Heves Megyei Népújság, 1968. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-29 / 202. szám

«rEgy-egy régi motívum rugót ad a kép Kitüntetett népművészek között Ojsághír: Kis Jankó Bori a híres mezőkövesdi nép­művész — emlékére már ha­jtódik alkalommal hirdették tmeg az országos népművé­szeti pályázatot. Az ország ■ikülönböző vidékeiről össze- !sere 300 pályázó küldte el §égszebb munkáját. A pályá­éi jak között ebben az évben két .Kis Jankó Bori-díjat ad­tak ki. Az egyiket Bárdos Spndorné tervezőnek, nép- • phű vészét mestere címmel ki­tüntetett recski népmüvész- étck ítélte a zsűri. A pálya­mű pénzjutalmát megosztva kanta kivitelezőjével. Dins- rr/őri Jőssefné recski nép­művésszel. ★ Retaken a község központ­jában van egy fehérre me­szelt ámbitusos. körül az éiefz. alatt díszes fafaragás­sal ékesített régi ház. „A Né­pi Iparművészeti Tanács Al­kotóháza” — olvasható az utcára néző homlokzaton egy fekete táblán, arany betűk­kel. Ez a Varga Jankó bácsi Haza. Így ismerik a helybe­liek a Hevesi Háziipari Szö­vetkezet recski részlegének Székhazát. A ház utcai szobája és a konyha „tájszoba”, a környék folklórjának gazdag tárháza: öígi háztartási eszközök, ke­mence, szövőszék, hímzett fuhadarabok. Az egykori nép­viselet számos jellegzetes da­rabja. A palócház ..alsó vé­gében” pedig most is napról napra serény munka folyik: itt adják ki a kihímezendő térítőkét, dísztárgyakat, itt veszik át a kész darabokat, ebben a szobában folyik az irodai adminisztráció is. Bárdos Sándomé, a részleg Vezetője, elégedett a körül­ményekkel. — Bár az első időktől kezdve itt dolgozhattunk volna — mondja. — Hogyan kezdték? — Tompa Béláné, a Hevesi Háziipari Szövetkezet elnöke keresett fel 1957-ben, s meg­kérdezte, hogy nem lenne-e kedvem megalapítani a recs­ki és a környező falvak hím­ző asszonyaiból a szövetke­zet helybeli, recski részle­gét. Elvállaltam. Húsz bedol­gozóval kezdtük — az én konyhámban, otthon. Ide há­rom évvel ezelőtt költöztünk; Jelenleg közel kétszáz bedol­gozó tagunk van. akik közül 160—170 asszonyt szinte ál­landóan foglalkoztatni tu­dunk. 160—170 asszony számára kedvező munkaalkalom. Ott­hon a házi munka mellett, kötetlen munkaidőben dol­goznak, Önmagában véve már ez is szép eredmény. Ha eh­hez még hozzátesszük, hogy a recski részleg termékei évente másfél-kétmillió fo­rint értéket képviselnek, amelynek 75 százaléka ex­portáruként külföldre kerül, bizony csak az elismerés hangián szólhatunk az itt folyó munkáról. P, falusi ház kis szobájá­ban sokféle hímzett terítő és dísztárgy található. Bárdos Sándorné arca ragyog a büsz­keségtől, amint észreveszi, hogy csodálattal nézegetjük termékeiket. — Hagyományos alapszí­neink: fehér alapon búzakék és piros díszítések. Alapmotí­vumaink a kalodás és a sub- rikahímzés számtalan válto­zatban. Ezek a régi díszes sátorlepedőkről, kaszliterí- tőkről, ganga-ingvállakról, csevicés vállkendőkről, „gyiós” kendőkről maradtak ránk. A motívumok gyűjtését azonban nem hagytuk abba. noha jelenleg már több száz­zal dolgozunk. Természete­sen ezeket nem szolgailag másoljuk át a térítőkre, dísz­tárgyainkra, Azt mondhat­nám, hogy egy-egy régi mo­tívum csak rugót ad a képze­letnek, hiszen e motívumok más funkciójú ruhadarabok­ra, tárgyakra kerülnek, mint régen. A népművész-tervező alko­tásai a régi motívumok ízlé­ses és praktikus összeötvözés- sével így válnak valóságos A tervező és a kivitelező egy új darabról beszélget. Balról jobbra: Diósgyőri Józsefné és Bárdos Sándomé. Segítség - nevelési gondokban műveszi SampondSMU. I Ilyen kompozíciónak neve®-1 hető Bárdos Sárdorné öt da- ! rabból álló