Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-29 / 202. szám
«rEgy-egy régi motívum rugót ad a kép Kitüntetett népművészek között Ojsághír: Kis Jankó Bori a híres mezőkövesdi népművész — emlékére már hajtódik alkalommal hirdették tmeg az országos népművészeti pályázatot. Az ország ■ikülönböző vidékeiről össze- !sere 300 pályázó küldte el §égszebb munkáját. A pályáéi jak között ebben az évben két .Kis Jankó Bori-díjat adtak ki. Az egyiket Bárdos Spndorné tervezőnek, nép- • phű vészét mestere címmel kitüntetett recski népmüvész- étck ítélte a zsűri. A pályamű pénzjutalmát megosztva kanta kivitelezőjével. Dins- rr/őri Jőssefné recski népművésszel. ★ Retaken a község központjában van egy fehérre meszelt ámbitusos. körül az éiefz. alatt díszes fafaragással ékesített régi ház. „A Népi Iparművészeti Tanács Alkotóháza” — olvasható az utcára néző homlokzaton egy fekete táblán, arany betűkkel. Ez a Varga Jankó bácsi Haza. Így ismerik a helybeliek a Hevesi Háziipari Szövetkezet recski részlegének Székhazát. A ház utcai szobája és a konyha „tájszoba”, a környék folklórjának gazdag tárháza: öígi háztartási eszközök, kemence, szövőszék, hímzett fuhadarabok. Az egykori népviselet számos jellegzetes darabja. A palócház ..alsó végében” pedig most is napról napra serény munka folyik: itt adják ki a kihímezendő térítőkét, dísztárgyakat, itt veszik át a kész darabokat, ebben a szobában folyik az irodai adminisztráció is. Bárdos Sándomé, a részleg Vezetője, elégedett a körülményekkel. — Bár az első időktől kezdve itt dolgozhattunk volna — mondja. — Hogyan kezdték? — Tompa Béláné, a Hevesi Háziipari Szövetkezet elnöke keresett fel 1957-ben, s megkérdezte, hogy nem lenne-e kedvem megalapítani a recski és a környező falvak hímző asszonyaiból a szövetkezet helybeli, recski részlegét. Elvállaltam. Húsz bedolgozóval kezdtük — az én konyhámban, otthon. Ide három évvel ezelőtt költöztünk; Jelenleg közel kétszáz bedolgozó tagunk van. akik közül 160—170 asszonyt szinte állandóan foglalkoztatni tudunk. 160—170 asszony számára kedvező munkaalkalom. Otthon a házi munka mellett, kötetlen munkaidőben dolgoznak, Önmagában véve már ez is szép eredmény. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a recski részleg termékei évente másfél-kétmillió forint értéket képviselnek, amelynek 75 százaléka exportáruként külföldre kerül, bizony csak az elismerés hangián szólhatunk az itt folyó munkáról. P, falusi ház kis szobájában sokféle hímzett terítő és dísztárgy található. Bárdos Sándorné arca ragyog a büszkeségtől, amint észreveszi, hogy csodálattal nézegetjük termékeiket. — Hagyományos alapszíneink: fehér alapon búzakék és piros díszítések. Alapmotívumaink a kalodás és a sub- rikahímzés számtalan változatban. Ezek a régi díszes sátorlepedőkről, kaszliterí- tőkről, ganga-ingvállakról, csevicés vállkendőkről, „gyiós” kendőkről maradtak ránk. A motívumok gyűjtését azonban nem hagytuk abba. noha jelenleg már több százzal dolgozunk. Természetesen ezeket nem szolgailag másoljuk át a térítőkre, dísztárgyainkra, Azt mondhatnám, hogy egy-egy régi motívum csak rugót ad a képzeletnek, hiszen e motívumok más funkciójú ruhadarabokra, tárgyakra kerülnek, mint régen. A népművész-tervező alkotásai a régi motívumok ízléses és praktikus összeötvözés- sével így válnak valóságos A tervező és a kivitelező egy új darabról beszélget. Balról jobbra: Diósgyőri Józsefné és Bárdos Sándomé. Segítség - nevelési gondokban műveszi SampondSMU. I Ilyen kompozíciónak neve®-1 hető Bárdos Sárdorné öt da- ! rabból álló étkezési