületekkel, irodákkal talán a megyei vagy a járási tanács rendelkezik — mondta a szilvásváradi tanácstitkár.

— A megyei tanács ipari osztálya azt javasolta, hogy a megszűnt üzemet annak adják el. amplvik szerv a legtöbbet tud érte fizetni és legésszerűbben kívánja felhasználni. De ez a lehetőség megszűnt. Könyvjóváírással, tehát ingyen, a községi tanács vette át Majd hasznosítják valahogyan — válaszolta Mucsi Sándor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője.

— A községnek eddig nem volt tisztasági fürdője, a lakásokat is hasznosítani tud- iák. A többi épületben pedig az egri és a füzesabonyi járási tanács dolgozóinak üdülőt szeretnénk berendezni — válaszolta dr. Nagy János, az Egri Járási Taná.cs titkára.

AZ ELHAGYOTT épületek ablakait a gyerekek bedobálták, több tetőcserép hiányzik, átázik a mennyezet, a gazdátlan épületek gyorsan tönkremennek. Mindez a Bükk ölében, festői környezetben történik.

A szarvaskői bánya is megszűnt. De még megvan a fürdő, az öltöző, pár épület és festői környezetben az egri TÜZÉP-tel^p mellől kisvasút közlekedik a volt szarvaskői bányáig- Mindezt Eger város tanácsa vette át. A tavasszal tanulmánytervet rendeltek a Heves megyei Tanácsi Tervező Irodánál. Mérnökök és tervezők munkálkodnak, hogy kulturált kirándulóhely, turistaszálló, ifjúsági és sporttábor legyen Szarvaskő fölött.

Nem lehetne, nem kellene megfontolni Szilvásvárad sorsát és jövőjét? Már most is kedvelt kirándulóhely a Sza- lajka-völgy és mennyi lehetőséget kínál. Az idei lovasnapok sikere nyomán már eldöntött tény, hogy megmarad a ménes. Vajon Európában hol lehetne ennéí szebb és alkalmasabb környezetben otthont adni a lovassportnak. Aligha akad hegyvidékünk, amely több külföldi és hazai vendéget vonzana mint Szilvásvárad — ha lenne hol és mivel fogadni a pihenni és szórakozni vágyókat.

Legalább terveink és erőt adó elképzeléseink legyenek, ha snvagi eszkő*ökk®l jelenleg nem is bővelkedünk.

Nem szabad hiú ábrándokat kergetni, de bűnt követünk el önmagunkkal és a felnövő 1968, augusztus 29.,

nemzedékkel szemben, ha a mostani lehetőségeket elriasztjuk és pusztulni engedjük értékeinket. Meggyőződésünk. hogv a Szalajka-vőlgy és a Bükk-fennsík olyan természeti kincs, amely a jelenlegi elképzeléseknél sokkal gazdagabb lehetőséget rejt. Nem vagyunk olyan szegények, hogv ennek kamatoztatásához már most hozzá nem kezdhetnénk. Ezt indokolja és sürgeti az a körülmény. hogy a munkaidőcsok- kentés következtében egyre többen vágynak a szabadba.

MIELŐTT a szilvásváradi és az egri—szarvaskői értékeket elkótyavetyélnék, szakembereket bízzanak meg a közművesített terület, a fürdők, a kisvasutak, az épületek és különösen a szép kornyék kihasználásara, ésszerű fejlesztésére és gondoskodjanak a jelenlegi értékek megőrzéséről.

Hangsúlyozzuk, hogy a jól megfontolt fejlesztési javaslatokat a tervező-, az idegen- forgalmi és a vendéglátói szakemberektől várjuk Mi csupán egykét észrevételt és gondolatot vetnénk fel. Szilvásvárad és Szarvaskő kornyéke. minden adottsága vajon nem azt diktálja, hogy üdülő- és kirándulóhellyé fejlesszük? A vízzel, villany- nyal ellátott épületek, az adott és a megszerezhető terület, a kisvasúj. a jelenlegi és a várható látogatottság azt diktálja, hogy turistaszállót és campinget létesítsenek mindkét helyen. Nem «ik múlva, hanem már a jovö szezonra. Az igénvek és a* anyagi lehetőségek szerint, ezt kell majd tovább fejleszteni.

Eger lakói közül hányán tudnak arról, hogy Szarvaskőbe kisvasúttal is lehet kirándulni, naponta többször is közlekedne az olcsó jarat. Hol hirdetik, honnan tudjak a helybeliek és az ország különböző városaiból érkező kirándulók? A Heves megy« y endéglátóipari Vállalat * szarvaskői bánya helyén ^ büfét nyitott, de ezzel a környék kirándulóhelyének

propagandája, és fejlődése nem állhat meg. A szilvas- váradi elhagyott üzemért korábban a MÉSZÖV több mint félmillió forintot ajánlott fel- Ezt és a további összegeket nem lehetne minél hamarább a jelenlegi adottságok és a fejlesztési tervek megvalósítására fordítani?

AKARATTAL, összefogással és a kultúrpolitikai célkitűzésekkel egyeztetett üzleti érzékkel meg lehet valósítani. hogv Szilvásvárad és Szarvaskő sok ember kedvelt kirándulóhelye legyen.

Dr. Fazekas László

csütörtök