étkezési és asztal- terítési garnitúrája is, amely- j lyel az idei Kis Jankó Bori- j díjat elnyerte. — Sokat dolgozott a gami-; túrán? — A terítő széleinek díszí­tő motívumai nehezen szület­tek meg. Több variációval kísérleteztem, míg egy idős néni hátikendőjének díszítő motívumait meg nem láttam a piacon. Gyorsan leskiccel- tem, s bedolgoztam a terítő. szélére. Úgy látszik, eltalál­tam .., Bárdos Sándorné örül a Kis Jankó Bori-díjnak. Mióta alapították, minden évben megpályázta. Most végre, a hatodik évben sikerült. Azon­ban azelőtt is ért már el ki­emelkedő eredményeket, amelyekért 1960-ban megkap­ta a népművész, 1962-ben pe- j dig a népművészet mestere t kitüntetéseket. Népművészeti! tervező munkája csúcsának j a Kis Jankó Bori-díjat tekin- | ti, amelyet nemcsak a maga. j hanem a recski hímzés, illet- I ve kézimunka elismerésé-1 nek, kitüntetésének is tart. * Az öreg recski ámbitusos I palócházból ízléses és érté- j kés népművészeti kincsek vándorolnak messze: Angliá­ba, Dániába, Németországba. Norvégiába. Svájcba és Hol­landiába. Reprezentálnak, va­lutát hoznak, s tanúskodnak a recski, bodonyi, mátrade- recskei, mátraballai és a mátramindszenti hímzőasszo­nyok. s a Kis Jankó Bori-dí­jas tervezőjük fejlett esztéti­kai érzékéről. Faludi Sándor Másfél éve működik a ne­velési tanácsadó Gyöngyösön és a statisztikai adatok bi­zonysága szerint eredménye­sen tevékenykedett ebben a rövid időszakban. Mintegy száz gyermeket vizsgáltak meg, keresték az okát annak, miért okoznak ezek a fiata­lok gondot a szülőknek, az iskolának, hogyan lehetne nevelésükben hatékonyabb módszereket alkalmazni. Mégis — mintha kevesen tudnának erről a nevelési tanácsadásról. Nemrég tör­tént, hogy az egyik tanács­kozáson felszólalt egy szülő. Elmondta, a gyermeke be­szédhibás. emiatt gátlásos és ingerlékeny. Hogy segíthes­senek rajta, tekintélyes ösz- Szegért külön órára adták. Ismerőseiktől kapták meg az illető ..gyómpedagógus” cí­mét. De hiába volt az anyagi áldozat, a gyermekük sem­mit sem változott hónapok múltán sem. Miért nem szervez a mű- velődésügyi osztály tanításon kívüli segítségnyújtást a rá­szoruló gyerekek részére? Tette fel a kérdést. Kezdjük azzal, kikből áll a tanácsadó szerv? Ott talál­hatjuk az iskolaorvost, a gyógypedagógust és az isko­lai nevelőket, felüwjelöket. A testület összetételéből kö­vetkezik, hogy az általános nevelési kérdéseken túl fog­lalkoznak még esetenként sok mindennel: gyógypeda­gógiai áttelepítésre, intézeti felvételre, gyermekvárosi el­helyezésre lesznek javasla­tot. Ha szükséges, beszédja­vító tanfolyamra, gyógytor­nára, esetleg csökkent mun­kaképességű fiatalnál az el­helyezkedésre is lépéseket tesznek. Persze, ahhoz, hogy a cél­ravezető megoldást javasolni tudják, előzőleg megvizsgál­ják a fiatalok környezetét, családi körülményeit, mert csak igy tudják a nehézségek okait feltárni, és ezek isme­retében a megfelelő módsze­reket megállapítani. Nem elégszenek meg azonban csak annyival, hogy hasznos út­mutatást adjanak, a későb­biek során is rendszeresen ellenőrzik gy ámolt jukal. amíg erre szükség van. A tanácsadás — szinte mondanunk sem kell — díj­talan. .4 járás területén lakó szülök is igénybe vehetik. Minden hétfő délután 4 órá­tól 6 óráig kereshetik fel a szülök a nevelési tanácsadást a Gyöngyösi Városi Tanács épületében. Talán annyit még: bizo­nyára akadnak olyan szülök is, akik valamiféle szégyen­érzetből vonakodnak nehe­zen nevelhető gyermeküket a bizottság elé vinni. Ezzel a helytelen felfogással nem­csak a. maguk gondját súlyos­bítják, hanem gyermekeik jö­vőjét is kockára teszik. (—ár) Az agykutatásról