és asztal- terítési garnitúrája is, amely- j lyel az idei Kis Jankó Bori- j díjat elnyerte. — Sokat dolgozott a gami-; túrán? — A terítő széleinek díszítő motívumai nehezen születtek meg. Több variációval kísérleteztem, míg egy idős néni hátikendőjének díszítő motívumait meg nem láttam a piacon. Gyorsan leskiccel- tem, s bedolgoztam a terítő. szélére. Úgy látszik, eltaláltam .., Bárdos Sándorné örül a Kis Jankó Bori-díjnak. Mióta alapították, minden évben megpályázta. Most végre, a hatodik évben sikerült. Azonban azelőtt is ért már el kiemelkedő eredményeket, amelyekért 1960-ban megkapta a népművész, 1962-ben pe- j dig a népművészet mestere t kitüntetéseket. Népművészeti! tervező munkája csúcsának j a Kis Jankó Bori-díjat tekin- | ti, amelyet nemcsak a maga. j hanem a recski hímzés, illet- I ve kézimunka elismerésé-1 nek, kitüntetésének is tart. * Az öreg recski ámbitusos I palócházból ízléses és érté- j kés népművészeti kincsek vándorolnak messze: Angliába, Dániába, Németországba. Norvégiába. Svájcba és Hollandiába. Reprezentálnak, valutát hoznak, s tanúskodnak a recski, bodonyi, mátrade- recskei, mátraballai és a mátramindszenti hímzőasszonyok. s a Kis Jankó Bori-díjas tervezőjük fejlett esztétikai érzékéről. Faludi Sándor Másfél éve működik a nevelési tanácsadó Gyöngyösön és a statisztikai adatok bizonysága szerint eredményesen tevékenykedett ebben a rövid időszakban. Mintegy száz gyermeket vizsgáltak meg, keresték az okát annak, miért okoznak ezek a fiatalok gondot a szülőknek, az iskolának, hogyan lehetne nevelésükben hatékonyabb módszereket alkalmazni. Mégis — mintha kevesen tudnának erről a nevelési tanácsadásról. Nemrég történt, hogy az egyik tanácskozáson felszólalt egy szülő. Elmondta, a gyermeke beszédhibás. emiatt gátlásos és ingerlékeny. Hogy segíthessenek rajta, tekintélyes ösz- Szegért külön órára adták. Ismerőseiktől kapták meg az illető ..gyómpedagógus” címét. De hiába volt az anyagi áldozat, a gyermekük semmit sem változott hónapok múltán sem. Miért nem szervez a mű- velődésügyi osztály tanításon kívüli segítségnyújtást a rászoruló gyerekek részére? Tette fel a kérdést. Kezdjük azzal, kikből áll a tanácsadó szerv? Ott találhatjuk az iskolaorvost, a gyógypedagógust és az iskolai nevelőket, felüwjelöket. A testület összetételéből következik, hogy az általános nevelési kérdéseken túl foglalkoznak még esetenként sok mindennel: gyógypedagógiai áttelepítésre, intézeti felvételre, gyermekvárosi elhelyezésre lesznek javaslatot. Ha szükséges, beszédjavító tanfolyamra, gyógytornára, esetleg csökkent munkaképességű fiatalnál az elhelyezkedésre is lépéseket tesznek. Persze, ahhoz, hogy a célravezető megoldást javasolni tudják, előzőleg megvizsgálják a fiatalok környezetét, családi körülményeit, mert csak igy tudják a nehézségek okait feltárni, és ezek ismeretében a megfelelő módszereket megállapítani. Nem elégszenek meg azonban csak annyival, hogy hasznos útmutatást adjanak, a későbbiek során is rendszeresen ellenőrzik gy ámolt jukal. amíg erre szükség van. A tanácsadás — szinte mondanunk sem kell — díjtalan. .4 járás területén lakó szülök is igénybe vehetik. Minden hétfő délután 4 órától 6 óráig kereshetik fel a szülök a nevelési tanácsadást a Gyöngyösi Városi Tanács épületében. Talán annyit még: bizonyára akadnak olyan szülök is, akik valamiféle szégyenérzetből vonakodnak nehezen nevelhető gyermeküket a bizottság elé vinni. Ezzel a helytelen felfogással nemcsak a. maguk gondját súlyosbítják, hanem gyermekeik jövőjét is kockára teszik. (—ár) Az agykutatásról