Or. Szentágothai János akadémikus nyilatkozata A Budapesti Orvostudomá­nyi Egyetem Anatómiai In­tézetében nemzetközileg is jelentős agykutatás folyik. Az intézet igazgatója, dr. Szentágothai János akadémi­kus, Kossuth-díjas egyetemi tanár érdeklődésünkre a kö­vetkezőket mondotta: — Az agykutatásnak világ- viszonylatban n?"v jelentő­séget tulajdonítanak, ered­ményeire a fejlettség min­den stádiumában lévő nép­nek szüksége van. Hazánk­ban az agykutatásnak igen nagy a történelmi tradíciója. Mindenekelőtt Lenhossék Mihály professzor nevét em­lítem meg, aki az agykutatás hőskorában, az 1880-an és 1890-es években az idegrend­szer finomabb szerkezete felderítésében vezető szerepet Vállalt. — Napjainkban a mi buda­pesti intézetünkön kívül az agykutatás fontos bázisa Ma­gyarországon a pécsi Élettani Intézet, amelyben a maga­sabb idegműködések, elsősor­ban a tanulás alapját képe­ző elemi idegfiziológiai je­lenségek, kutatása a fel­adat. Pécsett agykuta- tatással foglalkozik még az Anatómiai Intézet, itt a belsőelválasztású rendszer idegi szabályozása és az ele­mi ideeseit-háiázatok műkö­désének tapulmanyozása a központi kérdés. Végül Sze­geden az Anatómiai Intézet­ben az idegingerület átkap­csolásának kémiai és mole­kuláris alapjait kutatják. Meg kell azonban említeni, hogy a mai orvostudomány és biológiai bonyolultsága kö­vetkeztében szinte minden kutatóintézet szükségszerűen foglalkozik az agykutatás egyik vagy másik területével, ezért csaknem mindegyik biológus-orvosi kutatóintéze­tet fel lehetne itt sorolnunk. — Intézetünk az agykuta­Bodrogi Sándor kémregénye 2. A menekülő száguldásig Schirmbaum mindenre visz- szaemlékszik. De innen fehér foltok ékelődnek emlékképei sorába. Igen: útközben arról igyekezett meggyőzni önma­gát, hogy Bécsbe kell eljut­nia, onnan csak egy ugrás Magyarország, Egyháza, ahonnan az SS-be került. A falvakban nem bízott, város­ba, milliós nagyvárosba kell jutnia ahhoz, hogy megbúj­hasson. Schirmbaum mellékutakon igyekezett tehát egyre to­vább, kelet felé. A Dunán is átjutott — csak az autótól kellett megválnia. Utána las­sabban folytatta útját. A har­cok már Berlinben folytak, amikor Rudolf Schirmbaum az osztrák fővárosban kószá­ló sok tízezer rabruhás egyi­augusztus 29., csütörtök keként az Ostbahnhofhoz ér­kezett. A bécsi Keleti pályaudvar a háború szörnyű nyomait vi­selte. A kiégett épület, a fa­lak golyótépte sebei arról árulkodtak, nehéz dolga volt annak a szovjet egységnek, amely kiverte innen a néme­teket. Persze a front alaposan megtépázta magát a császár- várost is. A felszaggatott kö- vezetű utcákon a letépett vil­lanyvezetékek himbáló kí­gyója alatt mindenfelé kato­nai járőrök cirkáltak. Estén­ként a Belvedere palota parkjában a légvédelmi üte­gek hevenyészett állásaiban szláv dalokat énekeltek. Ttt egy konyha is működött és Rudolf Schirmbaum estén­ként a füstölgő gulyáságyúk elé járult, ott vacsorázott. Csíkos rabruhája láttán azt hitték, hogy ő maga is láger­lakó volt, bőségesen ellátták mahorkával, dohánnyal. Innen, a palota kertjéből látta, hogyan vonultak a ha­difoglyok porlepte ruhában, borotválatlanul, a romeltaka­rítás munkahelyeire. Éjszakáit a pályaudvar ki­égett kupolái alatt töltötte. Sok-sok, táborból szabadult igazi fogoly éjszakázott itt. A hazájuk felé induló vona­tokat várták. Schirmbaum titkolta, hogy magyarul is be­szél, azt mondta, holland nemzetiségű. Vörös haja, szeplős arca láttán elhítték a meséjét. Minthogy a német mellett a magyar szót is ér­tette és a táborbeli szolgálata két esztendeje alatt a „láger- nyelvet” is megtanulta, nagy­szerűen tudott tájékozódni. A