Or. Szentágothai János akadémikus nyilatkozata A Budapesti Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetében nemzetközileg is jelentős agykutatás folyik. Az intézet igazgatója, dr. Szentágothai János akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár érdeklődésünkre a következőket mondotta: — Az agykutatásnak világ- viszonylatban n?"v jelentőséget tulajdonítanak, eredményeire a fejlettség minden stádiumában lévő népnek szüksége van. Hazánkban az agykutatásnak igen nagy a történelmi tradíciója. Mindenekelőtt Lenhossék Mihály professzor nevét említem meg, aki az agykutatás hőskorában, az 1880-an és 1890-es években az idegrendszer finomabb szerkezete felderítésében vezető szerepet Vállalt. — Napjainkban a mi budapesti intézetünkön kívül az agykutatás fontos bázisa Magyarországon a pécsi Élettani Intézet, amelyben a magasabb idegműködések, elsősorban a tanulás alapját képező elemi idegfiziológiai jelenségek, kutatása a feladat. Pécsett agykuta- tatással foglalkozik még az Anatómiai Intézet, itt a belsőelválasztású rendszer idegi szabályozása és az elemi ideeseit-háiázatok működésének tapulmanyozása a központi kérdés. Végül Szegeden az Anatómiai Intézetben az idegingerület átkapcsolásának kémiai és molekuláris alapjait kutatják. Meg kell azonban említeni, hogy a mai orvostudomány és biológiai bonyolultsága következtében szinte minden kutatóintézet szükségszerűen foglalkozik az agykutatás egyik vagy másik területével, ezért csaknem mindegyik biológus-orvosi kutatóintézetet fel lehetne itt sorolnunk. — Intézetünk az agykutaBodrogi Sándor kémregénye 2. A menekülő száguldásig Schirmbaum mindenre visz- szaemlékszik. De innen fehér foltok ékelődnek emlékképei sorába. Igen: útközben arról igyekezett meggyőzni önmagát, hogy Bécsbe kell eljutnia, onnan csak egy ugrás Magyarország, Egyháza, ahonnan az SS-be került. A falvakban nem bízott, városba, milliós nagyvárosba kell jutnia ahhoz, hogy megbújhasson. Schirmbaum mellékutakon igyekezett tehát egyre tovább, kelet felé. A Dunán is átjutott — csak az autótól kellett megválnia. Utána lassabban folytatta útját. A harcok már Berlinben folytak, amikor Rudolf Schirmbaum az osztrák fővárosban kószáló sok tízezer rabruhás egyiaugusztus 29., csütörtök keként az Ostbahnhofhoz érkezett. A bécsi Keleti pályaudvar a háború szörnyű nyomait viselte. A kiégett épület, a falak golyótépte sebei arról árulkodtak, nehéz dolga volt annak a szovjet egységnek, amely kiverte innen a németeket. Persze a front alaposan megtépázta magát a császár- várost is. A felszaggatott kö- vezetű utcákon a letépett villanyvezetékek himbáló kígyója alatt mindenfelé katonai járőrök cirkáltak. Esténként a Belvedere palota parkjában a légvédelmi ütegek hevenyészett állásaiban szláv dalokat énekeltek. Ttt egy konyha is működött és Rudolf Schirmbaum esténként a füstölgő gulyáságyúk elé járult, ott vacsorázott. Csíkos rabruhája láttán azt hitték, hogy ő maga is lágerlakó volt, bőségesen ellátták mahorkával, dohánnyal. Innen, a palota kertjéből látta, hogyan vonultak a hadifoglyok porlepte ruhában, borotválatlanul, a romeltakarítás munkahelyeire. Éjszakáit a pályaudvar kiégett kupolái alatt töltötte. Sok-sok, táborból szabadult igazi fogoly éjszakázott itt. A hazájuk felé induló vonatokat várták. Schirmbaum titkolta, hogy magyarul is beszél, azt mondta, holland nemzetiségű. Vörös haja, szeplős arca láttán elhítték a meséjét. Minthogy a német mellett a magyar szót is értette és a táborbeli szolgálata két esztendeje alatt a „láger- nyelvet” is megtanulta, nagyszerűen tudott tájékozódni. A hírek hatására letett szándékáról, hogy visszatérjen Magyarországra. Azt is megállapította, most már nyugat felé sem ajánlatos igyekeznie, mert az ország- útakon igen szigorú az ellenőrzés és az SS tetoválás biztosan elárulná. „Itt kell berendezkednem” — a gondolattól megijedt. Rádöbbent arra, milyen magányosan él és megértette, közelebb kell az emberekhez kerülnie. Társaitól tanácsot kaphat és talán segítséget is a letelepedéshez. Azon az éjszakán is a pályaudvaron aludt. Bujkálása óta első ízben beszélgetni próbált társaival. Néhánnyai barátságot is kötött: elfogadta cigarettájukat, konzerveiket. Talán a tizedik éjszakán egy másik, zömök, erős, csíkos ruhát viselő férfi telepedett Schirmbaum mellé. Egy ideig beszélgettek, azután elaludtak, eközben egymásnak vetették vállukat. Reggel az új ismerős ellentmondást nem tűrő hangon szólt Schirmbaumnak: — Maga most velem tart! A volt őr megrettent. Attól tartott, ha ellenkezik, botrány kezdődik, ami számára végzetes lehet. Engedelmeskedett tehát, s ott lépdelt az ismeretlen férfi mellett. Nem beszéltek, egymás mozdulatait figyelték. Az ismeretlen Schirmbaum meg volt győződve arról, hogy az idegen kezét a zsebében tartotta és pisztolyt szorongat a markában. Már jó messzire jutottak, amikor kint a pályatesten, a váltók között messzire, egy kiégett mozdony mellett az ismereten megállt. Schirmbaumot nem érle meglepetés, amikor zsebéből elővonta kezében pisztoly sö- té tlett. — Zubbonyt levetni! — hangzott az ismeretlen parancsa. Fegyver ellen nem lehet védekezni, Schirmbaum levette hát a zubbonyát. — Az ingét is! A fenyegető hang hallatán a volt tábori őr azonnal engedelmeskedett. Eközben úgy érezte, elérkezett életének utosó pillanatához. Az idegen meggyőződik gyanúja alaposságáról, s amikor megleli hóna alatt az SS tetoválást, végez is vele. Schirmbaum kétségbeesett tettre szánta el magát. Felemelte karját, mint aki megadja magát, de már ugrott is úgy, ahogy ezt a mozdulatot az SS-ben az önvédelmi harckiképzés során megtanulta. De úgy látszik az ismeretlen is elsajátította ezt a művészetet Fél fordulattal elhajolt Rudolf ökle elöl és elkapta bokáját. (Folytatjuk) tásnak szerkezetkutatási részét végzi elsősorban; ennek megfelelően úgy tagolódik, hogy különböző szaklaboratóriumok a kutatás különböző fontos oldalát művelik. Van egy úgynevezett Golgi- laboratóriumunk, nevét az itt művelt vizsgálómódszer olasz felfedezője után kapta; Ebben a laboratóriumban speciális festési módszerrel egyes idegelemek, tehát például egyetlen agykéreg-sejt valamennyi nyúlványát és azok bonyolult elágazódá- sait tudjuk feltüntetni. Egy másik laboratóriumban kísérletes eszközökkel azt vizsgáljuk, hogy egy bizonyos helyen elhelyezkedő idegsejt milyen más idegsejtekkel van összeköttetésben, gyakran az idegrendszer egészen más részében; ez az úgynevezett de- generációs kutatólaboratórium. A harmadik kutatóosztályon, az elektronmikroszkóp osztályon vizsgálják, hogy az előző két laboratóriumban megismert kapcsolatoknak milyen a finom szerkezete. — A mennyiségi tulajdonságok vizsgálatát egy külön osztály végzi. Ilyen ismeretek nélkül lehetetlen volna szerkezeti módon értelmezni sok élettani eszközökkel megismerhető idegmyködési jelenséget Végül megemlítem a kémiai, helyesebben szövetkémiai laboratóriumi csoportunkat, itt a különböző idegelemek és azok egymás közötti kapcsolataik, speciális kémiai tulajdonságaik, enzimrendszereinek megismerése folyik — fejezte be nyilatkozatát dr. Szentágothai János professzor. m. ».>