hírek hatására letett szándékáról, hogy visszatér­jen Magyarországra. Azt is megállapította, most már nyugat felé sem ajánlatos igyekeznie, mert az ország- útakon igen szigorú az el­lenőrzés és az SS tetoválás biztosan elá­rulná. „Itt kell be­rendezked­nem” — a gondolattól megijedt. Rá­döbbent arra, milyen magá­nyosan él és megértette, közelebb kell az emberek­hez kerülnie. Társaitól ta­nácsot kaphat és talán segít­séget is a le­telepedéshez. Azon az éj­szakán is a pályaudvaron aludt. Bujká­lása óta első ízben beszél­getni próbált társaival. Néhánnyai barát­ságot is kötött: elfogadta ci­garettájukat, konzerveiket. Talán a tizedik éjszakán egy másik, zömök, erős, csí­kos ruhát viselő férfi telepe­dett Schirmbaum mellé. Egy ideig beszélgettek, azután el­aludtak, eközben egymásnak vetették vállukat. Reggel az új ismerős ellentmondást nem tűrő hangon szólt Schirmbaumnak: — Maga most velem tart! A volt őr megrettent. At­tól tartott, ha ellenkezik, bot­rány kezdődik, ami számára végzetes lehet. Engedelmes­kedett tehát, s ott lépdelt az ismeretlen férfi mellett. Nem beszéltek, egymás mozdula­tait figyelték. Az ismeretlen Schirmbaum meg volt győ­ződve arról, hogy az idegen kezét a zsebében tartotta és pisztolyt szorongat a marká­ban. Már jó messzire jutottak, amikor kint a pályatesten, a váltók között messzire, egy kiégett mozdony mellett az ismereten megállt. Schirmbaumot nem érle meglepetés, amikor zsebéből elővonta kezében pisztoly sö- té tlett. — Zubbonyt levetni! — hangzott az ismeretlen pa­rancsa. Fegyver ellen nem lehet védekezni, Schirmbaum le­vette hát a zubbonyát. — Az ingét is! A fenyegető hang hallatán a volt tábori őr azonnal en­gedelmeskedett. Eközben úgy érezte, elér­kezett életének utosó pilla­natához. Az idegen meggyő­ződik gyanúja alaposságáról, s amikor megleli hóna alatt az SS tetoválást, végez is ve­le. Schirmbaum kétségbeesett tettre szánta el magát. Felemelte karját, mint aki megadja magát, de már ug­rott is úgy, ahogy ezt a moz­dulatot az SS-ben az önvédel­mi harckiképzés során meg­tanulta. De úgy látszik az ismeretlen is elsajátította ezt a művészetet Fél fordulattal elhajolt Rudolf ökle elöl és elkapta bokáját. (Folytatjuk) tásnak szerkezetkutatási ré­szét végzi elsősorban; ennek megfelelően úgy tagolódik, hogy különböző szaklabora­tóriumok a kutatás különbö­ző fontos oldalát művelik. Van egy úgynevezett Golgi- laboratóriumunk, nevét az itt művelt vizsgálómódszer olasz felfedezője után kapta; Eb­ben a laboratóriumban spe­ciális festési módszerrel egyes idegelemek, tehát pél­dául egyetlen agykéreg-sejt valamennyi nyúlványát és azok bonyolult elágazódá- sait tudjuk feltüntetni. Egy másik laboratóriumban kí­sérletes eszközökkel azt vizsgáljuk, hogy egy bizonyos helyen elhelyezkedő idegsejt milyen más idegsejtekkel van összeköttetésben, gyakran az idegrendszer egészen más ré­szében; ez az úgynevezett de- generációs kutatólaborató­rium. A harmadik kutatóosz­tályon, az elektronmikrosz­kóp osztályon vizsgálják, hogy az előző két laborató­riumban megismert kapcsola­toknak milyen a finom szer­kezete. — A mennyiségi tulajdon­ságok vizsgálatát egy külön osztály végzi. Ilyen ismeretek nélkül lehetetlen volna szer­kezeti módon értelmezni sok élettani eszközökkel megis­merhető idegmyködési jelen­séget Végül megemlítem a kémiai, helyesebben szövet­kémiai laboratóriumi csopor­tunkat, itt a különböző ideg­elemek és azok egymás kö­zötti kapcsolataik, speciális kémiai tulajdonságaik, en­zimrendszereinek megismeré­se folyik — fejezte be nyilat­kozatát dr. Szentágothai Já­nos professzor. m. ».>

Next

/
Thumbnails
Contents